Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-22 / 18. (466.) szám

Kedd, január 22. beadvánnyal fordult a kormányhoz, hogy az elévülési határidő további megho sszabb.búsát engedélyezze. Az elévülési határidőkmek m<eg nem hosszabbítása a bíróságok katasztrofális túlterhelésén kívül a kereskedőket is súlyo­san érintené. Beadványukban rámutatnak anra a súlyos helyzetne, amelybe a lombard adósokat juttatnák egy oly időpontban, ■amelyben a hadikőlcsönlombardkérdés még nincsen elintézve. Az exportőrt is súlyosan érintené az elévülési határidő meg nem hosszabbítása, mivel kénytelen volna külfö.di adósai ellen peres utón eljárni és ezzel csak önként idézne föl veszteségeket, mivel tud­valévőén a külföldi jogszolgáltatás minden körülményék között azon van. hogy adósait védje. Ilyen és hasonló okokból Ausztria és Lengyelország elhaliározták, hogy a szóban- fongó elévülési határidőket továbbra is meg­hosszabbítják és igy csak a cseh-szlovák állam alkotna sajnálatos kivételt az utódálla­mok sorában. Igaz, hogy a minisztertanács tavaly február 15-én hozott határozatában kimondotta, hogy az elévülési határidőket 1924-ban már nem fogja meghosszabbítani, •<le a közgazdaságnak mindent meg kell k.i- sérelmiie, hogy a minisztertanács említett ha­tározatának revízióját telhetővé tegyék é.s az elévülési határidőt az 1924 évben is meg­hosszabbítsák. — Az ipartörvény revíziója. A keres­kedelemügyi minisztérium január 16-án küldte szét az ipart örvény revíziójára vonatkozó kérdőívet és mihelyst a Síalwéletmények be­érkeznek, azokat nyilvánosan meg fogják vitatni és ennek eredményéhez képest fog asz állami iipratanáes további előmunkálatokait végezni — A régi hadseregtartozások. A „Dic Wiirtschaft“ értesülése szerint a régi toad- seregtairtozások végösszege nem fogja meg­haladni a 750 millió cseh koronát. Ezeket a tartozásokat hír szerint állampapírokkal fogják fizetni és feltehető, hogy az ipari vál­ság enyhülni fog e tartozások rendezése ré­vén, mivel az ipari vállalatok a régi követe- iéseSk összegeit uj beruházásokra fogják íelhaszná'Inii. — Uj kábelvonalakat fektetnek le Szío- venszkón. A Tribuma Lköz'.ése szerint a pozsonyi kábelgyár és a prágai Kriziik-váilla- iat a postaigazgatá's felüigyele-tse alatt uj kábel­fektetési munkákat kezdtek meg, amelyeknek az a célja, hogy az interurban telefonössze­köttetést Prága és a köztársaság fontosab centrumai között megjavítsák. — A vetőmagvak kedvezményes szállításá­nak meghosszabbítása. A vasutügyi minisztérium a vetőmagvak szállítására, engedélyezett 40 szá­zalékos kedvezmény érvényét elismert vetőmag­vak és elismert vetőburgonya számára 1924 február végéig meghosszabbította. A feladó, kö­teles az elismerés igazolványát a vasúti hivatal­nál bemutatni. Már kifizetett teljes szállítási dija- nem téríthet meg a vasút. — Drágább lesz a sör? A közélelmezési mi­nisztériumban a jövő héten bizalmas értekezle­tet tartanak. A sör árát az árpa és a komlóárak emelkedésére való tekintettel szintén föl akar­ják emelni. A minisztérium azonban a Vecer ér­■muMUH'W—i i ii ii ii■ ■mum bm mihiiiwi'ii iftimii pii Bárom scEfcic Mihold — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: Csermely Gyitla (18) — Úgy... holnap délután hatkor? — szisszent föl Muzio Santi és a szeme olyan foszforfényben viliódzott, mint a tigrisé, mi­kor ugrani készül a zsákmányra. Sokáig leste, sokáig követte a duvad; reitekutas, zegzugos csapáson járt, hogy közelebb fér­hessen hozzá a prédához ... most megköze­lítette annyira, hogy biztos az ugrása, hát ugrik is. Muzio Santi is biztos volt a dolga felől, hogy sikerül. Az ugrás a kiszemelt pré­dára. Födött kocsit rendelt másnap esti tizre: a városszerte ismert Jóohem nevű fuvarost rendelte, hogy ott várjon az utcában a ház előtt; egy beteg asszonyt kell Sopronba vinni, — mondta. Két teljessulyu körmöci arany volt a kialkudott fuvarpénz az utért és minden etető-itató korcsmában egy kis etető­itató Jóchemnek is. Azután hazament Muzio Santi és csön­desen végezte a dolgát; izgalom nélkül, nyu­godtan, rendesen: ez is a vadállat maga­fegyelme volt. Reggel pedig elment a templomba és föl­tevésében, hogy Paola már ott" lesz és két óra hosszat is sírni fog és könyörögni a Ma­donnának, hogy bocsásson meg: ebben a föltevésében sem csalódott. A gazemberek logikája is logika és ez mindig a legmegbíz­hatóbb útmutató. Tíz és tizenegy óra is el­múlt és Hannsteinné még megszakítás nélkül térden állt és mindenről megfeledkezve csak imádkozott. És délfelé, amikor mégis csak fölállt é« búcsút mondott a Madonnának sürü <Prác;aijÍ£i&&íí7{u<EP fésülésé szerint szigorúan ellenőrzi a sörgyáro­sok kalkulációját és igyekezni fog a drágítást megakadályozni. — A gablonzl ipar a prágai mintavásáron. A prágai mintavásár vezetősége közli: A március 16—23. közt tartandó tavaszi mintavásáron ezút­tal a gablonzi Ipar vezető cégei is kötelezően be­jelentették részvételüket. Tudni kell, hogy e dísz­műáru ipar évi exportértéke meghaladja az egy milliárd koronát és ha a vezető cégek nagyobb számban jelentkeztek a következő tavaszi minta­vásárra, úgy ez újabb sikere a vásárvezetőség intenzív szervezkedési tevékenységének. A hiva­talos kommüniké nem árulja el, hogy ennek a fon­tos iparágnak megakvirálása Zizka doktornak az érdeme, aki értesüléseink szerint hosszabb ideig tartózkodott ebből a célból Gablonzban. — Uj textilgyár Budapesten. Budapesti szerkesztősé guruk táviratban jelenti: A bécsi Rudoílif Pojl&fk cég is uj texiTgyárat alapit Budapesten, amely selyem trikókat és berlini kendőket fog gyártani. Az alaptőke 45 mil­lió magyar 'korona. A gyár 30 Ja quard szö­vőszéket és két Rauschor-gépet fog üzemben tartami. A foglalkoztatott munkások szá­ma 100.-j- Az 1924. évi országos tenyészáliatvásár és gépkiállítás Budapesten. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tenyészállatvásárrendező bizottsága el­határozta. hogy az 1924. évi díjazással egybekö­tött XXXIII. országos tenyészállatvásárt és gép­kiállítást március 15., 16. és 17-én fogja rendezni a tenyész- és haszonállatvásártelepen. + Razziát tartottak a budapesti hiitöházak- ban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az első­rendű élelmicikkek nagy drágulásával kapcsolat­ban az OKÁB a napokban razziát tartott a köz­raktárakban és hütőházakban. A megengedettnél nagyobb, úgynevezett spekulációs készleteket se­hol sem találtak. + Az uj magyar vámtariia. Budapestről jelentik: Gazdasági körökben az a hir terjedt el, hogy az uj vámtarifát még ebben a hó­napban terjesztik a parlament elé. A kor­mányhoz közelálló körök viszont hangsú­lyozzák, hogy a vámtarifatervezet még nem készült el és különösen a mezőgazdasági része nem teljes még. Előreláthatóan február végére készül el a javaslat, amelynek meg- okolása még csak most van munkáiban. Hir szerint az eredetileg megállapított keretet nem változtatták meg, mivel ez a javaslat teljes átdolgozásával járt volna. Az autonóm vámtarifa kifogásolt pontjait, illetve tételeit változatlanul meghagyják és csak ^szerződé­ses tarifák kidolgozásánál fogják őket meg­változtatni, illetve leszállítani. A tarifa pro- hibitiv jellegét azzai enyhítik, hogy az egyes tételeket az 1922. évi árkalkuláció alapján állapítják meg. Azóta az árak aranyban szá­mítva 25—30 százalékkal emelkedtek, úgy, hogy a 30 százalékos vámvédelem 20 száza­lékra, a 20 százalékos vámvédelem pedig 15 százalékra csökkent.-f- Megalakul a budapesti fatözsde. Buda­pesti szerkesztősegünk jelenti: A fatermelőket és fakereskedőket már hosszu idő óta foglalkoz­tatja a fatőzsde felállításának terve s a Fakeres­kedelmi Csarnok, a Fakereskedők Országos Egyesülete, a Gözfavágó Üzemek Egyesülete és a Gyosz. faipari érdekeltsége együttes kérvényt adnak be a kereskedelmi miniszterhez a fatőzsde felállításának engedélyezése tárgyában. A fa­tőzsdére igen nagy szükség van, mert az utód­államokban levő faüzemek szellemi vezetése Budapestről történik, azonban hiányzik az a szerv, amely a kereslet és a kínálat találkozását elősegítené. Azonkívül. a háborúban és különösen a háború után igen sokan tértek át a fakereske­désre olyanok, akik nem veszik túlságosan szigo­rúan a vállalt kötelezettségek lebonyolítását. A fatőzsde ezeket egyszerűen kizárná tagjai sorá­ból és már ez elegendő lenne, hogy a fakereske­delemben a békeidők üzleti tisztessége ismét ér­vényesülhessen. = Uj inüseiyempótlék. Drezda! távirat jeleníti: Egy chemnítzi szövődni gyárnak si­került uj szövedéket előállítani, ame.y a mii selyem tökéletes pótláséiul szolgái és ■amelynek gyártása sokkal olcsóbb, mint a ■mii selyemé. = Mezőgazdasági kongresszus Bukarestben. Bukarestből jelentik: A Gazdatársaság ez év ieb- ruár 4-én és 5-én országos kongresszust rendez, amelyen meg fogják vitatni, milyen módon lehet­ne megszervezni azokat az erőket, amelyek a mezőgazdaság fejlődésére jótékony hatással van­nak s mi módon lehetne az országos mezőgazda­ságot a változott belföldi és világpiaci viszonyok­hoz mérten átalakítani. — Románia tengeriegportja. Bukarestből je­lentik: Az 1923. évben exportált tengerimennyi­ség csak a november 1-ig külföldre szállított mennyiséget foglalja magában. A kivitelnek az elmúlt két évben való csökkenése az 1920. és 1921. évi gyenge termésnek tulajdonítható. A ro­mán tengerikivitel 1923. évi mérlege a november- decemberi hónapok kivitelének hozzászámitásával sokkal előnyösebb képet fog adni, mivel az üzlet­menet e két hónapban elég élénk volt. Az 1920— 22. időszakban az export évente átlag 4.970,624 q-át tett ki, mialatt a külföldi fogyasztás évente átlag 29956,158 métermázsát igényelt, tehát fejen­ként 1.7 métermázsát.. Ha a belföldi fogyasztás által szükségelt mennyiséget levonjuk az átlagos évi termésből, arra az eredményre jutunk, hogy évente 13.121,176 q kerülhetett volna kivitelre, ami azt jelenti, hogy Románia visszanyerheti azt a szerepet, amelyet a háború előtt mint tengeri- exportáló állam töltött be. Tőzsde is órapiac: — A cukortözsde. Páris szombaton gyengébb volt, London viszont szilárdabb, New-York már­ciusi jegyzése 4.75. A belföldi piac nem változott. + A budapesti sziiesáru- és ócskafém-piac áraL Budapesti szerkesztőségünk jelenti teleío; non: Az itteni szücsáru piacon a következő ára-, kát jegyzik: Téli nyulbőr 6000—6200 korona, nyestbőr 600,000 korona darabonként, vidrabör 600000 korona, elsőrendű rókabőr 180—200,000 korona, görénybőr 70—85,000 korona. A vörös­réz ára 9500—9800 korona, öntött sárgaréz 5800 —6200, ólom 3500, cink 3200 korona kg-ként a budapesti ócskafém-piacon. — A nyersbőrpiac lanyha, az árak hanyatlottak, métermázsánként alig lehet 260,000—300,000 koronás árakat elérni. — Berlin javult, de üzlettelen. (Pragoradio) Valamivel barátságosabban indult a berlini tőzs­dehét, de általában jelentéktelenek az árfolyam­javulások, kivéve néhány ipari és bányaértéke­ket, ahol 6 billió százalékig emelkedtek az árfo­lyamok. A devizaárfolyamok további csökkenése észlelhető, változatlan kiutalás mellett. könnyek közt, vonagló alakján még akkor is még meglátszott a küzdelem, amit saját ma­gával vívott a szent kép előtt. — Holtbizonyos hát, — mormolta Santi. — Ma délután hatkor, a gazdámnál... Hát, várni foglak, Paola Fomaciari! Amikor Muzio Santi hazatért, jó délre járt már akkor az idő, Ctisani nagyon dühö­sen rátámadt. — Maledetto íannuilone, átkozott sem- mirevaló — kiáltott —, hol loptad a napot, Giovanni? — Iliustrissimo conte, jaj bocsásson meg, könyörgöm, — esdekelt. — Édes anyám halálának ma van az évforduló napja, hát templomban voltam és imádkoztam ... jaj, bocsásson meg. — No jól van, ez elfogadható mentség. Most vedd ezt a levelet és kocsira üli és vi­gyed el Peíronellbe a báróhoz. Báró Man- nersthal őrnagy urhoz és választ kérsz. — Meglesz, — felelte Samti és elment és elrejtőzött a közelben. Félórával később báró Aldörfer altábor- nagynak lepecsételt bilétát hozott egy cse­repén A tábornok fölbontotta és olvasta: „Ma délután pontosan öt órakor, ahogy szerencsém volt már tegnap is közölni. Leg­alázatosabb szolgája: Scipio franti, áldozó- pap... ... Conte Cusani Catnillo már délután két órakor otthon volt és odaadta volna a fél életét is, ha gyorsabban múltak volna a félórák. De olyan rettenetes lassúsággal múl­tak, hogy azt hitte, mire este lesz, ráucos- arcu, vén ember lesz belőle. Minden öt i-erc egy évig tart... este hatra ő egy hetvenéves ősz aggastyán lesz! Kitett az ablakba egy rikító födelü köny­vet, mintha valaki, aki olvasta, ott felejtette volna a könyöklőn. Ez volt a megállapított jeladás,. hogy mi váratlan akadály sincs, 'hogy tiszta a levegő, jöhet. Nyugtalanul föl- és alájárt a kis szalon­ban és ahogy bútorról bútorra siklottak láz­ban égő szemei, testének minden részét kü­lön izgatottság és kéj járta át. — Ez a szék itt van legközelebb az aj­tóhoz. Amikor benyit hozzám — mormolta | Cusani —, madonnám olyan erőtlen lesz, hogy meg fog támaszkodni ebben a székben. ' — S erre igazított egyet a széken és megsi­mogatta a támláját a conte. — Én a kozőz- | hoz fogom vezetni, leültetem gyöngéden ! ebbe a sarokba és magam is leülök, ide mel- ' léje... — s erre Cusani is leült, mert alig : birta a járkálást a lába. Órájára nézett, tiz perc óta már huszad­szor... félnégyet mutatott a hagyma. Kö­vette szemével a hosszabb mutató járását: | lassabban mászott, mint az árnyék, lassab­ban, mint egy haldokló csiga. — Istenem — nyögte és fölugrott, az ablakhoz ment, kinézett és megint visszaült —, most félnégy van, azután négy lesz---­mi kor lesz itt öt óra és félhat és végre hat óra?! Győzöm-e türelemmel, szent Istenem? Kétségbeejtő kérdések! A virágokkal babrált, amik a szalon egyik vázájában pom­páztak — a szép asszonyt várták a virágok — és megszámlálta, hány sziromfoga. por­zója egy-egy cinnának, majd a képeket nézte a falon, meg a kályhát a szobája sarkában. Hány cserépből rakta össze a gölöncsér. Végre, na gynehezen, négy óra lett s egy i újabb nagy örökkévalóság múlva félötöt mutatott az óra.-f- Ismét megélénkült a budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai tőzsdén gyenge nyitás után megjavultak az áírolyamok Zárlat felé élétikebb üzlet fejlődött ki. A cseh távirati iroda által nem közölt néhány árioyam: Légszesz 165,UU0, Részvénysör 155,000, Török-malom 125,000 korona. Előfordult kötések: 1/21. i/is. ADjr.-Majrrar........................ 9’000 Ha zai bank . ....... 230000 Masryar Hit el. ....... 63000,1 629000 .ieizálocr. .......... *30901 Leszámítoló. ........ 114500 119000 Mairynr-Olas*. ....... 27’50 ORjOO Osztrák Hite!........ 170000 169003 Fö ldhitelbank ....... — , — Merkúr.................................. 24000 24000 Ke reskedelmi bank. 1410000 K35000 Kí rvemllt takar ókpt .... ?3hooo 24t>000 Ma»y ált. tkptt . ... 190000 I9u000 Első hazai tkp ....................................................~ Sal^ó ..... ..... 64SOOO 608OOO Rima ............................... 120000 141G00 Köxuti...................................... 39000 bé iivasut • ........................ ?91x25 i A Ham vasút ........ Um-sod-Miskolci.................. 424000 *2J)00 f’oncorciia . . ..... . 456; > 8)000 Budapesti malom .... 40400:) 1Ö7300 Gizella malom..................... 5+000 ci^OjO Hungária malom.............. 95500 l!000° Be ocaini.................................. ~ K25COO És zaki szén........................... . „ ~ Es ztergom-Szászvár . . • • 450300 44)000 Felsőm szén ........ 95°300 Drnsohe ..... .... 330^00 '40;;00 Magnezit « . .... . • 3100000 3200000 Magy. ált kószán .... 2750300 SOOOOO Urikányi . . ..•••• 85)000 8/uűOO Csák1/" 26000 35000 Magvar Fegyvergyár . • • 1405000 14/0 00 Ganz-liaruioms ................. 4450000 46)ü°00 Ga nz-villamos. . . • • • Hoíherr .................................. 163000 *00000 Lá n». ... *................. 157000 Lo pták. • 1350 18530 Győri vaggougyár • • • • 05000 °‘000 Sch(ick.................................. 103 00 101000 ........................................................ 50000 00000 ít nrnti ... ..... 10500 .2^00 Hón? I . .. •• 01C:0 Í3000 ........................................................ 56500 57000 Hanir* .!!!!!.••’♦ 430)1) 42ÖC0 SnoTlinTU • ♦ • • • • • o'nrvft Goldnerger . ................. kS” " mű,.r4.c: :: • Íum Tifoöa SSSSm*?" hmm Garami • ••*•#•••• 23óoQ0 2^ iÖ)i) Majryar szalámi ................. ^003 *>6000 gX?o' Úí' 1 *. I • 750)) 76000 Telefon a1. . . . .-------- i5-00j 16i*000 Eg yes'fa ‘ - ^ 3830) 35000 Gutmann . . ! *. • • • * 750000 740003 Orsz. fa . . ... • • • 170000 Ío5í)00 Lignum-trost . • • • • • 11000) 111000 Maiomsokv . « • • • * 13000 14C00 Neusohloss ...•••• — 8!03űQü Rezbánvai .,#••••■* — Szlavónia .»#«•••••• 93000 100000 Naschitzi ..«.«••••• 225o000 2255000 Zabolai ..................• • ’ ’ 13300.) 141000 Ad ria .... ...•••• 750)03 olOOOD Atlantika 45O00 46000 Levaute ..................... • • • 203üu0 213000 Tr öszt . . ....•••• 11)00) ti5000 Lioyd bank ............................ — —-j- A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai ter­ménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Bu­dapesti búza 140,000, pestmegyei 135,000, dunán­túli 133,000 pestmegyei 134,000, budapesti rgzs 115,000, tengeri 111,000, budapesti takarmányár­pa 126,000, dunántúli 116,000, prompt korpa 71,000 magyar korona métermázsánként. — Gyengült a prágai tőzsde. Ismét lanyha volt a mai tőzsde irányzata. A beru­házási piacon kívül valamennyi érték lany­hult Záróirányzat: gyengült. A devizapiac sendes. A nyugati devizák Zürich és New­— Dió! — nyögte a conte —még egy egész és egy fél óra.., még tán száz perc is! Megőszülök addig, vagy kihull a hajam mind egy szálig! Hogy valamiképpen agyonüsse az időt, egy ludtollat vett elő és egy iv papirost. — Hogs^ ez hamarább nem jutott eszem­be, — dörmögött.' És Írni kezdett, előbb ka- ligrafikus Írással, majd mind sebesebben és természetesebb Írással: „Saro feüce, molto ma molto felice e Paola ne sara la cagione! Boldog leszek, fö­lötte boldog és Paola lesz annak az oka!“ Már vagy ötvenszer is leírta és mind­annyiszor érezni vélte, hogy a szivébe egy- egy mézcsöpp, vagy mi csöppen. Valami el­mondhatatlan édesség, valami harmat, ami olvasztott cukorból van. Utóbb már csak annyit irt, hogy: Paola. Százszor és kétszázszor is: Paola, Paola. És valahányszor leírta, mormolta: — Paola! Paola! Nem is név, hanem öt hangjegy, öt csöpp méz ez! És írva, bizony észre sem vette, hogy rohamosan múlik az idő s hogy az emeletre íölvezetö lépcsőn egy látogató, vagy ki má­szik fölfelé. Csak a kopogtatásra riadt föl Cusani s mintha leöntötték volna parázzsal, olyan for­róság ömlött el rajta. — Hat óra van! — ujongott. — Szabad! Inkább lihegte csak, mint mondta ezt az egy szót és egy ugrással az ajtónál termett, hogy mihelyt belép, a karjaiba zárja Paolát. De nem Hannsteinné Fornaclari Paola jött, hanem — báró Aldörfer Felicián altábor­nagy ur. Báró Aldörier Felicián tábornok ur! (Folyt, köv.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom