Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-13 / 257. (410.) szám

Kedd, november 13. S Técs® Müflöllsete ^encsirél Kívánják a határ rendezését. Prága, november 12. A P. M. H. már több ízben foga lko zott Técső marnia rosi község he’y/etével. Az ui áilama’akuíáskor a községet két részre sza­kították, a házak Cseh-?ríovákiához mat­tak míg a község föMje5 Romániáihoz tartoz­nak. A gazdák csak határátlépési igazol­vánnyal tudnak földjükre iuhii. A lakosság nem tudja földjét megmüvehr és ennek kö­vetkeztében a legborzalmasabb helyzetben van. A békszerződés úgy intézkedett Té~sö községről hogy a község ha^rrval egvfltt Cseh-Szíovákiához csatolandó. Ennek elle­nére közel négy esztendeje még mindig sem­mi sem történt. A község lakossága több Íz­ben fordult az illetékes hatóságokhoz azza1 a kéréssel, hogy végre vala<bára csatolják vissza földjeit Minden kérés azonban süket fülekre talált és a lakosság kínszenvedése még ma sem ért véget. A község lakossága EHő András közsé­gi bíró és B. Erdő Imre közbirtokosság! er- dŐgazda vezetésével küldöttséget menesz­tett Prágába, amely ma reggel érkezett meg. A küldöttség tag fai fölkeresték szer­kesztőségünket és megkapó szavakkal ecse­telték azokat a lehetetlen állapotokat, ame­lyeket a határkérdés meg nem oldása idé­zett elő: Az egyik kiküldött, a község egyik leg­értelmesebb gazdája csöndesen beszélt. Meg­ered a panasz az ajkán. — ügy bizony, tekintetes Uram . . . reggel három órától kilenc óráig várunk a sorompónyitásra . . . esti 10-ig dolgoznánk, de 5 órakor lezárják ... a kis lányom az ebédet nem hozhatja át . . . mert nálam az igazolvány ... a koldus Alexa kapott e"y pofont, mért nem hozott 80 lejért passaportut Szigetről. 30 kilométerről, hogy átjöhessél oda, ahol régen koldult ... a szegény tuta- tiszaiaknak télben kiadogattunk munkára elő­re, hogy éhen ne vesszenek, krumplit, tenge­rit lisztet s most nem engedik át dolgozni... a hutáról az édes anya szalad beteg gyer­mekével az orvoshoz, csak fél kilométer már a város, de fái perccel késik, a sorompó le­zárul s mehet Szafmárra vele. 70 klométer- re . . . a szegény öt gyermekes anya. ki öz­vegy is, hajtaná malackáját a 200 materre le­vő városba, hogy didergő gyermekeire ru­hát vegyen annak árán ... de két vámhiva­talon át nem lehet, igy haj'hatía 30 kilométer­re Szigetre ... a föFerdült leánv kiönti a hídon a vámhivatal előtt a „borkut“-i:t. me­lyet 1000 évig mindenki ingven hozott, de most vámköteles s igy n°m enyhítheti ve1e hörgő mellű, nehéz beteg édes anyja szenve­déseit . . . marháinkat nem hajthatjuk át a saját tulajdonainkra legeltetni, mig idegenek­nek, jövevényeknek korlátlanul szabad a nrenken bárhol legeltetni . . . sa>át földünk­ről egy darab építőkövet vagy fát nem sza­bad áthoznunk ... a técrői s vidéki ruszin nép mtetevy S0.00O ember Ferencvötey, Re­mete, Kistécsö, Bustyaháza. Ujbárd, Vajnag, Urm-ező, Taiaborfalva, Dulfalva, Bedő, Gá- nya, Neresznice lakossága el van zárva a keresettől . . . 20.000 hold földünkön jobb időkben favágással, usztatással, napszámmal, feles munkával, bérlettel a lakosságnak több mtet a fele kereste kenyerét, ma ez meg­szűnt . . . s a lelki kínzás ... a megszégye­nítés, a legyalázás, -tekintetes Urain! . . . rettenetes! a zsebeinket szüntelenül koto­rásszák, mintha zsnványok, tolvajok vol­nánk ... a sok igazolvány, marhalevél, pa- saportu, terményigazolvány s isten tudná mifélék . . . községi közlegelőnk legjavát a román agrárbizottság elvette s elajándékoz­ta ... a megmaradt közlegelőnkre, ahol 600 darab marhát kitarthatnánk, egyet sem hajt­hatunk . . . magán- és községi érdeteket tol­vajok. bitangok szüntelen lopkodják, pusz­títják, magunk csak pénzért kaphatunk fát, de Budapest, november 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A Magyar Országos Tudósító ille­tékes helyről arról értesül, hogy, noha az Ulain-ügyben a törvény szerint a st-atáriá.lis eljárást kellene alkalmazni, még bizonytalan, hogy a törvényt tényleg alkalmazzák-e, ha a további eljárás során az ügyészség olyan körülményeket állapitana meg, amelyek meg­okolják, hogy az ügyet ne a statáriális, ha­nem a rendes bíróság tárgyalja. Ebben az esetben az ügyészség jogosult előterjesztést tenni, amint a kirá ypuccs idejében is történt. Ulain vallott az ügyészségen Miszner államűgyész, aki a puccs ügyé­ben a vizsgálatot vezeti, tegnap délben ki- haiLgaitta az ügyészségre átlósért Ulain Fe­rencet, Szemere Bélát és Bogiuía Tituszt. A kihallgatás után mindhárom vádlottat szóbeli Intézkedés­sel a statáriális eljárás a'apján előzetes letartóztatásba helyezte. Ulain kiíhaiígatáisa alkalmával tiltakozott letartóztatása ellen. Kijelentette, hogy letar­tóztatása törvénytelen és sérti mentelmi jo­gát. Beismerte, hogy tavasszal a bajor magyar-szövetség ügyé­ben tárgyalásokat folytatott Hitlerrel és Ludendorfíal. Néhány hónappal későbben Bogulánál találkozott Döhmerrel (Htlerék budapesti megbízottja. A Szerk.), akivel Szemere és Bogula bevonásával tanácsko­zásokat folytatott. A szerződéstervezetet Döhmer készítette el, de ö naivnak és ko­molytalannak tartotta és époen ezért nem épüleífát igy sem ... az országút mellett le­vő tulajdonainkat, ha csak az az egy darab is van. k"S?átitják telkeknek, bizonyosan va­lahonnan Romániából telepítenek oda idege­neket . . . kereskedelmünk. forgalmunk tönkre megy . . . földjeinket nem milve’hef- jiik, gyümölcsöseinket nem gondozhatjuk, nrnden, minden veszendőbe megy és köz­prédának van kitéve . . . A küldöttség, hogy ezeknek a lehetetten állapotoknak végé szakadjon, azt kívánja, hogy a község határát és földjeit is Cseh­szlovákiához csatolják. Éppen ezért holnap délelőtt audencián jelennek meg Benes kül- ügyminiszternéll, akit arra fognak kérni, hogy a határ megállapító bizottságban, amely most kezdte meg újból Szatmárnémeti kör­nyékén működését, minden tekintélyét vesse latba, hogy Técső határa* Cseh-Szlovákiá- hoz csatolják. is irta alá. Egy példányát ugyan ellátta alá­írásával, de ezt a pédányí még elutazása előtt összeszámította. Az egész kísérlet ha­zafias célzattal és becsületes szándékkal történt és célja a bajor orientálódás volt. Münchenből való visszaérkezése után első dolga az lett volna, hogy a kormánynak ki­merítően referáljon tárgyalásairól. Soha és semmi alkalommal sem került szóba a ma­gyar kormány eltávolítása és valótlanság az is, hogy a kormány ellen puccsot akart végrehajtani. Védőjéül Surgolh Gyulát kér­te föl. Szemére szűkszavú vallomásában kije­lentette, hogy az ügyről al:g tud valamit. A tanácskozások ugyan az ő jelenlétében foly­tak le, de német nyelven, amelyből ő egy szót sem értett A szerződés-tervezetet alá­írta, mert ezt kívánták tőle, de annak tartal­mát nem ismerte. Különösen arról nem tudott, hogy a szerződés-tervezetben a magyar kor­mány ellen intézkedések lettek volna. Boguk Titusz arra való hivatkozással, hogy amerikai állampolgár, megtagadta a vallomást. Miszner ügyész a Reggel munkatársának kijelentette, hogy a lefoglalt iratok között sem a halálraiitéitek listája, sem pedig az Es- kütt-ügy alktái nincsenek Szcrtovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke egy újságíró előtt úgy nyilatkozott, hogy az áilaanngyészségtől ma délig nem érkezett megkeresés a Ház elnök­ségéhez Ulain mentelmi jogának föllfüggeszté- se ügyében. A rendőrség és az államügyészség teg­nap egész napon át készenlétben volt. Az Vzetbevettek közül malim e§ társait a statáriális clfárás alapiái heigeztóh elázetes letartóztatásba Ulain vallomása — Dohmelt is előzetes letartóztatásba helyezték — Nagy Emil a fajvédőkről — Korányi szerint a magyar kölcsön nagyrészét Londonban fogják elhelyezni — Állj! Széles mozdu’attai ugrott le a kocsiról s a levegőbe bökött. A nagy vendéglő előtt megvársz! Friss léptekkel indult a lány után. Őszi leveleket sodort az utcán a szié\ de •nyárvégi meleg volt még a simogatásában. Stamm Gyula kigombolta a felöltőjét s fia tála bbnak érezte magát, mint húsz év előtt: huszonötéves korában. — Gyönyörű — mormogta — a hajlé­kony termetet vizsgálgatva. Kihúzta a derekát, mé'yekeí létekzett s az eshetőségeket latolgatta. — No, a ruhája nem éppen divatos, de finom és egyszerű. Valószínű, hogy a közép­osztályhoz tartozik. Legjobb lesz minden kertelés nélkül eléje ál'ni: a többi aztán ma­gától jön. A gyöngéd csípő ingerlő ringassa1 hul­lámzott előtte, mintha azt felelte votea: — Csakugyan az lesz a legjobb. Megkettőztette lépteit, de az utolsó perc­ben mégis lass'tott. — Nagyon büszkén tartja a fejét. Valóban. A márványfehérségü görög profi! öntudatot sugárzott és semmi — de semmi bátorítást. Stamm Gyulán szentimentális hangulat ömlött végig. — Ezzel va'ahogy finomabban kell kez­deni. Hiszen megérdemli. Nagyon szép. Olyan, mint valami . . . virágzó párna. Mi­nél figyelmesebben nézi, annál erősebb ben­ne az érzés, hogy talán még belé is tudna szeretni. Ó, milyen édes volna ez a . . . megtisztulás. Venne, nem: építtetne egy gyö tiyörü viTáí (kerül, amibe kerül) a Hűvös- völgyben s ott élnének, mint két szerelmes gcriice . . . Hiszen — s itt patriarchálisán puritán kifejezést öltött a felfúvódott arc hiszen ideje már. hogy a másfél emberöltőn át folytatott becsü'etes munka boldog, derűs öregségben találja jutalmát. Nedves pillákkal fejezte be a gondolat­láncot s a hősök magasztas hevülete dobog­tatta meg keb'ét, mikor a lány mellé lépett. — Kezét csókolom! A lány villámgyors oMaápillantást vetett rá s tovább ment egy szó, egy hang, egy pisszenés nélkül. — Hiszen már t a'átkoztunk. Négy láb, négy cipő verte a kövezetei komikus igyekezettel, de az áramkör csak nem akart bezáródni. — Ha jól emlékszem, a pénzügyminiszter teáján. De hiszen ez a második milói Vénusz nem emlékezett semmiféle teára, semmiféle p é n zü gymi ni s z t er r e. Stamm Gyulát mosta a verejték. Nagyo­kat szuszogott, harákoit, a szívdobogása ki­hagyott, lába majd kip lukasztott a a francia cipőt, szeme előtt tüzes karikák ugráltak. A Nagy János-utca 12-es számú háza előtt kihúzta végre az utolsó ütőkártyát: — Stamm Gyula bankigazgató vagyok­A lány hirtelen megállt, a szeme közé nézett s mérhetetlen utálattal vágta a fejé­hez: — Tudom! Azzal befordult a kapu alá. Az irigyelt bankvezér pedig lcf-rrázva k fogott vissza s mialatt féikapa z1'’ dott a csil ogó gépkocsira, valahogy ngy érezte, hogy a ma délutáni „besszen" egy perc alak elúszott tőle minden eddigi nyeresége. ma délben Döhmert, továbbá Ga'l Józsefet és Vikár Bélát, az ÉME tagjait, az állam­ügyészség intézkedésére előzetes letartóz­tatásba helyezték és átkisérték a pesívidé- ki ügyészség fogházába. A barcsi kerület lakossága a Magyar- ország értesülése szerint mozga'mat indi- dotí, hogy Ulaint fosszák meg mandátu­mától. Ez azonban lehetetlen, mert mandá- tummegiosztás csakis jogerős bírói ítélet alapján lehetséges. Az ügyészség ma este megkeresést In­tézett a nemzetgyü és elnökségéhez Ula'n Ferenc mentetni jogának Sölfüggeszíése ügyében. Garai Manó, az Ismert álhírlapiró, akit a puccs sikere esetén a hivatalos lap szer­kesztőjének szemeltek ki, azt vallotta a rendőrségen, hogy Bogula kijelentette előt­te, hogy egy harmincezer főnyi fegyveres csapat áll rendelkezésére, amelynek segít­ségével a mai kormányt meg akarják dön­teni. Három szabadlábrahelyezés A rendőrségen szombat este tiz órakor Dániel Sándor dr.-t az ÉME ügyészét, Ador­ján Gézát, az ÉME nemzetvédelmi osztályá­nak igazgatóját és Homonnay Jenőt, mint­hogy nem sikerült semmit sem rájuk bizo­nyítani, szabadlábra helyezte, Aüdrássy nyilatkozata Andrássy Gyula gróf kijelentette, hogy az Ulain-iigynek nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak, mint amennyit megérdemel. Vé­leménye szerint az ügyet csak kezdetben kezelik statáriálisan, végül föltétlenül rendes bíróság elé utalják. Csak azt tartja fontos­nak, hogy betartsák a formákat és tiszteljék a képviselői jogokat, amelyek nem egy kép­viselőnek jogai, hanem az egész nemzetgyii- lé*s egyeteméé. A soproni főhadiszállás A Hétfői Napló jelenti, hogy az Ulate- ügyben a rendőrség Sopronban is befejezte nyomozását. A rendőrség megállapította, hogy két bajor menekült érkezett Sopronba, akik előadták, hogy Németország súlyos krí­zise folytán voltak kénytelenek menekülni. A két menekült az Erzsébet-kórházban vál­lalt ápolói állást. Közben egyre-másra ér­keztek Bajorországból fiatalemberek Sop­ronba. akik valamennyien fölkeresték ezt a t\éf bajor ápolót, akik Ulain letartóztatásá­nak hírére eltűntek Sopronból. Ebből a rend­őrség arra következtet, hogy a bajor kam- póskeresztesek főhadiszállása Sopronban VOk. A Házat összehívják A fajvédőknek az a kísérlete, hogy az Ulaln-letartóztatás ügyében a nemzetgyűlést Összehívják, teljes kudarccal végződött, mert úgy a szociáldemokrata képviselők, mint a liberális ellenzék tagjai megtagadták az ösz- szehivást kérő iv aláírását. Uir szerint a nemzetgyűlés a lövő hét kedden vagy szerdán összeül. Surfot!* nem védi Ulaint Surgoth Gyula dr. ma egy újságíró előtt kijelentette, hogy Ulainnak a vizsgálóbíró -lőtt tett az a kijelentése, hogy védelmét ö tegja ellátni, nem felel meg a valóságnak. Tény az, hogy Uíatenak ő az ügyvédje, de ebben az ügyben nem láthatja el a védelmét, mivel teljesen ellentétes politikai állásponton van. Esikütt Lajos ma délelőtt engedélyt kért a.z iigyés’zségitől ama, hogy Újain Ferencet a fogházban meglátogathassa. Strache főügyész a kérés teljesítését megtagadta. Nagy Emi! a puccsró! Herceg Gyula nemzetgyűlési képviselő tegnapi beszámolóján Nagy Emil igazság­ügyminiszter is megjelent és nagyobb beszé­det mondott, amelyben kiterjeszkedett az Ulain-ügy re és az általános politikai helyzet­re. Beszédében a többi között ezeket mon­dotta: — A kísérlet teljes politikai vakságra mutat. Jogi részével most nem akarok fog­lalkozni, mert az ügy a bíróság elé tartozik, azonban nagyon szomorú, hogy akadnak fér­fiak, akik azt hiszik, hogy hazafiasán cse­lekednek ilyen és hasonló próbálkozások ka!. A hazafias munka nem ’ehet olyan, amely ellentétbe kerül a fönnálló törvények­kel és amelynek ügyében a rendőrség kény- te’en eljárni. Ez a kísérlet is igazolja, hogy politikai csoport, amely kisajátította magának az agrár és fajvédő eszmét, mennyire kom­promittálja azt. — Meg kell mentenünk az agrár és ke­resztény eszmét az elpusztulástól. Van egy csoport, amely egyfelől téves külpolitikai Irányt hirdet, másfelől pedig téves politikai eszméket vall és törhetetlen agrár-keresz­ténynek mondva magukat, messze eltávolo­dik attól az úttól, melyen az ország érdeké­ben 'haladni kell. Meg kell védelmeznünk az agrár és keresztény gondolatot, mert nagyon jól tudja mindenki, hogy az országnak nem kell a régi értelemben vett liberalizmus, amely az ország lakosságának 80 százalékát kitevő agrárius elemek érdekeivel ellentét­ben áll. Az egységes pártra hárul az a fela­dat, hogy ezt az irányzatot megvéde?mézzé. A külpolitika terén sem szabad eltérni attól az irányzattól, amelyet a kormány képvisel, mert csak ettől várható a teljes konszoli­dáció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom