Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-19 / 41. (489.) szám

Kedd, február 1$. KÖZGAZDASÁG A nagytőke képviselői a gazdasági helyzetről Egy bankvezér a válságról — Nem lehet büntetlenül megbolygatni a gazdasági egysé­geket — A válság tanulságai — Szlovenszkón a válság még évekig eltarthat IL színház é§ w.mmm Á budapesti kritika a R.U. R.-ról öt egyetemi hallgató tüntetett a premier ajkai­méval Budapest, február 18. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Az a nagyhangú izgatás, amely a „R. U. R.“ budapesti premierjét megelőzően a fajvédő lapokban napo­kon keresztül folyt a darab budapesti szinrehoza- tala ellen, a szombati premiéren tüntetést váltott ki. Amikor szétlebbent a Vígszínház függönye és megkezdődött az első felvonás első jelenete, ak­kor a másodikemeleti karzatról füttyszó hallat­szott, néhányan sípoltak és valaki ezt kiáltot nézőtérre. Cseh színdarabot nem tiirünk Magyar- országon! A tüntetés néhány percre megállította az előadást, de a függöny nyitva maradt és a szí­nészek szótlanul álltak a színpadon. A detektívek azonnal közbeléptek és felelősségre vonták a kar­zati tüntetőket. Kiderült, hogy je'entéktelen demon­strációról van szó, mindössze öt műegyetemi közgazdasági egyetemi hallagtó lármázott és fü­tyült. A közönség az egész incidens alatt nyu­godtan viselkedett s amikor az elsőemeleti pá­holyból egy hang ezt kiáltotta: Éljenek a színé­szek! zugó taps volt a válasz a nézőtéren. A de­tektívek kivezették a tüntetőket, ezután helyreál­lott a csend s az előadást zavartalanul folytatták. A színház személyzete vasbotokkal akart a tün­tetőkre támadni, de a rendőrség minden tettleges- séget megakadályozott. A budapesti kritikának komoly része meleg elismeréssel ir a darabról és a szereplőkről. A Pesti Hírlap kritikája szerint Capek Károly izgató drámai jelenetek keretében tálalja fel az érdekes és eredeti témát s fűszerezi ezt a mai életet szatirizáió szellemességgel. A kritika szerint az előadás kitűnő. Úgy az előadás, mint a kiállítás visszaadja a mü ekzotikumát és fantasztikumát. Dicséri a kritika Kosztolányit, aki gyönyörű ma­gyarsággal fordította le a darabot — A Magyar­ság azzal kezdi kritikáját, hogy Capek darabja az első fecskéje akar lenni annak az úgynevezett Irodalmi közeledésnek, amelyet a politikával pár­huzamosan bizonyos tényezők most annyira ajánlgatnak. Ezek a tényezők kilátásba helyez­ték, hogy a csehek a magyar irodalom és kul­túra előtt fel fogják nyitni a sorompókat. A lap ebben kételkedik. A darabról nem sok jót mond. Capek Károly a legsúlyosabb problémák közé szárnyak és bölcsesség nélkül mer betömi. A Vig­szinház legjobb erőit bocsátotta tűzbe a darabért, amelynek laposságát sikerült olykor-olykor a szí­nészeknek magasra emelni. — A Pesti Naplóban Ambrus Zoltán ir magas kritikai színvonalon álló ismertetést, melyben kiemel! azt, hogy a Vígszín­ház előadása olyan, hogy ehhez hasonlót Capek darabjának nézői nem láthattak sem Bécsben, sem Berlinben, sem Amerikában. A színházak és a szi- nészekek teljesítménye annál nagyobb és értéke­sebb, mert a R. U. R.-ban, mondhatni, minőén szerep talán az egyetlen Buschmann kivételével — hálátlan szerep. — A Budapesti Hírlap kritikája úgy véli, hogy Capek drámája külsőleg mintha erős rokonságot tartana Az ember tragédiájának falanszter jelenetével, azzal a különbséggel, hogy Madách említett jelenetének fölépítése jóval több költői erőt és lendületet tartalmaz. A csehek nagy drámaírója földobott sok nagy kérdőjelet, amelyre nem tud megfelelni, s a darab netn nyit olyan perspektívát, amelyet a dráma témája jog­gal megkívánhatna. — Az Újság kritikája szerint az előadás a magyar színpadokon Is biztosította a cseh író sikerét. Capek erős fantáziájú költő, aki eg3"uttal kitűnő színműíró is. (*) Kosáry Etnmi és Király Ernő Kassán Kassai tudósítónk jelenti: A kassai színház ügyé­ben az elmúlt napokban serényen folytak a ta­nácskozások a szezon hátralevő részének biztosí­tásáról. Elsőrendű műsorral és előkelő pesti mű­vészek vendégszereplésével igyekeznek ezt elő­mozdítani. Pénteken Kosáry Emmi és Király Ernő érkeznek Kassára, akik az „Ezüstsirály". „Csár- dáskirálynő“ és „A diadalmas asszony" cimü ope­rettekben fognak föllépni. A „Gát" szlnrehozatala is emelni fogja a repertoár színvonalát. „A kéK postakocsi" szombati és vasárnapi előadása nagy siker jegyében zajlott le. Igen nagy sikert aratott Fleischer Máriáimé, aki máról-holnapra elismert művésznővé nőtte ki magát. Az együttesből kü­lön is ki kell emelni Latabár, Szigethy és Teleki játékát. (*) A kassal hangversenyszezon. Kassai tudó­sitónk jelenti: Burián február 29-én föltétlenül megtartja hangversenyét a Schalkház-szálló _ ter­mében. Megelőző nap Ferrari Albertina hegedüinü- vésznő koncertezik ugyanott. (*) Március 4-én lesz az Eladott menyasszony budapesti premiérje. Budapestről jelentik: A Vá­rosi Színházban már Savában folynak a próbák Smetana ,-Eladott menyasszony" cimü operájából. A színház március 4-ére tűzte ki a bemutató nap­ját. Ezen a napon kerül szinre először az Eladott menyasszony Adler Adelinával, Somló Józseffel és Vencze! Bélával a főszerepekben. Az operát Ábrányi Emil vezényli és Dalnoky Viktor rendez?. (*) Biíler Irén megbetegedett. Budapestről Je­lentik: A szeszélyes időjárás, mely egymásután okoz zavarokat a színházak müsoiaban, nem kí­mélte meg Siller Irént sem, aki meghűlésből szár­mazó betegségével hirtelen lemondotta szerepét a Pompadourban. Néhány napig, amíg betegsége tart, Szokolay Olga lép fel helyette. Prága, február 18. (E.) Egy prágai vezető pénzintézet igazgatója, aki nem kíván névvel szere­pelni a nyilvánosság előtt, a következő nyilatkozatot tette közgazdasági rovat­vezetőnk előtt. Nyilatkozatának annál nagyobb a súlya, mivel az illető nagy­bank a cseh-szlovák gyáripar jelenté­keny részét finanszírozza és különösen a textilipar terén vezetőszerepet visz. Kötetekre menő anyagot kellene ösz- { szehordani, — kezdte meg nyilatkozatát — : hogy a nehezen múló gazdasági válság okait és a megoldás módijait kellően megvilágít­sam. A mértékadó körök az uj alakulástól kezdve nem voltak figyelemmel a régi gaz­dasági összefüggésekre és nem gondolták meg, hogy nem lehet büntetlenül megboly­gatni a századokon át fejlődött gazdasági egységet. A gazdasági testek az erőszakos szétbontást fájdalmasabban érzik, mint a poli­tikai testek. Prágának Becsesei és Budapest­tel való szoros gazdasági összefüggésére egyáltalában nem voltak tekintettel és ugyanez vonatkozik a többi utódállamokkal való kapcsolatokra is. Az 1922—23-ik évek világgazdasági krízise nem lett volna olyan katasztrofális hatású, ha ezeket a gazdasági kapcsolatokat erőszakosan szét nem tépik. A forradalom folytán vált a cseh-szlovák köz­gazdaság erőszakosan autochtonná és a for­radalom késztette gazdaságunkat arra. hogy termeivé nyel számára uj elvezető csa­tornákat keressen. Ez csak akkor lett volna lehetséges, ha Eubrópa gazdasági viszonyai általában rendezettek lettek volna. Ebben a szituációban érvényesítette ért­hető módon befolyását az állami pénztár- igazgatás, melynek az volt az érdeke, hogy a cseh-szlovák valutát magasabb szintre emelje és a gazdaságot egy olyan válság tisztító ttizén át hajtsa, mely a koronaárfo­lyamnak 200 százalékkal való emelkedése közben ment végbe. Mik voltak a következmények? Az üze­mek beszüntetése, a munkanélküliség, a gyáripar rettenetes veszteségei árukészle­teiken, künlevősegeiken. fizetésképtelenségek •és a gyáriparnak tőkeerőben való elsenyve- désc. Ehhez járult a németországi infláció, az ottani gyáripar rablógazdálkodása és az el­adási türeietekre való ránehezedése: az úgynevezett dumping utján. Air meg voltak a válságnak a maga elő­nyei is: a gyáripar megtanult takarékoskod­ni, pontosan kalkulálni, a produkció lehető­ségeit teljesen kiaknázni és utakat keresni, amelyeken át ismét versenyképessé válha- tik a világpiacokon. Ezt a javulási folyamatot most nagyban elősegíti a németországi ipari válság, úgy hogy remélhetjük, hogy a cseh­szlovák gyáripar ismét reorganizálődik majd, üzemeit a legteljesebb mértékben ki fogja használni és újból visszaszerzi pozíció­ját a világpiacokon. Sőt újabb piacokat is ■szerezhet, ha csak félig-meddig rendezett ál­talános viszonyok lehetővé fogják tenni a zavartalan termelő munkát. Nagyon tévednek azok a hivatalos vagy nem hivatalos körök, amidőn azt hiszik, hogy a bérek leszállításával, a tarifák és adók csökkentésével kiküszöbölhető a válság, ha emellett a teljes termelési kapacitást ki nem használják és az üzemeket nem a racionális termelés szempontjai szerint szervezik meg. Csak a válság utján jutottak el üzemeink alihoz a megismerésihez, hogy az ipari terme­lés első és főfeladata a szervezett, tervszerű produkció biztosítása. Ebben a gyáripar csak sajátmaga javíthat helyzetén. A bankokra itt két feladat hárul: legyenek türelmesek és ne :degesked jenek, továbbá legyenek jó ta­nácsadóik az érdekkörükbe tartozó vállala­toknak. A szlovenszkói válság legfőbb okát infor­mátorunk ez országrésznek „kulturális és ethikaí különbözőségében" és abban látja, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó közgazda­sága nem alkalmazkodott eddig a történelmi országok gazdasági viszonyaihoz, amint ezt i szudiéfaíiémet vidékek gyáripara még ide- ’ korán megtette. Addig pedig nem is jósol vulást Szlovenszkó gazdasági életének és •zal az elszomorító jóslattal zárta le erről ló megjegyzéseit, hogy Szlovenszkó válsá­ga még évekig eltarthat. Arra a kérdésünkre, hogy mit mulasz­tott cl tulajdonképpen Szlovenszkó az ipari alkalmazkodás szempontjából, nem kaptunk világos feleletet, de ugyancsak itt megje­gyezte a bankvezér, hogy például a korortv pai müveket, ha Csehországban volnának, nyilván nem engedték volna elpusztulni. — A cseh-szlovák—magyar gazdasági tárgyalások újból való fölvétele, Hiír szerint a gazdasági tárgyalásokat Magyarország és Csh-Szlovákia között Cseh-Sztoválkia kez­deményezésére rövidesen újból fölveszik és a folytatólagos megállapodásit a még nem ra­tifikált, d>e már megkötött szerződéshez fog­ják csatolni. Az uj tárgyalások folyamatát a csdh-szüiovák gyáripar siettetni akarja, mivel a most folyó olasz—magyar gazdasági tár­gyalások során annak lehetősége mutatkozik, hogy az olaszok nagymennyiségű textíliákat és automobilokat fognak Magyarországiba exportálni, ami természetesen csökkentené Cseh-Szl ováki'a in agy aror sz ági exp cr tlehetö- ségeiit. \ — A nagyszombati Bank mérlege. Az El­ső Nagyszombati Bank r.-t. 5 millió korona alaptőke, 1.035,000 korona tartalékok mellett 52.333,450 korona könyvbetéteket kezelt, fo- 'yószámláján pedig 5.355,513 koronát tettek ki a betétek és az 1923. évre 204,153 korona nyereséget mintát ki. Az intézet Pöstyénben fiókot rende-z be. — Tőkét emel a Karpaíia peíróíeumrész- vénytársaság. Munkácsról jejleníik: A Kár­páttá petróleum-részvény társaság múlt év augusztustól december végéig több száz c:sz- terna ásványolajat dolgozott föl. A részvény- társaság engedélyt kapott további 500 cisz­terna földolgozására. A finomító üzeme pénz­ügyőri ellenőrzés alatt áll. A vaSalat a pénz­ügyőrök részére saját költségén irodákat és lakásokat építtetett. A részvénytőkének 600,000 koronáról 4 iirllió koronára való föl­emelését az illetékes minisztérium azzal a felié téliéi, hagyta jóvá, hogy a részvénytársa­ság az uj tőkét a vállalat modernizá’.ásáira fogja fölhasználni. A finomító kapacitását már is fölemelték. Ezenkívül folytatják az építke­zéseket. A részvénytársaság igazgatóságában a Galícia, Drohobycz, illetve a párisi Frarteo- Polonaiise kiküldöttei is helyet foglalod: — Elkészüli a valutavédő törvény vég­rehajtási utasítása. Félhivatalos teözlés .sze­rint a pénzügyminisztérium a vaiiitivédő tör­vény végrehajtási utasításának tervét elkészí­tette és véleményezésre megküldött az ér­dekelt minisztériumoknak. A rend eleitervezet főképpen a vailutavédötörvénynek a valuta- és devizakereskedelemmel összefüggő kérdé­seit rendezi és azon az elven alapul, hogy a törvénynek nem szabad korlátoznia a deviza- és valutakereskedelem olaszt látását. A ren­delet tulajdonképpen kodifikálása a már ér­vényben levő devizarendelieteknek, amelye­ket a Bankh'ivaital bocsátott ki. A rendeletben a félhivatalos fogalmazás szerint kifejezésre jut az az irányzat is, hogy mihelyst a gazda­sági viszonyok megengedik, a devizaüzletekre vonatkozó határozatokat enyhíteni fogják. — A januári cukorforgalom. Hivatalos közlés szerint ez év januárjában 1.04\mF méteirmázsa finomított cukrot gyárecAteír Cseh-Szlövákia között Cseh-Szlovákh k*> 1923 januárjához képest csökkent, rocm nt$K ezldén januárban 253,878 métermázsáit te* gyász tokáik, addig az előző évben a fogyása- tás 361.173 c-f tett ki. Exportáltak q. finomított árut és 23,789 . nyersouloot Air idd kampányban eddig összesen 7.137,846 c- finomitott árut gyártottak, az előző év hasonló időszakának 5.376,180 niétemiiázsújával szem­ben. Az idei finomított cukortermelés tehát közel 1.75 millió métermázsával haladia meg az előző évi termelést. — Egy pozsonyi festékárugyár Hzeíé* képtelensége. Pozsonyi jelentések szénát Kiessling testvérek festékárugyár Pozsony­ban a kényszeregyezségi eljárás mesánditá- sát kérte. A 377,000 koronát kitevő aktívák­kal szemben a passzívák 1.334,000 koronát tesznek ki, aminek alapján a fizetési zavarba jutott vállalat .35 százalékos egyezségi aján­latot tett. — Az Iparfejlesztő törvény unlfik&ása. A Prager Presse arról értesül, hogy a keres­kedelemügyi minisztérium az 1907-ben 6r- vónybcllépctt és Szlovenszkón máig is érvé­nyes magyar iparfejlesztési törvény határo­zatait tindikálni íogjif a köztársaság többi ré­szében erre vonatkozó érvényben levő rom- deletekkel JjJj Anyatelepről származó | f§ mmevitmi | Jj donpessxé ( UH valamint | jj fá§ szőtőottványob ( 11111 Ripária Portaíis, Berlandieri és Rupestris ala- | jjjB nyokon, hazánkban tenyésző összes bor- és | csemegefajokban, eladók. |I * V 1 la. Ripária Portaíis 50 cm hosszban, ezrenként Ki 270.— la. „ „ egyéves, gyökeres „ *> 800.— la. Noah, Delaware fehér és piros „ „ 1000.— la. 1 éves, gyökeres, fás oltvány „ » 1800.— la* 2 „ „ ^ n n n 2800.— II. osztály mindenből félár. |j Wollier Mark - 1 szőlőgazdasága pl &xan«a Snhg 1 |||§k %% H

Next

/
Oldalképek
Tartalom