Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-04 / 3. (451.) szám

Péntek, január 4. _____________________________________ $ sze s akinek nem maradt semmije önmagán kívül. Ezeket a dalokat játszani és játszatni lehet han­gulattal és hangulatra szomjazva, elfeledve azt, hogy a zene ma kiforrott és kifinomodott művé­szet, melynek ellenőre a kritika. Hisz ha nem fe­lejtjük el és az érzésbeli élvezés után a profán kritika hangján akarunk hozzászólni a kilenc dalhoz, akkor is csak jót és a jövőre biztató je­leket mondót írhatunk Móry kompozícióiról. Csak egyért kap ki, csak egyért kap megrovást — miért nem zenésit meg magyar verseket mélyen zugó vagy lágyan simuló dalokká?! — A kottákat a berlini Ries és Erler cég adta ki. glinL < (*) A Waidfcauer—Kerpely vonósnégyes Ko­máromban. A Komáromi Jókai Egyesület január 6-án, vasárnap este 8 órakor rendezi a Kultúr­palota nagytermében Waldbauer—Kerpely hírne­ves vonósnégyes hangversenyét. Műsor: Beetho­ven f-dur, Op. 18. í. — Dohnányi des-dur négyes. — Schubert d-moll (Dér Tód und das Madchen). Op. posthum. * 10 JEí** tmáir gatPSEttézwv&i H<met**xo$. temeSsíS ^ isi és EfÖZ<iAZDAS&1a Az 1923. év közgazdasága II. A váií'aiato& foglalkoztatása pontjánál bennünket különösen á szlovenszkói viszo­nyok érdekelnek és iit megállapíthatjuk, hogy a Prágai Magyar Hírlap följegyzése' szerint 10 nagyobb üzem szüntette be a munkát az év folyamán, viszont azoknak a vállalatok­nak a száma, amelyek az üzemet újból föl- vetöélk, vagy mint uj vállalatok alakultak Szlo- venszkón, csupán nyolcat tesz ki A mezőgazdasági termelésről, valamint a dohány- és gyümölcstermelésről 1923-ra még nem adtak k' hivatalos jelentést, de az előzetes terméseredmények becslése szerint a mezőgazdaság termelése 1922-vel szemben általában javult. Cseh-Szlovákia 1923-ban a következő államokkal kötött kereskedelmi szerződést: január lö-én Görögországgal, augusztus 17- én Franciaországgal, ezt a szerződést an­nak idején részletesen ismertettük, laikus 14-én Nagybr'tannlával és Írországgal, ok­tóber 2-án Norvégévá1 és ok'óber 29-én az Amerikai Egyesüli Albinokkal/Novak ke­reskedelemügyi miniszter kijelentése szernt 1924-ben előreláthatóan a következő áramok­kal fognak kereskedelmi tárgyalásokat foly­taink Ausztriává1 és Svájccal tar faszérződé- sekrc'l, továbbá Be’g'ummal, Japánnal, Ar­gentínával és Braziléval. A Hol'pnd'ával kö­tött szerződést előreláthatóan rat fkaim fog­ják. A mkilszíer ki‘elentépe szerint még kér­dése', váljon a Magyarországgal és Lengyel- országgal kö'ö'í szerződésedet aktiválni fog- jók és rfnes k>árva, lio^y a spanyol és gö­rög szerződések revíziójára Is sor kerül. Szlovenszkóra nézve érdemesnek tartjuk följegyezni, hogy Bondy Egon a gyáriparosok szlovenszkói országos csoportja vezetőjének megáliap tása szerint is a szlovenszkói vál­lalatok helyzete az utolsó békeévhez vlszo- j nyitva aránytalanul rosszabbodott. A munka­nélküliség az utóbbi időben némiképpen ősök­ként ugyan, de a k vándorlás még mindig nö­vekvőben van és a szakmunkások java küíl- földön keres foglalkozást. Szlovenszkóból aránytalanul nagyobb a kivándorlás, mint a történelmi országokból A szlovenszkói Ipar fő­követelését, hogy a tarifákat Szlovenszkón rendezzék máig sem teljesítették. Tárgyalá­sok folynak ugyan erről, de nagyvonalú tari- fapol tkát továbbra sem várhatnak a szloven- S2kó' gyárvállal a tóik. A teherszállítási adónak 10 százalékra való mérséklését is még csak 1924 április elsejére helyez ék kilátásba. A szlovenszkói gyár'pari körök nézete szer nt Cseh-Szlovákia kereskede’mi szerző­dései nem modern kereskedelmi szerződ’é- ; sek, mivel tulajdonképpen csupán kompenzá­ciós szerződéseknek tekinthetők. A sz'oven- szkól gyáriparnak külön sérelme az is, hogy a Cseh-Szlovákia és Magyarország között még ez év ju’ius 30 án Prágában kötött ke­reskedelmi egyezményt mai napig sem raifi- káiták, A Szlovenszkó részére kidolgozott uj partörvény még csak 1920 bán fog életbe­lépni. A magána’kalmazottak szolgálati viszo­nyait újból szabályozó törvényjavaslatot elő­reláthatóan nem fogják a közeljövőben a par­lament elé terjeszteni. Annyiban javult a sz'o- venszlkói közgazdaság helyzefe -,s, hogy a III. osztályú kereseti adót 1924 január elsejé­től kezdve ugyanannak a kulcsnak az appj-'n fogják kivetnh mént a történem! országok­ban. De a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adókulcsát előreláthatóan még 1925 január elsejéig tartják fönn. Egyes cik­keket a nagy fényűzés! adó nratt egyáltalá­ban nem gyártanak többé Szlovenszkón, vagy a gyártást a fényüzési okkekben erősen korlátozták. Szlovenszkó adósérebneit mi is ismételten szóvá tettük, az ezze1 kapcsola­tos emlékiratokról alább még szó lesz. — Még az idén életbelép a fogyasztók kamarája. A Lidové Listy a közélelmezési minisztériumtól szerzett értesülése alapján jelenti, hegy a fogyasztók kamarája még az idén életbe lép. — Korlátolt üzem az északcsehországi szénbányákban. A wuddirggrünni Glücks- sigenzeche bányában a Tribün,a értesülése szerint beszüntették a munkát és 140 bá­nyászt elbocsátottak. A falkeuaui bánya­vidék sok helyén korlátozták az üzemet és minden valószínűség szerint a 'munka- beszüntetés fo'ytatódni fog. Ez a stagnáció a falkenaui bányavidéken azzal függ össze, hogy Németországban nehezen lehet el­helyezni cs éh-szlovák szenet. Valószínű, hogy a közel jövőben az exportszén szállítá­si díjtételét csökkenteni fogják. — Mi lesz az Édermel? A Pragcr Tag- blatt értesülése szerint a prágai Edén mulató hitelezői bizalmas értekezletet tartottak, amelyen a vállalat újabb szanálási tervét beszélték mag. Hír szerint az amerikai Espak- íársasáig, amelynek székhelye New-Yorkban vau, aijánCiattot tett az Edén uj szanálására. Az amerikai ajánlat úgy szól, hogy 4 millió korona alaptőkéjű társaság alakulna a szaná­lás céljából. Az ajánlat elfogadásáról még csak ezután fognak határozni. — A német takarékpénztárak betétei gyarapodtak. Félhivatalos közlés szerint a köztársaságban működő német takarékpénz­tárak betétállománya az utób^ hónapokban 7 mi'lió koronával gyarapodott. — Nem bővítik a búza behozatali kontin­gensét. Félhivatalos közlés szerint a búza december—januári behozatali kontingensét már kimerítették. A legutóbbi minisztertanács elhatározta, hogy nem emeli föl a kontin­genst és erre vonatkozó újabb kérvényeket el fognak utasítani. — Két prágai cég fizetésképtelensége. A Bohémra közlése szerint Reissenzahn Antal fémöntögyára, Prága, VII.. fizetésképtelensé­get jelentett. A passzívák 8 millió koronára rúgnak. Fgy kisebb szállítócég is jelentett fizetésképtelenséget 3—4 millió korona pasz- szivával, de ennek a nevét említett laptár­sunk nem közli. — Uj szénkereskedelni részvénytársaság Pozsonyban. Pozsonvból íelentik: Winter Hermán egyesült szénkereskedelmi részvény- társaság cég alatt — mint már megírtuk — uj vállalat alakult egy millió korona alarriőké- vel. Az Ustr. Oznamovatel szerint a vállalat­ban egy prágai nagybank és egy nagyobb cseh-szlovákiai szénvállalat is részesedni fognak. — Uj biztosítótársaság Pozsonyban. Pozso­nyi jelentések szerint a „Dornov“ általános biz­tositó részvénytársaság január elsején megkezdte működését Pozsonyban. Az uj vállalat tulajdon­képpen a Hazai Biztosító társaság utódja, ame­lyet a Szlovák Általános Hitelbank és a Hazai Ál­talános Hitelbank alapítottak. Alaptőkéje 4 millió korona. + A magyar szénkereskedelem szabad­dátétsle. A Berichte aus den neuen Staaten- nek jelentik Budapestről: A magyar szénter­melés föleJndiilése folytán (?) a szénimportot a minimumra redukálták, csupán speciális cé­lokra importálnak szenet, amint azt annak­idején megírtuk. Március elsejétől kezdve — hír szerint — szabaddá teszik a szénkereske­delmet és a szénmunkásokat többé nem részben természetbeni járandóságokkal..ha­nem teljesen készpénzzel fogják fizetni. + Fölszabadítják a magyar állaíexportot. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A ma­gyar mezőgazdák tudvalévőén akciót indítot­tak az állatexport fölszabadítása érdekében. Hír szerint a kormány január közepén hatá­lyon kívül fogja helyezni az állatexportra vo­natkozó valamennyi korlátozást, mivel az egyes szakminisztériumok között erre nézve teljes megegyezés jött létre. A nagy kiviteli illetékek miatt ugyanis a magyar állatexport már-már elvesztette ausztriai piacát, amelyet újból meg kell hódítani. A közélelmezésügyi minisztérium eddig ellenezte az állatexport fölszabadítását, de végül is meggyőződött róla. hogv az export nem veszélyezteti a bel­földi szükségletet. Az állate^oort végleges fölszabadítása ró1 a legközelebb! mini*z*ert-a- nács fog dönteni + Buzaüzleírésszel alakult meg Buda­pesten egy Csereszövetkezet. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A nyilvános szám­adásra kötelezett vállaltok alapítása is szá­mol már azzal, hogy a pénz nem az az érték­mérő és csereeszköz, ami még pár esztendő­vel ezelőtt volt. Gazdaságtörténelmi szem­pontból is érdekes, hogy Budapesten a mol­nárok és gazdák Csereszövetkezetet alakí­tottak, amelynél egy-egy szövetkezeti üzlet­rész névértéke: 20 aranykoronára értékelt, 79 kilogram fajsúlyú, 2% idegen keveréknél többet nem tartalmazó, száraz, szokványmi- nőségti egy métermázsa tiszavidéki búza a szövetkezet központi raktárába beszállítva, vagy ennek a budapesti tőzsdén aznap jegy­zett középára, hozzáadva ehhez 3% érték- ingadozási kiilönbözetet. A Molnárok és Gaz­dák Csereszövetkezeíe tagjai között csere­forgalmat akar lebonyolítani, ezenkívül a vámmolnárok őrlési adójának rendezését vál­lalja. Az alapítók egyébként, ha a tagok leg­alább 500 vagon buzaértékü üzletrészt leje­gyeznek, a szövetkezetét részvénytársa­sággá kívánják átalakítani. Az érdekes alarri- tás élén Aáatta Árpád dr., a Molnáregvesület elnöke, Vitéz Csécsy Nagy Tmre altábor­nagy, Varsányi Emil dr. műegyetemi tanár, Kálmán István nemzetgyűlési képviselő, Bár- czay Gábor clr., a Molnáregvesület társel­nöke és a vidéki malomérdekeltségek vezetői állanak. Mmm fedele fólMd — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gjmla (3) Újból végigolvasta a levelet, már vagy tizedszer, mióta megkapta és amikor . már nem volt könnye a szemének, gondolkozni kezdett fölötte. — Két dolog van a levélben, — tűnődött. — Az egyik, hogy én Camillonak már nem kellek, a másik meg az és ez még fájóbbá teszi az elsőt, hogy ő nőtlenséget akar fo­gadni. Hogv hódítsam vissza, ha nőtlenségi fogadalmat fog tenni? — De nem puszta szó-e estik az a nőt­lenségi fogadalom? —- kérdezte. — Nem azárt emliti-e vájjon, hogy csak szépítse vele a szakítást? Nem, nem! ő Ismeri Cusanit. Ha megírta, hogv fogadalmat fog tenni, akkor olyan okokból irta, amik komolyak és fölötte nyomósak. , De hát mi oka lehet, hogv coelibatust fogadjon egy huszonötéves fiatal katona­tiszt? Betegség? Bűn? A jobb karriér re­ménye? Vagy érthetetlen vallásos fölbuz- dulás? Hirtelen egy gondolata támadt. Tán Cu- sani is ott volt a barátnál és jóslatot monda­tott magának? És az a prófécia az oka a fáió fordulatnak? Ha így van. akkor még remél­het. FI fog menni a baráthoz és térden állva kéri. hogy — más jövendőt mond.ton a tiszt­nek. Hivassa el Cusanit. hitesse el xele. hogv tévedett, nézze meg még°gvszer a kezét és mondjon neki más jóslatot, szebbet. A szerelmes nő még a Szentatyát is megkörnyékezné egy paktummal. De előbb elmegy Cusanihoz: ezt hatá­rozta el magában Paola. Elfátyolozta az arcát, kiszökött a házá­ból, vágj'- két óra hosszat csak bolyongott, el is ment a Cusani lakása előtt és végül — már a kapunak kilincsén volt a keze — riad­tan elszaladt onnan, még a háznak a tájékán sem mert maradni. Lihegve járta az utcákat, ifint aki közel volt valami nagy veszélyhez, az+án — hogy maga előtt látta a klastromot, amelyben Fra Saverio szerzetes jósolt — beosont a kapun, végigszaladt egy tornácon és benyitott a cellába a baráthoz. Most is csuklya volt a fején, az állóig ért. Fna Saverio szerzetes megösmerte Pao- Iát és rászólt: — Nemde megmondtam neked, leányom, hogy ne a csillagokat nézzed, hanem keletről várjad az üdvöt. Nos, még hozzá tehetem jós­latomhoz azt is, hogy három fekete félhold nagy szerencsétlenséget rejt számodra, leá­nyom. Paola Fomucirri megriízkódott ettől a toldástól. Három fekete félhold! Ez a meg­jegyzés is Cusanira utalna, mint az első a csillagokról? — tűnődött. És mint a villám ment a tudatán keresztül, hogy ez a három szó: Conte Cusani Camillo, kezdőbetükül három fekete félholdat ad. Ha fekete tintával, vagy tussal írja le az ember. Letérdelt és fölemelte a két kezét. Szent ember — nyögte —•, kegyel­mezz. A három fekete félhold bajokkal fenye­get, mondod... és a három fekete félho’dnak [is alkalmasint rossz dolgokat jósoltál. Tán i hogy óvakodjék egy fekete csillagtól? Job­bat jósolj, te szent ember, jobbat... Fra Saverio szerzetes lehajolt, hogv föl­emelje a térdein vonagló Paolát. Megra­gadta a kezét és hogy könnyebben menjen a fölemelés, karját a leány derekára fonta. így tartotta egy percig, azután közelebb emelte magához. — Igen, — mondta és remegett és forrót lehelt, ahogy megszólalt. — Szebbet fogok jósolni, csillogósabbat, virágosabbat, leá­nyom. Keletről jön feléd a boldogságod az üdvösséged, a lelked földi ünnepe. Mire a Megváltó születésének szent éjszakája e vá­rosra borul, megérkezik keletről az, aki pom­pázó kertté fogia varázsolni neked a világot. Ki ne hívd magad ellen az Istent, hanem fo­gadd el a fölajánlott kertet és ... Fra Saverio szava itt oly sajátságosán lázas és könyörgő lett és ez a rimánkodó hang olyan hasonló volt egy másik, már ré­gen elfelejtett hanghoz, hogy Paola Foma­ciari idegesen fölsikoltott, tigy megrémült. Egy pillanatig még engedte, hogy szorosab­ban fonódjék testére a szerzetes remegő karja, azután rántott magán egy nagyot és gyorsabban, mint a villám, belé mark olt a csuklyába és letépte. — Mi, ki van e csuklya mögött, lássuk?! Muzio San ti állt előtte, ő volt Fna Sn­verio barát. — Hah, álorcás, ördöngős csaló! — tört ki a fúriává lett leányból. — Nem csaló, hanem szerelmes, — nyögte Santi és magához akarta vonni, meg akarta csókolni Paolát. Ez kétségbeesett erővel védekezett. — Ámító — lihegte —, kiszámított ko­média volt itt minden! — Es hogy másképpen nem bir't az emberrel, aki már-már a szákira nyomta ajkait, kirántotta azt a nagy tüt, amely keblén összetartotta a vállkendőt és belészurta a merénylő arcába. Szerencsésen elmenekült és most már Szűz Mária maga sem tarthatta volna vissza, hogy oda ne rohanjon a házba, amelyben Cusani Camillo lakása volt. Hogy meg­mondja, hogy elujjongja neki: Camillo, egyet­len Camillóm, téged is megcsalt az az álor­cás. Nem jósoló barát az. hanem rivális... a te alávaló riválisod, Camillo! Bármit jósolt is neked: fittyet neki, egyetlen Camillóm. Elszántan benyitott a házba, minden csöpp vére csak úgy izzótt. De jéggé is fa­gyott azon nyomban, mert megmondta neki a gazda, egy rosszszemü, fogatlan ember, hogy az illustrissimo conte már elköltözött. Elhagyta a várost és Bécsbe ment. — Elhagyta a. várost? Oh santa santis- sima vergine! — nyögött föl Paola lesújtva. — Mikor ment el a conte? És végleg ment-e el, vagy csak egy időre? — Tegnapelőtt, kisasszony... és végleg ment el. Most már Udinén, de Cormonson is túl lesz. Paola lerogyott egy kőpadra. — Csak tegnapelőtt? — sirdogált magá­ban. — És én napokig is tusakodtam ellene... a gondolat ellen, hogy benyissak ebbe a ház­ba! Ha nem vagyok oly szemérmetes, ha el­szántan cselekszem, dió!... És nem hagyott itt semmit a conte? — kérdezte az embertől könnyek közt. A padrone azt hitte, hogy Cusaninak va­lami rokona a kisasszony, hogy úgy a lelkére ült a bánat, amiért elment. Ezért jó szóval és jó szívvel felelte: — Tudtommal nem hagyott itt semmit. De talán talál valami apróságot, nézze meg. Ott elől az a négy szoba volt az övé. (Folyt, köv.) SZÍNHÁZ fes ZEWE (*) Móry János kilenc dala. Móry János uj- csorbatói komponistának három kottafüzetében ki­lenc dala jelent meg. Csupa német költő, legna­gyobbrészt Déliméi versén szerzett dalok. A zon­gorán megelevenítve meleg és az érzéstől léleg­ző élő melódiák, amiket sokszor merészen uj ak­kordokba öltöztet. Ezeket a dalokat nem szabad a kritika pengéjével felboncolni, mert lélek van bennük és lelket csak magunkba éreztetni szabad, ugy mint két nyugtalan szem belénktekintő nézé­sét. Ezek a dalok mosolyognak és fájnak, sze­relemmel, vággyal, éjszakával és téllel életrecsó- koltak, olyanok, mint a magunk lelke, mikor nem bírja burokban tartani, amit. érez, de kibeszéli versben, muzsikában, nótázva^|jj.gy sóhajtozva — attól függ, ki mit tud. Móry a muzsikát tudja. Tudia, hogy a hangokkal mint lehet visszaadni a verses sorokba szorított lelket, ugy hogy rezo- náljon annak az embernek, a ina emberének lel­kében is, akit borzasztó vágletegek ráztak ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom