Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-28 / 293. (446.) szám

Péntek, december 28­A Zólyom-nagymegyei szövetkezett ellenzéki bizott­sági tagok értekezlete Zólyom, december 27. Zólyommegye szövetkezett ellenzéki bizottsági tagjai december 23-án Zólyomiban tartották meg első értekezletüket. Süteö István bizottsági tagot súlyos betegsége akadályozta a megjelenésben. Az értekezlet kimondotta a megyei klub megalakulását. Elnöknek megválasztották Petrogalli Osz­kárt, jegyzőnek Gy.apay Edét. A bizottsági tagok első összejövetelük alkalmából mély hálájukat fejzik ki a vá­lasztóközönségnek a bizalomért, amellyel pártjainkat a választásoknál megajándé­kozta. Ez a bizalom tette .lehetővé azt az eredményt, amely megnyugtató bizonyítékát adja népünk nemzeti öntudatának, szerve­zettségének és fegyelmezettségének. Külö­nös örömmel és büszkeséggel állapítjuk meg, hogy pártjaink jelentékeny számiban kaptak szavazatot tiszta szlovák községekben is. Ezek a szavazatok igazolják, hogy a szlovák nép széles rétegei ma is testvéries együtt­érzéssel kívánják az együttműködést a ma­gyar néppel a 'közös jogokért és azonos ér­dekekért. A bizottsági tagok iparkodni fog­nak igazolni a nép bizalmát. A lapok "híradásai -szerint a kormány >a megye bizottságába 11 tagot nevezett ki. Az értekezlet megállapítja, hogy a kormány e kinevezéssel meghamisitja a nép akaratát. A kinevezések utján a kormány azoknak a pártoknak biztosítja a szavazatok többségét, amelyek a nép ítélete alapján megbuktak. De meghamisította ezáltal a megye lakossá­gának nemzetiségi számarányát is; a kine­vezettek között egy magyar sincs. Termé­szetesen nem kívánjuk, hogy nemzetünk so­rából bárki is ilyen dicstelen kinevezés utján tagságot szerezzen, de megállapítani kíván­juk, hogy a kormány — híven általános poli­tikájához — itt is megengedhetőnek találta a magyarság teljes mellőzését. A bizottsági tagok a kinevezés tényét a törvények iránti köteles engedelmességgel tudomásul veszik, de tiltakoznak a kineve­zéssel a demokrácia és az alkotmány alap­elvei ellen elkövetett durva sértés ellen és bejelentik, hogy a kinevezett tagokkal szem­ben maguktartását annak megfontolása fogja irányítani, hogy e kinévezett tagok, ,a mo­dern darabontok a megyebizottságiban nem azért kaptak helyet, hogy a nép akaratát ér­vényre emeljék, hanem azért, hogy annak érvényesüléséit meghiúsítsák. Az értekezlet megütközéssel állapítja •meg, hogy a kormány a megyékről szóló törvény 24. szakasza ellenére mostanig nem bocsátotta ki a megyebizotíság ügyviteli szabályzatát. Megállapítja továbbá, hogy bár a szeptember 30-án megtartott megyei vá­lasztások óta három hónap már letelt és a törvény 16. szakasza értelmében a megye­bizottságot a zsupán negyedévenként leg­alább egyszer köteles egybehívni, a mai napig sem történt intézkedés a megyegyiilés egybehivására. A kormánynak e mulasztásai a törvény nyilvánvaló megsértését jelentik. Az értekezlet ezután a többi ellenzéki pánttal való együttműködés kérdését tár­gyalta. Maga részéről kívánatosnak tartja az összes- ellenzéki pártokkal való együtt­működést mindazokban az esetekben, ami­kor a kormánynak a népakarat meghamisi- tására irányuló törekvéseinek visszaverésé­ről és az ellenzéki pártok szabadságának megvédelmezéséről van szó. Különösen szükségesnek tartja a szoros és állandó együttműködést a Szlovenszkó autonómiájáért küzdő szlovák néppárttal. Örömmel állapítja meg, hogy a néppárt az együttműködés szükségét a maga részéről is hangoztatja és annak megvalósítása érdeké­ben felhívást bocsátott ki. Az értekezlet ki­jelenti, hogy teljes harci készséggel és oda­adással hajlandó felvenni a közös harcot Szükségesnek tartja, hogy az általános irányelvek és az egységes taktika megálla- pitása érdekében a szövetkezett ellenzéki pártok programjával az összes megyékben megválasztott bizottsági tagok közös érte­kezletet tartsanak, megbízzák a klub vezető­ségét, hogy a közös értekezlet megtartása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. A megyei választmányba a klub a maga részéről Petrogalüt és Gyapayt jelöli. Ezután beható tanácskozást folytattak a részletes taktikáról. Részletesen megállapí­tották a legközelebbi jövő munka- és harci programját. Egymás között felosztották a teendőket s elhatározták, hogy a vármegye népéhez felhívást bocsátanak ki. hogy min­den egyes sérelmet a klub elnökségének a losonci központi iroda elmén jelentsék be. A német jegyzék követelései Marx kancellár karácsonyi üzenete — Sfresemann Svájcban tárgyal — A szakértői bizottságok megalakultak Párls, december 27. (Havas.) A Poincaré miniszterelnöknek átnyújtott német emlok­iratiban a német kormány a gazdasági admi­nisztratív problémákat ismerteti, melyeket azonban nem fognak a jóvátétellel összefüg­gésben tárgyalni. A német kormány azt kí­vánja, hogy határzárat szüntessék meg, a megszállott területekre irányuló importot ne adóztassák meg, Németországnak engedé­lyezzék a közreműködést a Rajna-'Wesifái ai Bank alapításánál és a kiutasított hivatalno­kokat helyezzék vissza állásaikba. Németor­szág ezenkívül sürgősen ki vámja, hogy az összes német vasutas és hajózási alkalmazot­takat vegyék vissza. A francia- és belga kor­mány meg fogja vizsgálni, vájjon a német ja­vaslatokat az a szándék hatja-e át, hogy a gazdasági élet megújhodását jóváitételi fizeté­sek érdekében óhajtja. Berlin, december 27. Marx német biro­dalmi kancellár rádión közölt karáoonyi üd­vözletében megköszöni a Németországnak nyújtott külföldi segélyt és kijelenti, hogy a volt ellenséges országokból érkező levelek és egyéb megnyilatkozások azt mutatják hegy a sovinista uszítás dacára él még az embe­rekben a békegondolat. A kancellár ern’é- keztet a megszállott területek börtöneiben szenvedő német állampolgárokra, majd hang­súlyozza, hogy a német kormány és nép a lehető legnagyobb mérteikben teljes'teni akar­ja jóvátéfeli kötelezettségeit, azonban annak a kellő mérékben nem tud eleget tenni, mert nem engedik, hogy szabadon dolgozhasson a Rajna- és a Ruhrviidéken. A kan cél’ár meg van győződve arról, hogy Németországnak megengedik, hogy fizetési szándékát részben végrehajtsa, akkor meg fognak szűnni a mos­tani állapotok. Németország ismételten jelét adta megegyezésre való készségének, most Németország és a világ szeme a túloldal felé irányul és onnan várja a megegyezésihez ve­zető lépést. Berlin, december 27. Stresemann kül­ügyminiszter Délsvájcba utazott. Politikai körökben ugy tudják, hogy Stresemann Svájcban fontos közvetlen tárgyalásokat fog folytatni külföldi országok képviselőivel. Páris, december 27. A New-York Héráid jelentése szerint a párisi politikai körök a né­met memorandumot riendkivül nagyícmtosságu lépésnek tartják, melyet éppen ezért a legna­gyobb elővigyázatossággal kell megvizsgálni. A francia és belga kormány már megkezdte tanácskozásait a német jegyzékről Paris, december 27. A jóvátétel! bizottság hivatalos kommünikéje szerint a jóváté teli bi­zottság tegnap délutáni ülésén a novemben 30-iki határozat alapján a következőképpen állította össze a két szakértői bizottságot: első bizottság: Kindersley, a Bank of England igazgatója, a Hudson-Oil Company kormány­zója és Stamp a Noebel-társaság titkára (Anglia), Parmentier, a Cerdií Fonciére igaz­gatója. Al'ix, a párisi egyetem iogi fakultásá­nak titkára (Franvlaorsrág), P'reMi gyáros és Flóra, a bolognai egyetem pénztan tanára (Olsazország), Houpart báró bankár a belga kamara tagja és Franqui állmm'ltniiszter. a Banque Generálé de Belge helyettes kor­mányzója (Belgiumi. Másodiv b;zottság: Ro- b’nson, a los-angelosi First National Bank e’nöke (Amerika). Mac Kenna, volt kincstári kancellár (Anglia). Atkáim, a Banque de Pa­ris et des Pays-Bas igazgatója (Franciaor­szág), Alberti, a Banka Credito Italiano al­igazgatója (Oalszország), Jausen a belga nem zeti bank elnöke (Belgium). — Az első bizott­ság első ülését január 14-én, a második bi­zottság pedig január 21-én tartja. A kormánysajtó és a ruszinszkói kérdés Prága, december 27. A ruszinszkói események rohamos fejlő­dése a kormánypárti sajtót valósággal meg­döbbentette. A Lidové Novlny például azt Írja, hogy az egyesült agrárpártban a legna­gyobb elégedetlenség tapasztalható. A párt ellenzéke palotaforradalomra készül és a pár.t valamennyi követelésének azonnali teljesíté­sét kívánja. Azokét is, melyeket még a leg­szélsőbb ellenzéki magatartása idején állítot­tak föl, akkor amikor emlékirattal fordultak a népszövetséghez. Az elégedetlenek Kamln- szky követőiből rekrutálódnak. A lap Besz­ednek azt az elhatározását, hogy elutasította a Prosvita meghívását, ugy kommentálja, hogy nem volt helyes taktikai lépés. Óriási hóviharok egész Kózépearőpábaa Prága, december 27. A Középeurópa metropolisaiból érkező jelen­tések szerint egész Középeurópában borzalmas hóviharok dühöngenek. Az osztrák Alpokban e.ő- íorciult lavinaomlások és hófúvások miatt Inns­brucktól nyugatra beszüntették a gyorsvonatok és a D-vonatok közlekedését. A keleti expressz­vonatok a Salzburg—München—Lindau segédvo­nalon köziekednek. — A karácsonyi ünnepnapo­kon Eszaknémetországban az óriási hóviharok erősen megrongálták a vasútvonalakat. A hóiuvá- sok egész vonalakat zártak el és több vonatot eltemettek. A táviróoszlopok százait tépte ki a vihar, amely Berlintől északra Poranienburg mel­lett súlyos katasztrófát okozott Egy gyorsvonat, melynek mozdonyvezetője a viharban nem látta a fényjelzést, teljes erővel nekirohant egy heiyivo- natnak. A gyorsvonat mozdonya a helylvonat utolsó kocsiját fölemelte a sínről és keresztülre- pitette a magas vasúti töltésen. A ’v'agon egy gáztartályra zuhant, mely azonnal fölrobbant és lángba bontotta a helyivonat két vagonját. Egy postahivatalnok szénné égett, két másik posta- hivatalnak’'és* egy utas súlyosan megsebesült. — A Riesengebirgeben a hóviharok miatt minden forgalom szünetel. Több vonatot még nem sike­rült a hótömegek aló! kiszabadítani. — Cham- beryben egy lavina kilenc embert e'temetett. — A Deutschgabel—Zvvickau, Königgratz— Horitz— Schmiritz—Sadova—Königshan—Schatzlar-vonalat a hófúvás óriási hótömegekkel borította el, mely lehetet’enné teszi a közlekedést. Remélik, hogy* a forgalmat sikerül huszonnégy órán belül helyreál­lítani. — A hóviharok miatt a Brandeis a. E—* Neratovicz és a Pecek—Beevár, Tauschin—Ce- lakovit-vonalon az egész forgalmat beszüntették. Hifii János szerencséje — A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye — Irta: Schöpflin Aladár XX. Kissé bágyadtén a reggeli langyos für­dőtől, szórakozottan lapozgatta Kitli János az újságot. Csak ugy átfutotta szokásból, nem volt kedve olvasni. A napihirek között kereste a társasági híreket, mindössze egy mágnááesküvőt talált, ami érdekelte. Már le is akarta tenni, de az a homályos érzése volt, mintha valahol, valamelyik cikkből is­merős nevek ütődtek volna hozzá. Lapozott előre vagy kettőt és megütötte a szemét ez a név: Szerecseny Imre. Nézte a cikk cimét, szenzációs, nagybetűs cím volt: MILLIÁRDOS BANKBUKÁS BUDAPESTEN Az Úri Bank hirtelen Összeomlása — Eszte­len spekuláció romlásba döntött számos exisztenciát Az első pillanatban ugy olvasta Kitli Já­nos ezt a címet teljes biztonságérzéssel, mintha semmi köze sem volna a dologhoz. Csak aztán jutott a tudatára, hogy itten mi­ről van sző. A hirtelen rémület verejtéke gyöngyözött ki a homlokára. Az Úri Bank bukott meg. az ő bankja, amelyben minden pénze benne volt. De még mindig nem ér­tette teljesen, mintha valami fizikai lehetet­lenségről volna szó, mintha azt írták volna, hogy leomlott az ég. vagy megnyílt a föld Budapest alatt. Kapkodva, türelmetlenül ol­vasta ac ikket, nem értette teljesen, de any- nyit kivett belőle, hogy Szerecseny Imrét a rendőrség letartóztatta, mert hűtlenül sáfár­kodott megbízóinak pénzével. Mindenféle hangzatos jelszavakkal, amilyenek ma, fáj­dalom, nagyon divatban vannak —‘ irta az újságíró hálójába kéri tett egy csomó hi­székeny embert, ezek pénzével esztelen kontreminjátékba fogott a tőzsdén és milliár- dokra menő összegeket veszített. Egy dara­big ki tudta elégíteni türelmetlenkedő üzlet­feleit ugy, hogy uj üzletfeleket szerzett és azoknak a pénzéből kielégítette a régieket, de most már ez sem ment tovább, a tőzsdei veszteségek is egyre magasabbak lettek, az utóbbi hetekben már csak azzal tudta vala­hogy tartani magát, minthogy egy ismert fiatalembert környékezett meg, aki egy- ügyüen rábízta hirtelen szerzett nagy va­gyonát. — Ez én vagyok — egy ügyben rábíz­tam... szép kis ügy, — motyogta Kitli János és olvasott tovább. — Ennek a tiatafembernek a pénzévé' próbálta visszaér ős zakói ni a szélhámos ban­kár a szerencsiét, de a mostani balsseben e;- uszitak ezek a milLárdok is. Végre bekövet­kezett az összeomlás, egy-két hitelező a rendőrségnél tett föDjcl öntésit, címeik hírére jötték a Ubbi följelentéseik cs a rendőrség őrizetbe vette Szerecseny Imrét, valamint bankjának igazgatóját', Vías&dy Páll Csak eddig olvasott Kitli János, a több' aTiűinres részletek, a hozzájuk fűzőik Elmél­kedéseik már nem érdekelteik, már nem fu­tott rájuk a türelméből. Összegyűrte és ide­ges kézzel lecsapta az újságot a földre. — A bankba! — gondolta és kirohainit a szobából. Már a lépcsőn futott, mikor József utolérte. A kalapját hozta utana. — Nagyságos ur, kaiap nélkül akar el­sietni? — kérdezte csodálkozva, hogy mi törtómlictki'íit. Kitti János szó nélküli csapta a fejére a kalapját ós szaladt. Ugy szaladt, hogy az ut­cán majd elgázolta az embereket. Szórako­zott volt, csak homályosam zavargóit a fejé­ben valami lehetetten képzetnek, még mindig nem h’tüe, nem érhette, nem tudta fölérni ésszel, ami történt. Hiszen az lehetetlenség, hogy ő most, csak ugy egyszerre* minden előzmény nélkül tooíkreuiieot ember, csak kápráziat az egész, talán nincs is ébren, csak szörnyű álomban gyötrődik. Az utaa meg­szokott képei csak homályosan, bizonytalan ; atyáik épként ütődnek az agyába, észrevevé- érteik csak a felületét érintették, nem halot­tak neki. Egy hordár köszönt neki. Mért kö­szön ez a hordár? Hiszen nem ismerem, gon- tolta és futóit tovább. Aztán eszébe jutott ézerecseny Imre. Az már csak nem lehet, hogy egy ilyen előkelő embert, egy császári ás királyi kamarást így egyszerűen letartóz- aíssainialk, mint valami csirkefogót. Megjelent előtte' Szerecseny monoklija; ez a monok lj- isibaoás ragadta meg legjobban a figyelmét, mikor a kamarással találkozott, aztiin az a kimondhatatlan gőg. amely Szerecseny egész ‘dákjáról lantit és amely eftöt ő mindég meg­alázkodással vonult vissza. Hát a rendőrök .3 merték volna fogni ezt a gőgös, erélyes .irat? Hogy letetne ez? A Gerbeaudt érezte maga körül, a nagy csillárokat, sürgölődő kis­asszonyokat vele szentben Szerecseny ült, mellette Innia bárónő. Irtóztató ijedség és- kétségbeesés fogta el. Inna bárónő mii* fog szólni a dologhoz... hogy fog előtte megáldani Alig bírt tovább menni Egy tömig ember állott előtte a gyal­ogjárón, ingerületi vitatkoztak, kiabáltak, Kifli Jánois felnézett, az Úri bank előtt állott. Ráeszmélt, hogy ez a csapat ember, férfiak és tlőflí, mind hozzá hasonló károsulok és most értette meg igazán, hogy minden igaz, az Úri banknak vége és az ő pénzének is vége. Üres fejjel, bután, gondolat nélkül állt meg és csak bámult a bank ajtajára, amelyre todnta volt ragasztva: „rendőrileg zárva4*. Egy epés arou férfi megszól! totita: — Uraságod ts károsult? — Nemi tudom ... Halán ... — fellelt KW* bános szórakozottan. — Volt pénze a bankban? — kérdezte az epés. ember dühösen. — Volt — feledt Kitli János föl se nézve, csak az a cédula volt a szeme előtt. — Nahát, akkor károsult. Nyugodt lehet, nem kap vissza egy vasat se — mondta az epés ember, mintegy kárörömmel és vicso­rogva rámosolygott, — Igen, — mondta Kifli János. — Nekem egy millióm úszik — mondta az epés ember. — Két hét eiöft hoztam ide, én szamár. Elfordult Kifli Jánostól és hangosan kezd­te a történetet mesélni egy tehetetlenül sir* dogáló öreg asszonynak. Az ő milliója... az volt a födolog. A legnagyobb gazemberség... Kitli János állt ott egy darabig, idegenül, nem f gyei', ve a lármázó és átkozódó többieket. Aztán szörnyen elszégyelte magát, hogy ugy áll itt az utcán, hu tan mutogatva az ostoba­ságát, hogy így tönkre hagyta magát tenni! Nem volt egy világos gondolata, nem érzett 'ájdalmat sem, tompa fásult érzés volt benne. Csak néha, mint ahogy egy beteg fog meg- ajdul, vágott1 rajta keresztül egy éles, kínzó gondolat: írnia bárónő... Ekkor sem fájdal­mat érzett, hanem kimondhatatlan szégyen- ke zést és megaláztatást; Irma bárónő előtt egyelte magát; eddig is elég ostobán visel­tetett vele, most aztán... I — Szép kis vőlegény — gondolta mar­sában. Sarkom fordult és ment vissza haza, most már lassú lépésekkel, kelletlenül, hogy men­nél később kelljen hazaérni. Egy buta utcai nóta akadt a fülébe valamelyik verkliből, mneí.y egy háiz udvarán zakatolt, ezt a nó­tát diudolta, maga se tudva, hogy dúdolja. A Páva-utcából ismerte ezt a verklit a hang­járól... A Páva-utca, Müller ur, meg a Bau- mami, meg Mátyás inas... újra elfogta a kí­nos, megalázó szégyenkezés, ugy hogy meg kellett állnia. Éppen az előtt a hordár előtt állt meg. aki most szolgálatra készen a sap­káját loemelve sietett elébe:

Next

/
Oldalképek
Tartalom