Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-26 / 22. (470.) szám

Szombat, január 26.

. ^iríA/JüawUffXB?

A magyar kölcsön és a külkereskedelmi politika

L

Eudapesí, január 25.

A külföldi kölcsön kétségen kiivül kedvezőbb gazdasási atmoszférát fog teremteni Magyarország és szomszédai s a távolabbi antant-hatalmak között. A valuta remé'Ilhető stabilizálása köve íikieztében megszüntethetek lesznek azoik a dievizakori'á.tozá'sofk, amellyek a magyar kaik erek edd emnek teteti zéhetö akadályai voltaik.

A toülföM'i kölcsöntöl tehát már autoima- tükuisain is a magyar külkieres-keidielem élénk illésié váiriható. A kölesön-kérdesnék eddig nyilvánosságira került anyaga azonban közvetetten utalásokat is foglal magában a magyar küílkiareskeddmí politikára nézve, még pedig három irányban.

Először is az első népszövetségi jegyzőkönyv első bekezdése biztosítja gazdaságpolitikai függetlenségünket: „Magyarország

természetesen megtartja szabadságát a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek fenntartása melllett a vámtarifák, a kereskedelmi és pénzügyi megállapodások és általában minden olyan kérdés tárgyában, amely gazdasági rendszerét és Ikiereskedielimi összeköttetéseit ériinti.**

Másodszor: a másodiük jegyzőkönyv Ill-ik cikkében Magyarországnak Vádltalnia kell azt a kötelezettséget, hogy „minidén lehetőt meg fog tenni kereskedelmi szerződések megkötése céljából, különösen a szomszéd áhamolkkal, hogy így csökkentse külfor- galimának akadályait14.

A két jegyzőkönyvet kiegészíti a pénzügyi bizottság jelentése, amely a közvetetiien szerződéses anyagon kívül javaslatok, ajánlatok (reocmenda-blons) formájában ajánlja a tiigyelmünkbe a kővetkező küikereskedieteím- potitifcai elveket:

1. Mulhatatlianui szükséges, hogy kereskedelmi szerződések köttessenek abból a célból, hogy szabadabb árucsere váljék lehetővé Magyarország és szomszédai között.

2. Magyarország számára életbevágóan fontos, hogy a llehető legjobb termelést valósítsa meg és hogy segélyforrásai és természetes képességei által megjelölt terméke! számára megtalálja a szükséges piacot. Gazdasági szempontból veszteséget jelentene számára mindem olyan erőfeszítés, amd! yel a mminkaerejében és tőkéjében rejlő segélyforrásait olyan árucikkek termelésére fordítaná, amelyeket olcsóbban szerezhet be a külföldről, ha ezzel! szemben elhanyagolja azt a termelést, amelyet a többi országoknál olcsóbban folytathat. Megjegyezzük pl. hogy az ország mezőgazdasági termelése és bizonyos' mértékig mezőgazdaságával kapcsolatos ipara is még távoli áil'l a fejlődés teljes fokától és hogy nincs piaca, termelési feleslege, nevezetesen borai számára akkor, amikor más"-'■yymsüM

Három lenese ttlholá

— A Prágai Magyar Rirlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula

(22)

Hannstein az asszonyra nézett, de az orvos megnyugtatta, csak menjen. Ott szükség tehet az őrnagy urra, itt nincsen. Itt elvégzi a dolgát ő maga is és Stefi, a legény is kéznél van.

Tíz perc múlva már ott volt és az első, amit meglátott, amikor belépett: a falon a három fekete nagy C betű volt. Három rejtelmesen sötétlő nagy félhold. Mint Manto- vában abban a rágalmazó három tevéiben. És hasonlóképpen, mint abban, amelyet Paola kapott, amikor már asszony volt. Hogy találkozik még az életben a három fekete félholddal.

Egyik alabárdos, aki az előcsarnokban őrködött, a baloldali ajtóra mutatott:

— Ott tessék bemenni, őrnagy ur. Ott bent folyik a gyilkos ellen a vizsgálat.

Hannstein bement és megállt és maid megdermedt. Ugyanolyan alakot látott, barátfélét, kámzsásaí, csuklyásat, mint Manto- vában, közel a templomhoz. Amikor Paola olyan nagyon megijedt, hogy íölsikolíott és elfogadta az ő oltalmát.

De lekerült a csuklya a titokzatos barát- féle fejéről és most Hannstein is megismerte az embert.

— Hiszen Nero Giovanni, a te inasod.

— Igen, — felelte Cusani tompán.

— Megfejthetetlen rejtély — folytatta Hannstein és szétnézett —, hogy került ide Paola és hogy került ez az ember Paolához? A három fekete félholdat különben már évekrészről az infláció és a tilalmaik védelme alatt bizonyos uj iparokat fejleszd ki, amelyek nincsenek semmiféle vonatkozásban természeti segélyforrásaival.

3. Vétemiényünlk szerint lényeges, hegy haladók tálamul-' eltöröljék a kivitel vailameiny- nyi közvetítem akadályát: a tilalmakat, a kiviteli illetékeket és az árfollyaimdk mesterséges szin vonalárnak fent adását a devizák özpont utján, amely további kiviteli illetéket jelent.

4. Anni a b:hoza>táSt ülteti, tanácsoljuk a korOtitozások és tilalmaik gyors csökkentését, ami a fentebb kifejtett elvekből folyik és ami allka'ímias a kiviteli kereskedelmet megjavító kereskedelmi egyezmények megkötésiére.

(Folytatjuk.)

Magyarországon jó termés várható 1924-ben

Budapest, január 25.

Mutschebacher Emil dr., az OMGE ügyvezető igazgatója az 1923—24-es termésév kilátásairól a következő nyilatkozatot tette egy újságíró előtt:

Az őszi idő a mezőgazdasági munkák elvégzésére a legkedvezőbb volt, a vetések idejében kapták meg a szükséges csapadékmennyiséget, az őszi szántásokat ugyancsak legnagyobb részben el tudták végezni, a további szép őszi időjárás a vetések növekedésére nagyon jó befolyással volt, úgy hogy helyenként már a vetések túl buján is fejlődtek. A rákövetkező fagy és hóesés csak javára szolgált a vetéseknek és az Ő3ziek a jövő évi termésre vonatkozóan eddig a legjobb kilátásokkal kecsegtetnek. További hóesés azonban nem szükséges a vetéseknek, mert a magas bóréteg a- növények lélegzését gátolja és kárt okozhat a vetésekben. Főképpen a homokos vidékeken az ősz folyamán különféle egér-, majd féregkárokat jelentettek, amelyek mind az abnormálisabb hosz- szu ősznek tudható be, azonban inkább csak a rozsvetésekben tettek kárt.

— A tavasziak alá, főképpen a kapások alá, a gazdaságok az őszi szántást csaknem kivétel nélkül el tudták végezni. így tavasszal a gazdaságokban jóval kevesebb szántásra lesz szükség, azonkívül az őszi szántás nagyobb terméseredményt nyújt, mint a tavaszi, mert a talaj felső rétegét sokkal jobban beérleli és a téli nedvességet a talaj sokkal jobban tudja konzerválni.

— Az ezévi terméskilátások ezidőszerint az ősziekre vonatkozóan főleg a kötöttebb talajokon jóknak ígérkeznek. A homokos talajokon, igy kivált a rozsban, töb-kevesebb kártétel fog mutatkozni. A termés még nagyon sok körülmény alakulásától függ, de reméljük, hogy az időjárás — annyi mostoha esztendő után — továbbra is kedvező marad s az egyelőre jó kilátások nem fognak rosszabbodni.

— A szőlőkben és a gyümölcsösökben az őszi munkálatokat kellőképpen el lehetett végezni, tekintettel arra, hogy az ősz örvendetesen kedvező volt, a téli időjárás pedig .a rügyek átérlelését csak elősegíti.

kel ezelőtt is láttam. Levelekben és — Man- továban — a házam kapuján is.

— Valóban? — kérdezte a Stadt-Amt- rnann, aki jelentést kapván, hogy mi történt, saját méltóságos személyében a helyszínére ment, hogy intézkedjék és megindítsa az eljárást. A vizsgálatot, vagy amint ott mondták, a „hochnoípeinliches Verhört44 és proto- kollumot készíttessen mindenről. A protokol- lum a fő, egy Amtsschreibert is hozott hát magával.

De akárhogy is erőlködött a tettessel, egy szót sem birt kicsalni a száján. Az csukott maradt és néma, mint a halotté.

— Tudja-e Ő, weiss er es wohl, hogy megteinzatás vár rá, ha nem beszél? — kérdezte a Stadt-Amtmann mérgesen.

A delikvens erre sem válaszolt.

— Most azonnal úgysem kínozzák meg — gondolta —, tehát van még ideje vallani később is. Hátha elhamarkodja a dolgot, ha most tüstént vall.

Az üvegcsét, amiben a méreg volt, megtalálták az előcsarnokban a földön; már ott is volt a Stadt-Amtmann előtt az asztalon. Megszagolta: jawohl, ebben méreg volt, ám csak hiába kérdezte az embertől, mi utón is jutott a méreghez?

Még egyebekre is volt kíváncsi a Herr Stadt-Amtmann, de mert látta, hogy csak hiába kérdezget, hát kinyittatta a delikvens szekrényét, az asztalfiát, a ládákat, mindent. Találhat itt sok mindent, ami fölér egy kérdésre adott válasszal.

Hát sok mindenfélére bukkant. A -levetett inasruha mellett egy papiöltöny is lógott a szekrényben, meg parasztasszonyra való ruházat; pisztolyokat, tőröket is találtak és arcfestéket, álszakállt, sok mindent. És egy

— Cseh-Szlovákia kivitele 1923-ban*

Cseh-Szlovákia kivitelének értéke 1923 decemberében 1718 millió korona volt, a novemberi 1233 millió korona értékű kivitellel szemben. Az állami statisztikai hvatal ideiglenes összeállítása szerint az 1923. évi kivitel 11,309,772.495 kilogram volt, 4,748 515 darab 12,518.613.927 korona értékben. A különböző országok szerint a kivitel értéke millió cseh koronákban a következőképpen oszlik meg: Ausztria 2639, Németország 2354, Anglia 1216, Magyarország 713, az Egyesült Államok 556, Jugoszláv'a 548, Svájc 487, Olaszország 463, Román'a 405. Lengyelország 358, Franciaország 302, Hollandia 232, Belgium 96, egyéb államok 1944. Az 1923. évben kivitt fontosabb áruk értéke (millió koronákban) a következő: Cukor 474.6. fa, szén 216.3, gyapotfoná] és ebből készült áru 181.4, üveg és üvegáruk 129.3, gyapjú, gyaip- jufonál és gyapjuáru 123.4, vas és vasára 108, gabona, maláta, hüvelyes veternényete 87.1, gyümölcs, főzelék, növények 55.5, len. kender és juta stb. 40.7, agyagáruk 33.

— Újból szabaddá teszik az árpaklviteít? Az emelkedő árak miatt január 17-ikétől kezdve megszüntették az árpakiviteli engedélyei^. Mivel - árpaárak emelkedésének a tőzsdei okokon kívül a prompt szállításoknak a rossz időjárás miatt való megakadásában látják, hír szerint tervbcvetíék az árpakivitel újból való engedélyezését,

— Tárgyalások Németországgal a ki- és bevitel megkönnyítése céljából. Berlinből

| fávlratozzák: Berlinben Németország és j Cseh-Szlovákia képviselői között tárgyalások folynak a be- és kivitel megkönnyítése céljából. Cseh-Szilováfka részéről ez ken a tárgyalásokon a külügyminisztérium, kereskedelemügyi minisztér um és a vasutügyi m'niszfcérium képviseltetik magukat'. A csehszlovák delegációt Ibi osztályfőnök vezeti. Nam tehetetlen, hogy a tarnakérdések is szóba kerülnek a tanácskozásokon.

— Milliós fizetésképtelenség a cseh cipőgyár! iparban. Novák J. k. f. társaság Tinischt a. d. Aus- sigban 2 és félmillió passzívával beszüntette fizetéseit. Az aktívákat 2.2 millióra becsüli a cég és moratóriumot kér hitelezőitől. A gyárat 250 ezer korona alaptőkével 1918-ban alapították és 200 munkást foglalkoztatott.

— Be- és kiviteli könnyítések. A kereskedelemügyi minisztérium közli: A cukorrépamagvak

kivitelét olyképpen tették szabaddá, hogy január 26-tól kezdve ezt a cikket csupán bejelentés mellett is ki lehet vinni. — A fogkefék és sörteecse- tek bevitelének behozatali illetékét (276. vámtétel) az eddigi 5 százalékról az érték 1 százalékára szállították le január 26-iki érvénnyel.

— Az importált gabona és liszt forgalmi I adója. Az importált gabona és liszt forgalmi j adóját a Tribuna értesülése szerint e napok- i bán állapítják meg. Az erre vonatkozó rende- ; let februárban fog megjelenni. A gabona for- j galmi adója 3.50, a liszté 10 korona lesz 100 j kilogramonként. Ez a mai piaci árakat alapul i véve 2, illetve 4 százaléknak felel meg.

— Két faipari gyár fúziója. Pozsonyból je- ! lentik: A galgóci Bútorgyár r.-t. február 1-én íu- | zionálni fog a galgóci Katonai Kocsigyár részvénytársasággal.

arasznyi tüt aranyból, amelynek kiszélesedő fogóján, halványkék zománcba égetve, cir- kalmos betűket lehetett olvasni. Az írnok, a Stadtschreiber, hangosan olvasta is:

— Pao ... la Forna... ciari.

Hannstein szinte lecsapott arra a tűre.

— Ez hogy került ide, a gyilkoshoz? Feleségemé — mondta —, bár sohasem láttam még nála.

A Stadt-Amtmann is kérdezte: hogy került ő hozzá ez az aranytű? De Muzio Santi csak nyelt egyet. Balorcáján a sebforradás megmondhatta volna apróra, mi a története az arasznyi nagy tűnek.

— Nem felel a delikvens? — A Stadt- Amtmann megélénkült és tüzbe jött. — Ahol madár van, tojás is van, — mondta és megparancsolta az írnoknak, hogy kutassa ki minden ruhának minden zsebét is. — Hátha még találunk valamit, ami fontos. Ami nyom- j ra vezetheti a vizsgálatot.

Nos, az inasruha zsebében egy lepecsételt levelet találtak, amely — no. ez igazán meglepő, csodálkozott maga a Stadt-Amtmann is — Hannstein őrnagynak volt címezve. Az akkori szokás szerint a címzés nagyon hosszú és bombasztikus volt. így szólt a címzés: Demb höchstwohlgeborenem, gestrengem und hochadeligem Herrn Obrist- Wachtmeister von Hannstein, adelLem Herrn von Hanísíadt, allhiero in Wien zu íibergebe.

Ez a levél fejtené meg a rejtélyt, hogy kerül Cusani inasa Hannstein őrnagy ur nejéhez?

A Stadt-Amtmann föl akarta bontani, ámde Hannstein kivette a kezéből.

— Pardon, mit Verlaub, ez az én levelem, Herr Stadt-Amtmann, — mondta és elvette tőle és föltörte a pecsétjét.

— A külkereskedelmi hivatalnak Ungváron is van már kirendeltsége.* Ungváriéi jelentik: A kereskedelemügyi minisztérium ungvári kirendeltsége a külkereskedelmi hivatal kirendeltségévé alakult át. Ruszinszkó kereskedelmi körei azonban nincsenek megelégedve a kirendeltség hatáskörével. Az ipari és kereskedelmi kamara ezért — hir szerint — kérvényezni fogja a kormánytól a kirendeltség hatáskörének liszt, gabona, petróleum, nafta, benzm és egyéb fontos termék kivitele és behozatala engedélyezésére való kibővítését = A lengyel szénklvltel csökkenésének okai. Varsóból táviratozzak: A szaksajtó a lengyel

szénkivitel csökenésének okát Németország súlyos anyagi helyzetével és Cseh-Szlovákia gazdasági politikájával okolja meg. Rámutatnak arra, hogy Németország, mely eddig a lengyel felsősziléziai széntermelés 40 százalékát vette át. jelenleg csak csekély szénmennyiségeket vásárol Felsőszilézíá- ból és szükségletét főképpen Angliában fedezi. Az angol szén drágább ugyan valamivel a lengyelnél, de a németek Angliában hathónapos hitelt kapnak, amelyet a lengyel szállítók nem tudnak engedélyezni. A lengyel szaksajtó rámutat arra is, hogy Cseh-Szlovákia a területén keresztül történő lengyel szállításokat magas szállítást tarifával annyira megdrágítja, hogy az Ausztriába irányuló lengyel szénkivitelt a legnagyobb mértékben meg* akasztja. A jelenlegi felsősziléziai szénárak az utolsó áremelés után a következőképpen alakulnak ezer lengyel márkában: kockaszén 85.800,

diószén 79.100, törmelékszén 57.200, porszén 35.500, brikett 108.500, durva koksz 130.000, darabos koksz 128.000, törmelékkoksz 105.0000, lengyel márka tonnánként íoko bánya.

= Uj osztrák tízezer koronás bankjegyek. Bécsiből táviratozzáik: Az osztrák

Nemzeti Bank a legközelebbi napokban uj tízezer koronás bankjegyeket fog forgalomba hozni. A Nemzeti Banknak ez lesz első bankjegykiiboesátása. Az uj t" zezer koronások valamivel kisebbek és kesekenyebbek lesznek az eddigi tízezer koronás bankjegyeknél.

— Magyar bankot alapítanak Bécsben?

A „Bécsi Kur!r“ jelentése szerint pénzügyi körökben az a hir terjedt el, hogy Bécsben magyar nagybankot akarnak alapítani, mely elsősorban a mezőgazdaság érdekeit fogja képviselő'. Úgy hírlik, hogy a budapesti Fa- tura rt. kezdeményezi az alapítást. Az uj bank főképpen a magyar mezőgazdasági terményeik kivitelével fog foglalkozni

Tőzsde és órapiac:

— Üziettelen a prágai terménytőzsde. Gyenge

látogatottság mellett a gabonaárak lanyhább irányzatot vettek és csak az importcikkek drágultak, köztük a magyar liszt is. A következő jegyzéseket adták közlésre: zab 118—122 (január 22-én 122—127), román zab 125 ab állomás, amerikai búzaliszt 2.70, magyar liszt 2.70 (2.60) ab határ- állomás, mák 5, kömény 19—20 (19.25), román

tengeri 1.40—1.50 (146) ab Oderberg, La Plata 1.50 (1.45) és amerikai zsir 13 (13.10) ab Tetschen.-j- A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték ezer koronákban: Budapesti búza 160, dunántúli 156, állomási rozs 133, tengert 133, budapesti zab 139, prompt korpa 83—86 ezer magyar korona métermázsánként.

Muzio Santi erre nevetni kezdett, de úgy, hogy szinte szétrepesztette gyomra táján a csuháját. És még akkor is folytatta a kacagást, amikor a Stadt-Amtmann méltósá- gosan rámordult:

— Wird er nioht allbalde ruhig sein?

Ez erélyes intézkedés után a Stadt-Amf•mann Hanusteinhoz fordult.

— Herr Obrist-Wachtmeister, ich bitté, átolvashatom-e én is? — kérdezte és a papirosra mutatott, amely észrevehetöleg reszketett árinak kezében.

—- Nem, — felelte Hannstein. — De a conte ur... ha parancsolja ... — és odaadta a levelet a conténak.

Cusani csak átvette, csak belévetett egy pillantást a tevéibe és már azt hitte, hogy forog vele a mindenség. Ott táncoltak előtte a sorok, ötven, vagy hatvan, tán száz is és az 5 keze írása mindannyi: saro íelice, molto ma molto felice e Paola ne sara la cagione... boldog leszek, fölötte boldog és Paola lesz annak az oka.

Amit pár órával azelőtt irt, amikor türelmetlenül várta Paolát: ime, itt van, de Hannsteinnak címezve.

Muzio Santi uj nevetőgörcsökben vonag- Iott és magában ujongva ujongott: ez is sikerült, finoman sikerült.

— A te írásod ez, Cusani? — kérdezte Hannstein és villámok gyultak ki a szemében. Már megfejtette a felét a rejtélynek; azt a felét, amely kérdezte; hogy került ide Paola?

— Az én Írásom, — felelte Cusani. És

halkan a fülébe suttogta: — Itt nem magyarázhatok meg semmit. A látszat ellenem van, hát addig is... rendelkezésedre vagyok, Hannstein. (Folyt, köv.)

ESÖZfiAZDASÁG