Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-16 / 285. (438.) szám

Vasárnap, déccmfter 16. (Kémes követeli, hogy az agrárpárt nyilatkozzék a Prásek-aiiérröl.) A püsení Nova Dohában Rémes. képviselő, ;ki — mint ismeretes — a nyilvánosság ele vitte a szesz- botrányt, követelj, hogy a cseh agrárpárt végre nyilatkozzék a Prásek-atfcrröí, mivel a párt a miniszterelnök pártja és így na­gyobb felelősséggel tartozik a kormány és az állam iránt, inig különben arra kellene gondolni, hogy Prések, mint a mezőgazda­sági szeszfőzdék .szövetkezetének elnöke, nem pedig S'vehla miniszterelnök diktálja a magatartását, -- A Deutsche Lanclpost jelenti: A szeszértékesitő szövetkezet tegnap ülést tartott, amelyen egyhangúan azt a ha­tározatot hozták, hogy Pretel. nagybirtokost, flki Prásck szenátusi elnök ellen a sz-eszbot- rámiyal kapcsolatban följelentést tett, a szö­vetkeze tböl kizárják. ■— (Mit fognak főzni a kbantant belgrádi konferenciáján?) A Triínmn közlése szerint a kisaníant januári belgrádi konferenciáján ünneplésen ki fogják jelenteni, hogy a béke- szerződések sérthető ti ének. A konferencia követelni fogja, hogy a nagyhatalmak Európa újjáépítésénél biztosítsák a kisantant közre- működéseit. A konferencia megnyitása titán, három bizottságot választanak: égy gazda­sági. egy. pénzügyi és egy tranziíó-bizotöá- got:. A lap értesülése szerint -a. konferencián szóvá fogják tenni Lengyelországnak a kis- untanthoz való. viszonyát, mert Románia Lengyelországgá! sok közös ügyben érde­kelve van. A „Románia'4' értesülése szerint Lengyelországnak a kisatrhtníial való együtt­működése a következő d^jwkon nyugodna: L A Cannes bon . elfogadott program közös megvédése,eljárás a négy államot érintő kérdésekben. 3. Együttes eljárás'hiz' összes jövőbeli konferenciákon, amelyek a közös kérdéseket tárgyalják. — (Merénylettel fenyegetek a dán királyi párt.) Kopenháigábói távirat/zák: A dán ki­rályi pár. mely jelenleg a Eredenzfoorg kas­télyban tartózkodik, németül irt n-é vételén le­velet kapott, melynek írója avval fenyegetőd" zik, hogy felgyújtja a kastélyt. A rendőrség megindította a nyomozást Azt hiszik, hogy a levelet egy elmebeteg irta. A királyi pár továbbra rs Fredenzborg kastélyban lakik, melynek őrségét megkétszerezték s a kör­nyékén sűrűn cirkálnak az őrjáratok. — (Az ÉME uj isztfbara.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te’eíoncnt Az EME holnap váfeszria meg uj országos tisztikarát. Országos elnök Eckburdt Tibor nemzetgyű­lési képviselő lesz. Az ale’hőkök a követke­zők: Prónay Pál. Bársony János egyetem; tanár. Bénára Ágoston képviselő és Zl’ahy- Kiss Jenő alpolgármester. Az igazgatók kö­zött a következők is szerepelnek: Wolff Ká- ro’y, íléüas Iván, Kádár Lehel. Lendvai Ist­ván.' Ybl Miklós nyugalmazott tábornok, Dá­niel Bá'a királyi ügyész, Beli Miklós és Bo- gya János nemzetgyűlési képviselő. — (Cseh iskoíaépLésí szövetkezet Mun­kácson.) Muttkácsról jelentik: Az ottani cseh állatni alkalmazottak épiA ezési szövetkezetei alapitottídk a cseh iskola fölépítése céljából. — (Rejtélyes gyilkosság Ungváron.) Ru- szinszkói szerkesztőségünk jelenti: Szerdán este kilenc órakor jelentették az ungvári rendőrségnek, hogy a Kapós-utca végén gyil­kosság történt. A rendőri vizsgálat megáia- pitóttá, hogy Paulisch Lászlómé 38 éves öz­vegy asszonyt az istállóban ismeretlen, tettes fejszecsapásokkul megölte. Pau'isch László­nk férje évekig Amerikában volt, mialatt az asszony egy Szentpéteri nevű emberrel élt közös háztartásban. Közben két gyermeke is születeti. A férj azonban hazajött és vis­szakövetelte feleségét. Ebből civódás kelet­kezett, de a két férfi később megbékélt. Pau- Usch László azonban ezelőA három hónappal meghalt. Ekkor Szentpéteri folytatná akarja a viszonyt. Ebből isméi veszekedés tómadt, meri az asszony egyedül akart maradni. De­cember 12-én reggel Patósch Lászlóné, aki egyébként gazdag asszony volt, az istállóba ment, hogy a teheneket megfejje. Az istálló­ból nem tért vissza Gyermekei egész nap vártáik, de nem került elő. Este a kocsis az istálló ajtaját zárva találta. Mikor az ajtót feltörték, Paulisohnét vérbefagyva találták az egyik tehén melletti. A gylkos az istálló ablakán keresztül távozott. A rendőrségnek az a föltevése, hogy szerelmi gyilkosság történd — (A román—lengyel vasúti forgalmat nem szüntették be.) A bukaresti cseh-szlo- vák követség hivatalos közlése szerint nem felel meg a tényeknek, hogy megszüntették a forgalmat a lengyel-román határon át. — (A franciák kémek után kutatnak.) Brüsszelből táviratozzék: A Gazette cTAn- vers szerint a francia rendőrség a belga rendőrség megkeresésére számos letartózta­tást. eszközeit kémkedés gyanúja miatt. A le tartóz tatások a már jelentett nagy kémke­dési üggyel vannak kapcsolatban,- - (Nagy Gyula mandátuma.) Pozsony­ból jelenti tudósítónk: Pénteken este a ma­gyar-német szociáldemokrata párt választ­mányi ülést tartott, amelyen foglalkoztak Nagy Gyula kommunista képviselő mandátu­mának sorsával. Abban állapodtak meg, hogy sem Mikié Vincét, sem Hamm ért Gyulát nem jelölik, liánéin Németh István pozsonyi kőini- vessegédet ajánlják a választási bíróságnak Nagy Gyula utódává. A szociáldemokraták­nak ez a határozata a törvény nemismeré- sén alapul. A törvény ugyanis nem a pártok ajánlásától feszi függővé a megüresedett mandátum betöltését, hanem attól, hogy ki következik a listán a törölt törvényhozó után. Mivel pedig Nagy Gyula után Mikié következik, őt fogják behívni a képviselő­házba, amelynek — ha a fogadalmat leteszi — mindaddig tagja marad, amíg le nem mond, vagy mandátumától a választási bíró­ság valamely törvényes okból meg nem fosztja. —- (New Yorkban drótnélküli telefonon hallgatják az egyetemi előadásokat.) New Yorkból |c!maik: A Chicago Tribüné közlése szerint a CMuinbia-cgyetern előadótermei­ben drőri’éikü‘H telefont S-tet eltek föl, úgy. k>£r ‘ azv-kmik a haFgatóknak, akik drótnél­küli röfreróálloméssaí rendelkeznek, nem kell megjeleuniolc -az előadáson. A drótnélküli telefonnák ilyen alkalmazása, amely a íor-ra- daöm-as »ittá®o.k-riak első lépcsője, mgy vitát, keltett az .amerikai sajtóban.- (Expressvonat másodosztályú kocsi­val Prága és Budapest között.) A nizzai nemzetközi vasúti konferencia a napokban fe­jeződött be. A konferencián igen fontos meg­állapodási kötöttek. Eszerint az összes euró­pai vasutak isméi fölveszik mindazokat a 'Világcsatlakozásokat, amelyek a háború kitö­rése óta szüneteltek. December 15-től helyre­áll egész Európában a békebeli vasúti világ- forgalom. A nizzai konferencia határozatai­hoz hozzájárultok a nyugateurópai nagyhatal­mak kiküldöttei, a kisanraiit államainak kép­viselői és a magyar államvasutak megbízot­tai egyaránt. December 15-től ismét közle­kedni fog a paris—•bukaresti expressvonat amely hetenként háromszor, minden kedden, csiitörkön és szombaton indul Parisból, dél­után két órakor és Baselén, Becsen, Pozso­nyon, Marcbeggen, Budapesten, Aradon. Brassón és Predeálon keresztül érkezik Bu­karestbe. Az expressvonat a- 26(15 kilométer- nyi utat 65 óra alatt teszi meg. Prága és Konstantinápoly között beállítják a Simpon orient expresst. amely Budapestet és B"Prű­döt is érinteni fogja. Ennek a vonatnak Bel­grádi és ÍVága között lesznek másodosztályú kocsijai is, míg a többi expressvonatolc tud­valévőén csak eisöosztályu kocs'kbó] álla­nak. Prágából Konstanf nápolyi# Bel'nből Drezdán át lesz közvetlen csatlakozása az expressnek visszafelé ugyancsak lesz csati a­| ÍROD MOH tsflfVÉSZÉT A népszövetségi tasaács a Javoriita-kérdésrSI tanácskozik Az x-al Jelzett Ishii (ja­pán), a xx-al megjelölt liauotaux (francia). az­után következnek: Sa­laméra (olasz), Qinoties de León (spanyol), Tarig Sai Fu (kínai), Juan! (tirngvaí), Porod! tol­mács, Brantiug (svéd), Branco (brazíliai), Hy- mans (belga), Dickson kisasszony, R. Cecil (an­gol) és Drummond, a népszövetség vezértitká- ra. — (Lfchtensteint Svájchoz csatolók?) Bernből jelentik: Liditenctein uralkodó her­cege a berni kormánnyal tárgyalásokat főár- tat Liohtcnstemnvk Svájchoz való csatolásá- ról. Tudvalévőén Licitténste'n eddig Svájccal közös vám- és pénzuiróban volt s a csatla­kozás egyetlen akadálya eddig az volt, hogy az uralkodó herceg eddig nem akart lemon­dani. — (izgalmas családi dráma Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk jelend: A Yám-ut 49. számú házban lakik egy év óta Pcmiczkí István vasúti alkalmazott vadházasságban Kiatz Rózsi varrónővel. Náluk lakik albérlet­ben egy Mulia nemi házaspár. Perniczki — úgy látszik — Mulia miatt féltékeny volt a varrónőre. Tegnap este ittasan tért haza és köszönés helyett pofon vágta a neki ajtó- nyitó vcdházasíársáí: „Na, kidobtam a di váiiyt az utcára!.. A jelentette be az asz szonynak, hogy Mtiháékat kitette az albér­letből. Erre ci vakod ás támadt Perniczkiék között. A férfi konyhakést ragadott és az asszonyra támadt. Ez kimenekült előle a kis udvarra, majd onnan a szomszéd házba, ahol magára zárta az ajtót. A férfi a késsel a kezében a félreeső helyen át belop ózott utána a házba, utolérte az asszonyt, akit ha­talmas rejszurássál kiterített. A nő elesett, majd véres fővel egy harmadik szomszédhoz menekült be a dühöngő férfi elől. Ez utána futott, a konyhaajtót betörte, mire a megré­mült asszony kiugrott az ablakon. Megint egy idegen lakásba menekült, ahol elbújt egy ruhásszekrénybe és bezárkózott. Az üldözőt itt végre sikerült lefogni. Az asszony a kiál­lót t izgalmaktól és a nagy vérveszteségtől elájult. A mentők kórházba szállították. Ál­lapota életveszélyes. A merénylő Pemiczkit letartóztatták. — (Falusi csendélet.) Szacsurbó! jelen­tük: December 12-én éjjel Fedorko Hona le­ányzó, amint a fonóból hazafelé tartott, az utón megtámadta Hricz János és egy husáng­gal úgy fejbeütötte; hogy két helyen is be­tört a koponyája. Az izgága legényt letartóz­tatták. — (A Pozsony—bécsi határvizsgálat megkönnyítése.) Pozsonyból jelentik: De­cember 2-tíől kezdve a Pozsony—bécsi Köp- csény állomás helyett a cseh szlovák—osz­trák natúron a kocsikban fogják végrehajtani u vámvizsgálatot, — (A régi nyugdíjasokat egy sorba he­lyezik az uí nyugdíjasokkal.) A Erdővé Novi- ny értesülése szerint a cseh koalíciós pártok vivban egyeztek meg, hogy a jövő év máso­dok fejétől kezdődően a régi nyugdíjasokat egy soriba helyezik az, uj nyugdi-jasokkai Ez az- egyenjogusitás körűbe Ml 100 millió koro­nát fog iigénydni. — (Az árokba fűlt.) Rusz’mszkói szer- kesztőáégiürik jdenti: Merovits János nyolc- vaírnyolc éves ungvári lakos boros állapot­ban igyekezett hazafelé. Mivel senki segítsé­gét cl nemi fogadta, ©gyedül indult neki az elhagyott Füzes-utcának. A szerencsétlen ember valahogy a vízzel felt árokiba .gitrult ás segítség híján megfulladt. — (A főügyészség a vádirat benyújtása ellett foglalt állást a Csaderna ügyben.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A iőaöam­gyészség — ellentétben az ügyészség vád- dejtő határozatával — a Csaderna-féle ösz- szeesküvesj pörben a vádirat benyújtása mellett döntött és ilyen értelemben tett elő­terjesztést az igazságügy miniszternek. — (Bélel a VUmos-császár úti gyilkos­ság ügyében.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A törvényszék ma reggel hirdette ki ítéletét a Vilmos-császár úti gyil­kosság ügyében,. Vvitteuberger Lászlót élet- bgytiglani fegyházira, öccsét Ernőt íredig ti- :enkét évi tégy házra Ítélték. JAJttenberger Lászlót csak az mentette meg a kötéltől, hegy 'harminchat hónapi f ronts zol gálatot tel­esített. A bkóság súlyosbító körülménynek vette, hogy a vádlottak jómódú családból származtak, intelligens emberek voltak cs nem szorultak rá a rablásra. — (SzioVénszkó legnagyobb divatáruhá­zában) és fehérnemű gyárában, Tausky J. fiai cégnél, Hurban-tér 8—9—10. sr„ az ország­szerte közkedveltségnek örvendő Karácsony? vásár megkezdődött. A legjobb és legmeg­bízhatóbb minőségű áruk mélyen leszállított árak mellett kerülnek eladásra. Mindenkinek ajánlható a Tansky-cég áruházát fölkeresni. Vidékre a Tausky-cég dustartalmu itiinta- gyüjíeméuyt és váíasziékküldeményt küld. xx (Az Ötátraiiiredl Grandhoteí) december 15-től ismét üzemben van. A kitűnő liirfl szálloda konyháját Botla Károly ismert .szakember vezeti. Az elsőrendű napi ciláuls közismert vállozatossác (jjfillití *i,Q cseh feoio,nai y.codéglösi A a t«i Imre. A kolozsvári Olimpiász htz: Dózsa Endre, az Erdélyi Irodalmi Társa­ság elnöke. Kolozsvár, december 15. Peioponerasnak az olimpiai játékok adtak különösebb jeleutősüget, onnan terjedtek el egész Hellasban. A pe’.azg öslakók kezdték ezeket a já­tékokat. Maga a gondolat nemcsak belső tarta­lomban; de külső megnyilatkozásában is királyi gondolat volt, mert a monda szerint Oenomaos király volt a kezdeményezője. A négy különböző államban szétszakított ma. f-yarság elvesztette egységesítő és összetartó tör­zsét: az államhatalmat. Az, ami a kidötitött törzs tövében a nemzeti érzés föntartására uj hajtásként megmaradhatott, elsősorban az irodalom és a mű­vészet lehetett. Ámde a magyar nemzet irodalma maga is Budapestre központosult. Minden tehet­ségnek csakis ott volt kellő tere az érvényesülés­re és a politikával s a gazdasági koncentrálással az irodalmi és művészeti összpontosítás is magyar Párissá akarta fejleszteni Budapestet. Fedi,; Buda­pest maga nem szorosan a magyar nép'éiekből ki­nőtt íöváros volt. Pa’otasorok épültek palotaso­rokra, de a palotasorokban a magyar néoössze- téíCi a különböző társadalmi és részben törté­nelmi fejlődés rendén különböző színezetű ma­gyar nemzeti psziclte kifejezésre nem Jutott Bu­dapestből nem lett magyar Paris, mert nem is lehetett. A ni po'itikai hatalmával és ebből folyó anyagi ereiével mégis kifelé az a színe volt, mint­ha csakugyan a magyar nemzeti eszme reprezen­tánsa Budapest lett volna. Pedig sem Kolozsvárt, sem Marosvásárhelyt, sem Temesvárt, sem Ara­don, sem Kassán, sem Váradon — hogy csak a jelentősebb kulturpontokat említsem — nem az és nem o'yan volt a magyar lelki konstrukció, mint ami és am’lyen úrrá lett Budapesten. Ám ez az tirrálétel elsorvasztotta a maga rekláméival ás anyagi erőforrásaival az egészséges mert a. környezet életerejéből és világnézetéből k'fej- ’ődni hivatott kulturcentrumokat. A külföld minket kizárólag az arauysujcásos külsőségek szerint ítélt meg; a nagy lánggal égést, azt a, szalmalángot, amely elhomályosi- totía s eltakarta az orsr^g különböző kultúrái s központjait, amelyek a vidéki hírlapirodalom ha­sábjain, a? vidéki színházak többé-kevésbé muta­tós deszkáin, az irodalmi társaságok szervezetei­ben égtek, vagy halványan pislogtak tovább. Bensőséggel teljes kultúra volt ez, nem arany- sujiáscs, de ki-ki a maga munkartthájában. nem az Oiimpuszre, törekvéssel, de azzal a kötelesség* érzettel, mel%:^ lokálpatriotizmust tnegnemesiteni képes. Azzal áz érzéssel hogy „egész világ nem a - mi birtokunk, csak amennyit egy szív felfog­hat magában, sajátunknak csak annyit mondha­tunk.1* Hanem, amit ezeknél a családi tűzhelyek­nél irtunk, vászonra festettünk jgsgy köbe vés­tünk, amit annak a szűk világnak, a mi kis vilá­gunknak előadtunk, azt a szivünk felfogta ma­gába, azt a környezetünk szivéből. szülőföld leheletéből, az erdők, patakok sz”’0-’lséből, zú­gásából vettük át, azt csakugyan sajátunknak, mindnyájunk sajátjainak mondhattuk Nem volt, nem is lehetett ezeknek a bensőségeknek mesz- szevi’ágitó szalmalángia, nem is tört utat magá­nak ez a sok apró bolygó fény, hogy valahol együtt reprezentálni tudja a népben gyökérrel bíró nemzeti eleme* Arra sem volt, de nem is le­hetett ereje, hogy felszabaduljon a fővárosnak reátukmált gyámsága a’ól. Ám. mikor a szétszakí­tott M%varország széjjelszórt darabjaira a jövő kiíátásta!anságainak sötét éjjele reáborult, ezek az addig elhanyagolt lángok kellett, hogy beyi’á- gitsanak a családi tűzhely mo’egségeive! az éj­szakába. Ezek az elhanyagolt lángok kellett, hogy fel­lobbanjanak cs kell, hogy vezető szövétnekké táljának, amíg a kölcsönös megértés és kölcsönös megismerés révén uj áilamhelyzetében a magyar­ságra a hajnal reávirrad. A magyarság pelazgjai ugyanis az utódállamok valamennyiében az írók és művészek lehetnek csupán. Az eddigi uralkodó osztályt minden utódállamban a világáramlat hát­térbe sodorta. A háttérben még tájékozni sem tudja önmagát. Összeköttetései, amelyekhez hoz­zá volt nőve, szerteszét szakadtak. Egyiknek megmaradt a szülőföldje, de nincs meg a hazája, a másiknak hazája van meg, de szülőföldjét vesz­tette el. Ez így van az utódállamok magyar tár­sadalmával általában. Az írónak és művésznek ezeken a megszokott eszményeken felül lelkében ott ég ragaszkodása a nemzetéhez. Ez az érzés nem ismer országhatárt. Az országhatárokon be­iül épp úgy, mint országhatárokon kívül, egybe­hozza minden más nemzet írójával és művészé­vé! — a mindnyájával közös magasabb emberi esz­mények szolgálatát. Ezen az utón van az erdélyi magyarság. Va­lahogy úgy képzeljük, hogy ez az ut az, ame­lyen felfogva a sorsközösségben velünk élő test­vérnépek kultúráját saját kultúránkba is áthason- iitjuk és nem városhoz, illetve központhoz kötöt­ten, de az egymással folytonos és szerves érint­kezés rendén, kifejtjük és megizniositjuk az er­délyi magyar irodalmat és művészetet azokkal a sajátságokkal, amelyek a budanesti központosítás miatt többé-kevésbé elmosódtak. Mikor ez az iro­dalmi és művészeti egység virágzásba szökken, mikor a nemzetközi érintkezést irredenta gyanú­sítások már nem érintik, etvinnok virágzásunkat más országok magyar kultúrájának érlelő sugarai­hoz. és clvjnnök különösen az anyaországhoz ab­ban a tudatban, hogy a most már nemzeti állam iováro&a a sors által elszakított résiek magyar*

Next

/
Oldalképek
Tartalom