Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-01 / 248. (401.) szám
Csütörtök, november 1. 2L A nemzetgyűlés nagy többsége ezután a Házat bizonytalan időre elnapolta. A népszövetség főtitkára Budapesten Sir Eric Drumond, a népszövetség főtitkára tegnap délután Bukarestből Budapestre érkezett. Kíséretében van Mataux Pál, a nép- szövetségi titkárság politikai osztályának igazgatója, Marcell Hódén, a népszövetségi titkárság információs osztályának tagja és nagyszámú segédzemélyzet. Az érkezőket a pályaudvaron Daruváry Gézák ülügyminiszter és a miniszterelnök képviselői üdvözölték. A fogadtatásnál megjelent Balfour angol követség! attasé is, aki Drumond unokafivére. Tegnap este a vendégek tiszteletére Bethlen István gróf miniszterelnök ebédét, ma reggel pedig Horthy Mliklós kormányzó villásreggelit adott. A vendégek este meglátogatják az Operaházat, holnap pedig Daruváry Géza külügyminiszternek a Hungáriában rendezett villásreggelijén vesznek részt. Marcell Hódén tegnap együttesen fogadta a budapesti sajtó képviselőit és informálta őket az utazásról. Drumond útja — mondotta — nincs összefüggésben a magyar kölcsönnel. Mostani első budapesti tartózkodásának egyedüli célja az, hogy hivatalos udvarias-, sági látogatást tegyen a magyar kormánynál é.s.'kiépítse a-népszövetség és Magyarország közötti szorosabb kapcsolatokat. A népszövetség megbízta a főtitkárt, hogy utazza be azokat az európai székvárosokat, amelyekkel a szorosabb kapcsolatok kiépítése kívánatos. Drumond 1921-ben Rómában. 1922-ben pedig Belgrádban tett hivatalos látogatást. Ez év elején Varsót, Bécset, Prágát és Danzigot kereste föl. legutóbb a bukaresti kormánynál tett látogatást. A vendégek a hét végéig maradnak Budapesten. Nitti uj könyve Súlyos vádak a francia plutokrácia és mili- tarizmus ellen — A háború titkos okiratai Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke „Európa tragédiája: mit fog Amerika cselekedni ?“ cartimel uj, szenzációs könyvet irt, mely ez óv végén fog megjelenni a newyorfci és londoni könyvpiacon. A könyv hat fejezefoe oszlók. Az elsőiben a 'háború utáni Európa hanyatlását vázolja Nitti s megáMápitja, hogy Amerika közönyének Európával szemben az az oka, hogy az amerikai közvélemény túlnyomó része nemi ismeri a versafillesi békeszerződés borzalmas következményeit s a nyomában támadt militarista imperializmus programját. Ismerteti ezután az imperialista európai atomok propaganda rendszerét, mely port hintett az amerikai közvélemény szemébe. A következő fejezet a francia imperializmussal foglalkozik. Mig Anglia, eddigi tévedései után, bék'eipolitikát folytat, addig Franciaország arra törekszik, hogy a kontinens szén- és vastermelésének ellenőrzésével mind teljesebb mértékben magához ragadja Európa katonai hegemóniáját. Nitti a nemzetközi konferenciák tárgyalási anyagával és a közvélemény elölt ismeretlen okiratokkal igazolja ámításainak igazságát. Európát teljesen balkánizálták. Az uj államok, hogy megvédjék jogtalanul megszerzett területeiket, kénytelenek követni a francira politikai kurzust és francia-ország ellenőrzése alatt állanak. Francaország elsősorban hadseregét nö-veíi és tengeralattjáróinak, légi haderejének növelésével keresztez minden oly lépést, melyet Anglia a béke érdekében tesz. Franciaország igájába akarja hajtani azokat a népeket, melyek a vcrsaillesi békeszerződésnek köszönik létüket és igazságtalan módon nagy területekre tettek szert. Mindezt pedig azért teszi, hogy kezében legyen Európa egész vas- és széntermelésének az ellenőrzése, mely katonai és politikai túlsúlyának döf el tétel-e. A jóvátétel csak ürügy arra, hogy politikai, katonai és gazdasági akcióját elleplezze. Valóban a demokratikus Franciaország megszűnt létezni és a plutokrácia u-ralja most ez ország egész politikai aktivitását. Franciaországnak a háború alatt tett kijelentései homlokegyenest ellenkeznek mostani magatartásával. A diplomáciai okiratok világosan bizonyítják, hogy miig a népeik azt hitték, hogy a demokráciáért és a szabadságért küzdenek, addig Amerika háta mögött titkos egyezségeket kötöttek, melyek arcul csapják az elveket. Az említett titkos szerződések között a legjellemzőbb a Franciaország cs Oroszország között kötött szerződés. Mig Wüson elnök azt hangoztatta, hogy nem a német nép, hanem a német impcrialíz-ift-us edlén száü síkra, azalatt Franciaország egyezményt kötött az orosz oáriiztmtussai a német bi roda 1 om szétdörab olásaira. Mikor Poincaré azt mondja, hogy jóvátételt követel és sohasem gondolt arra, hogy német területeket elfoglaljon vagy Németország szétdarabolását kierőszakolja, akkor olyasmit állít, aminek ellentmondanak a tények. Nitti szenzációs leleplezéseit nemcsak Poimoarénak, hanem csaknem az összes felelős francia államférfiaknak levelezésével, memorandumaival és kijelentéseivel támasztja alá. Nitti a 'könyv harmadik fejezetében bebizonyítja, hogy Franciaország milyen tervszerűen destruálta a német gazdasá-gi rendszert. Az egész jóvátételi kérdést imperialista politikájának csupán eszközéül használta fél. A negyedik fejezet Európa összeomlásának tanulmánya. Ez az összeomlás a német gazdasági éllet katasztrófájának eredménye s következménye a milíarizmius. Nitti sorra veszi az egyes európai államokat és rámutat gazdasági romlásukra, a reakció megerősödésére és az erőszak szellemének térhódítására. Nitti könyve ötödik fejezetében Európa 'sötét jövőjét rajzolja meg. Érthetetlennek tartja, hogy a súlyos pénzügyi viszonyokban levő Franciaország miiért álltja föl a világ legnagyobb és legjobban feliszerelt hadseregét s fölveti a kérdést, hogy ki ellen fegyverkezik, mikor ellenségei íe vannak fegyverezve. Ki elten épifi rettenetes tengeralattjáró és légi flottát? Bizonyára nem Németország eliten, mely a káoszba elmerülve ellenfélként nem jön számításiba. A könyv utolsó fejezete .,Mit fog Amerika cselekedni?" címet viseli. Nitti egész serleg javaslatot tesz s megállapítja, hogy a hékepregramot csak akkor tehet realizálni, ha Amerika számol a helyzettel és Angliával együtt közreműködik a világ újjáépítésén.. Egy magyar tankönyvről Beje, október 30. A lassú . halálra ítélt magyar középiskoláknak eddig egyik főbaja volt a tankönyv- hiány. Az utolsó időben azonban egymásután jelennek .meg az uj. viszonyokhoz, szabott tankönyvek.''" A közvélemény, sajnos, nem fordít elég: figyelmet rájuk, .pedig írva. kétszeresen fontos dolog, hogy magyar fan- könyvek címén milyen különös szellemi ka- kufcfiókák telepednek meg a magyar kultúra utolsó elárvult fészkesben, az iskolákban. Egy ilyen uj magyar stilisztika került a napokban a kezembe. Irta Wessely Lajos. Kiadta „a magyar nydivü tankönyvbizottság". Jóváhagyta a „tanügyi nemzetmüvelődési minisztérium" 105874/21. számú rendeletével. Egy szóval hivatalos eseti-szlovák szakemberektől felülbírált és jóváhagyott tankönyv. Különös kíváncsisággal ütöm föl, mert tudom, hogy minden más tantárgy tankönyveit le lehet ro róhatni esetiből vagy németből, Gsak a magyaréit nem. Itt eredetit kell adni. Magyar stílust csak magyar remekírók eredeti- szemelvényeinek és műfordításainak stílusából tanúiba tűnik. Vájjon mely magyar ■Írókat fog itt átboosátan'i a cseh-szícvákiz- rriius szüfcs'zemü szitája? Szerzőnk, úgy látszik, nem irhiatníá nevét hosszú ypszikmniaj és nem tartaná magát jó csehszlovák—magyar tanárnak, ha jóhiszeműen járna el. Neki egyszerűen nem kellenek a magyar írók: a magyar etikust jórészt szlovákból való fordítás okon mutatja be. , Mindjárt az élső lapon, egy névtelen műfordító lép elénk, k'i „Matuska J. után" és „Tyll J. K. után" vansfonditusokat költ. Ugyanez a szerény ember fordította a kötet többi szlovák költeményét is, de nevét az egész könyvön át nem meri kiírni. De jól is teszi. Mert ha én szlovák volnék, akkor kikérném magamnak, hogy a nemzeti himnuszomat névtelenül és felelőtlenül ilyen férc fordítással megsértsék. De miivel magyar vagyok, csak igen furosúítem, hagy éppen egy magyar stilisztika homlokán kell ilyen férc- forditást látnom. Mint tanárié le ember, azonban nem szólok semmit, mert*a tanítványaimnak — ha lelkiismeretesen tanítok — legalább nyomtatott példával mutathatom be. hogy hogyan nem szabad verselni és hogy mennyire s miiért oly rosszak stilisztikai szempontból az ilyen riimpárók, miiint: „oiik- káznak (Wessely szerint két k-val) — virradnak; mélyen — ébredjem; oldalon— álljon; bilincset — éled. Ezek már nem is rímek. Legalább is a magyar-stilisztika szerint nem. Az első olvasmányának címe: „A Váh völgye" s aláírása: „Végvidék mondaköré- ből". Már ez a óim és aláírás is uuulatja, hogy tankönyvünk nemcsak stilisztikai, hanem hangtani babérokra is pályázik, őnála érvényesül ugyanis először aiz az uj hangtörvény, hogy a magyar nyelv a g helyett a h-ba lett szerelmes s a Vágót mindenáron Váfhnak, Oalgóoot Hllohovecniek, Balogot Blhmak mondta. Itt látjuk az első példáját annak is, hogy ilyen földrajzi név előtt, mint „Vágvidék", a magyarban nem kell névelő. Ö azonban a magyar helyesírás irredentizmusát ás megrendszabá'lyozza, amikor behozza az uj szabályt, hogy a szók végén ezeubul rövid o-betü is állhat, igy: Sztrees- no, Hero, Szitno, Ozanko, Szlovenszko. Ám a stílusa sem marad hátrább. Mily zengzetes magyarsággal csengenek például az ilyen sorok: „Vrutkyn (Ruttka) alul Tremcsim és Turieic közötti határvonal a Váh legregennyesebb völgye." Vagy „Amint a túriéci Váh nagy robajjal, dühös csattogással átfut a trencsini határon, a Beszná Szkalia, mint valami..." stb. Aki azt hiszi, hogy én ezt a Mátyás Deák Papanekjéből idézem, az téved, ez ebből a magyar stilisztikából való. Az tulajdoniképpen még nem volna baj, hagy a „Váh völgye" névtelen szerzője igy ír, csak az a baj, hogy ilyen tót helyesírással irt íolyómevefc vannak már nem csupán a hivatalos műnyelvben, hanem még a szépirodalmi szemelvényekben is és hogy találkoznak olyan oseh-szlovák—magyar tanárok, akik ezt magyar stílusnak hiszik és Jókaii helyett egy Jánoskát választanak be egy magyar stilisztikába. Tévedek azonban, ha azt állítanám, hogy Jóikai nem jutna szóhoz a Wessely könyvében. Szóhoz jut biz az, csak nincs köszönet benne. Itt van a Jókai Vág völgye is, de szintén „A Váh völgye" címen és megfelelő csomkitásokicail, továbbá olyan különbségekkel, hogy itt mám Tréncsémiről, hanem Treu- oaimről s nem tótokról, hanem szlovákokról van szó. De azért egy magyar stifeztikairó- nak ilenék ismernie ezt a közismert olvasmányt s ahogy a műfordításainál feszi, itt is odabiggyesztihetne egy szerény „Jókaii uiám"-t, mert a szerzői jog, tudomásom szerint, még a stilisztikák lapjain sem veszti el hatályát. Wessely, úgy látszik, meg van győződve arról, hogy jó tájleirások csak a szlovák irodalomban találhatók, mert e műfaj bemutatásánál az egy Tors Kálmán TátraTÍeirá- sánál több magyar szemelvénynek nem ad helyet, ellenben ott szerepel még Jánoska M„ Hviezdosiav és még egy névtelen nagyság,, akit megnevezni!, úgy látszik, szerénysége tiltja, de ha csak az e®ső sort is elolvassuk, mindjárt láthatjuk, hogy írója szintén nem Nagyszalontán született. „Ott a kopár Havran tövében. ahol az ezüs tsz áltagos (Wessely szeriin két 1-lel) Ghvojnica patak kettéhasitja a buzakaiáis'zos völgyet... ott van az én hazáin." Nem Nagyszalonta. A monda műfaját is csak Kanét A. és Rázós M. szlovák mintáin tudja bemutatná. Pedig ez a Kmet-féle monda is igen gyanús nekem. Ezt a mondát vagy a Paílas-lexicon cigány mondáiból irta ki a szerző, vagy a mesemondó cigányok is a lexiconból tanulták, mert kötve hinném, hagy akár a Paí!as4exi- con, akár a cigány nép leleményes képzelete Kmet-tol kölcsönözte volna. A Rázus mondájának pedig az a baja, hogy szintén vers s igy hármas rímei a műfordító szívességéiből a füzfapoézisnuk nagyszerű elrettentő példái. íme, ily rímek: 1. versszak: minthogy — elfog — hantok; 2. vérünk — kitörjünk — lisztünk; 3. falát — korát — javát; 4. földet — testet — fegyvert — földet. Szabad ilyet egyáltalában elkövetni? Idát még tankönyvbe, stilisztikába venni! Ezt a stilisztikát igazán stílusosan zárja le a szintén szlovák költőnek, Knzmány K.- nak verse, amely igy kezdődik; — Ki az igazságért szentelt tűzben ég. Wessely ur (mert ki mást sejtsünk könyvének névtelen műfordítói mögött?) úgy látszik, nem tudja, hogy a „szentelt tűz" a magyar nyelvben nem egyértelmű a „szent tüz“-zel. De ha ezt sem tudja, akkor mért ir magyar stilisztikát? És ha már ö nem tudja és mégis ir magyar stilisztikát, hogy engedheti a szlovák irodalmat ilyen szánalmas és bizonyára méltatlan stílus-köntösben szerepeltetni a könyv címlapján ott díszelgő úgynevezett „magyar nyelvű tankönyvbizottság"? Vagy ez a bizottság is szintén ott tanulta a tőzsgyökeres magyar stílust a kopár Havran tövében, az „ezüstsziallagos" Chvoj- niica-patalk partján? Vagy azt hiszik, hogy nekünk, hadiár magyaroknak, igy is jó? És ebből a könyvből tanítanak. Magyar stílust. Darvas János. ar r.<rxú*t. a tfe íapod) ex T '$§K$tta.4lem1ka>T é» ntineierniMH /kérd <n űPrágai Jíírfapoíf Jászi visszaélt Masaryk ajánlólevelével Budapest, október 31. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Pesteir Ltoyd egy a lap szerkesztőségéihez érkezett igen érdekes new-yorki levél alapján megírja, hogy Jászi Oszkárnak sikerült egy tekintélyes amerikai lapban méregtől tajtékos s első pillantásra tendenciózus valótlanságoknak látszó támadásokat'elhelyezni. Ez kezdetben gondolkodóba ejtette az embereket. Csakhamar azonban kitudódott, hogy Jászi*1 a cseh-szlovák köztársaság elnökének, Masaryknak nyílt ajánlólevelét hozta magával Amerikába és erre az ajánlásra érthető módon számos ajtó nyílt meg jászi előtt. Minthogy Jászi ezt az ajánlólevelet tüntetőén mutogatta, kutatni kezdték, hogy milyen viszonyban van Masaryk Jásziva! és egy Amerikában tartózkodó befolyásos személyiségtől a következőket tudták meg: Jászi félszlöváknak adta ki magát — állítása szerint Szlovenszkón született —, föl- dicsérte Masaryk tudományos kutatásait és lelkes követőjének váltotta magát Nyilván tudományos tanulmányúinak tüntette fel Masaryk előtt mostani amerikai útját, melynek állítólag az a célja, hogy az amerikai szlovákok é?etét megismerje és ismertesse. Természetesen minden gondolkodó ember csak úgy foghatja fel a dolgod, hogy a cseh«sztovák köztársaság elnökének sejtelme sem lehetett róla, hogy ajánlólevelét, mellyel etnográfiai munkálatokat és tudományos kutatásokat akart támogatni, politikai célokra használhatják föl. A levél egyébként ezekkel a szavaikkal végződik: Mindenütt a világon ismerik Masaryk elnök nemes tulajdonságait és tudják, hogy semmi sincs távolabb tőle, mind hogy •oly akciót támogasson, melynek az ia célja, hogy rosszakaratú gyanúsításokat helyezzen el a sajtóban egy tiszteletreméltó magyar államférfin (Apponyi) ellen és hogy kompromittálja Magyarország politikai tekintélyét és végül, hogy esetleg meghiúsítsa a magyar kölcsönt, amelynek létrejöttén a cseh-szlovák kormány is fáradozik és hogy az amerikai tőiké részvételét tehetetlenné akaróé tenni. Amikor ezt a tényt tudomásra hozom, remélem. hogy leveleim közzétételé vet ■ráferelem 'Masaryk- elnök és a., prágai kormány figyelmét'erre az elítétendö intrikára: és hogy legalább a jövőben meglehet akadályozni a Masaryk nevével való visszaélést. Mikor épül fe! az uj Nemzeti Színház? Kertész K. Róbert h. államtitkár nyilatkozata Budapest, október 31. (Budapesti szerkesztőségünk jelentésé.) A kultuszminisztérruanban megkezdődtek az uj Nemzeti Színház felépítésének előmunkálatai. Egy kisebb bizottság alakult a minisztérium főtisztviseliőiből, Kertész K. Róbert helyettes államtitkár, a művészeti osztály főnöke vezetésével. Ez a bizottság számtalan tervet dolgozott ki, puhatolódzotí a társ- in inisz tér iumokmál és sok egyéb testületnél. Ennek a kisebb bizottságnak előkészítő munkája nemsokára befejeződik és ebből az alkalomból Kertész államtitkár a következő nagy értékű felvilágosításokat adta a Pesti Hírlap tudósítóján ak: — Amint a Bazilikát, a kassai, lőcsei, bártfai dómot föl lehetett építeni, illetően restaurálná, közadakozásból, több millió forint költséggel, épp úgy föl tehet és föl kell 'építeni az uj Nemzeti Színházat. Legfontosabb eredmény, amelyet idáig elértünk, az, hogy december folyamán megalakíthatjuk a felépítést végrehajtó Országos Bizottságot, melyet valóban nagyszabású társadalmi szervnek tervezünk. Ebben a bizottságban minden számottevő személy és testület benne lesz. Ennek a nagy bizottságnak adjuk aztán át, kivitel végett, terveinket. — Elsősorban a külföldi magyarok, természetesen főképp az amerikai magyarság támogatására gondolunk. Külön szervezetet létesítünk majd Amerikában, amely hathatós propagandát fog indítani pénzadományokért. A másik .-főtervünk: sorsjáték rendezése. A nyeremények képző- és iparművészeti tárgyak lesznek. Százezer koronás sorsjeggyel például egy Mednyánszky-képet lehet nyerni. — Az állami színházaknál már keresztülvittük, hogy bevételük egy százalékát az uj Nemzeti Színháznak adják. Hasonló kérelemmel fordultunk a magánszínházakhoz, valamint a Zeneakadémia és a Vigadó vezetőségéhez. Nagyon sok függ magának az államnak hozzájárulásától.
