Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-30 / 295. (448.) szám
Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Raszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja <* Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Csongrádi (fi.) Prága, december 29. A karácsony másodnapján Csongrádon bekövetkezett véres szenzációt minden emberségesen érző és elfogulatlanul gondolkodó ember közönséges bűntettnek fogja tekinteni, aminek semmi, de semmi köze sincsen a politikához, Néhány emberből kitört a bestia, nem elégelték meg a vérözönt, amely tiz esztendő óta már annyi értékes életet ragadott el az emberiség soraiból, hanem újból vért akartak látni és elkövették borzalmas tettüket, amelynek semmiféle mentsége nincsen,'Az igazságszolgáltatás pallosa kegyetlenül le fog sújtani rájuk. A magyar miniszterelnök helyettese a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el és hogy hasonló esetek a jövőben soha meg ne ismétlődhessenek, az igazságügyi miniszter készen tartja az elrettentés eszközét és halálbüntetéssel fenyegeti meg mindazokat, akik robbantó anyagokat halmoznak föl a jogrend falainak megrázkódtatására. Az igazságszolgáltatás egész gépezete megmozdult, hogy megtorolja a csongrádi áldozatok halálát és megelőzze az emberi alakba bujtatott tigrisek esetleges újabb szörnytetteit. A szegény halottakon mindez nem segít, de ez az egyetlen módszer, amely ilyen esetekben a földi igazságnak rendelke- • zésére,.áll ■ A nemrég dicstelenül kimúlt Bécsi Magyar Újság szokása volt, hogy a.z efféle közönséges gyilkosságokat politikailag kiaknázza, lelkiismeretlenül kiszínezett tudósításokkal a magyar kormányt diszkreditálni igyekezzék és a felekezeti gyűlölködés csóváját vesse a különböző vallásfelekezetekhez tartozó magyarok közé. Ez a módszer azonban nem vált be. Az egész világ közvéleménye előbb-ütóbb meggyőződött arról, hogy — amint ez különben természetes kötelessége is — a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel kiizd a háború és a forradalmak megrázkódtatásából előállott szellemi járványok ellen és azokat mindenáron leküzdeni törekszik A cseh-szlovák miniszterelnök lapjában, amely több Ízben előszeretettel adott helyet hasábjain a bécsi emigráció gyűlöletes írásainak, éppen ma olvasunk elismerő szavakat arról az energikus munkáról, amelyet Bethlen kormánya ebben az irányban kifejtett Az emigráció uszítása tehát még ott sem talált Hte’re. ahol a leginkább dédelgették és még ezekben a körökben is győzött a józan belátás a vak g^lölet fölött. Nem is képzelhető el másként A magyar rendőrség erélyes kézzel fejtette szét a bombamerényietek szálait és nem elégedett meg a Reviczky-utcai’ merénylet körülményeinek földerítésével, hanem visszanyúlt a régebbi, részben már el is felejtett esetekre és ilyen módon sikerült neki hurokra kerítenie azt a rejtélyes bűnszövetkezetet, amely magát a „százegyes bizottság41 titokzatos nevével ruházta föl. Most, hogy a bíróság kezében vannak, semmiesetre sem fogják elkerülni a méltó büntetésüket. Ugyanez a sors fogja elérni a csongrádi bombavetőket is. A magyarországi közvélemény a legnagyobb fölháborodás hangján ítéli el a gonosztettüket. A legszélsőbb baloldaltól a legszélsőbb jobbig mindenki a legerélyesebb cselekvésre szólítja föl a közhatalmat, amely máris nagy nyomozóapparátust küldött le az alföldi városba a tettesek kinyomozására Maga Eckhardt Tibor, az Ébredők elnöke követeli, hogy a bűnösöket akasszák föl, mihelyst kézre kerülnek. Nincsen — és nem is lehet — párt, csoport, vagy osztály az országban, amely a legszigorúbb megtorlást, valamint a háborús és forradalmi pszichózis gyökeres kipusztitását nem követelné. A mrgyar kormány és a magyar közvélemény erre törekszik már régóta és remélni lehet, hogy a csongrádi bál az utolsó mozzanat a bombamerényletek sorozatában, amelyek a magyar krimimlitás történetében egy egészen szokatlan, a nyílt magyar néplélekkel annyira összeférhetetlen gyilkoló szerszámot honosítottak meg. A büntető bíróságra várnak e tekintetben a legnagyobb föladatok, mint ahogy a büntettek megakadályozására elsősorban a bírói és csak azután a végrehajtó hatalom, először a kriminalisztika és csak azután a politika hivatott. A végleges megoldás tehát attól függ, hogy a magyar bíróság a helyzet magaslatán áll-e. A magyar bírói kar kiváló tulajdonságainak ismeretében bátran mondhatjuk, hogy igen, Prága, december 29. A - francia—cseh-szlovák szövetségnek szerződéssel történő megerősítése nem kelthet meglepetést azok előtt, akik a Benes által megkonciipiált politikát szoros és füÉgő viszonyban látták a francia politika irányával. Hogy ez a szerződés 'létrejött, az legnagyobb" részt annak tulajdoniílható, hogy a franca politikai közvélemény egyes rétegei nem tartották eléggé lekötöttelek és a maguk számára föltétlenül biztosítottnak a cseh-szlovák külpolitikát és igy szükségesnek látták, hogy egy írásbeli szövetségi szerződés biztosítsa számukra annak megnyugvását, hogy Benes minden fölmerülhető eshetőségben kész szolgája lesz Po'inoaré céljainak. Az Echo de Paris tegnapi száma rávilágít arra, hogy ezt a szolgálati szerződést Benes nem kötötte meg minden ellenszolgáltatás nélkül, de igyekezett biztosítani- Franciaország Ígéretét arra nézve, hogy Cseh-Szlovákiát megszabadítják azoktól a kötelezettségektől, amelyeket az osztrák-magyar monarchia adósságainak részbeni elvállalásával teljesítenie kell. A szövetségi szerződés híre — mint tegnap is jeleztük — Londonban erős nyugtalanságot és különféle politikai kombinációkat váltotta ki. A Daily Standard tegnapesti számában szemére veti Masaryk elnöknek, hogy az angol sajtót londoni tartózkodása alatt fél-* revezette, mert akkor lejelentette, hogy- Cseh-Szlovákia az antant egyetlen hatalmával sem szándékozik külön szövetséget kötni. Most kiderült — ’rja a lap — hogy a franca— csefh-szlovák szövetség összes részletei már akkor tisztázva voltak, amikor Masaryk Londonban tartózkodott. A szövetségi szerződés egyébként az angol kormány legközelebbi ülését s foglalkoztatni fogja, amelyet január 2-án tartanak meg. A szerződés a német sajgóban is izgatott hangokat váltott ki s a legtöbb la.p úgy kommentálja azt, mint Németország körül kovácsolt vasg. ürüt és mint olyan po'T'kai eseményt. amely alkalmas arra, hogy Németország és Cseh-Szlovákia között a politikai ellentéteket állandósítsa. Paris, december 29. (Havas.) A mai . francia lapok is foglakoznak a francia— cseh-sz;ovák szövetségi szerződés kérdésével és a Libre Parola kijelenti, hogy ezt a szerződést ugyanaz a szellem hatja át, mint a Belgiummal és Lengyelországgal kötött szerződést és a kisantant szerződéseit. A győző államok szövetségeket szerveznek, hogy megakadályozzák a háborús reváns- gondolat föléledését. Ezek tisztán defenzív szerződések. A L’Oeuvre hangsúlyozza, hogy a politikai szerződésnek sem katonai, sem pénzügyi jellege nincs. úgy véli, hogy a szerződés németellenes jellegén semmit sem változtat a defenzív jellegnek hangsúlyozása. A szerződésnek *ebből a szempontból elvi jelentősége van a belpolitikára nézve. Ha a cseh-szlovák kormány ün- nepiesen kötelezi magát a békeszerződések megtartására, ezzel egyedül kizárja minden lehetőségét annak, hogy a németeknek befolyásuk legyen a cseh-szlovák politikára. Éppen ezért ki van zárva a németek részvétele a kormányban. Ki kell építeni a csehszlovák nemzeti, államot, amely egyedül biztosítja azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyeket a szerződés tervezete tartalmaz, ez pedig minden németben, még a legmérsékeltebben is, elvi ellenségre fog találni. Ebből le kell vonni a logikus következ- tetá'njket igazán cseh-szlovák politikát nem csinálhat olyan kormány, amelynek tagjai németek lennének. A félhivatalos Ceskoslovenská Republika nem kételkedik abban, hogy a francia köztársasággal kötött politikai szerződést a „cseh-szlovák nemzet44 örömmel fogja üdvözölni. A kommunista Rude Právot a szerződéshez fűzött kommentárja miatt elkobozták. Az elkobzstlan löszben a következőket olvassuk: „Mi és az egész politikai világ tudjuk, hogy ez a szerződés katonai!44 A Právo Lidu azokkal a jogosult véleményekkel szemben, hogy a cseh-szlovák politika ezzel a szerződéssel az expanzív és imperialisztikus francia politika uszályába kerül, azt a gyönge ellenvetést kockáztatja meg, hogy az uj szövetség éppen az ilyen tendenciák mérséklését és megtörését fogja elősegíteni. A lap szerint az uj szövetség természetesen (?) nem változtat semmit Csehszlovákiának a többi antantállamhoz való viszonyán. Ez után Cseh-Szlovákia számára csak egy nyitott kérdés marad: az Oroszországhoz való viszonyának végleges rendezése. A külügyminisztériumhoz közelálló C e s- k é S 1 o v o úgy véli, hogy közvetve megnagyobbodik külpolitikánk láthatára Kelet- európa felé is. Reméli, hogy Oroszországgal szemben is egyszer elérjük azt a viszonyt, amely Franciaországhoz fiiz bennünket. Oroszország ismét, mint a génuai konferencia idején, Európa politikai érdeklődésének előterében érzi magát. Franciaország részéről mérsékelt hangok hallatszanak az Oroszországhoz való viszony szabályozásáról és nem jelentőség nélkül való, hogy ez úgyszólván egyidőben történik a cseh-szlovák—francia tá rgyalások b efe j ezésé vei. Olaszország komoly meggondolásai P.óirn' docernber 29. (Havas.) Az olasz Lapok bőven foglalkoznak a cseh-szlovák— francia szerződéssé’, amelyet úgy fognak föl, mint ,a francia politika sikerét. Bizonyos körök a kisantant megerősödésében és az ebből a szerződésből folyó francia középeurópai befolyásban okot látnák arra, hogy Olaszország komoly meggondolásokat táp'áljon. Hivatalos kijelentés szerint ez az esemény nem lepte meg a diplomáciai köröket és kijelentik, hogy a szerződés megkötése folytán a belgrádi konferencia, továbbá a konferencia tárgysorozatán szereplő és a kisantant általános politikájára vonatkozó kérdé' ek tárgyalása jelentőségében megnöveíkedett. Anglia és Amerika megvizsgálja a kisantant francia felszerelési köleseméit Cseh hangok A cseh sajtó részletesen foglalkozik a francia—cseh-szlovák szerződéssel, A legjelentősebb lapok véleményét itt adjuk: A T r i b u n a szerint a szerződés nem irányul senki ellen és pontosan azok között a keretek között mozog, mint azok a szerződések, amelyeket Cseh Szlovákia eddig kötött Keleten is vannak nagy területek, amelyekhez való viszonyát Cseh Szlovákia hasonló szerződésekkel előbb, vagy utóbb szabályozni fogja. A Kramár-párti Národni Llsty ellenben London, december 29. (Saját tudósítónktól.) A cseh-szlovák kormány egy hozzá közelálló újságíró utján a Daily Telegraphban kijelenti, hogy az uj szerződés semmi mást nem tartalmaz, mint az eddig fönnálló politikai helyzetnek formulázását. A lap utal arra, hogy a Habsburgok és a Hohenzollernek restaurációja kérdésében fontos kompromisz- szum jött létre, amelyben Franciaország kötelezte magát arra, hogy ezt megakadályozza, noha Poincaré a magyar királyság mellett szimpátiákat táplál. Poincarénak az a kijelentése, hogy Franciaország a Lengyelországnak, Jugoszláviának és Romániának adott katonai fölszerelési hitel ellenében értékes garanciákat biztosított a maga számára, arra indította az angol és amerikai kincstári hivatal szakértőit, hogy az említett államokban lévő diplomáciai képviseleteik számára kérdőivet dolgozzanak ki, hogy megállapítsák, vájjon ezek az egyoldalúan Franciaország számára adott garanciák nem érintik-e az egész antant számára biztosított általános zálogjogokat és a szövetségesek által garantált háborús és szabadságkölcsö- nöket. Varsó, december 29. A francia—csehszlovák szövetség és Franciaországnak Szovjetoroszországhoz való közeledésének hire a lengyel politikában villámcsapásként hatott. Hogy Benesnek, „Lengyelország halálos ellenségének44, sikerült Franciaországgal, Lengyelország oítalmazójával, szövetséget létesítenie, anélkül, hogy Paris megelőzően tárgyalt volna erről Varsóval és hogy ezt közvetlenül a Javorinának Cseh-Szlová- kia számára való odaítélése után tették meg, ez kétségtelenül a legkeseriibb csalódás, melyet Lengyelország francia barátjától kapott. Hozzájárul ehhez az a körülmény is, hogy a franciák azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy kezet fogjanak Szovjetoroszországgal, amellyel szemben francia parancsra Lengyel- országnak a védőgát és nem a Ilid szerepét kellett játszania. Ezek a tények erősen megrázták a lengyel külpolitikának eddigi építményét és nem csoda, hogyha a sajtó keserűen foglalkozik ezekkel az eseményekkel. A baloldali lapok, mint a Kuryer Polski és a Kuryer Poranmi, Franciaországgal szemben olyan kifejezéseket használnak, aminők eddig nem voltak szokásosak a párisi jóbaráttal szemben. A kormány lapjai kényszerű jó arcot vágnak és nagyon valószínű, hogy nem szívesen bár,' de azt a hangot adják vissza, amelyet Parisból diktálnak számukra. A fél- hivatalos Gazetta Warszawska azzal vigasztalja olvasóit és pártibiveit, hogy Franciaország Cseh-Szlovákiával nem kötött katonai konvenciót, úgy, amint azt Lengyelország*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦ fr1***** *♦♦♦*«*■**♦♦ ****«>-.«.*1 I00 cseli-sil. Koronáin fizettek ma, december 29-án: Zürichben 16.7625 svájci frankot Budapesten 62100.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 123I9100000GB0.— német márkát Prága és Pűrls szövetsége az európai sajtó tükrében Lengyelország keserűen csa!ódotí a franciákban Benes „Lengyelország halálos ellensége" — Zamoyskit visszarendelték Párisba
