Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-06 / 277. (430.) szám

Csütörtök, december 6. 3 it magfjar Kormány 230-300 milliárdos belföldi Kölesül vesz ül? A külföldi kölcsön folyósításáig fedezni kei! az államháztartást — A nemzet- gyűlés iatei peliáctös napja —KSehelsherg Kuné gróf közoktatásügyi miniszter megérkezett Prágába A szessáliss költségvetési bizottsága általánosságban elfogadta a költségvetést Prága, december 5. A szenátus költségvetési bizottsága ma a miniszterelnök és több miniszter jelenlété­ben megkezdte a költségvetési javaslat vi­táját. Becska pénzügyminiszter rövid expo­zét mondott, amely lényegében megegyezik képviselőházi nyilatkozatával. Figyelmet érdemel Horácses főelőadó jelentése. Horá- csek kívánatosnak mondatta, hogy a jövő­ben október 1-én terjesszék be a képviselő­háznak a költségvetést, nehogy, mint ebben az esztendőben is, mindig olyan időben ke­rüljön a szenátus elé a büdzsé, amikor a szenátus az ex-lex kikerülésének okából már nem változtathat a javaslaton. Tiltako­zott az ellen, hogy a szenátus múlt évi ha­tározati javaslatait a kormány nem vette figyelembe. Véleménye szerint a korona bizonyos mértékig stabilizálva van, de nem lehet megjövendölni, hogy ez a stabilizálás végleges lesz-e, mivel még nincsen arany­valutánk. Ma persze nem lehet áttérni az arany valutára, mivel ennek hiányoznak az előfeltételei, mint például a megfelelő arany- készlet, az állandóan aktív kereskedelmi mérleg és egy valóságos költségvetési egyensúly. A valuta stabilizálása a drága­ság kérdésével is összefügg. Ha a drágaság leszállítását el akarjuk érni, nem akadályoz­hatjuk rneg, hogy a korona vásárló ereje ne emelkedjék. A költségvetésnek három mil- liárddal való leszállítása nem a szükségletek csökkenésére, hanem az árak leszállítására vezethető vissza. Az adóteher csökkentésé­re kell törekednünk, mivel közgazdasági életünk elviselhetetlennek érzi a magas adó­kat. Fölkérte a közgazdasági tárcákat, külö­nösen a vasúti és postaügyi minisztériumot, hogy takarékoskodjanak. A kereskedelmi politika tekintetében követeli, hogy az rend- izeresebb legyen. Helytelennek mondotta a prohibiciós politikát, .az engedélyezési rend­szert és a természetellenesen magas vám- íoefflelenseket. Számos szónok hozzászólá­sa után Horácsek zárószavában kijelentette, ftogy az állami adósságokat amortizálni kell. Az 'általános vitát erre befejezték és meg­kezdték a részletes vitát. A Tisza-pör a kuria elölt Budapest, december 5. (Bu.dapes t‘i szerkesztőségünk telei önje­ién tése.) A Kúria ma délelőtt kezdte meg a Tisza-por tárgyalását. Ma délelőtt csupán egy vádlott: Gartner Marcell került a bíró­ság ele. A por eredeti vádlottjai közül, mint ismeretes, az államügyészség Friedrich Ist­ván és Lengyel Zoltán ellen elejtette a vá­dat, Fényes Lászlót pedig a törvényszék fölmentette. Fényes főiméütésébe az ügyész is belenyugodott és igy az jogerőssé vált. Kéri Pált a törvényszék halálra ítélte, őt azonban az orosz fogolycsere alkalmával el­szállították az országból. Gártnert a tör­vényszék tizennégy évi fegyházra ítélte. Ezt az ítéletet a tábla is helybenhagyta. A Kuba tárgyalását Ráth Zsigmond ta­nácselnök vezeti, míg a vádhatóságot Polgár Miikilós koronaügyész képviseli. A ma dél­előtti tárgyalás az iratok ismertetésévei telt el. Az iratok szerint Gartner személye körül igen sokféle' kombináció van forgalomban Egyszer doktornak vallotta magát, máskor pedig mérnöknek. Gartner a háborúban egy­szer mint tizedes, másszor mint főhadnagy szerepelt. Ezután íülolvasták a forradalom előzményeit és előkészítését, valamint az 1918 október 31 tiki eseményeket ismertető tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyve­ket. A Kurta valamennyi semmis égi panaszt elutasította. A pörbeszedek után délután négy óraikor hirdették ki az Ítéletet. A Kúria a tábla ítéletét helybenhagyta. Ezzel'Gartner tizennégy esztendei fegyházra szó'ó bünte­tése jogerőssé vált. A jog* oktatás reformja. A kormány prá­gai német nyelvű esti lapjának jelentése sze­rint illetékes körökben a jogi oktatás reform­ját tervezik. A prágai cseh egyetem jogi ka­rának tanári kollégiumában azt indítványoz-- zák, hogy a jogi tanulmányok a jövőben is négy évre terjedjenek és hogy a harmadik szigorlatot kát szigorlatra osszák, úgy, hogy a doktorátus elérésére négy szigorlatra lesz szükség. A harmadik szigorlat tárgyai volná­nak az alkotmány, közigazgatási és nemzet­közi jog, a negyedik szigorlaté pedig a nem­zetgazdaságiam pénzügytan és jogb"'cseled; A vizsgadiiakat le akarják szállítani 280 ko­ronáról 250 koronára. Budapest, december 5. (Budapesti szerkesztőségünk telerou- jelentése.) A Pesti Hírlap a kö.csö-n ügyé­ben illetékes helyről arról értesül, hogy az egész anyag két csoportra osztható. Atz egyikbe tartozik magának a kölcsönnek a lebonyolítása, míg a másik csoportot azok a gazdasági és pénzügyi kérdések alkotják, amelyeket még a kölcsön folyósítása előtt rendezni kell. Sir William Good már a nép- szövetség pénzüg3Ü albizottságának London­ban hozott döntésekor kijelentette, hogy most már Magyarországnak a maga részé­ről kell megtennie azokat az erőfeszítése­ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ki­érdemelje a külföld bizalmát. Ez a gazdasági erőfeszítés arra irá­nyul, hogy miként lesz az ország képes arra, hogy a bankóprés megállítása után az államháztartás kiadásait a sajátjából fedezze mindaddig, amíg a kölcsön első részletét nem folyósítják. A magyar kor­mánynak igen nagy erőfeszítéseket kel! tennie, hogy ennek megfelelhessen. Első­sorban egy belföldi kölcsönt keli fölvenni, amelynek olyan nagy összegűnek kell !ennie,-hogy abból a kölcsön folyósításáig az államháztartás hiányait fedezni lehes­sen. Hír szerint a kormány esetleg kény­szereszközökkel fogja ezt a belföldi köl­csönt megszerezni. A különböző gazdasági és kereskedelmi szervezetekre egyformán rónák ki azt az összeget, amelyre szük­ség van. A be’íö'di kölcsön összege 250— 300 milliárd korona között fog mozogni. A kölcsön első részletének folyósításáig a kormánynak 90 milliárd koronára van szüksége, hogy az államháztartás hiányait fedezhesse. Ez év végéig, illetve január végéig, amikor a kölcsön első részletének folyósítása várható, az államháztartás de­ficitje 90 milliárd koronára fog rúgni. Megáll a bankóprés Káüay Tibor pénzügyminiszter ma dél­után a bankvezérekkel tanácskozott a belföldi kölcsönről. Az általános véle- meny az, hogy a belföld! kölcsön fölvé­tele nem ütközik akadályokba és nem lesz szükség kényszereszközökre. A pénz­intézetek teljes mértékben támogatják a belföldi kölcsön tervét. Ha kényszeresz­közökre szükség lesz, akkor a jövedelmi adó alapján fogják a kényszerkölcsönt ki­vetni. A kormány a bankóprést megál­lítja és a jegy intézettől nem fog több köl­csönt fölvenni. A bankvezérek a külföldi kölcsön fölvételének módjairól és az ál­lami jegybank megszervezéséről is ta­nácskoztak a pénzügyminiszterrel. Inierpelláciős nap a nemzetgyűlésen A nemzetgyűlés interpelláciős könyvé­be tizenegy interpellációt jegyeztek be. Szi­lágyi Lajos a Bethlen-Prónay-afíér ügyében intéz kérdést a miniszterelnökhöz. Mint is­meretes, ebben az ügyben a nemzetgyűlés szombati zárt ülésén heves jelenetek' ját­szódtak le, amelyeknek következménye több lovagias ügy lett. Szilágyi rövid interpellá­ciójában arna kéri a miniszterelnököt, hogy ezt az ügyet minden vonatkozásában ismer­tesse meg a nemzetgyűléssel. Szilágyi Lajos egy újságírónak kijelentette, hogy reméli, hogy a miniszterelnök ezúttal eleget fog tenni kívánságának és még ma felelni fog az interpellációra. Alföldy Béla a bácsmada- rasi határviszonyok következtében előállott gazdasági és politikai helyzetről, Nagy Ernő pedig a főudvarnagyi bíróság jogellenes mű­ködéséről és a Habsburg-ellenes állampol­gárok üldözéséről interpellál. Az előbbi .in­terpellációjában fölhozza, hogy a főudvar­nagyi bíróság a Habsburg-családot tör­vényellenesen uralkodóháznak tekinti. Kiss Menyhért Komoróczy Iván szatmári fajvédő alispán föifüggesztáse ügyében intéz inter­pellációt a belügyminiszterhez. Az ülést 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly a'elnök. A napirend értelmében foly­tatták a földreformnovella vitáját.. Napirend után áttértek az interpellá­ciókra. Fábián Béla egyes lapok izgatásai el­len intézett interpellációt a belügyminisz­terhez. Rakovszky Iván belügyminiszter: Kijelentette, hogy Fábián kifogásai a Szózat ellen jogosak. De más sajtóorgánumok is kö­zölnek valótlan híreket. Ami az Andréka ellen emelt kifogásokat illeti, Andréka a Kovács­testvéreket besúgókul akarta fölhasználni, (óriási zaj a szocialistáknál: Gyilkosokat akar rendőrspicliknek fölhasználni! Egy per­cig sem maradhat a helyén! El kell csapni!) Bejelenti a miniszter, hogy Andréka holnap már nem áll a detektivtestület élén. Nyomban elcsapni azonban nem lehet, mert egy érde­mes, régi tisztviselő. Fábián és a Ház tudomásul vette a bel­li gy min i s z te r válaszát. Az ülés még tart, Uiainék fogva maradnak A tábla ma foglalkozott Ulamnak, Bobu- lána'k és Szemerének a törvényszék vádta- nácsának ama döntése elten beadott fö.folya­modásával, amely további fogvatartásukat rendelte el. A tábla a föltől y amid ást vissza­utasította és igy ÜHaiinélk a tárgyalásig to­vábbra is fogva maradnak. Apponyi a külföld bizalmáról Apponyi Albert gróf ma délelőtt meg­jelent a parlament épületében. A képviselők az ősz politikust nagy ovációkban részesí­tették. Apponyi a folyosón úgy nyilatko­zott, hogy Magyarország helyzete iránt a külföld, különösen pedig Amerika bizalma rendkívül megszilárdult. A külföld tudja, hogy a Kelettel való kereskedelmet csakis Magyarországon keresztül lehet lebonyolí­tani. Budapest erre a célra igen megfelel és igen megbízható. December 12-én foglalkozik a nápszövetság a kölcsönnel A Lidové Noviny jelenti Parisból: A nép- szövetség tanácsa december 12-én fog fog­lalkozni a magyar kölcsön ügyével. A lap egy más helyen úgy kombinál, hogy Magyar- ország részére főkormánybiztossá vagy Zimrnermannt, Ausztria főbiztosát, vagy Janssent, a népszövetség tanácsának belga tagját fogják kinevezni. A riép&z ö ve síéig ülésén, amelyen a ma­gyar kölcsön ügyében döntenek, a csah-szlo- vák, .romám és jugoszláv megbízottaik is részt fognak yenmii. Klebelsfeerg- Prágában Klebe’sberg Kuné gróf vallás- és közok­tatásügyi miniszter a ma reggeli gyorsvonat­tal Prágába érkezett, hogy a cseh-szlovák kormánnyal letárgyalja a két állam között még függőben levő alapítványi és levéltári kérdéseket. A miniszter kíséretében varrnak: Gervay-Wo-lff Nándor helyettes államtitkár, a kultuszminisztérium alapítványi ügyosztá­lyának vezetője, Pogány Frigyes kultuszird- niszteri tanácsos és Dőry Ferenc, az Orszá­gos Levéltár igazgatója. A minisztert a pá­lyaudvaron a cseh-szlovák külügyminiszté­rium részéről WelÜmer osztályfőnök és Kün- zel-Jizersky követségi tanácsos, a cseh­szlovák külügyminisztérium politikai osztá­lyának főnöke fogadták. A prágai magyar követséget a fogadásnál Víílíliani Frigyes báró prágai követ és Nagy László követségi tit­kár képviselték. Kiebelsberg miniszter kísé­retével együtt a Hotel de Saxe-ban száílfoít meg. Á magyar-román tárgyalások Kreisz Róbert, a Tőbe igazgatója, aki részt vesz a magyar—román tárgyalásokon, ma Budapestre érkezett, hogy a kormánytól instrukciókat kérjen a további tanácskozá­sokhoz. Újságíróknak kijetlenette, hogy a tár­gyal ásó anyagáról még nem nyilatkozhatiik. Reméli, hogy az anyagi öldoligozásával ka­rácsonyig elkészülhetnek. N:mcs kizárva azonban, hogy újév után folytatják a tár­gyalásokat. Ledebur akadályozta meg a cseh—né­met kormányt? A nemzeti demokratapárti Kole közli azt a fantasztikusnak tetsző hirt, hogy Krepek német agrárius képviselő a né­met munkaközösség megalakulása után hosz- szu tanácskozást folytatott Svehlával, ame­lyeknek során abban állapodtak meg, hogy a német munkaközösség belép a kormánykoalí­cióba, egyelőre miniszteri tárcák nélkül ugyan, de nemzeti, gazdasági és pénzügyi en­gedmények ellenében. Mikor erről Lodgman tudomást szerzett, állítólag rábírta Ledebur- Wicheln német keresztényszocialista szená­tort, hogy tegye lehetetlenné a cseh—német biok megalakulását. Ledebur állítólag azért mondotta el emlékezetes bestédét, amely az­után fölrobbantotta a Svehla—Krepek-féle megállapodásokat. A francia álláspont győzött a tangeri kérdésben Róma, december 5. A Messiagero a Times-nek a tengeri egyezményről szóló je­lentésével foglalkozik. Az egyezmény: az olasz kormány még nem ismeri, de a jelek szerint úgy látszik, hogy a franciák a tangeri kérdésben nagy elő­nyöket vívtak ki. Az olasz kormány még nem döntött, hogy az egyezményt elismeri-e. A Tribuna az egyezményről igy ir: — Anglia Tanger nemzetközivé tételére tö­rekedett, míg Franciaország a szultán szu­verenitását akarta francia ellenőrzés alatt. A francia álláspont győzött, valószínű, hogy Anglia rekompenzúciókaí kapott engedé­kenységéért. Baldwin az antánt, vagy nemantántról London, december 5. Baldwin miniszter­elnöktől választói malwemi beszéde alkal­mával azt kérdezték, hogy biztosithatja-e őket arról, hogy mindent meg fog tenni, ami hatalmában van annak érdekében, hogy Németországot fizetésre késztesse és haj­landó-e a franciáknak ily irányú akciójához a szükséges támogatást megadni? Baldwin igy válaszolt: „Válaszom igenlő. Úgy hi­szem sikerült ekképp helyreállítanám Fran­ciaországgal az antantot, azonban ismételten meg kell jegyeznem, hogy elsősorban Anglia érdekeit fogom szem előtt tartani.1* Terjed a wmm iszonyat Kommunista propaganda Afrikában — „Él­jen a fékét© afrikai szovjet köztársaság" Cop-Town, november végén. (Saját tudósítónktól.) Valamikor azt ál­lították, hegy minden ut Rómába vezet, ma ezt igy lehetne folytatni: és útközben min­denütt Moszkvával találkozhatunk. Prágá­ban csak úgy, mint Honoluluban, Németor­szágban és az indiai szigeteken egyaránt a moszkvai kormány és a harmadik internaoio- nálé ügynökei mindenhol törekednek karölt­ve a kommunista vüágíarradalom • propagá­lására és az orosz külpolitikai 'befolyás nö­velésére. A moszkvai propaganda szálai egész Afrikáig elnyúlnak, ahol az agitátorok vad beszédekkel próbálnak a benszülöttek egyszerű kedélyére ihatni, zászlójukra ezt a jelszót Írva: „tengerbe a fehérekkel11. Az afrikai propagandában nemzeti és marxi elemek összevisszasága uralkodik. A propaganda célja a fekete afrikai szovjet- köztársaság kikiáltása. A propagandisták leg­inkább az Abesziniában székelő aetbiopiai egyház papjainak köntösében lépnek föl. Is­ten szabad ege alatt összegyűjtik híveiket és lázitó beszédeket mondanak a primitív lelkű tömegnek. Ha egy fehér ember közele­dik az „ájíatos" gyülekezet színhelyéhez, az állítólagos pap hatalmas bibliát vesz elő és mindaddig, míg az idegen körükben tartózko­dik, imákat mormol, hogy aztán a fehér em­ber távozásával annál nagyobb hévvel foly­tassa l'ázitását. A propagandát illegális, titkos akcióbi­zottságok pénzelik és a szónokok a moszkvai propagandaiskolából kerültek ki. Az orosz szovjetkormánynak a nagymérvű mozgalommal igen komoly céljai vannak, ugyanis az angolszász viiágb’okk nyugalmát akarja megzavarni, hogy az eljövendő idők hatalmas angolszász-orosz küzdelménél a forrongó Afrika megbízhatatlanságából szár­mazó előnyöket a maga céljaira kihasznál­hassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom