Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-20 / 288. (441.) szám
A magyar kölcsön* Irta: Fleischmann Gyula dr., a keresztéiiyszoclaHsta párt főtitkára Kassa, december 19. Talán azt vethetné valaki cseh-szlovák részről a szemünkre, hogy miért foglalkozunk mi Magyarország egy ilyen speciális belügyével, amikor itt is van elég munka és nehézség, amellyel az ellenzéki pártoknak foglalkozniok kellene. Amire mi viszont azt válaszoljuk, hogy a cseh-szlovák kormány és a külügyminiszter ur is jobban tenné, hogyha nagyobb figyelmet szentelnének a köztársaság beltigyeinek és egy kis tisztogatást végeznének a pártjaikban, amelyeket ma-holnap teljesen elborítanak a korrupció és a panamák szennyes hullámai mint hogy vég nélkül folytatják azt a kétszínű játékot a magyar kölcsön ügyében, amelyet ma már csak vakok és ostobák nem vesznek észre. A magyar kölcsön ügyét még májusban vetette föl a jóvátételi bizottság előtt a magyar miniszterelnök, amikor őszintén föltárta Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét és azt állította, hogy mindezeken csak egy külföldi kölcsönnel lehet segíteni. Akkoriban és azóta is állandó vita tárgya a magyar közéletben, hogy vájjon a miniszterelnöknek igaza volt-e s nem lenne-e jobb a oan-áíast agy belföldi - kölcsönnel megpróbálni. Ennek a kérdésnek a megítélése nem tartozik e cikk keretébe, de arra igen is rámutatunk, hogy milyen magatartást tanúsított a cseh-szlovák kormány ebben a kérdésben. Amint a magyar kölcsön ügye fölmerült, nagy izgatottság fogta el a mi külügyminiszterünket. Amint mi azt már belpolitikai kérdéseknek a külföld előtt való ismertetésénél megszoktuk, elkezdődött a csü- rés-csavarás és a kétszínű játék, amelyben a mi külügyminiszterünk mindig olyan nagy mesternek bizonyul. Jöttek a nagyhangú, meleg, félmeleg és langyos nyilatkozatok, a megrendelt és sugalmazott cikkek, hogy Be- nes külügyminiszter ur őszintén óhajtja Magyarország talpraállását és a kölcsönt nem ellenzi, — de hát azért mégis tulajdonképpen, —• no, hogy is mondjam — az az. izé, belpolitikai demokrácia, amelynek legragyogóbb példáját a prágai parlament és annak vezér- panamistái mutatják, mégis csak demokrácia, amit Pestre is át kellene ültetni, ha nem is Prágán, de legalább is Becsen keresztül. Azután, ha jól meggondoljuk, egy ilyen kölcsönnek vannak és lesznek előfeltételei, garanciái és más mindenféle iái, amelyek nélkül nem lehet Magyarországnak kölcsönt adni. Továbbá, még a magvar korona sincs eléggé tirontva és még mindig van közgazdasági Jlet Magyarországon. Ennek ellenére is Cseh-Szlovákk; őszintén, minden kertelés nélkül kívánja, hogy Magyarország megkapja a kölcsönt (talán még Hodzsa Milán földművelésügyi miniszter rr is) s nem fog most már igazán semmi akadályt görditeni elébe, csak hát még meg kell beszélni a dolgot a kisrntanttal és egynéhány aknácskát azért jó. lesz elhelyezni az antanthatalmaknál, miután az ember sohasem tudja, hogy mi segíthet. Eme nagyszabású, mély diplomáciai tudásra és magasíoku erkölcsi érzésre valló munkával még sem sikerült agyonütni a kölcsönt. Ezért valószínűleg szükség lesz rövid időn belül nyilatkozni, hogy a külügyminiszter ur fáradozásával és személyes (itt van a hangsúly!) közbenjárásával nagvnehezen sikerült rábírni a nagyhatalmakat, hogy tanúsítsanak Magyarországgal szemben jóindulatot és meglehetős rossz föltételek mellett * E sorok közvetlenül azelőtt Íródtak, hogy a népszövetségi tanács összeült, de mindazonáltal a mai hoiyzetet is találóan jellemzik. A szerk. — hogy Magyarország ne tudjon íalpraállni — adjanak valamit, aminek a neve kölcsön lesz. Nagyon jól tudjuk, hogy a külügyminiszter ur ma milyen szerepet játszik Közép- európa életében és minden képességét és idejét a Magyarország elleni intrikáknak és ás- kálódásoknak szenteli. Négy év előtt úgy tekintettünk reá, mint valami diplomáciai zsenire. Ma már ismerjük és látjuk, hogy sikereinek titka és kulcsa egyedül az intrikálás. És amit óvatosságból Ő sohasem mondana meg, azt kimondjuk mi: A magyar kölcsönben a nehézségeket Prága okozza és a gáncsvető Benes külügyminiszter ur. S ha a magyar kölcsön megvalósul, akkor ez azt jelenti, hogy a nagyhatalmak szeme végre kinyílt és a kritika szemüvegén keresztül nézik mindazt, amit a cseh-szlovák diplomácia eléjük terjeszt. Noigálmas ilci€h a 8táp¥f§€ldltáiban és a szenátusban Hol vannak a Koronahegyfürdoről elszállított értékek ? — A rádiotörvény a kereskedelmi miniszter egyéni érdekében készült? — A forgalmi adó- javaslatot nem lehetett szavazás alá bocsátani Prága, december 19. A lk ép viselők kamarái.'a ma uijból összeült, hogy a holnapi ülés után megkezdje karácsonyi szünetlét, mely előreláthatóan februárig fog tartani. Az ülés meg ehetös mozgalmas volt. A parlamenti üz_m siendriánsága miatt a forgalmiadó javaslatánál a szavazási el keleti halasztani. Ez a nap sem múlt el panarmavád nélkül Ugyanakkor, amikor a' szenátusban azzal vádőlték Novak kereskedelemügyi miniszter, hogy a rádióörvény javaslatát ázó egyéni érdeke diktálta, Tóműnek F'lóris épületes dolgokat mondóit el Koron ahegyfürdőröl, a megszállás alkalmával elvitt értékes ingóságok sorsáról. Furcsa benyomást kelt ilyen körülmények, a hadirokkantaik iik menyeinek leszállítása. . Az ülésről részletes tudósit ásóin itt következik: Tomasek elnök az ülést fél 12 órakor nyitotta meg, A napirend első pontja a forgalmi- és fényüzési adóról szóló javaslat. P r á s e k e&ötdó jelentésében előadja, hogy a költségvetési bizottság e javaslat megvitatásánál igen nehéz helyzetben volt, mert egyfelől számot kellett vetne azzal, hogy a javaslat rendkívül népszerűtlen, másfelől azonban tudatában volt annak, hogy erre az adónemre föltétlenül szükség van az állam pénzügyi igazgatásában. A nehéz helyzetet úgy oldotta meg a bizottság, hogy javasolja ugyan a forgalmi adó föntartását, azonban meg van győződve róla, hogy 1926 december 31-én végleg megszűnik ez az adónem. Miivel időközben szétosztották a cselédek betegségbiztosításáról szóló javaslatot, a cukoradóra, a közlekedési adóra, az építkezési mozgalomra és több nemzetközi szerződés becíkelyezésérőe vonatkozó javaslat második olvasása után és miután három havi haladékot adták a szenátusnak a szerzői jogról és az állatok nemesítéséről szóló javaslatok le- tágyalására, az elnök öt percre fölfüggesztette az ülést és mindjárt összehívta a második ülést, amelyben a szociálpolitikai bizottságnak kiosztották a cselédib'ztositási javaslatot azzal, hogy csütörtök déli 10 órájáig terjessze elő jelentését. Majd megkezdték a forgalmi adó vitáját. W,indirsoh (német agrárus): kifogásolta, hogy még az áruk becsomagolása is adó alá essék. Die ti (német szociáldemokrata): szerint az ered' javaslat is átmeneti jellegű volt, tehát meghosszabbítása lehetetlenség. Q e r s 1 (cseh szociáldemokrata): viszont úgy véli, hogy a forgalmi.adó az állam egyik legfőbb jövedelmi forrása, letörléséről tehát szó sem lehet. P a t z e 11 (német nemzet: szocialista): Kifogásolja, hogy az értékpapírok nem esnek adó alá, mig a mezőgazdasági munkások természetbeni járandósága adóköteles. A külföldi1 gabona megadóztatása nem fog segíteni a földimivelésügy bajain. Tornán ek (szlovák néppárti): . E javaslattal Szlovenszkóban egyetlen adófizető sincs megelégedve. A legszegényebb föld- mivesnek is adót keli fizetnie minden betevő ■falatért. Nagy igazságtalanság az is, hogy a forgalmi adót átalányösszegben á.lapítják meg, amely rendszerint meghaladja az 1, illetve 2 százalékot Követed, hogy a bor forgalmi adóját szállítsák le. (Nagy zaj a sz.ovák néppártnál.) Szlovemszkó nem tud adót fizetni, mivel teljesen koldussá tették, amikor minden kincsét elvitték. A szónok már több ízben követelte, hogy a minisztériumok terjesszék be á számadásokat' ’SZlb- venszkó megszállásáról, amelyekből ki fog derülni, hogy mennyi értéket szállítottak ki Szlovenszkóból. A minisztériumok azonban többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók a számadásokat fölmutatni. Fölhozza, hogy Koronahegyíürdőnek egész berendezését elszállították. A szónok később a fürdő berendezési tárgyait, valamint a fürdőből származó tizenhét láda aranyat és ezüstöt a pozsonyi adóhivatalban látta. Arról is tud, hogy ezekből a drágaságokból egy pozsonyi hölgy, akinek a nevét nem akarja megemliteni, egy csomó dolgot kapott. (Nagy zaj a szlovák néppártnál.) Kostikia (német demokrata): Tiltakozik a tárgyalás módja ellen. Ebben a képviselő- házban lőhetne más komédiát is játszani, minit ilyen módon törvényeket gyártani. (Az elnök a szónokot ezért a kifejezésért rendreutasitja.) A szónok ekkor a következőket'mondja: Megismétlem, hogy komédia, ami itt történik.41 (Az elnök a szónokot újból rendreutasitja.) B u b n i k (kommunista) úgy véli, hogy ha a kormány valójában akarna valamit tenni a drágaság leküzdésére, akkor a forgalmi adót — amelyből minden állampolgárra 114 korona esik évenként — teljesen el kellene törölnie. Horák (cseh iparospárti) már előre is tiltakozik az ellen, hogy a jövőben újabb adóleszállitások esetén ismét a forgalmi adót emeljék föl. Böbék (német keresztényszociális), St n z el (német iparospárti) fölszólalása és 'P r á s e k előadó zárszava után Hrubán ál-, elnök bejelentette, hogy a szavazást későbbre halasztják, mivel a módosító javaslatok fordításai „technikai okokbói“ még nsm készültek el. Az elnöknek erre a bejelentésére óriási zaj tört ki. Az ellenzéki képviselők öklükkel verik a padokat. A nagy zajban csak a kommunisták szavait lehet kivenni,, amint az elnök felé kiáltoznak: „A szavazómasiiia nincs megkenve! A szavazómasina fölmondta a szolgálatot!“ Az elnöki emelvényen föltűnik Tomasek alakja, akit a kommunisták gúnyos éljenzéssel fogadnak és igy kiáltoznak: „Szavazni fogunk, szavazni fogunk!“ Mivel a zaj nem osöndesedik el, Hrubán alelnök az ellenzéki képviselők padsorai közé megy és ott igyekszik megmagyarázni, hogy miért halasztották el a szavazást A zaj lecsöndesedése után hozzákezdtek annak a javaslatinak a tárgyalásához, amely szerint azok a hadirokkantak, akiknek évi jövedelme meghaladja az 5000 koronát, nem részesülhetnek rokkantsegélyben. Schubert (német agrárius) szerint a javaslat nemcsak a rokkantakat érinti súlyosan, hanem a községeket is, amelyeknek tér- . hére fognak a rokkantak esni. Számos rokkant meghal, még mielőtt jogosult igényeit kielégítenék. Követeli, hogy segélyt adjanak azoknak a rokkantaknak, akik exisztenciát akarnak biztosítani maguknak és azokat, akik nem élveznek járadékot, orvosilag megvizsgálják. P a t z e 1 (német nemzeti szocialista) szerint a javaslat jellemző példája annak, hogy milyen bajokat okoz a koalíció. A javaslatnak nincs értelme, mivel éppen a szegények legszegényebbjeit sújtja. Kucsera (kommunista), Schálzky (német keresz- íényszocialista) és H o 1 i t c h e r (német szociáldemokrata) fölszólalása után megkezdődött a szavazás, amely lapunk zárásakor még tart. Az uzsoratorvény reformja Az alkotmányjogi bizottság mai ülésén a had.'uzsoratörvény novelláját vitatták meg. Doíánszky igazságügyminiszter kijelentette, hogy a beterjesztett novellával a kormány sujta^.ús tényleg büntetni' akarja az uzsorát. A nébifzsorab: r ós ág ok nak a szigorú büntető- határozatokkal szemben tanúsított elientállá- sa miatt gyakran meg nem okoít felmentéseik történtek. Ezért az igazságügy' igazgatás azon van, hogy a jelentéktelen kihágásokat a vádlottak védelmére és a durva uzsorát a fogyasztók védelme szempontjából a hivatásos bírói kar illetékessége alá helyezze. A házi cselédek betegség elleni biztosítása Prága, december 19. A kormány a képviselőház mai ülésén beterjesztette a házicselédek biztositásáról szóló javaslatot, amelyre azért volt szükség, mert a közigazgatási bíróság a szociális minisztériummal ellenkező fölfogásra helyezkedett a cselédek biztosítására vonatkozó törvények értelmezése tekintetében. Az uj javaslat öt szakaszból áll. Az 1. szakasz hatályon kívül helyezi az 1888. évi osztrák törvényt, amelyet 1919 szeptember 30-án egy kormányrendelet Szlovenszkóra és Ruszin- szkóra is kterjesztett. Az uj törvénynek visszamenő hatálya lesz, mégpedig a történelmi országokban 1919 jul'us 1-től, Szloven- szkón és Rusziszkón pedig 1919 október 1-től kezdve. Ezt a jogi tekintetben furcsa intézkedést a megokolás úgy igyekszik megmagyarázni, hogy „a közvélemény már eddig is abban a meggyőződésben élt, hogy a házi- cselédekeí biztosítani kell". Az 1. szakasz azonkívül meghatározza a munkaadók eddigi vitás foga'mát és munkaadóknak nevezi mindazokat, akiknek számlájára valamely munkát, vagy szolgálatot végeznek. A 3. szakasz szerint az uj törvény mindaddig érvényben marad, mig a szoemlis biztosítási törvény életbe nem lép. A 4. szakasz a többi között megszünteti az 1898:XXI. magyar törvénycikk 5. szakaszát, valamint az 1907:XLV. törvénycikk 28. szakaszát, amelyek közül az 100 cseo-sil. horonOírl fizettek ma, december 19-én: Zürichben 16.8125 svájci frankot Budapesten 62 500.— magyar koronát Bécsben 207900.— osztrák koronát Berlinben 12468700000000.— német márkát * // /yyír/' / • • * JH[ Jr II. évfolyam 288. (441.) szám Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETRQGAU.I OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
