Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-19 / 16. (464.) szám
Eddigi politikánk likvidálása Irta: Lefley Jenő dr., nemzetgyűlési képviselő Nyitra, január 18. A Pozsonyban megjelenő „Slovensky Dennlk44 — ismert kormánylap— január 13-iki számában megjelent vezércikk felkeltette figyelmemet. Több okból. Ezek legelsője azj hogy hosszú idő óta ez az első, ebben a lapban rólunk megjelent iráis, amely ha ugyan még messze van is az objektivitás nagyon szerény igényű követelményeitől, mindazonáltal már nem a régi, megszokott, sőt megunt gyűlölködő modorban foglalkozik politikánkkal, ís ezért, csakis ezért — úgy vélem — lehet róla megemlékeznem. Persze: eszembe se jut, azzal az ámításával perbe száliani, hogy „az itteni magyarság részére a köztársaság az ő demokratikus berendezésével nagyobb előnyöket biztosit, m nt a mai Magyarország az ő szűkkeblű és antidemokratikus (sic!) rezsimjével“, hogy a magyar földmi vésnék „nincsen oka panaszkodni az uj haza ellen, mert hiszen benne összes jogait elégségesen biztosítva látja14! Nem, ilyen szólamokkal éppen úgy nem foglalkozom mint ahogy azokat — meg vagyok róla győződve — a cikkíró se .gondolja — komolyan. Annyival kevésbé, mert hiszen, ezeket a frázisokat az uj magyar kormánypárt támogatására szánták, amelyről pedig, ugyancsak' kcirmány|a- polk bizonyos lelkesedéssel állap'tjáik meg, hogy korántsem elégszik meg csakis — erkölcsi támogatással. Már sokkal pikánsabb a cikknek az az — elég őszinte — elszólása, hogy a magyarságnak nincs oka önként lemodani azokról az előnyökről, „amelyek természetszerűleg folynak nrnden államalkotó elem számára44. Ebből ugyanis egyrészt megtudjuk azt, hogy Csániki-Neurnánnék „államalkotó elem44, másodszor bizonyítottnak látjuk azt az állításunkat, hogy a köztársaságban az „államalkotó44 fogalom éppen úgy egyazonos a „kormánypártiság44 fogalmával, mint ahogy ennek megfelelően az ellenzékiség fogalma az álilamellenességgel. A legérdekesebb azonban a cikknek az az eszmemenete, amely Szlovenszkó autonómiáját a cseh-szlovák köztársaság szétválása kezdetének s ezért lehetetlennek minősíti, amely az autonómia kiforszirozásáva! a magyar ellenzéki politika céljait illetően mintegy egyenértékűnek tekinti a „középeurópai konstellác'ónak erőszakos megváltoztatását44. És bár a cikkíró úgy véli. hogy a kisgazda- párt alelnökének rimaszombati beszédéből mai politikánk likvidálásának kívánalmát olvashatja ki, mégis — sajnál bennünket,; mert — úgymond — vesztett ügyért harcolunk. Hogy az autonómia „kiíorsz'rozasa44 jelentené-e a cseh-szlovák házasság válóperének megindítását, vagy sem, azt megjósolni felette nehéz. Az ilyen jósszerepek valóban hálátlanok. Akik Pittsburgban annakidején, amikor szerződéssel lekötötték magukat az autonómra mellett, nem voltak ezen a nézeten, akkor nem válást, de az egység megteremtését remélték tő'e s hogyha azó’a a nézet ilyen d'ametráÜsan ellenkezőre változott, ezt nem elég konstatálni, ennek okát is kell keresni. Megtalálják azt az illetékesek., ha meg akarják talá'ni az őszinteség Irányában, a célzafos valótlanságok tömegében, a túlságos mohóságban (tán nem is annyira cseh, m:nt inkább cseh-szlovák részről) és a szer- vílizmusig menő hódolatban n'yan eszmével szemben, amely semmi egyéb, mint bkc ó. És ha megtalá’iák, akkor annak fe'isnier'séhez is eljutnak, hogy az a-t^ómra annál ke- vésb'*1 fogja meírrmm az in ál'am a'a^ja t, miméi — hamarább adják meg. Két évvel ezelőtt sokkal simábban ment volna, mint ma, s ma könnyebben mint két év múlva! És ha talán megrázkódással fog járni, annak vájjon mi vagyunk az okai? Nem vol- na-e közelebb fekvő azokat okolni, akik az Ígéret beváltását megtagadták s még inkább azokat, akik az ígéret betartását — megakadályoz iák?! A közópeuróipai helyzet megváltozásáról kár beszélni. Ezt se mi, se a Slovensky Den- nük nem mozdíthatják előre, nem is akaszthatják meg s nagyon jól tudjuk, hogy abban az esetben, ha be fog következni, minket éppen úgy nem fognak kérdezni, mint ahogy nem kérdeztek most sem. Ha pedig azt vélik hogy netán mégis megkérdeznek? Hát erre csak azt mondhatjuk: amiben eddig részünk I volt, az bizony nem töltött el valamelyes ellenállhatatlan entuziazmusszal. Még az úgynevezett „demokratikus berendezés sem44. Hogy népünk hangulata a jövőben milyen lészen? Az nem tőlünk, hanem a kormánytól függ, attól, hogyan, milyen mértékben adják meg jogainkat, esetleg mi- módon fokozzák azokat? Legyünk egyszer már egymással tisztában! Ne szuggerálják nekünk politikánk likvidálásának szándékát addig, amíg a likvidálás lehetőségének tárgyi alapját meg nem adják. Félreértés kikerülése végett kijelentem, hogy errenézve edd:g egyetlen kormány részéről se történt a legcsekélyebb sem! E sorok írója a legnagyobb ellenzék' párt, az országos keresztényszoc'alista párt kongresszusán és pártvezetőségi ülésén az egész párt osztatlan helyeslése közben fejtette ki az ezirányu álláspontot és oka van feltenni, hogy a pártszövetség több pártjainak nézete se elütő attól, akárhogy akar a Slovensky Dennik a kisgazdapárt alelnökének beszédéből más konzekvenciákat levonni. A hivatalos helyről lojálisnak elismert magyarságnak minden más ellenérték nélkül járnak mindazok a jogok, amelyek részére szerződésileg, törvényileg biztosi tvák s amelyek az ittlét .tényével járnak. Tudjuk, érezzük entestünkón, de meg hivatalosan is elismerték, hogy ezek a jogaink megadva nincsenek. Ez a tagadhatatlan valóság az, amely részünkről minden „likvidálást44 egyenesen kizár, mert joglemondással lenne azonos, erre pedig ha akadnak is vásárolható egyének, ezek nem magyarok, de meg aztán az áillamra nézve felette eíemer értéket képeznek. De . . . De ha maid eljön az ideje, nem a mézes jelszavak hangoztatásának, nem a „természetszerűleg járó előnyökkel44 való csábításnak, hanem a becsületes belátásnak s a tárgyilagos alapon való igaz értékelésnek, akkor — amiként azt fent már érintett beszédekben is megmondtam — igenis mérlegelni fogjuk azt, amit kapunk s azt amit tőlünk kivannak. Hogy addig is bennünket sajnálnak . . ., hát tehetik ... nem hízelgő ugyan reánk nézve, de hiszen nem vagyunk e téren tulon- ,í;P elkényeztetve.. A becsületes nyomorultat valóban sajnálat illeti, de viszont megvetés az áruló gazdagot s mi márcsak szívesebben viseljük el a sajná'atot, mint a megvetést, ami pedig népeink'jogának el alku vasa esetén jutna osztályrészünk gyanánt. Piagprorszdg isaflaM ói fiz millió araiiühorana fóváfófelt fizetni Bethlen nem érvényesíti a Párisban emelt föntartásokat — Kedvezően haladnak előre a köles ontárgyalások Budapest, január 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Londonból jelenti a MTI.: A népszövetség magyar albizottságának tegnapi ülésén . a tizedik pont tárgyalásánál Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentette, hogy az e pont ellen Párisban tett kifogásait elejti azzal a megjegyzéssel, hogy az e pontból folyó kötelezettségek csak akkor válnak hatályossá és Magyar- országra nézve kötelezővé, ha a jóvátételi bizottság az e pontban körülírt határok között dönteni fog. (E pont a jóvátételi fizetésekről szól. A szerk.) Londonból jelenti a Havas-ügynökség: Az elöéríekez’et után tegnap a Magyar- ország pénzügyi újjáépítésére alakított külön bizottság teljes ülést tartott, amelyen Ciaudel francia delegátus azt indítványozta, hogy ne írják alá a pénzügyi jegyzőkönyveket, amelyek csak akkor lehetnének teljesek, ha a jóvátételi bizottság meghatározná a jóvátételeknek azt a fizetési összegét, amelyet a kö'csön törlesztésének idejére meg fognak szabni. Azonkívül nem állapítja meg a jegyzőkönyv tizedik cikke, vájjon a jóvátétel címén Magyarországtól követet összeg magában foglalja-e a kisantanl számára teljesített kü’ön szállításokat is, amilyenek pé’dául: a szénszállítások, leszerelési és vasúti anyag és végül a megszállási költségeket is. Csak e hézagok kitöltése után esz módjában a jóvátételi bizottságnak a két jegyzőkönyvet elfogadni. Az albizottság e’ismerte Franciaország elten vetéseinek jogosságát és hozzájárult Ciaudel indítványához. Benes és a jugoszláv delegátus felhívtak az értekezlet figye’mét a belgrádi konferencia eredményeként adódó pótlások célszerűségére, különösen azokra, amelyek a határkérdésekre, a trianoni békeszerződés területi feltételeinek elismerésére, valamint a Habsburg-dinasz- tia végleges detronizálására vonatkoznak. Ezeket a pótlásokat elfogadásra fogják ajánlani a jóvátételi bizottságnak. Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország hozzájárul a tízmillió aranykoronái kitevő évi átlagösszeghez, melyet jóvátétel címén a törlesztési időszak alatt fizetni fog. Ezt az átlagösszeget a magyar pénzügyi helyzet szanálási időszakának lejárta után. vagyis 1926 junids 30-tól kezdve föl fogják emelni. A pénzügy5 albizottság holnap, a magyar albizottság oedig holnapután folytatni fogják munkájukat. Hir szerint a tanácskozások hétfőig vagy keddig elhúzódnak és remélik, hogy a jóvátételi bizottság plé terjesztendő végleges tervezet fölötti teljes egyetértéssel fognak bezárulni. Lord Curzon a konferencia résztvevőinek tiszteletére dejeuner-t adott. A magyar albizottság tegnap délutáni üléséről a Reuter-ügynöikség a következő hivatalos jelentést adta ki: Az ülésen megvitattak bizonyos kérdéseket. amelyek a Magyarország talpraállitásá- ról készített pénzügyi bizottsági jelentés kapcsán főimen ültek. A pénzügyi bizottságot fölkérték, hogy néhány kérdésben készítsen kiegészítő javaslatot. A többi kérdésekben. amelyek különösen Magyarországnak újjáépítésére és szomszédaira való viszonyaira vonatkoznak, a tárgyalások még nem fejeződtek be, de meg lehet állapítani, hogy lényegesen előbbre haladtak. A Tetrtps jelenti Londonból: Közelebbről megvizsgálva azokat a jelentős bevételeket, amelyek a magyar kölcsön garanciá1 iául szolgálnak, megállapíthatjuk, hogy ezek i évi összege ötvenmillió aranykorona. Ez a j körülmény, amely erősebb, mint a Citynek í minden jóvátételi üggyel szemben való idegenkedése, arra indította az angol kincstári hivatalt, hogy évi nyolcadfélmillió aranykoronányi gyorsított amortizációt igyekezzék Magyarország terhére Írni. Remélhető, hogy a hitelezők követelése netn fog rideg !ellentétben állni a kisantant államainak jogos igényeivel és a konferenciát nem kell elhalasztani. A konzervatívok támogatják Macdonald békepoiiiikáját London, január 18. C.ymes tijurfkásvczér tegnap délután beterjesztette az alsóimban azt a pót javaslatot, amelynek következménye lesz a Balidwiin-k'ormány bukása. A javaslat Így szól: — Kötelességünk Felségednek hódoíaí- íeljesen tudomására adni, hogy Felségednek mai tanácsadói nem bírják az alsóház bizalmát. Azután szólt a belpolitikai és külső poétikai kérdésekről és követelte, hogy Anglia hatalmát és befolyását okosan és energikusan használják fel. Amikor Franciaország a mi katonai segítségünkre szorult — mondotta —- és ar-fCri; g kérte-' r>jí nvogadt.;?k rtek.£ metorszáfgai szemben. Most mi követeljük, hogy befolyásunk legyen egy olyan beképoli- tikára, amely áz áltálunk hozott áldozatok folytán igazságos. Ezután Asquiíttv liberális vezér azt ajánlotta párílhiveiiniek, hogy szavazzanak a munkáspárt pót javaslata' mellett. Franciaország kedves, közelálló és hatalmas szomszédunk, akivel és akiért harcoltunk — mondotta. A nagy háborúnak eszköznek keli lenni a nagy célok érdekében. A tartós európai barátság eme nagy cé'ok közé tartozik, de ez csak akkor lehetséges, ha Németország és Franciaország békében fognak élni. Clynes kijelentette, hogy Németországgal nna rosszabbul bánnak, mint ahogy ötven esztendővel ezelőtt Németország bánt Francia- országgal Ez a bánásmód azt jelenti, hogy rövidesen egy nagy háború készül. Mi nem nézhetjük ezt tovább tétlenül és nem várba-juk be. London, január 18. Az alsóház tegnapi ülésén Hotges, a bányamunkások vezére kijelentette, hogy ami Angliában történik, az alkotmányos eszközökkel lefolyó forradalom, holott más országokban a forradalmakat vér és erőszak pecsételte meg. — Asquith beszéde után Johnson Hix egészségügyi miniszter beszélt, aki kijelentette, hogy a munkáspárti kormányért a felelősség a liberálisokat terheli és azokat száz esztendőre megakadályozza abban, hogy kormányra jussanak. Európa békéjét a szövetségesek közötti viszálykodások nem állíthatják helyre. Mindaz, amit Maedonald az európai béke biztonsága érdekében tenni fog, a konzervatív párt támogatásával fog találkozni. Churchill égjük cikkében kijeién ti, hogy a munkáspárti kormány Angliára nézve komoly nemzeti veszedelem. Azt szeretné, ha az alsóház kifejezést adna ama nézetének, hogy a szocializmus törekvéseit visszautasítja. 100 cseli-szl. Körönéin fizettek ma, január 18-án: Zürichben 16.805 svájci frankot Budapesten 87 600.— magyar koronát Becsben 207000.— osztrák koronát Berüobsn 12 369 090 000 000-— német márkát ALs7üö/í ^Zt/rs/ yrZs • Főszerkesztő: \ Szlovenszkéi és Rsaszmszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. ________________________ ____ ........... r~rm—rr-r^trwirrwrmirvmfflBr-unTTMnimffl^ ”11 n n i iwii"|iihiiiiii 11 in w iimiihiihiii n i mmi' í mm iii mim i
