Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-26 / 22. (470.) szám

Szombat, január 26. . ^iríA/JüawUffXB? A magyar kölcsön és a külkereskedelmi politika L Eudapesí, január 25. A külföldi kölcsön kétségen kiivül kedve­zőbb gazdasási atmoszférát fog teremteni Magyarország és szomszédai s a távolabbi antant-hatalmak között. A valuta remé'Ilhető stabilizálása köve íikieztében megszüntethetek lesznek azoik a dievizakori'á.tozá'sofk, amellyek a magyar kaik erek edd emnek teteti zéhetö aka­dályai voltaik. A toülföM'i kölcsöntöl tehát már autoima- tükuisain is a magyar külkieres-keidielem élénk il­lésié váiriható. A kölesön-kérdesnék eddig nyilvánosságira került anyaga azonban köz­vetetten utalásokat is foglal magában a ma­gyar küílkiareskeddmí politikára nézve, még pedig három irányban. Először is az első népszövetségi jegy­zőkönyv első bekezdése biztosítja gazdaság­politikai függetlenségünket: „Magyarország természetesen megtartja szabadságát a tria­noni békeszerződés rendelkezéseinek fenn­tartása melllett a vámtarifák, a kereskedelmi és pénzügyi megállapodások és általában minden olyan kérdés tárgyában, amely gaz­dasági rendszerét és Ikiereskedielimi összeköt­tetéseit ériinti.** Másodszor: a másodiük jegyzőkönyv Ill-ik cikkében Magyarországnak Vádltalnia kell azt a kötelezettséget, hogy „minidén le­hetőt meg fog tenni kereskedelmi szerződé­sek megkötése céljából, különösen a szom­széd áhamolkkal, hogy így csökkentse külfor- galimának akadályait14. A két jegyzőkönyvet kiegészíti a pénz­ügyi bizottság jelentése, amely a közvetetiien szerződéses anyagon kívül javaslatok, aján­latok (reocmenda-blons) formájában ajánlja a tiigyelmünkbe a kővetkező küikereskedieteím- potitifcai elveket: 1. Mulhatatlianui szükséges, hogy keres­kedelmi szerződések köttessenek abból a cél­ból, hogy szabadabb árucsere váljék lehető­vé Magyarország és szomszédai között. 2. Magyarország számára életbevágóan fontos, hogy a llehető legjobb termelést való­sítsa meg és hogy segélyforrásai és termé­szetes képességei által megjelölt terméke! számára megtalálja a szükséges piacot. Gaz­dasági szempontból veszteséget jelentene számára mindem olyan erőfeszítés, amd! yel a mminkaerejében és tőkéjében rejlő segélyfor­rásait olyan árucikkek termelésére fordítaná, amelyeket olcsóbban szerezhet be a külföld­ről, ha ezzel! szemben elhanyagolja azt a ter­melést, amelyet a többi országoknál olcsób­ban folytathat. Megjegyezzük pl. hogy az or­szág mezőgazdasági termelése és bizonyos' mértékig mezőgazdaságával kapcsolatos ipa­ra is még távoli áil'l a fejlődés teljes fokától és hogy nincs piaca, termelési feleslege, neve­zetesen borai számára akkor, amikor más­"-'■yymsüM Három lenese ttlholá — A Prágai Magyar Rirlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (22) Hannstein az asszonyra nézett, de az orvos megnyugtatta, csak menjen. Ott szük­ség tehet az őrnagy urra, itt nincsen. Itt el­végzi a dolgát ő maga is és Stefi, a legény is kéznél van. Tíz perc múlva már ott volt és az első, amit meglátott, amikor belépett: a falon a három fekete nagy C betű volt. Három rej­telmesen sötétlő nagy félhold. Mint Manto- vában abban a rágalmazó három tevéiben. És hasonlóképpen, mint abban, amelyet Paola kapott, amikor már asszony volt. Hogy ta­lálkozik még az életben a három fekete fél­holddal. Egyik alabárdos, aki az előcsarnokban őrködött, a baloldali ajtóra mutatott: — Ott tessék bemenni, őrnagy ur. Ott bent folyik a gyilkos ellen a vizsgálat. Hannstein bement és megállt és maid megdermedt. Ugyanolyan alakot látott, ba­rátfélét, kámzsásaí, csuklyásat, mint Manto- vában, közel a templomhoz. Amikor Paola olyan nagyon megijedt, hogy íölsikolíott és elfogadta az ő oltalmát. De lekerült a csuklya a titokzatos barát- féle fejéről és most Hannstein is megismerte az embert. — Hiszen Nero Giovanni, a te inasod. — Igen, — felelte Cusani tompán. — Megfejthetetlen rejtély — folytatta Hannstein és szétnézett —, hogy került ide Paola és hogy került ez az ember Paolához? A három fekete félholdat különben már évek­részről az infláció és a tilalmaik védelme alatt bizonyos uj iparokat fejleszd ki, amelyek nincsenek semmiféle vonatkozásban termé­szeti segélyforrásaival. 3. Vétemiényünlk szerint lényeges, hegy haladók tálamul-' eltöröljék a kivitel vailameiny- nyi közvetítem akadályát: a tilalmakat, a kivi­teli illetékeket és az árfollyaimdk mesterséges szin vonalárnak fent adását a devizák özpont utján, amely további kiviteli illetéket jelent. 4. Anni a b:hoza>táSt ülteti, tanácsoljuk a korOtitozások és tilalmaik gyors csökkentését, ami a fentebb kifejtett elvekből folyik és ami allka'ímias a kiviteli kereskedelmet megjavító kereskedelmi egyezmények megkötésiére. (Folytatjuk.) Magyarországon jó termés várható 1924-ben Budapest, január 25. Mutschebacher Emil dr., az OMGE ügyvezető igazgatója az 1923—24-es termésév kilátásairól a következő nyilatkozatot tette egy újságíró előtt: Az őszi idő a mezőgazdasági munkák elvég­zésére a legkedvezőbb volt, a vetések idejében kapták meg a szükséges csapadékmennyiséget, az őszi szántásokat ugyancsak legnagyobb részben el tudták végezni, a további szép őszi időjárás a vetések növekedésére nagyon jó befolyással volt, úgy hogy helyenként már a vetések túl buján is fejlődtek. A rákövetkező fagy és hóesés csak ja­vára szolgált a vetéseknek és az Ő3ziek a jövő évi termésre vonatkozóan eddig a legjobb kilátá­sokkal kecsegtetnek. További hóesés azonban nem szükséges a vetéseknek, mert a magas bóréteg a- növények lélegzését gátolja és kárt okozhat a vetésekben. Főképpen a homokos vidékeken az ősz folyamán különféle egér-, majd féregkárokat jelentettek, amelyek mind az abnormálisabb hosz- szu ősznek tudható be, azonban inkább csak a rozsvetésekben tettek kárt. — A tavasziak alá, főképpen a kapások alá, a gazdaságok az őszi szántást csaknem kivétel nél­kül el tudták végezni. így tavasszal a gazdaságok­ban jóval kevesebb szántásra lesz szükség, azon­kívül az őszi szántás nagyobb terméseredményt nyújt, mint a tavaszi, mert a talaj felső rétegét sokkal jobban beérleli és a téli nedvességet a ta­laj sokkal jobban tudja konzerválni. — Az ezévi terméskilátások ezidőszerint az ősziekre vonatkozóan főleg a kötöttebb talajokon jóknak ígérkeznek. A homokos talajokon, igy kivált a rozsban, töb-kevesebb kártétel fog mutatkozni. A termés még nagyon sok körülmény alakulásától függ, de reméljük, hogy az időjárás — annyi mos­toha esztendő után — továbbra is kedvező marad s az egyelőre jó kilátások nem fognak rosszab­bodni. — A szőlőkben és a gyümölcsösökben az őszi munkálatokat kellőképpen el lehetett végezni, te­kintettel arra, hogy az ősz örvendetesen kedvező volt, a téli időjárás pedig .a rügyek átérlelését csak elősegíti. kel ezelőtt is láttam. Levelekben és — Man- továban — a házam kapuján is. — Valóban? — kérdezte a Stadt-Amt- rnann, aki jelentést kapván, hogy mi történt, saját méltóságos személyében a helyszínére ment, hogy intézkedjék és megindítsa az el­járást. A vizsgálatot, vagy amint ott mond­ták, a „hochnoípeinliches Verhört44 és proto- kollumot készíttessen mindenről. A protokol- lum a fő, egy Amtsschreibert is hozott hát magával. De akárhogy is erőlködött a tettessel, egy szót sem birt kicsalni a száján. Az csu­kott maradt és néma, mint a halotté. — Tudja-e Ő, weiss er es wohl, hogy megteinzatás vár rá, ha nem beszél? — kér­dezte a Stadt-Amtmann mérgesen. A delikvens erre sem válaszolt. — Most azonnal úgysem kínozzák meg — gondolta —, tehát van még ideje vallani később is. Hátha elhamarkodja a dolgot, ha most tüstént vall. Az üvegcsét, amiben a méreg volt, meg­találták az előcsarnokban a földön; már ott is volt a Stadt-Amtmann előtt az asztalon. Megszagolta: jawohl, ebben méreg volt, ám csak hiába kérdezte az embertől, mi utón is jutott a méreghez? Még egyebekre is volt kíváncsi a Herr Stadt-Amtmann, de mert látta, hogy csak hiába kérdezget, hát kinyittatta a delikvens szekrényét, az asztalfiát, a ládákat, mindent. Találhat itt sok mindent, ami fölér egy kér­désre adott válasszal. Hát sok mindenfélére bukkant. A -leve­tett inasruha mellett egy papiöltöny is lógott a szekrényben, meg parasztasszonyra való ruházat; pisztolyokat, tőröket is találtak és arcfestéket, álszakállt, sok mindent. És egy — Cseh-Szlovákia kivitele 1923-ban* Cseh-Szlovákia kivitelének értéke 1923 de­cemberében 1718 millió korona volt, a no­vemberi 1233 millió korona értékű kivitellel szemben. Az állami statisztikai hvatal ideig­lenes összeállítása szerint az 1923. évi ki­vitel 11,309,772.495 kilogram volt, 4,748 515 darab 12,518.613.927 korona értékben. A kü­lönböző országok szerint a kivitel értéke millió cseh koronákban a következőképpen oszlik meg: Ausztria 2639, Németország 2354, Anglia 1216, Magyarország 713, az Egyesült Államok 556, Jugoszláv'a 548, Svájc 487, Olaszország 463, Román'a 405. Lengyelor­szág 358, Franciaország 302, Hollandia 232, Belgium 96, egyéb államok 1944. Az 1923. évben kivitt fontosabb áruk értéke (millió koronákban) a következő: Cukor 474.6. fa, szén 216.3, gyapotfoná] és ebből készült áru 181.4, üveg és üvegáruk 129.3, gyapjú, gyaip- jufonál és gyapjuáru 123.4, vas és vasára 108, gabona, maláta, hüvelyes veternényete 87.1, gyümölcs, főzelék, növények 55.5, len. kender és juta stb. 40.7, agyagáruk 33. — Újból szabaddá teszik az árpaklviteít? Az emelkedő árak miatt január 17-ikétől kezdve meg­szüntették az árpakiviteli engedélyei^. Mivel - árpaárak emelkedésének a tőzsdei okokon kívül a prompt szállításoknak a rossz időjárás miatt való megakadásában látják, hír szerint tervbcvetíék az árpakivitel újból való engedélyezését, — Tárgyalások Németországgal a ki- és bevitel megkönnyítése céljából. Berlinből | fávlratozzák: Berlinben Németország és j Cseh-Szlovákia képviselői között tárgyalá­sok folynak a be- és kivitel megkönnyítése céljából. Cseh-Szilováfka részéről ez ken a tárgyalásokon a külügyminisztérium, keres­kedelemügyi minisztér um és a vasutügyi m'niszfcérium képviseltetik magukat'. A cseh­szlovák delegációt Ibi osztályfőnök vezeti. Nam tehetetlen, hogy a tarnakérdések is szóba kerülnek a tanácskozásokon. — Milliós fizetésképtelenség a cseh cipőgyár! iparban. Novák J. k. f. társaság Tinischt a. d. Aus- sigban 2 és félmillió passzívával beszüntette fize­téseit. Az aktívákat 2.2 millióra becsüli a cég és moratóriumot kér hitelezőitől. A gyárat 250 ezer korona alaptőkével 1918-ban alapították és 200 munkást foglalkoztatott. — Be- és kiviteli könnyítések. A kereskede­lemügyi minisztérium közli: A cukorrépamagvak kivitelét olyképpen tették szabaddá, hogy január 26-tól kezdve ezt a cikket csupán bejelentés mel­lett is ki lehet vinni. — A fogkefék és sörteecse- tek bevitelének behozatali illetékét (276. vámté­tel) az eddigi 5 százalékról az érték 1 százalékára szállították le január 26-iki érvénnyel. — Az importált gabona és liszt forgalmi I adója. Az importált gabona és liszt forgalmi j adóját a Tribuna értesülése szerint e napok- i bán állapítják meg. Az erre vonatkozó rende- ; let februárban fog megjelenni. A gabona for- j galmi adója 3.50, a liszté 10 korona lesz 100 j kilogramonként. Ez a mai piaci árakat alapul i véve 2, illetve 4 százaléknak felel meg. — Két faipari gyár fúziója. Pozsonyból je- ! lentik: A galgóci Bútorgyár r.-t. február 1-én íu- | zionálni fog a galgóci Katonai Kocsigyár rész­vénytársasággal. arasznyi tüt aranyból, amelynek kiszélesedő fogóján, halványkék zománcba égetve, cir- kalmos betűket lehetett olvasni. Az írnok, a Stadtschreiber, hangosan olvasta is: — Pao ... la Forna... ciari. Hannstein szinte lecsapott arra a tűre. — Ez hogy került ide, a gyilkoshoz? Fe­leségemé — mondta —, bár sohasem láttam még nála. A Stadt-Amtmann is kérdezte: hogy ke­rült ő hozzá ez az aranytű? De Muzio Santi csak nyelt egyet. Balorcáján a sebforradás megmondhatta volna apróra, mi a története az arasznyi nagy tűnek. — Nem felel a delikvens? — A Stadt- Amtmann megélénkült és tüzbe jött. — Ahol madár van, tojás is van, — mondta és meg­parancsolta az írnoknak, hogy kutassa ki minden ruhának minden zsebét is. — Hátha még találunk valamit, ami fontos. Ami nyom- j ra vezetheti a vizsgálatot. Nos, az inasruha zsebében egy lepecsé­telt levelet találtak, amely — no. ez igazán meglepő, csodálkozott maga a Stadt-Amt­mann is — Hannstein őrnagynak volt cí­mezve. Az akkori szokás szerint a címzés nagyon hosszú és bombasztikus volt. így szólt a címzés: Demb höchstwohlgeborenem, gestrengem und hochadeligem Herrn Obrist- Wachtmeister von Hannstein, adelLem Herrn von Hanísíadt, allhiero in Wien zu íibergebe. Ez a levél fejtené meg a rejtélyt, hogy kerül Cusani inasa Hannstein őrnagy ur ne­jéhez? A Stadt-Amtmann föl akarta bontani, ámde Hannstein kivette a kezéből. — Pardon, mit Verlaub, ez az én leve­lem, Herr Stadt-Amtmann, — mondta és el­vette tőle és föltörte a pecsétjét. — A külkereskedelmi hivatalnak Ungváron is van már kirendeltsége.* Ungváriéi jelentik: A ke­reskedelemügyi minisztérium ungvári kirendeltsége a külkereskedelmi hivatal kirendeltségévé alakult át. Ruszinszkó kereskedelmi körei azonban nin­csenek megelégedve a kirendeltség hatáskörével. Az ipari és kereskedelmi kamara ezért — hir sze­rint — kérvényezni fogja a kormánytól a kiren­deltség hatáskörének liszt, gabona, petróleum, nafta, benzm és egyéb fontos termék kivitele és behozatala engedélyezésére való kibővítését = A lengyel szénklvltel csökkenésének okai. Varsóból táviratozzak: A szaksajtó a lengyel szénkivitel csökenésének okát Németország súlyos anyagi helyzetével és Cseh-Szlovákia gazdasági politikájával okolja meg. Rámutatnak arra, hogy Németország, mely eddig a lengyel felsősziléziai széntermelés 40 százalékát vette át. jelenleg csak csekély szénmennyiségeket vásárol Felsőszilézíá- ból és szükségletét főképpen Angliában fedezi. Az angol szén drágább ugyan valamivel a lengyelnél, de a németek Angliában hathónapos hitelt kapnak, amelyet a lengyel szállítók nem tudnak engedé­lyezni. A lengyel szaksajtó rámutat arra is, hogy Cseh-Szlovákia a területén keresztül történő len­gyel szállításokat magas szállítást tarifával annyi­ra megdrágítja, hogy az Ausztriába irányuló len­gyel szénkivitelt a legnagyobb mértékben meg* akasztja. A jelenlegi felsősziléziai szénárak az utolsó áremelés után a következőképpen alakul­nak ezer lengyel márkában: kockaszén 85.800, diószén 79.100, törmelékszén 57.200, porszén 35.500, brikett 108.500, durva koksz 130.000, dara­bos koksz 128.000, törmelékkoksz 105.0000, lengyel márka tonnánként íoko bánya. = Uj osztrák tízezer koronás bankje­gyek. Bécsiből táviratozzáik: Az osztrák Nemzeti Bank a legközelebbi napokban uj tízezer koronás bankjegyeket fog forgalom­ba hozni. A Nemzeti Banknak ez lesz első bankjegykiiboesátása. Az uj t" zezer koronások valamivel kisebbek és kesekenyebbek lesz­nek az eddigi tízezer koronás bankjegyek­nél. — Magyar bankot alapítanak Bécsben? A „Bécsi Kur!r“ jelentése szerint pénzügyi körökben az a hir terjedt el, hogy Bécsben magyar nagybankot akarnak alapítani, mely elsősorban a mezőgazdaság érdekeit fogja képviselő'. Úgy hírlik, hogy a budapesti Fa- tura rt. kezdeményezi az alapítást. Az uj bank főképpen a magyar mezőgazdasági terményeik kivitelével fog foglalkozni Tőzsde és órapiac: — Üziettelen a prágai terménytőzsde. Gyenge látogatottság mellett a gabonaárak lanyhább irányzatot vettek és csak az importcikkek drágul­tak, köztük a magyar liszt is. A következő jegy­zéseket adták közlésre: zab 118—122 (január 22-én 122—127), román zab 125 ab állomás, amerikai búzaliszt 2.70, magyar liszt 2.70 (2.60) ab határ- állomás, mák 5, kömény 19—20 (19.25), román tengeri 1.40—1.50 (146) ab Oderberg, La Plata 1.50 (1.45) és amerikai zsir 13 (13.10) ab Tetschen.-j- A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai ter­ménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték ezer koronákban: Budapesti bú­za 160, dunántúli 156, állomási rozs 133, tengert 133, budapesti zab 139, prompt korpa 83—86 ezer magyar korona métermázsánként. Muzio Santi erre nevetni kezdett, de úgy, hogy szinte szétrepesztette gyomra tá­ján a csuháját. És még akkor is folytatta a kacagást, amikor a Stadt-Amtmann méltósá- gosan rámordult: — Wird er nioht allbalde ruhig sein? Ez erélyes intézkedés után a Stadt-Amf­•mann Hanusteinhoz fordult. — Herr Obrist-Wachtmeister, ich bitté, átolvashatom-e én is? — kérdezte és a pa­pirosra mutatott, amely észrevehetöleg resz­ketett árinak kezében. —- Nem, — felelte Hannstein. — De a conte ur... ha parancsolja ... — és odaadta a levelet a conténak. Cusani csak átvette, csak belévetett egy pillantást a tevéibe és már azt hitte, hogy fo­rog vele a mindenség. Ott táncoltak előtte a sorok, ötven, vagy hatvan, tán száz is és az 5 keze írása mindannyi: saro íelice, molto ma molto felice e Paola ne sara la cagione... boldog leszek, fölötte boldog és Paola lesz annak az oka. Amit pár órával azelőtt irt, amikor tü­relmetlenül várta Paolát: ime, itt van, de Hannsteinnak címezve. Muzio Santi uj nevetőgörcsökben vonag- Iott és magában ujongva ujongott: ez is si­került, finoman sikerült. — A te írásod ez, Cusani? — kérdezte Hannstein és villámok gyultak ki a szemé­ben. Már megfejtette a felét a rejtélynek; azt a felét, amely kérdezte; hogy került ide Paola? — Az én Írásom, — felelte Cusani. És halkan a fülébe suttogta: — Itt nem magya­rázhatok meg semmit. A látszat ellenem van, hát addig is... rendelkezésedre vagyok, Hannstein. (Folyt, köv.) ESÖZfiAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom