Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-03 / 2. (450.) szám
Csütörtök, janaár 3. Hans Heinz Ewers. Hubay Jenő már 1917-ben elnyerte a Greguss-jutalmat, ezért Dante szimfóniája versenyen kívül esett. Kodály Zoltán müvei között nincsen sem szimfónia, sem opera, igy tehát Szendy Árpád Helikoni szvitjét jutalmazta a társaság, mint amely mü költői tartalmával és nemes magyaros stílusával méltóan képviseli a magyar zeneművészetet. A jutalmat Szendy Árpád özvegye kapja kézhez. (*) Wilde-darab Budapesten. Budapestről jelentik: A Renaissance-szinház még ebben a szezonban bemutatja Wilde Oszkárnak ,Bumbury“ cimü komédiáját, amelynek uj fordítását Karinthy Frigyesre bízták. A darab főszerepeit S:monyi Mária, Ilosvay Rózsi, Forray Rózsi és Bérczy Ernő fogják játszani. (*) Magyar irók és kritikusok tiHako-ása a színházak kiiíföldieskedése ellen. Budapestről jelentik: A magyar színpadi szerzők egyesületének legutóbbi ülésén éles hangon tették szóvá, hogy a magyar színházak folyton idegen szerzőket játszanak, mig magyar szerzők elfogadott darabjai évekig hevernek a színházaknál Egy színházi lap előtt nyilatkozott erről a kérdésről Schöpflin Aladár, lapunk irodalmi munkatársa is, aki kijelentette, hogy ha a külföldi daraboknak olyan rendkívüli sikerük volna a pesti színházakban, mint a magyar daraboknak a külföldiekben, akkor sem tartaná megengedhetőnek a külföldi daraboknak erős portálását mindaddig, amig kitűnő magyar darabok várnak előadásra. (*) Halmos Izor pályadija. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Nemzeti Színház Halmos Izor adományából százezer koronás pályadijat tűzött ki egy egyfelvonásosra. A bírálóbizottság a beérkezett darabok közül egyet sem talált előadásra alka'masnak. A dijat a „Magyar ember" cimü darabnak adták ki, amely a legtöbb színpadi értéket árult el. A darab szerzője Mátrai Sándor, aki Pásztón lakik. Prága, január 2. (E.) Most egy éve megállapítottuk, hogy a cseh-szoivák közgazdaság iáitszaikgazdaság, a válság állandósult válság és ezért ugyancsak látszatválság. Ezek a megálapiíitások az 1923. év közgazdaságára is helytállóak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján tárgyilagosam megállapíthatjuk, hogy a csehszlovák közgazdaság a lefolyt évben sem javuillt. Amiig az 1922. év első felérnek kieres- kedetai mérlege 3016 mii Ili ó koronával volt aktív, az idei év első félévi mérlege csupán 1540 millió korona aktívumot (tüntet föl, sőt. október hónapban — a kereskedelmi mérleg 57 millióval passzív volt. Az 1923. november 30-ig terjedő 11 hónapjában a kivitel teljes értéke 10,061.5 millió koronát' tett ki, amit az előző éveikkel összehasonlítva, feltűnő rosszabbodásnak kell tekinteni, miivel még 1922-ben eiz az összeg 18,086.3 millió koronát, az 1921. évben pedig 27.311 millió koronát tett ki. A kivitel értéke tehát 1922. évvel szemben közel 50 százalékkal, az 1921 és 1920-iká éveikkel szemben pedig közel kétharmaddal csökkent. A cseh-szlovák kereskedelem mérlegnek ezek az aktívumai Schnster V. dr. megállapítása szerint egyetlen aktív- tételei a cseh-sziloválk köztársaság fizetőmér-legémek, amelyről részletesebb adatokat1 eddig még nem közöltek, de amely ugyancsak az említett neves közgazdász megállapitása szerint' minden esetre szintién passz'v. Ami a gyáripar foglalkozta fását illeti, módúinkban van ugyancsak egy elfogulatlan közgazdász, Hodács, a Gyáriparosok országos szövetsége vezértitkárának adataiból megállapitanl hogy ez iis csak keveset, javult. Magáiban a textiliparban 40,000 munkanélkülit, az üvegiparban pedig 7000 munkanélkülit mutat ki, anneiy iparok — bár helyzetik az év eleje óta javult — még mind g kiaknázatlanul kell, hogy hagyják termelőképességük 40 százalékát1. A vasiparban 24 kohó közűi, csak 11 van üzemben és ebben az iparban hét vállalat Szlovenszikón és Nyugait- csehországban kénytelen voit teljesen beszüntetni az üzemét. A köztársaságban a munkanélküliek számát Hodács dr. 180,000-re becsül, akiket részint az állam, részint az üzemek segélyeznek. A textiliparban még nem érték el a békeévek foglalkoztatásának 50 százalékos fokát, bár a helyzet- némaképpen javult, mivel ez év elején még 123.000 volt a munkanélküliek száma. A po-roeliánipar 11.000 főnyi marikás létszámából 4800 teljes ás 5200 részben rnunkanélkük volt. Ezeknek a segélyezésére az állam több minit 7 millió koronát fordított ebben az évben. Az üvegiparnak tartós válsága részben műszaki, részben pénzügyi ökoikban rejlik. Az előbbi abban nyilvánult, hogy most térnek át a kézliparról a gyári iparra, a pénzügyi okok íegsulyosab- biha pedig az, hogy a valuta ingadozások miatt lehetetlenné vált az export, amely pedig ebben a szakmában a termelés 80—90 százalékát öleli fel. Ebben az iparban is az utódállamokkal való sürgős megálllapodásókat követelik, valamint az adóterhek csökkentését, ami különben a többi ipari ágazatnak is elsőrendű követelése. A fafeldogozó iparban január elsején még közel 13.000 munkanélküli volt, és ez a szám szeptember végén 3800-ra csökkent. Az építőiparban pedig januárban 33.000 munka nélküli volt, szeptember végén még mindig közel 6000-ret tett ki a munkanélküliek szarna. Szeptemb-eiben egyébkén1 a szánsz teáik miatt átmenetszerüen 12.000-rd növe- kede-öt a munkanélküliek száma, de összesen nem tett ki 211.000-nél többet. Cseh-Szlovákiában 1922—23-ban 75 vállalat dolgozott veszteséggel. A veszteség 525 millió korona alaptőke mellett 133 millió koronát tesz ki, amiből Szlovensizlkó 9 vállalattal és körülbelül 10 millió korona veszteséggel szerepel. 17 részvénytársaság 136 millióról 48 millióra szállította le az alaptőkéjét. 26 részvénytársaság 331 miii.lió töke mdllletí a csekély nyereség matt egyáltalában nem fizetett osztalékot' és összesen 101 részvénytársasáig 856 millió korona alaptőke meilett osztalék nélkül zárta le 1922—23 évi mérlegét. Az alapító tevékenység 1923-ban, ugyancsak a gazdasági válság következtében, erősen korlátozódott. 1923-ban 54 uj részvénytársaság alakult 302 millió korona a lap tőké vei, holott az előző évben 113 uj részvénytársaság alakult 902 millió korona tőkével, tehát az alapító tevékenység is egy kerék harmaddal csökkent. 1923-ban 30 részvénytársaság emelte fői alaptőkéjét 312 millió val, mig 1922-ben 82 részvénytársaság 555 miliő val, viszont 1921-ben 100 részvénytársaság 816 millióval gyarapította az alaptőkéjét. A bankok is korlátolt mérteikben veritek részt a-z ipari papírok emissziójában. Az emisszió végösszege 114 millió koronáit tett ki a midit évi 270 millió koronával és az 1921 évi 500 millió koronával szemben. Ebben az esztendőben, amely pár végefele jár, 2 bank bocsátott ki uj részvényeket összesen 1G9 mdió korona értékben. 1921-ben 9 bank 151 mii ló koronás értékben bocsátott ki részvényeket. (Folytatjuk.) Valery Violettának és környezetének hölgyeit és ők fs uj estélyi ruhákban fognak megjelenni, akar csak egy elitebálon Hogy ezeket a pazar uj toaletteket jól szemügyre lehessen venni, a felvonások közti szüneteket meghosszabbítják, úgy hogy az egész közönség kivonulhat az előcsarnokokba és ott tartják meg egymás között a divatrevüt. (*) Ferenczy Frigyes az Árgirus királyfiról. Budapestről jelentik: Az Opéraházban nemsokára befejeződnek Ferenczy Frigyes és Gajáry István „Árgirus királyfi" cimü ba'eítjétiek próbái s a darab a közönség elé kerül. A balett egyik szerzője, Ferenczy Frigyes a következőket mondotta az Árgirus királyfiról: — Az Árgirus királyfi — bocsánatot kérek a szerénytelenségért — olyan balett, ameynek ösz- szefüggő meséje van. Témáját a magyar mondavilágból vettem, de felöltöztettem a modern mesék ragyogó köntösébe. Hat esztendővel ezelőtt felolvastam Gajáry Istvánnak, aki a szövegkönyvet rögtön elkérte tőlem. Én már rég elfelejtettem azt is. hogy valaha megírtam a darabot, amikor egy napon megszólít Kerner István főzeneigazgató és azt mondja nekem, hogy pompás balettet írtam, de Gajáry zenéje is ragyogó, amelyet ahhoz szerzett. Komolyan mondom, gondolkodnom kellett, hogy a fözenelgazgató milyen balettről beszél, amikor hirtelen eszembe jutott, hogy bizonyára az Árgirus királyfiról van szó. A többi már pompásan ment. Egy szép napon kiirták a próbatábl^ra, Brada mester elkezdte tanítani s ma már rttt tartunk, hogy rövidesen a közönség elé hozhatjuk. Hogy milyen sikerrel? Nem nyilatkozom. Mint minden színházi ember, én is szörnyen babonás vagyok. Nem szeretek előre beszélni. (*) A' „Hadifogoly4* repríze. Budapestről jelentik: Január 3-án felújítják a Nemzeti Színházban Hevesi Sándor „Hadifogoly" cimü színmüvét, mely évekkel ezelőtt nagy sikert aratott ugyancsak a Nemzeti Színház színpadán. A darab főszerepeit most is Odry Árpád, Pethes Imre és Vá- radi Aranka fogja játszani, kivéve Eleonóra királynő szerepét, melyet Paulay Erzsi helyett T. Mátrai Erzsi fog játszani. (*) Buzakalász. Budapestről jelentik: A Renaissance-szinház legközelebbi újdonsága Móricz Zsigmondiak uj háromfelvonásos vigjátéka lesz, amelynek címe „Buzakalász". A darab próbái már megkezdődtek. Móricz uj darabja a magyar paraszt és a zsentri életet állitja egymással szembe. Simonyi Mária, Táray Ferenc, Tőkés Anna és Bérczy Ernő játszák a darab főszerepeit. (*) Palienberget nem engedik be Oroszországba. Becsből jelentik: Paüenberg Miksa, a bécsi Raimund-szinház társulatával oroszországi körútra készült. Beer dr., a szinház igazgatója most értesítést kapott az orosz szovjetkormánytól arról, hogy a társulat semmi szin alatt sem kaphat beutazási engedélyt Oroszországba. (*) A Greguss-juíalmat Szendy Árpád kapta. Budapestről jelentik: A Kisfaludi-Társaság legutóbbi nyilvános ülésén a Greguss-jutalom zenei dijának kiadása fölött határozott. Az ülést Berze- viczy Albert nyitotta meg, az előadói jelentést Voinovich Géza terjesztette elő. A jelentés magasan kiemelte Bartók Béla két nagyszabású zseniális müvét (Fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára), melyek a jutalmazásból azért estek ki, mert szövegüket Balázs Béla irta, aki a proletárdiktatúra idején kompromittáló magatartást tanúsított. A zeneesztétika mai álláspontja szerint a színpadi mü zenéje a szövegétől el nem választható Emiatt nem kaphatta meg a jutalmat Dohnányi Ernő operája: „A vajda tornya" sem, mert annak szövegírója a magyarellenes ....wa Há rom lenese fólhold — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (2) Cusani arcán egy könnycsepp gördült végig. Katonatiszt volt, ifjú és bátor, mégis könnycsepp szivárgott a szeméből. Az ő ne- j véhez egy defektus! Az ő nevéhez egy ma- kula! Amikor idők emlékezete óta minden Cusani-sarj úgy halt meg, hogy a nevéhez csak dicsőség és becsület, meg tisztaság fűződött! — És mi valótlanság lesz az, ami a nevemhez fog tapadni? — kérdezte. Forró volt a szeme és a hangjában fájdalom rezgett. A barát egy sajnálkozó gesztust tett: — Azt nem mondhatom meg, mert hisz magam sem tudom, signore. Én csak a kör- vonalaitjátom a jövőnek: tisztán a jövőt csak az Ur látja. Akinek mindörökké dicsértessék a neve. Cusani gondolatokba mélyedt. — Hát azt megtudhatom-e — kérdezte —, hogy ki, vagy mi lesz az oka, hogy halálom után a nevemhez ... — Egy asszony lesz az oka, — mohósko- dott a válasszal a barát Egy asszony... egy asszony! Cusani elment. mint az elitéit, aki nem kapott kegyelmet. Az a dallamos hat szó. amit a titokzatos szerzetestől hallott: una**donna ne sara la cagione. . ez a dallamos hat szó. bár lágyan csengett, mint a lombsusogás. a méhdöngés, mégis úgy hangzott a fülében, mint valami láthatatlan vadállat fogcsikorgntása Halála után a nevéhez egy nagy valótlanság fog tapadni! És egy asszony lesz en-! nek az oka! Hát nem kétségbeejtő jóslat ez egy élni vágyó, huszonötéves ifjúnak? Hul- lámzanak az utcákon, mint a lábrakelt virágok, az asszonyok és ő rá se fog nézhetni egyre sem: minden asszonyban majd csak azt látja, hogy hátha ez lesz az az asszony, aki a Cusani névre szégyent hoz? Vallásos lélek volt s ezért sokat járta a templomokat és imádkozott Istenhez és a szentekhez, hogy gyújtsanak elméjében világot. Mennyiben lehet az. hogy halála után a nevéhez egy nagy valótlanság tapadjon és éppen egy asszony legyen az oka? II. Sokszor kísértést érzett magában, hogy imádkozás helyett jó széleseket mulasson, csókot adjon és kapjon is és így nyugtassa meg magát: — Ejh, bolondság az egész, ki fog jóslatok miatt búsulni? ... De mindig eszébe jutott az a Krisztus-fej, aki igent bólintott a cellában és a könnyelműség pilléje messze eltávozott mellőle. A könnyelműség pilléje elröppent és a babona denevére megint a fejére szállt De a babona mellett ott volt az Istenbe vetett rendületlen hite s ez sokat tesz. Tehát csak járta a templomokat és addig könyörgött a szenteknek, amig végre fény gyűlt az agyában. Azaz ő ugv hitte, hogy fény gyűlt, hogy kivilágosodott előtte minden. A Sant Andreában volt éppen, a csodálatos mantovai dómban, amikor keresztelni hoztak egy gyereket. De még oda sem értek az oltárhoz, már berobogott a teniplomba egy vad ember és már messziről raorditott az aktushoz készülő papra: —- Nem engedem meg, sor prete, hegy ! az a kakuktojás, az a poronty ott az én nevemet viselje. Viselje az atyjáét, én nem vagyok az atyja... nem! Rossz asszony volt az asszonyom, prete! Ez a tiltakozása egy megcsalt, de szókimondó, fölbőszült embernek gyújtott világosságot a Cusani agyában. — Ah, megvan, ez az! — döbbent meg conte Cusani. — Ha megnősülök, gyermekem lesz... ilyen valótlanság fenyegeti a nevemet. Hogy a feleségem gyermeke: Cusani lesz. de jog nélkül! összeszorult a szive. Hány gyanútlan i ember van a világon, akinek nevéhez ilyen valótlanság fűződik! Mennél többet elmélkedett e tárgy fölött, annál bizonyosabb lett felőle, hogy csakis ebben rejlik a megoldás, csakis oz lehet az. Gyóníatója is ugv vélte, hogy ez az. Ha pedig ez a nyitja a dolognak — és bizonyos, hogy csak ez a nyitja, semmi más —, akkor tehet is ellene azzal, védekezhetik a valótlanság ellen azzal, hogy egyszerűen nem nősül meg soha. — De hát Paola Fornaciari ehhez mit mond? Bele fog nyugodni. — gondolta magában. — Úgyis azt hiszi, szegényke, hogy már megcsappant az iránta való szerelmem. Hazament és levelet irt a leánynak, akit mégis csak mélyebben szeretett, mert de nehezen csúszott a tolla és az utjai is reszkettek, írván. Azt irta Paola Fornacterínak, hogy 5 nőtlenségi fogadalmat fog tenni Fzért bocsásson meg neki, hogy ő félreáll... éljen megelégedetten és boldogan azzal, akit a .ió Isten kegyelme majd útjába hoz. És annyira komolyan vette a conte azt a jóslatot, hogy nemcsak megirta és el is — Az állatni bánya- és kohómiivek kedvező mérlege. A kormány német lapja azt a hirt közli, hogy az állami bánya- és kohómüvek helyzete jelentősen javult. A mérlegek sokkal kedvezőbbek lesznek, mint az előző évben Különösen a Selmecbányái és körmöcbányai üzemeknél mutatkozik ez a javulás, ahol a deficit erősen kisebbedéit. A zólyombrézói vasmüveknél a deficit nem teszi ki a múlt évi deficitnek egy harmadát. Teljesen aktív mérleggel zárta az esztendőt az aknaszla- tinai és a sóvári sóbánya és a brüxi állami barnaszénbánya. küldte ezt a levelet és megszakított a leánynyal minden érintkezést, hanem meg'ogad- tatta saját magával még azt is, hogy állandóan kerülni fogja a nőket. Aki női körökben forog, könnyen rabjává váíhatik valamely nőnek, a szenvedélyes szerelem meg akaratlan ballépéshez vezethet és egy ballépést esetleg csak azzal tehet jóvá az ember, hogy nőül veszi azt, aki megbotlott. És mihelyt nős, már az a bizonyos valótlanság is ólálkodik a házáBan. Tehát kivétel nélkül kerülni kell a nőket! Huszonötéves volt és már száműzte magát abból a földre került édeni kertből, melynek: női társaság a neve. Se színe, sem illata nem volt számára a sokféle virágnak és nem hogy tiltott gyümölcsből nem evett, de még a kínált gyümölcshöz sem nyúlt hozzá, így ment bele az életbe, nem is a tavaszból a nyárba, mert hiszen huszonöíéves volt mindössze, hanem a korát: vaszból a tavaszba és igazsága lett ann~k a barátnak. Méreg volt az a jóslat; olyan volt az a jóslat. mint valami nyomasztó, vak' árnyék, amely soha el nem távolodott mellőle ...Paola Fornaciari, amikor kézhez vette Cuseni levelét, vagy három napig sirt. Ki sem mozdult a házából, még a templomba sem ment. pedig vasárnap Is volt közben, hanem otthon maradt és elsírta könnyeit. Tehát igazsága volt Santinak, amikor megmondta neki jóelőre, hogy Cusani szerelme csöppet sem oly mély. hogy kitartó, hogy állandó is lehetne. Hogy el fogja őt hagyni, hűtlenül, mint a hajnali álom ... íme. még féléve sincs annak és már be is teljesedett az a jóslat. (Folyt, köv.) —M—aaHBW— Az 1923. év közgazdasága üSr 3 \ Menyasszonyi kelengyék ánafeáza £ 3 \ > J ^ r\ \ Saját készítményt) finom férfi £ és női fehérnemű, asztal- m$ £ ^ \ térítők és mindennemű lenáru £ 3 \ j> 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ « >
