Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-13 / 11. (459.) szám

2 Vasárnap, január 13. A russieszkói klerikális párt alakulása előtt A párt alakuíását minden oldalról helytele­nítik Ungvár, jármi ár 12. (Rusziinsizikó'i szerkesztőségünktől.) A leg- elkesieiredettebb pártharcok közepette isimét magára vonta a közfigyelmet az eddig pasz- szlvem viselkedő görögikatoTiikus papság. Ed- dlig még ki rreiiri derített személyek kezdemé­nyezésére mieg akarják alaktani a „Kleriká­lis pártot”. A községi választások idején, mint isme­retes, „Szláv katolikus csoport” lépett föl Unigváron és sikerült is neki az ungvári vi­harba egy tagot behozni. Úgy látszik, hogy ez a csoport most isimét munkáiba kezdett, miért látta, hogy a cseh agrárpárt kebelében mutatkozó bomlás teret enged az agiíációnak. Az agrárpárt ugyanis a pravoszlávokkal ka­cérkodik és a görögkatolliikus papság érdekei­nek nem szenteli eilég figyelmet. A keresztény szocialista párt ruszunszkói osztálya e pártalaPKiulást éles figyelemmel ki­séri, mivel a kereszténység egységének és a belső viszályok elkierüliésének szempontjából üdvösebbnek tartja, ha az érdekeiit megvédő papság a ke rész t á ny s zocialista párt táborá­ban alakítana egy alosztályt, mely a keresz- •térsyszooiallsta párt segítségével úgy a par­lamentben, mint általában a közéletben kellő .támogatást nyerne. A ruszinszkói keresztény- szodabsta párt egyébként — szlovenszkói' mintára — Ruszinszkó egész területén meg akarja szervezni a Párt ruszin osztályát, ami­ben nagy segítségére lehet a göröghetőiikus papság, amelynek érdekei ilyen módon a leg­teljesebb védelmet nyernék. Az eddigi híradások szerint az uj párt elnökévé Szabó Búmén nagy s-zőii ősi görög- fkatolíkius esperes-lelkészt, a hírneves filoló­gust szemelték ki, de Szabó a jelölést nean fogadta el. A cseh agrárak ezt arra használ­ják fel, hogy a papságot lebeszélni igyeksze­nek a pártalakitásról és a kormányzatot tá­mogató párt kebelébe csalogatják, amely párt ,,összeköttetéseinél fogva” a papság érdekeit legjobban képviselheti. A papság azonban ■tisztában vian a párt intencióival és összefér­hetetlennek tartja, hogy olyan pártban fog­laljon helyet, amely a pravoszMívia terjedé­sének nem igyekszik gátat vetni, sőt pópáit miimdeo közszereplésbe igyekszik belevonni. Kavarodás a választások körül A rusziinszikói nemzetgyűlési választások küirásámiaJk időpontjáról az utóbbi időben el­lentétes hírek kerülték forgalomba. A Lidové Listy, amint jelentettük, úgy értesült, hogy a választásokat csak össziell fogják megtartani. A Geské Sftavo azonban megcáfolja a hárt s p.gy tudja, hogy a ruszinszkói nemzetgyűlési választásokat rövidesen kiírják. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot A belgrádi Mícrcncis utolsó napja Prága, január 12. létüket jórészt Olaszország eTÖfeszitésdnek A belgrádi tanácskozásról kiadott hiva­talos kommüniké és a Beneshez közelálló la­pok .tudósítóinak belgrádi jelentései nyomán megállapítható, hogy a tegnapi napon két fontos külpoíitilhai megállapítás történt a bel­grádi konferencián. Az első ainmaik leszöge- zóse, hogy a kisamant az eddigi módon akar ■együttműködni Angliával, Franciaországgal s külön, hangsúlyozottan Olaszországgal is. A másik az a határozat, amely szerint a kilsan- tant egyes államai szabad kezet blztosiitiank maguknak az Oroszországgal folytatandó tár­gyalásoknál. Mind a két határozat Boriés ha­tározott csata vesztésiét jelenti. Abban a pár­bajban, amelyet minden szűkszavú hivatalos kommüniké sernimlitimiomidása mögött tisztán látott a politikai közvélemény és amelyet Dukia a szláv hegemóniától ösztönszerüen védekezni akaró román politika nevében ví­vott Beneis.se! a sZ'.ávizmus és a francia he­gemónia Iioboigóbo rdo z ójával}, ké ts ég tel énül Duika maradt fölül. Hogy ennek a ténynek megállapítása a hivatalos nyilatkozatokból tökéktesen hiányzik, ez teljesen érthető és a diplomáciának mai elkendőzés! taktikája moMeíit mogm agyar ázható. Hogy Olaszországgal szemben a gyakor­lati politika miképpen fogja a tökélieties együtt­működést biiztosiitaini s hogy általában mint eveznek majd a kiisamtant áfemtaii a kétfelé szakított európai pajtikénak Vizein, ide is kacsintva és oda is húzódva, ez a probléma a legnehezebb játék kezdetét jelenti. Az Olaszországgail való banálisáig han­goztatásával szemben bizarr hatást költ a Moinming Fost római tudósítójának jelentése, amely az olasz politikának végtelen nagy csalódását vázolja a kiisamtant államaival szemben és kijelenti, hogy Olaszországban az a fölfogás dominál, hogy a kis-antant államai köszönhetik s hogy ezzel szembein a kisantiant kimondottan olaszeleimes Olaszország most olyan helyzetben van, mlint az az ember, aki viperát melengetett kebelén. Rendkívül érde­kes megnyilatkozás angol politikai részről a Times tegnapi vezércikke, amely rámutat arra, hogy a kfeuntaint Beneis vezetése al'aitt a francia mLlátarista túlsúlyt erősíti Európá­ban és amely a cseh kormányt oligarchikus imi téziményoek minősíti. Hagy a Szovjetoroszo<i%záig elismerésé­nek kérdésében nem sikerült Benesnek a kas- antant hangszerét egységre hangolni, az két­ségtelenül Dtiíka állásfoglalásénak eredménye, akinek álláspontját Diammndi belgrádi román követ is kinyilatkoztatta egy újságíró előtt, kijelentve azt, hogy Szovjetoroszorszag efi- ismerése a román kormány előtt nem látszik aktuálisnak. Diamandi megcáfolta azokat a híreket is, hogy Salzburgban megkezdődnek a román—orosz tárgy állások. A Corriere djtallia belgrádi jelentése sze­rint Bemos február végén Rómáiba fog utazni. Beigrád. január 11. A Vreme mai száma cikket közöl Cseh-Szloválkiénak áDláspomtjá- tóI az orosz kérdésben. A cikk szerint a cseh- sziiavák kormiányköröknek az a.z ál áspont- juik, hagy be kell várni, miiképpen fog Anglia és Olaszország a szovjetköztáirsiasátg mellett vagy eton megnyilatkozni. Beigrád, január 12. k kisantant konfe­renciáját ma folytatták. A déli órákban még nem történt közlés arra nézve, vájjon dél­után lesz-e további tárgyalás. Megtörténtek az előkészületek Benes dr. elutazására, ki es­te hét óra húsz perckor Zágrábon keresztül Parisba és Londonba utazik. Duka külügy­miniszter csak holnap délután négy órakor hagyja el Belgrádot. I ktsanfant t% Mártin ahíiaiminftáfa a kölcsön cici Bethlen üzenete Magyarország lakosságának Budapest, január 12. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonje- lentése.) Jelentettük, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap este kiséretével együtt elutazott Londonba. A miniszterelnök a pályaudvaron nyilatkozott .az újságíróknak. Azt üzeni az ország lakosságának — mon­dotta —, hogy őrizze meg távolléte alatt hi­degvérét és nyugalmát. Nem szabad fölülni azoknak a rémhíreknek, amelyeket tárgya­lásainak ideje alatt előreláthatóan terjeszteni fognak. Meg kell akadályozni, hogy ezek a rémhírek ismét idegesítsék a közönséget és a tőzsdén pánikot okozzanak. Az angol kor­mányválság — folytatta a miniszterelnök — nem érinti a magyar kölcsön kérdését. A népszövetségi angol delegátus személye — bármilyen kormány kerüljön is uralomra — nem változik. Az angol delegátusnak a véle- rajénye a kölcsönügyben Magyarországra kedvező és ezért erről az oldalról az orszá­got semmiféle meglepetés nem érheti. Károlyi ujjalbb aknamunkája A Tőzsdei Hírlapnak jelenti Orbók At­tila: Károlyi Mihály Diener-Dénes József kí­séretében Párisba érkezett, hogy az antant­nál agitáljon a kölcsön ellen. Az intrikák a ; kölcsön ellen teljes erővel megindultak. In- I formációim szerint a belgrádi konferencia je­lentősebb jóvátételi összegűek a megállapítá­sához ragaszkodik. Ezzel azt a célt akarják elérni, hogy a kölcsönt meghiúsítsák. Angol forrásból a lap arrói értesül, hogy a jóvátételi összegnek a jóvátételi bizottság által való vég’eges megá lapitása, a londoni Cityben is erősen veszélyeztetné a kölcsön sikerét. A lap a jelentéshez hozzáfűzi, hogy a kormány is tudomással bír erről az aknamun­káról, amit az igazol, hogy Párisba is elláto­gat, hogy az intrikákat meghiúsítsa. A k'san- tantot elgáncsoló törekvésében Károlyi teljes mértékben támogatja. A cseh néppárti sajtó egyre támadja Beszkidet. A Lidové Lisity ismerteti a- kor­mány ruszimszkói programját és élesen kikel a kormányzó ama kiiijetenitése elein, hogy „a csehek nem respektálják a törvényeket. Azo­kat csiak akkor és úgy hajtják végre, ahogy nekik tetszik”. — Srámeik lapja ezenkívül, erélyesen kifogásolja, hogy az agrárpárt Ung­vár helyett Munkácsot akarja Ruiszinszkc fővárosává előléptetni!, amiben annak a terv­nek a föladását látja, hogy az Ungváriéi nyu­gatra eső két megyét Rusz'nszkóboz csa­tolják. A cseh néppárt morvaországi szárnyá­nak követelései. Braunból jelentik: A cseh néppárt morva országi szárnyának Olmützfcen tartott páriértekezieiíén a következő határo­zatot hozták: A cseh néppárt az országos ön­kormányzat alapján áll. Addig is, amíg ez meg nem valósul, követeli a megyei törvény novelláiását, még pedig a megyék számának csökkentésével. Kívánja továbbá, hogy a zsu­pánokat válasszák és ne nevezzék ki. A me­gyerendszer kenetén belül pedig vegyék ii- gyelembe a polgári érdekeikét. A szocializmus erkölcse. A Tribuna árja vezércikkében: „Természetes, hegy a politi­kai pártoknak iis pénzre van szükségük. A sok botrány, amelyeket nem lehetett eltitkolni, számos tatokról rántotta le a leplet. Kezdői­ben hibáztatták a kormányt, hogy az őt tá­mogató pártok gazdasági és kereskedelmi vá'íMataiiniak milliós ajándékot ad. kifizeti azok adósságait és ezzel befolyást szerez magának azok gazdasági életében is. Ha ma valaki a különböző pártszöveihezetek válla­latainak vesiztesőgi statisztikáját fémmé közre, akikor száz milliós számok kerülnének nap­fényre. Egy szóvál sietm emlékeznénk meg erről az ügyről, ha a szegény oszálydkmak hasznuk lett volna ebből. Aki azonban tudja, hogy ezek a szövetkezetek és egyesületek milyen könnyelműen gazdálkodtak a saját pénzükkel, az el sem bírja képzelni, hogy mi­lyen értéke lehetett az állami pénznek ezek- . oek a gazdasági dilettánsoknak szemében ... Világos, hogy az állami pénzek nemcsak- az egyes szövetkezetek szanálását célozták, ha­nem egyéb szolgálatot is tettek a pártnak. Amikor a párfközgazdászok tudatára ébred­ték anmaik, hogy könnyen juthatnak pénzhez, akkor a krajcár elveszítette előttük értékét A pártban általános lett az a vélemény, hogy semmíféüe Válságot sem szabad tragikusain fölfogni, hiszen az állam ismét ad pénzt... Meg kell állapítani, hogy a szocialisták leg­hatásosabb fegyverüket vesztették el: A szo­cialisták ma már tiszta lelkfiismerettel nem áliM {(hatják ellent élőikről, hogy az ő szemük­ben a matertarzmus és a haszonlesés nagy szerepet játszik. A szocializmus erkölcse vál­ságban van.” ^llllll—MIII 1 ■! WTIIIIBHII — III iTIIIII I — Tárcarovatunk: Kedd: Molnár Jenő: A herceg szeretője. Szerda: Péteríy Tamás: A góbé halász. Csütörtök: Kőrössy Sámuel: A filozófus. Péntek: Zsoldos László: A íarkastanyán. Szombat: Lázár István: Hóvi.rág. Vasárnap: Tamás Lajos: Az én nagy vigsá- gom. (Vers.) Lőrinczy György: Az utolsó levél. Őr a Hargitán Áll a tetőn; a naplementét nézi. A hallgató völgyekben ott alant Már rég lement a nap. Valami régi bűvölet igézi Ott azt az egyet, hogy egyre áll, Figyel, és egyre vár. ör a hegyen. Magányom mint az Isten. Alatta a föld egyre dobban: Mindegy, harang szól, puska robban. Ö és a föld: más semmi, senki sincsen. Kiáltson?... Intsen... Miért?! — igézet áll Fölötte némán, mint alant a táj. S a hallgató völgyekben, ott alant Kisálmii népek túrják a földet, Melyet megölnek; Ám marad a rontás, s marad a hant. Azt ott, sohasem: észre minek vennék? Áll a tetőn s nézi a naplementét. (Kolozsvár). % lakab Géza. A feleség — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Dánlelné Lengyei Laura Barsyné egy nagy esféiyen találkozott először Zádor Miklóssal. Még akkor élt ben­ne valami forró rajongás a szereplő, a hires férfiak iránt. Zádor Miklós pedig éppen eb­ben az időben aratta legforróbb diadalait. Mintha a primadonmakuliusz hanyatlásával ő ült volna be a modern istennők örökébe. Zádor immár nemcsak éretlen bakifisaktól és vénülő hiszterikáktá! kapott naiv szere­lemmel és nem naiv lángolással irt sorokat. Budapest legszebb és legkiválóbb asszonyai észrevették, foglalkoztak vele és ott ültek estéről-estére a színházban, ahol az ö darab­jának szerepeit szavalták, iuvolázíák, csi­cseregték és mennydörögték a színészek. Ebben az időben került össze Barsyné- val és Zádor úgy találta, hogy a dolog pom­pásan halad. Mert az, hogy a szép, túlontúl karcsú asszony hirte'en it {'hagyta a fővárost és Abbáziába ment egy kis szanaíóriumos hizókurára, határozottan kedvező jel volt. Fél, menekül, viaskodik. Egy-két hét múlva majd látja, hogy hiába. És szédülve, elgyö­történ, a folytonos harctál kimerülve jön majd* vissza. Zádor most éppen nem is bán­ta, hogy a szép asszony egyelőre habozik. Neki most igen fontos és sürgős dolga volt. Uj darabját próbálták a színháznál. A darab témája — mint ahogy Barsy- nénak egyszer elmondta — az apai szeretet apoteózisa volt. Egy züllött, haszontalan, romlott, beteg férfi, de kiben haiíiatatlalul lobog a szent szülői szeretet és habozás nélkül rohan kis fiáért a kínos halálba. Barsyné sokat gondolt a darab tárnájá­ra. Gondolt különösen most, hogy az abba- ziiai szanatóriumban összetalálkozott Zádor feleségével. Zádorné a kis fiával volt itt, egy vézna, sápadt, szemmel láthatólag angol­kóros gyermekkel, kit valami szomorú fáj­dalommal imádott. A szép Barsyné gyakran látta az asz- szonyt) a kis fiúval. Zádorné sápadt, töré­keny, sovány kis teremtés volt. Ám sovány­sága nem a Barsyné ideges, acélos kígyó- vonalaihoz hasonlított. Egy elgyötört, sokat szenvedett, nagyon megijedt kis teremtés állt a szép asszonnyal szemben. Sötétkék szeme olyan csillogó, mintha elfojtott köny- nyektől égne. A szép asszony nem valami nagy szimpátiával nézte az író feleségét, de lassanként sajnálni kezdte, mint ahogy el­gyötört, szenvedő gyermeket sajnál az em­ber. Később barátságot is .kötöttek. Azaz, hogy a szép asszony erőszakolta az isme­retséget, a szegény kis baba meg az ő tűrő, szelíd alázatosságával elfogadta. Barsyné kedveskedett a gyermeknek, erre kigyult a sápadt kis arcon a forró szeretet lángja. Az­tán emlegette híres, kiváló férjét, erre elbo­rult a kék szempár, mintha valami homályos fátyol ereszkedett volna le rája. Különös, ez az asszony sohasem beszél az uráról — gondolta Barsyné —» pedig nincsenek haragban, hiszen mindennap leve­let ir neki. Lassanként arra is rájött, hogy az asszony leveleire felette ritkán jön vá­lasz. Zádorné azonban leül és ir hűségesen. — Ez a jóság, ez a szelídség, ez a türe­lem már utálatos — gondolta a szép asz- szony és pár napig haragosan kerülni kezd­te Zádornét. Aztán megint csak visszament hozzá. Nem birta, nem tudta elhagyni, ra­gaszkodott hozzá, mint valami beteg gyer­mekhez. Lassanként arra is rájött, hogy a kis halvány asszony azért nem beszél az urá­ról, mert fél, hogy valami panaszos, keserű szó csúszik ki a száján. Mert hogy erre is lett volna alkalma és oka, azt Mariska kis­asszonytól, a házvezetőnőtől tudta meg. — Komisz, hitvány ember az, nagysá­gos asszony. Egy fél éve itt sorvad, kínló­dik a fia. Az asszony éjjel-nappal a beteg gyermekkel van és ő egyszer, egyetlen egy­szer jött le hozzájuk... Akkor is egész nap kint kószált a strandon, az asszonyok után. Ez a szegény teremtés úgy jár tokéit itt a szanatóriumban, mint egy kisértet. Az a gazember mintha csak azért jött volna le hozzá, hogy még jobban megalázza, e’gyö- törje. Agyon kellene ütni az ilyen férfit, akármilyen hires ember is, vagy talán még jobb volnia a lábainál fogva felakasztani... Barsyné már nem hallgatta tovább, hogy a vérszomjas Mariska kisasszony mi­lyen halálnemeket javasol az írónak. Bement a szobájába, magára zárta az ajtót és az ebédhez sem jött le. Azt mondta, nagyon fáj a feje. Másnap reggel hallotta, hogy Zádor kis fia nagyon rosszul van. Telefonáltak az ap­jának, de nem jöhet, mert ma van a pre­mierje. Barsyné az ajkába harapóto és türelmet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom