Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-20 / 288. (441.) szám

Csütörtök, december 20.

Prásek lemondott

a szeszszovetkezet elnökségéről

Prága, december 19.

Prásek Károly szenátusi elnök december

17-én kelt levelében, amelyet azonban csak ma publikáltak, tudomására hozza a mező- gazdasági szeszfőzdék szövetkezetének abbeli elhatározását, hogy lemond a szövetkezet elnöki állásáról. Ezt az elhatározását azzal okolja meg, hogy a vasárnapi közgyűlésen á szövetkezet tagjai egyhangú elismeréssel adóztak neki (no persze, amikor az elégedetlen tagokat egyszerűen kizárták a szövetkezetből. A szerk.) és ezért most már nyugodtan lemondhat, mivel a szövetkezet helyzete bizonyos mértékig konszolidálódott.

Prásek lemondásának közvetlen előzményei ezek: A koalíció nem elégedett meg a vasárnapi közgyűlés eredményével, mivé* Prásek nyilatkozatát a desetka csakis azzal a föltétellel fogadta el, hogy saját belátása szerint lemond vagy a szenátus elnökségéről, vagy pedig a szövetkezet elnöki állásáról. Amikor a szenátus tietler német szociáldemokrata szenátor amaz indítványa következtében. hogy tizenhéttagu parlamenti vizsgálóbizottságot küldjenek ki a Prásek- ügy megvizsgálására, kénytelen-kelletlen foglalkozni volt kénytelen az afférrel, Prásek megígérte, hogy lemond a szövetkezet elnökségéről. Mivel azonban ez a lemondás egyre késett, a koalícióban is az a meggyőződés kerekedett felül, hogy Prásek többre becsüli egy gazdasági vállalat érdekeit, mint az állam méltóságát és erre most már a koalícióban is erélyesen követelték, hogy Prásek vagy az egyik, vagy a másik tisztségéről mondjon le.

Prásek, aki kisgazdából dúsgazdag föld- birtokossá nőtte ki magát, azt a megoldást választotta, hogy a szövetkezet elnökségéről mondott le. Pénze már van elég és ezért inkább a hat alom fényében akar sütkérezni. Nézetünk szerint azonban * ez a megoldás semmiképpen sem elégítheti ki a közvéleményt, Prásek már régen eljátszotta azt a tekintélyt, amely szükséges ahhoz, hogy az egyik törvényhozó testület elnöke legyen. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a koalíciós sajtó is kezdi belátni. Még a lemondás publikálása előtt néhány tekintélyes esett lap már rendkívül élesen támadta a szenátus elnökét A Právo Udu pedig nxa reggel kiadta a jelszót; „A szeszesek elnöke, aki milliós ajándékokat osztogat szét. nem lehet a szenátus elnöke. Ez az egész nemzet ügye.“

Basch Tivadar utóda

órás és ékszerész Prága, jindrsüüska 6. szám

103&

A magyar kölcsön ügye

Uj terv kidolgozására szólították föl a pénzügyi bizottságot

Budapest, december 19.

(Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Párisból érkezett jelentések szerint a népszövetség albizottságának titkos tárgyalásai késő estig tartottak. A délelőtti tanácskozás akörül forgott, hogy mikortól kezdve állítsák be a magyar költségvetésbe a jóvátételi fizetéseket. Megegyezés nem jött létre. Délután a 2. számú jegyzőkönyvet szövegezték meg. Az erről elterjedt ellentétes hírek már csak azért is alaptalanok, mert a résztvevők teljes titoktartást fogadtak. Az albizottság ezután az összes képviselők jelenlétében beterjesztette a technikai kérdések megvizsgálásáról szóló jelentését, amelyek az újjáépítéssel állanak összefüggésben. A 2. számú jegyzőkönyv azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeket Magyarországnak meg kel! tennie pénzügyi újjáépítésének biztosítására, a bankjegy infláció megszüntetésére, a bankjegykibocsátóbank megszervezésére, a költségvetés egyensúly-halma falára, az újjáépítési kölcsön kibocsátására és az ellenőrzés foganatosítására.

A Havas-ügynökség jelentése szerint az albizottságban az újjáépítés tervéhez

megnyerték a bizottság tagjainak és a kis- antantnak is a hozzájáru'ását. Ellenállásra csupán a pénzügyi bizottságnak ama javaslata talált, hogy Magyarország évi tízmillió aranykoronát fizethet jóvátételre. Bethlen kéíségbevonta, hogy Magyarország képes lenne ekkora erőfeszítésre. Ebben a tekintetben nincsen megegyezés, ezért a döntést csütörtökre halasztották.

Ha akkor sem sikerül megegyezni, akkor a népszövetség tanácsa valószínűen január 15-én újból összeül és ennek az ülésnek napirendjére egyedül a magyar újjáépítés kérdését tűzi ki.

A Magyar Hírlap jelenti, hogy Bethlen és Kállay vasárnap, vagy hétfőn érkeznek Budapestre.

Párisból jelenti az MTI.: A pénzügyi bizottságnak Londonban kidolgozott javaslatát a Parisban tartott pénzügyi bizottsági ülés a magyar álláspont hátrányára módosította. Bethlen az albizottság tegnapi ülésén a módosításokat nem fogadta el, mire az albizottság kielégítő megoldást tartalmazó újabb javaslat kidolgozására utasította a pénzügy! bizottságot.

I. fifirgi ellsaggta iirigirsiigil. de nem mondott se o trónról

Prága, december 19.

A Balkánnak fcgnyugtalanabb állama, amely a háború befejezésétől kezdve ásandó belső megrázkódjutások színhelye: Görögország. A vasárnap megtartott görög választások számszerű eredményét még mindeddig nem ismeri a küiöldi közvélemény, de az Athénből érkező hírek nyomán bizonyosságszer üen alakul ki annak föltevése, hogy a görög választásokból a republikánusok kerültek kii győztesen. A Havas-ügynökség jelentése azt a hírt* közli, hogy a görög közvélemény a közársaság azonnali kikiáltása mellett foglalt állást s hogy Plasztlrazhoz Oitio- narosz tábornok és vezérkarának tisztjei által aláirt jegyzék érkezet, mely a dinasztia trónfosztását követeli. Egy?' másik távirat arról számol be, hogy a görög kormány tanácsára a királyi pár éjjel elhagyta a görög földet és Romániába utazott.

A köztársasági lapok szerint a királyi pár elutazása véglegesnek tekinthető, egyes lapok azonban úgy tüntetik fd a király távozását, mint' a szabadság egyik nemét. A királypárti sajtó erőteljesen hangsúlyozza, hegy a görög nép többsége hii maradt a dinasztiához. Egyes hírek arról számainak be, hogy az á'lamiforma végleges megállapításáig Kondurimvsz admirális fog régensként kormányozni, egy misek távirat arról t/uid, hogy Veoi- zefoszt táviratilag kérték föl a kormányzás átvételére.

Athén, december 19, (Saját tudósítónktól.) Mielőtt a király utrakelt, eléje terjesztették a trónról való lemondást tartalmazó nyilatkozatot aláírás végett A király megtagadta az aláírást és kijelentette, hogy külföldi utjának egyedüli oka a kormány határozata s hogy mindaddig távol muráid az országtól, rn'g a nemzetgyűlés végérvényesen dönt Görögország államformájáról.

Nagy koalíció Szászorsságban

Drezda, december 19. Ma délelőtt megkezdődtek a szociáldemokraták, demokraták és a német néppártiak közötti tárgyalásé egy ■nagy koalíció alakítása ügyében, miután a kommunisták kereken megtagadták a szocialista kisebbségi kormány támogatását. A hahóm párt körében erősen reménykednek, hogy a tárgyalások sikerrel fognak járni s valószínű, hogy az eddigi miniszterelnököt, fdliístíht választják meg miniszterelnökké. Lehetséges, hogy az országgyűlés feloszlatására csak újév után kerül sor s az uj válaszások februárban lesznek.

Hm—m.MJUffWM'iHmr'i'iWBiii'iii 'ww i'in mjiiii'iWii»iiMiimi«ii

Megalakult a keresztény-gazdasági párt Budapesten

Zichy, Huszár, Wolff és Vass József egy

pártban

Budapest, december 19.

(Budapesti szerkesztőségünk tele fon jelentése.) Sok és hosszú tanácskozások után megalakult a keresztény nemzeti gazdasági párt Csilléry elnöklésével. Az értekezleten megjelentek: Zichy János gróf, Vass miniszter, Huszár Károly, Huszár Elemér, Erriszt, Lingauer, Homonnay, Reischl, Erühwirth, Láng, Czettier, Bosik, Varga Gábor. Bartos, Mátéffy, Wolff, Hegedűs György, Benard, Buday, Petrovácz és mások. Távolmaradásukat kimentették: Hegyeshalmy, Károlyi József gróf, Cziráky gróf és Jankovich-Besan Endre. E névsorból látható, hogy az uj párt tagjainak túlnyomó része legitimista. Számuk huszonhat. Az értekezleten pártvezetőséget választottak, amelynek Czettier, Ernszt, Hegyeshalmy és Wolff a tagjai. A pártnyilatkozat kimondja, hogy a párt célja az, hogy a kormánypárton kívüli keresztény, nemzeti tradicionális alapon, tehát a jogfolytonosság alapján álló erőket egyesítse. A párttagok szabad kezet biztosítanak maguknak a kormánnyal szemben, de készek azt a kormányt támogatni, amely a pártprogram végrehajtását magára vállalja. A nyilatkozat tiz pontból áll: 1. A korrupciómentes közélet biztosítása. 2. A nemzetgyűlésnek országgyűléssé való alakítása, a főrendiház reformja, a választói törvény megalkotása. 3. A közigazgatás egyszerűsítése. 4. A Jegybank haladéktalan fölállítása. 5. Minden nemzetközi tárgyalási anyag, igy a mostani külföldi kölcsön is, előbb idejekorán a park ment illetékes bizottságaiban letárgyalandó. 6. A vagyoni mérleg javítása. 7. Közmunkaalkalmak teremtése. S. Céltudatos agrárpolitika, a földbirtokreform

Ki-tii János meg volt döbbenve. Nem' tudta azt hinni, hegy nincs abban semmi, amit Mariska mondott, de elhinni se tudta. A bárónő mégis csak valami más.

Nagyon egyformáknak tarán maga a nőket, Mariska ksa-sszony — mondta a fejét rázva,

— Egy helyen mind egyformák — mondta Mariska kisasszony kissé fevbosszankodva, hogy Kitii ur ennyire nem érti meg az ö igazát. — Azt mondja meg nekem, Kitti ur, mért ne lehetne gazani? A bárónő sincs ámbra-l.latbói. ö is csak nő.

—- Mégis csak más a bárónő — felelt Kitii most már határozo.tan, mert már kitud >1 fejezni gondolatait, — A bárónő magasan felettem áll. Nem is jönne hozzám fe leségül.

Ugyan, Kitti ur, ne Egyen olyan nagyon fiatal — vitatkozott Mariska klsasz- szony egészen neki tűzesetivé. — lói van. a bárónő, bárónő, de Kitii ur gazdag. A pénz pedig erős és széles híd, szívesen járnak át rajtba a bárónők és különösen, ha szegények. A bárónő pedig, ugy-e, szegény?

— Gazdagnak nőm gazdag, — ismerte be Kitii ug.

— No, látja. Bárót vagy grófot nehezen kap férjül, mert a bárók inog grófok is csak néznek a pénzre, űrkor házasodnak. Hát itt van, Kitii ur gazdag, fiatal, egészséges, csinos úriember...

— Éppen ez az — mondta Kitii János, szavába vágva Mariskának, mintha éppen azt a szót mondta volna ki, amelyet ö keresett. — Az éppen a baj, hogy én még nem vagyok kész úriember. Értse meg, Mariska kisasszony, talán lehetek, remélem, leszek is, de még nem vagyok az. Még csak tamilok, nem vagyok kész Nincs még meg a megfelelő modorom, nem tudom magamat’ ári társaságban úgy viselni, ahogy keH, nincsenek

összeköttetéseim, megfelelő ismeretségeim, szóval semmim sincs a pénzemen kívül. A bárónő meg tökéletes úri hölgy, nem mehet férjhez olyan emberhez, aki nem legalább is úriember. No, lálja, itt a nagy különbség köztünk. Olyan magasan fölöttem áll, hogy ezt nem lehet pénzzel kiegyenlíteni.

— Pénzzel mindent ki lehet egyenlíteni — makacs ködöt t Mariska kisasszony. — Ha a bárónő magasan a Kitii ur fölött all, hát majd szépen lejjebb sétal egy kicsit, Kitii ur is kapaszkodik egy kicsit és szépen összetalálkoznak. Ha egy nőnek nem elég jó a vőlegénye modora, hát csak legyen egyszer a férje, úgy kineveli magának, hogy no. Ne haragudjon, Kitii ur, de én már csak ezt mondom.

Mariska kisasszony mikor eltávozott, magában mérgelődöd, hogy mért olyan tök- fiúkó ez a Kitii ur. Aztán még jobban mérgelődött azon, hogy minek is mondta neki mindazt, amit mondott-. Ha magától nem jött rá, m'nek egyengetni az utat a bárónő számára. Úgy se lesz vele Kitii ur boldog, ha elveszi. Mariska kisasszony nőm ismerte a bárónőt, sohase látta, de arról meg volt győződve, hogy Kitlü János nem lenne vele boldog.

A bogarat azonban beledugta Kitii János fülébe és ez aztán zümmögött tovább. Amíg Mariskát' beszélni hallotta, nem hitte el, hogy igaz lehet. Most, hogy egyedül maradt és mint mindig, ha izgatta valami, járkált a szobájában föl és alá, mindjárt nem Kint fel olyan lehetetlenségnek, amit Mariska kisasszony beszélt neki. Azt a gondolatot, hogy a bárónő gondol a házasságra, vagy éppen, hogy ‘amnt Mariska kisasszony a maga páva-utcai módján kifejezte magát, — el akarja vetetni magát, azt elutasította. Irma bárónőnél ez lahete’enség? Kil'i János megállt a szobája közepén és egy makacs gondolat villan* meg az agyában;

— Ha Irma bárónő ellenszenvesnek talál, miért látta szívesen a térsaságomai t cr*.ma- hete tt volna, elkerülhetett volna, hideg és gőgös lehetett volna velem, de nem volt az. Sőt nagyon kedves volt, mindig velem foglalkozott. másokra, például Palira, alig vetett ügyet, mindig hívott, ha egy nap nem jöttem, már reklamált. Pedig bizton találhatna jobb társaságot.

Végre meg tudott állapodni valamiben: hogy Irma bárónő nem í találj aj $ ellenszenvesnek. Ebbel pedig el lehet jutni mindenfelé. Mindenesetre el lehet ma menni a Ger- beaudba.

— Majd meglátom, milyen lesz ma hozzám a bárónő — gondolta.

— Persze, még Palival meg kell beszélni a dolgot. Az ő tanácsára most) nagyobb szükség van, mint valaha.

XV.

Az ebédnél hozta szóba a dolgot Pali előtt.

• — Mit gondolsz, elmenjek ma a Ger- beaudba?

— Mindenki elmehet, nyilvános hely, ha nem csalódom — felelt Pali gúnyos szemmel.

— Igen, de a bárónők ...

— Ha akarsz, hozzájuk ülsz, ha nem akarsz, nem — folytatta Pali a gúnyolódást.

— Kérlek, ne viccelj; én komolyan kérdezem; a történtek után menjek-e a Ger- heaiucíiba a bárónőkhöz?

— Miféle történtek után? Tudtommal semmi sem történt.

— Kérlek, Pali, ez komoly dolog, légy szives, beszéljünk róla komolyan. Tudod, hogy valami történt. Irma bárónő kompro- mlítáttnak érzi magát miattarn. Most már mit csináljak én, mi a helyes gentlemaoMke viselkedés.

Pali pártfogói mozdulattal fogta meg Kit- ; ü János, karját.

— Édes fiaim, attól nyugton mehetsz a üerbeaudba. Egyelőre még nincs komp romínéivá senki.

Kitii János zavartan hallgatón. Keresett egy szót, amellyel értésére adhatja gondolatát Palinak, anélkül, hogy nyíltan Ki kellene mondani. A szót azonban nem találta meg, csak dadogott.

— Más is van a dologban ... tudod Pali. Én azt hiszem, hogy ennek a dolognak vagy véget kellene vetni, vagy ... vagy... további következmények ... azaz konzekvenciákat levonni... nem is tudom, nincs semmi célja... valami cél kell mégis ...

Pali keményen ránézett és száraz szóval mondta:

— Úgy látom, végre kezdesz rájönni, miről van szó, vagy abbahagyni vagy komolyra fordítani a dolgot Irma bárónővel. Csak úgy, az idők végzetéig, annak ninos semmi értelme.

— Te is azt gondolod? — Kitii János csaknem mag volt könnyebbülve, hogy Pali is ilyen komolyra veszi a dolgot. — De mit gondolsz, lehet-e erről egyáltalán szó? Arról tudniillik, hogy komolyra fordítsam?

— Vagyis arról, hogy esetleg elveszed a bárónőt? Édes fiam, én nem akarlak se rábeszélni, se lebeszélni, de lehetetlensége* nem látok benne. Különösen a bárónő részéről.

Ránézett Kiflire, vállat vont és még ezt mondta:

— Azt hiszem, ha megkérnéd, nem haragudna érte.

Ezzel, úgy gondolta, bőségesen eleget tett a bárónővel kötött paktumnak. — Azután más témára fordította a beszédet.

— Mondok neked egy újságot. A napokban elfoglalom az állásomat a bankban, igazgatói ősimnél és hatáskörrel.

— Melyik bankban? — kérdezte Kitii

János Őszinte örömmel. (Folyt, köv.)

S%s(rfVJ{A<?£m7őf}MP

3

! jUeHÍOS»&ésl€$®ic§ö&i*

! Karécsossttf afAiH&Kc

i eg@ omos éri i

í \