Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-05 / 276. (429.) szám

Szerda, december 5. — (A pápa bejelenti az 1928. évi zsina­tot.) Rómából táviratozzék: A pápa a de­cember 20.-án megtartandó konziszíóriumon be fogja jelenteni, hogy 1928-ba* Rómába zsinatot hiv ö-ssze. A Vatikán és Argentinia között a Buires Airesi érseki szék betöltése miatt keletkezett konílikusban a spanyol ki­rály fog közvetíteni. — (Cseh lapok Srobár kudarcáról.) A cseih néppárti Gech „A cseh-szlovák köztár­saság bframáizsa Srobárral Amerikában“ cí­mű cikkében a többi között ezeket iiria: „Egy zsidó ügynök rut Injával járt el és ezért majd­nem a hajóra tették és hazatoloncoltálk.44 A preraui Právo szeint „Srobár útja fiaskó volt, sőt még több. A szlovák újságírók fö.kéríék a washingtoni kormányt, hogy üldözzék ki Ameriából, mivel politikai ellenfeleit és az amerikai polgárokat megsérti és mivel elő­adásaiban, mint egy a kormány által meg­fizetett ágens az amerikai szlovák népet föl- izgaöja és nem tartja magát témájához, amint megígérte.44 — (Bányászsztrájk előtt Szlovenszkó- ban?) A Národni Listy szerint a kommunis­ták máhnisűh-ostraui központja Szlovenszkó- ban bányászsztrájkot készH elő. — (Kinevezés.) A legfelsőbb közigazga­tási bíróság Rádl Zdenkó dr. huszti járásbirót a közigazgatási bíróság helyettes titkárává nevezte ki. — (Becska a hadikölcsönröl.) A P. T. közli egyik munkatársának a pénzügyminisz­terrel folytatott beszélgetését a hadikölcsön­röl. A miniszter a hadikölcsön kérdését szá­mos gazdasági probléma középpontjának te­kinti, amelyet meg kell oldani. Az uj hadiköl- csöntörvény a miniszter szerint méltányos határidőket fog megállapítani, amelyek min­denkinek lehetőséget fognak nyújtani arra, hogy meggondolja, mit óhajt cselekedni. Azoknak, akiknek nem áll módjukban saját pénzügyi eszközeik megmozgatása, meg fog­ják könnyíteni a helyzetét. Alapítványokkal, jótékonysági és tudományos intézetekkel szemben előzékenységet fognak tanusitani. hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek. A vagyontalanokat valamilyen kártalanításban fogják részesíteni, hogy nehéz életüket meg­könnyítsék. A novella megváltoztathatatlan atapelve az lesz, hogy ne részesüljenek juta­lomban azok, akik az érvényes törvény ren­delkezéseinek nem tettek eleget. — (A szabadalmi bíróság 192^. évi ülé­sei.) A szabadalmi biróság elnöke a szaba­dalmi bíróság rendes üléseit az 1924. évre január 2-ára, április 1-ére, junius 20-ára és november 3-ára tűzte ki. A nyilvános tárgya­lások a legfelsőbb közigazgatási biróság he­lyiségeiben folynak. A biróság irodája Prága III. kerületében, a Waldstein-palotába-n van. — (öngyilkos lett Darvas Lili apja.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Darvas "Lilinek, a Magyar Színház rnü- vészító)ének apja, Darvas Sándor dr. ma reggel ismeretiben okiból íöbelőtte magát és meghalt. Darvas Lili újságíróknak kijelen­tette, hogy atyja egy sor írást sem hagyott hátra. Fogalma sincs róla, hogy miért lőtte atyja magát agyon. A katasztrófa mélyen lesújtotta. — (Az olasz király a glenoseei árvízka­tasztrófa színhelyén.) Az olasz király kísére­tével együtt megszemlélte a Glenosee mel­letti gátszakadás következtében elárasztott községeket. Az óriási havazás és esőzé9 megnehezíti a mentési munkálatokat. Eddig több, mint ötszáz halottat találtak meg. A .gátszakadás okának megállapítására eré­lyes vizsgálatot indítottak a hatóságok. Még nem lehet tudni, hogy a gátnak rossz anya­ga, vagy pedig a hibás építési mód vo't-e a katasztrófa oka, vagy pedig az, hogy az esőzések következtében oly óriási víztömeg gyűlt össze a tóba, melynek nyomására a gátépítők nem számítottak. Az árvizsulyíotta falvak lakossága tegnap meg akarta lincselni a gátat épitő mérnököket, kiknek életét csak a beavatkozó rendőrség mentette meg. A kár százmillió lírára rúg. — (Bonyodalom Daudet Philippe rej­télyes halála körül.) Parisból távirat ózzák: A rendőrség megállapította, hogy Le Havre- ben a múlt hét keddjén egy fiatalember szál­lodai szobát bérelt s a bejelentő lapon Bo- uchamp elektrotechnikusnak adta ki magát. Mikor szerdán elutazott a szállodából s a városból, távozási helyéül Daudet Philippe nagyapjának párisi lakását jelölte meg. A rendőrség most azután nyomoz, vájjon Dau­det Philippe járt-e Le Havreban. — (Coolidge elnök nem fogad el több kutyát ajándékba.) Washingtonból táviratozzák: Coolidge elnök, ki az Egyesült Államok egyik legcsöndesebb embereinek egyike, közölte lapok utján a közön­séggel, hogy nem fogad el több kutyát ajándékba, mert a tisztelői és barátai által ajándékba küldött kutyák száma oly nagy, hogy nem tudja eltartani őket. BMwmnts nftftzn A birodalmi tanács elfogadta a felhatalmazási törvényt Berlin, december 4. Lapzártakor teíleíonálija berlini szerkesz­tőségünk: A birodalmi tanács 45 szavazattal 9 ellenében megszavazta a felhatalmazási törvényt. — (Hat heti fogházra ítélték Kádár Le­helt.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: A budapesti büutetőtörvényszék ma délelőtt tárgyalta a Kádár Lehel efltem fe­lekezet eliteni izgatás miatt indított port. Te­kintettel! arra, hogy Kádár"védője: ULaiin Fe­renc le van tartóztatva, Kádár ügyvéd nél­kül jelenít inéig a tárgyaláson. Kihallgatása alkáliméval kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert cikkével az volt a célja, hogy a zsidók gazdasági szupreimáeiáját letörje. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat a vallásfelekezet elleni izgatás vétségében és ezért hat heti fogházra ítélte. Az Ítélet meg- okolása megállapítja, hogy Kádár dirikéiben azt állította, hogy a zsidók ellenségei Ma­gyarországnak. Kádár Lehel megtfelkbezte az Ítéletet. — (Tutankhamen egyik szobrát Kairóba szál­lítják.) Londonból táviratozzák: Tutankhamen két életnagysága szobrának egyikét, melyek a királyi sir bejáratát őrzik, Howard Carter és expedíció­jának tagjai átszállították II. Setti sírjába, melyet laboratóriummá alakítottak át. A szobrot innen a kairói múzeumba szállítják. — (Az első orosz gabonahajó Hullhan.) Londonból táviratozzák: Buliban vasárnapra várják a „Kínig Alfréd44 gőzös -befutását, mely a háború vége óta az első gőzös, mely orosz gabonát szállít Angliába. » — (Óriási árvízkatasztrófa a Száva men­tén.) Zágrábból táviratozzák: A Száva egész vidéke viz alatt áll. A megáradt folyam egész falvakat és városokat öntött el. Zágrábba huszonhatezer menekült érkezett az árviz- sujtotta vidékekről. A vasutközlekedés sok helyütt megszakadt. Laibachból, Mitrovicá- ból, Bródból, Steinbruckból és Szarajevóból szintén óriási áradásokat jelentenek. — (Egy sas és egy nyúl egy lövésre.) Mar- seiilesből táviratozzák: Magaud földbirtokos a de la Tour erdőségekben vadászva kópéjával egy nyulat üldözött, mely már többizben megugrott a lövés elöl. A földbirtokos észrevette, hogy vele egyidőben egy hatalmas sas is vadászik a nyulra és a fák fölött hatalmas szárnycsapásokkal követi. Mikor a nyúl egy bokor mögé lapulva végérvé­nyesen el akart tűnni üldözői elől, a sas lecsapott rá és hatalmas karmait belemélyesztve el akart repülni vele, azonban a vadász fegyvere eldördült és leteritette a levegő királyát. — (Munkanélküliek zavargása Bécsben.) Bécsböl táviratozzák: A lapokban egy eddig ismeretlen egyén felszólítást intézett a mun­kanélküliekhez, hogy Bécs egyes helyein tartsanak gyűléseket. A munkanélküliek kü­lönösen a Práterben csoportosultak, hol a mintegy kétezer főnyi tömeg között röpcé­dulákat osztogattak ,melyekben arra szólí­tották fel a munkanélkülieket, hogy fegyve­rezzék fel magukat és szálljá'k meg a középü­leteket. A gyűlésen verekedésre került a sor, melynek a beavatkozó rendőrség vetett vé­get. — (Párbajban levágták az orrát.) Óráé­ból jelentik: Két egyetemi hallgató összeve­rekedett a legutóbbi egyetemi zavargás ide­ién és az afférbői párbaj lett. Még pedig végzetes párbaj. Az egyik félnek levágták i3Z orrát, a másik pedig olyan mély vágást kapott a koponyájára, hogy az agyveleje is kilátszott. Az orrot nem lehet vis-szavarrni, az egyik ifjú tehát egész életére nyomorék lesz, a másikat pedig ialigha tudják meg­menteni az orvosok. !VXXXXXX»OOOOOCXXX>OOCOOOOOOCCOOg I RngggaMabeiGegzöíuár. § vésnök! HNlHfézet. pecsét 8 bélijéé címbe (vignetta] § és tfombermfiRuomAa. 8 Művészies ki- Wffl zománc- és ö vitelben a vés- réztáblák, J, , VTO arany és ezüst U noki ezakma vóeósót vala V minden ápábn mint számozó- ?! vágó munkát. AVOóVfc5/^^Sk gjjpet és an- C! úgy acél, mint Í.HERZQ6) 1 nak javítását rézbólyegzót, \ Jj a legrövidebb fi pocsétnyomót, Bidő alatt £j elkészíti Cj HERZOG J. mttvésnöh § Praha l., Rvbna ulice II b. o 0 Egyedüli magyar vésnök Prágában! n min iwi 1 ni" ii i in híi11 yi imniwnrm mi imi n „Szemeik vannak, de nem látnak!"* — Mécs László válasza két támadásra. — Nagykapos, december eleje. Valahányszor halott mellett állok, mindig eszembe jutnak a zsoltár szavai: „Szemeik van­nak, de nem látnak, füleik vannak, de nem halla­nak.4' Nem tehetek róla, most, hogy két támadás is ért, hullaszagot éreztem és a zsoltárt mormog­tam: szemeik vannak, de nem látnak. I. Az egyik támadás cseh részről jött. A B. Z. am Abend cimii pozsonyi németnyelvű kormány­lap a következő cikkecskét ereszti meg, nyilván, büzbombának szánva: „A jelenkor legnagyobb magyar lírikusa — szlovák. — A jelenkor legna­gyobb magyar lírikusa, Mécs 0) László, akinek költeményeit nálunk éppen úgy, mint Magyaror­szágon az összes körökben entuziazmussal fogad­ják. Mindjárt a költő neve jelzi a versek harcias és agresszív lelkiiletét, melyeket „csak egy Ár- pád-sarj írhatott44 mint egy kritika mondja. Saj­nos, ez a megállapítás nem áll; a költő, aki mel­lékesen szólva a keletszlovenszkói Kapóson plé­bános, Kassáról származik (!), születésére nézve nem magyar, hanem szlovák, szülei pedig egy szót se tudnak magyarul. Továbbá: nem is hívják öt se Mécsnek, se Lászlónak, hanem Mártoncsik- nak. Talán tiszteletlenség az, ha megmondjuk az igazat, vagy hasznosabb talán a fajra nézve, ha az ember az ö kulturális, gazdsági és politikai életének kiépítéséhez ugyan hízelgő, de minda­mellett hamis alapfeltételeket teremt?44 Ez a támadás tulajdonképpen nem ellenem akar irányulni, hanem a magyar faj ellen. De mégis csak rólam van szó és rajtam át akar rúgni a magyarságon ez a rosszindulatú cikkecske s úgy érzem, hogy nekem kell rá megfelelnem, mert mégis csak én tudom legjobban, hogy mi vagyok én és nem a cseh kormány fizetett sajtója. Ki mondotta valaha, hogy én Árpád-sarj va­gyok? Én nem mondtam soha! Hernádszentistván- ban születtem. Én nem tagadom, hogy apám szlo­vák származású magyar tanító volt. Apai és anyai rokonaim sárosi szlovákok, akiket mind nagyon szeretek. Nagyapám csak annyit tudott magyarul, hogy: „dicsértessék a Jézus Krisztus!44 Ez tény. De az is tény, hogy amennyire karakter volt a nagyapám, ma Illaván ülne! Szegény volt, de nem pénzért és hivatalért volt magyar, mint ahogy lett ma sok ember szlovákká. Nem tagadja a magyar kritika sem. Remé- nyik Sándor, Erdély nagy poétája igy ir a Pász- tortüzben: „Mécs nem tagadja tót eredetét. Ép­pen olyan büszke rá, mint arra, hogy magyar költő lett. Hozzátehetjük: a legkiválóbb élő ma­gyar költők egyike.44 Tehát láthatja a cikkecske írója, hogy nem leplezett le semmit, hogy nincs ott semmi hamis beállítás; hogy a magyar iro­dalomtörténet sohasem hallgtatta el Petrovics István és Hruz Mária nevét. Szemei vannak, de nem látnak, a rosszindulat hályogja takarja el az igazságot. A Mécs (nem Mécs!) nevet magam vettem fel és nem akar semmi harciasságot szimbolizálni. Szeretném tudni, hogy a Szeretet tabernákuluma előtt világoskodó örökmécsben micsoda agresszív szimbólum van? Vagy az emberi nyomorúságok éjjelén vigaszt nyújtó kis mécsesfényben micsoda csataorditás jelképződhetik? Fölvettem ezt a ne­vet, mert tetőtől-talpig magyarnak érzem maga­mat s lelki füleimnek igy jobban hangzik: e név a lelkem cégére, mint ahogy a borkereskedő nem fest halálfejet s a virágkereskedő szamárfejet a cimtáblájára. Magyarnak érzem pedig magamat azért, mert az ember testből és lélekből áll; mikor Is­ten kiformálta Ádámot agyagból, akkor még sem­mise volt, akkor lett emberré, mikor rálehelte is­teni életleheletét. Lehet, hogy szlovák agyagból vagyok gyúrva, de egész emberré szentülésem a magyar Géniusz teremtő rámlehelésétől számí­tódik. (Ugyanez áll százezrekre nézve!) Lelkem egész anyaga: magyar képzetek, magyar ideálok, magyar szenvedések, magyar dicsőség, magyar bűnök, magyar jövőféltés, magyar kultúra. Vájjon ha egy embernek ilyen az összetétele, minek ne­vezhető az? Vajion minek nevezhető másnak az a folyadék, amelynek anyaga H,>0? Ugyanígy máma az én lelkem magyar lélek. Petőfi szintén szláv anyagból volt gyúrva, de üsse fel a kormánylap Petőfi verseit bárhol: nincs az a testileg fajmagyar, aki ennél magyarabb pszi- chológi tölteteket tudna felmutatni érzésben, nyelvben, képalkotásban, világlátásban. A külföl­diek fordításban, tehát a megtévesztő ma­gyar nyelvi idiotizmusok nélkül, sohase érezték *) Mécs László, a jól ismert kitűnő mszin- szkói magyar poéta kétfolytatásos cikkének fent közölt első részében válaszol a kormány pozso­nyi németnyelvű lapjának szlovák származása miatt ellene intézett támadására, mig további fej­tegetéseiben, amelyeket holnap hozunk. Szász Ká- rolynak a Budapesti Hírlapban a „Hajnali harang­szóról44 megjelent bírálatára felel. Noha Mécs Lászlónak minden sorát, amelyet Szász Károly címére intézett, nem tudjuk aláírni, mégis kész­séggel közöljük cikkét tcljes terjedelmében, mert úgy érezzük, hogy e költőnknek felfogását a mai szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalom leg­bensőbb problémáiról az olvasóközönség: az ö olvasói, a mi olvasóink elől nem zárhatjuk el. Már most jelezzük, hogy minden tárgyilagos és nívós megjegyzésnek szívesen adunk helyet lapunk ha­sábjain. A szerk. * Petőfit szlávnak, hanem magyarnak. És én is an­nak érzem magam minden szláv eredet mellett is. Engem a magyar faj Lelke (kultúrája) szült Mécs Lászlóvá és ha e név valaha nagy emberi cs mű­vészeti értéket jelentene: akkor ennek a dicsősége ezé a titokzatos Anyáé lenne! Minden művész két anyaggal dolgozik: egy lelki anyag: fantázia, képzetek, ideálok, kultura- érzések és egy materiális anyaggal: a szobrász márvánnyal, a festő festékkel, a költő a nyelvvel dolgozik. A lelkem anyaga: magyar kultúra, ma­teriális anyagom: a magyar nyelv. És ha évtize­dekig tanulnám például az angol nyelvet, költő csak magyar nyelven tudnék lenni. Ezek után hu­moros volna még kérdezni, hogy mi vagyok én? „Le styl c‘est 1‘homme'4, a nyelv maga az ember, a költő és nyelve egy, mint ahogy a vér színe nem választható el a vértől, mint Szabó Dezső irja. Igazán szellemi vaknak kell lennie, ki e dol­got úgy hozza fel, mintha ez szégyen volna egy fajra. Szégyen az, hogy egy fajnak olyan varázs­tehetsége van, hogy szárnyasitani tud, művésszé isteníteni még idegen anyagot is?! Csak dicsőség le­het egy faj Géniuszára, hogy annyira át tudott változtatni lelkeket a saját képére és hasonla­tosságára, tisztán belső dinamikával és nem pénz­zel és propagacsna kancelláriával . Tessék tudomá­sul venni, hogy a magyar faj oly bőségesen ter­mett mindig talentumokat, hogy nem szorult rá idegen anyaméhek gyümölcseire, de ezeknek a Petrovicsoknak, Mártoncsikoknak igenis szüksé­gük volt a magyar nép évezredes mártiriumára, magamagától is szenvedő lelkére, szent ihletésére, hogy Petőfikké, Mécs Lászlókká válhassanak. Ez az igazság. SZINHÁ1. ffeg »EWE (*) Két intendánsa lesz a cseh nemzeti szín­háznak. A Tribuna értesülése szerint a prágai cseh nemzeti színház intendánsi munkakörét kettéválasztják és pedig egy művészi és egy tech­nikai részre. A technikai rész vezetője Acker- mann szenátor, az országos igazgatási bizottság elnöke lesz. (*) Kálix Jenő prágai zongoraestje. Egy fia­tal magyar művész talentuma és tudása nyilatko­zott meg tegnap este a prágai terménytőzsde szé­pen megtelt termében. Kálix Jenő nyitrai születé­sű magyar zongoraművésznek szólt a pergő taps, mely lelkes volt és amit megérdemelt Kálix Jenő, akinek szép ívben emelkedő pályafutását szeretet­tel és örömmel figyeljük. A tegnapi önálló hang­versenye bizonysága volt annak, hogy Kálix Je­nő egy erős zenei kultúrával biró városban és ki­finomult izlésii közönség előtt is magvas értéke­ket tud fölmutatni s hogy a fejlődés forrásában levő talentuma az értékek és a helyes irány felé halad öntudatos és impozáns lépésekkel. Műsorán Brahms, Schumann, Ansorge, Suk, Fideüo Fiuké, Dohnányi és Liszt Ferenc kompozíciói szerepel­tek. Minden darabja erős és • biztos technikával zug föl a zongorából, minden darabját jellemzi a precizitás és az öntudatos kidolgozottság s ha pianói lágyabbak és puhábbak lesznek s ha a technikai tökélyt jobban íölmelegiti majd a fejlő­dés során a lélek és az érzésskála benső megnyi­latkozása: akkor Kálix Jenő neve a legelső zon­goraművészek sorába iktatódik be. (g.) (+) Magyar hegediimüvésznö küílöídi sikere. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A most be­zárult monza-milánói nemzetközi kiállítás hetei­ben egy kiváló, fiatal magyar zenemüvésznő, Groh Klára mutatkozott be az olasz közönségnek. A milánói „Circolo degli amici dell‘arte“ rendezte Groh Klára, a jeles Hubay-tanitvány hegedühang- versenyét, amelynek ez volt a programja: Corelli: — La Follia, Lolo: — Sinfonia spagnuola, Bach: — Ária, Csajkovsky: — Canzonetta, Hubay. — Szerenád, Vieuxtemps: — Ballata e Polacca. A fiatal művésznő játékát Enzo Calace zongoramű­vész kisérte. Az olasz lapok: a Corriere della Sera, a La Giustizia, az II Secolo és a L‘Ambro- ziano egyaránt a legnagyobb elismerés hangján méltatták Groh Klára művészetét, az ottani mű­vészbarátok köre pedig egy gyönyörű aranypla­kettel ajándékozta meg a magyar hegedümiivész- nőt. Mi nekünk azért is fel kell jegyezni sikerét, mert Groh Klára a rozsnyói Groh István iparművé­szeti főiskola-igazgató leánya. Értesülésünk sze­rint a művésznő legközelebbi külföldi vendégsze­replésének színhelye Prága lesz. (e. a.) (•») Biller Irén és a Poinpadour. Budapestről jelentik: Biller Irén bejelentette a Fővárosi Ope- rettszinház igazgatóságának, hogy a Pompadour- ban elvállalt szerepét csak tiz napig hajlandó el­játszani fáradtsága miatt. Kívánságát alkalmasint teljesitik és helyette Mészáros Paula vagy Szo- kolay Oly fog játszani. A prágai német színház műsora: Szerda: Manón Lescaut. Csütörtök: Álarcosbál. Péntek: Az újságírók. A prágai német kisszinpad műsora: Szerda: Deutsche Kleinstiidter. Cstüörtök: Dorina és a véletlen. (Premiér.) Péntek: Dorina és a véletlen. A prágai mozgóképszínházak műsora: Koruna: Az országút démonja. (Dráma.) Lucerna: Autón Amerikán keresztül. (Re- ginaldy Denni és Harold Lloyd két filmje.) Sanssouci: A ilatal Medardu*. ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom