Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-16 / 285. (438.) szám
Vasárnap, déccmfter 16. (Kémes követeli, hogy az agrárpárt nyilatkozzék a Prásek-aiiérröl.) A püsení Nova Dohában Rémes. képviselő, ;ki — mint ismeretes — a nyilvánosság ele vitte a szesz- botrányt, követelj, hogy a cseh agrárpárt végre nyilatkozzék a Prásek-atfcrröí, mivel a párt a miniszterelnök pártja és így nagyobb felelősséggel tartozik a kormány és az állam iránt, inig különben arra kellene gondolni, hogy Prések, mint a mezőgazdasági szeszfőzdék .szövetkezetének elnöke, nem pedig S'vehla miniszterelnök diktálja a magatartását, -- A Deutsche Lanclpost jelenti: A szeszértékesitő szövetkezet tegnap ülést tartott, amelyen egyhangúan azt a határozatot hozták, hogy Pretel. nagybirtokost, flki Prásck szenátusi elnök ellen a sz-eszbot- rámiyal kapcsolatban följelentést tett, a szövetkeze tböl kizárják. ■— (Mit fognak főzni a kbantant belgrádi konferenciáján?) A Triínmn közlése szerint a kisaníant januári belgrádi konferenciáján ünneplésen ki fogják jelenteni, hogy a béke- szerződések sérthető ti ének. A konferencia követelni fogja, hogy a nagyhatalmak Európa újjáépítésénél biztosítsák a kisantant közre- működéseit. A konferencia megnyitása titán, három bizottságot választanak: égy gazdasági. egy. pénzügyi és egy tranziíó-bizotöá- got:. A lap értesülése szerint -a. konferencián szóvá fogják tenni Lengyelországnak a kis- untanthoz való. viszonyát, mert Románia Lengyelországgá! sok közös ügyben érdekelve van. A „Románia'4' értesülése szerint Lengyelországnak a kisatrhtníial való együttműködése a következő d^jwkon nyugodna: L A Cannes bon . elfogadott program közös megvédése,eljárás a négy államot érintő kérdésekben. 3. Együttes eljárás'hiz' összes jövőbeli konferenciákon, amelyek a közös kérdéseket tárgyalják. — (Merénylettel fenyegetek a dán királyi párt.) Kopenháigábói távirat/zák: A dán királyi pár. mely jelenleg a Eredenzfoorg kastélyban tartózkodik, németül irt n-é vételén levelet kapott, melynek írója avval fenyegetőd" zik, hogy felgyújtja a kastélyt. A rendőrség megindította a nyomozást Azt hiszik, hogy a levelet egy elmebeteg irta. A királyi pár továbbra rs Fredenzborg kastélyban lakik, melynek őrségét megkétszerezték s a környékén sűrűn cirkálnak az őrjáratok. — (Az ÉME uj isztfbara.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te’eíoncnt Az EME holnap váfeszria meg uj országos tisztikarát. Országos elnök Eckburdt Tibor nemzetgyűlési képviselő lesz. Az ale’hőkök a következők: Prónay Pál. Bársony János egyetem; tanár. Bénára Ágoston képviselő és Zl’ahy- Kiss Jenő alpolgármester. Az igazgatók között a következők is szerepelnek: Wolff Ká- ro’y, íléüas Iván, Kádár Lehel. Lendvai István.' Ybl Miklós nyugalmazott tábornok, Dániel Bá'a királyi ügyész, Beli Miklós és Bo- gya János nemzetgyűlési képviselő. — (Cseh iskoíaépLésí szövetkezet Munkácson.) Muttkácsról jelentik: Az ottani cseh állatni alkalmazottak épiA ezési szövetkezetei alapitottídk a cseh iskola fölépítése céljából. — (Rejtélyes gyilkosság Ungváron.) Ru- szinszkói szerkesztőségünk jelenti: Szerdán este kilenc órakor jelentették az ungvári rendőrségnek, hogy a Kapós-utca végén gyilkosság történt. A rendőri vizsgálat megáia- pitóttá, hogy Paulisch Lászlómé 38 éves özvegy asszonyt az istállóban ismeretlen, tettes fejszecsapásokkul megölte. Pau'isch Lászlónk férje évekig Amerikában volt, mialatt az asszony egy Szentpéteri nevű emberrel élt közös háztartásban. Közben két gyermeke is születeti. A férj azonban hazajött és visszakövetelte feleségét. Ebből civódás keletkezett, de a két férfi később megbékélt. Pau- Usch László azonban ezelőA három hónappal meghalt. Ekkor Szentpéteri folytatná akarja a viszonyt. Ebből isméi veszekedés tómadt, meri az asszony egyedül akart maradni. December 12-én reggel Patósch Lászlóné, aki egyébként gazdag asszony volt, az istállóba ment, hogy a teheneket megfejje. Az istállóból nem tért vissza Gyermekei egész nap vártáik, de nem került elő. Este a kocsis az istálló ajtaját zárva találta. Mikor az ajtót feltörték, Paulisohnét vérbefagyva találták az egyik tehén melletti. A gylkos az istálló ablakán keresztül távozott. A rendőrségnek az a föltevése, hogy szerelmi gyilkosság történd — (A román—lengyel vasúti forgalmat nem szüntették be.) A bukaresti cseh-szlo- vák követség hivatalos közlése szerint nem felel meg a tényeknek, hogy megszüntették a forgalmat a lengyel-román határon át. — (A franciák kémek után kutatnak.) Brüsszelből táviratozzék: A Gazette cTAn- vers szerint a francia rendőrség a belga rendőrség megkeresésére számos letartóztatást. eszközeit kémkedés gyanúja miatt. A le tartóz tatások a már jelentett nagy kémkedési üggyel vannak kapcsolatban,- - (Nagy Gyula mandátuma.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Pénteken este a magyar-német szociáldemokrata párt választmányi ülést tartott, amelyen foglalkoztak Nagy Gyula kommunista képviselő mandátumának sorsával. Abban állapodtak meg, hogy sem Mikié Vincét, sem Hamm ért Gyulát nem jelölik, liánéin Németh István pozsonyi kőini- vessegédet ajánlják a választási bíróságnak Nagy Gyula utódává. A szociáldemokratáknak ez a határozata a törvény nemismeré- sén alapul. A törvény ugyanis nem a pártok ajánlásától feszi függővé a megüresedett mandátum betöltését, hanem attól, hogy ki következik a listán a törölt törvényhozó után. Mivel pedig Nagy Gyula után Mikié következik, őt fogják behívni a képviselőházba, amelynek — ha a fogadalmat leteszi — mindaddig tagja marad, amíg le nem mond, vagy mandátumától a választási bíróság valamely törvényes okból meg nem fosztja. —- (New Yorkban drótnélküli telefonon hallgatják az egyetemi előadásokat.) New Yorkból |c!maik: A Chicago Tribüné közlése szerint a CMuinbia-cgyetern előadótermeiben drőri’éikü‘H telefont S-tet eltek föl, úgy. k>£r ‘ azv-kmik a haFgatóknak, akik drótnélküli röfreróálloméssaí rendelkeznek, nem kell megjeleuniolc -az előadáson. A drótnélküli telefonnák ilyen alkalmazása, amely a íor-ra- daöm-as »ittá®o.k-riak első lépcsője, mgy vitát, keltett az .amerikai sajtóban.- (Expressvonat másodosztályú kocsival Prága és Budapest között.) A nizzai nemzetközi vasúti konferencia a napokban fejeződött be. A konferencián igen fontos megállapodási kötöttek. Eszerint az összes európai vasutak isméi fölveszik mindazokat a 'Világcsatlakozásokat, amelyek a háború kitörése óta szüneteltek. December 15-től helyreáll egész Európában a békebeli vasúti világ- forgalom. A nizzai konferencia határozataihoz hozzájárultok a nyugateurópai nagyhatalmak kiküldöttei, a kisanraiit államainak képviselői és a magyar államvasutak megbízottai egyaránt. December 15-től ismét közlekedni fog a paris—•bukaresti expressvonat amely hetenként háromszor, minden kedden, csiitörkön és szombaton indul Parisból, délután két órakor és Baselén, Becsen, Pozsonyon, Marcbeggen, Budapesten, Aradon. Brassón és Predeálon keresztül érkezik Bukarestbe. Az expressvonat a- 26(15 kilométer- nyi utat 65 óra alatt teszi meg. Prága és Konstantinápoly között beállítják a Simpon orient expresst. amely Budapestet és B"Prűdöt is érinteni fogja. Ennek a vonatnak Belgrádi és ÍVága között lesznek másodosztályú kocsijai is, míg a többi expressvonatolc tudvalévőén csak eisöosztályu kocs'kbó] állanak. Prágából Konstanf nápolyi# Bel'nből Drezdán át lesz közvetlen csatlakozása az expressnek visszafelé ugyancsak lesz csati a| ÍROD MOH tsflfVÉSZÉT A népszövetségi tasaács a Javoriita-kérdésrSI tanácskozik Az x-al Jelzett Ishii (japán), a xx-al megjelölt liauotaux (francia). azután következnek: Salaméra (olasz), Qinoties de León (spanyol), Tarig Sai Fu (kínai), Juan! (tirngvaí), Porod! tolmács, Brantiug (svéd), Branco (brazíliai), Hy- mans (belga), Dickson kisasszony, R. Cecil (angol) és Drummond, a népszövetség vezértitká- ra. — (Lfchtensteint Svájchoz csatolók?) Bernből jelentik: Liditenctein uralkodó hercege a berni kormánnyal tárgyalásokat főár- tat Liohtcnstemnvk Svájchoz való csatolásá- ról. Tudvalévőén Licitténste'n eddig Svájccal közös vám- és pénzuiróban volt s a csatlakozás egyetlen akadálya eddig az volt, hogy az uralkodó herceg eddig nem akart lemondani. — (izgalmas családi dráma Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk jelend: A Yám-ut 49. számú házban lakik egy év óta Pcmiczkí István vasúti alkalmazott vadházasságban Kiatz Rózsi varrónővel. Náluk lakik albérletben egy Mulia nemi házaspár. Perniczki — úgy látszik — Mulia miatt féltékeny volt a varrónőre. Tegnap este ittasan tért haza és köszönés helyett pofon vágta a neki ajtó- nyitó vcdházasíársáí: „Na, kidobtam a di váiiyt az utcára!.. A jelentette be az asz szonynak, hogy Mtiháékat kitette az albérletből. Erre ci vakod ás támadt Perniczkiék között. A férfi konyhakést ragadott és az asszonyra támadt. Ez kimenekült előle a kis udvarra, majd onnan a szomszéd házba, ahol magára zárta az ajtót. A férfi a késsel a kezében a félreeső helyen át belop ózott utána a házba, utolérte az asszonyt, akit hatalmas rejszurássál kiterített. A nő elesett, majd véres fővel egy harmadik szomszédhoz menekült be a dühöngő férfi elől. Ez utána futott, a konyhaajtót betörte, mire a megrémült asszony kiugrott az ablakon. Megint egy idegen lakásba menekült, ahol elbújt egy ruhásszekrénybe és bezárkózott. Az üldözőt itt végre sikerült lefogni. Az asszony a kiállót t izgalmaktól és a nagy vérveszteségtől elájult. A mentők kórházba szállították. Állapota életveszélyes. A merénylő Pemiczkit letartóztatták. — (Falusi csendélet.) Szacsurbó! jelentük: December 12-én éjjel Fedorko Hona leányzó, amint a fonóból hazafelé tartott, az utón megtámadta Hricz János és egy husánggal úgy fejbeütötte; hogy két helyen is betört a koponyája. Az izgága legényt letartóztatták. — (A Pozsony—bécsi határvizsgálat megkönnyítése.) Pozsonyból jelentik: December 2-tíől kezdve a Pozsony—bécsi Köp- csény állomás helyett a cseh szlovák—osztrák natúron a kocsikban fogják végrehajtani u vámvizsgálatot, — (A régi nyugdíjasokat egy sorba helyezik az uí nyugdíjasokkal.) A Erdővé Novi- ny értesülése szerint a cseh koalíciós pártok vivban egyeztek meg, hogy a jövő év másodok fejétől kezdődően a régi nyugdíjasokat egy soriba helyezik az, uj nyugdi-jasokkai Ez az- egyenjogusitás körűbe Ml 100 millió koronát fog iigénydni. — (Az árokba fűlt.) Rusz’mszkói szer- kesztőáégiürik jdenti: Merovits János nyolc- vaírnyolc éves ungvári lakos boros állapotban igyekezett hazafelé. Mivel senki segítségét cl nemi fogadta, ©gyedül indult neki az elhagyott Füzes-utcának. A szerencsétlen ember valahogy a vízzel felt árokiba .gitrult ás segítség híján megfulladt. — (A főügyészség a vádirat benyújtása ellett foglalt állást a Csaderna ügyben.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A iőaöamgyészség — ellentétben az ügyészség vád- dejtő határozatával — a Csaderna-féle ösz- szeesküvesj pörben a vádirat benyújtása mellett döntött és ilyen értelemben tett előterjesztést az igazságügy miniszternek. — (Bélel a VUmos-császár úti gyilkosság ügyében.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A törvényszék ma reggel hirdette ki ítéletét a Vilmos-császár úti gyilkosság ügyében,. Vvitteuberger Lászlót élet- bgytiglani fegyházira, öccsét Ernőt íredig ti- :enkét évi tégy házra Ítélték. JAJttenberger Lászlót csak az mentette meg a kötéltől, hegy 'harminchat hónapi f ronts zol gálatot telesített. A bkóság súlyosbító körülménynek vette, hogy a vádlottak jómódú családból származtak, intelligens emberek voltak cs nem szorultak rá a rablásra. — (SzioVénszkó legnagyobb divatáruházában) és fehérnemű gyárában, Tausky J. fiai cégnél, Hurban-tér 8—9—10. sr„ az országszerte közkedveltségnek örvendő Karácsony? vásár megkezdődött. A legjobb és legmegbízhatóbb minőségű áruk mélyen leszállított árak mellett kerülnek eladásra. Mindenkinek ajánlható a Tansky-cég áruházát fölkeresni. Vidékre a Tausky-cég dustartalmu itiinta- gyüjíeméuyt és váíasziékküldeményt küld. xx (Az Ötátraiiiredl Grandhoteí) december 15-től ismét üzemben van. A kitűnő liirfl szálloda konyháját Botla Károly ismert .szakember vezeti. Az elsőrendű napi ciláuls közismert vállozatossác (jjfillití *i,Q cseh feoio,nai y.codéglösi A a t«i Imre. A kolozsvári Olimpiász htz: Dózsa Endre, az Erdélyi Irodalmi Társaság elnöke. Kolozsvár, december 15. Peioponerasnak az olimpiai játékok adtak különösebb jeleutősüget, onnan terjedtek el egész Hellasban. A pe’.azg öslakók kezdték ezeket a játékokat. Maga a gondolat nemcsak belső tartalomban; de külső megnyilatkozásában is királyi gondolat volt, mert a monda szerint Oenomaos király volt a kezdeményezője. A négy különböző államban szétszakított ma. f-yarság elvesztette egységesítő és összetartó törzsét: az államhatalmat. Az, ami a kidötitött törzs tövében a nemzeti érzés föntartására uj hajtásként megmaradhatott, elsősorban az irodalom és a művészet lehetett. Ámde a magyar nemzet irodalma maga is Budapestre központosult. Minden tehetségnek csakis ott volt kellő tere az érvényesülésre és a politikával s a gazdasági koncentrálással az irodalmi és művészeti összpontosítás is magyar Párissá akarta fejleszteni Budapestet. Fedi,; Budapest maga nem szorosan a magyar nép'éiekből kinőtt íöváros volt. Pa’otasorok épültek palotasorokra, de a palotasorokban a magyar néoössze- téíCi a különböző társadalmi és részben történelmi fejlődés rendén különböző színezetű magyar nemzeti psziclte kifejezésre nem Jutott Budapestből nem lett magyar Paris, mert nem is lehetett. A ni po'itikai hatalmával és ebből folyó anyagi ereiével mégis kifelé az a színe volt, mintha csakugyan a magyar nemzeti eszme reprezentánsa Budapest lett volna. Pedig sem Kolozsvárt, sem Marosvásárhelyt, sem Temesvárt, sem Aradon, sem Kassán, sem Váradon — hogy csak a jelentősebb kulturpontokat említsem — nem az és nem o'yan volt a magyar lelki konstrukció, mint ami és am’lyen úrrá lett Budapesten. Ám ez az tirrálétel elsorvasztotta a maga rekláméival ás anyagi erőforrásaival az egészséges mert a. környezet életerejéből és világnézetéből k'fej- ’ődni hivatott kulturcentrumokat. A külföld minket kizárólag az arauysujcásos külsőségek szerint ítélt meg; a nagy lánggal égést, azt a, szalmalángot, amely elhomályosi- totía s eltakarta az orsr^g különböző kultúrái s központjait, amelyek a vidéki hírlapirodalom hasábjain, a? vidéki színházak többé-kevésbé mutatós deszkáin, az irodalmi társaságok szervezeteiben égtek, vagy halványan pislogtak tovább. Bensőséggel teljes kultúra volt ez, nem arany- sujiáscs, de ki-ki a maga munkartthájában. nem az Oiimpuszre, törekvéssel, de azzal a kötelesség* érzettel, mel%:^ lokálpatriotizmust tnegnemesiteni képes. Azzal áz érzéssel hogy „egész világ nem a - mi birtokunk, csak amennyit egy szív felfoghat magában, sajátunknak csak annyit mondhatunk.1* Hanem, amit ezeknél a családi tűzhelyeknél irtunk, vászonra festettünk jgsgy köbe véstünk, amit annak a szűk világnak, a mi kis világunknak előadtunk, azt a szivünk felfogta magába, azt a környezetünk szivéből. szülőföld leheletéből, az erdők, patakok sz”’0-’lséből, zúgásából vettük át, azt csakugyan sajátunknak, mindnyájunk sajátjainak mondhattuk Nem volt, nem is lehetett ezeknek a bensőségeknek mesz- szevi’ágitó szalmalángia, nem is tört utat magának ez a sok apró bolygó fény, hogy valahol együtt reprezentálni tudja a népben gyökérrel bíró nemzeti eleme* Arra sem volt, de nem is lehetett ereje, hogy felszabaduljon a fővárosnak reátukmált gyámsága a’ól. Ám. mikor a szétszakított M%varország széjjelszórt darabjaira a jövő kiíátásta!anságainak sötét éjjele reáborult, ezek az addig elhanyagolt lángok kellett, hogy beyi’á- gitsanak a családi tűzhely mo’egségeive! az éjszakába. Ezek az elhanyagolt lángok kellett, hogy fellobbanjanak cs kell, hogy vezető szövétnekké táljának, amíg a kölcsönös megértés és kölcsönös megismerés révén uj áilamhelyzetében a magyarságra a hajnal reávirrad. A magyarság pelazgjai ugyanis az utódállamok valamennyiében az írók és művészek lehetnek csupán. Az eddigi uralkodó osztályt minden utódállamban a világáramlat háttérbe sodorta. A háttérben még tájékozni sem tudja önmagát. Összeköttetései, amelyekhez hozzá volt nőve, szerteszét szakadtak. Egyiknek megmaradt a szülőföldje, de nincs meg a hazája, a másiknak hazája van meg, de szülőföldjét vesztette el. Ez így van az utódállamok magyar társadalmával általában. Az írónak és művésznek ezeken a megszokott eszményeken felül lelkében ott ég ragaszkodása a nemzetéhez. Ez az érzés nem ismer országhatárt. Az országhatárokon beiül épp úgy, mint országhatárokon kívül, egybehozza minden más nemzet írójával és művészévé! — a mindnyájával közös magasabb emberi eszmények szolgálatát. Ezen az utón van az erdélyi magyarság. Valahogy úgy képzeljük, hogy ez az ut az, amelyen felfogva a sorsközösségben velünk élő testvérnépek kultúráját saját kultúránkba is áthason- iitjuk és nem városhoz, illetve központhoz kötötten, de az egymással folytonos és szerves érintkezés rendén, kifejtjük és megizniositjuk az erdélyi magyar irodalmat és művészetet azokkal a sajátságokkal, amelyek a budanesti központosítás miatt többé-kevésbé elmosódtak. Mikor ez az irodalmi és művészeti egység virágzásba szökken, mikor a nemzetközi érintkezést irredenta gyanúsítások már nem érintik, etvinnok virágzásunkat más országok magyar kultúrájának érlelő sugaraihoz. és clvjnnök különösen az anyaországhoz abban a tudatban, hogy a most már nemzeti állam iováro&a a sors által elszakított résiek magyar*