Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-16 / 285. (438.) szám
Vasárnap, december íö. 3 A Slovák az elnyomott nemzetek biokj át követeli Prága, december 15. A Slovák tegnap? vezércikke amellett foglal állást, hegy Sz ovenszkó és Ruszinszkö lakossága, valamint a köztársaság német területeinek népe közös önvédelmi blokkot alakítsanak. A cikkíró fölfogása szerint az ellenzéki sajtó által követelt közös ellenzéki föllépésnek többet kell jelentenie, mint az ellenzéknek közös eljárását a parlamentben. Mivel a mai parlament csak technikai gép, ahol adott parancsra íölállnak és leülnek és a többször hangoztatott eienzéki föllépésnek teljes és becsületes együttműködés kell jelentenie a politikai élet egész területén, fi gondolatnak praktikus kereszíii'viteJe abban állna, hogy Szlovenszkó őslakosságának képviselői unióba lépnének Ruszinszkö őslakosságával és a németekkel saját különleges programjuknak a deceníraljzác’ó elvének olyan széleskörű érvényesítésével, amennyire ez csak lehetséges. Erre a célra szükség volna egy közös k'ubra, amilyen például egy nem hivatalos közös országyülés (snem) volna. Ez azonban nem volna elég, mert ezenkívül közös külügyi frontot is kellene a’akiíani. Ezj azt jelenti, hogy az önvédelmi blokk szerve-1 zete ma már nem lehet elzárva egy ál amj határai közé. A proletárság jelszavának min-i iájára ki kell adni a jelszót: „Világ enyomoti| nemzetei egyesüljetek!“ A szlovenszkói és ruszinszkói pártokon nem múlik e programj keresztülvitele. Schmidt szenátor kizáratása a keresztényszocláiís pártból Prága, december .15. Egyes német lapok helytelen jelentéseket hoztak az országos kerysztényszociall-sti- párt pozsonyi szervezetének arról a határozatáról, amellyel. Semtódt Károly Jenő dr. szenátort a párti kötelékéből kizárták. A helyes tényállás, mhít az a határozatokból és unnak ategok olásából kitűnik, a következő: i Az orszá gos k ér esz lény s zod ai is ta-p ár t pozsonyi helyi szervezetének elnöksége december 11 -én tartott ülésén 1923 december 1-én kezdődő hatállyal Scbmádt szenátort kizárta a párt kötelékéből és erről a szenátort órtesitette azzal, hogy a párt bizalmából neki jutott mandátumról mondjon le, mén ellenkező esetiben a helyi szervezet kénytelen lenne az országos, pártvezntöséget megkeresni, hogy az 1920 február 29-én kelt 125. szám alatt kelt törvény 13. szakasza értelmében az ügyet a választási bíróság elé terjessze. E határozat ellen a szenátornak jogában áll a pártszer vezeti szabályok értelmében a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon beiül a párt elnöki tanácsaihoz íeíebbeznii. A mi. sokolás szerint SohmMt szenátor, gették a mannát. Mannafa, Guszti, diákok, sóskalács: a sárga, komor, rideg dóri oszlopok ttgy vigyáznak fölöttük, mint négy óriás öreg marcona katona a szent egy ügy ü- ség, a gyermeki igénytelenség s a lélek tiszta inyeneörömei felett. Háború volt s a pékek neon sütöttek perecet, császárzsemlyét és sóskalácsot. Guszti nem a jövedelmét, nem a hlvata át vesztette el, de életének minden örömét, célját és rendeltetését. — Mi lesz Gusztival, a perecessel? — kérdezték a jólelkü kövér polgárasszonyok, akik sírtak az elesett katonák, az özvegyek és árván maradt gyermekek sorsán s azon, hogy hiányzik kávéjuk mellől a ropogós sütemény. Szegényházba akarták tenni Gusztit, de a pereces elszántan védekezett. A mannafa alá költözött s csak úgy az ujjúval mutogatta, hogy az Isten eltartja öt mannával, akárcsak az ég madarait. Évek hosszú során át tartott a háború az emberek nem ettek zsemlyét és vajas- perecct, a pékek bezárták bo tjaikat, fcato nák elhullottak a haromezőn, gyermekek felnőttek s az iskola padjairól besorozták őket hősi halottaknak, a rézkrajcárok eltűntek, rongyos papírpénzek dagasztották az emberek cgyügyü önérzetét így csalták magukat a koldus milliomosok, akik a nagy számok szédületében észre sem vették, hogy milyen szomorú, szegény, rongyos, éhes, árva lett a világ illatos, meleg, fehér noha* a 'keresztényszociális párt választotta meg szenátorrá, a párt parlamenti klubjának megkerülésével u német nemzet párt klubjába lépett, a kereszténysizociálí'S párt minden munkájától pádig következetesen és tüntetőén tartózkodóit és a pár elnökségének 1923 január 9-én tartott ülésének ígyeinrez- tetése ellenére ezt a magatartási nem hagyto abban, hanem ellenkezően az evangélikus líceum ügyében határozotton állást foglalt a párt programja ellen, sót a párt pozsonyi kongresszusán meg sem jelent és távolmaradását nem meníute ki. A szenátor egy másik párt: a német nemzet: párt mozgalmaiban tevékenykedett, azonkívül pedig részt voíft a „Deutsche Nachrichten11 * * című folyóirat meg! alapításában, aá'ieíy állandóan támadja a ke- rcsztényszoeiális pártot. A megokolás záró- szavai szerint Sebmid t szén tor minden íöl- izólitás ellenére a politikai tisztességgel ellenkező politikai, magatartást tanú sít ott, .mért is ki kellett öt zárni a párt kötelékéből. Értesülésünk szerint. Schrtródt szenátor lelebbezéssei él a pozsonyi helyi szervezet haftározafa ellen. * Abban az esetben, ha Sclrm-ied/t Károly lemondana mandátumáról, vagy pedig mandátumától a választási bíróság megfosztaná, helyére a listán utána következő Gross- schmied Géza dr. kassai ügyvéd kerül be a szenátusba. A párisi isimet BgQvivö Poiitíarínál Parisban optiimsztíkus a imsignalat — Német-francia kereskedelmi szerződés készül Paris, december 15. Hoesch, a német kormány megbízottja ma délelőtt félóra hosz- szai tárgyalt Poincaré miniszterelnökkel s a német kormány ama kívánságának adott kifejezést, hogy a jóvátétel! bizottság folyamatban lévő akciójának érintése nélkül közvetlen német—francia tárgyalások kezdődjenek. A tárgyalásokról nem szivárogtak ki részletek, de állítólag Hoesch annak megállapítására törekszik, vájjon Franciaország még mindig azon az állásponton áll-e. hogy a Rajna- és Ruhr-kérdésekröl nem tárgyal közvetlenül a birodalmi kormánnyal. Poin- i cáré arra kérte a német ügyvivőt, hogy írás- bati fektesse le kérdéseit, ami meg is történt s Poincáré még ma este írásban fog válaszolni a kérdésekre. Parisban igen opiimisz- I tíku$an ítélik meg a helyzetet s az Ere Nou- velle ama reményének ad kifejezést, hogy a megindított tárgyalások egy német—francia kereskedelmi szerződés megkötéséhez fognak vezetni. Az Ecbo de Paris szerint Paris és Brüsszel között rendkívül élénk eszmecsere folyik a német ajánlat fölött. Epizódok Piukerton detektívkirály életéből Az elhunyt deíekövkírály karierje London, december 15. Pár nap előtt jelentettük, hogy Wi.liam All-an Pinke rton, a világhírű amerikai d e tok- tivkirály, meghalt. Pihkerton hatvankét év óta űzte hivatását és harminckilenc év óta volt feje annak az ezerötszáz magándetektívet foglalkoztató detektivügynökségnek, melyet atyja alapított Pinkeríon menti meg Lincoln elnök életét Alján Pincér ion, Williarn apja, egy glasgowi rendőrnek volt a fia, aki fiatalon kivándorolt Amerikába és Chicago környékén telepedett le. Akkor még igazi „WiM- Wesí“-élet folyt e vidéken s napirenden voltak a lólopások és rablótámadások. Az öreg Pinkerton annyi lókötőt és rablót tett ártalmatlanná, hogy megválasztották she- riffé. Csakhamar Chicagóba költözött és megalapította detektiv-ügyirökségét, mely csakhamar behálózta egész Amerikát s oly jó hírnévre tett szert, hogy az amerikai elnökök a Pinkerton-iroda detéktivjeivel őriztették magukat. Az öreg Phikerton mentette rneg Lincoln elnök éleiét a baltimorei merénylet alkalmával, az ejnök azonban nem kerülte el végzetét, mert Washingtonban nemsokára meggyilkolták. A Bank of England kirablása Wiföani 1846-ban született, tizenöt éves korában már az amerikai, hadsereg kémosz- táíyáimk tagja, majd atyja halála után átveszi a Pinkerton-iroda vezetését, ahol Róbert nevű fivére is dolgozott 1906-ban bekövetkezett haláláig. Világhírét Sheridan- nck, a Bank of England ki,rablójának ké-zre- keritése alapozta meg 1870-ben. Sheridan, aki egy millió angol fontot — abban az időben horribilis összeget —■ emelt el a bankból, nyomtalanul eltűnt Európából s helyette egy Pridwells nevű ártatlan embert ítéltek el Pinkérton azonban sejtette, hogy „régi ismerőse14 Sheridan követte el a rablást s embereit áz egész világon mozgósította Sheridan ellen. Sheridan az Ohio állambeli clevelandi National Bank kirablásakor tényleg Pinikcrton embereinek kezébe került, azonban a rendőrség elkövette azt a baklövést, hogy a felháborodott s nagyon energikusan fellépő elegáns gonosztevőt 1400 iont kaució ellen feltételesen szabadlábra helyezte. Mire Pinkeríon a helyszínre érkezett, Sheridan már megint kámforrá vált. Pinkertonnák i föltétlenül szüksége volt Sheridan egy íény- i képére, hogy azt megsokszorosítva, lehetővé tegye Sheridan üldözését. Ily fénykép I azonban nem volt sehol. Pinkerton távirati : parancsot adott embereinek, kik még az éj- . jel betörtek Sheridan összes rokonainak Jade ásóra s onnan ellopva a családi íénykop- i gyűjteményeket.. birtokába jutottak- Slieri- ! dau fényképének. A fényképet megsokszo- J rosrtották s elárasztották vele az egész vi- i lúgot és Sheridan csuklójára Phikerton ipar hét múlva rátette az acélbilincset. Huszonhat évig a „devonshirei hercegnő" elrablójának nyomában Pinkeríon egyik legnagyszerűbb esete a • kővetkező volt: 1876 május 26-aii a londoni | Boud-strect-i. Agnevv-képtárból ellopták a i kincseket crö „Devonshire Gainsborpugli | hercegnő44 képei. Az ügyet Pinkerton vette i a kezébe. Egy év múlva Newyorkban e'- Jfogott egy Ellioti nevit betörőt, kibő! u vál-, jiatás alkalmával azt u szenzációs vuhornási csikarta ki, hogy ö is segédkezett a Boud- streeti képrablásnál s az igazi tettes Woríii, ki Londonban van tt képpel együtt. Wortfi azonban, ki figyelemmel kísérte a. világ üsz- | szes lapjait, értesült a lapokból Elírótt el- j tolatásáról s rosszat sejtve, Déla.frikdba tne- I uekült s eltűnt Pinkerton elöl, ki tűvé tette | utána az egész világot, de hasztalan. Ennek, j oka az volt, hogy Wortli a Hegei bank páti- I célszobájánák -kirablása alkalmával : 1 • i'é" | alatt >a rendőrség kezére került, hét ét re le- l csukták s csak 1898-ban szabadak. ív; Pin- jjkertou -ekkor ismét a sarív-ában von és 1902- | ben sikerüli: kézrekcritenic a világhirü be- j törőt és visszajuttatnia a kincse' érő képet | az Ag-view-képtáríioz. Pinkerton egy szenzációs trükkje I Piiiikertont- egy ízben megbízták azzal, hogy százezer fontot vigyem Newyorkbó! magával egy rendkívül távol cső amerikai cipó, ropogós zsemlye és sárgafényes vajas- kifli nélkül. A kis gyermekek már nem is tudták, ki volt Guszti és milyen ize van a kininek. De a mannafa ott bóbiskolt a püspöki könyvtár kerítése fölött. A..só ágai már egészen rákönyököltek az omló téglafedőkre, amelyek eső és hó ellen védték a hatalmas kőkockákat. A mannafa élt még, de már csak kevés gyümölcsöt hullatott a fehér kövezetre. Csak -annyit, amiből Guszti megreggelizett, megebédelt és megvacsorázott. Ott ült Guszti a mannafa alatt s a kis diákok már nem ismerték őt. A.z emberek egyrésze kéregető koldusnak nézte. Papir- koronát hullajtott a kalapjába. Ilyenkor Guszti felháborodott és visszadobta a cifra szemetet. Nem kell neki pénz, őt maga az Úristen táp álja a mannafa bibliai gyümölcsével. És rendületlenül őrizte a mannafát pajkos suih.'.ncok kődobásai és a tolvajom ellen, akik tűzifának akarták letördelni száraz, görcsös ágait. így védte egymást a múlt idők két ittfelejtett gyám-alt a an vete- ”árija: a mannafa és Guszti, a pereces. Nemrég meglátogattam a várost, ahol diákkorom ifin éveit eltöltöttem. A meredek, kőkockás, hűvös utcán íciba'lagva, megpillantottam a püspöki könyvtár dórosz'opos, sárga épületét. Eszembe jutott a mannafa, az ezüstpiiiés. édeskés, fanyar gyümölcs, a diákélet sok enyhe, apró bája, Guszti, a pereces, a ropogós sóskalács, első szerelmem, első csókom, első csalódáso-fn... ejha, a hátgerincemen édes zsibongás, millió apró hangya íutkározása, arcomon a vér pezsgése, szivemen ellágyulás kéjes láza -- — a fiatalság illata árad a vén könyvtárpalota esö- verte sárga köveiről: ez az örök tavasz, a halhatatlanság illata. Mint a gyerekek valami beígért nagy csoda közeledtére, én is behunytam a szemem, hogy egyszerre -merüljön bele tekintetem a rég nem látott csodákba: püspöki könyvtár sárga dór oszlopai, marmafa, Guszti, a pereces... hiába örültem régi barátaimnak, pusztán csak a dór oszlopokat köszönthettem, mint az örökkévalóság öreg jelképeit. A sárga kőkerítés elhanyagolt, meg-megrokkant, besüppedt, outiadé kouy vétségében csupaszon húzódott fölfelé a kanonokok utcája irányában. Sehol semmi zöldség, semmi ezüstös csillogás, semmi mannafa. Elszorult a szivem. Bekopogtattam a püspöki könyvtár portásához. Megismertük egymást. — Mi lett a mannafával? — Hej, csoda történt azzal. — Hát Guszti, a pereces? — Két éve, hogy eltemettük. — Étien halt? A portás megütödíve nézett rám, -mint valami hitetlenre, kár árukódéra, pogányra. vagy botráwkoztaíóra. — Gusztit az Úristen táplálta a manna- fa gyümölcsével. — De a mannafa kiszáradt. — Persze, hogy kiszáradt. Amikor már nem volt rá szükség. — Beszéljen! — Hát Guszti itt üldögélt a kerítés mellett és mannát eszegetett. Egyszer aztán nagy záporeső szakadt a nyakába, Guszti meghűlt, tüdőgyulladást kapott, két nap alatt meghalt. — Szegény Guszti! — Boldog ember. Nem tud semmit az cinbe re k n y om o-r u s ág á r ól. — Igaz, de mi lett a mannafaval? — A mannafa Guszti temetése napján, elszáradt. Belül már. csupa por volt- odvias, redves, máladt törzse üres volt s csak az Isten csudája tartotta lábán. Néhány friss ágacskája azért még megtermetté a gyümölcsöt, mert Gusztinak szüksége volt a mannájára. Amikor Guszti meghalt, a mannafa kifordult a kavicsos földből és giz-gdzos ágai két nap alatt elszáradtak. — Kár. — Nem kár. Az Isten csodát lett vele Guszti érdekében. Tanulhatunk a mannafa és Guszti történetéből. A portás hangja visszhangosan búgott a bolthajtásos hideg köny v tár folyosón, liléiének fehér falai között a csendes megnyugvás és istenifélelem égi mamuafája illatozott. A IegJ02»& €§ Seí§4»iC$®i»2) §íirácsOTji afároft&f ciij IFlSift in 1 r r 1 JBLll Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg S€IIP11DfliAlj£8l*l6S€ 9 I |)p» Jfca n 1/ 11 Y íí le O t L ll O TI löHtárcdl keserüviz, mert szükség esetén reHS|€)ÍÍZ£$ ClŐÍÍ Stélpollörröl ISöSZ LJ »^ ^ ^ náliQ, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben i55w rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezethet Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. iroo Az ' nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekke ...............—Mlmmi-Til-nrff~‘^nTM1n*T"' ' T|H‘««"nnmw iiiwiiih»miij»wiiii ."in ipjig.' «... . .................. r -vi—'H......r- -- ----------------------- ----------------
