Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-12 / 281. (434.) szám

Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Kölcsön, elbocsátott tisztviselők, állampolgárság­(fi.) Prága, december 11. A magyar kölcsön régóta vajúdó ügye u.i és reméljük: a legutolsó fázisba került. Miután a népszövetség pénzügyi albizottsága meghozta ismeretes határozatát, az a nép- szövetség tanácsa elé került, amely a nem­zetközi konferenciák szokásos tárgyalási módszere szerint először egy héttagú bizott- . ságban készítteti elő az ügyet a tanácsülés számára. Noha ebben a bizottságban a kis- antant és Franciaország négy szavazata ma- jorizálja Magyarország, Anglia és Olaszor­szág három szavazatát, a bizottság minden valószínűség szerint hozzá fog járulni a pénz­ügyi bizottság határozatához, úgy, hogy a legrövidebb időn belül a tanács is elfogad­hatja és a jóvátételi bizottság elé terjesztheti a szanálási tervet, amely előreláthatóan még karácsony előtt rámondja az áment. A kölcsön tehát szépen előrehalad a megvalósulás utján. Egy hosszú és gondos diplomáciai előkészítés eredménye ez, mely­nek jelentősége nem a kölcsönösszeg nagy­ságában rejlik, hanem inkább abban, hogy a magyar diplomácia megállotta a teherpróhát i~ és izoláltságából utat tudott magának K/ni t külföld bizalma s Anglia és Olaszország tá­mogatása felé. Innen származik az az ellent- állás is, melyet a kisantant rezervált formában ugyan, de még mindig kifejt a magyar kölcsön, mint az említett teherpróha magva ellen. Benes suttyomban még mindig keveri a kár­tyát és — amint a hivatalos hirszolgálat je­lentéseiből kitűnik — Párisban is szitja a hangulatot Magyarország ellen. Vájjon mit akar? Egy cseh lap a minap sejttetni en­gedte, hogy a kisantant nemcsak gazdasági, hanem politikai garanciákat is követel. Ugyan mit jelenthetnek ezek a politikai ga­ranciák? Megmondja a cseh sajtóirodának tegnapi párisi jelentése, amely egy nyilatko­zatra céloz: Magyarország Ausztria mintá­jára újólag kötelezze magát a szomszédos államok területi integritásának tiszteletben- tartására és velük a szomszédi jóviszony ápolására. Szükség van-e erre az újabb re- verzálisra? Nézetünk szerint nem, mert ez az újabb papiros — ha ugyan a nyugati ha­talmak szükségesnek tartják és Bethlen alá­írja — nem lehet erősebb, mint Trianon, amely ezt az integritást minden elképzelhető eszközzel biztosítani igyekezett. Külügymi­niszterünknek ezt a sub rosa közölt kívánsá­gát egyébként cseh-szlovák szempontból sem tartjuk helyesnek, mert abban az eset­ben, ha megvalósítani nem tudja, az állam­nak tekintélye szenved csorbát. Nem tartanok helyesnek már csak azért sem, mert Bethlen genfi és Nagy Emil, vala­mint Klebelsberg Kunó gróf prágai tanácsko­zásai azt a reményt ébresztették bennünk, hogy a két állam között fönforgó vitás kér­déseket végre-valahára mégis csak megol­dani sikerül. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság főként Nagy miniszternek azokat a tárgyalásait kísérte élénk figyelemmel, amelyek az elbocsátott tisztviselőkre és az állampolgárság ügyére vonatkoztak. Elbo­csátott tisztviselőink bizonyosan örömmel vették tudomásul Nagy Emilnek azt a nyi­latkozatát, hogy a magyar kormány ragasz­kodik ahhoz a követeléséhez, amely szerint a cseh-szlovák köztársaságnak kell magára vállalnia ama tisztviselők nyugdiját, akiknek lakhelye ma is Cseh-Szlovákiában van. Ez­zel a nyilatkozattal tárgytalanokká váltak azok a hióbhirek. hogy a két kormány az el­bocsátott tisztviselők fele fölött készül meg­egyezést kötni. Szemrehányás e tekintetben legföljebb a cseh-szlovák kormányt érheti, amely éveken kereszt*"!‘rfie:go,kadálv'zza az elbocsátott tisztviselők helyzetének javulá­sát. Reméljük, hogy a magyar igazságügy- miniszter januári tárgyalásai alkalmával is az említett elvet fogja képviselni és remél­jük, hogy a mi kormányunk végre valamivel több megértést és áldozatkészséget fog tanú­sítani. Ha Udrzsal miniszter ur repülőflottá­jára telik a pénzből, úgy erre az emberbaráti akcióra is valahogy csak fog jutni. Bonyolultabb az állampolgárság kér­dése. A békeszerződések ezt a kérdést is ke­vés hozzáértéssel és előrelátással rendezték. A saintgermaini szerződés 3. cikke szerint ipso facto cseh-szlovák állampolgárokká vál- j tak mindazok a volt magyar állampolgárok, akiknek vagy lakóhelye, vagy az illetősége a mostani cseh-szlovák területen volt. A trianoni szerződés 62. cikke ellenben azt az elvet mondotta ki, amelyet a cseh-szlovák törvényhozás külön is becikkelyezett, hogy azok, akik 1910 január 1-e után szereztek il­letőséget a mostani cseh-szlovák területen, csak akkor válnak cseh-szlovák állampolgá­rokká, ha illetőségüket a cseh-szlovák ható­ságok elismerték. A két jogszabály között j tehát nehezen áthidalható űr támad. A ma- | gyár állam aláírta a trianoni szerződést, igy | tehát jogait a cseh-szlovák köztársasággal szemben ebből a szerződésből származtatja elsősorban. Ámde a mi kisebbségi jogainkat a .Saintgermaini szerződés biztosította és mi ennek betartását föltétlenül követeljük a kor­mányunktól. Az utóbbi egy -kis jóakarattal könnyen megtalálhatná a bonyolult helyzet kulcsát. Egyszerűen arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy a belügyminiszter elvileg és kivétel nélkül elismeri azoknak a cseh­szlovák területen tartózkodó volt magyar ál­lampolgároknak illetőségét, akik illetőségü­ket csak 1910 január 1-e után szerezték meg, illetőleg ez után az időpont után tették át ide a lakhelyüket. Hia a cseh-szlovák kormány nem volna hajlandó a vitás kérdést saját el­határozásával kielégítő módon rendezni, úgy mi joggal hivatkozhatunk a saintgermiaimi szerződés 14. cikkére, amely az állampolgár­ság ügyét is a népszövetség tanácsának ga­ranciája alá helyezi.' A cseh-szlovák kor­mány nem fog hivatkozhatni arra az elvre: ,.1ex posterior derogat priori14, nem hivat- kozhatik arra, hogy a később létrejött tria­noni szerződés 62. cikke hatályon kívül he­lyezte a saintgermaini szerződés 3. cikkét. A saintgermaini szerződés 14. cikke ugyanis kimondja, hogy a benne foglalt rendelkezé­seket a népszövetségi tanács többségének hozzájárulása nélkül megváltoztatni nem le­het. Ámde a népszövetség tanácsa e szerző­dés 3. cikkét soha meg nem változtatta. Ha í pedig e tekintetben vita merülne föl a cseh- | szlovák kormány és valamely más hatalom között, úgy annak a hatalomnak kérésére a , hágai állandó nemzetközi bíróság hivatott eldönteni, hogy a saintgermaini szerződés 3. cikke érvényben van-e. Olyan sok értékes exisztencia létkérdése forog itt szóban, hogy ' nézetünk szerint sem nekünk, sem Magytar- > országnak ezt a jogi elvet nem szabad föl­adnunk. Végső esetben e! kell menni, az ál­landó nemzetközi bírósághoz és tőle kell vé­delmet kérni! iti angol Koalíciós Kormán® taréi Baldwin fanuár 8.-áig maradni akar — A választási rendszer reformját sürgetik — Egy esetleges Macdonald-kormány listája Prága, december 11. Az angol munkáskormány eventuial irtása a leghevesebb ellenakciót váltotta ki a kom- zervativpárti berkekben. A konzervatív pénzügyi körök koncentrált támadást inidi- tottak Macdooald esetleges dezignálása el­len s előijár a támadásokban a Times és a Daily Telegraph. Ezek a körök valószínűen meg fogják akadályozni, hogy BaMwin a kormányhatalmat átadja a munkáspárt ve­zérének és arra fogják szorítani Baldwint, hogy ragaszkodjon ahhoz a kompromisszu­mos javaslathoz, hogy a kormány január 8-ig, a régi parlament mandátumának lejár­táig helyén maradjon s aztán bízza az alsó­ház döntésére, hogy átadja-e a hatalmat vagy nem'. A konzervatív körök, kik emel­lett a kompromisszum mellett kardoskod­nak, a kormányválságért a két ellenzéki pártra igyekeznek hárítani a felelősséget. Ha Baldwint az alsóháziban a liberális vagy a munkáspárt leszavazza, akkor a liberáli­sok és a munkáspárt alkotmányjogi köte­lessége koalíciós kormányt alakítani. Hogy ebbői a koalícióból lesz-e valami, arra még nincsenek pozitív jelek. A liberális körök nézete megoszlik a követendő taktikát ille­tően. Egy részűk a párt teljes függetlensége mellett van, mig más részűk nem a rmunk ás- párttal, hanem, bizonyos irányelvek szem- eíőtt tartása mellett, a konzervatív párttal való együttműködést javasolja s azt tartja, hogy a liberális párt nemcsak jóakaratu s emlegess éggel kell hogy viseltessen a kon- zerv'ativek iránt, hanem bizonyos mértékig támogatnia is kell programjának ama pont­jaiban, melyek a Ruhr- és a jóvátételi pro­bléma megoldására, a munkanélküliség meg­szüntetésére és az adóredükcióra vonatkoz­nak. A közel jövő fogja megmutatni, hogy melyik koalíció veszi át a hatalmat An­gliában. London, december 11. A politikai at­moszféra még nem tisztázódott. Valamenmy'' párt csöndben dolgozik póz Leójának meg­erősítésén. A jelek azt mutatják, hogy Bald­win január 8-ig tényleg 'helyén marad. A Daily News erősen támadja ezért a kor­mányt s a Daily Mail azt árja, hogy a kon­zervatív párt csak akkor mentibe tő meg, ha Baldwin belátja tévedését és azonnal le­mond. — A Daily Express a munkáskor­mányt a következő összeállitásban képzel­né el: Miniszterelnök Macdonald, lordkanceHár Haldane lord, az Asquiíh-kormány volt liberális tagja, íőpecsétőr és az alsóház el­nöke Clynes, kincstári kancellár Snow- den, külügyi államtitkár Tóm Shaw, ki a munkáspárt egyik legjobb külügyi szakértője. London, december 11. A választások óta ma lesz az első minisztertanács. Lloyd George tegnap este egy óra hosszat tanács­kozott Asquith-tel. A reggeli lapok hangsú­lyozzák, hogy bár a munkáspárt hajlandó volna a kormányalakításra, Baldwin mégis úgy döntött, hogy a par­lament megnyitásáig állásában marad. Az ellenzéki lapok élesen támadják ezért Baldwint és elhatározását a konzerva­tív párt extremista szárnyának nyomására vezetik vissza. A Westminster Gazette a liberális párt teljes akciószabadsága mellett tör lándzsát és elképzelhetetlennek tartja, hogy a liberálisok jóindulatú támogatásban részesítsenek egy konzervativ kormányt. A konzervatívoknak nincs joguk többé a kor­mányzásra. A külpolitikai helyzet fenyegető s ezért haladék tartanul meg kell alakítani a lehető legerősebb kormányt. A Daily Chro- nicle azt írja, hogy ha Baldwin ragaszkodna ahhoz az elhatározásához, hogy január 8-ig, a parlament megnyitásáig állásálban marad, akikor a közvélemény komoly elégedetlen­ségével .tart ártik ózna. London, december 11. A Daily Mail a kor­mányválság megoldására a következő miniszter- listát hozza kombinációba: Miniszterelnök Cham­berlain, lord kancellár Birkenhead, külügyminiszter Derby lord vagy Sallsbury lord, kincstári kan­cellár Sir Róbert Horné és főpecsétőr Balfour lord. Ezekből a nevekből (Birkenhead, Horné és Baílour) kitűnik, hogy a konzervativ párt ama vezetőinek előtérbe helyezéséről van szó, aki annak idején Lloyd Georgeval dolgoztak együtt. Az uj kormánynak minden valószinüség szerint az lenne a feladata, hogy a korábbi Lloyd George- kormány mintájára összeállítandó koalíció kor­mányra jutását elősegítse. London, december 10. A legújabb vá­lasztási eredmények a következők: A kon- zervativek 256, a munkáspárt 189, a liberáli­sok 156, a függetlenek 8 mandátumot nyer­tek. A függetlenekhez tartozik négy szövet­kezett képviselő is, akik a munkáspárthoz csatlakoznak. Hat mandátum sorsa még nem dőlt el. A bukott képviselőjelöltek között van Wells, a világhírű író is. London, december 11. Valamennyi párt sajtója megállapítja, hogy az alsóház első kötelessége a választási rendszer mCgiiáivi- tása lesz. Valamennyi párt nagyon szenve­dett e választási rendszer miatt. A pártok javaslatoikat fognak tenni az alsóházban uj válaszási rendfszer bevezetésére. Páris, 'december 11. A Maiin a Ba!dwin­kor mlány hiivatailbanimar adásának lehetősé­gét vitája. Azt írja, hogy külpolitikai te­kintetben az Angliában most kezdődő kor­szakot átmeneti korszaknak keli tekinteni, mert Anglia aligha fogja elhatározni magát neímzetözi döntésekre. Franciaország azon­ban nem várhatna bizonyos problémák meg­oldásával addig. ..míg Baldwin, AsquTi és Mkedouaid megegyeznek. Az európai koriti- nensen sürgős ügyek várnak megoldásra. Olaszország minden tárgyaláson részt akar venni. Akisantant államai is tudni akarják, hogy milyen Európában élnek. Ha az angol politika csődöt mond, az még nem ok Franciaország számára, hogy ne akarjon több nemzetközi kérdést meg­oldani. Nyolcórai munkaidő a német bányákban Berlin, decemiber 11. A tárgyalások a birodalmi kormány és a hivatalnokszerve­zetek között nem vezettek eredményre. Számítani lehet arra, hogy a meghatalima- zási törvény keretén belül a hivatalnokok munkaidejét mégis föl fogják emelni. Berlin, december 20. A Vossische Zei­tung jelenti Essembői: Miután a bányászok majdnem egyhangúlag a nyolc órás tárna- munka fölvétele mellett szavaztak, a bá­nyák egy részében a munkát az uj föltételek mellett azonnal meg is kezdték.'Az összes ■munkáselbocsátásokat azonnal beszüntették. München, december 11. A nemzeti szo­cialistáknak a november 8-ilki puccséjiszaka eseményeinek felderítésére irányuló törek­vését Hitler most Ka'hr ellen irányuló vé­delmi iratával támogatja. Ez nem tisztázza, hogy azon az éjjelen 11 és 1 óra között mi történt Kaihrnál és környezetében. Ennek ellenében megerősödik az a benyomás, hogy Hitler és barátai november 9-ének reggeléig abban a hitben voltak és lehettek, hogy Kahr és Lossow hűen oldalúik mellett áll­nak. A 11 és 1 óra közti időből való az a távirat, melyben Kahr jelzi a bajor kormány­nak, hogy Hitler kezéből átvette a kormány­zóságot. Kahr tiltakozik az ellen, hogy va­laha is ilyen szíkratáviratot küldött volna. Berlin, december 11. A Deutsche Allge­100 cseli-szl. Horonüírt fizettek ma, december 11-én: Zürichben 16.7625 svájci frankot Budapesten 62400.— magjai koronát Bécsbem —.— osztrák koronát Berlinijén 12369B0G0ÖÖ00Ö-— német márkát Aw M D* évfo!vam 281‘ (434s) szám ^ Prága, szerda, 1923 december 12 i— w»ffno mm ■<. ,,Előfizetési árak bel- és külföldön: 1 JImim JW MÍT JSir Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ké, /wmjL SL3 sÍMJ WJp & Mt m Mm üdf Jsw JP*“**^ - Szerkesztőség: Prága II., Ste­1T MyCJr %,wf X# vS9.- w 'matt*- ^ ulice 18. sz., Telefon 6797. szám. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom