Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-23 / 19. (467.) szám
) Szerda, január 23. #1©.*.Z*»A§Á«Í A kormány szUorenszkói és ruszinszkói iparpolitikája i _ é fjf yL rT7!/rC5TXI5 Pr ága, január 22. A múlt esztendő a Prágából világgá röpíteti népboldogiíó jdeának, a dezindustriali- zálásrjak esztendeje veit Szlovén szkon és Ruszinszkón. A másfél évvel ezelőtt felfedezett és a köztársaság népei jólétének előmozdítására hivatott találmány, mely eredetisé généi fogva a világ ipari államainak történetében kétségkívül egyedül áll, teljesen megfelelt a centralizmus által hozzá fűzött várakozásoknak. A dezindus'trializálás jelszava nem várt élénk visszhangra talált Szlovenszkó és Ru- szinszkó sajtójában és az őslakosság körében: a terv megvalósítása érdekében tehát pz elmúlt esztendőben hallgattak, nem beszéltek dezindu'StTiaiizáíásról, hanem átengedték Szlovenszkó iparát a biztos pusztulásnak Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendőben a kormány, hiven eddig foly látott politikájához, Szlovenszlkó és Ruszin.-zikó iparának érdekében semmit sem tett s az az intézkedés, hogy a közszállitásoknál Szlovenszkó ipara 5 százalékos árkülönbözet erejéig előnyben részesítendő, tiszta szemfényvesztés, mert csupán a kérdés lényegéről van hivatva az érdekelt körök figyelmét elterelni s hatástalan is marad mindaddig, amíg a közszálíitásoknak megállapított arányszárn szerinti felosztását nem fogják kőtelezővé tenni. A kormánynak sem kijl- sem belpolitikája nem volit alkalmas arra; hogy a termelési viszonyokat kedvezőbbé tegye, A köztársaság lekötötte magát végérvényesen a francia külpolitika mellé és a legutóbbi napok eseményei a közel jövőre nézve szomorú perspektívát tárnak elénk. Az olasz-jugoszláv megállapodás és Benes tervének Románia részéről való visszautasítása még a kisan- tant államai közötti laza'gazdasági kötelékek feníant’ását is kérdésessé teszik. Legjobban beszél e tekintetben a köztársaság kiviteli statisztikája, mely szerint 192!-ben az összes kivitelnek 56 százaléka, 1922-ben 41 százaléka, 1923-ban pedig csupán 36 s háromnegyed százaléka helyeztetett el az utódállamok “terűié bén. Ezek a számok azonban korántsem mérvadók az utódállamok felvevőképességének megítélése szempontjából, ment nem szabad elfeledni, hogy ezeket a forgalmakat a legzavarosabb külkereskedelmi viszonyok mellett értük el és hogy ha rendes kereskedelmi szerződéseket sikerült volna az utódállamokkal létesíteni, úgy a forgalmat kétségkívül meg lehetett volna sokszorozni, A kisantant államaival megkötött kereskedelmi szerződések az illető államok közvéleményénél nem találtak rokonszenvre, a köztársaság kereskedelmi politikáját a cseh] szlovák gyáriparosok belgrádi útja alkalma- j val a jugoszláv sajtó súlyos támadásban ré- ! szesüfelte. A Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés semmiesetre sem fogja a földrajz lag kedvező fekvésű fogyasztópiacokat helyettesíteni, Oroszország pedig fizető- eszközök hiányában hosszú ideig nem léphet tel számottevő fogyasztóként még akkor sem, hogy ha a Benes által kívánt közeledés kp!politikai téren meg is valósul. Az export kilátásai tehát az egész ipar | szempontjából nem nagyon kecsegtetőek és : az a rövid konjunktúra, melyet a Ruhr-vál- : ság átaeneíszerüen előidézett, csak tiszavi- ! rág életű volt, Szlovenszkó iparának azon- | bán egyáltalán nem vált hasznára, mert vas- | ipari vállalataink üzemüket már előzőén vég- i érvényesen beszüntettek. A belföldi piac vásárlóereje a deflációs ; politika következtében az elmúlt esztendőben i lényegesen csökkent és hozzájárult az ipari válság egyébként h súlyos következményeinek fokozásához. És ez annál szomorúbb, mert a cseh-fszlovák korona stabilizálásának mindenki által elismert szükségessége mellet# két körülmény okozott a termelésnek kis zárni thatatlan károkat; először hogy a korona árfolyamát belső vásárlóerejénél 60 —70 százalékkal magasabb, árfolyam mellett stabilizálták, másodszor, hogy az állam magára nézve a stabilizálás konzekvenciáit a szénadónak az év második felében történt leszállításán kívül egyáltalán nem vonte le. A nagykereskedelmi drágasági index 1923 januárjában 1675-ről 1923 októberéig 873-ra Sülyedt. Az iparcikkek árai áhalában 42 százalékkal csökkentek, míg a fizetések és munkabéreik leszállítása csak 20—-30-'g terjedt. Az áldozatokat tehát miután az állam sem a vasúti tarifák, sem az adóik és illetékek terén áldozatokat hozni nem volt hajlandó, k - zárőan az ország Ipari és mezőgazdasági termelésének Kellett meghoznia. Az ipari krízis legsúlyosabb napjaiban Szlovenszkó iparának segélykiáldsai meghallgatásra nem találtak. A centralizmus programjának • megvalósítású érdekében nem történt, de nem is történheteti semmi a történelmi országok és Szlovenszkó termelési különbségeinek kiegyenitése érdekűben, amint ezt a Gyáriparosok Közpcr'i Szövetségéneik elnökségi ülésén közgazdasági tekintélyeink legutóbb teljesen elfogulatlanul megállapították. A ceut’raFzmus rendszerére jellemző az a körülmény, hogy ez igazságoknak zárt körben való megáll? p‘tó: között ott találjuk a kormányt támogató képviselőket is, kik bár Szlovenszkó népének bizalmából jutottak mandátumhoz, nem rendelkeznek elég bátorsággal ahhoz, hogy a kormányt a nemzetgyűlésen vonják felelősségre Szlovenszkóval szemben folytatott gazdasági politikája miatt. (Foly tartjuk.) — Közvetetten áru- és szénforgalom Cseh-Szlovákja és Magyarország között. 1924 február elsejétől kezdve a C&eih-Szlo- vákin és Magyarország között részben közvetetten áru- és szénforgalmat rendszeresi- tcuj&k. A küldeményeket közvetetten nemzetközi szúíMtóksveiiekiki&l az 1890. évé nemzetközi berni teheríongaltmi cgvezniény alapján ke! föladni. A feladónak a szálibtól'e\telben • .meg kell jelölni a határátlépő álilomáSobat. Ha i egy feitadóál'omlás tévesen, fordítás nélkül vermié át a szállító levelet, az átváló haitánát- lópő áík.'imús kötetes a fordításról gondoskodni. Ebben az esetben ezt az álk-máM fektetik a feladó meghatalmazoftjának, anélkül b: %y a fordítás he ye-saégéért szava in rína. A feladó 'köteíezeit.tegie meirncsaik a száliitótevei kísérő okmányait megszerepri, hanenf azokat az okmányaikat is, anre-lyek a bevitelire, a tnanzlíóra és a kivitelre vonatkoznak. A vasút nem köte.cis a száll1'tó okmányok helyességét és tettességéit vi/ogáiiw, fia e tetem tétben a szállítás közben hiány óikat, áilíaplvanck miéig, a saúl&untínyt megakaszthatják és a kfttetente'ivyt a sí álhit ónak rcnddkezdséire bo- csátbafíják', A szállítási dijakat: a ténytegies szálMtne^vyi •W3^ón és az érdekelt vasutak bteföldüi ííuHUií szerint számítják. A s zá.l bírná- uyozásj dijat a közvetetten forgalomban mindkét forgahuii Hiányban a feladó által a cseh-'sztevák—- magyar határátlépőd lleimáteg, az osztrák traöizStóforgakunban mindkét for- guűpi teányban az oszirák—magyar határ- átlépőállotmásfg keí! megfzetn!, Utánvétetek és készpánzelöbgnbk niincs helye. Utólagos intézLkied'ésiek csőik aidd'iig az ideig ’eiicteégie- sefc, •ameddög a küldie.mány az cMldő országot el nem hagyta még. A szí‘ölitás t határ dö biztosítása tilos. — A Rtíszlnszkói Iparosszövetség közgyűlése. Munkácsról jelentik; A Ruszinszkói Iiwosszö- vetség választmánya a napokban Munkácson ülést tartott, melyen elhatározták, hogy ugyancsak Munkácson február 24-én küldöttközgyűlést tartanak a következő napirenddel: A kontárok elleni védekezés. Az állami és közmunkákban való részesedés. Betegségi és balesetbiztosítási ügyek. Illetőségi ügyek, A pénzbeválíá? revíziója. Az adózás bajai. Mesteri vizsgák és szaktanfolyamok tarlósa, A Bata-cég javitó-m'ühelveinek megszüntetése. A közgyűlés állásfoglalásairól memorandumban fogja értesíteni a kormányzóságot, illetve a, referálásokat és a prágai kormányt. A közgyűlésre meghívják a kormányzóságot, a kereskedelmi és Ipari, a pénzügyi és közmunkaügyi referátusokat, valamint a munkásbiztos:tó ruszin- szkói kormánybiztosát. . — Automchilkiáílítás a prágai raimlavásár alkalmával. A prágai mintavásár vezetősége közli: A tavaszi tníntavásár keretében rendezendő automobiíkiáíIrtás az eddig Prágában rendezett hasonló kiállítások legnagyobbika lesz. Eddig több mint 50 legnagyobb cég jelentkezett erre a kiállításra körülbelül 500 automobillal és motoros kerékpárral. Az automobitpavilíonban már el se tudják helyezni a bejelentett kiállítási darabokat. —A falkenaui és handlovai bányavidékek szénáról. A széntanács ármegállapitó bizottsága tegnap folytatta tárgyalásait az uj szénárak megállapításáról. Ezúttal a falkenaui és handlovai (Szlovenszkó) szénbánya-vidékek árairól tanácskoztak. Az üzemek képviselői kimutatták, hogy a közmunkatigyi minisztérium ármegállapításai téves adatokra támaszkodnak. Az esti órákban az ármegáUapitóbizottságnak a teljes ülés elé terjesztendő javaslatáról tanácskoztak. A mai ülésen az osztraui és a nyugat-csehországi szénárakat fogják megvitatni. — Szállítás A P-rá<gia.—Dé.kv-asuft igazgatóság ríyilván/os áriiöjt'éot h rdet február havi c'K szdliiite na. Közelebbi sősztelieket te. az vdőüri tetetek u yen irtatva- ;n Q.Viat 5 •.oroiiáéri az említett te-a/gn- róMgpál tehet megkapni. — A szlovcns/V.ói Vaár.'bfi": or >/1s ópböíigyi igazgatóság liyrl- váiips árkitest iiirjjt a ideiglenes laktanya őpílteóra. Az ajániaiovat l-c;v • f öbb február 25«ix Kell beadni az említett 1 ivata'- náfl, Közclebiv részleteket n „Zpt'ávy v ere iné sluzby tcclruicKé“ című lapból . fiiét n egtudni. 4* A „Coftilnentnf** fakereskedelnvl r.-t. ter- Stezkedtee. Budapestről jelentik: A Continental íakereskedejmi r.-t. 102.5 december 4-iki közgyűlésén elhatározta, hogy tőkéjét 409 millió magyar koronára emeli fel és egyidejűén szorosabb viszonyba lépett a Hazai Báni: P.-T.-gn! A vállalat a Neubcrger Testvérek céggel cseh-szlová- kiai érdekeltségük kiterjesztésére Pozsonyban egymilTó cseh koronás alaptőkével megalakították a Continental Fakereskcdclmi részvénytársaságot, mely viszont a - Bfthmlschc Unionbankkal lépett összeköttetésbe.-f- A Magyar—Cseh Iparbank ni részvényei. Értesülésünk szerint a Magyar—Cseh Iparbauk (Budapest) 1923 októberben jegyzett uj részvényeit a portó és a 111, skála szerint számított béiyegilJeték befizetése ellenében a Bölunische Indusirin! und LandwirtschaftUcne Bank prágai pénztáránál már ki lehet váltani, ^ Jugoszlávia állatkivUele. Szabadkáról jelentik; A szabadkai főáilatorovsi hivatal a napokban elkészítette a Szabadka állomáson keresztül a múlt évben külföldre szállított élőállatok statisztikáját. Ezek szerint a következő szállítmányok' hagyták el 1923-ban Szabadkán keresztül az országot; 45527 darab szarvasmarha, 11966 ló, 101 590 sertés, 383 bivaly, 1576 birka, 85 szamár és 9 öszvér, összesen 161,136 darab élőállat. főzsáe és árupiac: —> N?m sokat változtak az árak a mai prá- ral terménytőzsdén, óriási látogatottság mellett nem sokat változtak az árak és nagyon mérsékelt forgalom volt a mai terménytőzsdén. Árak: búza 180—185, rozg 150—155, árpa 180—190 (jan. 18-án 170-185), zab 122—127 (120—125) amerikai liszt 2 70 (2.90), magyar liszt 2.60 (2.70), román tengeri 1.46 (Í.55), La Plata 1.45 (1.60), vörös lóhere 11—11.50, fehér 12—24, svéd 6—8. inkarnát 3—3.50. nyúlszapuka 9—10.50* belföldi lucerna 9—10. bükköny 1.50, repce 3. amerikai zsír 13.10 (13 30) ab Tetschen. — Gyapjuaukcló Pozsonyban. Pozsonyi jelentések szerint a legutóbb tartott gyapjuaukción mintegy 300,000 kg. mosatlan gyapjút árvereztek el, amelyért körülbelül 10—15 százalékkal magasabb árat értek el. mint az októberi gyapju- eukclónál. A legközelebbi gyapjuaakció májusban 1 lesz. Bárom icücíc ttihoM — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénys — Irta; Csermely Gyula (19) Cusatii megdermedt. Báró Aldöner,.. mit akar itt? és Paola minden pillanatban itt lehet! Vagy még nem volna hat óra? Ég segíts! És eszébe sem jutott, hogy az ablakba tett könyvet hamar bevegye. Előre engedte a nagy urat és 5 a háta mögött kirántotta az óráját. Föllélegzett... — Csak öt óra van, Istennek hála! Istennek hála! Így játszanak az emberrel a különböző körülmények é,s helyzetek. Egy órával azelőtt meg kétségbeesetten nyögött föl Cusani; — Csak-négy óra?... mikor érünk a hathoz?!... — Most megkönnyebbülten hálát adott az Istennek, hogy a megállapított percig még teljes egy órája van. Mert tökéletlen az ember, azért van ez. Minden gondolata határok között mozog és ezek a határok olyan nevetségesen szükek. A miudenség nem ismer időt, mert a minden- ség gondolata határtalan, csak az ember mér percekkel és órákkal és hol, hosszú neki a perc, hol rövid neki a nap, de az év is. Holott egyformán múlik az idő, úgy a siralomházba zárt rabnak, akit utolsó útjára fognak vinni, mint a nászágyra várakozó ifjúnak, akit lángoló türelmetlenség korbácsol.. Az emberek imádják az életet és reszketve gondolnak a b:Iáira: a százéves ember sem mondja; elég volt. mehetnénk már aludni, és ha mondja is, csak meggyőződés nélkül mondja... így hát a gyermek, amely csak négy é^et élt, nem hosszabb ideig élt-e, mint j a pátriárkakort éri ember? Ennek rövid volt és gyorsan múlt el a száz év is, a gyermek J ellenben nem számlálgatta a perceket.,. — Csak öt óra van, Istennek hála, —- j konstatálta Cusani boldogan és bozzágon-! dolta magában: -- csak tiz percig fog maradni és elmegy. Különösen kedvel, hát eljött, hogy előléptetésemhez itt üdvözöljön engem a tábornok ur. De még tiz percig sem maradt az altábornagy. Nagyon rövidesen és katonásan végzett. _ — őrnagy ur — kérdezte Aldörfer és valami fehéret mutatott a coníénak —, hajlandó ön nőül venni azt, aki iírt felejtette a zsebkendőiét, amikor itt önnél volt? És a szeme elé tartotta a contenak a H. W. betűs csücskét a kendőnek. H. W___Helane von Wippach! IX. H, W __Helene von Wippach! Az t mondják — tudósok is állítják — hogy mikor leesik az ember valami magasból, például toronyból, hogy esés közben az agya bámulatos világosan működik és olyan sebesen, amilyen sebes az esés. Félperc alatt végigszáguld a múltján — játékos gyermekes ifjúkor... boldog és boldogtalan szerelmek ... remények és csalódások és uj remények: majd a jelenre tér át az agyműködés és az ember tudja, hogy ő most esik és hogy egy másodperc múlva már nem lesz. Mégsem érzi a halálfélelem borzalmait; leér a földre, összezúzza magát és meghal. Minden orvos és halottkém tudja, hogy a magasból lebukott és szörnyethalt embernek ml eltorzulást sem mutat az arca, Cusani is, hogy Így leesett a magasból, egy pillanat alatt tisztán látta a helyzetet. A bárónő volt a vendége, és Itt hagyta a zsebbéli kendőjét, de hogy ez mi utón került az urához, megfejthetetlenül bonyolódott rejtély. Nos, a bárónő volt a vendége, a zsebkendő rzonban az ő húgáé. Tévedésből hozhatta magával, együttlakó két testvérrel ez megesik... de mondhatja-e a bárónak, aki a zsebkendőt tartja a szeme elé: Tábornok ur, könyörgöm, nem kisasszony volt nálam, hanem a nénié... Ha meg szándékkal hozta a bugáét és az asszony machinációja az egész: barátjává avatta őt, Cusanit és a lakására is eljött csak azért, hogy ily módon juttassa húgát a férfiúhoz, akit szerelemmel a szivébe zárt; ha hát csak íondorkodás és praktika zz egész, még akkor sem mondhat nemet a bárónak. Mert ez nem tud a machinációró!, az bizonyos, egyenes jelleme ezt kizárja: ez meg van győződve róla szentül, hogy Helén volt itt őnála, senki más. És most követeli a becsületét a leánynak, kevés szóval, de nyomatékosan és zor- donan... A legmagasabb toronyból is félperc alatt földet ér az ember. Nos, félperc múlva így felelt Cusani CamiJlo: * — Igen. Hajlandó vagyok öt elvenni, tábornok ur. Báró Aldörfer tábornok csak most nyújtott kezet a coníénak. És igy szólt hozzá csöndesen, nyugodtan. — Akkor jöjjön velem most nyomban és kérje meg. Egy urileány becsülete egy pillanatig sem maradhat.,. úgy.,, tudja?. És Cusani mindent úgy hagyott, ahogy volt. A jeladó könyvet az ablakban, a teleirt iv papirost az Íróasztalán hagyta; be sem zárta a lakását, noha nem volt otthon a legénye, hanem elment a báróval, hogy feleségül kérje Helént. Egy urileány becsülete egy pillanatig sem maradhat nem tisztán. Paola Fornaciari? ... Este hat óra?... És epedve várt ölelések és csókok? A szikláról lebukó ember tán mindenre gondol, csak arra nem, hogy egy gyopárért mászott a magasba, egy enciánért, alpesi rózsáért, melyet letépni és keblére tűzni szándékolt. — Szent Veronika csodát tett, — mondta hálakönnyek közt Helene von Wippach, amikor Cusani megkérte a kezét, Muzio Santi pedig, amikor rejtekhelyéből látta a gazdáját, hogy Aldörferrel együtt eltávozik, megelégedetten mormolta: — Ez sikerült. Két szék helyett most egy harmadikra kerülsz, te conte, de ez tövises szék ám, nem virágos. Beosont a lakásba és az emeletre sietett és szétnézett. Mit. hogyan hagyott hátra a ( gazdája, hátha észrevesz, vagy talál valami dolgot, amit előnyére, vagy hasznára fordíthat? Az ember bizony sohasem tudhatja. Az a zsebkendő is például... ha nem veszi észre, akkor meggyilkolja a contét, de sohasem juthat az asszonyhoz, mert el kellett volna, hogy szökjék. Vagy ha életben hagyja a gazdáját, csakhogy ö is elérhesse a célját, akkor tűrnie kellett volna, hogy az elsőbbség az uráé legyen. Erre mondta akkor, amikor: — Ezt le kell nyeljem, ezt a keserű kortyot. (Folyt, köy.) &
