Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-07 / 252. (405.) szám
a ____________________________________ _________________________________________________________________________________________ Szerda, november 7. ön álló államot alapítani, mert ki akar kerülni a német káoszból. Németország szándékosan tette magát fizetésképtelenné. A régi francia—angol ellentét 1900-ig tartott, mígnem a hatalmas német birodalom fegyverkezése közeledést hozott létre. Németországnak ma már nincsen tengeri hadereje s így Anglia álláspontja megváltozott. Félelmetes, hogy Németországban a középosztály teljesen elszegényedett. Monarchistának tartanak, aki szívesen menne Kahrral, noha őszinte demokrata vagyok, aki sajnálja, hogy a német demokráciát tönkretették. Németország csak akkor nem gondolhat a re- vánsra, ha nem talál szövetségesre. Ezért foglaltam állást Ausztria íölosztása mellett. Most pedig mindent el kell követni, hogy Németország ne találjon szövetségest Oroszországban. Ha Oroszország szláv érzelmű lenne, akkor Németországnak bele kellene nyugodnia a sorsába. A lengyelek fenyegetik leginkább a békét. Nem lehet egjüdőben Oroszország és Németország ellen állást foglalni. Lengyelországnak döntenie kell, hogy melyikkel fog tartani. Cseh-Szlovákia mai helyzete csöppet sem biztosit bennünket minden eshetőség ellen. A béke legjobb biztosítéka az erők egyensúlya. Amig Oroszország nem lesz egészséges, addig nem lesz egyensúly. A szlovák néppárti képviselők gyakori közbeszólásaitól félbeszakítva. Kra- már a szlovenszkói problémáról beszélt azután és szavait a néppárti képviselőkhöz intézte. A szlovenszkói problémát szerinte nem lehet választói gyűléseken megoldani, hanem erről csak az állam iránt való szeretettel eltelve lehet beszélni. Ha a szlovenszkói problémáról gyűlölködve beszélünk, •akkor csak a köztársaságnak ártunk. A legjobban az fáj a szónoknak, hogy nem lehet számítani a nemzet minden rétegére. Aki ebben hibás, a legnagyobb bűnt követte el a köztársaság ellen. T a u s s i g (kommunista): A kormány nemcsak támogatja az emigrációt, ahogy azt a külügyminiszter beismeri, hanem az őslakosság kárára előnyökben is részesíti őket, főképpen Ruszinszkóban, amire számtalan interpellációban mutatott rá a kommunista klub. Ukrán emigránsokkal árasztja el Ru- szinszkót. Padluch mezőkászonyi főszolgabíróról be van bizonyítva, hogy lopott. A magyar rezsim idején húsz éven keresztül nem lövöldöztek annyit a szegény népre, mint most öt év alatt. Ezután részletesen ismerteti a dulovai eseményeket, követeli ' á szigorú vizsgálat megindítását, azonban ez nehézségbe fog ütközni, mert a kormány keze volt benne az események előidézésében. D é r e r (cseh-sziovák szociáldemokrata): Jár iga tegnapi beszéde eltér (?) attól a hangtól, amelyet az utóbbi időben Szí övei,- szkon megszoktunk. Szerinte a megyei választások nem jelentenek népszavazást az autonómia, mellett, mert a szlovák néppárt csak négyszázezer szavazatot kapott, noha a leadott szavazatok szánna kiiencszáz ezret tett ki. (Hlinka és Juriga élénkentiltakoznak a szónok fejtegetései ellen, mire Hí libája áléinak felszólítja eket, hogy a szónokot ne zavarják.) Dérer szerint a szlovák szavazatok legnagyobb része néppártelknes. (? !) A párt szavazatait a legnagyobb terrorral szerezte meg. (?!) Juriga a policsi gyűlésen kiadta a jelszót, hogy aki nem autónómista, annak nem szabad miég csak kenyeret sem adni. (A szlovák néppártiak, különösen H.in- ka és Juriga újból élénken tilt akoznak. Eles szóharc a szlovák néppártiak és a koalíciósok között.) A legnagyobb terrort maga H lünk a fejtette ki azokkal a katolikus lelkészekkel szemben, akik nem akartak a néppárt zászlaja alá sorakozni. (Elénk vita Hlinka és Kar- iovszky között. Az elnök mind a kettőt rend- reutasitotta.) A cséh-szlovák eszme mögött félmillió szavazat áll s ezért visszautafitja Juriga tegnapi állítását, hogy ez az eszme világcsalás, (óriási lárma, a néppárt élénken tiltakozik, a koalíció helyesel.) Juriga az elnök személyével is foglalkozott a pittsburgi szerződéssel kapcsolatban, (óriási zaj. A gyorsírók a szónok mellé állanak, hogy megértsék beszédét.) A szociáldemokraták, akik a pittsburgi egyezményben nem vettek részt, szabadabban beszélhetnek róla. (Zaj. Az elnök csenget.) A pittsburgi szerződést Szláveuszkón már végrehajtották. (?) A szlovákoknak vannak iskoláik, van közigazgatásuk és bíróságuk és ha a hivatalokban egy állás megiire' sedik, azt szlovák egyénnel töltenék be, ha találnának megfelelő szlovákot. (Óriási zaj. Buday szlovák néppárti képviselő: „Nincsen szlovák gimnáziumiunk!“ Állandó zaj. Elnök állandóan csönget.) A kivándorlás már régi tünet. n(uday: „A magyar uralom a'att nem vándorolt ki annyi szlovák Amerikába, mint most!“) A kapitalista rendszer oka a kivándorlásnak. (Állandó, folyton tartó zaj.) Szlovenszkó gazdasági autonómiáját nem lehet megvalósitani, mert Szlovenszkó nem alkot sern gazdasági, sem földrajzi egy- séget(?). E gazdasági autonómia annyit jelentene, hogy a szlovák munkásnép ismét azoknak a járma alá kerülne, akiknek a járma alatt szenvedett ezer évig. (Óriási zaj és ellentmondás a néppártnál. Hrubán elnök Jurjgát rendreutasitja.) Csehek és szlovákok között annyi a különbség, hogy a csehek egy ipari állam, a szlovákok pedig egy mezőgazdasági állam polgárai voltak. Ezért nehéz ez •a probléma. (Buday : „Ti ezt a problémát nem oldjátok meg.“) Nem szabad azonosítani a szlovák néppártot a szlováksággal. Szlo- venszkót nemcsak kulturális, hanem gazdasági téren is Csehországhoz kell csatolni. Dérer végül Tukát támadta, aki szerinte a Slovák tegnapi számában hibául rőjja föl a Prága, november 5. Borovszky Géza magyar szociáldemokrata képviselőnek a képviselőház miultheti szerdai ülésén Magyarország ellen intézett gyalázkodó kirohanása mély megbotránkozást váltott ki a szlovenszkói és ruszinszkói magyar közvéleményben. Mindenki érezte, hogy ez a támadás válasz nélkül nem maradhat, mert különben az a látszat támadhatna, hogy a cseh-szlovákiái magyar közvélemény egyetért Borovszky fölfogásával és állást foglal, a magyar kölesen elten. Őszinte örömünkre szolgál, hogy Palikcvich Viktor, az ősz keresztényszocialista képviselő a kép- viselő'ház külügyi vitájának második napján méltó módon visszautasította a magát magyarnak mondó Borovszky beszédét, amikor a többi között ezeket fejtette ki: — A külügy vezetésének bírálatára nem érzem magam illetékesnek, azt avatoítabb politikusainkra bízom, azonban erről az oldalról nem maradhat válasz nélkül egy magyar szónok kijelentése, mert különben az a bal vélelem •terjedhetne el, mintha ez az itteni összmagyarsag véleménye volna, hitetve mintha az itteni magyarság akadályokat akarna gördíteni Magyarország ama törekvése elé, mellyel pénzügyeit' rend: zni igyekszik. BóróW-zky • Géza képvi-SélötárSaél,' mint a Tápokból olvasom, azon az állásponton van, hogy Magyarország kapja meg a kölcsönt, de követel, hogy előbb távoltsák el a mai kormányt, mert a mai rezsin rosszabb a háború előttinél, mivel amaz csak bebörtönözte, ez ellenben meggyilkoltatta ellenfeleit. — Lehet valaki a magyar kormánnyá! megelégedve, vagy meg nem elégedve, nem vonom kétségbe, lehet elképzelni tökéletesebb kormányt is, de igazat kel! adnom a külügyminiszter urnák, hogy az teljesen Magyarország belügye, amibe mi innét, mint egy más á lam alattvalói bele nem szólhatunk. Egy olyan kijelentésnek tehát, hogy Magyarország kölcsönének megadásához hozzá nem járulhatunk, semmi értelme és semmi értéke sincs és csak komprom'ítálnók a nemzetgyűlést ilyen nyilatkozattal. — Amint nem illetékes a nemzetgyűlés ilyen javaslat tételére, úgy nem vagyok én sem illetékes, sem hivatott a magyar kormány védelmére. Nem is akarom, nem is fogom azt tenni, de a történelmi igazság nevében meg kell állapítanom, hogy ez a vád, Budapest, november 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- Icntése.) Ma délelőtt Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével a külföldi kölcsön ügyében a miniszterelnökségi palotában konferencia volt, amelyen Daruváry Géza külügyi, Kállay Tibor pénzügyi és Wdkó Lajos kereskedelemügyi miniszterek, valamint Lukács László volt miniszterelnök és Popo- vics Sándor, az Állami Jegyintézet volt kormányzója vettek részt. A tanácskozásról nem adtak ki hivatalos kommünikét. Az ellenzék erélyesebb külpolitikát követel A Pesti Hírlap azt írja, hogy a parlament összeillése után az ellenzék hangoztatni fogja, hogy erélyesebb és határozottabb külpolitika} irányt vár a kormánytól főként a klsanszlovák képviselőknek, hogy 1918 október 30-án nem mondták ki Szlovenszkó függetlenségét és azt követeli, hogy a külügyminisztert a vádlottak padjára ültessék, (Tiltakozások a néppártnál.) F ö l d e s s y József dr. (szociáldemokrata) és Rodniczky (cseh népár ti) beszéde után a ház az ellenzéki szavazatokkal szemben tudomásul vette Benes expozéját, mire az elnök az ülést berekesztette. A második ülés A második formális ülésen a beérkezett javaslatokat kiutalták a bizottságoknak. Az ellenzéki képviselők tizenkét interpellációjának sürgősségét — régi szokás szerint — nem ismerték el. Hlinkáék nem szavaztak az ellenzékkel. A következő ülés novmber 13- án tesz. hogy a magyar kormány gyilkoltatok, nem egyezik meg a valósággal. — A magyar kormány nem gyilkolhatott meg senkit. A független bíróság a törvények szerint, törvényes eljárással ítélt el néhány gonosztevőt, kik nemcsak hogy gyilkoltak, de bestiális kiadatással gyötörtek kínos halába ártatlan személyeiket, kik soha politikával nem fog atkoztak; ez a legnagyobb szégyenfoltja miarad Magyarország történelmének, melyhez hasonló Táp Magyarország ezeréves történetében egy sincs. Csak az vigasztal, hogy nem miagyarok csinálták. Ha azt gondolja a képviselő ur, hogy azok az elit éhek, akiket védelmez, az ö elvtársai voltak, kérem, tagadja meg őket becsületére fog válni. — Arai a dolog érdemét illeti, arról van szó, hogy egy széttépett, felnégyelt, kirabolt, megcsonkított, tönkretett ország a maga erejéből újból lábra ál jón és hogy ebben mi öt ne akadályozzuk, de lehetőleg segítsük. Hogy ezt pártszempontból miért kell megakadályozni, nem értem meg. A pártélet hivatását én abban találom, hogy egyik párt a másikat a közjó és az egyéni jó előmozdításában felülmúlni törekedjék és nem abban, hogy az egyik a másiknak a törekvéseit keresztezze, megakadályozza. Ha a szociáldemokrata párt éz utóbbit tartja hivatásának és elvi kötelességének, azt nem tudom a közjó szempontjából egészséges felfogásnak találni. — Ez esetben még egy szempont mérlegelendő. Kikről van szó? Magyarokról, nemzetünkről, fajunkról, ennek boldogulásáról, kik, ha jelenleg el vagyunk is tőlük szakadva, véreink, rokonaink, azért hozzájuk a vérség, a közös eredet, közös történeti múlt, közös hagyományok ezerféle kötelékei csatolnak. Hogyan indítványozhatja magyar ember, hogy ne segítsük, de akadályozzuk törekvéseiket? Úgy az indítványt, mint annak nieg- okolását úgy pártom, mint a magam részéről a leghatározottabban visszautasítom. Bizalmatlansági szavazatát azután azzal okolta meg, hogy Benes külpoairkája a francia szövetségen alapul, noha Franci a ország szegte meg legelsőnek és legsúlyosabban a békeszerződést és a hatalmas német nemzetet kifosztja, amivel egy uj háború magvát veti el. Mivel mi szövetségesei vagyunk Franciaországuak, mi is részesülni fogunk sorsában és a német nép gyűlöletében. taníta! szemben. Hivatkozni fognak arra, hogy Cseh-Szlovákiának éppen olyan szüksége van a Magyarországgal való jóviszonyra, mint megfordítva. Az ellenzék ezért kívánni fogja a kormánytól, hogy a szomszéd államoknak gazdasági koncesz- sziókat csak politikai koncessziók ellenében adjon. A földbirtoknovella tárgyalásánál az ellenzék követelni fogja a kis- és középbirtokok számának szaporítását. Szterényi és Ugróit a liberálizmusrél Az Erzsébetvárosi Kör tegnap este vacsorát tartott, amelyen Szterényi József báró nagy beszédet mondott. Meggyőződése szerint a magyar belpolitika élete mindaddig vajúdás marad, amig az ország nem tér vissza a háború előtti évek tiszta liberalizmusához és nem áll helyre a teljes polgári egyenjogúság és törvényes rend. Mindaddig, amig állampolgár és állampolgár között különbség van, a belpolitika nem juthat nyugvópontra. Ugyanez az elv érvényes a fővárosi politikára is. Ama rendszer fölött, amely kisajátít minden jogot, de nem tud teljesíteni semmit, inegkondult a lélekharang. Nem kételkedik benne, hogy rövidesen elérkezik annak a liberalizmusnak az ideje, amely az országot és Budapestet az összeomlás előtt naggyá tette. Ugrón Gábor beszédében azt mondotta, hogy azt a liberalizmust szeretné érvényesülve látni, amelyet Kossuth és Deák követtek. Tiltakozik az ellen, hogy törpék vezetésre törekedjenek. Erekj’- Károly a többi között azt mondotta, hogy a vacsorán való megjelenésével dokumentálni akarja, hogy teljes erejével támogatja a „los von WolfT-potitikát. Beszélt a zsidókérdésről is, amelynek megoldását sohasem abban látta, hogy fejbeverjék a zsidókat, vagy terrorfiukat állítsanak szembe a nagy elmékkel. A keresztényeknek nemes versenyre kell kelniük a törekvő zsidókkal és ebből a versenyből elsősorban az országnak lesz haszna. Székely Ferenc hangoztatta, ha valaki kételkednék a pirkadásban, az meggyőződhet , arról, hogy ennek már elérkezett az ideje, amit az is igazol, hogy Ereky vele egy asztalnál ül. Tiltakozott az úgynevezett türelmetlen gettó-politika ellen. Nem akar külön utakon járni, nem a zsidóság külön győzelmét, hanem a magyar polgárság győzelmét akarja. • Belitska varsói követ Az MTI. jelenti: A kormányzó Belitska Sándor nyugalmazott honvédelmi minisztert rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a varsói magyar királyi követség vezetésével. Krausz Simon a kölcsönről Krausz Simon, az Angol-Magyar Bank elnöke az Az Újságban nyilatkozott a külföldi kölcsönről. Kijelentette, hogy a kölcsönre föltétlenül szükség van. A külföld polgárainak — mondotta — Magyarországban hivő sz''z- ezer barátja türelmetlenül várja azt a percét, mikor vehet intenziven, részt Magyarország gazdasági • életében. Alkalma volt a kölcsönről érdemlegesen beszélgetni a világ legdöntőbb tényezőivel. Megállapíthatja, hogy a kölcsön iránti hangulat rendkívül kedvező. Tudják, hogy Magyarország még nem tart' ott, ahol Ausztria tartott, ennek következtében külföldi garanciára nincsen szükség és így ez nem fog conditio síné qua non-t képezni. Természetesen garanciákat kell nyújtanunk és fogunk is nyújtani azokon a kereteken belül, amelyek a biztosítékot megadják, de állami méltóságunkat nem sértik. Ha az ellenőrzés szükségessége föníorog, akkor ez kizáróan pénzügyi térre szorítkozik és abban nincs semmiféle olyan momentum, amely az országra nézve bántó lenne. A kölcsön összege akkora lesz. hogy gazdasági rend- behozatalunk és a normális viszonyokhoz való Visszatérésünk előfeltételeit meg fogja teremteni. Befejezték a kihallgatást az októbrista vacsora ügyében Az októbrista vacsora ügyében a rendőrség ma délután befejezte a Miallgsafásokát' A magyar-cseh-szlovák tárgyalások A Lidove Noviuy jelenti Budapestről: Hétfőn kellett volna megérkeznie Budapestre a ha tár forgalom rendezése ügyében való tárgyalások lefolytatására hivatott hattagú cséh-szlovák delegációnak, amely a belügyi és nemzetvédelmi minisztérium képviselőiből áll. A bizottság helyett azonban egy távirat érkezett meg a magyar fővárosba, amely bejelenti, hogy a bizottság csak november 12- én mdul el Prágából. Ennek a bizottságnak lesz a feladata, hogy a Iráni liatáincidens ügyét likvidálja. Az apró cseh pártok mozgalmai. A Tribuna megcáfolja azt a hirt, hogy a szociális egyesülés pártja (Brodecky-csoport) belép a cseh szociáldemokrata pártba. Ugyanakkor a cseh iparos párt is dementálja azt a hírt, hogy közte és Hudec, valamint Vrabec képviselők között tárgyalások folynak az utóbbinak belépéséről az iparospártba. A Tribuna viszont ngy tudja, hogy Vrabec a cseh agrárpártba fog belépni. Ez a hir azonban aligha hihető, mert hiszen ebben az esetben a szlovák néppárt újból, még pedig most már a siker biztos reményében, kérhetné Vrabec mandátumának megsemisilését a választási bíróságnál. Palkovich Viktor visszautasítja Borovszky magyarellenes kirohanását Erélyesebb külpolitikát követel az ellenzék a magyar kormánytól Tanácskozás a kölcsönről — Szterényi és Ugrón a liberalizmus érvényesítését sürgetik
