Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-20 / 17. (465.) szám

Vasárnap, Január 20. §2I«lsAl És 2EK3E Kétségbeejtő helyzet a kassai magyar színháznál Népkonyhán étkeznek a nyomorgó színészek — A kulturbizetíság tegnapi ülése csehek és szlovákok Földes ellen Kassa, január 19. (Sajót tudó silóink tói.) A kassai magyar színészeik helyzete a kétségbeeséssel hatá­ros. A színészek egy része mindéin anyagi esziköz hányában a nópkoinyhám é'íikeziiík, többeknek már anny-'oik sincs, h-cg'y ágyra- jairhassairuaik. Miryefl a színházi zenészeik: a szerdai előadás előtt sztrájkot kezdtek az előadás nsem volt megtartható. A közönség emiatt viharos tüntetést rendezett Földes eljen. Földes csütörtökön 100—100 korona előleget adott a zenészeknek, a szóin ász-eik pedig 20 meg 25 koronát kaptak. Csütörtök este üres ház előtt játszott a társulat. Pén­teken délelőtt ülést tartott a város kuitu-r- blzottságia, melyen megjelentek a színészek, a műszaki személyzet és a zenészek bizailmi férfiai és amely maga elé idézte Földes igazgatót. A színház tagjai elkeseredett szemre- hányásokat tettek FÖ desnek azért, hogy a hozzánemérfő és szerencse‘len vezetése süllyesztette a nyomorba a társulatot. A kultur b'zotts,ág elhatározta, hogy a színház részére megállapított 45.000 korona szubvenció sürgőd kiutalása iránt megkeresi a ma de. után összeülő tanácsot s ágy remél­hető, hogy a társulat hétfőn hozzájut a múlt havi gázsijához. A szülészek a kulturbizott- ság ülésén kijelentették, hogy Földes veze­tése alatt álló konzorciumban írem kívánnak részb/enni, mert nem hajlandók Földes adós­ságait átvábiafai. Érdekes hogy egy cseh­szlovák vezető egyéniség munkatársunk előtt kije leintette, hogy a kassai csehek és szlovákok a legkeve­sebbet tiltakoznak az él en, hogy a minisz­térium eladósodott kedvencét, egy magyar emigránst, szubvenciókkal húzzák ki a bajból. A helyzet kétségbejtő voltát 'igazolja az a körülmény, hogy a Kassai Újság együjtést odiiíott a nyomorgó színészeik javára. A szlovenszkói magvar színházkérdés ii. Prága, január 19. feehei, hogy a kormány arra számított a tegnap vázolt erkölcsi arculcsapással, hogy a ma­gyarság a ráoktrojált színigazgató e.len, az ese­mények után a leghevesebben állást foglal s így egy-kettőre hatalmi utón fogja tudni elintézni és pedig végleg a színházkordést: a magyarságnak nem kell a színigazgató, tehát színészeket sem kap. Ezt a szívességet azonban — ha ez volt a rejtett cél — nem tette meg a magyarság, mert nem érezte magát rakoncátlan gyereknek, ami­lyennek gondolták. Sőt, bölcs mérséklettel, ami a legválságosabb pillanatban mindég sajátja volt, az egyetlen s'L — várakozó ál’áspontra helyezkedett. Földes Dezsőt ismerve, mindenki tudta jó- clőre, cs^k a kormány nem, akinek pedig ily fon­tos ügyben teljes im •nmV’óv'ü kd eit ve’n nia, hogy az uj színigazgatónak sem tekintélye, sem egyéni, sem színészi, még kevésbé színigaz­gatói képességei nincsenek, hogy vele a magyar színház nehéz kérdése gyökeresen megoldva nincs. A helyzet ismerői előre sejtették, nemcsak sejtették, de biztosan tudták, hogy a vá’ság előbb- utóbb be fog következni s hogy ez minden eddi­ginél súlyosabb lesz. Földes Dezsőről — hogy mily forrásból, nem lehet tudni. — az a hír ter­jedt el, hogy ö az „uto'só** szlovenszkói magyar színigazgató, — az utolsót időrenbea értve — utána, ha vállalkozása nem sikerül, nem jön sen­ki, vele él, vagy hal a magyar színészet Szlo- venszkón ilyen előzmények után a színészet kérdése olyan nebánts virág lett. Senki nem volt megelé­gedve Földes működésével, de ezt senki nem merte kimondani, mert nem akarta magára vál­lalni a lavina megindításának ódiumát. Tudta mindenki, hogy csak egy ujjal kel! hozzányúlni az ügyhöz s az egész alapné'küli kártyavár-vállal­kozás összeomlik. Az egymásra halmozott hibák­ra mindenki igyekezett belemagyarázni a -,kez- det nehézségeit1*, — a maga lelkiismeretének is megnyugtatására, — de mikor azt kellett tapasz­talnia mindenkinek, hogy a hibák nem tévedések, de észszerűen, vagy megrögzött makacsságból, rosszakaratból, szociális érzék hiányából folyó szántszándékos cselekedetek, egészen természet­szerűleg fejlődött ki a magyar közönségben az a vélemény, hogy Földes Dezsőt misszióval kii d- ték felülről a magyarság nyakára: tönkretenni, lejáratni Szlovenszkóbau a magyar színészetet. Igen, evvel a váddal áll szemben ma a szlo­venszkói teljhatalmú minisztérium. Ezt a — lehet, hogy indokolatlan, de mindenesetre érthető — föltevést csak megerősíteni látszik a Slovens'-y Vychod című kormányfélhivatalos egy nemrég megjelent cikke, mely csakugyan levonja a kon­zekvenciát, melyet a magyar közönség a fölte­vése konklúziójának sejtett oda borzadva: ,.Kas­sán a közönség nem jár a színházba, • tehát nincs szükség itt magyar színészetre, el kell venni a társulattól a játszási engedélyt s jöjjön a szlovák társulat.“ Az okot, hogy mért nem jár a közön­ség a színházba elíe’edtc a SÍ. V. és úgy látszik elhallgatja a minisztérium is, amikor ki tudja je­lenteni, hogy „semmiféle komoly panasz nem me­rült föl a Fö’des működése ellen** Az ok kizáró­lag a Földes-féle rezsimben keresendő mely alan­tas műsort ad hiányos társulattal, döcögős el­adásokban, Hitetlen színházban A hozzá nem ér­tés oly nagy íokti, hogy egy vidéki műkedvelő társaság sokkal jobb előadásokat produkál, mint Szlovenszkó e’ső színtársulata. A társulat belsejében folyó rothadás fakasz­totta föl az elkendőzött, leflastromozott, de bei., annál vészedc!meseW:en ••resedő kelcvüiyt müv hez sem a közönség, sem az újságok nem mertek hozzányúlni, hisz min ’ *■ dtv lv nv komoly és rosszindulatú daganattal áll* szemben. A túlérett „darázsfészek** magától fakadt fc|l, most már elő az orvowíikiil, ó>»«j vs ov kell alávetni a kelést, mert belepusztul a beteg. És akkor nemcsak a fertőzésnek, de a métely be­oltásának, szándékos gyilkosságnak vádjával ter­helten fog állani a kormány a közvélemény előtt! Mi tudunk receptet is ajánlani az orvoslásra vonatkozólag: 1. A „kassai terv'* elfogadását. (Ezt a kor­mány már meg is tette különben a Eöldcssy-féle koncesszió kiadásával, de nem tudjuk végleges-e ez a megoldás, vagy csak egy ad hoc megszer­vezett, staggione rendszerű színtársulat rövid ide­ig engedélyezett turnéjáról van-e szó.) 2. Földes haladéktalan elmozdítását. 3. A két város, Pozsony és Kassa, esetleg a többi városok közös értekezletét, melyen először minden személyi kérdés kikapcso’ásával egysé­ges megállapodás töténnék a színi szezonnak be­osztására, a színigazgatóval kötendő szerződések­re stb. vonatkozólag. 4. Ha minden elő van készitve, úgy jöhet a személyi kérdés. Egy demokratikus köztársaság­ban ennek is alulról kell kiindulnia, csak a feudá­lis monarchiákban koronáznak felülről. Ha ebben a minisztérium nem látta elfogadhatónak a ma­gyarság képviselőinek előterjesztését, állapodja­nak meg ebben is a városok egymás közt, ezek közös előterjesztése kötelező erővel kellene, hogy bírjon a kormány előtt, ha van demokrácia itt egyáltalában! 5. Hogy a jövő embere ki legyen? Teljesen mellékes, — csak Földes, vagy hozzá hasonló mindenre kapható emberek ne! — A név nem fon­tos, az egyéniség, a színpadi rutin, a vezetői ta­lentum, az erkölcsi és anyagi felelősségre való képesség a fő. 6. A Szinpártoló Egyesület kérdését revízió alá kell venni, mert a mai gazdasági válságos időkben nem lehet kitenni egy nemzet kulturmeg- nyilatkozását a napi esetlegességek, konjunktúrák, vagy dinjunkturák szeszélyének. Ez a kérdés a minisztériumban akadt meg, tehát onnan kell a kezdő lépést megtenni. A Szinpártoló Egyesület, addig is, amig csak tűrt alakulat volt, gyönyörű eredményeket ért el, bebizonyította, hogy hivatá­sa van s hogy életképes. Tessék elhinni, hogy a kormány szempontjából pedig abszolúte ártalmat­lan. Vagy adott valami okot a „suba alatt** való működése alatt is — a bizalmtlnságr? 7. Az állami költségvetésben a színészet szá­mára előirányzott • összegből a magyarság szám­arányának megfelelő hányadot a magyar színé­szet segélyezésére kell fordítani. Ezekkel- az orvosságokkal lehetne helyreáll­tam a szlovenszkói magyar színészet egészségét. Itt nem lehet tabula rázát csinálni s újra kezdeni mindent. A színészet élő szervezet, egy nemzet sze'.lemiségének szülöttje, mely nélkül árva ma­rad a család. De viszont kakukfiókot csempészni a fészekbe nem szabad, mert abból a meghasonlás s a családi viszálykodás ezer oka támad. Ha ezt nem akarja a kormány, ha tis- tázni akarja magát a rászálló súlyos vádak alól, úgy a szinházkérdés gyökeres és a magyarság óhajainak megfelelő megoldása elől nem zárkózbatik el! (*) Kolbay Ildikónak vissza kell mennie Ko­lozsvárra. Budapestről jelentik: Janovics kolozs­vári színigazgató levelet irt Kolbay Ildikónak, amelyben kijelentette, hogy nélküle a legnagyobb nehézségek árán tudja a kolozsvári színházat fönntartani. Kérte, hogy legalább addig, amíg rá primadonnát talál, menjen vissza Kolozsvárra. Kol- bay a levéllel felkereste Wlassics Gyula főigaz­mmmnrnmmm *(A Toldy-Kör Petöü-drámapályőzata ered­ményének kihirdetése.) A pozsonyi Toldj'-Kör iro­dalmi bíráló bizottsága a napokban tartott ülésén döntött véglegesen a Petőfi-jubileum alkalmával hirdetett drámapályázat ügyében. Beérkezett 22 munka, melyek közül kettőt a bizottság alaki hi­bák miatt kizárt a pályaművek sorából. A bíráló bizottság akként döntött, hogy a 2000 (kettőezer) koronás pályadijat egy abszolút irodalmi értékű, nyelv- és drámai akció tekintetében pompásan si­került öt felvonásos drámának ítéli oda Négy munkát a bizottság dicsérettel tüntetett ki. A bí­rálati jelentés felolvasása s á jeligés levelek fel­bontása a Kereskedelmi és Iparkamara termében (Andrássy-u. 3) folyó hó 27-én (vasárnap) este 6 órakor tartandó nyilvános ülés keretében fog megtörténni. A bíráló bizottság ielentését Dobai János dr olvassa fel. * (Zmertych Edith zongoraművésznő hang­versenye.) Pozsonyból jelentik: A széles körben ismert jeles művésznőnek a napokban tartott ön­álló hangversenyét igen szép siker koronázta. Ezt az elismerést minden tekintetben kiforrott mű­vészete a legteljesebb mértékben meg is érdemel­te. Neve nemcsak nálunk, de a külföldön is, kü­lönösen Németországban, elsőrendű művészi érté­ket képvisel. Különös örömünkre szo’gált, hogy gazdag programjából művészetének széles skálá­ját megismerhettük Nehéz volna eldönteni, váj­jon a régi nagy klasszikus mesterek, avagy a vi­lághírű modernek interpretá'ásakor férkőzött-e be jobban finomságokban és pompás árnyaló erőben gazdag művészete szivünkbe Legfőbb ereje sze­rintünk, mégis az érzelmi tomácsolásnak és a technikai kiválóságnak szépséges harmóniájában rejlik. A művészi célt, az érzelmi megindítást a zenemű eszmei mélységeit nem á'dozza fel soha a bűvészkedő mesterkedés kedvéért Miivésü ér­ték és élmény az ő játéka a szó legnemesebb értelmében. Bach, Dolmány!. Liszt, Bartók, De­bussy, Schumann művészi birodalmában egyike a leghivatottabb tolmácsol óknak. A szépszámú kö­zönség a jeles művésznőt minden szám után me­legen ünnepelte. Orphsus. snrtS <D> Prága, január 19. Tudvalevő, hogy a IV. államkölcsönt. mely a hadi kő'eső nők átalakításából kelet­kezett, ez év őszétől a prágai tőzsdén jegy­zik. Addig, mig ezeknek a papíroknak hivata­los árfolyama volt, a bankmérlegekben akár névérteken is szerepeltethették, most azon­ban kénytelenek a 75 százalékos hivatalos át­lagárfolyamon értékelni őket. Hozzá jön eh­hez a hadik öl cső ni omb a r dadósok anyagi le­romlása és e kérdésnek még mindég rende­zetlen volt, mely a fentemlitett intézetek ösz- szeomlását sietteti. A várható pénzintézeti fi­zetésképtelenségek nagyobb megrázkódta­tást nem fognak okozni, mert a közönség jól tudja, hogy mely intézetekről van szó s azoknál bármily magas betétkamat mellett sem helyez el már régóta tőkét. Nem is tartom bajnak, ha a sok kis tör­pe bank megszűnik s valamely tőkeerős in­tézetbe beolvad. Ez a gazdasági életre csak kedvező kihatással lesz, mert a tapasztalat mutatja, hogy kellő szakképzettség és pénz­ügyi látókör hijján a pénzintézeti' vezetők rendkívüli időkben nem képesek megállani helyüket. Pénzintézeteinknek 1923-ban gondot okozott az is, hogy a jrfnzügymmisztérium bankhivatala a IV. államikölcsönök lambard- hiteleit felmondta. Ezt az eljárást csak hely­teleníthetem, mert elsősorban az állampapír­ba vetett bizalom megingására vezet, amely­re pedig nagy szükség volna, másodsorban pedig sok intézetet arra kényszerit, hogy ál- lamipap'rállományát realizálja, aminek kö­vetkeztében — a nagy kínálat miatt — an­nak árfolyama is esik. A Zemiská Banka szórványosan adott ugyan lombardliitelt ily papírokra eleinte 6 és egynegyed százalék­kal, de miután a kamatlábat most 7 százalék­,»A.&AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^.UAAAAAA.AAAAAAAAAAAAAAAAAAA,AAAAAAA*. 3 \ \\ AgA * Menyasszonyi kelengyék áruháza Saját készitményü finom férfi és női fehérnemű, asztal- mii térítők és mindennemű lenáru Árusítás nagyban és kicsinyben ra emelte, igen sok intézet gondol ismét ar­ra, hogy papírjait piacra dobja. . Láttuk, hogy pénzintézeteinknek 1923- ban mily nehézségekkel kellett megküzdeni. Miként lehetne helyzetükön enyhíteni? 1919 óta immár öt év telt el. melynek tapasztalatai a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézeteket megtaníthatták arra, hogy csakis önmagukra támaszkodhatnak, segítsé­get mástól hiába várnak. Ezért legszüksé­gesebbnek azt tartanám, hogy az erőket összefogjuk. Ez egészséges pénzintézetek érdekcsoportjának létesítésével vo’na meg­valósítható, mely csoportok azután üzletvite­lük irányítását meglévő központi szervüktől kapnák. Szükségesnek tartom, hogy a na­gyobb bankok vezetői a pénzügyi helyzet megbeszélésére gyakori összejöveteleket tartsanak, melynek nagy értékét nemcsak abban látom, hogy a különböző vidékek pénz- itézeti vezetői tapasztalataik ésmertetésével egymást tájékoztatják, hanem főképpen ab­ban, hogy egységes üzleti elvek alapján dol- gozhanának. Ezek az értekezletek különö­sen a vidéki bankvezetőknek tennének fel­becsülhetetlen szolgálatot, mert módjukban volna a bankvezetéshez szükséges tájékozó­dást, amelyre a napi- és szaklap figyelemmel kisérés© nem elegendő, megszerezni. A gya­kori érintkezés a széthúzást is megszüntetné és alkalmat adna arra, hogy a bajban levő társukon saját erőnkből segítsünk. Vélemé­nyem szerint ily módon sikerülne Szlovén- szkon és Ruszinszkón egészsége1; pénzinté­zeti életet termteni és egyesült erővel oly nagyobb tranzakciók lebonyolításában is részt venni, am'kre külön-kiilon nem volnánk képesek. Ha együttesen lépünk fel, módunkban volna elérni azt is, hogy jó intézeteinket köz­pénzek elhelyezésére alkalmasnak minősít­sék s így a körzetünkben összegyűlt árvapén­zek nem kerülnének oly idegen intézetekhez, amelyek az egybe gyűlt tőkét más vidékek gazdasági életének szolgálatába állítják, Talán azt is megérhetnénk, hogy biztos alapon nyugvó tőkeerős intézeteink garanciád a közhivatalok elfogadják s ügyfeleink nem kényszerülnének arra, hogy ilyen s/mn.nont- ból idegen intézetekhez forduljanak. Egy bankigazgató. gatót, aki a kultuszminiszterrel és Ábrányi igaz­gatóval úgy határozott, hogy Kolbay szerződését felbontják, szeptember elején azonban vissza kell térnie a Városi Színházhoz. Kolbay néhány nap múlva elutazik és szerepét a Menyasszonyhábo- ruban Abonyi Marianne veszi át. (*) Vincze Zsigmoiid az „Erösebb“-röl. Buda­pestről jelentik: Az Operaház idei magyar sze­zonján műsoron szerepel Géczy István és Vincze Zslgmond egyfelvonásos operája, az Erősebb. Az operáról zeneszerzője, Vincze Zsigmotid a követ­kezőket mondotta: — Úgy tudom, hogy a Far­sangi lakodalom utánra tűzte műsorra az Opera- ház az Erősebb cimii operát, amely az Argirus királyfi című balettel kerül bemutatóra. Nagyon boldog vagyok, hogy az Operaház a lehető legpa- iádésabb szereposztásban fogja kihozni az operát, a darab címszerepét ugyanis Környei Béla, bari­ton szerepét Palló Imre játsza, a női főszerepet pedig Retten is tanulják, még pedig Németh Má­ria és Pa’lay ALatild. Az Erősebb már jó pár esz­tendeje elkészült. Abban az időben támadt ötle­tem az opera megírására, amikor ismét olyan emlékezetes nagy sikere veit a verisztikus irányú operáknak, mint Mascagni Parasztbecsületének és D'Albert Hegyek alján cimii operájának, amikor a Hegj^ek a’ján premierje volt Budapesten, akkor készültem el én is az Erösebb-el. A próbák már javában folynak és különösen Környei Béla ké­szül nagy kedvvel ■ a bemutatóra. Én a magam, részéről csak annyit mondhatok, nagyon örü’ök, hogy egy olyan magyar opera után következik az enyém, mint a Farsangi lakodalom, mert remélem, hogy a Farsangi lakodalom megtöri azt a jeget, amellyel eddig a közönség elzárkózott a magyar müvek elől. (*) Moknay Sándor és Nyáry Andor nyertél? el Budapest népszínmű páíyadiját. Budapestről jelentik: A főváros még a múlt évben pályázatot hirdetett egész estét betöltő népszínműre. Het­vennégy pályamunka érkezett be. A bíráló bizott­ság nevében Gerő György, a bizottság előadója ma hozta nyilvánosságra a pályázat eredményét A legjobbnak ta'ált két mű Moknay Sándor „öreg** című háromfelvonásos falusi története és Nyáry Andornak, a P. M. H. tárcaírójának „Eir- tok“ cimü darabja. A két első díjjal jutalmazott szerző egyenkint 750,000 koronát kapott. Halász Ferencet és Törzs Gyulát 500,000 koronával jutal­mazták. MftzemzBASÁn Szlovenszkó és Ruszmszkó pénzintézeteinek is szomorú éve volt; 1923 Még lesznek bankbukások, de nem találják készületlenül a közönséget — Csak az együtt­működés segíthet Szlovenszkó és Ruszin szkó pénzintézeteinek rossz helyzetén II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom