Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-06 / 5. (453.) szám

Vasárnap, Január 6. &RÁ&uA{iCwU[mE£ — (Szlovenszkó sefyemtenyésztésének fejtesztése.) Pozsonyi jelentések szerint a földmívelésügyi minisztérium pozsonyi expo- ziturája a szfovenszkói selyem tenyésztés fejlesztése érdekében drjtaianiuá fog kiosztani se.yenuhernyó petéket. A kios'zrtást a minisz- teri/uun expozitúrája a Sráyemhernyó'tieín vész­tő ipari részvénytársaság utján intézi. Az érdekeltek ama kell, hegy kötelezzék ma­gukat, hogy a seilyomgtiibóíkat ennek a tár- saiságniak szó Igái tátjáik be. — Leszállitják a hivatalos bankkamat­lábat A Pr. Tgbl. szerint a Bankhivatal a január 10-iki bankkimiututás előtt semmi esetre sem fogja leszállítani a hivatalos bank rá tát. De azzal is számolnak, hegy a bankráta leszállítását egy további héttel el­halasztják. Tavaly tudvalévőén kétszer is szá.lították le a hivatalos bankrátát: január 13-án 7-ről 5 százalékra és május 26-án 5-ről 4.5 százalékra. + Kállay magyar pénzügyminiszter hosszt jósol a budapesti tőzsdének. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén Kállay Tibor pénzügyminiszter nyiladozott a tőzs­dei bessz okairól is. Szerinte azok az ak­ciók, amelyek a magyar pénzügyi helyzet szanálására megindultak, legközelebb a tőzsdén is fogják éreztetni jótékony hatásu­kat. A külföldi tőikének jelentkezése a tőzs­dén már eddig is érezhető volt, most pedig rendkívül jelentős kilátások vannak arra, hogy angol tőke fog beáram'ani a tőzsdére. Alaposak a kilátások, hogy a közel jövőben már a régi magas árfolyamokat lehet vi- szoti'tö-áflni a tőzsdén.-f A Prager Presse a magyar liszt­behozatalról. A Prager Presse mai számá­ban ezeket írja: Mint Budapestről jelentik, a Pester Lloyd a mngyar lisztnek állítóla­gos cseh-szlovák behozatali tilalmát kata­sztrofálisnak jelöli meg. A magyar malmo­kat kínosan érinti ez az intézkedés. A Ma­gyarság megjegyzi ehhez, hogy a cseih-szlo- vák részről történt magyar lisztb©hozatali tilalmat még nem erősítették meg. De egy ily tilalom ellenkeznék Benes miniszter ki­jelentéseivel is, aki Páriában ismételten hangsúlyozta, hogy ki kell fejleszteni a gaz­dasági jóviszonyt Magyarország és Cseh­szlovákja közötti. Ha Cseh-Szovákia liszt- szükségletét Magyarország megkerülésével fedezné, ez mindenesetre megzavarná a két állam jóviszonyát. A Prager Presse a ma­gyar lapok tiltakozását' „kampánynak4* mi­nősiti, melyben csak „politikai manővert44 iáit és a következő megjegyzést fűzi hozzá: .„Tudvalevő, hogy a gabona- és lisztbehoza­talt nálunk bevonták az engedélyezési eljá­rásba és igy nem lehet szó olyan tilalomról mely csak Magyarországra vonatkoznék. De az engedélyezési eljárás mindenesetre jó fegyver (!) azok ellen az akadályok e'ten, amelyeket Magyarországba irányuló expor­tunk elé gördítenek. Emlékezzünk csak vissza azokra a nehézségekre, amelyeket a budapesti Devizaközpomt támasztott kivite­lünknek és a csekély kontingensekre, ame­lyekkel textilkivitelünket fojtogatták. A ke- reskdelempoiitikában még inkább érvényes a do ut des elve és annak ellentéte, mint bár­hol másutt.44 A Prager Presse nagyon is el­szólta magát, amikor e hire első részében tompítja a lesztbehozatali tilalom Magyar- ország ellen irányuló élét, de végén a so­rok között mégis jó fegyvernek minősiti a lisztbehozatali tilalmat Magyarország keres- kede empoiitikája ellen. = Franciáknak adják bérbe a szenpé- tervárl gázmüveket.) Moszkvából táviratoz­zék: Egy francia tőkéscsoport tárgyalásokat folytat a szentpétervári városi tanáccsal a városi gázimuvei.'C bérijévé túlér a. A s.-Oi .ér­tők véleménye széniét a gázmüvek karba- hozataia 1.5 millió arauyruihelbe kerül. = Lengyelország állami jövedelmeinek valo­rizációja. Varsói távirat jelenti: Az adókra, va­lamint az állami eg3'éb monopóliumi jövedelmekre vonatkozó valorizációs rendeletek életbeléptek. A gyakorlatban a valorizáció rendszerét olymódon hajtják végre, hogy az aranyfrank árfolyamát kétnaponként távirati utón közük az állami hiva­talokkal és az adótételeket, vasúti tarifákat postadijakat és a dohányjövedék termékeit az aranyfrank két napra érvényes árfolyama 1,390.000 gyei márkában számítják. Január 4-én például az aranyfrank két napra érvényes árfolyama 1,390.000 márkát tesz ki. + Újabb drágulás Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Karácsony óta hivatalos kimutatás szerint a legszükségesebb élel­mi-cikkek 25 százalékkal drágultak meg. + Mennyi pénzt szabad kivinni Ma­gyarországból.) A magyar devizararadeletek értelmében ezidőszerint' 500.000 korona ér­tékű pénzt szabad kivinni Magyarországból, de ebből csak 200.000 korona lehet az eífek- tiv magyar korona összege. A Magyarorszá­gon való átutazás megkönnyítése cédából az utas köteles a belépő állomáson a magá­val vitt pénzösszegeket útlevelébe beíratni, hagy ezt az összeget akadálytalanul kivi- hesse az országból. = Uzsorapör hatvan német bank ellen. Berlinből táviratozzék: Az államügyészség büntető eljárást indító ti hatvan bank ellen, mert ügy'eteiknéi igen magas kamatlábat és kezelési illetéket számítottak fel. = A fesősziléziai szénarak, Varsói táv­inat jelenti: A felsősziJlézliai szénbányák január 1-ei érvénnyel 7 százalékkal emelték föl a széna-rakat. A kocka, vagy I. dió-szén tonnája ezidőszeír'nt 52,530.000 márkába ke­rül lo'Co bánya. A koksz tonnála ioeo koksz- ■égető 78 millió márkába kerül. Ezek az áraik már meghaladják a vilégparitást és nagyobbak az Ostrau-karviinii bányavidék szénárainá!!. A lengyel márkának a csdh koronához viszony'-tolit 200.000-res átlagár­folyamánál az ostriau-karvini bányavidéken termelt cseh-szlovák szén tonnáníkiot 12 mrl-lió lengyel márkával és a koksz tornnán- kint 16 málló ,-engyel márkával olcsóbb, mint a lengyel felsoszliézdaii szén. A krakkói és dombraui bányavidékek számárait még nem állap tolták meg, mivel ezen a vidéken még bértárgyai ásck folynak. = Az angol kereskedelem helyzete. Londoni távirat jelenti: A Daily Telegraph szerkesztője előtt a brit gyáripar föderációjának képviselője a következőket jelentette ki: Az angol kereskede­lem helyzete javult és ezt a következő adatok­kal illusztrálja: Az elmúlt év első tizenegy hó­napjában Ang'ia kivitele 403 millió font sterling értékű volt, vagyis 41 millióval több, mint 1922 hasonló időszakán. Ez a javulás nagyrészt a Ruhrvidék megszállásának és a szénkivitel eme'ke- désének tudható be Sokban hozzájárult a helyzet javulásához a nyersvas és acél fokozottabb kivi­tele, mivel ezekben a cikkekben a legutóbbi há­rom hónapban 1 háromnegyedmilPó font sterlinget tett ki a kivitel emelkedése. A kereskedjem ja­vulásának egy másik jelét a föderáció képviselője a munkanélküliség csökkenésében látja, továbbá abban a körülményben, hogy a bankok által fo­lyósított kereskedelmi hitelek emelkedtek és az angol kereskedelem nemcsak a birodalomban, ha­nem az északi és déli amerikai államokban is uj eladási piacokat hódított. A hajózási ipar kilátásai is általában kedvezőbbek, mint az előző évben. Az 1923. év a vas- és acélkereskedelemre nézve jobb kilátásokkal zárult és az angol gazdasági kö­rök azt remélik hogy a legsúlyosabb depresszión túl van az ország. Tözsfle és árupiac: + SzLárd a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelent' telefonon: A mai terménytőzsdén tovább szilárdultak az árfolyamok. A következő árakat jegyezték: budapesti búza 107.000, tiszavidékl 104.000. dunántul 101.000, budapesti rozs 81.000, du­nántúli 77.500, takarmányárpa 82.000, buda­pesti árpa 86.500, sörárpa 90.000, uj tengeri 75.000, budapesti zab 100.000, dunántúli zab 93.000 magyar korona métermázsánkint. + Budapest javul. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A ma bankközi forgalomban folytatódott a tegnapi kedvező irányzat Heti pénz: 1 százalék. — A müírágyaárak. A mütráigyaárak le­szállításáról szóló hírekkel kapcso atosan az érdekeltség közli, hogy az 1 százalékos foszforsavas Thomas-liszt ára 2.65 kor. a 4 százalékos forgalmi adón kívül, amelyet ez idén is a vevőnek kell megfizetnie. — Szilárd az olmützi terménytőzsde. A mai tőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 168 —172 (december 29-én 168—170), rozs 135—138 (134—136), árpa 135—145 135—138), zab 109—111 (103—104), uj román tengeri 147—149 (150—152), Viktória borsó 400—420 (360—400), lencse 450— Három lcM€íc iéiiiolű — A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (5) Azután vasárnap jött és az idegen kapi­tány arra számított magában, hogy vak me­lyik templom előtt, ha kedvez neki a szeren­cse, talán megpillanthatja azt a rendkívüli szépséget. A Sant Andrec-dóm előtt próbált szeren­csét. Ez a leányok favorizált temploma, — úgy tudta a százados. — Ha misére megy, tán ide jön el misére, mint annyi más. A kombináció helyesnek bizonyult. Ami­kor vége volt a misének, az utolsók egyike aki elhagyta a hatalmas temp'omot, az elbű­völő Paola Fornaciari volt. Mise után még imádkozhatott valamely sarokban, azért jött ki később, mint a többi. Az idegen százados jól tudta, hogy tola- kodóan föllépni, vagy csak egyszerűen szót szólni a leányhoz, annyi lenne, mint örökre lehetetlenné tenni magát előtte. De egy diszkrét kis szalutálást. alig észrevehetőt, ta­lán megengedhet magának. — gondolta, — Tisztességgel köszönteni különben bárkit is szabad. A leány é köszöntésre gyöngén megbic­centette a fejét — megösmerte a kapitányt, hogy Ő nézett ki ott az ablakon —, megmt rajta nyugtatta a szemét egy kis perc;g és megállás nélkül, nyugodtan tovább ment. A százados messziről követte, egyelőre csak azt akarta megtudni, hol lakik ez a gyönyörű urileány, akt őt annyira fascnálla és érdekli és föltette magában, hogy addig fogja minden vasárnapon és ünnepnapon a templom előtt megvárni, amíg úriember előtt is elfogadható alkalom lesz hozzá, hogy meg- ösmerkedhessék e bámulatos szépséggel, —• Tán csak megesik egyszer — gondolta —, hogy elejt valami tárgyat, tán az imádságos könyvét, vagy egy virágot, amit fölvehetek és odaadhatok neki. Több vasárnap múlt el minden legcseké­lyebb eredmény nélkül, ő kijött a templom­ból, a százados szalutált, a leány megbiccen­tette a fejét, más nem történt. Már az igaz, hogy a szerelem istene nagy türelemhez szoktat de sok embert. Végre rámosolygott a kapitányra a sze­rencse. Egy októberi vasárnapon, alig, hogy ő szalutált a leánynak, egy csuklyás barát jött egyenesen és szinte rohan vast a leány felé. Lehet, hogy minden rosszai'araf nélkül való, istenfélő szerzetes volt az illető, - kinek talán sietős dolga volt a templomban. De szerzetesi ruhája és a fe:é"e húzott csuklya annyira hasonlóvá tette Fra ^averio recte Muzio Sántához, hogy Paola Fo nacrri ijed­ten sikoltott és jobbra-balra nézve, mintegy oltalmat keresett. Két ugrás és a kapitány ott termett mel­lété és megszólalt. — Segítségre van szüksége, kisasszony? — kérdezte olaszul. — Köszönöm, capitano, — válaszolta Paola csak úgy remegve. — Úgy megijedtem attól a baráttól... egy nagyon rossz emberre hasonlít. — Bárki ellen megvédelmezem, hölgyem. — mondta a százados és bemut tkozott a leánynak. — Eugen Hannstein von Hanfstadl a nevem és erődítési tiszt vagyok, százados. — Paola Fornaciari, — mondta halk han­gon a leány és kezét nyújtotta a tisztnek. Magában meg gondolta: Hannstein, ugyan miféle név lehet ez? Hannstein engedélyt kért a leánytól, hogy egy darabig a kísérője lőhessen és hogy megkapta az engedélyt, mellette maradt és elmondta, hogy milyen messziről jött ebbe a városba. — Onnan túlról tán? — kérdezte Paola és a tiroli hegyekre mutatott. Hannstein nemet intett a fejével. — Messze keletről jöttem, — felelte, A babonás leány megdöbbent. Tudta, hogv Muzio Santi csak csalásból mondta azt a jó latot, mégis hitt neki, hátha az ördöggel cimboráit? Tehát megdöbbent és kérdezte: — Messze keletről? Tán a Szentföldről? — Ha úgy vesszük: igen, — volt a vá­lasz. — Hazámból jövök, Magyarországból és hazám földje, a magyar föld, nekem szent föld Hannstein csak törve beszélt olaszul, de a leány azért megértette, h^gv mit mondott. — Ah, k> fontana Ungheria, a messze Unghera az ön hazája? — Igen. Szülővárosomat meg Lúgosnak hívják. Paola csucsoritotta a száját, de csak baj­jal bírta kihozni: Lúgos? — És milyen város az ön szülővárosa? — kérdezte. — Szegényes kis város, — felelte Hann­stein, — Nekünk, magyaroknak egyelőre még templomunk sincs, nem hogy akkora volna, mint ez itt. Hogy templomról volt szó, Paola úgy 670 (450—640), bab 285—290, félédes préselt mor­va széria 60—65, félédes kötetlen széna 57—60, hosszuszáru rozsszalma 40—45, préselt takar­mányszalma 40—45 (38—42), nullás GG búzaliszt 275—285, nullás 1-es rozsliszt 200—205, prompt rizs 280—285, amerikai sertészsír 1380—1385 (1390—1400). = Berlin újból szilárd. (Pragorado.) Az állandó pénzbőség a mai szabad értékpapír- forgalomban meglehetős szilárd irányzatot idézett elő, úgy hogy a tegnap utótőzsde ár­folyamai kivétel nélkül megjavultak. A pet­róleum- és káliértékek szilárdítására döntő befolyással voltak azok a francia jelentések, hogy a német petroleumérdekeltségek Stin- nes részesedésével átalakulnak, v szont a ká­litermékek árleszállításától várják az e cikk­ben megakadt eladás élénkülését. A devizák iránt a főpiacokra vonatkozóan nagyobb volt a kereslet és a jegyzések ennek ellenére sem változtak. A dollár kincstár utalványokat és aranykölcsönt ismét 4.2 bdlióval jegyezték, az előbbieké! a 200 dolláron aluli igényléseket azonban nem eléghették ki, az ezt meghaladó igényléseket ped:g 2 százalékig utalták ki. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNGVÁR. Kiadja- Flachbarth Ernödr. — Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesellschaft nyomdá­jában. Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hollk. Dr. Kósa-5chopper nyilv. jeli. r. kát. kórház Roznava. ________ Ad 1011—1923. sz. Pályázat a rozsnyói Dr. Kósa-Schopper nyilvános jel­legű r. k. kórház másedervesi állására. Fölhivatnak a pályázni óhajtó nőtlen or­vosok, vagy orvosnők, hogy kellőleg fölsze­relt s a rozsnyói székeskáptalanhoz címzett kérvényeiket (oklevél, keresztlevél, születési bizonyítvány, illetőségi, erkölcsi és működési bizonyítvány, esetleg életrajz) 1924 január 15 ig a kórháznál adják be. A hivatalos nyelv ismerete szükséges. A kinevezés ideiglenes és 2 évre szól a véglegesítésre való jogigény nélkül. Javadalmazás az állami tisztviselőkre érvényes X. fizetési osztály 1. fokozata sze­rint, élelmezéssel (bor nélkül) és egy szobá­ból álló természetbeni lakással. Magánorvosi gyakorlat nincs megen­gedve. — A másodorvos kötelességeit szabá­lyozzák a kórházi alapszabályok a 65. § ki­vételével. Rozőava, 1923 december hó 4. Kórházi alapítványi bizottság. gépiesen hátrafelé nézett és ahogy oldalt for­dult, megpillantotta a barátot. Megrázkódott és odasimult a tiszthez. — Megint az a szerzetes... látom, utá­nunk jön, — ijedezett Paola. — Kisérjen ha­záig, tisztelt százados ur. Hannstein a legboldogabban megtette és a kapu előtt, mielőtt elvált, könyörögve a leányra nézett. — Most úgy illenék — szólalt meg hal­kan —, hogy bekísérjem a lakásába és be­mutatkozzam a szüleinek is, hölgyem. De csak úgy tehetem meg, ha ön ezt megengedi a lovagjának, akivel idáig jött. A leány egy kis pillanatig tűnődött, majd keresetlen szavakkal válaszolt. — Jöjjön, capitano, — mondta. — Szü­leim csak örülni fognak. Szülei ugyanis tudták, hogy ő Cusani Camillót szereti és igy logikusan föltételez­hette róluk, hogy még megörülnek ennek a kezdődő uj viszonynak. Az uj ember — vél­hetik — majd elfelejteti leányukkal a régit és minden szép lassacskán megint rendbe jön. Paola szülei: Francesco Fornaciari és neje, született Gemma Caccianiga nagyon barátságosan fogadták a kapitányt. Hiszen szemük fénye, a leányuk, vezette be a tiszt urat azzal, hogy a százados ur az ő oltal­mára sietett, amikor a szerzetes olyan gya­núsan feléje jött A fantázia is kezdett dolgozni a leány­ban. — Ha jól emlékszem — mondta —, egy sebforradás volt a bal arcán, mintha meg- szurta volna valrki azt a barátot. (Folyt, köv.) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom