Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-19 / 287. (440.) szám

Szerda, december 19. * A mezőgazdasági szeszfőzők szeszértékesitő szövetkezetének beszámolója Prága, december 18. A mezőgazdasági szeszfőzők értékesítő szövetkezetének szájkosaras közgyűléséről tegnap külön cikkben beszámolt már a Prá­gai Magyar Hírlap. Az évi jelentésnek a mezőgazdasági szeszfőző köröket érdeklő fontosabb része a következő: A termelési alapegység, vagyis az az alkoholmennyiség, amelyet egy hektár művelési terület után termelni lehetett, a pénzügyminisztérium 0,597.657 hektoliter al­koholban állapította meg. Ehhez képest az országos termelési számot 400.000. hektoliter alkoholban állapították meg, amiből 262.000 hektoliter a mezőgazdasági szeszfőzők, 122.000 hektoliter az élesztőgyártás nélküli ipari szeszfőzőkre és 16.000 hektoliter az élesztőgyártással kapcsolatos ipari szeszfő­zőkre esett. A kizárólagosan burgonyával dolgozó szeszfőzők areáját minimálisan 200—275 hektárban, maximálisan pedig 1000 hektárban állapították meg, • amiből az egy- egy szeszfőzdére eső termelési jogosultság 597.65 hektoliter alkohol az 1922—23. évi kampányban. Termelőjogosultságon fölül gyártott szeszmennyiséget csak a vámkül­földre való export számára volt szabad föl­használni és ilynemű termelésből az elmúlt kampányban összesen 49.360.51 hektolitert gyártottak. Az alapszabályok 12. szakasza értelmében a szövetkezet tagjai kötelesek az üzemükben gyártott teljes mennyiséget a szövetkezetnek átadni, tehát nem rendelkez­hetnek a kontingensen fölül gyártott szesz­szel sem. (Ennek a szakasznak a megváltoz­tatása egyébként a vasárnapi közgyűlés na­pirendjén szerepelt, de hogy miképpen vál­toztatták meg, arról — úgy látszik — nem tartják szükségesnek a nyilvánosságot tájé­koztatni.) Az exportszesz gyártása egyéb­ként sem rentábilis és ilyen szeszt csak ott gyártottak, ahol a nyersanyag különben el­romlott volna. i A szövetkezet vezetősége — mint már megírtuk — óriási sikerekről számol be az exportszesz értékesítése tekintetében. De már a burgonyaértékesités terén nem na­gyon dicsekszenek Berkáák és megállapit- ják, hogy az ételbiirgonya külföldön való ér­tékesítéséről le kellett mondaniok, mivel a lengyel és egyéb országbeli termékek ver­senye folytán teljesen elfogadhatatlan árakat kináltak nekik. A szeszgyártáshoz szükséges burgonya átvételi ára tekintetében sem volt meg az összhang a kormány és a szövetkezet kö­zött. A burgonyatermelők központi szövetsé­ge ugyanis a burgonyaföldolgozó iparok kép­viselőivel abban állapodott meg, hogy mé­termázsánként 17 koronát fizetnek a burgo­nyáért, a keményítőgyárak pedig 17 százalé­kos keményitőtartalom mellett 14 korona 50 fillért. De a pénzügyminisztérium nem értett egyet ezzel a kalkulációval és csak 7 korona 90 filléres alapárat kalkulált és ennek alapján a mellékköltségek hozzászámitásával 357.89 korona hektoliterenként! termelő költséget számított ki. Kernén:/ küzdelmet kellett vív­nia a szövetkezetnek, amíg az 1922—23-ik évi szeszátvéíeli árat sikerült 530 koronában megállapittatnia. A jelentés szerint az 1921— 22. évi kampányban a 400.000 hektoliteres kontingensen túl gyártott szesz átvételi ára 270 korona olyan szeszfőzőkben, amelyek élesztőt is gyártanak, az 1922—23. évi kam­pányban pedig hektoliterenként 458 korona. A lefolyt kampányban nem különböztet­ték meg a szeszárakat a gyártáshoz használt nyersanyagok szerint, hanem egységes urat állapítottak meg. J A nyersszesz finomításáért járó kőpót­lást az elmúlt'kampányban 10.000 liter Száza­lék alkoholért 101 koronában állapították meg. Az elmúlt kampányban 5.5 millió korona előleget folyósítottak a szövetkezet tagjai­nak. Nagyobb összegeknél nemcsak váltót, hanem jelzálogos biztosítékot is vettek Én­nek ellenére egyes esetekben az adósok fize­tésképtelensége folytán behajtbatatlanokká váltak az előlegek. Ilyen címen az elmúlt kampányban 347.222 koronát, az 1921—22. évi kampányban 535.000 koronát, összesen 882.222 koronát kellett a szövetkezetnek le­írnia. A szeszszövetkezet kezelésében lévő szeszfinomitók közül bennünket csak az eperjesi, malackai és lőcsei szeszfőzők érde­kelnek, amelyek állítólag kielégítő ered­ménnyel dolgoznak. Az 1921—22. évi túltermelésből eredő veszteségeket úgy osztották meg, hogy 150 korona a tultermelő, 145 korona. 74 fillér lse­dig a szeszértékesitő terhére Íródott, de mi­vel az exportszesz árát 10b koronával föl­emelték, a szövetkezet vesztesége ezen a cimen 1921 augusztus 31-én 6,839.172.71 ko­rona volt, ehhez hozzászámítva az 1922—23. évi kamatveszteséget, vagyis 973.409.3 koro­nái, az egész veszteség 7,812.581.94 koronát tesz ki. Ennek a veszteségnek 10 százalékát leírták, úgy, hogy ezidén szeptember 1-én a veszteség 6,155.255.62 koronára rúgott, ame­lyet a B. külön tartalékból levonásba hoztak. Az 1922—23. évi kampányban 49.360.51 hektoliter exporíszeszt gyártottak, amelyért 5,765.013 korona 61 fillért vételeztek be. A Kontingensen kívüli szeszgyártásból 17.764.17 hektolitert adtak el a szövetkezetnek 127.50 nyersáruáron és igy az egész exportszeszért 8,950.205.48 fillért vettek be, de a finomító- költség, szállítás, bankköltség stb. levonása után, amelyek 3,790.842 koronát emésztettek föl, 5,159.263.48 korona maradt, vagyis az exportszeszért hektoliterenként 104.52 koro­nát, tehát nagyon kicsi összeget írtak a szeszfőzdék javára. A termelésről az 1922—23. évi kampány­ban a következő adatok számolnak be: A történelmi országokban 417.98 hektoliter, Szlovenszkón és Ruszinszkón 2492.28 hekto­liter, összesen 2910.26 hektoliter belföldi szeszt gyártottak, az exportszeszből pedig a történelmi országokban 1646.17 hektoliter, Szlovenszkön és Ruszinszkón 2448.87 hekto­liter, összesen 4095.04 hektolitert gyártottak, úgy, hogy az össztermelés a történelmi or­szágokban 2064.15 hektoliter, Szlovenszkón és Ruszinszkón 4941.15 hektoliter, teljes mennyiségben pedig 7005.30 hektoliter volt. A jelentés végül fölemlíti, hogy az idei ta­vasszal Szlovenszkón Pólyák István dr. vág- szabolcsi birtokán uj burgonyamegíígyelő ál­lomást rendszeresítettek. Igen érdekes a jelentésnek a Nydrl-féle szeszfőzőiskola működéséről szóló jelentése. Az iskolának két szlovenszkói hallgatója is volt. A milliókkal dolgozó szövetkezet az is­kola hallgatói között csupán 5000 korona ösz­töndíjat osztott ki! A szeszszövetkezet biztosító intézetéről azt mondja a jelentés, hogy ismét „eredmé- nyesen“ dolgozott, de az általános gazdasági helyzet kedvezőtlensége miatt, a többi bizto­sitó intézethez hasonlóan, „veszteségeket** szenvedett. — A szlovenszkói erdők kitermelése. Pozsonyból jelentik: A Márkusfalva (Sze­pesmegye) közelében levő érc-telepen már régebben beszüntették a munkát és most a imárkusfalvai Erdő- és bányaipari részvény- társasággal társultak a szlovenszkói erdők kitermelésére. A kitermelt bányafakészlete­ket az egyesült társaságok fetsősziíéziai mü­veiben fogják felhasználni. — A bankhivatal kimutatása. A bank- hivatal december 15-iki kimutatása szerint a devizák és valuták 120 millióval 1280 millió­ra és a nemestfémikészleí 6 millióval 1039.7 millióra csökkent. Mivel egyidejűén a bank­jegy forgalom 84.6 millióval 8940 millióra apadt és a zsíroköve telesek emelkedtek, a megengedett bankjegytartalék 17.7 millióval 243.3 millió koronára apadt. — (A helyiérdekű vasutak meneídijaií leszállítják.) A vasutügyi misnisztérum közlése szerint 1924 január 1-i hatállyal az állam ál­tal kezelt 48 helyiérdekű vas-ut, valamint a Wickwitz— Gieshülbel—Sauerbrunn - vonalon a személyi viteldijakat olyformán fogják ren- dézni, hogy azok egységesen 50 százalékkal magasabbak lesznek, mint a cseh-szlovák ál­lamvasutak fővonalain, mely mellett a legki­sebb egységes menetdij a harmadik osztály­ban 1 korona, a második osztályban pedig 2 korona lesz. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy a menetdijak azokon a helyiérdekű vas­utakon, amelyeken annak idején a menet- dijat száz százalékkal felemelték, újévtől kezdv-e 25 százalékkal alacsonyabbak lesz­nek, mint a jelenlegi menetdijak. Viszont azokon a helyiérdekű vasutakon, amelyeken a menetdijakat annak idején csak 50 százalék" kai emelték, az uj szabályozás nem jár mér­sékléssel. Az említett napon a Bustehradi és Aussig-Teplitza vasútvonalakat a cselh-szlo- vák államvasutak vasúti személytarifájának i II. része első füzetéiben A. alatt közölt vo­nalai közé fogják sorolni. E tarifaintézkedés folytán a menetdijak és a csomag-, valamint gyors árudijaik elszámolása, kivéve a Nagy- Prága pályaudvarain át történő szállítást, az államvasutak állomásai és a Bustehradi, va­lamint Aussig-Teplitza vasút között fog tör­ténni. Erre való tekintettel megszüntetk azt a rendelkezést is, amely annak idején a Set- tenz-Reichenberg és Aussig-Teplitzi vas­utakon különleges kiló-metrikus távolságokat rendszeresített. Újévtől kezdve ezeken a vo­nalakon is az a kilomtrikus távolságbeosztás les érvényben, amely az említett rendszer előtt fennállott. — A féglaárakat rövidesen maximálni fogják. A Tribuna értesülése szerint még e -hét v-égén egy árbizottság ül Össze, amely meg fogja állapítani a téglák maximális árát. — Bányaművelési talaj rekulíiválása. A „St-av. Listy“ közlése szerint a földművelés­ügyi minisztérium akciót indított a bánya­művelés folytán -megrongáliódiott talaj rneg- müvelhetcságe érdekében. Az ily területe­ken végzett fásitó, vizl-ecsapoló és egyenge­tő munkálatokat közpénzeikből a költségek 30—70 százalékáig segélyben részesítik majd. — Cseh bankolt szlovenszkói kibocsátó tevékenysége. A „N. L.“ szerint a prágai Zenrská Banka, Hypoteony banka és a brumm Moravská zemeddska hyipotecny banka szl-o- venszkói kibocsátó tevékenységüket enge­délyezett hitel alapján együttesen fogják vé­gezni oly módon, hogy a két prágai kibocsá­tó intézet: a Zeimská és a Hypoteeny banka címlet eket fognak kiadni és e kibocsátó te­vékenységében a Moravská zemedelská és hypoteony banka is közre fog működni. — Csödsiaifsztika. Az állami statisztikai bivatal közlése szerint 1923 novemberében 45 csődöt nyitottak Cseh-Szlovákiában, Ebből Csehországban 29, Morvaországban és Szi­léziában 9, Szlovens.zkón 5 és Ruszinszkón 2 volt a csődök szánna. 34 felderített esetben ,az aktívák 2.380,382 koronát), a passzívák 5.771,341 koronát tetteik ki. Ugyaneben a hónapban 174 egyezség eljárás indult, amiből Csehországra 80, Morvaoszágra és Sziléziára 61, Szlovenszkóra 29 és Ruszánszkóra 4 fize­tésképtelenség jut). 174 felderített esetben áz aktívák 38.344,929 koronát, a passzívák pe­dig 78.282,965 koronát1 tettek ki. — Biankó posíatakarékpénztári befizetési lapokat fognak árusítani. Félhivatalos közlés szerint a dohánytőzsdék és a postahivatalok a jövő éviiül kezdve biankó befizetési lapokat fognak árusítani, amelyekkel minden csekk­számlául ajdonos neve és csekszámlájának száma bevezetése után a dearingforgaloim valamennyi résztvevőjének pénzt fog átutal­hatni. — A jövő tavaszi mintavásár propagandája. A prágai mintavásár vezetősége a jövő tavaszi VIII. mintavásár (1924 március 16—23) propagan­dáját is nagyszabású módon készíti elő. A húsz nyelven szerkesztett brosúrák kétszázezer pél­dányban jelennek meg, a belföldön és külföldön 76.000 példányban ragasztanak ki plakátokat szin­tén húsz nyelven. Azonkívül tizennyolc nyelven szétküldíek még 38.000 kiakasztótáblát és transz­parenseket. Végül pedig 15 nyelven 500.000 darab röpcédulát készítettek. A köztársaság területén 58 filmelőadás keretében mutatták be a prágai mlntavásárt és 110 városban mutattak be vásárfil­meket. A vásárvezetőség az európai sajtó utján is kiterjedt propagandát szorgalmaz. Reméljük, hogy a mintavásár vezetősége, mely állandóan arról panaszkodik, hogy kevés szlovenszkói cég vesz részt a vásárokon, ezúttal nagyobb f:gyt- lemmel lesz a magyar nyelvű propagandára, mely nélkül hiába számit Szlovenszkó és Ruszlnszkó negyei b érdeklődéséi e. — Kelebía megnyílt a balkáni szállítmá­nyok reexpediálása számára. Kclebiai tudósí­tónk táviratban jelenti, h-ogy tegnap óta a bal­kánról érkező tranzitó szállítmányok ismét rcexpediálhatók. Ennek a ^expediálásnak az az óriási előnye a szállítóra nézve, hogy a magyar vasúti fuvardíjat Keleb ián magyar koronákban lehet kifizetni a következő kilépő határollámáság, míg eddig ezekért az átmenő szállítmányokért a magyar fuvardíjat mindig a címzett állomás szedte be. így például, ha a szállítmány Prágába, vágj-' WLenbe volt irányítva, akkor prágai, vagy wieni állo­más’ a vasút által előirt kényszerárfo lyamon számolta el a magyar koronákat, ami vago­nonként 1000—1500 Kcs. többletet tett ki. Az utódállamok áruforgalmának ez e-gy újabb könnyítése és remélhető, hogy ezt a Jugo­szlávia és Ramyagroszág közötti darabáru- forgalom megnyitása is követni fo-gja (r. m.) — Rimaszombati cégek egyesülése. Ilyen cimü hírünkre rimaszombati tudósitónktól azt a helyreigazítást vettük, hogy Klein Géza nem fuzionált Lévayval, hanem megvette annak üzletét és nyomdáját. — Veszteséges mérlegek. A Nagybossá- nyi bőrgyár rt. Brünnbe-n tartott közgyűlése elhatározta, hogy a 10,600.000 K-t kitevő alaptőkéjét 2,120.000 koronára leszállítja és a legutóbbi üzleti év 177.755 koronás vesztesé­gét a jövő évre viszi át. Az előző évben is veszteséges volt a mérleg, még pedig 675.945 K-val. — A prágai Procházka iltaí- szergyár rt 1,192.000 K veszteséggel zárta 1® idei mérlegét. + Magyarország újabb kétszáz vagon cukrot exportál Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A cukor jelenleg a kiviteli tilalmi listán van s igy exportálni csak annak szabad, aki kiviteli enge- delmet kapott. Ezeket az engedelmeket a kormány adja, még pedig aszerint, hogy a hazai cukorgyá­rak termelése mennyiben fedezi a belföldi szük­ségletet. Az uj termelési kampányban a kormány eddig 1500 vagon cukor kivitelét engedte meg s most újabb 700 vagon cukor kiszállítására adott engedelmet a cukorkartellnek. A magyar cukor iránt külföldön meglehetős érdeklődés mutatkozik s különösen India részéről jelentkezik erősebb vé­telkedv. India részére már eddig is nagyobb meny- nyiségii magyar cukrot kötöttek le.-f- Előkészületek a magyar Devizaközpont megszüntetésére. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A párisi líölcsöntárgyalásokkal egyidejűleg megindultak a Magyar Nemzeti Bank előkészítő munkád is. Ennek keretében egyik legelső feladata a pénzügyi kormánynak, hogy megszüntesse vagy átszervezze azokat az intézményeket, amelyek összeférhetetlenek a- jegybank működésével és a szanálási program végrehajtásával. Teljesen be­avatott helyről a Pesti Napló úgy értesül, hogy a Devizaközpont még a jegybank felállítása előtt meg fog szűnni, azok a korlátozások azonban, amelyek a kormánynak módot adnak a korona külföldi váltóárfolyamának irányítására, továbbra is érvényben maradnak. A Devizaközpont helyett a jegybank kebelében megalakuló szerv fogja el­lenőrizni valutáris szempontból a külfölddel kap­csolatos üzleteket és a koronakiajánlás is ennek a szervnek lesz a feladata. Más rendeltetése ennek a szervnek nem lesz és azok a korlátozások, ame­lyeknek káros hatásait olyan hosszú ideig sínylette meg a kereskedelem és az ipar, meg fognak szűnni. = A román petróleiunkivltel. Megírtuk, tbogy szabaddá teszik a román petró'.eum- ikiivite.lt. Bukaresti-távirat jelenti ma, hogy a minisztertanács a szabad petróleumkeresike- deleimhez hozzájárult. A nyers olaj kivitele továbbra is tilos lesz, de a petróleumtenmé- keket a fennálló kiviteli dijak mellett szaba­don fogják kivihetni. A benzin kiviteli illeté­ke méterimázisánkint 80 lei. A vasút és a ha­józás szükségleteit a petróleumvállalatok kö­zösen fogják fedezni. A belföldi szükséglet biztosítását kormánybiztos fogja ellenőrizni és arra fog felügyelni, hogy a belföldi árak ne haladják meg a világparitást. = A birodalmi márka átszámítása. A márka katasztrofális elértéktelenedésére való tekintettel a német pénzügyminiszter megengedte, hogy a birodalmi márkában megállapított értékek átszá­mításánál a folyószámlakamatokkal kapcsolatos tőkekamatadó levonására és kifizetésére, vala­mint az 1915 szeptember 15-iki rendelet értelmé­ben fizetendő Illetékeknél egyelőre az üzletkötés napján érvényes árfolyamot vegyék a számítás alapjául. A kikerekités felfelé történik, tehát 7.20 koronás árfolyam mellett egy billió márka 8 cseh koronával értékelendő. A pénzügyminiszter egyik régebbi rendelete, melyben egymillió márka 25 fillérrel van értékelve, ezáltal megváltozott. = Bukás előtt a Szerémség egyik leg­nagyobb bankja. Újvidékről jelentik: A szremszikí-karlavici Srpska Fruskakor "ha Banka likvidáció előtt áll és bukása elkerülhe­tetlen. A bank passzívái már jelentékenyen meghaladják az aktívákat és a bank beszün­tette mmdennemü kifizetéseit. A Bank Srem- ski Kaűhocm (Karlócán) egy modern és nagy szálloda építését kezdte meg, de mivel a munkások már két hét óta nem kaptak bért, be is szüntették a munkát. A harlovcii bank bukásánál érdekelve vannak elsősorban az újvidéki Srpska Zadruzsna Banka, amelynek harmadfél nrllió dinár befektetése van a Fru­ska gorsika Bankánál, továbbá az Uprava Fondova s több más kisebb bank. A bank bu­kását az okozta, hogy a bank vezetősége az utóbbi időben kockázatos spekulációkba bo­csátkozott. A fennálló törvényes rendelkezé­sek értelmiében a bank vezetőségét fogják fe­lelősségre vonni a lelkiismeretlen spekulációk miatt. J \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ J ^ \ Saját készítményü finom férfi £ S \ és női fehérnemű, asztal- Wi. \ \ " térítők és mindennemű lenáru £ 4 \ . ► « Árusítás nagyban és kicsinyben >

Next

/
Oldalképek
Tartalom