Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-19 / 16. (464.) szám

o Szómba*, \*nn*r 19. A koniiuny russzinduatu kuhurpolililáját s az-t, hogy szándé..ában sincs a magyar színház- kérdést közmegelégedésre mego dani, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az. hogy a Szinpártoló Egyesület alapszabályait nem fogadta el. Tette pedig ezt a visszautasítást oíy formában, nogy a kormány végleges elutasító szándéka felől nem lehetett kétségünk. Nem visszaadta az alapsza­bályokat a kifogásolt pontok kiigazítása céljából de visszautasította s az alakulást nem vette tu­domásul Ez 1922 őszén történt A magyar színészet sorsa már akaor meg voít pecsétéivé a luiyeeie ad abszurdum állítva. Az egyetiennek meghagyott színtársulat a tönk széléh állott, áz azután be: következő események már csak a haldoklás rán- gásai voltak Ilyen kétségbeejtő helyzetben a magyarságot szinházügyben képviselő Szír-pártoló Egyesület újabb mozgalmat indított a színi ügy szaná ása céljából. A minisztérium által dezignált, tehát posszíbilisnak hitt s a magyarság előtt is szimpa­tikus egyéniség utján uj tárgyalásokat kezdett a teljhatalmú minisztériummal, melyeknek alapclvei a Szinpártoló részéről a következők voltak: 1. A szinházkérdést a magyarság támogatása nékü] megoldani nem lehet, e támogatásra hiva­tott megnyilatkozási forma ,a Szinpártoló Egyesü­let. 2. A Szinpártoló Egyesület eddigi befekteté­sei fejében s társadalmi utcn összegyüjtcndő tő­kéjével megvásárolja az egyik (Faragó-féle) szín­házi fölszerelést s azt támogatásképpen a min­denkori színigazgató rendelkezésére bocsátja. 3. Ennek az áldozatnak a rekompenzációja fejében nem kíván mást, minthogy a színigazgató kiválasztása a kormány és a Szinpártoló Egye­sület közös megbeszélése alapján történjék meg. 4. A Szinpártoló Egyesület benyújtja ui alap­szabályainak tervezetét előzetes szankcionálás cé-1 jából s ebben az uj tervezetben az t ...asi.u ha­tározat összes követelményeit honorálja. Az elő­zetes cenzúra célja az, hogy az esetleg még fen- maradó ütköző pontok eliminálódjanak s a formá­lisan, közgyűlés által elfogadandó alapszabályok gyors jóváhagyásának akadálya ne '.egyen. Az előterjesztést Kállay miniszter magáévá tette, az alapszabálytervezet sürgős átnézését s a koncesszió kiadása előtt való értekezlet meg­tartását határozottan megígérte. Ez 1923 február 12-én történt, mikor a kon­cesszió uj kezekbe való kiadása még csak leve­gőben lógott (még a pályázat m-m volt kurva) s így lett volna elég idő az április közepén bekö­vetkezendő döntésig az ügye. kö mcg-.ege.e$.e megoldani. Ám a Szinpártoló Egyesület alapszabályter­vezetének másnapra Ígért előzetes szankcióját nem kaptuk meg — a mai napig sem, a színigaz­gató kérdésében meghallgatta ugyan a minisz'.e a Szinpártoló Egyesület kiküldötteit, de csak pos íesta, április 16-án, miután a koncessziót már 14-én kiadta volt Földes Dezső mostani szinidi- Jbktornak! (*) Három premier egy évben. Budapestről jelentik: A Nemzeti Szinház igazgatósága végle­gesen kitűzte Zilahy Lajos „Süt a nap“ cimü nép­színművének premierjét februárra. Zilahy Lajos így egy év, vagy pontosabban szólva háromne­gyed év alatt három premiérrel fog szerepelni a budapesti színházi életben. A múlt színházi év végén került szinre a „Hazajáró lélek11 a Nem­zeti Színházban. Most, a szezon elején, a Belvá­rosi Színház mutatta be Zilahy Lajos friss vigjá- tékát: a „Jégcsap“-ot és Zilahynak a Belvárosi Színházban is igen szép sikere volt. A fiatal szer­ző sokoldalúságának bizonyítéka az. hogy egy komor színekkel festett, sötét alaphangu'atu drá­ma és egy bohózatjellegü ötletekből tarka vígjá­ték után most egy népszínművel lép a közönség elé, még pedig olyan népszínművel, amelynek verőfényes plen-air világítása van és töretlenül tiszta vonalvezetése A három premiér Zilahy Lajos hibáján kívül következik egymásra, a há­romnegyed esztendő szűk kereteiben, hiszen a Hazajáró lélekkel négy év előtt és a Jégcsappal két esztendő előtt több évadon át szerepelt az Unió programjában, de a bemutató mindig újból elhalasztódott, főleg szereposztási nehézségek miatt. Ezért vitte át Zilahy drámáját a Nemzeti Színházba, ahol egész rövid idő alatt került szín­padra, még pedig elsőrendű* szereposztásban. A Hazajáró lélek erős sikere után az Unió a Bel­városi Színházban bemutatta Zilhay vígjátékul most pedig a Nemzeti Szinház nem késhet a Süt a nap előadásával, hiszen Zilahy uj színmüve a Nemzeti Szinház tradícióinak fonalát szövi to­vább. (*) Egy ember, aki csütörtök volt. Mosz' v ból jelentik: Az orosz kamaraszínházban a na­pokban volt egy tizenöt képből álló szkecsnek bemutató előadása, amelynek címe: „Egy ember, aki csütörtök volt“ és amely Chesterton regénye nyomán készült Az elc'rd/sn',!< kü'önös érdekes­sége volt, hogy a mozgódlszletek fölhasználásával folyt le s a nagyvárosi utca sürgés-forgását, an­nak összes mny'?: „• •■•rovó ""yütt 8''*n padra vitte. A darabba fox-trott zene szövődik bele és az egész e’öadás fox-trntt-ritmuskan folyt le. (*) Szinészavatás a budapesti Renaissance- Színházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Érdekes szinészavatás volt a Renaissance-Szin- házban Bárdos direktor uj felfedezettje Holló Kálmán nyíregyházai városi tanácsnok lépett elő­ször közönség elé az „Első hajnal** orvosa sze­repében. A debü a legteljesebben sikerült. A szí­nésszé lett tanácsnokot Őszülte melegséggé ün­nepelték. A pályaváltoztatás most már bizonyos. Holló megtalálta önmagát. Bárdos igazgató pe­dig uj értéket fedezett fel kiváló színháza szá­mára. i (*) Vándory Gusztáv veszi át Somlay Ar­thur szerepeit. Budapestről jelentik: Az Unió igaz­gatósága úgy döntött, hogy a Belvárosi Szinház következő újdonságában, a „Mihályiné két lánya" cimii színműben és a „Kékszakái! 'nyolcadik fele- sége“ cimü vígjátékban Vándory Gusztáv vegye ót SomUv Ar-Hrr szerepeit. (*) Hocha Alfréd hangversenye Budapesten. : Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az idei hang- ! versenyszezon egyik legkiemelkedőbb eseménye ! volt Hocha Alfréd drezdai zongoraművész esté­lye. Műsorán Beethoven B-dur szonátája. De- i hussy, Reger és Schumann szerepeltek. Csodálato- í san finorokezü művésze a zongorának Hocha, aki ! rnég a legpalkosabb kerlngőkct is nemes müvé- I szetté varázsolja játékában. Nem válogat az elő- ! adandó müvek közül, de a magán átszűrt muzsi- : ka értékel minden igaz részükben kidombornd- Imk A zeneakadémia nagytermét zsúfolásig meg- | töltő közönség meleg ünneplésben részesítette a művészt. stMtrr Pályakérdések Kassán. A sportklubok fejlő­désének síné qua non-ja egy érvényesülésre, ter­jeszkedésre alkalmas sportte’ep létesítése. Szlo- venszkón alig van város és sportklub, amelynek megfelelő sporttelep á'lana rendelkezésére s iey minden jóra irányuló erőfeszítés meddőségekben, átmeneti megoldásokban vész el s széles hori­zontú testfejlesztő kultúra helyett vegetáló, oly­kor visszafejlődő látszatsport van csupán. A íer- mészetadía akadályokhoz városok negativ állás- foglalása által támasztott nehézségekhez hozzá­érni a hatóságoknak egyes konkurrens sportklu­boktól inspirált gáncsvetése, úgy hogy a legjobb 3s legőszintébb szándék és ambiciózus energia 'cárbavész, felőrlődik a tornyosuló akadályokkal való viaskodásban. ilyen nehéz körülmények áll­ják útját a kassai sportklubok egyik legtörekvőbb és jó erőktől va’óban duzzadó gárdájának, a Kassai Sport Club fejlődésének. Ha nyár elején módjában lett volna uj letelepedésének kiszemelt helyén, a Pesti-uton az építkezést megkezdeni, ma a Kassal Slavia sporttelepe mellett egy iű sportoííhon állhatna. A .,KSC-nek vfssza kellett maradnia engedélyezés hiányában rég! Csermely- uti telepen s ma ez a kérdés ismét aktuálissá vált részére. Minden nehézség ellenére ma azonban egy nagyon okos, opportunus s szinte egyetlen helyes mcgo’dáson fáradoznak a kassai magyar sport elismert judHomu Ga tai-s-rt-i! >* vérétől Ha a Kassai Sport Club kiszorul régi pályájáról és uj otthon felépítése túlhaladja legjobb erőit, a szétforgácsolt sporterők okos kon­centrálása szabja meg a fejlődésnek, az egy- á’tatában lehetséges exisztenciának útjait. Mindé- nik sportklub, beleértve a CSK-t és Kassai Sla- viát is, küzd a legnehezebb gazdasági válsággal, anyagi nehézségekkel. A Slavia megta’álta pálya­társát a Kassai Törekvésben és hir Szerint más kisebb sportklubot is hajlandó telepére lefogadni A KSC-nak nem marad más mint a húszéves múltú és tekintélyben élső KAC-ot felkeresni akár régi. akár egv uj otthonában. A sport n-m is­merhet ellentéteket az együttműködésben ideoló­giai eltérésekből kifolyólag. A sportok kiművelé­sének, generációk sportszerű nevelésének és a sportíejlődésnek ideális célkitűzése egyenesen I előírja az összefogást s megköveteli, hogy az I egyesületek tagjai egymásban lovagias ellenfelet, 1 nemes versenytársat s csupán méltó, megbecsült i vetélytársat lássanak. A fenforgó nehézségek le­küzdésére pedig a szétforgácsolt erők képtelenek, riadataikat nem tudják megoldani, vájjon nem utnának-e előbbre a szép célhoz egyesült crők- ve!?! A magunk részéről a dolgok helyes felis­merésének a régóta ke-ms^t és várt 'bekövetkezésének és eredményeiben a keletszlo- ’-enszkói magyar sportélet fellcndüléséne tekint­ünk az egymás felé való orientáció egészséges 'ványait, Concordia rés parvae crescunt... Arcé Bors, a svéd világrekorder, ki rövid ■ 15 óta Ausztriában tartózkodik, résztvett Dél- iWales uszóbajnokságain. Heves küzdelme volt a ■140 yardos távon, melyen azonban egy Carlton nevű tizenhatéves csodauszó 20 yarddal ’everte. Carlton világrekord ideje 5:11.8 volt. jól megy a svéd sportlapoknak. Stockholm­ból táviratozzak: A fdrottsb’adet stockholmi sportláp a párisi olimpiászra nem kevesebb, mint kilenc szerkesztőt küld ki, kiknek számára a Sta dión mellett külön házikó* építenek. A belga úszók nagy formában. Parisból je­lentik: A Parisban most rendezett nemzetközi uszóversery fénypontja a kiváló belga van Schelle indulása volt. A francia úszók még mesz- sze vannak van Schel’e klasszisától s van Schele játszi könnyedséggel nyerte a 100 métert 1 perc 3 mp alatt. A francia Faigniart 1 p 24 8 mp alatt úszta be háton a 100 métert A 300 métert a bel­ga Buydens nyerte 4 p 25.2 mp alatt, míg a 4X 50 méteres vegyes stafétát szintén a belgák nyer­ték 2 p 20 mp alatt. A vizipo’ómérkőzést Bel­gium 5:0 arányban nyerte meg. Dempsey—Glhbons reváns. Newyorkból je­lentik: Dempsey világbajnok múlt évi eredmé­nyei közt tudvalevőleg egy Tóm Gibbon? el'eni eldöntetlen küzdelem is meghúzódik. Dempseynek ugyan sok mentsége van erre a félsikertelenség­re, mégis szomorú pont a világbajnok karriérjé- ben a július 4-iike. Most egyezett meg a két ki váló boxoló, hogy a tavasszal megtartják'reváns- meccsüket Nevezések a davosi nemzetközi korcsolya- versenyre. Davosból távlratozzák: A davosi nem­zetközi korcoslyaversenyre eddig a következő ne­vezések érkeztek: 1. Mükorcsolyázás: W Böckel (Wien) Európa műkorcsolyázó bajnoka, a baj­nokság védője; F. Kachler (Wien) világbajnok; L. Wrede (Wien) osztrák bajnok; W. Rittberger (Wien) Németország bajnoka; A. Fieregg (Berlin) Berlin bajnoka; P. Franké (Berlin); F. Schober ■München); H. Danzig (München); F Page (Lon­don) Anglia bajnoka; C. Wilson (London); G. Gautschi (Davos). 2 . Gyorskorcsolyázás: C. Thunberg (Finnország) világbajnok; R. Wallenius (Finnország): E. Winger (Stockholm) Svédország bajnoka; W. Müller (Berlin) Németország bajno­ka; R. Stöhr (Berlin); A. Spengler (Davos) svájci bajnok; A. Geromini (Davos). Ezenkívül bene­vezték a négy legjobb holland gyorskorcsolyázót, kiket a holland-svájci gyorskorcsolyázó verseny után fognak kiválogatni. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ gyobb veszteség nélkül ússzak meg. Ám a legnagyobb körültekintés ellenére még a leg­óvatosabb intézetek sem tudtak elkerülni kisebb-nagyobb veszteségeket. Példának fel­említek egy esetet: Szlovenszkónak egyik virágzó vállalata, mely 1919-ben 6 millió cs. korona értéket képviselt s ily áron akkor eladható lett volna, a múlt év folyamán fize­tésképtelenséget jelentett. A passzívák 1.5 millióra rúgnak, mely passzívákból 1 irrllió jelzálogi biztosítékkal van fedezve. Jött a gazdasági krízis, az üzemet redukálták, ké­sőbb teljesen beszüntették, jövedelem nem volt, nem hogy a terhek kamatait bírták vol­na fizetni, de még a gyárépületek és gépek karbantartására sem volt pénz. Ennek elle­nére a jelzálogos hitelezők biztonságban érezték magukat, hiszen 1 milliót a vállalat jelenleg is megér. Csak most jutottak arra a tudatra, hogy a kincstár 1919. évi értékelés szerint megállapított 450.000 korona vagyon­os „és vagyonszaporulati“ adójával nrnden- Mt megelőz és semmi remény trnes arra, hogy ez az összeg csökkenthető legyen Ez csak egy példa a sok száz hasonló eset kö­zül. amit csupán annak jellemzésére említek fel, hogy ttrly nehézségekkel kell megküz­deni pénzintézeteinknek s még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is szátnolniok kell Íven váratlan veszteségekkel. Ezzel szemben szomorúan tapasztaljuk, hogy a gazdasági válság megszüntetésére egy lépést sem tesznek, a nagy adóterhek nemhogy csökkennének., uauvm u-vg wuel- kedöben vannak, így hitéletünk teljesen mm-í- re megy, az állam gazdagszik, de lakossá­gunk: emuéi sokkal nagyobb aranyban szegé­nyedik. Nem ieihet tehát csoeái.mzm afelett, na Szlovenszkó és Ruszinszkó pénzintézetei, még pedig azok, amelyek a nitelszüksegieie- ket képesek kielégítem, a 4—5 százalékos betétkamatozás mellett a kölesünk után tu— 12 százalékot szednek. A betét-és kölcsönka­matozás közötti nagy különbözet teljesen megokolt, mert amellett, hogy különösen a községi pótadó megnövekedése, több mint 100 százalékos megyei útadó terhe, óriási posta, telefon seb. költség nyomja mérlege­iket, kamatiáomegái-apitáca.knál kalkuláló­ba keli venniok még a gazdasági váiság kö­vetkeztében iennáüó kockázatot is és az eb­ből eredő veszteségre tartalékol; kei gyűj­teni. 1923-bau mintegy ou pauiüUjzei meg­szűntét könyvelhetjük az év terhére. A likvi­dált intézetek vezetőségét au.g egy-két eset­ben lehet eltérni és könnyein,ü kivitelezéssel vagy túlhajtott spekmác.óval vádolni. Ük 1 csakis abban hibáztak, hogy vakon bíztak a pénzügyi kormány jóindulatában é.-> a segít­séget csakis ettől várták. Pedig, ha az erők összefogása, a tűi alacsony részvénytőke fel­emelése, az erősebb mtézelekhez történő csatlakozás idejében megtunént voma, a bu- i kásák legnagyobb részét el lehetett vo.na kerülni. Példa erre az anéhány .ntézet, mely alaptőkéjét idejében emelte. A saját tőkét összhangba hozva a betétállománnyal, a be­tevők bizalma nem szűnt meg, sőt fokozó­dott s ezek a bankok ma Szlovenszkó szá­mottevő, erős intézésivé váltak. Eme kecé- ük az elértnél sokkal nagyobb arányú le­hetne, ha a közönséget tovább bankbukások ehetősége nem nyugtalanítaná. A bankvilág­ban tisztában vagyunk vele, hogy 30—40 Pénzintézet ez év folyamán is kénytelen lesz lüködését beszüntetni. (Fviy tatjuk.) február végéig feiáilitják az aj magyar állami jegybankot Valutafigyelő állami szervvé degradálják a devizaközpontot — Felszabadul a deviza és valuíaforgalom — A kormány uj pénzügyi tervei Budapest, január 18. (Saját tudósítónk tói.) A pénzügyin nisz- „érlurrfban hetek óta folynak tárgyalások a külföldi kölcsön folyósitásávai kapcsolatos kérdésekről, elsősorban pedig az önálló ma­gyar jegybank alapi sásáról, mert hiszen ez az egyik főfeltétele a külföldi kölcsön ügyének Kállay Tibor pénzügyimnisztér naponta foly­tat megbeszéléseket Popov.cs Sándornál, a felállítandó jegybank elnökével a részletek­ről Elhatározott tény már ugyanis, hogy január végéig befejeződnek már ezek a tár­gyalások és február folyamán megkezdik az önálló magyar jegybank szervezés' munká­latait. Erről a nagyszabású eseményről a mun­kálatokat közvetlenül vezető Pénzintézeti Központ egyik vezető egyénisége a követke­zők szerint informálta munka ársunkat: — A felállítandó jegybank át fogja venni az állami jegyintézet jelenlegi ügykörét s igy természetszerűen a Devizaközpont is a jegy­bank keretében fog tartozni. Biztosra vehető azonban, hogy mire a jegybank megalakul, addig a jelenlegi Devizaközpont már nagy változásokon ment keresztül azonkívül hogy számos osztályának megszüntetése van fo­lyamatban. — A külföldi kölcsön megadásának egyik legfontosabb feltétele, mint ismeretes, hogy a korona mai fiktiv kurzusát megszün­tessék és a valódi árfolyamnak megfelelő ár­folyamra helyezzék át. Az állami jegybank devizaosztályia elsősorban valutavédehni szerv lesz, amely a korona kiajánlásának szi­gorú ellenőrzését végzi majd és igyekező'fog arra, hogy a megállapított árfolyamot stabi­lizálja. Egyidejűén, amint a Devizaközpoht [Optikai intézet) • Mindennemű szemüvegek csíptetek: • llmSötmoíot, I j j «áIUttaok. ]»• 1 : WXW / 'itA«ok bár j 5 rj / J10lT p*caP’ í j I yVff Vif ilapján »*od 8 ! #■ •• ,ial ** ponto- ; í Junklmalasev *“,i • Magyar kiszolgálás Magyar levelezés j } Beinhacker Samu Prahs II., Pofié 29! [ az ImportaUszeiié mellett m Prága, január 18. •Szloiveinszkó és Ruszinszkó pénzintéze- einek elmúlt évi működéséről egy kiváló lankvezér igy nyilatkozik a Prágai Magyar Űrlap számára. A szlovenszkói és ruszinszkói pénzinté- ;etek 1923. évi működését vizsgálva, sajná- attal kell megállapítanunk, hogy az elmúlt év lelyzetüktoen javulást nem okozott. Ellenke­zően: 1923-ban számos intézetnek összeoml­ása következett be. Ha az okokat keressük, vissza kell tér­ünk az 1919. évi valutaelválasztásra, a iua- ikölcsönveszteségre, mert a legtöbb intézet omlásának ez az eredeti okozója. Azt fe­léltük, hogy kedvező gazdasági viszonyok Tellett pénz'ntézeteink néhány év alatt mind heverhetik !ly veszteségeiket, de ezt a re­gényt meghiúsította az 1922-ben megindult s ma is tartó gazdasági krízis, mely a vál­hatok és gazdák egész sorát tette fizetéskép- eleuné. A gazdasági válság, mely a történél ii országok intézeteit is sújtotta, újabb kü- hí csapás volt Szlovenszkó és Ruszinszkó énzintézeteire, mert a történelmi országok Nézetei könnyebben tudták kheverni a vál- ágot, mivel hadikölcsön- cs valutáris ba- k alig voltak. Ily viszonyok között pénz'ntézeteink ''23. évi tevékenyégé is rém uj üzletek kö- 'sében merült ki, hanem hűként azon fára- ’ozbk, hogy már meglevő k'helyezéseikct a ehető ég szerint biztosítsák s a krízist na­KÖZQAZDASÍa Szlovenszkó és Ruszinszkó pénzintézeteinek is szomorú éve volt: 1923 V gazdasági válság a pénzintézeteket is súlyosan károsítja — Az állam gazdagszik, a la­kosság elszegényedik — Vakon bíztak a kormány jóindulatában T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom