Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-23 / 19. (467.) szám
Macdonald terhes öröksége (g.) Prága, január 22. (Az európai politikának öt esztendős eseménye hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy a nil admirari szemüvegén keresztül nézzük az eseményeket A politikai meglepetések, a sokszor egészen merész komb nációk s a nem egyszer teljesen logikátlan kifejlődések annyira napirenden lévő jelenségek, hogy az európai politikát szemlélő egyszeri! ember igazán könnyen leszokott a csodálkozásról. Ami egy pár esztendővel ezelőtt hihetetlennek, lehetetlennek és elképzelhetetlennek látszott az ma kézzelfogható valóság ós úgy látszik egyre sűrűbben következnek azok a napok, amikor minden utópiának hitt eszme megszűnik utópia lenni és a realitás horizontjára kerül. Amit egy pár esztendővel ezelőtt lehetetlennek tartottunk, az az elmúlt éjszaka valósággá lett. A parlamentarizmusnak, a pol- gáml .politika emlőin felnőtt egyéniségeknek legszebb hazájában, Angliában, a munkáspárt kormányzása előtt nyitó meg az ajtó. A munkáspárt bizalmatlansági javaslatát hetvenkét szavazattöbbséggel magáévá tette az angol aÖsóhásB és ezzel megpecsételte a B:-! lwin kormány sorsát és fölhozta az angol politikai élet egére a Laíbour-parti csillagát: Ramsuy Macdonaldol Ez az esemény történelmi jelentőségű az angol politikai életben, de történelmi jelentőségű lehet az európai politikára nézve is. A Baldwin-kormány megbuktatását megelőző felirati vita pozitív bizonyosságát szolgáltatta annak, hogy az uj angol politikai helyzetnek kialakulása egyáltalában nem belpolitikai, vagy a választásnál fölhasznált gazdaságpolitikai elvek alapján történt, hanem a külső politikának és különösen az európai politikának eseményei nyomán előállott helyzet és az ezzel kapcsolatos állásfoglalás volt döntő momentum az angol nép politikai megnyilatkozásában. Az a nívós, nyugodt és az európai parlamentek szenvedélyességét az apró csete-patékat és a legújabb parlamentekben dívó sokszor utcai hangot teljesen nélkülöző angol felirati vita, amely az elmúlt napokban lefolyt, jóformán tökéletesen e körül a kérdés körül forgott: írtképpen állíthatja vissza Anglia az európai politikában elvesztett befolyását? A munkáskormánynak erre a kérdésre kell majd feleletet adni. Egy kemény, nehéz, hatalmas politikai koncepciókat, diplomáciai ügyességet és taktikát megkívánó problémá- i val áll tehát szemben, amely az idők és az ■ események összebogozott stádtamában az első pillanatra békésen és egyszerűen meg- j oldhatatlannak látsz k. Macdonald súlyos és i kemény feladattak indul útnak s a miniszter-j elnöki tárcával oly terhes örökséget kap,: amellyel megbirkózni csak gazán nagy és kiváltságos tehetségű államíérfiu tudhat. De ezen az általános és súlyos feladaton k’vük vannak speciális és a mindennapi hü’politika' körébe tartozó kérdések is, amelyeknek meg- j oldását Macdonaldtól várja az angol és az európai politika közvéleménye Ezek közötti talán a legkevésbé fontosnak tűnik föl és még;s a legfontosabb az az ultimátum, amelyet Macdonald elődje az afganisztarr kormányhoz küldött és amely az :nd':ai északnyugati határon támadt konfl'kiu.s következtében rendkwü' k:é!ezte az angol b?rod°ilom indiai presztízsének kérdését. Az ui]t!m átírni elment s az adandó felelet fö’ött Mncdona!d- nak kell majd döntenie. A döntés nem lesz könnyű, mert vagy akként dönt hogy keresi a békés megegyezést az afganisztáni kormánnyal és ez esetben az b'roda’om tradicionális ind'a; politikája borul föl. vagy egy drága ’ndu^háboru korrpDv*f”<vt zudtíja az angol birodalomra és ezzel háromszázharminomiililió ember fölkelését, a mohamedán és biimduvilág megmozdulását zúdítja átkos jelenségként a legújabb napok történelmére. De ezeu a messzefekvő politikai terrénumon kívül az európai politikában is találkozik majd \ a kormányzás első napjaiban döntést követe-1 lő kérdésekkel s határoznia kell majd afölött, j hogy a pfalzl szeparatista mozgalommal szemben Anglia milyen álláspontot foglal el és hogy a kisantant államaihoz küldött és a francia fegyverkezési hitel garancián után érdeklődő jegyzékre milyen további lépésekkel fog felelni.. Mindkét kérdés szorosan egybekapcsolódik az angol kormány elé állított nagy külpolitikái kérdéssel és mindkét döntésénél fölborulhat a Franciaország és Anglia közötti szövetséges viszony. Macdonald tehát nehéz külpolitikai gondok és zavaros ausipiaiumok között veszi át az angol kormányt és annak külügyminiszteri tálcáját s ment a választások logikus parancsszava cseMcdeteket ró reá, valószínű, hogy cselekedni fog. Hogy lesz-e elég ereje, szerencséje és taktikája, hogy az emberiség számára elveszett legnagyobb kincsből: a békéből visszahoz-e valami menthető részt — ez a közeljövőnek legnagyobb és a legbizonytalanabb kérdése. London, január 22. Az angol alsóinál tegnapi ülése a képviselők óriási részvétele mellett folyt le. A felirati vita során Sir John Simon beszélt elsőnek, aki szerint az alsóház legfontosabb feladatát alkotja Baldwin tehetetlen kormányát megbuktatni és kijelentette, hogy a munkáspárt a liberálisok jóakarata. magatartására számíthat. Ezután Chamberlain konzervatív képviselő beszélt S azt mondotta, hogy fia a liberálisok a munkáspárttal együtt! haladnak, úgy ez az ország elájrvulását jelenti. Ezután Baldwin szólalt fel. Védelmezte politikáját. A beszéde végén kijelentette, hogy ha a munkáspárt kormányra Jut, a konzervatív párt ellenzéki magatartást fog tanúsítani, anélkül azonban, hogy az uj kormánynak nehézségeket okozna. A jövő a konzervaíivoké és a munkáspártié — mondotta. Ezután megezdődött a szavazás. Az idő már éjfél felé járt. A kormány ellen szavaztak: 189 munkáspárti, 139 liberális, 3 független; a kormány mellett szavaztak: 250 konzervatív, 2 liberális és 2 független. A Baldwin kormánya tehát 72 szavazat- többséggel bizalmatlanságot kapott. Páris, január 22. A Petit Párisién Baldwin bukásával kapcsolatosan konstatálja azit, összeült a cseh agrárpárt vizsgálóbizottsága Prásek Vencel Bécs spiclije volt — Összeférhetetlenségi törvény készül Prága, január 22. Az eredeti diszpozíciók szerint Viskóv- sky földhivatali elnök elnöklésével ma kellett összeülnie a cseh agrárpárt kilenctagú vizsgáló bizottságának, amelyben négy aktív politikus és négy, a politikai életen kivül álló személyiség foglal helyet. A vizsgáló bizottság üléséről eddig semmiféle részlet nem szivárgott ki. A vizsgáló bizottság jelentését csütörtökön terjesztik a párt száztagú végrehajtó bizottsága elé, amelynek határozata döntő következményeket fog maga után vonni a cseh-szlovák belpolitikai életben. Időközben a sajtókampány teljes erővel folyik tovább és annak egyes mozzanatairól alábbi soraink tájékoztatják olvasóinkat: Prásek öccse a kabinetiroda kémje volt A bécsi Standé — mint ismeretes — a kabinetirodában talált okiratok alapján azt a vádat emelte Prásek ellen, hogy a háború alatt kémszolgálatot teljesített a bécsi kormánynak. Prásek erre cáfolatot tett közzé a lapokban, amelyben a leghatározottabban tagadta. hogy ő bármiféle levelet is irt volna a kabinetirodának. Ez az állítás formálisan bizonyosan megfelelt a valóságnak, mindazonáltal kétséges maradt, hogy Prásek nem közvetett utón látta-e el a denunciáns szolgálatot. Ilyen előzmények után tette most közzé a Právo Lidu az alábbi levelet: Nagymélíóságu Schiessl báró urnák I. Ferenc József, Ö császári és apostoli Felsége kabinetirodájának főnöke Bécs, I. Kegyelmes uram! Bátyám, Prásek Károly titkos tanácsos és szolgálaton kívüli császári, királyi miniszter, több ízben beszélt Kegyelmes uram fenkölt tulajdonságairól, éppen ez bátorít föl engem arra, hogy Nagyméltóságod iránt való teljes bizalommal, tisztétől beterjesszem a mellékelt értesítést. Bátorkodom egészen röviden fölemlíteni, hogy mint gyáros és birtokos, továbbá mint Prága királyi főváros képviselőtestületének tagja stb. stb., meglehetős gazdag tapasztalatokat szereztem. Ha itt-ott különösen fontos ügyekről szereznék tudomást, akkor sohasem fogom elmulasztani, Kegyelmes Uramat ezekről azonnal értesíteni. Ezeket az értesítéseket mindenkor „W. Böhm“ álnévvel fogom aláírni. Magamat Kegyelmes Uramnak ajánlva, maradok kiváló tiszteletem nyilvánításával Prága, 1914 augusztus 11. Prásek Vencel, birtokos, Prága, 336—11. E levélhez a Právo Lidu állítása szerint részletesen és németül irt jelentés volt mellékelve, amelyben Prásek Vencel denunciálta a cseh vezető politikusokat és a császárt a cseh nemzet osztrákellenes érzelmeiről tájékoztatta. A levél, amint ez a keltezésből látható, közvetlenül a háború kitörése után íródott. A lap véleménye szerint első tekintetre látható, hogy Prásek Vencel csak előretolt figura volt Prásek Károly szoglálatában. „W. Böhm“ — úgy véli a Právo Lidu — Prásek Vencel, Prásek Vencel pedig Prásek Károly, a cseh közélet rossz szelleme. Prásek fittyet hány a koalíciónak Jelentettük, hogy a cseh koalíciós pártok a múlt héten Zavoral apát néppárti és Brabec nemzeti demokratapárti szenátorokat küldték ki Prásekhez, hogy a szenátus elnökét „józan belátásra bírják". Jólértesült politikai körökben azt beszélik, hogy Prásek a két békekövetnek a következő lakonikus választ adta: „Fölöttem csak az agrárpárt hivatott ítélni, önökkel, mint a koalíció képviselőivel, nem tárgyalok. Biztosítom önöket arról, hogy idegeim nagyon erősek és ha a szükség úgy hozza magával, küzdeni fogok az ügyemért még Lana ellen is. Ajánlom magamat!“ Hodizsa összeférhetetlenségi törvényt követel Pozsonyból jelentik: Hodzsa földmivelésügyi miniszter a rolnicka páTt pozsonyi helyi szervezetének tegnapi alakuló gyűlésén úgy nyilatkozott, hogy minél előbb meg kell alkotni az összeférhetetlenségi törvényt. Ez a törvény megtiltaná, hogy a törvényhozók magánvállalatokban vállaljanak érdekeltségeket. Az összeférhetetlenségi esetekben eset- ről-esetre külön e célra szervezett bíróság döntene. Hodzsa azt hiszi, hogy egyetlen politikai párt sem fog a javaslat ellen állást foglalni. (Legfőbb ideje volna, hogy a kormány a közéleti korrupció leküzdésére inkompatibilitási javaslatot terjesszen be a parlamentnek. Mi ezt már régóta sürgetjük és reméljük, hogy a legutóbbi hónapok eseményei a kormányban is megéri élték a belátást, hogy erre föltétien szükség van. A szerk.) Tárgyalások az angol vasutassztrájk befejezése ügyében London, január 22. (Havas.) A Dady MaB szerint a vasutigazgatóságok azt az értesítést kapták a mozdonyvezetők szövetségétől, hogy a sztrájk befejezésére vonatkozó tárgyalásokat hajlandók megkezdeni. A tárgyalások valószínűen ma délben kezdődnek. Lengyelország kereskedelmi szerződéseket kot Varsó, január 21. Kormánykörökben tervbevették uj kereskiedielimi szerződések kötését. Lemgyélarsziátg Oroszországgal!, Észtországgal, Lettországgal, Magyarországgal, Bulgáriával, Görögországgal Perzsiával és Sziámiinál alkar szerződést kötni. Oroszországgal! és Magyarországgal annak idején' ■miár folyamatban voltak a tárgyalások, de megszakadtak. E két állam számára nagy-, fontossággal bár a 'lengyel text'lpiac. 100 cseh-szl. herendin fizettek ma, január 22-én: Zürichben 16.85 svájci frankot Bndapesten87600.— magyar koronát Bécsben 206200.— osztrák koronát Berlinben 12269200000000.—’ német márkát Főszerkesztő: A Szlovenszkéi és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzék: Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Saldwin lemondott Vz angol alsóház bizalmatlansága — A francia sajtó elparemtálja Baldwint London, január 22. (Reuter.) A Baldwln-kor mány ma délelőtt beadta lemondását. — Baldwin az aísőház délutáni ülésén bejelenti a kormány lemondását. Az alsóimat február 11. elnapolják. hogy Baldwin külső politikájának irányvonalai mindig egyenesek voltak, hogy Anglia és Franciaország együttműködésére törekedett, hogy Franciaországgal szemben mindig lojális volt. Keserűen ir arról, hogy mégis megengedte azit, hogy lord Garzon úgy cselekedjék, mintha bizalmatlan lenne Franciaországgal szemben. A történelem nem fogja Baildwtint megkímélni attól a s^emrehá- nyástói, hogy nem értett althoz, mint lehel Franciaország és Anglia között az összes vitás kérdéseket kiküszöbölni. — A Petit Journal az uj mimkáskormányról ir s kijelenti hogy a francia politikának ezentúl számolnia kell' számos uj angol követeléssel. Lehetséges, hogy egyes pontoknál több előzékenységet, má oknál viszont nyílt ellenállást fog a francia politika Anglia részéről tapasztalni A munkáskarmánnya] szemben Franciaország bizalmatlansága ügyetlenség lenne. — A Gaulois szerint a munkáspárt kormányra- jutásia evolúciós jelenség, mely hasonlít í forradalomhoz. Tegnap este a Wlestminsztei régiem!ékü csarnokában egy nagy múlt tűni el. Valószínű, hogy a munkáspárt nem fogja dokrináit teljesen keresztülvinni. — A szocialista és baloldali sajtó örömmel üdvözli g munkáspártot és kijelenti, hogy a tegnapi nat egész Európára nézve történelmi jelentőségű
