Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-01 / 27. (475.) szám
J )nÁr% j «jf i'ihoB'/áli ) Prága, péntek, 1924 február 1 r < — jlü> jr-* JBffj ■^■D'T'-riniMnHiM^^. 0VM^n^P tfHMBI CRVlSnBVBBHB^^ i AOÍIZötésí ÓrcLií h 0Í* ófl Ív ÜI TÓlo (i 71* *7§j>áT* XMTAT JQfr ff mT $m <SBPr Wr ^jWaaiffqÍW^B«r J® jBf Jwr $BF M**4#ír' -Szerkesztőség: Prága II , st.fi(MXTJ/XM%f ilMXiy^JO 3S1 4k- — Sürgönyeim: Hirlap. Pral'.a. — ^ IP «■£ » •"■ •*• * é * • • • T o ® ® • •'•"'• • Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Macdonald a gáton (g.) Prága, január 31. Hetek óta M'aodotiaíJd az európai politi- kánaJk vezető alakja. Hetek óta arról beszélnek az uíjsiáigiok betűkkel tömött hasábjai, hogy ez az ember, akit 1914-ben, két hónappal a háború kitörése utána Times „semkr'-nek nevezett, a háború alatt pacifista gondolkodása miatt elnémítottak s akit 1917-ben az anigo’l tengerészek nem engedtek hajóra szállni, hogy fölkereshesse Oroszországot, ma asz európai „valakik14 között tekintély és'ifáoyt- szabó faktor lett. Mikor jött, úgy nézett ki, mintha menne, műkor a fair play elvének legkomolyabb politikai értelmezésével kezébe vette az angol politika belső és külső frontjának legfőbb parancsnokságát, akkor konstatáltuk, hogy korszakot jelentő és történelmi esemény fejezetére ke® uj lapot kezdenünk a napi történetírásban, de nem hallgattuk el azt a föltevésünket sem, hogy Macdonald, aki a Labonr- party választási mandátuma nélkül, mint első kisebbségi párt jutott 'kormányra, a politikai adottság és a hatalomhoz szükséges ,par- lámentárfís támaszték mélyül nem kezdeményezhet sem a belső, sem a külső politikában merész és sorsdöntő elkanyarodásokat. Ez ,a- föltevésünk, úgy kH-oz-ik, ben volt megokolt* Az angol pefetikáSan ) n-z uj rezsáif-'iítcszatójdr, amint a Manchester Guardian mondotta: „to play the giajmie11, vagyis korrekt módszerekkel játszák s az uj kormány külpolitikai akciói elé az éllenizék. sem g itat nem emel, sem a kritika eiőrán- cigáli kifogásaival meim igyekszik azolkat lefékezni vagy az induló kocsi kerekét megkötni. Az angol politika érzi, hogy a labourt nem a szociá.is elvek emelték föl a kormányzás lehetőségének politikai magaslatára, de a háború utáni európai hangulatnak angol megnyilatkozása szólt a négy és fél millió ember szavazatával kifejezett akaratból. Az a megnyilatkozás, amelynek meggyőződésbe® kiindulási pontja belátta, hogy sem a konzervatív párt mesterségesen besziugigerált impotenciája, sem a Lloyd George eső utáni köpö- nyeglobogtatásá nem tud változtatni a 'mai diestruált és konstrukcióiban erőszakolt európai helyzeten, dfe kel! jönnie, a sok elvszerü kijelentgetés és aggodalmaskodó fej csóvál - gatás után egy kéznek, amely nemcsak utat és irányt fog mutatni, de meg is légy in ti azokat, akii? a népek és nemzetek természetes érdekei ellen, .a friss, éltető széllel szemben kormányozzák a tépett vitorláin halót neki a zátonyos és sziklás partoknak. Ez a belátás adja meg az erkölcsi erőt ahhoz, hogy Macdonald .pozitív hatalmi alap nélkül iis cselekedni kezd. Nem nyúl radikális eszközökhöz, nem szabdal bele operáló késével a kínzóit európai szervezetbe, d,e nem is ad kábító és pillanatokig ható mjék- ciófcat, die keresi a baj okát és mert biztos a diagnózisában, el akarja távolítani azokat a jelenségeket, melyek útját állják annak, hogy a seb be forrjon és az organizmus rendes vérkeringése, izom- és idegmunkája megkezdődhessék. A deziinficiálásnák és gyógy'tásnak ezt a munkáját a legmakacsabb helyen kezdi, mikor a jóvátételek, a Ruhr-megszállás, a szeparatizmus és a szövetségközi adósságok kérdésébe, ebbe az összebogozott problémiakaoszba világit bele és követel a rendhez és rendezettséghez vezető uj szabályozást. Az akciói nem politikai és diplomáciai pózzal föl ékesítettek, de határozottak és kiszabottak. Nemcsak a politikának tárgyát alkotó hétköznapi emberek, de az eddigi iramot megszabó hátai másságok is fölfigyelnek reájuk. A Parkból és Brüsszelből érkező hírek szerint azt a benyomást keltik az emberben, hogy a Tejelem és megtorpanás nélküli lovag: Poincaré megtorpant és politikájába egy eddig uj elemet iktatott be: a kiélezett, kérdések le tompítására irányuló szándékot. A hírek még neim, nyújtanak tiszta képet, még elíeihözi a tökéletes perspektívát a diplomácia mai takargató metódusa, de az eddigi híradásokból arra lehet következtetni, hogy Poincaré a belga kormány nyomására szánta rá magát politikájának bizonyos mérvű ' átformálására s hogy az európai politikának ama nem lehetetlen és valószínűtlen k alakulás a késztette meggondolásra, mely meiiett egyedül és izoláltan ülhet hűséges faanultusávai, Benessel a nagyimul tu, de sivár jel emu antant romjaim. Mi a politikában soha sem tartjuk szeren- csésuek az optimizmus hangjának intonáiá- sát. Most sem tudnak örvendezni,'mert nincs pozitív és reális kép a tökéletes kibontakozás útja felé. Von és látható egy-egy kiindulási pont, de ki tudja, végig birja-e majd szusszal és az angol politika jóakaratul támogatásával Macdonald a hosszú és nem sima utat s ki tudja, menny;re őszinte Poincaré uj orientációról beszélő szándéka? Egy jelenséget föltétlenül örömmel kell ■Iáinunk: azt, hogy az európai elsőrendűen kritikus problémák kezdőnek kikerülni a holtpont stádiumából. Ez elsősorban .a malinál biztosabb közérzést, stabilabb helyzetet eredimé- ti’yezhet, de hozzájárulhat ahhoz is, hogy azok a másodrendűvé degradált és m:a a nagy és viharos kérdések csatazajában sutbakerült politikai problémák előtérbe rukkolnak és a megoldást kívánó helyre lépnek. Ilyen probléma a nemzeti kisebbségek helyzetének kérdése. A nagy takarítás után Maodonalidnak ez is eiszébe főig jutni s e kérdés körül már ébredhetnek optiimisztiku- sább reménységek is, hiszen Macdonald ott állott az U.D.C. bölcsője mellett és ez aiz angol bákeegyeisület nemi utolsó programpontjául vallja a nemzeti kisebbségi jogok tökéletes kiépítését. Vájjon eljut-e Macdonald i'dláüg, — elfut-e addig, hogy a mii életünk és sorsunk keserves problémájával szemben is a kitakarítás és rendbeszedés kötelességét fogja ismerni? Mán ¥@s£te®afési fúrási!? Amerikában Fali volt belügyi államtitkárt 120.000 dollárral megvesztegették — A petróleum körül történt a panama —- Megindult a vizsgálat London, január 31. Az amerikai szenátus negyvenhat szavazattal harmincnyolc szavazat ellenében elhatározta, hogf a Shíctei^Ooporí olajkoueesszíóii visszavonja, mivel a Voa'iPssvJék'o'íy' körüíuiények között jutat ak a társaságnak, amelyek a csalás és a korrupció jellegét viselik magukon. Coolidge elnök megbízást adott Gregory volt állam- ügyésznek és Stawn híres chikágói ügyvédnek, hogy tegyék vizsgálat tárgyává a koncesz- sziók adományozása körüli eljárást. Fali volt belügyi államtitkárt, akit azzal vádolnak, hogy két részletben húszezer és százezer dollár vesztegetési pénzt fogadott el a Sinclair- csoporttól a koncessziók adományozása fejében és aki beteget jelentett, az amerikai kormány négy orvossal meg fogja vizsgáha ni, hogy megállapítsa azt, vájjon tényleg olyan egészségi állapotban van-e, hogy felelősségre vonása lehetetlen. Bethlen eipiifa a kdlcsBnfórgpfösohrftl Vihar a nemzetgyűlésen az Esküü-iigy miatt — Peidl Gyula Londonba utazott — Debrecenben potválasztás lesz Nagy Vince és Handel között Budapest, január 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén az indemnitásnak részleteiben való megszavazása -után, folytatták a földreformnovella két hónappal azelőtt megszakított vitáját. G a á 1 Gaszton kifogásolta, hogy a tárgyalás alatt lévő javaslaton fontos módosításokat eszközöltek. Ezért kéri, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről és újra való tárgyalás céljából utalják vissza a bizottsághoz. R u p - pert Rezső, ö s t ö r József, Szakács Andor, Horváth Zoltán és F a r k a s Tibor hasonló értelemben szólaltak föl. Nagyatádi Szabó István fökimivelésügyi miniszter és Bethlen István gróf miniszterelnök hozzászólása után a Ház úgy határozott, hogy Gaál Gaszton indítványát elveti és tovább tárgyalja a javaslatot. Este nyolc órakor tértek át az interpellációk meghallgatására. Eöri-Szabó Dezső fajvédő az Eskütt-ügyben interpellált és kérte, hogy az ügyet mihamarább intézzék el. Majd egy névsort vett elő és az egységespárt lármája és tiltakozása közben fölolvasta egy csomó képviselő és köztisztviselő nevét, köztük a miniszterelnök fiának a nevét is, akiknek szerinte szerepük van az Eskütt-ügyben. (Irtózatos zaj tört ki erre. Tömeges közbeszólások az egységes pártban: „Maga református pap? Szégyelje magát!44) Nagy Emil igazságügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy az Eskütt-ügyben február 25-ére kitűzték a tárgyalást (Az egységespárti képviselők igy kiáltanak Szabó felé: „Aljasság, amit maga cselekszik!14) Vétene a parlamenti szokások ellen, ha bármit is mondana, mert az ügy a pártatlan bíróság kezén van, amelyre semmiféle befolyást nem szabad gyakorolni. Bethlen miniszterelnök; Az igazságügyminiszter nyilatkozata után fölmentve érzi magát a válaszadástól, csupán azt jegyzi meg, hogy a vádlónak férfiason szembe kell néznie a vádlottal. Eöri-Szabó már egyszer a miniszterelnök feleségének nevét is emlegette bizonyos dolgokkal kapcsolatban (Fölkiáltások: „Aljasság!44 Podmaniczky Endre báró: „Örült!44) és bebizonyosodott, hogy valótlan, amit mondott. A szocialisták kivételével az egész Ház fölállva ünnepli Bethlent és elfogadja a választ. Eöri-Szabó a nagy zajtól eleinte nem tud szóhoz jutni, majd kijelenti, hogy Bethlent nem tendenciózusan támadja, csak azt szeretné, ha az ügyet elintéznék anélkül, hogy Esküttet az őrültek házába záriák. Ezután B i r ó Pál terjesztette elő interpellációját. a külföldi kölcsön ügyében. Kérdezte Bethlent, hogy hailandó-e londoni tárgyalásait ismertetni, a kölcsön sikere érdekében milyen lépéseket szándékozik tenni és végül kérte, hogy az SHS.-királysággaJ kötendő megállapodás lényegéről tájékoztassa a Házat. Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszolt az interpellációra: Az az álláspontja, hogy a kölcsönakció a gazdasági és a pénzügyi helyzetet meg fogja javítani és célra fog vezetni. Meg van győződve arról, hogy a nemzetgyűlés többsége, ismerve a jegyzőkönyveket, helyeselni fogja az akciót. A magyar kormány Londonban a jóvátételre és törlesztésre nézve föntartást jelentett be. A kisantant csak a jóvátételről szóló pont ellen emelt kifogást, azt állitván, hogy Magyarország magasabb fizetésre is képes. Ez okozta, hogy az előbbi párisi tárgyalások befejezetlenül maradtak. Páris után a kisantant Belgrádban tartott megbeszélést, amikor is azt a követelést emelte, hogy fölszabaditási tartozásainál neki is azokat a kedvezményeket adják meg, mint Magyarországnak. Jugoszlávia pedig külön jóvátétel! követeléseket támasztott mozdonyok, kocsik és vasúti anyagok szállítására nézve. Ezt Magyarország elfogadta azzal, hogy tizenhét éh fél év alatt törleszti kötelezettségét. Ezáltal a kormány biztosította azt, hogy az ipari foglalkoztatni fogja tudni és a munkabérek is az országban maradnak. A kisantant követelései között szerepel az úgynevezett helyreállítási követelés is, ami azt jelenti, hogy a katonaság által a háborúban elvitt anyagokat vissza kell adni, ha azokat még föl lehet találni. A fölszabaditási tartozások megállapításába Magyarországnak nincs beleszólása, azt a szövetségesek állapítják meg. Bízik abban, hogy e kérdéseket tisztázni fogják .A kölcsön húsz évre szól. A terhek alatt az összes terheket, tehát a fönt- említetteket is kell éreni, kivéve a háború- előtti magán- és állami adósságokat, ami különösen az első években igen csekély összeget jelent. Fontos, hogy Magyarország szabadon köthet szerződéseket. A szerződések aláírása a jóvátételi bizottság határozata után fog megtörténni, miután a népszövetség pénzügyi bizottsága eljött Magyarországra, hogy a költségvetést megvitassa és a szanálási tervet velünk együtt megállapítsa. Ezután a kormány a nemzetgyűlés elé lép és kérni fogja a javaslatok jóváhagyását és csak miután ez is megtörtént, kezdődhetnek meg a tárgyalások a külföldi tőkecsoportokkal. Mindaddig kéri a Házat, hogy a kölcsönakció nemze'gyülési bírálatát függessze föl. (Helyeslés.) A mai ülésen 'folytatták a földreform- novella vitáját. Peidl elutazott Londonba A New-York Héráid jelentése szerint Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselő, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetője ma délelőtt Vámbéry RuSztem dr. kíséretében elutazott Londonba, ahol Macdonald miniszterelnökkel fognak tanácskozni. Peidl, amint ismeretes, meghívást kapott Macdonaldtól. A Tőzsdei Hirlap beavatott helyről arról értesül, hogy az angol külügyi hivatal, amelynek vezetője maga Macdonald miniszterelnök, az utóbbi napokban különböző forrásokból kért információt a magyar kérdésről. Elsősorban Károlyi Mihályiéi, aki mint ismeretes, jelenleg Londonban él és akinek annak idején maga Macdonald miniszterelnök szerezte meg a Londonban való letelepedéshez szükséges engedélyt. Macdonald állítólag meghallgatta Kunfi Zsigmondot és Garami Ernőt, akik jelenleg szintén Londonban élnek. Garami hír szerint kijelentette Macdonaldnak, hogy ö mór évek óta távol el Magyarországtól es nincs módjában, hogy a kért fölvilágositásokat megadhassa. Azt ajánlotta azonban az angol miniszterelnöknek, hogy hallgassa meg a magyarországi szociáldemokrata párt vezérét: Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselőt, aki föl fogja előtte tárni a magyarországi / 3 munkásság helyzetét és a kölcsör.ügyben föl fogja fedni a magyar szociáldemokrata párt álláspontját. Erre történt meg állítólag Peidl / meghívása Londonba. Peidlf mint ismeretes , itiO cseü-szl Koronáén fizettek ma, január 31-én: j Zürichben 16.6375 svájci frankot Budapesten 91600.— magyar koronát Becsben 204900.— osztrák koronát Berlinijén 12069700000000.— német márkát
