Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-05 / 276. (429.) szám

Szerda, december 5. SPORT A Kassai Atlétikai Club jubileuma Kétnapos ünnepségek — Impozáns díszközgyűlés A KAC huszadik jubiláns esztendejének méltó megünneplésére tervezett ünnepségek a legtelje­sebb és legmaradandóbb erkölcsi siker jegyében folytak le. December 1-én délelőtt 10 órakor nyi­totta meg Szepessi Miksa dr. alelnök a KAC jubi­láns és szinte muzeális jelentőségű kiállítását. A Polgári Társaskör olvasótermében kiállított mint­egy 10 serleg, félszáz éremtabló és tiszteletdij, a hősi halottak emlékei, rengeteg fénykép oly meg­lepődést és legtöbb szivben megilletődést váltott ki a kassai társadalomból, hogy ez minden eről­tetett frázisnál több dicséretet jelent. A 70 centi- méteres monumentális Rákóczi-serleg, a kolozs­vári aranykehely, a Freudenfeld, Csibor, Leszt, Pécsi stb. kiállítási serleg és tiszteletdij mind­megannyi muzeális becsii történelmi ereklye. Az egyes versenyzők valóságos versenyt fejtettek ki müizlés dolgában tablóik dekorálásában, a közön­ség pedig — főként vasárnap — zsúfolásig meg­töltötte a szűknek bizonyult termet. A nagy ér­deklődésre való tekintettel az elnökség a harma­dik napra is nyitva tartotta a kiállítást. December 1-én este a Schalkház díszterme fo­gadta be a legjobb KAC-pubiikumot a műsoros est és táncmulatság élvezetére. A műsort csupa jeles KAC-tag zene-, ének- és tornaszáma töltötte ki megérdemelt nagy sikerrel. A jubiláris ünnepségek kulminációja a vasár­nap délelőtti díszközgyűlés volt. A Társaskör nagytermét szinültig megtöltötte a sok-sok társ­klub képviselője, a klub lelkes tagjai mindkét nem­ből. Az elnökségi asztalnál Ladányi Jenő dr., Sámsony János, Körpner Sándor. Sikora Emil, Szepessi Miksa dr., Várnay Ernő alelnökök és Braun Béla főtitkár ültek s az asztalt a társklubok babérkoszorus, tiszteletdíjas emlékei terhelték meg. Az ülést a klub történetére és szerepkörére vonatkozó magvas beszéddel Ladányi nyitotta meg. Utána kitörő lelkesedéssel Horváth Lajos dr. ügyvédet, a KÁC legrégibb alapitó tag­ját választják meg elnökké. Horváth dr. elnöki székfoglaló beszédében filozófiai elmélyedéssel, széles látókörrel s tudással konstruált szónoki re­meket nyújtott a díszes közönségnek. Felcsen­dült ajkán az egyetlen válasz, mi a véres cafa­tokban heverő társadalom mohó békevágyát és harmóniáját megteremtheti s ez a sport. Ezután egymásután felszólaltak a KAC-ot üdvözlő meg­bízottak. A CsAF—MLSz kassai kerülete részéről Farkas Zoltán dr., a K Slavia részéről Csernoch Matej beszélt. A KSC nevében annak illusztris elnöke, Fekete Béla hozta testvéri kézszoritását és a testvéri kötelékek szorosságát dokumentáló szavait a klub kézihimzésü kék-piros selyemzász­lajának áínyujtásával pecsételte meg. A KAC-nál is idősebb Eperjesi TVE a múltból visszhangzó és mindvégig igaz, meleg sportszeretetét Ferderber dr. fejezte ki; a Kassai Törekvés részéről Lusztig S., a Zsidószövetség és Hakoah részéről Spielber- ger L. mondották el őszinte üdvözletüket. Sorban megemlékeztek a távolabbi és közelebbi sportklu­bok (köztük a Pozsonyi TE) és KAC-tagok leve­leik, sürgönyeik utján a jubiláló KAC-ról. Czapek Ödön pécsi dohánygyári igazgatót és Barsay Osz­kárt, a MAC és MASz alelnökét Klebersberg Géza és Urbán Pál dr. mellé örökös disztagokká vá­lasztották valóban hervadhatatlan érdemeik elis­merésére. Várnay Ernő a Grusetsky Ferenccel ez alkalomból szerkesztett jubileumi emlékkönyvéből ■famwinwBBBTíniii 11*11111.1 kim KIUl János szerencséje — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sdiöpflin Aladár (3) — Mit csinálna Müilter u.r, ha sok pénze vo'lna dollárokban? — Attól függ, hogy mennyi az a sok? — mondta óvatosan Müiler ur. — Hát sóik ... Mondjuk husz-harmönc- ezer dollár. — Ja úgy — kiáltott Müiler ur és az arca íölderült, mert látta, hogy itt. csak kel­lemes ábrándozásról van szó, ennek pedig ő mestere volt, mert hiszen üres óráiban min­dig arról szokott ábrándozni, hogy mit csi­nálna, ha nagyon sok pénze voÜMa. Kifejtette tehát részletesen a programját, amely röviden abban állott, hogy a pénz fe­lét meghagyná dollárokban, mert a dollár az jó pénz marad, ha egész Európa fölfordul is, a többin pedig venne jó, finom értékpapíro­kat. Abból a nyereségből, amely igy szinte magától ütné a markát, úriember módjára élne, nagy lakást bérelne, inast tartana, úri­emberek ismeretségét keresné. Nem nehéz az annak, akinek sok pénze van. Aztán a többi már magától menne. Üzlettel semmie- esetre sem foglalkoznék, mert az való egy küzködő, szegény kereskedőhöz, de nem való egy gazdag úriemberhez. Sokáig beszélt er­ről Müiler ur. Müllerné nagyságos asszony is beleszólt; elkezdtek ábrándozni, számolgat­tak, kiderült, hogy nagyon könnyen és szé­pen tudnának havonkint öt-hat milliót elköl­teni. Müllerné nagyságos asszony már azo­kat a hölgyeket is kijelölte, akikkel barátkoz­nék, a zsurjait szerdai napokra tűzné ki, bun­dának inkább seaískint venne, mint asztra- kánt; Müiler ur pedig közéleti pályára gon­% felolvasta a KAC hősi halottainak emlékezetére Merényi Gyula reminiszcenciáit s ezt a közgyűlés állva hallgatta végig, miközben sokak szemében felcsillogtak a fájdalmas visszaemlékezés könnyei. Végül Szepesi dr. zárta be magas szárnyalásu be­szédével az örökké emlékezetes közgyűlést. A KAC e napjaival oly emléket vallhat magáénak és oly magasra emelte a griffmadaras kék-sárga lo­bogót, aminővel igen kevés klub dicsekedhetik s ahová elérni nagyszerű feladat. (v. e.) Jugoszlávia nern készülődik a Párisi olimpiád­ra. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A jugo­szláv atlétáknak egyetlen pályájuk sincsen, ahol az atlétikai tréninget folytathatnák s igy valószínű, hogy Jugoszlávia csak labdarugók dolgában fog komolyabb versenyző fél gyanánt a párisi olim­piádra föllépni, mig az atlétikát kellően be nem gyakorolt, tréning nélküli versenyzők fogják kép­viselni. Ennek az áldatlan állapotnak itt is a poli­tika az oka, amely nem akarja szóhoz engedni azokat az atlétákat, akik nem — szlávok. — Emelkedett a cseh-szlovák bankjegy­forgalom. A pénzügy minisztcmirm banikihiva- taiénalk november 30-i'kd kimutatása szerint a bankjeigyfOTgaíloim 461 millióvá'! emelkedett s összesen 9250 milEíót tesz ki. A zs'-róköve- teféselk 364 millióval csökkentek 1047 milliós tételre. A vél tó tárca 15, a lomban*! 69 millió K-vail növekedett. A devizakészlet 156 mü- íióval csökkent 1497 millióra. Az aranykész­let 8 millióval 1052 millióra csökkent. A va­gyonadóra történt fizetések 30 millió K-t tet­teik ki. A bankjegy tartalék 393 millióval ke­vesebb, mint az előző kimutatásiban ós 1979 millió koronát 'tesz ki. — A bankok felemelték a kamatlábai. A bankok szövetségének tegnapi ülése elhatá­rozta, hogy a baokkamiatlájb föleiméiése foly­tán december 5-töl a kamatlábat 0.75 száza­lékkal! föleimidiik. A betétkönyvek kamatjába továbbra is Változatlan .marad. — A vasárak leszállítása. A kereske­delemügyi minisztériumban e napokban tár­gyalások voltak a vasárak leszállításáról, Megállapodás nem létesült, mivel a vas ipar képviselői a leszállítást a vasúti tarifának ja­nuár 1-én történő életbelépésétől teszik füg­gővé. — Szlovenszkói részvénytársaságok föl­számolása. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi. Stella-részvénytársaság december 8-iiki köz­gyűlésében felszámolását fogja elhatározni. Az 1913-ban alakult társaság részvénytőkéje 500.000 korona volt, vesztesége 157.999.40 korona. A trszfenai kőolajfinomitó részvény- társaság szintén elhatározta felszámolását. — A Nasíel uj cseh-szlovákiai üzletei. A Nasici részvénytársaság Beregmegyében egy uj fűrésztelepet épit és Szlovenszkó felső ré­szén, valamint Huszton több kisebb száz­ezer holdas erdőkitermelést végeztet. A Na­sici cseh-szlovákiai telepei főleg talpfa és tűzifa termelésre rendezkedtek be. vmmKzzwmmmammmKmmmmaBanmrvfma mammmmfsmsszm dőlt ós a városi képviselőség délibábját csil­logtatta maga előtt. Tizenegy óra felé járt az idő, amikor Kitli János elköszönt tőlük, szoros Ígérettel kötelezve magát, hogy máskor is fogja tisz­teletét tenni. Soká maradt, de megérte, most már világos volt előtte, mit kell tennie. Jókedvűen fordult az Üllői-utra, elgon­dolkozva nézett maga elé, amikor ismerős lábak kopogása ugrasztottá ki gondolataiból. Mariska kisasszony jött vele szemben gyors, ijedt lépésekkel. Kifli János megállt előtte és köszönt. — Jé! — kiáltott a leány. — Kifli ur! Azt hittem, rám se néz, amióta az Isten fölvitte a dolgát. — Már .azt rólam ne higyje, Mariska kis­asszony. Nem vagyok én olyan. De honnan jón ilyen későn? Mariska kisasszony a moziból jött, örült, hogy Kitli úrral találkozott. — Remélem, most hazakisér? Mindig félek ilyenkor egyedül elmenni ott a korcsma előtt. Kitli János természetesen hazakisértc. Útközben Mariska kisasszony elbeszélte a Páva-utca mindenféle újdonságait és igy ér­tek a lakása elé. A kapu előtt vártak, amig a házmester jön nyitni s ekkor Kitli János ezt mondta: — Hát, Mariska kisasszony, megígértem, hogy csak magával fogok maniküröztetni. Most már nemsokára erre is rákerül a sor. Majd irok magának. Mariska kisasszony eJálmélkodva nézett rá, mondani is akart valamit, de a házmester éppen akkor nyitotta ki a kaput s neki hamar be kellett surranni. Mert mérges ember volt a házmester és rnorgott, ha megváratták a kapuban, — A magyar gyapjú után nem kel! ki­viteli illetéket fizetni. Budapestről jelentik: pénzügyminiszter rendeletet adoft ka, amely szerint a gyapjú kivitele alika.imávail decem­ber 31-ig kiviteli illetéket nem kell fitze'tni vagy természetben beszolgáltatni. + Nagy hossz és kereslet a magyar sorsjegypiacon. Budapestről jelentik: A ma­gyar sorsjegypiacon igen nagy a kereslet, mert a bankok nem rendelkeznek a szüksé­ges mennyiséggel, mert a kibocsátott sors­jegyeknek körülbelül kétharmad része az utódállamok lakosságának kezében van. A sorsjegyek legnagyobb része főként Szlo- vénszkó lakoságának birtokában van, akik azért a pár ezer koronáért, amit papírjaikért Magyarországon elérhetnének, értékeiket áruba nem bocsátják. A nagy kereslet folytán az árak igen magasak. Az uj vöröskereszt árfolyama 350 korona körül áll. Konvertált Jelzálog sorsjegy 100 koronás névértékű darabjait 1200, sőt 1500 koronás áron is kere­sik. A Hazai sorsjegy árfolyama 950 K, a 20 koronás névértékű Bazilika 350 K. Egyáltá­lában nem kapható a Jósziv sorsjegy, mivel annak lejárta, már a közel jövőben esedé­kes. Nagyon fölment az Olasz Vöröskereszt sorsjegy, melynek árfolyama ma 32.000 ko­rona. + A Magyar Földhitelintézet bankalapí­tása. Budapestről jelentik: A Magyar Föld­hitelintézet részvénytársasági alapon bankot alapit s az erre vonatkozó terv a Földhitel- intézet decemberi közgyűlése elé fog kerül­ni. Az uj bank 15 milliárd 20 millió korona sajtót tőkével fog megalakulni, amiből 7 milliárd 20 millió lesz az alaptőke, 8 milliárd pedig a tartalékalap. Kibocsátnalk 5-400 da­rab törzsrészvényt 520.000 korona névér- ték'ben és 8100 darab elsőbbségi részvényt, amelyért a névérteken felül egymillió koro­na fizetendő. Az elsőbbségi részvények után az uj bank négy aranykorona osztalékot ga­rantál. Az uj bánik vezetői a Földhitelintézet vezető emberei lesznek. = Kőszéntelepeket találtak Délszerbiában. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Délszerbia több pontján értékes kőszénterületekre bukkantak, amelyeknek kalóriatartalma igen magas (7000) és a szén minősége itt-ott anthracitba megy át. A szénterületek nagy kiíerjedésüek és azokra az ál­lam tart igényt. = Idegen valuták hivatalos árfolyama Jugo­szláviában. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A pénzügyminisztérium a kikötőilletékek és egyéb átszámításokhoz 1923. évi december 1-fŐl 31-ig tartó érvénnyel a következő hivatalos árfolyamo­kat állapította meg: 1 Napóleon arany 310, 1 török arány 350, 1 angol font 385, 1 amerikai dollár 85, 100 francia frank 480, 100 svájci frank 1550, lűö görög diachma 140, 1ÜÜ olasz lira 380, 100 cseh korona 250, 100 magyar korona —.45, 100 román lei 44, 100 bolgár léva 75, 100 spanyol pezeta 1050, 100 hollandi forint 3300, 100 dán korona 1380, 100 osztrák korona 0.12 és 100 lengyel márka 0.005 dinár. = Jelentékeny árcsökkenések a német élelmi­szerpiacokon. Berlinből táviratozzak: A Vorwárts jelentése szerint tegnap a berlini húspiacon, vala­mint a többi élelmiszerek eladásánál jelentékeny árcsökkenések voltak észlelhetők. A füstölt hal­árak 25 százalékkal, a zöldségárak ötven száza­lékkal olcsóbbodtak. A lap jelentése szerint Ham­burgban sok üzletben a papirmárka eddigi ezer- milliárdszoros szorzószáma helyett nyolcszázmil- liárddal számolják eí az aranymárkát. A kölni vágó- marhapiac-árak jelentékeny csökkentéséről érke­zett jelentés. A porosz kormány meghagyta a ha­tóságoknak, hogy minden körülmények között tö­rekedjenek az árak elviselhető nívóra való csök­kentésére. = A genfi nemzetközi közlekedésügyi konfe­rencia. A népszövetség áltai összehívott második nemzetközi konferencia a közlekedésügyi- és tran- zitókérdések megoldására Conti szenátor (Olasz­ország) elnökletével Genfben ült össze. A konfe­rencián negyven állam kormánya van képviselve, a többségben levő népszövetségi tagokon kívül Németország és Törökország kormányai. Az Egye­sült Államok egy megfigyelőt neveztek ki. A kö- I vetkező szervezetek fognak a tanácskozásokon tanácsoló .szavazattal -résztvenni: a nemzetközi kereskedelmi kamara, a nemzetközi vasúti szállí­tási hivatal, a vasúti kezelőségek nemzetközt unió­ja, a négy folyam: a Duna, az Élbe, az Odera és Rajna nemzetközi bizottság , valamint a közleke­dési- cs tranzltóügyi bizottság. A konferencia há­rom bizottságot küldött- ki, melyek munkájukat november 23-án kezdték meg. — Felemelték az osztrák vasúti viteldijakat. 1924- január 1-től kezdődően Ausztriában drágáb­bak lesznek a személy- és podgyászszálli-tási ta­rifák. Az áremelés^ általában 25 százalékos. A gyorsvonati illetékek növekvő távolságok szerint 24—55 százalékkal emelkedtek. A gyorsvonati je­gyek ára általában 35 százalékkal lesz drágább, mint a személyvonatjegyek ára. Tértijegyeket ol­csóbb alapon fognak kibocsátani. = Jugoszláviai liszt- és gabonapiaci árak. Ju­goszláviai szerkesztőségünk jelenti: Tartós irány­zat mellett a következő árak alakultak ki: Búza: bácskai 79—80 kilogramos, kötés 317.50 dinár, zab 218 dinár. Tengeri: bácskai 195 dinár, bácskai tengeri március—áprilisi, kötés 245 dinár, óte.ngeri kötés 227.50 dinár. Fehér bab bácskai, kereslet 540 dinár. Lisztfélék: kenyérliszt (négyes) 400 dinár, nullásliszt (bácskai) kötés 525 dinár. Buza- korpa bácskai, december—februárra, kötés 130 di­nár, textilzsákkal, kötés 125 dinár, = Jegybank Aibáfiiában. Albániának eddig nem volt-ónálló ^pénze, ; fizetőeszköz gyanánt a legkü­lönbözőbb államok . pénzei • voltak forgalomban. Úgy hirlik, hogy most megalapítják az önálló al­AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£AAAAAAA,*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ < s 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ < K \ Saját készitményü finom férfi £ 3\ £C&S és női fehérnemű, asztal- un £ < \ térítők és mindennemű lenáru £ 3 \ * $ \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Kitli János pedig úgy érezte, mintha hozzáfogott volna az uriélet programjának megvalósításához. Titokban már régóta vá­gyott rá, hogy maniküröztesse a körmeit, csak szégyelte ezt bevallani Mariska kisasz- szony előtt. IV. Kitli János a szerencse fia volt abban is, hogy a pénzének az elhelyezését simán és könnyen lebonyolította abban a bankban, amelynek páncélszekrényében a dollárjait el­helyezte. Nem fogadták kellemetlenül, ami­kor a szándékát elmondotta és a nagy halom dollárt kiteregette az asztalra, sőt roppant udvariasan beszéltek vele — igazán nem hitte volna, hogy a bankcégvezetők olyan előzékeny emberek. Ragaszkodott Müiler ur programjához: az egyik felét a pénznek dol­lárokban deponálta, a másikon értékpapíro­kat vett és úgy rendelkezett, hogy minden hónapban legyen néhány millió koronája, el­költeni való. Sokkal nehezebben ment az úri életre való berendezkedés. Soha még gazdag em­ber életét olyan közelről nem látta, hogy mintát vehetett volna róla, nem volt senki arravaló ismerőse, • akitől tanácsot kérjen, nem tudta, mit csináljon. Szép ruhákat azt csináltatott magának, sétált bennük a város­ban, mindennap elhatározta, hogy a legelő­kelőbb vendéglőkben fog ebédelni, de amikor rákerült a sor, nem mert bemenni, mert attól félt, hogy nem fog tudni illendően viselkedni, ügyetlenségeket, vagy illetlenségeket követ el és nevetségessé teszi magát. Egyszer mégis bemerészkedett a legelőkelőbb szál­loda éttermébe, de borzasztó kínosan érezte magát, szörnyű zavarban volt; ügyetlenke­dett a pincér előtt, mert azt hitte, hogy az észrevette, hogy ő most van először ilyen előkelő helyen és rossz szemmel néz reá. Ha­mar bekapott valami ennivalót, fizetett, ret­tentően félt, hogy kevés borravalót talál adni, szokatlan sokat adott, amire a fizetőpincér némileg meglepett arcot csinált. Ezt meg ő úgy magyarázta, hogy kevesli, de szégyeít már többet fölajánlani, hát csak kapta a ka­lapját és szaladt ki a nélkül, hogy a többi pincéreknek adott volna valamit. Az ajtóban jutott az eszébe, hogy ez hiba volt, de már akkor úgy meg volt ijedve, hogy csak egy vágya volt: mennél hamarább kint lenni in­nen, erről az átkozott helyről. Nagynehezen tért magához az utcán, de akkor is megma­radt az a szégyenkező érzése, hogy ostobán viselkedett Kitli János, aki addig, amig a Müiler ur boltjában dolgozott, egészen ked­ves, okos embernek tartotta magát, most egyszerre rájött, hogy bizony nagy szamár. Belátta, hogy igy nem megy semmire, magától nem fog belejönni az úri életbe. Terve nem volt rá semmi, hát csak éldegélt és várta, hogy valami véletlen hozzásegítse céljához. Sétálgatott a' városban, be-benézett egy kávéházba, este moziba, színházba, or­feumba járt — de alapjában véve szomorú volt mindig, sokkal szomorúbb, mint sze­gény ember kora legszomorubb napjaiban. Rettenetesen unatkozot, nem volt semmi dolga, nem volt szórakozása, amit szeretett volna; üresen, céltalanul teltek napjai és olyan egyedül érezte magát, hogy sírni tu­dott volna a saját sorsán. Egyszer már azon kapta rajta magát, hogy legjobb szeretne visszamenni a Miiller ur boltjába és árulni a rizskását, vágni Mariska kisasszonynak a szalámit, (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom