Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-24 / 291. (444.) szám

Hétfő, december 24 KttZGAlBASÁe Cseh-Szlovákia kereskedelmi politikája sedik helyezettje, a kiváló Bariba Sándor méltó j volna olimpia! kiküldetésre. A régebben alig-aüg értékelt tenniszsporíban örvendetes lendület és! senyéit ezúttal a KAC nívós bajnoki versenye pó­tolta, tűig RuszinszTcóban Ungvári (UAC) és Be- regszászon hódoltak jelentős eredménnyel ennek az exkluzív, költséges sportágnak. Tornában a régi híres ETVE-tornászok szere­pét is a KAC vette át, mivel ez a sportklub a vázolt óriási nehézségek mellett is 12 szakosztály kereteiben igyekszik széles rétegeket foglalkoz-1 látni s a .vezető szerepet vinni. A nehézsportok- j bán — birkózás, box — a KAC, UAC, UMTE. ji LAFC mellett a Kassai Törekvés bizonyult arnbi-f ciózüsnak, erősnek és határozottan ' fejlődőképes­nek. A kerékpársporióí is a KAC-al karó'ive. ed­dig még nem tapasztalt módon szinte uj életre hívta § ha a jelek nem csalnak, egyik legjelen­tősebb sportággá fejleszti. Az idők jele, hogy a nők is lelkesen bekap­csolódtak 2 különböző sportokba (torna. hadzena, úszás, atlétika) s e téren a vezető KAC mellett Eperjes és Ungvár mutathatnak fel méltánylandó eredményeket Nagy vonásokban ennyit kellett írnunk a szfo- vens-kói magyarság sportjának jelenlegi helyze­térői Kell-e különösebb mégokolás a sportok el­maradásához, mint a gazdaság! válság, a kény ír- harcos vegetatív, élette'en élet! ha a panaszok, sóhajok szaporodnak, a gondok a homlokra rán­colódnak s a politikum fejbevágia az életnívót, minden elmarad, visszafejlődik k’hal. Szlov^njrkó degendráíódó sportélete, kórtünete a városokleziil- 1 esetésének. A szeílemi és testi fejlesztéshez lük­tető gazdasági élet, szabad' energiafej'esztés, élet­kedv szükséges! Szabad-e még minderre reményt íáplá'nunk? (Öld-boy.) | Az FTC turacsapate. Budapestről jelentik: Az FTC a következő csapattal indul hétfőn Törökor­szágba: Amsei, Hungler I. és II., Fuhrmann, Sza­bó, Bilim, Héger, Kelemén, Pataky, Tóth, Matko- vích, Maim dr., Mészáros, Pokorny. Újonnan hitelesíteti magyar rekordok. Négy angol mérföld: Kultsár István (MAFC) 21 p 07 mp; 4X800 méteres Ifjúsági staféta: MAC (Fedák II., Mihalszky, Belloni, Sárvári) 9 p 05 mp; távol- ugrás ifjúsági.: Ghillány ^nta! (MAC) 670 cm; 500 m ifjúsági; Ruzicska üeza (MIK) i p 10.5 mp (kétszer); helyből magasugrás ifjúsági: Lenz Fe­renc (MAC) 139 cm. Olimpia! trénert keresnek az osztrákok. Bécs­ből jelentik: Az osztrák atlétikai s övetség kör­levélben fordult a német, finn és svéd szövetsé­gekhez, amelyben alkalmas tréner ajánlását kéri 3.z olimpiászra kiküldendő atlétáinak kiképzésére. || Uj női világrekord 300 méteren. Hilda James, a liverpooli Cunard SC ismert nőuszófa óriási for­mában van. Legutóbb saját 300 yardos rekordját javította meg első ízben hét, majd nyolc másod- jj perccel, úgy hogy Ederle eddigi 4.10 mp-es re- kordját 3.58-ra javította. A 300. méteres szabad­stílusa úszásban pedig Kelen Weinvright 4.29 és nyo’eiized rekordidejét 4.21-re szorította meg. Ja- mesnek ez már a harmadik világrekordja az idei szezonban. Részidői 300 méteren: 100 yard 02, idő yard 153, 200 yard 2.34, 250 yard 3.16. Norvégia nem megy Párisba. A dánok példá­ját a norvégek is követik s mint a svájci lopok jelentik, Norvégia sem vesz részt a párisi olim- piászon. Svéd- és Finnország még nem vallót nyíltan szint Prága, december 22, (E.)■ Masaryk elnök a csch-szlovák köz­társaság ötéves fennállásának évfordulója akit Imából enunciál-t üzenetében a többi közt azt is mondotta, hogy Cseh-Sz ová- kiának még nem alakult ki határozott ke­reskedelmi politikája. Az elnök urnák est © nagyérdemű, de kevés figyelemre méltatott megállapítását igazolják. azok az intézkedések, amelyek a cseh-szlovák külkereskedelem irányelvei­ként jelentkeznek. Iránytalan irányelveket ismerünk fel a hivatalos körök és a kül­kereskedelem gyakorlati fejlesztését szol­gálni hivatott intézmények működésében. Cseh-Sziovákia külkereskedelme is tel­jesen po.litizálódott. Másként nem volnának megérthetök azok a rendszerint kelőén meg nem alapozott és szembeötlően politi­kai szimpátián induló külkereskedelmi kí­sérletek, amelyek Cseh-Szlovákiát kapkod­va és erőszakoltan akarják kilendíteni a súlyos gazdasági válság holtpontjából. Elég volna itt rámutatnunk a prágai mintavásár sajtók ommümkéire. A minta- vásár mindig első helyen, nagy bőbeszédű­séggel dicsekszik el a távol, sőt tengeren- túli külfö’d érdeklődésével. Magyarországot alig említik ezek a kommünikék, Németor­szágot, Lengyelországot, Romániát és Ju­goszláviát itt-ott, de a legújabb' kommüniké ezekről is hallgat A köztársaság külkereskedelmi statisz­tikáiban azonban Németország, Magyaror­szág, Ausztria, Jugoszlávia és Románia, szóvá! & szomszédállamok (Árig.ián és Amerikán kívül) mindig vezető helyet fog­lalnak el. Miért nem csinálnak az ezekkel íz országokkal va’ó kereskedelmi kap csőlá­tóknak propagandát? Nekünk erre csak egy felelet. láíszfk valószínű helyességüneík: Cseh-Sziovákia a valutáik? kiaknázáson kivid politikai elő-- nyoket is keres, amikor a legkisebb dél- amerikai állammal is többet törődik, mint valamennyi szomszédjával. De hogy ez a külkereskedelmi törtetés pozitív haszonnal nem jár, azt a külkereske­delmi statisztika adatain kívül más, igen ér­dekes jelenségek is igazolják. , Ez alkalom­mal csak néhány ilyen jelenséget ragadunk ki a sok közül. Már a legutóbbi mintavásár Idején •meg­figyeltük, hogy az Egyiptomból és Görög­országból idetévedt importőrök nem tudták áruszükségleteiket beszerezni, mert a cseh­szlovákiai gyárak exportirodái nagyrészt Bécsben székelnek. A minap is előfordult ! például, hogy egy jugoszláv importőr dél­csehországi ’ papirt akart vásárolni Prágá­ban, mire az itteni képviselet Komotauba utasította. Ugyanígy járt egy másik jugo­szláv nagykereskedő, aki nagyobb tételben vasszögeí szeretett volna beszerezni. Álig van gyár, amelynek külföldi el­adási irodája Prágában volna. Az évenként kétszer tartott mintavásárok némiképp pó­tolják ugyan ezeket a szerveket, de távol-I ról sem elégi tik ki az export igényeit. A Prágában működő Exportegyesületről, mely- jj nek kitűnő vezetője z minta vásárnak is egyik, igazgatósági tagja, keveset hallottunk ez idén. íyen viszonyok me'iett Prága nem fejlődhetik igazi világpiaccá, bármennyit -is J költsenek a tengerentúli és exotikus álla-1 Í rnokban való propagandára. Egy másik, Magyarországot és a többi szomszédállajmokat közelről érintő tünet; Prágában óriási kerestet mutatkozik magyar, jugoszláv és romániai Ö-GG jelzé­sű, úgynevezett duplaíogós búzaliszt iráni S (a cseh-szlovákiai terménytőzsdéken állan­dóan jegyzik is ezt a üsztfajtát). Ám a cseh­szlovák kormány újabban nem ad behoza-1 fali engedélyt (e napokban is ■elutasított egy 15—20 vagon lisztre szóló behozatali enge-i délyre vonatkozó kérvényt), mert tulnagy lísztkontingensek-et b:ztositoti Amerikának és Franciaországnak. Érdeke tehát, hogy a j terménypiacot is a távolabbi külföld szárná- I ra tehermentesítse,' de nem törődik azzal, hogy az ily kereskedelmi politika egyoldalú versenyre vezet, amelynek sem a fogyasz­tók, de még a mezőgazdaság sem láthatja hasznát Igaz, hogy Csern-Sz!ovákia az utóbbi években erősen kifejlesztette amerikai és különösen délamerifcai (Argentína) export­ját; ezt azonban a szakkörök véleménye szerint gyedül a kedvezőbb fizetési feltéte­lek kedvéért teszi. A tengerentúlra szállí­tott áruikért a hajózási okmányok (conosse- ment) ellenében kapja meg a vételárat holott az utódállamok kivétel nélkül gyen­gébb valutájú, devizaszegény, tehát rosszu1 fizető országokká lettek. De még ezeket is szem előtt tartva, a cseh-szlovák kereskedelmi politikának irányi kell változtatnia., ha induszíriális teljesítő­képességét teljes mértékben ki akarja hasz- ■ nálmi. Vissza kel! fordulnia kelet és dél felé és az országon belül is meg kell szerveznie export-tevékenységét, ha nem akar a kicsi j és gyenge Ausztria reexport-járós zallagján kullogni. ___________ — Újból Jegyzik a leit a prágai tőzsdén. A prágai tőzsde január 2-ától kezdődően jegyezni fogja ugy a leit, mint a bukaresti kifizetést — Irma bárónő, máma vettem magának huszonöt Nagyijait. Átveszi? — De hiszen nekem nincs pénzem kifi­zetni — szabadkozott a bárónő. — Nem baj. Hitelezzük az összeget Kíil>i barátom jótállására. Jót állsz érte, János? K'tfö könnyen jót állhatott, mert hiszen előre kicsinált dolog volt az egész és külön­ben is a Nagyidul, köz tudomás szerint, kitű­nő papír, aminek az ára csak fölfelé mehet és írma bárónőnek megmagyarázták, hogy és utóképpen megy az ilyen üzlet, minden pénz nélkül lehet rajta nDemi százezreket, milliókat. így aztán rövid ellenkezés után beleegyezett. A huszonöt Nagyida.it aztán a következő héten az Úri bank eladta két mil­lió nyereséggé!. Szerecseny át is adta a két milliifó! szóló csekket és ezután már Irma bá­rónő is természetesnek találta, hogy hol hu­szonöt Netutfáb, hol ötven Ben érint vériek neki és mindegyiken, volt pár nap mariivá hol több, hol kevesebb millió nyereség. Irma bá­rónő igy megtanulta, bog? ha az embernek a pénzhez ér lő jő barátai vannak, akkor a legszebb staffirungot lehet vásárolni ingyen. Irma bárónő most már maga is belátta, hogy7 az Úri bartk kitűnő bank, Szerecseny pedig zseniális pénzember, ezt igazán senki se hitte volna róla, mikor az utolsó hold föld­jeit költötte a.vidéken, ő segített Kiéi Jánost rábeszélni, hogy csak helyezzen et mennél több pénzt az Úri bankban. Kitti János mo­solygott magában a kedves bárónő naivitá­sán, hogy nem te jut az eszébe az újságban megnézni a tőzsdei árfolyamokat és ártat­lanul elhiszi a Naghidairól, meg a többekről szóló meséket. Az egész persze csak gaval­lérra komp!ott volt, az állítólagos nyeresé­get Kifci fizette ki gavallér módra, szívesen, •mert hiszen Irma bárónőnek 'mégse lehet* psak úgy, egy szál ingben férjhez menni, ar­ról meg igazán nem tehet, hogy az öreg Szandeczkv báró különböző sorscsapások miatt elvesztette a vagyonát és kénytelen volt* vagyontalanul hagyná özvegyét és ár­váját. Irma bárónő pedig meggondolta, hogy ha Kitti Jánosnak sok pénze van is, még jobb volna, ha még több pénze volna és erre leg­jobb mód, ha rábízza magát Szerecseny üz­leti zsenialitására. Lassanként, azaz, hegy nem is olyan nagyon lassan, Kitti János min­den vagyona átvándorolt &z Úri barikba és ott olyan kitünően kamatozott, hogh igazán szégyeihette magát az eddigi bankja. Kifli Jánosnak olyan hatalmas jövedelme volt, amilyenről nem te álmodott eddig, amint mondani szokta, a pénzecskéje uíftn. Ez tehát a legjobb rendiben lett volna. Megállapodtak abban, hogy Kitti János dél­utánonként négy óra Híjban megy föl min­dennap Irma bárónőhöz és aztán onnan men­nek hármasban az öreg bárónővel együtt a cukrászdába uzsonnázni. A baj csak ezek kö­rül a látogatások körül voltt Kitti János előtte mindig elképzelte, hoigy most végre, ugh Isten igazában meg fogja csólcolmi a menyasszonyát, ahogy akkor, azon az estén az autóban. Gyönyörűen elképzelte magáinak a dolgot, micsoda gyönyörűség lesz az, el- halmozni csókjaival azt a sóvár, élveteg szá­jait, az arc lágy, finom párnáik a ravaszul bujkáló kis f'ülecskéks't, a finom formáin fe­hér ujjakat. Az érzékei tele voltaik annak az áuR>b-eli ásóknak az édes eimf ékével és forró képek káipráztáik agyában, mikor ebéd utáni sziesztája közben, szivarral a szkjában a pamlagom heverve ábrándozott arról, liogh ma végre ... Aztán ha belépett a bárónő szobájába, egyszerre megfagyott a bátorsága és önbizal­ma. Lehetetlennek érezte, hogy azt* az elő­kelő teremtést csak úgy a karjai közé ragad­ta, mint ahogy a karjai közé ragadott azelőtt egy-cgy arrólányt és úgy is csókoló zzon vele. Ottan nagyon tisztelte a menyasszo­nyát, hogy mm merte .szexeiül. Írnia bárónő szokás szerint mikor belépett hozzá a szo­bába, odanyujtattá neki csókra a kerek fehér homlokát, ő tisztelettel meg is csókolta, de ezzel vége is volt elszántságának. Leültek egymás mellé a dívámra és beszélgettek. Az anyabáróné nem zavarta őket, a másik szo­bában újságot olvasott vagy még gyakrab­ban szundikál ti ők meg csöndesen, felhangon i beszélgettek, volt beszélni valójuk elég, kü­lönösen Irma bárónőnek, áld beszámolt be- vásárlásairól, meg is mutogatta a ruhákat, j bhízókat, kalapokat autókét vett és amik ji Kitti Jánosnak kivétel nőikül nagyon tetszet- jj tek. Boldog volt, hogy itten előkelő ízlésű, elegáns menyasszonya van. De ez a nagy elegancia is akadály volt a szerelem útjá­ban: eltávolította tőle, még magasabban fö­lébe helyezte a bárónőt. Azelőtt1, mikor még egyszerűbben öltözött, közvetlenebbül érezte magáit vele szemben, most* visszarémült at­tól a gondolattól, hogy ezt a finom, drága, gyönbörü biuzt össze találná gyűrni ölelő karjaival. így aztán maga sem merte beval­lani, hogy az együtt tölteti órák kezdtek unalmasakká lenni és mind a kettőn örültek, lj ha eljött az ideje az uzsonnának. írma báró- I nő egyszer-másszor nem tudta elfojtani az ásítást’, amitől Kifli magában egészen két­ségbeesett. Rettentő szamárnak érezte ma- j gá, aki rnég a menyasszonyát sem tud jaj mu­lattatni. Bent pedig, a szivében égett az epe- kedés egy csók után, úgy. hogy annál keser­vesebben érezte magát és csak annál elfő-1 gnltabb és feszesebb lett. Szeretett volna néha-néha megszökni Irma bárónővel, félre­eső kis budai uteáikban meghitten karonfog­va sétálni, rejtett kis cukrászdákba betérni, ahogy már ő a szerelmet, újságból! olvas- j Hiányai alapján elképzelte, de szóba se mert hozni ilyesfélét, nagyon plebejusnak találná az ízlését. Mindig csak szomjazott, ott volt ] előtte a friss forrás és nem mert inni belőle. I Ettől aztán szórakozott letö és rossz kedvű' — Tarifatárgyalások Magyarország és Cseh-Szlovákia között. Budapesti szerkesz- ! tőségünk jelenti: Az államvasutaknál tárgya - .ások folynak a külfölddel való közvetettéit vasúti tarifák újból való érvenybelépíetésc tárgyában. Jelenleg Olaszországgal ioiynak tárgyalások a közvetlen öszeköttetés fölvéte­lére. Januárban Triesztben fognak tárgyalá­sokat kezdeni Olaszország és Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország között. Az állam­vasutak igazgatósága Gseh-Szlovákíávaí való közvetlen vasuíösszeköíxeíés tárgyába^ ! .is dolgoz ki tervezetet. Áz erre vonatkozó tárgyalások az Olaszországgal való megálla­podások után azonnal megkezdődnek. A Cseh-Szlováklával való tarifaszerződés. Ma­gyarországra nézve különös fontossága mert Magyarország külkereskedelmének 25 szá­zalékát Cseh-SzJovákiával bonyolítják le. — Az ipari szövetkezetek az engedélye* fosi eljárás sne lett. A kereskedelemügyi mi- ’.iszt'&riujmban tegnap ismét* ankét volt, ame­lyen 42 cseh és morva ipari szövetkezet volt képviselve. Az ipari szövetkezetek a N. P. közlése szerint egyhangúan az eddigi enge- íélyezés1 eljárás meíttit foglaltak állást. A kereskedelemiiigyi miniszter kijelentette, kegy métányolia az ipar súlyos helyzetét és hogy az ipar és kézművesség tartósaibb vé­delemre szorünak, mint a külföldi versennyel '.tömiyebben megbirkózó gyáripar, de egy­úttal figyelmeztette az ipar képviselőit, h-cgy igyekezzenek az ipari készítmények tökéle­tesítésére és olcsóbbodás ára.-f- A valuta ingadozására va!6 tekintet nél- kiii állapította meg g bíróság egy cseh korona tartozás egyezségét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Á miskolci törvényszék a Türk Zsigmond szikszói íakereskedö ellen 1922 december 22-én megindult kényszeregyezségi eljárást befe.Vztté­riek nyilvánította. A fizetésképtelen cég három egyen'ő részletben 33 százalékot fizet hitelezői* nek. A bírói végzés szerint a 95.846 cseh korona tartozásért a valuta ingadozására való tekintet nélkül, egy cseh korona 33 százaléka fejében 25 magyar koronái tartozik fizetni. A hitelezői s. a- vazatok arányának megállapitásáná! a törvény­szék a Neugröschl és Bunzei (Kassa), a Reiner és Mandula erdő- és gőzfii rész r.-t. (Igló) és a •• Qölnicbányai Fatermelő r.-t. (Kassa) követelé­seit a bejelentés késedelme miatt nem vette figye­lembe. — A Fozemkova Banka likvldációja. A Po­zemkova Banka tegnapi közgyűlésén Zavesky dr. elnök a Ükvidációs jelentés beterjesztésénél meg­említette, hogy nincs kizárva, hogy még további nagyobb veszteségek is fognak mutatkozni. Az 1923. április 13-án lezárt Ükvidációs mérlegből j kitűnik, .hogy a 40 milliós alaptőke és 9.7 millió i tartaléktőke mellett a veszteség 136,680.000 ko­rona volt. Az adósok 254 millióval, a hitelezők 157 millióval szerepelnek a mérlegben. Az ingatlanok ! értéke 14 millió és a 104 millió aktiva váltókö- ] vetélésekre, gép= és árukészletekre oszlik. Ezzé. szemben a bank tartozik betétkönyvekre 63 mii- j Hóval, jelzálogkölcsönre 2 millióval, visszleszámi- tolásért 88 millióval és váltóleszámítolásért 91 millióval Legalább is a 136 milliós tartaléktőké­nek igénybevételére volna szükség. egész másnap délutánig, amikor újra kezdő­dött1 az ábrándozás, a nagy elhatározás és a gyáva meghátrálás. Az öreg bárónővel sóikkal közvetlenebb viszonyba tudott jutni. Először: mert tt:d'ía, hogy nem született bárónő, nem is nagyon előkelő származású, csak a férje tette elő­kelővé. Másodszor: mert az öregasszony nagyon közvetlen volt, oseppet sem zseni- rozta magát előtte. Mielőtt uzsonnázná men­tek volna, mindig benézett hozzá arra az idő­re, amíg Irma bárónő öltözik. Az öregasz- szony mindég egyforma, bohémes jókedvvel fogad te. tréfált vele, fecsegett neki néha j egy-egy pikáns viccet se sajnált föle, sőt ; egyszer-inásszor meg is pumpolta kisebb összegék erejéig a saját apró kiadásaira, mindig kikötve, hogy a lányának erről nem szabad tudni Ebből valami partesi viszony fejlődött ki köztük, úgy, hogy az öreg asz- szony egyszer tréfásan megszidta: — Micsoda egy furcsa vőlegény vagy te? Hiszen meg se csókolod a meny assz o- ; nyodat... Hát te nem szeretsz csókol ózni? Ki'tli János ekkor bizalmasan bevallotta gyötrelmeit. — Olyan nagyon tisztelem Irmát*... ha mellette vagyok, úgy nézek rá, mint a steeirt | képre ... annyira tisztelem. — Szamár vagy, fiaim — mond Ír erre az öregasszony. — Már engedd meg, hogy ki­mondjam, nem sokat forgolódhattál' nők kö­rül, ha azt hiszed, hogy tiszteletet kívánnak. ! Tudod *e az asszonyok negyedik parancso­latát? Kitti János persze nem tudta. — Hát tudd meg. Áz nem úgy szól, hogy j tiszteld apádat és anyádat, hanem úgy, hogy: : az öregapádat tiszteld, ne engem. Az asszo- , nyolcát,, finn?, szeretni ke®!. Aki pedig szerek j. az csókol, ezt tedd meg. . (Folyt, köv.) *2

Next

/
Oldalképek
Tartalom