Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-13 / 257. (410.) szám
&&&rJfa<jVÓt7fÍRM£ Kedd, november 13. — (Az ipari tisztviselők kollektív szerződésében nincs bérleszállitás.) Pozsonyi .tudósítónk jelenti: Jelentettük már, hogy az ipari tisztviselők 4 gyáriparosokkal uj kollektív szerződést kötőtűk, amelyet a gyárosok csak egyénileg fogadtak ei. A szerződés október 1-ig visszamenőleg szól és 1924 május 31-ig érvényes. Bérredukcióról a szerződéiben nincs szó. Mindössze a felmondási időnél és a végkielégítésnél történtek a tisztviselők részéről engedmények, valamint közös megegyezéssel elmaradt a minden év január 1-én szokásos automatikus előléptetés. Eddig tizennégy gyár irta alá a szerződést. A kábelgyár nincs az aláírók között. —. (Szomaházy — a tőzsdéről.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Szomaházy István az ..Esti Élet“-ben megjelenő „napos tárcák" egyikében igy nyilatkozik a tőzsdéről: — Jelentem, hogy tizenöt év előtt véletlenül kerültem fel a tőzsdére, melynek zsibongó, számomra varázslatos élete annyira megtetszett, hogy hű látogatója lettem. Láttam ott dúsgazdag embereket, akik nem tették rám a legkiválóbb koponyák hatását. Úgy gondoltam, amit ők tudnak, én is megtanulhatom. Es ma már tudom is. A bessz véleményem szerint addig tart, mig három egymást követő tőzsdenapon nem lesz hossz. Mert a tőzsdén három kategória volt érdekelve. Az egyik, amely már mindent elvesztett, a másik, mely most van azon az ütött, hogy teljesen kész legyen és a harmadik, melynek kifizetett papírjai vaunak. Ezek a legveszedelmesebbek, mert az első hosszra várnak, hogy eladják papírjaikat. Ezért lehet nehezen három egymást követő tőzsdenapon hossz-tendencia. Véleményem szerint, ha a bankok akarják, olyan hossz lesz, aminőre még a pesti tőzsdén nem volt példa. — (Milliós pór egy állítólagos Napoíeon- iróflsztai körül.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi törvényszék egy annakidején Keletszlovenszkón nagy port fölvert ügy epilógusát tárgyalta a minap. Izrael Jakab kassai gombgyáros lakásában 1922 november 1-én tűz támadt, amelynek a gyáros antik íróasztala esett áldozatul. Izrael néhány hónappal a tűz előtt bebiztosította lakásának berendezését az Angol Elemi Biztosító Intézetnél egy millió nyolcszázezer koronára. Az íróasztal maga egy millió négyszázezer korona értékkel szerepelt. A kassai rendőrség Izraelt letartóztatta, de hetek múlva szabadlábra helyezte, sőt 1923 januárjában a biztositó intézetnek bemutatandó „ártatlan- sági“ bizonyítványt is kiadta neki. Izrael a másfél millióra biztosított íróasztalért negyvenhatezer korona biztosítási összeget fogadott el az Angol Elemitől, amely nem volt hajtandó többet fizetni, miután a szakértők mindössze 60—70.000 koronára becsülték az Íróasztalt, amely nem is pusztult el teljesen. A gombgyáros később polgári port indított 800.000 korona erejéig az Angol Biztosító ellen, hogy az íróasztal, amely szerinte Napóleon tulajdona volt, Polák József dr. kassai múzeumi igazgató szekértő becslése szerint két év előtt még három millió cseh koronát érti!). Miután az Angol Elemi Biztosítónak Pozsonyban van a székhelye, itt indult meg a por. Kiábránditólag hatott a sokat emlegetett, legendáshírű íróasztalt illetően Glückse- lig főtanácsosnak, a bécsi Landesgericht és a volt „Schatzkammer“ szakértőjének kihallgatása, aki azt vallotta, hogy az Íróasztal Weininger ismert bécsi müasztalos műhelyéből került ki vagy ötven év előtt. Izrael Jakab fölolvasott vallomásából kiderült, hogy félmillió lebélyegezetlen magyar koronát fizetett 1918-ban az asztalért. Az Angol Elemi igazgatója azt vitatta, hogy túlbiztosítás történt. Az intézet jogi képviselője kérte a kereset elutasítását. A bíróság az Ítéletet november 23-ikán hirdeti ki. — (A fehérbőrű, szökehaju indián törzs.) Rocliesterből, N. Y. jelentik: A Rockportba való Ri- chard C. Marsh híres felfedező most tért vissza Panama keleti részének úgyszólván megközelithe- íetlen rengetegeiből, amelyeket a legnagyobb nehézségek árán járt be. Erről az útjáról a híres kutató nagyon érdekes felfedezéssel tért vissza: fehér indiánokat talált a rengetegben, akiknek lenszőke a hajuk! Mr. Marsh, aki Balboa óta az egyetlen íehérember, aki Közép-Amerika rengetegeit megjárta, a fehér indiánokról fotográfiákat hozott magával. — Az egyik bensziilött faluban tartózkodtam — mondja Mr. Marsh a Rochester Journalba Írott cikkében —■ mikor három leányt láttam, akik bementek a dzsungelbe. Mind a három úgy festett, mint a fehér leányok napfürdő után. A hajuk szőke volt — e sötét-feketebörii emberek között csodálatosan szokatlan látvány. A feketék aztán elmondták, hogy a Chucanaquc- rolyó mentén csupa ilyen fehérbőrű és szőke vagy világosbarna liaju ember lakik. Ezek az indiánok vadak és nagyon harciasak. —• (Coolidge elnök medvéi.) Tudvalevő, hogy Masaryk elnöknek, a Hradzsinnak úgynevezett Szarvasárkában hét szelídített medvéje van. Amerikai kollégájának most hasonló kedvtelésben lehet része. Mint Washingtonból jelentik, Coolidge elnöknek szokatlan ajándékot hozott B. R. Pcar- ■;on oregoni vadölő. Elhozott Washingtonba két medvét, amelyeket Mexikóban fogott és felajánlotta az elnöknek. Coolidge megnézte a két medvét. s az egyikei elfogadta az Országos Állatkert' i észére. «& SZÍNHÁZ ÉS_ZENE (♦) Az „őrdög" Prágában. Mindig különös örömünk telik benne, ha magyar irók darabjait látjuk a prágai német színpadon, mert ez annak a jele, hogy a magyar irodalom európai viszonylatokban is tud maradandó értékeket alkotni. Prágában Molnár Ferencet szeretik különösképpen, témáin kivid főként talán azért, mert Kramer Lipó-t, a német szinház igazgatója a Molnár-darabokban mindig legjavát adja értékes művészetének. Az „Ördög" pedig — mint általában elismerik — ennek a kitűnő művésznek legjobb alakítása. Vasárnap este mi is erre a meggyőződésre jutottunk. Kramer intelligenciájához, elegánciájához és temperamentumához nagyszerűen illik ez a kitűnő szerep, amelynek megalkotása Molnár eddigi működésében a zenitet jelzi. (Sajnos, hogy ez a rendkívül szép ígéretekkel megindult magyar író azóta nem tud hasonló nagyot alkotni!) Herder Hedvig mindenképpen tökéletes Jolán volt, Diercko Irma (Elza) ugyancsak jó alakítást nyújtott, Medelsky Henriin a modell szerepében önmagát ismételte meg és Hölzlinnél (a festő) szintén nélkülöztük az eredetiséget. A szinház folyosóin a szünetek alatt feltűnően sok magyar szó hallatszott föl jeléül annak, hogy a Prágában tanuló magyar diákok kötelességüknek tartják, hogy a miagyar darabok előadását megnézzék, a páholyokban ellenben — sajnos — egyetlenegy ma Prágában lakó magj'art sem láttunk. (fi.) (♦) Bohnen mint MeHsztó. önmagát is felülmúlta szombaton este ez az egészen kivételes tehetséggel megáldott nagy művész. Ismét bebizonyosodott, hogy Bohnen a hang szép csengését nem tekinti öncélnak, hanem csak eszköznek egy magasabbrendii művészeti törekvés szolgálatában,, amikor az énekművészeiét és a színjátékot a maga individualitásának meleg kohójában egységes harmóniába olvasztja. Meíisztója is egészen egyéni alakítás volt, tökéletes úgy az énekművészet, mint a színművészet szempontjából. Kottával sokszor ki sem fejezhető hangmodulációinak hihetetlenül széles- skálája a nüanszirozásnak számtalan lehetőségét adia meg és mindig uj színeket csillogtat meg. Bohnen Meíisztója félelmetes, cinikus és titokzatos volt, ahol a szerep igy kivánta, a legnagyobb hatást azonban az aranyborjúról szóló románccal érte el, amelynél a mü- vész maga a megtestesült fölény volt. A prágai német szinház közönsége ez alkalommal különösen melegen ünnepelte a berlini énekest és a románc után föl vonásközben percekig tartó, szokatlanul zajos tapssal jutalmazta. A prágai operaegyüttes meglepően jó keretet adott ennek a Me- íisztónak. A nagyon tehetséges Hússá Mária igen bájos, majd sziveket megrázó Margarethet adott. Hagen (Valentin) kitűnő volt, mig Macha (Faust) jól állotta meg helyét, olyan partner mellett, mint amilyen Bohnen. Fuclis Márta kedves, bájos Sie- bel volt. A férfikar ellen sok jogos kifogás merült fel. Az ötödik fölvonásbeli bacchanál-jelenet bátran elmaradhatott volna. Ezektől az apró kifogásoktól eltekintve az igazságnak tartozunk azzal a megállapítással, hogy a szombati Faust-előadás egyike volt a legjobb operai előadásoknak, amelyeket az elmúlt években a prágai német színházban hallottunk. (H.) (*) „Karemii Anna" főpróbája az Operaháziján. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Doh- nányi „A vajda tornyáénak bemutatója óta nem volt oly nevezetes művészi eseménye a magyar zenei életnek, mint Hubay Jenő „Karenin Anná‘‘- jának szombati bemutatója. Az óriási érdeklődéssel várt operának sajtófőpróbája szerdán délelőtt foly.t le. Az Operaházban csupán meghívott közönség volt. A földszint első soraiban a sajtó képviselői foglaltak helyet. A páholyokban ott láttuk a kultuszminisztérium képviseletében Kertész K. Róbert államtitkárt, az egyik földszinti páholyban Berzeviczy Albertét, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Négyessy László és Kéky Lajos egyetemi tanárokat és Bartóky József földművelésügyi államtitkárt. Ott volt még Ferenczy Zoltán, a Petőfi-Társaség elnöke, Vojnovich Géza egyetemi tanár, Bosnyák Zoltán államtitkár, továbbá a Zeneművészeti Főiskola tanári kara. A főpróbán megjelentek: Wlassics Gyula báró, Góth Sándor, a darab fordítója, Rákosi Jenő, Hevesi Sándor, Márkus László. Néhány perccel az előadás megkezdése előtt az egyik elsőemeleti páholyban feltűnt Hubay Jenő alakja. A nézőtér lámpái elsötétültek és Tittel Bernát karnagy vezénylésével megkezdődött a főpróba. A „Karenin Anna" nyitány nélkül kezdődik, leeresztett függöny mellett, a színfalak mögül halkan átszürödö báli zenével. A függöny felgördülte után hatalmas bálterem tárul a nézőtér elé. A háttérben bieder- ineyer-kosztümös-alakok. A színpad előterében pedig, úgy mint Tolstoj regényében, megindul a dráma a fiatal Levin jelenésével, akit Szentmi- hályi Tibor személyesít. A címszerepben Medek Anna játékban is kitűnőt produkált. Karcniut Ven- czell, Kittyt Halász Gitta, Vronszkyt Székelyhidy énekelte. Áz előadás sokkal különb, mint az Ope- raház előadásai általában, meglátszik rajta, hogy nagy gonddal készültek rá. (♦) Lenkeffy Ica újból férjhez megy. Parisból jelentik: Lenkeffy Ica, a budapesti magyar filto- müvésznő legközelebb újból férjhez megy egy párisi bankigazgatóhoz, Mannheim Eugénhcz. (♦) Emelték a színházi helyárakat. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése szerint a színházi helyárakat ma újból emelték. A páholyokéra 45.000, a zsöllye 24.000, a karzat pedig 1000 magyar korona körül van. (♦) Kolbay Ildikó Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelemtése szerint Kolbay Ildikó november 17-én érkezik Budapestre és a „Menyasszonyháboru" operettből a Városi Színházban megkezdi a próbákat. (*) A budapesti sajtó Hubay Karenin Annájáról. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Ope- raliázban szombaton volt Hubay Karenin Annájának premiérje, melynek librettóját Góth Sáncmr irta. A sajtó kritikája úgy a librettóról, mint a partitúráról meglehetősen megoszlik.'A Világ, Az Újság, a Magyarság az opera szövegével meg van elégedve, amely e lapok szerint jó színpadi érzékkel, kitűnő hatások helyes kiszámításával jelenítette meg az elbeszélést, bár Tolstoj irodalmi értékeiből keveset vett át Góth, éles szemmel meglátta a mozzanatokat:, amelyek színpadra vive megkapják a közönség lelkét és érdekesen, hatásosan fokozza a cselekményt megrázó befejezéséig. A Világ szerint azonban hibája a szövegkönyvnek, hogy kevéssé egyesül a zenével és muzsikája helyenként feltűnően szólal ki a librettó és a zenei rész közötti űrből. A Budapesti Hirlap szerint szinszeriitlenebbül aligha dramatizálták még Tolstoj remekét. A darab muzsikája sem találkozik egységes kirtikával. Belőle a múlt muzsikája szól — mondja a Világ és kritikáját igy folytatja: „A muzsika nem konzervatív, nem modern, nem andalító, nem izgató, nem bánt és nem simogat, nem ad, nem old meg problémákat, nem emel föl és nem sújt le, szóval nem érdekel. A lírai részek jobban sikerültek, a drámai részek azonban hangosságuk mellett is erőtlenek. Itt-ott előcsillan Wagner meg Puccini. A hangszerelés sokszínű dús kolorittal, Wagnerét is felülmúló nagy zenekarral dolgozik, de gyakran tűi vaskos." Körülbelül a Világ álláspontjával egyezően vélekedik a Budapesti Hirlap kritikusa, aki még ezeket fűzi hozzá: „Hubay zenéjének az ellanyhulás- ra, a csendes bánatra, az érzelmek halk fojtó sóhajaira meglepő akcentusai vannak." A darab zenéjével legjobban Az Újság van megengedve, amely szerint az opera bizonyos mértékig konzervatív, de -ahol kell harmóniai nehézségektől sem riad vissza, motívumai kifejezők, nem közönséges ötletességről tanúskodnak. A szerző gondosan ügyelt arra, hogy régi, dallamos zenei n vei ven tudjon utat mondani és az uj opera metodikája mesterkéletlen, simán, természetesen ömlő, mindenki részére könnyen érthető. (*) Az Unio-szinházak uj igazgatót kapnak. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Unio-szín- ház üzemi részvénytársaság igazgatósága komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy színházainak élére mihamarabb arravaló irodalmi és admi- nisztrtiv igazgatókat fog kinevezni. így a Király- Színház igazgatói állására Szabolcs Ernő, a Fővárosi Operett-szinház jelenlegi főrendezője van kiszemelve, aki már azelőtt, éveken keresztül volt tagja a Király-Szinháznak. — A Magyar Szinház uj direktora, mint hirlik, Hajó Sándor író lesz, akinek néhány darabját jelentékeny sikerrel játszották annak idején ebben a színházban. — A Belvárosi Szinház igazgatását Vajda Ernő kezébe óhajtja tenni az Unió, jóllehet Vajda Ernő nagyobb sikert elért darabjait (igy például a Szerelem vásárát is) más színházaknál helvezte el s csak i legutóbbi müve: a „Válóperes hölgy" került a Magyar Színházban színre. A Blaha Lujza-Szin- és Andrássy-uti-Szinház élén továbbra is az eddigi igazgatók Szirmai Imre és Ernőd Tamás fognak állani. míg az Unio-Szinházak főfelügyelete a jövőben is Beöthy László vezérigazgató kezében marad meg. (♦) A kassai társulat uj primadonnájának be- j muíatkozása. Kassai tudósítónk jelenti: A „Három I a kislány" szombati előadásán mutatkozott be a kassal társulat uj primadonnája: Ághy Edith. A fiatal, bájos megjelenésű, kellemesen csengő szopránnal rendelkező művésznő Médi szerepében debütált. Első fellépésekor megállapíthatjuk róla, hogy hangja az összes regiszterekben érvényesül csak a játékrutinja hiányzik még. Ághy Edith sokat trémázott első este. A közönség melegen fogadta a művésznőt. Schubertét Mihályi Ernő sok érzéssel alakította, Galetta Schober báró szerepében aratott hálás tapsokat. A zenekart Fischer karnagy vezényelte. (*) Lőtte Lehmann hangversenye. Vasárnap délelőtt a prágai német színházban Lőtte Lehmann, a bécsi állami Operaház művésznője jóté- konycélu hangversenyen énekelt, melyet a német orvostanhallgatók egyesülete rendezett a prágai diáknyomor enyhítésére. A finom Ízléssel összeválogatott műsort Freischütz Agathe áriája nyitotta meg, mely után Schumann négy dala következett. Lőtte Lehmann, aki amellett, hogy nagyszerű énekesnő, izig-vérig színésznő is, mély érzéssel, a költői alkotás lázát átélt és Igazán átértett művészettel interpretálta a dalokat, mint ahogy nívós volt Zemlinszky zongorakisérete is. Még a Schumann-daloknál is nagyobb sikerrel Strauss-dalolcat énekelt a művésznő. Brahms két dala és Mimi áriája a Bohémekből zárta le a sikerült hangversenyt, melyen szépszámú közönség volt jelen. (—y* —O (♦) Marlnka, a táncosnő. A prágai német állatni hivatalnokok egyesületének rendezésében Jean Gilbert ismert operettjét, „Marinka, a tán- cosnö“-t adták elő vasárnap délután a prágai német színházban. Az előadáson, melyet zsúfolásig tolt ház nézett végig, mindenki ki akart tenni magáért: a színészek, a karmester és a rendező. A főbb szerepeket Siklóssy Berta (Marinka). Fcrry Lőtte (Maud), Köbér (Sara) és Leopold Gabcl (Bili) játszották, — I. (♦) Ivette Gilbert Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A'világhírű párisi kabarédi- sense, mint már befejezett tény, december végén éjjeli előadások keretében önálló kabarémüsorá- val háromszor fog vendégszerepelni a Renaissan- ce-Szinházban. (♦) Két színész — közös darabja — egyetlen előadásban., Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Érdekes előadás lesz december 2-ikán a Belvárosi Színházban. Gellért Lajos és Somiár Zsignsond, az Unio-Szinházalc tagjai együttesen darabot írtak. A cime „Ouartett" s a'szerzők „házassági gunyjáték“-nak keresztelték el. A darab csak egy estén fog szinrekerülni s ennek az előadásnak teljes bevételét a Budapesti Szfnészszövetség jóléti alapja javara fordítják. A kassai magyar szinház műsora: Kedd: Legénybucsu. Szerda: Bajadár. Csütörtök: Mint teve a fü fokán. Péntek: Tangóklrálynö. Az ungvári magyar szinház műsora: Kedd: Talfun. Szerda: Orfeusz a pokolban. Csütörtök délután: Ifjúsági előadás. Péntek: Szépasszony kocsisa. Szo’mbat: Tangóklrálynö. A prágai német színház műsora: Kedd: A merész úszó. Szerda: Monna Llsa. Szerda: Flórian Geyer. Péntek: A bolygó hollandi. Szombat: Manón Lescaut. Vasárnap délelőtt: Dalos egyesületi hangv«#» seny. Vasárnap délután: Káthchen von Heilbronn. Vasárnap este: Madame Pompadour. SPOItT Labdarúgás Spárta—DFC 4:1 (1:1). A Spárta—DFC-mér- kőzésen a szezon legdurvább játékát láttuk. A Spárta ismét bebizonyította, hogy csak addig tud fairen játszani, mig nem lífnyegeti vereség, mihelyt játéktudása csődöt mond, azonnal tiltott játékhoz folyamodik és a legfantasztikusabb brutalitásokkal igyekszik ellenfelét legázolni. Aki a Spárta tegnapi játékát látta, többé életében meg nem nézi ezt a csapatot, mely mindent mutat, csak semmi sportot s amellyel csupán a rendőrségnek szabadna kiállani, nem pedig sportembereknek. Matúra cseh bíró Ítélkezései minden fantáziát felülmúltak a pártoskodás szempontjából. A Spárta-matadoroknak ugyancsak szükségük volt Matúra ítélkezéseire, különben a DFC embereinek teljes demolálása dacára is vereséggel vonultak volna le a pályáról. Kassa: KSC—Vasas 4:í (2:0). Az FTE-vel fuzionált Vasas derekas ellentállást tanúsított a biztosan győző KSC-vel szemben. — Slavia-r-Eper- jesi AFK 12:1 (2:1). A vendégcsapat a második félidőben teljesen összeroppant. Prága: Smichovi Sport-Klub—Sturm Deutsche Fussball-Kiub 5:2 (1:). A mérkőzés elejétől végig fair és szép sportot nyújtott A cseh csapat megérdemelt győzelmet aratott. A mérkőzést Katona Gyula kifogástalanul és erélyesen vezette. — Viktória Zizkov—Nusle 3:2. Hogy értelmezi az AFK a sportot. A közelmúltban az eperjesi magyar és cseh-szlovák sportklubok (közöttük egy ad hoc íüzércsapat) körmérkőzés megrendezésében állapodtak meg és szép sorjában papírra vetették a kontraktus pontjait. A dolgok megvalósításánál már előkerült a futball jellemző kórtünete, a fehér asztal mellett annyira unfair dribli s igy az ETVE meg az Eperjesi Törekvés azon vették észre magukat, hogy serényen hadakoznak egymás ellen az eló- mérkőzsek során szembe kerülve egymással, meg a tüzérekkel, mig a legifjabb sportalakulat, az AFK pihenten várja az úgynevezett döntő küzdelemnek gyümölcseit. Sebaj, az ETVE kisesett, a többiek is lemaradtak, de az Eperjesi Törekvés bejutott a döntőbe. Itt derült ki azután, hogy az AFK miképpen értelmezi a sportot és a demokratikus szabadságot a saját javára. Az „első" döntő-meccsen, az Ep. Tör. legnagyobb meglepetésére, az AFK színeiben 5—6 olyan játékos is megjelent újra „dönteni", akiket már az elömérkőzések során a katonai csapatban játszani láttak. Mindamellett lejátszották a mérkőzést, mely döntetlen eredményével nem billentette sem jobbra, sem balra a körmérkőzés sorsát. Az Eperjesi Törekvés természetesen megóvta a meccset és várja, hogy a cseh-szlovák zsupa neki Ítélje ilyenformán a végső győzelmet; egyebekben pedig nem volt hajlandó kállani a „második" döntő küzdelemre! A szabadság hasonló értelmezésére Kassán is találunk számos esetet. így például Cser- venyák több éven át volt KSC játékosnak a CsAF egy esztendeig nem adott játékengedélyt a Slavia színeiben, hová „átorientálódott". A Slavia fut- ballvezetöi ily csekélységeken tultették magukat és Cservényük két legutóbbi meccsükön bravúrosan védett. Időközben a kitiltást a CsAF hivatalos közléseiben több játékosra vonatkozólag megismételte s az egyesület elleti Is fellép. * A Slavia kettős győzelme. A Slavia tegnap két kombinált csapattal Pozsonyban és Karlsbadban mérkőzött az ottani válogatott csapatokkal. Pozsonyban 5:2, Karlsbadban pedig 3:1 arányú győzelmet aratott.