Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-24 / 20. (468.) szám
3 Csütörtök, Január 24. Mi lesz Lenin utóda! Oroszországban kritikus időszak következik — Lenin volt a bolsevizmus és a bolsevizmus volt Lenin es a ooisevm Berlin, január 23. (Saját tudósi tónk tói.) Londoni kormánykörökben azt hiszik, hogy Lenin ha Mának nőm lesz határozott kihatása az angol-orosz viszonyra vagy Szovjet- oroszországriak az uj mimkásko'rmány által való elismerésére. Lenin — így mondják — már hosszabb idő óta politikailag halott volt, mert a szovjetköztársaságban különösebb szerepet nem játszott. Abban a kérdésben, hogy ki lesz Lenin utódja, megoszlanak a vélemények. Egyes londoni politikai körök azt vélik, hogy Trockij igyekezni fog felgyógyulása után kezébe kaparintani a hatalmat. Más oldalról úgy tudják, hogy vagy Karne- nev vagy Leninnek egyik fiatalabb munkatársa kerül kormányra. — íians Barst, aki az orosz viszonyokat kitünően ismeri, ezeket irja: — Lenin borzalmas tragédiába taszította az orosz népet és ö maga is tragikus alak. Politikai hibát követett el, makor megkísérelte Oroszországban a szociális forradalma t, holott nagyon jól tudta, hogy az agrár Oroszország ki nem fejlődött kultúrájával erre még nem érett. Ezt a hibát azzal a tragikus sorssal bünhÖdte meg, hogy látnia kellett, mint tán törődött el tőle a proletariátus és mint bélyegezte a nemzetközi munkásmozgalomra nézve károsnak teóriáit. Berlin, január 23. A Vossischie Zeitung közli egy a szovjet viszonyait jól ismerő egyéniség véleményét. Eszerint Szovietoroszofszágbaii most kritikus időszak következik. A radikalizmus és revizionizimus közötti ellentétek ma erősebbek, mint valaha 'és nem lehetetlen, hogy azt a nagy érzésbeli megrázkódtatást, melyet Lenin halála Oroszországban Okozott, mindkét csoport arra fogja kihasználni, hogy forradalmi vagy ellenforradalmi mozgalmat szítson. London, január 23. A Times vezércikkében kijelenti, hogy Lenin volt a bolsevizmius és a bolsevizmus Lenin volt. A Daily News szerint Lenin egy oly Oroszország megalapítója, mely a lehetőséigeknek ama magvait hordja magában, melyek a régi Oroszországban sohasem voltak meg. A Dia ily Ohronicle azt irja, hogy Lenin elég hossza ideig élt ahhoz, hogy beláthassa, hogy teóriáit nem lehet diktatúra utján megmásítani. Paris, január 23. A francia lapok Lenin halálával kapcsolatosan azt a kérdést fejtegetik, milyen következménye lesz a halálesetnek az orosz politikám nézve. Az Ere Nouvede azt kérdezi, vájjon nem leszünk-e hasonló események tanul, mint amik bekövetkeztek Nagy Sándor birodalmának feloszlásakor? A kp Szerint Lenin a történelemnek olyan alakja lesz, aki nagyot alkotott ugyan, de a szabadságot Oroszországban eltaposta. — Períinax az Écho de Parisban kijelenti, hogy Lenin vagy a fi o benzol le mek bűntársa volt, vagy pedig azok rászedték Őt. Szombatom lesz Lenin temetése Üzenet a világ proletárjaihoz Washington, január 23. A Fehér Házban kijelentették, hogy Lenin halála Amerikának Oroszországgal szemben elfoglalt politikáján nem változtat, hacsak az orosz politikában változás nem következik be. Moszkva, január 22. Az orosz szovjetek tanácskongresszusa elhatározta, hogy Lenin halálának napja, január 21-iike, ezentúl gyásznap lesz. Moszkvában az összes nyilvános előadásokat és mulatságokat hat napra beszüntették. A kongresszusról kiadott hivatalos kommüniké szerint a szovjetkormány kötelességének ismeri, ho<gy Lenin munkáját tovább folytassa s hogy az általa megjelölt utón haladjon. Lenin holttestét kedden Moszkvába szállítják és felraviata- íozzáík. A temetés szombaton lesz. Moszkva, január 23. Az orosz föderatív szovjetköztársaságok tizenegyedik kongresz- szusa a világ összes munkásaihoz rádió utján üzenetet küldött Lenin halála alkalmából. A történelemben nem volt termékenyebb élet, mint a Leniné — mondja az üzenet. — Harmincesztendős küzdelem után megková- csotta a proletariátus fegyverét: a kommunista pártot és győzelemre vitte a dolgozó osztályok seregeit. A népek testvéri egyesülése, a különböző országok és nemzetek proletariátusának barátságos egyilttmunkálko- dűsa — ez az, amire Lenin bennünket megtanított. N&cűonald hormángáf Kedvezően fogadta Anglia A liberálisok támogatják — A kereskedelmi kamarák is London, január 23. Tegnap délután öt órakor Macdotnaíd második kihallgatáson volt a királynál, aki hozzájárult az eléje terjesztett kabiné tűs tálhoz. Az uj angol kormány így alakult: Macdonald miniszterelnök és külügyi államtitkár, Clynes íőpecsétör, lord Parmoor a titkos tanács lordelnöfke, Viscount Haldane lordfcanoeilár, Snowden kincstári kancellár, Henderson belügyi államtitkár, Thomtas gyarmat ügyi államtitkár, Waish hadügyi államtitkár, Sir Sidney C'li- vier indiai államtitkár, Thomson léghajózás- ügyi államtitkár, Viscount Chelmsfort az ad- mirallitás első lordja, Sidney Webhs kereskedelemügyi miniszter, Wheatley egészség- ügyi miniszter, Noel Buxton földuiivelésügyi miniszter, Ad áruson skóciai államtitkár, Tre- velyan közoktatásügyi miniszter, Tbomas Shaw munkaügyi miniszter, Bernon Horisii ord postaügyi miniszter, Wedgwood Lan- caster kancellária, Joweth a középüké zések és közmunkáik főbiztosa, London, január 23. Lapjelentések szerint Ponsonby lesz a külügyi alállamtitkár. London, január 23. A liberális párt elhatározta, hogy Macdonaldot szívélyes támogatásában fogja részesíteni mindaddig, amíg nem tervez oly rendszabályokat, melyek a liberális politika tradiciórval ellentétben állanak s amíg nem vet föl szocialista kérd éseket. London, január 23. A brit kereskedelmi kamarák szövetsége Binmiinghamblan tartott ülésén elhatározta, hogy a kormányt sürgősen felhívja arra, hogy tegyen lépéseket az Angliával szemben fennálló francia és olasz követelések biztosítására. A szövetség elnöke kijelentette, hogy mindaddig, amíg a munlkáskönmányt nem fogják a kommunisták befolyásolni, a kereskedelmi kamara a lehetőséghez képest támogatni fogja. London, január 23. (Reuter.) Az összes pártok lapjai kedvezően imáik az uj kormányról és még azok a lapok is, amelyektől azt lehetett várni, hogy éles kritikát fognak gyakorolni, kifejezik ama készségüket, hogy Macdonald kormányát abszolút korrektséggel fogják megítélni, hogy az uj kormány a sürgős bel- és külpolitikai problémák megoldására képes legyen. London, január 23. A Westminster Gazette szerint Macdonald oly kormányt alaki- tott, mélyben valószínűen a mérséklés lesz az uralkodó hangulat. A liberális párt a nép- szövetség utján megteremtendő békére irányuló munkájában támogatni fogja a munkáskormányt. A Daily Ghronicle kijelenti, hogy a liberális pártnak kötelessége a Mac- domaíd kabinetiét támogatni Franciaország nem sok jót várhat Macdonaldtól Paris, január 23. A Journal szerint az angol munkáskormány kezdetben kénytelen lesz a belső politikáiban elővigyázatosan viselkedni. Külpolitikailag Franciaország a Macdonald-kormánytól nem sok jót várhat Az Écho de Paris kiemeli, • hogy lord Haldane, az uj lordkfamcelár, NémetországA szerelemben ma már úgy sincs akaratunk. Azt már ki csak ózták belőlünk a csókjukkal, űicásk óriásukkal, rászedéscikkei, de ha ész- szel és gondolatokkal kell verekednünk, akkor áljuk a sarat és akkor nem gondolunk arra, hogy aki szemben áll velünk, az csókolni és simogatni is tud. A lány: Látja, ez se igaz. Ha szidnak bennünket, ha ránk zúdítják iá vádak és lekicsinylések kőesőjét, akkor ezt vagy azért teszik, mert akartak egy csókot és nem kapták meg, vagy mert akarnak egy simogatást és a mi kezünk történetesen vagy a manikűrnél vagy egy más férfi sfeiioigatásával van elfoglalva. Az író: Ezt így gondolja — maga. Én nem gondolkodom többé azon, milyen lehet valakinek a csókja, én nem töröm magam simogat ások után, amiket mia megkaphatok, de amik holnap égetni fognak.- Nekem elég volt az életnek ebből a pierós játékából, nekem elég volt a pubertásnak buta kinyujtá- sából abba a korba is, amikor már ésszel lehet élni és dirigálni lehet az akaratot. Én ezentúl úgy irom le az asszonyt, ahogy látom és úgy irom meg a csókot, ahogy az elcsattan. Lehámozom róla a hangulatokat, a szentimentalitást, lemosom a festéket és a rúzst s csak az érdeket, az önzést látom benne, mert minden csók érdek és önzés. A lány: És maga azt hiszi, hogy erre lesz alkalma? Azt hiszi, hogy akad asszony, aki az uj könyve után és azok után, amiket írni készül, magát megcsókolja? Az Író: Asszony, az mindig és mindenre akad. És ha majd akad egy olyan, aki csókkal jön felém és csókot akar tőlem, akkor magammal viszem és leültetem a széles sezlónomra s a kezébe adom azt a könyvet, amiből most készült el az utolsó oldal. A elme:..., három egyszerű pont, amit mi írók gyakran használunk, úgy mint a veszszöt, mint a kérdőjelet és mint ezt a szót: szerelem.. Alany: És mit jelent ez a három pont? Az iró: Jelenti a be nem fejezett gondolatot, a nyitvahagyott problémát, a megtört emberi lendülést, a csókkal kezdődő szerelem bizonytalan elejét és kínosan el- ődöngő végződését. Azt a nagy bizonytalanságot, ami minden írásban, minden mondatban ott ténfereg, ha az asszony és a férfi együttjárásának históriáit írjuk. Sokszor nem tudjuk, jobbra kanyaritsuk-e a mondatot, vagy balra, mondjunik-e igent, vagy nemet és ilyenkor kedvesen pötyög le a toliról a három pont és kihúz bennünket a csávából. Nagyon sokszor nem tudjuk, higyjünk-e annak, amit velünk játszik az élet és az életnek megmérgezefct csia létke: az asszony. Ilyenkor jó, hogy van olyasvalami, mint az a három pont, ami nem kíván biztos igent és biztos nemet. Az ember szabadon hagyja a gondolkodás útját, az álmodozás három pontját biggyeszti az clethistóriájámak színe- Siitett mondata után s a port (aranyra festő játékot játssza. Ez a három pont az életünkben: a szerelem. Nem több. Csak egy nyitva- hagyott gondolat, be nem fejezett érzés, egy pár szép szó, aminek olyan lehet a folytatása, amilyet éppen a sors akar. A lány: Szóval a szerelemről ir újra. A szerelemről ir maga, aki előtt unalmas és kúrhozatos dolog a szerelem. Az asszonyt és a férfit boncolgatja újra — maga, aki harcról hallani sem akar, mert úgy érzi magát, mint aki győzött fölényesen és cinikus biztonsággal. Nem érzi, hogy az élete egy nagy hazugság? Hogy a maga három pontja nem más, mint az iró deíerálása az ernbei előtt, az iró nagyképii, eredetiséget hajszoló szuggeszciója, elrejtett visszavonulás a kegyetlenkedés, az emberi lélek megcibálása után a szerelemhez, annak hárompontos szo- fizmába burkolt leplezéséhez. Nem meri kimond ami, nem meri leirni, hogy az hatalmas, nagy, erős valami, keres hát egy ostoba trükköt és mögötte bujtatja el a férfi gyávaságát. Az iró: Lehet, hogy igy ismer és talán igy is van. Lehet, hogy eljön egyszer egy asszony, aki szerelemről nem fog beszélni és csókot sem fog adni és ez az asszony ki- törülli az Írásaimból a három pontot, ezt a vacilláló gondolatéizonytalanságot, és bizonyosságát adja annak, hogy taz asszony lehet a férfi élete is, nemcsak kárhozatja. De addig, iámig nem jön, és addig, aimig belém nem éli önmagát, minden markáns és erősebb mondatom után három pont következik... A lány: Iszik még egy csészével? Az iró: Adjon. Hideg van kint és oly unalmas az este. Jó magánál lenni és jó lenne kezdeni valamit, aminek az impresszióit leírnám úgy, hogy a mondatok végén hiányozna a három pont. A lány: Ravasz ember. Két cukorral? Az író: Hárommal... Amint most beejti a csészébe, olvad és három pont üli meg a sárga ital alját. Látja? A lány: Majd eltűnik az a három pont... Az iró: Eltűnik? Lehet. A tea édesebb lesz, ha eltűnik... az élet talán még keserűbb ... * Hazament. Éjszaka volt és aludt a város. A csütörtök most kezdett tipegni. A férfi fölvette szürke selyem pizsamáját, hör- pinteít egy pohárral a konyakból és irni kezdett. Megírta az estét. Az első mondat után tudatos kopogtatással rázta a papírra a három pontot. Nehezen ment. Ki kellett rajzolni mindegyiket — kifogyott a tinta a töltő- tollából... bán végezte tanulmányait s Németországra úgy tekint, mint második hazájára. Az Ere Nouvelle, a baloldali blokk lapja, úgy véli, hogy Macdonald az angol diplomáciát nem annyira céjaiban, mint inkább módszereiben fogja megváltoztatni. London, január 23. A Daily Telegnaph közlése szerint Curzonnak utolsó külügyminiszteri ténykedése az volt, hogy Poioca- rénak javaslatot tett, melyben a francia és angol kormány közötti s a megszád’ó hatalmaknak a helyi német hatóságokhoz való viszonyára s a pfalzi szeparatista mozgalomra vonatkozó nézeteltérése tekintetében a hágai nemzetközi bíróság döntését javasolja. A Ouai d’Orsay nem hajlandó ezt a javaslatot elfogadni. A mozdonyvezetők sztrájkja megbénítja az angol ipart London, január 22. A mozdonyvezetők sztrájkja a széniparban kezdi éreztetni káros hatását. Dél Walesben több mint negyvenezer bányamunkás kénytelen a sztrájk következtében a munkát szüneteltetni. Laneastérben és az ország más részén több ezer munkás lett munkanélkülivé., Egyes acél- és cink- lemezüzemekben a munkát beszüntették. A rusziiiszkói választások rendje Prága, január 23. A rusziimszkói nemzetgyűlési választásokról szóló kormányrendelet, amelyet vázlatosan már ismertettünk, a törvények és rende.etek gyűjteményének mai számában jelent meg. A rendelet arra az esetre, ha a képviselőházi és a szenátusi választásokat ugyanazon a napon tartanák meg, úgy intézkedik, hogy külön-külön helyi választási bizottságot alakítsanak a képviselőházi és a szenátusi választás számára. Arra .az esetre, ha a képviselőházi és szenátusi választások ugyanazon a napon, vagy pedig négyhetes időközben lennének és egy jelölt úgy a képviselőiházi, mint a szenátusi listán jelöltette magát, a rendelet úgy intézkedik, hogy az országos választási bizottság elnöke szólítsa, föl a jelöltet arra nézve, hogy három napon belül nyilattkozzék, melyik jelölés mellett határoz, Ha a jelölt nem nyilatkozik, úgy arról a listáról törlik, amelyhez nem csatolt elfogadási nyilatkozatot, ha pedig két nyilatkozatot nyújtott be, úgy mind a két listáról törlik nevét. Revolveres összetűzés francia matrózok és olasz munkások között Róma, január 23. Génuában egy francia gőzhajó matrózai és az olasz munkások között heves összetűzés történt állítólag nemzeti okokból, mert az olasz munkások örömüknek adtak kifejezést afölött, hogy a francia frank rohamosan esik. A francia matrózok több revolverlövést adtak le s ezek közül az egyik megsebesített egy olasz munkást. A hatóságok azonnal megtették a szükséges intézkedéseket s a hajó környékét, valamint a francia fökonzulátus épületét őrséggel vették körül. Pénteken aláírják az olasz-jugo- szláv szerződést Róma, január 23. A Volta-ügynökség jelenti, hogy7 Pasics miniszterelnök és Nincsics külügyminiszter január 25-én érkeznek Rómáiba és valószínűen még azniap vagy legkésőbb a következő nap megtörténik a jugo- szláv-olasz szerződés aláírása. Még az aláírás előtt a vasúti, kikötői és vámkérdések szabályozása tárgyaiban olasz-jugoszláv bizottság fog ülésezni. ___________, || a vezető világmárka 1 É az egész éleire 1
