Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-12 / 281. (434.) szám

Szerda, december 12. (*) öj magyar szerző. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A Vígszínház legközelebb be fogja mutatni Szívós Zsigmond „Szerelmi tra­gédia" című háromfel vonásos színmüvét. Szívós eddig tizenöt darabot irt, amelyek közül azonban egyiket sem nyújtotta be egyik színházhoz sem. A Vígszínház most négy darabját fogadta el. A prágai német szinház műsora: Szerda: Az öt frankfurti. Csütörtök: Eocaccio. Péntek- A szép mama. Szombat: Parasztbecsüiet és A bajazzók. Vasárnap délután: Denevér. Vasárnap este: FideJio. A prágai német kisszinpad műsora: Szerda: Dorina és a véletlen. Csütörtök: A merész úszó. Péntek: Júniusi rögtönzés. Szombat: Német nyárspoigárok. Vasárnap délután: A merész úszó. Vasárnap este: Dorina és a véletlen. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jiadriSska ó, szám 1038 ____________________ fp iip.l Országos akció a spoi tmérközések vigalmi­adói ellen. A tucatszámra felvonultatott külön­böző cimeken kisajtolt adók mellett, amellyel egész közgazdasági életünk le van taglózva, a legbántóbb és legfájóbb szomorú adóforma a sportokra is- kivetett vigalmi adó. Amikor felsőbb helyről állandóan hangoztatják a háborúk által talányult, csenevész emberanyag feljavításának, egészségessé, ellentállóvá tevésének szükségessé­gét, ugyanakkor szisztematikusan megfojtják a néhány fővárosi prosperáló sportklub kivételével haldokló vidéki sportklubok tömegeit s így a sportélet fejlesztésére hivatott egyesüléseket kö­vetkezetesen megbénítják. Mert az mégsem lehet irányadó, hogy néhány prágai és brünni álprofi- klub, melyek közönségük tömegei folytán való­ban jövedelmező sporíüzletekké devalválódó fut- ball-életet élnek, egész könnyen leadhatják sok­ezres bevételeikből a jelentékeny percentet, ha­nem illenék az ország abszolút többségét alkotó vidéki sportkereteit is figyelembe venni s azok­nak testfejlesztő feladatait megkönnyíteni elnyo­más helyett. Ezek az agyonvigalmi-adózó mód­szerek és meggondolások késztetik az egyaránt haldokló szlovenszkói cseh-szlovák, - magyar s ál­talában nemzetiségi tekintetek nélkül felsorakozó sportklubjait, hogy felemeljék tiltakozó szavukat a városok elképesztően nagy adóharácsolásai el­len. Kassáé itt is a vezető szerep és hangadó szó, miután az egyes szövetségek semmit sem tesznek vagy semmit el nem tudnak érni. Megin­dult az akció, hogy az összes kassai sportklubok nagyarányú megmozdulással, gyűléssel és a tár­sadalom erőteljes felrázásával kérni, követelni fogják az adócsavarnak megállítását és ragasz­kodni fognak minden adók legméltánytalanabb- jának, legérthetetlenebbjének a megsemmitésé- hez. Valóban ideje volna, hogy egyidejűleg Kassa szimpatikus tiltakozásával a köztársaság összes sportegyesületei csatasorba álljanak és haszonta­lan siránkozás helyett energikusan cselekedjenek. || || |n|f»iv^M—ra—ywMpg'.wiwu—ira™—m—fTTT Miül János szerencséié — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Schöpflin Aladár (8) — Kérem szépen, ne tessék haragudni, de ha ón rosszul csinálok valamit, vagy el­hanyagolom magamat, akkor a nagyságos ur nem szól semmit. Az előbb uigy-e, csak harmadszori csengetésre jöttem be. Végig akartam szívni odakmm a szobámban a ci­garettámat. A nagyságos ur erre nem szólt egy szót sem. A Levaticzky báró ur, akinél eddig szolgáltam, az úgy leszidoitt Volna, hogy a fülem kétfelé áll. Valószínű.eg adott vona két pofont is. Ez pedig kell az ember­nek, mert különben eíkanászodik. Én kérem, amiig ide nem kerültem, jó inas voltaim, ér­tettem a mesterségemet, jól is csináltam. De itt, a nagyságos urnái, mondom, hogy elikanászodok. Már most is rosszabb inas vagyok, elhanyagolom magamat. Pedig arra is kell gondolnom, hogy egyszer innen más helyre kerülök és ott is meg kell állnom a heyemet, szigora gazdám lesz és elkerget, ha látja, hogy el vagyok kapaszkodva. Nekem arra vigyázni kell, hogy a mesterségemben el ne romoljak, pedig itt elromloik a nagysá­gos urnái. A nagyságos ur nagyon jó ember, jó gazdám, de nem tudja, hogyan kell egy inassal bánni. Én nekem, ha meg tetszik en­gedni, itt jelenem jó, de a jövőm rossz és én a jövőben is urasági inas akarok lenni. Kifli János nézett egy darabig fáradtan, elkeseredve Józsefre. Az járt az eszében, hogy ő csakugyan egy ostoba szamár, még azt sem tudja, hogy kell egy inassal bánni. Aztán hirtelen elömtött rajta az elkeseredés. rnjmmbSM Tisztességtelen verseny az utódállamokban Prága, december 11. A népszövetség főtitkára — mint Géniből je­lentik — körlevelet intézett a kormányokhoz, amelyben fölhívta őket, küldjék el képviselőiket Qenfben 1924 május 5-én a tisztességtelen ver­seny elfojtása ügyében tartandó szakértői érte­kezletre. A népszövetségi alapokmánynak egyik cikke ugyanis kimondja, hogy a nemzetek szövet­ségének tagjai intézkedéseket tesznek a kereske­delem biztosságának és az egymásközötti méltá­nyos elbánásnak garantálására. A népszövetség gazdasági bizottsága már ki is dolgozott egy ja­vaslatsorozatot a törvénytelen verseny ellen való hatályosabb védelemről. A tisztességtelen verseny hihetetlen mérete­ket öltött, különösen a volt osztrák és magyar monarchia területén és súlyos károkat okoz Ma­gyarországnak és Cseh-Szlovákiának is. A „Te­mesvári Hirlap" közlése szerint a régi és ismert cikkek egész sorát hasonlóan hangzó elnevezések és plagizált védőjegyek alatt hozzák forgalomba. Egy bukaresti cég ugyanazzal a címkével és ugyanazzal a csomagolással elnevezte a saját gyártmányú pezsgőjét Störley-pezsgőnek. A fon­dorlat már első pillanatra szembetűnő, mert a Störley név „S“ betűje úgy van rajzolva, hogy az inkább valami dísznek tűnik fel. Az uj pezsgő­gyáros cég felhasználta a Tör’.ey-cégnek még a reklámplakátjait is. Az ár természetesen sokkal olcsóbb, mint az eredeti Törley-gyártmányoké. A szintén budapesti gyártású Diana-sósbor- szeszt úgy igyekeznek utánozni, hogy ugyan­olyan csomagolású sósborszeszt árusítanak Dánia elnevezéssel. A Schichí-féle Szarvas-szappan utánzata is forgalomban van. A romániai vállal­kozó védjegyeztette is az áruját, még pedig egy rénszarvassal. Mikor a Schicht-gyár ezért óvást emelt, feleletül az utánzat gyártója társul foga­dott egy Schicht nevű embert s igy rákerült a rénszarvas szappanra a Schicht név is. Az ..eredeti liptói" Temesvárott és környékén kis pinceódukban készül, de azért mint eredeti gyártmány kerül forgalomba „liptói" néven. A svájci Suchard-féle Milka és Velma csoko­ládék „eredeti csomagolásban" Bukarestben ké­szülnek s a Bukarest felirás rajta oly apró, hogy még a gyakorlott szem sem veszi észre. A világhírű Gerbeaud-gyártmányok szintén Bukarestben készülnek, de a bukaresti üzem nem fióküzeme a budapesti Gerbeaudnak. Árak tekin­tetében pedig ezek a védjegycsaló üzemek na­gyon jól tudnak versenyezni az eredeti gyárak­kal, a közönség pedig eredeti Törleynek, Ger­beaudnak, Dianának, Schichtnek gondolva azokat, szivesen vásárolja a hamisítványokat. — Miért pang a szlovenszkói íaexport? Hogy a szlovenszkói ipar és kereskedelem nemcsak a természetes válsággal kénytelen megküzdeni, hanem a bürokratizmus és a hivatalos közegek rosszakarutával is lépten- nyomon harcolni, erre jellemző példát mu­tathatunk be a „Carpathia" egyik legutóbbi hírében. A nevezett lap egy R E. nevű fa- tenmeúőtől a következő panaszt kapta: „Október elején Szacsur rakodóállomáson (a Varannó-terebesi vonalon) egy faszállit- mányt akartam feladni Triesztbe, még pedig az Adri a-szövetség .fuvarszabványai sze­rint. A feladást megtagadták, mert nem akartam frankirozni a küldeményt. Az Adria-szövetség szabványai szerint ugyanis az ilyen küldeményeket bérménkét énül keli fölvenni. Emiatt panaszt tettem a kassai vusutigazgatóságnál, amely panaszomat még csak hat hét elteltével intézte el azzal a megjegyzéssel, hogy át kell adnom a szük­séges nyomtatványokat. Ezeket a nyomtat­ványokat beküldtem. Erre azt az utasítást kaptam, hogy a még hiányzó nyomtatvá­nyokat pótoljam, de nem mondták meg, hogy milyen nyomtatványok hiányoznak még. Sürgetésemre közölték velem, hogy a háromszöges nyomtatványokról van szó, amelyeket a vasúti kocsikra és a .szállító­levelekre kell ragasztani. Bár a nyomtatvá­nyokért járó összeget beküM'tem a kassai igazgatóságnak, azokat mai napig sem kap­tam meg. Most már két hónapja várok és nem áll módomban a szállítmányt elexpe- | diáim. A kereskedelmet és az exportot az | erre hivatott szervek olyan indo'ens módom kezdik, mint sehol a világon." Nem ártana, ; ha a kereskedelemügyi és vasutügyi minisz- i terek a sürü ankét ez és ek során Szlovenszkó és Ruszinszik ó k e re sk e dö vi 1 ág árnak jogos pa­naszaival is foglalkoznának és az ilyen ese­teknek megfe’elő szigorúsággal utána jár­nának. — A Vili. prágai miníavásár. A vásárvezető­ség közli: Tudvalevő, hogy a jövő évi tavaszi mintavásár jelentkezési határideje december 31-én jár le. Annak idején figyelmeztettük az ér­deklődőket, hogy jelentkezéseiket mielőbb juttas­sák el a mintavásár vezetőségéhez. A határidőt nem fogják meghosszabbítani, mive! a rendelke­zésre álló vásárfülkék és helyek nagyrészt már most le vannak foglalva. Magából a fémiparból november végéig kétszáz cég jelentette he rész­vételét és ez az iparág eddig 1000 négyzetmé­ternél nagyobb területet foglalt el. A nagy gép­csarnok teljes igénybevétele máris biztosítva van. A jövő tavaszi mintavásáron újból megismétlik a faipari kiállítást. Élénk érdeklődés mutatkozik a szállodai kiállítás iránt is, úgy hogy a kiállításra jelentkezett cégeket alig birják elhe’yezni. Ezen a kiállításon résztvesznek az éttermi üzemek szálli­í "A > j \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 \ * J ° r-v \ Saját készitményü finom férfi % S \ és fehérnemű, asztal- ai!; £ ^ \ térítők é3 mindennemű lenáru £ •sS \ ^g* j \ ---- Árusítás nagyban éa kicsinyben £ * £ tó i (berendezők, italgyártók) is. A tavaszi minta- vásár keretében nagyszabású automobil-kiállítás is lesz és nagy érdeklődéssel tekintenek a külföl­di csoportkiállitások elé is. — A Bankhivatal kimutatása. A Bankhivatal december első heti kimutatása szerint a bankjegy- forgalom 225 millió koronával 9025 millióra csök­kent. A devizakészletet 96 millióval 1400 millióra apadtak és csökkentek a nemesfémkészletek is 6.6 millióval 1045 millióra. A felek zsirókövetelí- sei 73 millióval 1120 millióra, a váltótárca pedig 3.8 millióval 600 millió koronára emelkedett. Az értékpapirleszámitolás 7.6 millióval 141.9 millióra, a lombard pedig 37 millióval 885 millióra csök­kent. A vagyonadóra 46.5 millió koronát fizettek be, eddig összesen 3458.9 millió koronát. A bank­jegytartalék 81 millióval 2061 millió koronára növekedett. — A népjóléti minisztérium a gabona- kivitel ellen. A népjóléti minisztérium ár- osztályának működési jelentésében rámutat a gabonaárak hirtelen emelkedésére és emiatt azzal a tervvel foglalkozik, hogy a gabonák ivit éli engedélyeket a jövőben be fogja szüntetni. A már kiadott engedélyeket nem fogják meghosszabbitani. — A bőr- szakma árakciója során megállapították,, hogy a bőrgyáraknál használt nyersanya­gok 80—90 százaléka belföldi eredetű és igy lehetséges volna, hogy a bőrárak alakulásá­ra hivatalos helyről irányitáan hassanak. Mivel a szén olcsóbbodása a bőrárak alaku­lására nem volt hatással, a minisztérium ár- osztálya olymódon kívánja a börárak ol­csóbbodását előidézni, hogy az idegen bor- behozatalt vámkoefficiens nélkül fogja meg­engedni. Ez annál inkább szükséges, mivel a cipőgyártó ipar a nagy börárak miatt vál­ságos helyzetben van. Naponta zárnak be cipőigyári üzemeket, ami csak fokozza a munkanélküliséget. A cipőszakmában a drá­gulás egyébként a túlzott üzleti nyeresé­gekre is vezethető vissza, mivel például a boxcipölk ára a gyárban 55—60 korona, a kiskereskedelemben pedig 130—150 koronát kérnek él értük. — Megtiííotíák a nyerscukor kivitelét. A kormány utasította a finomítók és nyers- cukorgyárak ellenőrző közegeit, hogy szün­tessék be a nyerscukor kivitelét. A kor­mány intézkedése részben a belföldi szük­séglet fedezése végett, részben pedig azért történt, hogy a belföldi cukorárakat a világ­piac cukoráraitól függetlenül alacsonyan tartsa. Az erre vonatkozó rendelet legköze­lebb meg fog jelenni. = Szabályozták a romániai védjegykérdést. Bukarestből jelentik: A Monitorul Oficial az ipar- és kereskedelmi miniszter következő rendeletét közli: — Valamennyi bejegyzett és az osztrák­magyar uralom idején törvényesen bejegyzett védjegyek hat hónapon belül megújíthatók és ér­vényesíthetők, amennyiben ezek a védjegyek a Romániához átcsatolt területeken érvényesek vol­tak az átcsatolás Idejében. Az érvényesítés iránti kéréshez hiteles kivonatot kell csatolni a bécsi, illetve budapesti kereskedelmi kamarának a véd­jegyekről vezetett jegyzőkönyvéből. Az érvénye­sítést az ipar- és kereskedelemügyi r.űmszte- az érvényesítő bizottság véleményezése alapján idja meg, de csakis azokra a területekre nézve, ame­lyeken a védjegy előzőén érvényes v&lt s me­lyek ma Románihoz tartoznak. Hát kicsoda ő, micsoda ö, hogy mindenki igy kiabál vele, még ez az inas is. Rettenetes düh fogta el és rákiáltott Józsefre: — Mit locsog maga nekem itt össze­vissza? Azt mondom, menjen a dolgára, mert... József csöndesen, komolyan és aláza­tosan mondta erre: — Ez igy mar jobban van... így már érzem, aki parancsol nekem... Kitli János dülhe erre mértéktelenre fo­kozódott. Mindaz a bátorság, keserűség, megalázottság, ami az utolsó időben felgyü­lemlett benne, most kitört belőle. Felugrott a díványról, nagyot káromkodott, hata.ma-1 san pofonvágta Józsefet. — Most aztán takarodj a dolgodra, meri úgy kiváglak, hogy ... József kiment a dolgára, amelyet na­gyon rendesen, pontosan elvégzett. Többet nem hozta szóba a felmondást. Kitli János pedig, most már csak azért is, úgy ahogy volt, teljes pongyolában, le- heveredett a pamlagra és olyan jól érezte magát, mint még talán soha, amióta ur lett belőle. Úgy érezte, most igazán ur volt, merészen, erélyesen cselekedett. Most az egyszer nem gondolt arra, hogy amit tett, az megfelelt-e az illemtan szabályainak. Azt tette, ami jól esett neki és enneík örült. Ké­nyelmesen lapozgatta az újságot és elaludt tőle. Egész felfrissülve ébredt föl, miikor egy óra múlva belépett hozzá Pali, hogy hívja ebédre. Még vele szemben is bátrabb és el- számtabb volt. Pali ezt mondta neki: — Kérlek, ne vetkőzz máskor úgy le, ha pihenni akarsz. Úri emberhez nem illő ez. Kitli János a lázadó rabszolga mosolyá­val felelte; — Jól van. jól, úri ember is csinál olyat, ami jól esik neki. Pali nézett egy nagyot, szólni akart, de elharapta. Érezte, hogy Kitli János lázadó hangulatban van, nem tanácsos most vele kikezdeni. Most először, mióta együtt jár­tak, abba a vendéglőbe mentek ebédelni, amelyet Kitli János választott ki. IX. A telefon ott állott Kitli János asztalán, de vajmi ritkán akadt dolga. Inkább csak szimbóluma volt annak, hogy ez nri lakás, ahol úri ember bonyolítja le mindenféle nri dolgait, omlik mindig sürgősek. Kitli János néha elmerengett azon, hogy ml mindent le­hetne ezen a telefonon elintézni: meghívá­sokat elfogadni és visszautasítani, jóbará- toklkal randevúkat rendezni, szép hölgyeket üdvözölni reggelijük után, vizitbe bejelent­kezni, isteneim, mi mindenre jó a telefon annak, aki élénk társadalmi életet él! Ez azonban, az élénk ársadalmi élet, mind csak a jövő reménye vol Kitli Jánosra nézve, egyenlőre még csaik az illemtan, a párbaj- kódex, a tánctanár és a vivómester és min­denekelőtt Vasady Pali rabigájába görnyedt és még sok keserves tanulás, fáradságos gyakorlás állott előtte, amíg arra gondolhat, hogy az úri társadalom egyenértékű tagja lehet. Vasady Pali ezt megmagyarázta neki és őneki volt annyi esze, hogy belássa, ennyire teljesen készületlenül nem léphet be a társaságba Kii önben is, a társaságba nem lehet csak úgy, rnir mix. dir nix belépni, mint egy kávéháziba, annak, aki nem szüle­tett bele és nincs semmi ismeretsége. Kell valaki, aki bevezesse és Kifli Jánosnak nem volt senkije, csak az egy Vasady Pali. Tehát alkalmazkodni kell ahhoz, amit Vasady Pali mond. Kitli János szeme előtt az úri társa­ság úgy állott, miint valami vizsgáló bizott­ság, amely gondosan megvizsgál mindenkit, aki bele akar kerülni és akiiben hiányt talál, azt szigorúan visszautasítja. Nem is úgy gondolt Kitli János az úri társaságra, mint valami különféle egyéni szokása, és ízlésű emberekből álló valamire, hanem mint eg,y szoros egységre, amelyet ugyanazok a szo­kások, követelmények és szabályok foglal­nak Össze és ezeknek a szokásoknak, köve­telményeknek és szabályoknak az ismerete az előfeltétele annak, hogy az ember úri társaság tagja lehessen. Kitli János például még mindig nem tu­dott úgy enni, ahogy úri embernek kell Va­sady Pali majd minden ebéd után megszid­ta érte. — Mit gondolsz, ha uritársaságban ebé­delsz és igy csámcsogsz, mit szólnak hozzá? Kitli János belátta, hogy valami rosszat szólnak hozzá. De viszont nagyon nehéz csámcsogás nélkül enni. A jó isten tudja, hogyan tudják mások, csámcsognak-c vagy sem, de Kitli János mindig azt hitte, hogy most már talán csak nem csámcsog, pedig mégis csámcsogott; Vasady Pali tisztáin hal­lotta a csámosogását, pedig cigányzene is volt a vacsoránál az étteremben. Be kellett látni: Kitli János azt hitte mostanáig, hogy ügy eszik, mint egy rendes ember, pedig tulajdonképpen úgy evett, mint egy disznó. Még enni is újra meg kell tanulni, pedig hát az ember azt hinné, hogy azt legalább meg­tanult akkor, mikor az anyja tejétől eivá­lasztották! (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom