Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-20 / 288. (441.) szám

A magyar kölcsön* Irta: Fleischmann Gyula dr., a keresztéiiyszoclaHsta párt főtitkára Kassa, december 19. Talán azt vethetné valaki cseh-szlovák részről a szemünkre, hogy miért foglalko­zunk mi Magyarország egy ilyen speciális belügyével, amikor itt is van elég munka és nehézség, amellyel az ellenzéki pártoknak foglalkozniok kellene. Amire mi viszont azt válaszoljuk, hogy a cseh-szlovák kormány és a külügyminiszter ur is jobban tenné, hogyha nagyobb figyelmet szentelnének a köztársaság beltigyeinek és egy kis tisztoga­tást végeznének a pártjaikban, amelyeket ma-holnap teljesen elborítanak a korrupció és a panamák szennyes hullámai mint hogy vég nélkül folytatják azt a kétszínű játékot a magyar kölcsön ügyében, amelyet ma már csak vakok és ostobák nem vesznek észre. A magyar kölcsön ügyét még májusban vetette föl a jóvátételi bizottság előtt a ma­gyar miniszterelnök, amikor őszintén föltárta Magyarország gazdasági és pénzügyi hely­zetét és azt állította, hogy mindezeken csak egy külföldi kölcsönnel lehet segíteni. Akko­riban és azóta is állandó vita tárgya a ma­gyar közéletben, hogy vájjon a miniszterel­nöknek igaza volt-e s nem lenne-e jobb a oan-áíast agy belföldi - kölcsönnel meg­próbálni. Ennek a kérdésnek a megítélése nem tartozik e cikk keretébe, de arra igen is rá­mutatunk, hogy milyen magatartást tanúsí­tott a cseh-szlovák kormány ebben a kér­désben. Amint a magyar kölcsön ügye föl­merült, nagy izgatottság fogta el a mi kül­ügyminiszterünket. Amint mi azt már belpo­litikai kérdéseknek a külföld előtt való is­mertetésénél megszoktuk, elkezdődött a csü- rés-csavarás és a kétszínű játék, amelyben a mi külügyminiszterünk mindig olyan nagy mesternek bizonyul. Jöttek a nagyhangú, meleg, félmeleg és langyos nyilatkozatok, a megrendelt és sugalmazott cikkek, hogy Be- nes külügyminiszter ur őszintén óhajtja Ma­gyarország talpraállását és a kölcsönt nem ellenzi, — de hát azért mégis tulajdonképpen, —• no, hogy is mondjam — az az. izé, belpo­litikai demokrácia, amelynek legragyogóbb példáját a prágai parlament és annak vezér- panamistái mutatják, mégis csak demokrácia, amit Pestre is át kellene ültetni, ha nem is Prágán, de legalább is Becsen keresztül. Az­után, ha jól meggondoljuk, egy ilyen kölcsön­nek vannak és lesznek előfeltételei, garan­ciái és más mindenféle iái, amelyek nélkül nem lehet Magyarországnak kölcsönt adni. Továbbá, még a magvar korona sincs eléggé tirontva és még mindig van közgazdasági Jlet Magyarországon. Ennek ellenére is Cseh-Szlovákk; őszin­tén, minden kertelés nélkül kívánja, hogy Magyarország megkapja a kölcsönt (talán még Hodzsa Milán földművelésügyi miniszter rr is) s nem fog most már igazán semmi aka­dályt görditeni elébe, csak hát még meg kell beszélni a dolgot a kisrntanttal és egyné­hány aknácskát azért jó. lesz elhelyezni az antanthatalmaknál, miután az ember soha­sem tudja, hogy mi segíthet. Eme nagyszabású, mély diplomáciai tu­dásra és magasíoku erkölcsi érzésre valló munkával még sem sikerült agyonütni a köl­csönt. Ezért valószínűleg szükség lesz rövid időn belül nyilatkozni, hogy a külügyminisz­ter ur fáradozásával és személyes (itt van a hangsúly!) közbenjárásával nagvnehezen sikerült rábírni a nagyhatalmakat, hogy ta­núsítsanak Magyarországgal szemben jóin­dulatot és meglehetős rossz föltételek mellett * E sorok közvetlenül azelőtt Íródtak, hogy a népszövetségi tanács összeült, de mindazonáltal a mai hoiyzetet is találóan jellemzik. A szerk. — hogy Magyarország ne tudjon íalpraállni — adjanak valamit, aminek a neve kölcsön lesz. Nagyon jól tudjuk, hogy a külügymi­niszter ur ma milyen szerepet játszik Közép- európa életében és minden képességét és ide­jét a Magyarország elleni intrikáknak és ás- kálódásoknak szenteli. Négy év előtt úgy te­kintettünk reá, mint valami diplomáciai zse­nire. Ma már ismerjük és látjuk, hogy sike­reinek titka és kulcsa egyedül az intrikálás. És amit óvatosságból Ő sohasem mon­dana meg, azt kimondjuk mi: A magyar köl­csönben a nehézségeket Prága okozza és a gáncsvető Benes külügyminiszter ur. S ha a magyar kölcsön megvalósul, akkor ez azt je­lenti, hogy a nagyhatalmak szeme végre ki­nyílt és a kritika szemüvegén keresztül nézik mindazt, amit a cseh-szlovák diplomácia elé­jük terjeszt. Noigálmas ilci€h a 8táp¥f§€ldltáiban és a szenátusban Hol vannak a Koronahegyfürdoről elszállított értékek ? — A rádiotörvény a kereskedelmi miniszter egyéni érdekében készült? — A forgalmi adó- javaslatot nem lehetett szavazás alá bocsátani Prága, december 19. A lk ép viselők kamarái.'a ma uijból össze­ült, hogy a holnapi ülés után megkezdje ka­rácsonyi szünetlét, mely előreláthatóan feb­ruárig fog tartani. Az ülés meg ehetös moz­galmas volt. A parlamenti üz_m siendriánsága miatt a forgalmiadó javaslatánál a szavazási el keleti halasztani. Ez a nap sem múlt el panarmavád nélkül Ugyanakkor, amikor a' szenátusban azzal vádőlték Novak kereske­delemügyi miniszter, hogy a rádióörvény ja­vaslatát ázó egyéni érdeke diktálta, Tómű­nek F'lóris épületes dolgokat mondóit el Ko­ron ahegyfürdőröl, a megszállás alkalmával el­vitt értékes ingóságok sorsáról. Furcsa be­nyomást kelt ilyen körülmények, a ha­dirokkantaik iik menyeinek leszállítása. . Az ülésről részletes tudósit ásóin itt kö­vetkezik: Tomasek elnök az ülést fél 12 órakor nyitotta meg, A napirend első pontja a for­galmi- és fényüzési adóról szóló javaslat. P r á s e k e&ötdó jelentésében előadja, hogy a költségvetési bizottság e javaslat megvitatásánál igen nehéz helyzetben volt, mert egyfelől számot kellett vetne azzal, hogy a javaslat rendkívül népszerűtlen, más­felől azonban tudatában volt annak, hogy erre az adónemre föltétlenül szükség van az állam pénzügyi igazgatásában. A nehéz hely­zetet úgy oldotta meg a bizottság, hogy ja­vasolja ugyan a forgalmi adó föntartását, azonban meg van győződve róla, hogy 1926 december 31-én végleg megszűnik ez az adó­nem. Miivel időközben szétosztották a cselé­dek betegségbiztosításáról szóló javaslatot, a cukoradóra, a közlekedési adóra, az építkezé­si mozgalomra és több nemzetközi szerződés becíkelyezésérőe vonatkozó javaslat második olvasása után és miután három havi haladé­kot adták a szenátusnak a szerzői jogról és az állatok nemesítéséről szóló javaslatok le- tágyalására, az elnök öt percre fölfüggesz­tette az ülést és mindjárt összehívta a második ülést, amelyben a szociálpolitikai bizottságnak ki­osztották a cselédib'ztositási javaslatot azzal, hogy csütörtök déli 10 órájáig terjessze elő jelentését. Majd megkezdték a forgalmi adó vitáját. W,indirsoh (német agrárus): kifogá­solta, hogy még az áruk becsomagolása is adó alá essék. Die ti (német szociáldemo­krata): szerint az ered' javaslat is átmeneti jellegű volt, tehát meghosszabbítása lehetet­lenség. Q e r s 1 (cseh szociáldemokrata): vi­szont úgy véli, hogy a forgalmi.adó az állam egyik legfőbb jövedelmi forrása, letörléséről tehát szó sem lehet. P a t z e 11 (német nem­zet: szocialista): Kifogásolja, hogy az érték­papírok nem esnek adó alá, mig a mezőgaz­dasági munkások természetbeni járandósága adóköteles. A külföldi1 gabona megadóztatá­sa nem fog segíteni a földimivelésügy bajain. Tornán ek (szlovák néppárti): . E ja­vaslattal Szlovenszkóban egyetlen adófizető sincs megelégedve. A legszegényebb föld- mivesnek is adót keli fizetnie minden betevő ■falatért. Nagy igazságtalanság az is, hogy a forgalmi adót átalányösszegben á.lapítják meg, amely rendszerint meghaladja az 1, illetve 2 százalékot Követed, hogy a bor forgalmi adóját szállítsák le. (Nagy zaj a sz.ovák néppártnál.) Szlovemszkó nem tud adót fizetni, mivel teljesen koldussá tették, amikor minden kincsét elvitték. A szónok már több ízben követelte, hogy a miniszté­riumok terjesszék be á számadásokat' ’SZlb- venszkó megszállásáról, amelyekből ki fog derülni, hogy mennyi értéket szállítottak ki Szlovenszkóból. A minisztériumok azonban többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók a számadásokat fölmutatni. Fölhozza, hogy Koronahegyíürdőnek egész berendezését elszállították. A szónok később a fürdő berendezési tárgyait, valamint a fürdőből származó tizenhét láda aranyat és ezüstöt a pozsonyi adóhivatalban látta. Arról is tud, hogy ezekből a drágaságokból egy pozsonyi hölgy, akinek a nevét nem akar­ja megemliteni, egy csomó dolgot kapott. (Nagy zaj a szlovák néppártnál.) Kostikia (német demokrata): Tiltakozik a tárgyalás módja ellen. Ebben a képviselő- házban lőhetne más komédiát is játszani, minit ilyen módon törvényeket gyártani. (Az elnök a szónokot ezért a kifejezésért rendreutasitja.) A szónok ekkor a követke­zőket'mondja: Megismétlem, hogy komédia, ami itt történik.41 (Az elnök a szónokot újból rendreutasitja.) B u b n i k (kommunista) úgy véli, hogy ha a kormány valójában akarna valamit tenni a drágaság leküzdésére, akkor a for­galmi adót — amelyből minden állampolgár­ra 114 korona esik évenként — teljesen el kellene törölnie. Horák (cseh iparospárti) már előre is tiltakozik az ellen, hogy a jövőben újabb adóleszállitások esetén ismét a forgalmi adót emeljék föl. Böbék (német keresztényszociális), St n z el (német iparospárti) fölszólalása és 'P r á s e k előadó zárszava után Hrubán ál-, elnök bejelentette, hogy a szavazást későbbre halasztják, mivel a módosító javaslatok fordításai „technikai okokbói“ még nsm készültek el. Az elnök­nek erre a bejelentésére óriási zaj tört ki. Az ellenzéki képviselők öklükkel verik a padokat. A nagy zajban csak a kommu­nisták szavait lehet kivenni,, amint az el­nök felé kiáltoznak: „A szavazómasiiia nincs megkenve! A szavazómasina föl­mondta a szolgálatot!“ Az elnöki emelvé­nyen föltűnik Tomasek alakja, akit a kom­munisták gúnyos éljenzéssel fogadnak és igy kiáltoznak: „Szavazni fogunk, szavaz­ni fogunk!“ Mivel a zaj nem osöndesedik el, Hrubán alelnök az ellenzéki képviselők padsorai közé megy és ott igyekszik meg­magyarázni, hogy miért halasztották el a szavazást A zaj lecsöndesedése után hozzákezd­tek annak a javaslatinak a tárgyalásához, amely szerint azok a hadirokkantak, akik­nek évi jövedelme meghaladja az 5000 koronát, nem részesülhetnek rokkantsegély­ben. Schubert (német agrárius) szerint a javaslat nemcsak a rokkantakat érinti súlyo­san, hanem a községeket is, amelyeknek tér- . hére fognak a rokkantak esni. Számos rok­kant meghal, még mielőtt jogosult igényeit kielégítenék. Követeli, hogy segélyt adjanak azoknak a rokkantaknak, akik exisztenciát akarnak biztosítani maguknak és azokat, akik nem élveznek járadékot, orvosilag megvizs­gálják. P a t z e 1 (német nemzeti szocialista) szerint a javaslat jellemző példája annak, hogy milyen bajokat okoz a koalíció. A ja­vaslatnak nincs értelme, mivel éppen a sze­gények legszegényebbjeit sújtja. Kucsera (kommunista), Schálzky (német keresz- íényszocialista) és H o 1 i t c h e r (német szo­ciáldemokrata) fölszólalása után megkezdő­dött a szavazás, amely lapunk zárásakor még tart. Az uzsoratorvény reformja Az alkotmányjogi bizottság mai ülésén a had.'uzsoratörvény novelláját vitatták meg. Doíánszky igazságügyminiszter kijelentette, hogy a beterjesztett novellával a kormány sujta^.ús tényleg büntetni' akarja az uzsorát. A nébifzsorab: r ós ág ok nak a szigorú büntető- határozatokkal szemben tanúsított elientállá- sa miatt gyakran meg nem okoít felmentéseik történtek. Ezért az igazságügy' igazgatás azon van, hogy a jelentéktelen kihágásokat a vádlottak védelmére és a durva uzsorát a fo­gyasztók védelme szempontjából a hivatásos bírói kar illetékessége alá helyezze. A házi cselédek betegség elleni biztosítása Prága, december 19. A kormány a képviselőház mai ülésén be­terjesztette a házicselédek biztositásáról szó­ló javaslatot, amelyre azért volt szükség, mert a közigazgatási bíróság a szociális mi­nisztériummal ellenkező fölfogásra helyez­kedett a cselédek biztosítására vonatkozó törvények értelmezése tekintetében. Az uj javaslat öt szakaszból áll. Az 1. szakasz ha­tályon kívül helyezi az 1888. évi osztrák tör­vényt, amelyet 1919 szeptember 30-án egy kormányrendelet Szlovenszkóra és Ruszin- szkóra is kterjesztett. Az uj törvénynek visszamenő hatálya lesz, mégpedig a törté­nelmi országokban 1919 jul'us 1-től, Szloven- szkón és Rusziszkón pedig 1919 október 1-től kezdve. Ezt a jogi tekintetben furcsa intézke­dést a megokolás úgy igyekszik megmagya­rázni, hogy „a közvélemény már eddig is abban a meggyőződésben élt, hogy a házi- cselédekeí biztosítani kell". Az 1. szakasz azonkívül meghatározza a munkaadók eddigi vitás foga'mát és munkaadóknak nevezi mind­azokat, akiknek számlájára valamely mun­kát, vagy szolgálatot végeznek. A 3. szakasz szerint az uj törvény mindaddig érvényben marad, mig a szoemlis biztosítási törvény életbe nem lép. A 4. szakasz a többi között megszünteti az 1898:XXI. magyar törvény­cikk 5. szakaszát, valamint az 1907:XLV. törvénycikk 28. szakaszát, amelyek közül az 100 cseo-sil. horonOírl fizettek ma, december 19-én: Zürichben 16.8125 svájci frankot Budapesten 62 500.— magyar koronát Bécsben 207900.— osztrák koronát Berlinben 12468700000000.— német márkát * // /yyír/' / • • * JH[ Jr II. évfolyam 288. (441.) szám Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETRQGAU.I OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom