Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-29 / 271. (424.) szám

Csütörtök, november 29.

$%iGjuM£&bw7fwjA.p

s

NaüQ gazdasági flla a hcpsisciöiiűiuan

57 szónok iratkozott föl — Füssy Kálmán és Palkovich Viktor beszédei

Prága, november 28.

Á képviselőház mai ülésén befejezték az 'iskolaügyi tárca költségvetésének vitáját és áttértek a gazdasági csoporto>k vitátt a. amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, amit bizonyít az is, hogy 67 szónok iratkozott föl. Az íitlés az ááta'ános részvétlenség jegyében indult, de a gazdasági vita megkezdéseikor föl élénk ült és Bergman, valamint Toma.nek beszéde közben éles közbeszólásck röpködtek a szlovák néppárt és a csehek között. A magyar gazdák panaszait Füssy Kálmán adta elő közvetlenül és hatásosan. Az, ülés legfontosabb eseménye számunkra a magyar képviselőknek iskolaügyi indítványa, amelyet lapunk más helyén ismertettük.

Az ülésről alábbi jelentésünk számol be:

Az ülést 10 óra 20 perckor nyitotta meg Hrubán alelnök.

Kai ina (német nemzeti): A kormány a magánvasutak államosításánál kötött szerződéseket a német alkalmazottak kérelmére sem tartja be. Követeli a vasúti és postai díjszabás leszállítását.

Jasa (cseh-szlovák szociáldemokrata): Követelte a középiskolák megreformálását, vagy számuk csökkentését, mivel a szellemi proletáriátust termelik.

H o f f m a n n (német szociáldemokrata): Tiltakozik az ellen, hogy a régi Ausztria mintájára a nemzetiségi iskolákat most is a községeknek kelljen föntartani.

Tarpisková (cseh szociáldemokrata): „Elvi okokból" követeli, hogy az iskolaiigyi tárca költségvetéséből töröljék az egyházi célokra szánt Összegeket és az állam s egyház szétválasztását.

Petersilka (német keresztényszocialista): Tárgyi megjegyzés címén kijelenti,

Füssy a magyar g

Ezután Füssy Kálmán magyar kisgazdapárti mondott nagy beszédet, amelyből az alábbi részleteket közöljük:

— Én úgy képzelem a Szlovenszkón és Ruszinszkóban élő magyarság helyzetét, mint egy élő fát, amelynek törzse, ágai es levelei vannak. A levelek a kereskedelem, amelyet a kormánypárti hegyekből jövő zord szól a legelőbb sodort el. A szovenszkó! magyar kereskedelem teljesen elpusztul a határok állandó zárva tartása miatt. A kisiparunk, mely az élő fának az ágait alkotná, szintén nem virágozhat, mivel teljesen elnyomja a sovén cseh politika és a cseh nagyipar. A törzs a mezőgazdaság, amelyet a rossz kormány politika tövében támadott meg s ezzel halálra ítélte az egész fát. Az uj álam alakulat óta nincs más ut a bodogu- lásra, minthogy helyzetével teljesen leszámoljon. A rossz valutáris viszonyok miatt felszökött értékemelkedések alapján a va- gyondézsma alapjául az ingók és inga dán ok akkori értékét vették, de amidőn vallat'nk értéke magasra emelkedett, úgy hogy a pénzzel szemben a javak értéke tizedrész- nyire csökkent, a magas becslések alapján kivetett dézsma mostani behajtásával a fold népét teljesen vagyontalanná te"zik. koldusbotra juttatják. Így áll elő az a szomorúan nevetséges ellentét, hogy a behajtandó dézsma ma már többet tesz ki, mint az az ingó, vagy ingatlan vagyon, amelynek a kivetéskor még csak bizonyos hányadát ■alkotta.

— Igen szomorú emlékek fűznek bennünket a gabonának úgynevezett szabaédá- ■tételéhez i-s. Míg a s zab a dk er eske de lomb: n az áraik 400—450 korona körül mozogtak, addig a közellátás céljaira 190 koronájával kellett a gabonát beszolgáltatni, ami a term lőre magábanvéve is snlyos terhet jelentett. A rendeletek végrehajtásával megbízott szervek a gabonakontingens beszedését olyan alapos pontossággal végezték, hogy most, két év múltán újra felszólítják a gazdákat, hogy a már egyszer beszolgáltatott mennyiséget még egyszer szolgáltassák be s azonkívül 100 korona bírsággal is sújtják őket.

— A föl dbirtokref orminál sem vagyunk jobban mi magyarok. A községi és me ryei választások alatt nem fukarkodott az béretekben az ezerholdas kormánybé. ene, Csánki Aladár ur, Károlyi volt kormá-y- biztosa. Fenhangon ígérte a földet mindenkinek, aki az ő egyedüli üdvözitő táborába lép. Kérdést kell intéznem a kormányhoz,

— Nyilatkozzék végre őszintén, hogy a földreformot egy osztály, egy nemzet, egy párt szolgálatába akarja-e á Utáni, avagy komoly hajlandósága van a földreformot az összlakosság érdekében végrehajtani tekintet nélkül arra hog a fölciigénylő milyen nemzetiségű.

hogy tegnapi közbeszólásával, melyet Simm német képviselő magára nézve sértőnek tartott, senkit sem akart megsérteni, csupán fölháborodott, amikor Simm azt állította, hogy a katolikus papok a gyóntatószéket politikai céljaikra használják föl.

Simm (német nemzeti szocialista): Ezzel a nyilatkozattal az ügyet elintézettnek tekinti.

A gazdasági vita

Wenzel (német nemzeti szocialista): Kifogásolja, hogy a kereskedelmi minisztérium költségvetése nem elég részletes. A túlságos adókkal kifosztják a polgárságot. Az egyenes és közvetett adók között mutatkozó nagy különbség azt bizonyltja, hogy ez az állam minden terhet a munkásságra hárit.

Molik (cseh agrárius): Követelte az adóföllebbezések gyors elintézését.

Malák asszony (kommunista): A kormánynak a drágaság elleni harca csak porhintés a proletariátus szemébe, csalás és agi- tációs eszköz, érdemleges dolog azonban nem történik.

S a m a 1 i k (cseh néppárti): A földbirtok- hivatal uzsorát követ el a földosztásnál. (Nagy zaj a néppártnál. Fölkiáltások: „Tolvajok és uzsorások ülnek a földbirtokhivatalban!")

Hír s eh (német szociáldemokrata): A

német munkásság helyzetével foglalkozik.

Votruba (nemzeti demokrata): Ha a smichovi sörfőzde részvényesei lemondanának az osztalékról, a sör ára csak három fillérrel lenne olcsóbb. A nagyipar mindent megtett az olcsóság előmozdítására. (Haken kommunista közbekiált: „Főleg a nemzeti de- mokarták.") Igen, azok is. (Haken: „Azt gondolják, hogy mindenki tolvaj?")

gazdák panaszairól

— A földreformmnal mi, magyarok, úgy vagyunk, miint az egyszeri gazda, aki esőt kárt .az Istentől s lett 'is eső, sőt jégeső, mire a gazda felsóhajt: „Adtál uram esőt, de -nincs köszönet benne."

— Az állam 700—800 koronás árban veszi át hoidiankiint a földet ugyanezt a földet 2400—2600 koronáért adja el az igénylőknek és igy buishasznot vágnak zsebre a közvetítők. Ez az eset történt egy csiíizközd birtok eladásánál is. Kilenc kispatacsi gazdának holdiankiint 200 koronát kellett ráfizetni a szerződésben meg állapit ott vételárra, de a szerződéseket mai napig sem kapták kézhez. Személyesen ismételten sürgettem a íöldfor- galtni vállalatnál a szerződések 'kiadását, azonban mindhiába. Az ilyen földreformból mi nem kérünk, mi követeljük az igazságos

. és mindenkit kié ágiid földreformot. Követeljük elsősorban, hogy magyar vidéken legelőször a helybeli magyar föildtoleitr nép kapjon földet s csak azután kapjon az idegen jövevény, ha a helybeli lakos igénye ki van elégítve. A kormány csak népbőlonditásit végez felbérelt vigéoei utján; az ilyen kormánynak mennie kell, mivel erkölcstelen alapokon áii’l s ezért a költségvíést is úgy a magam, minit pártom névéiben elutasítóim.

Az elnök: A szónokait a „népbolond'i- tás" kifejezésért rendreutasitja.

Bergman n (nemzeti demokrata): A

Szlovenszkóba helyezett cseh tisztviselők súlyos (?) anyagi helyzetével foglalkozott. (A szlovák néppárt képviselői állandóan közbeszólnak: A cseh tisztviselők kirabolnak és kiszipolyoznak bennünket. Hrubán alelnök hiába csönget. Bergmann a nagy zajban csak a gyorsírók fülébe diktálja beszédét.)

Rőttel (német agrárius): A vagyondézsma reformját és a mezőgazdasági kamarák fölállítását sürgeti.

T o m a n e k (szlovák néppárti): Ezeket mondja: „Ha a mi szemünkre az államelle- nesség vádját vetik, akkor Szlovenszkóban az államalkotó, aki hivatalban ül és az állam- ellenes, aki az adókat fizeti." Végül kifogásolja, hogy még nem oszlatták föl az unifiká- ció minisztériumát,

(A ház viharos derültsége közben a néppárt részéről a következő közbeszólás hangzik el: „A miniszter ur azt várja, hogy eltöröljék az ügyvédi vizsgát. Nincs ügyvédi vizsgája.)

Az ülés még tart.

Bizottsági üléseit

A külügyi bizottság mai ülésén elfogadták az angol és norvég kereskedelmi szerződésről szóló javaslatokat. Hruso vszky követelte, hogy a kormány ierjessze be a bizottság elé az Oroszországban élő csehek és szlovákok helyzetéről szóló jelentését. — Az

ipari és kereskedelmi bizottságban megindult a vita a kereskedelmi miniszter tegnapi expozéjáról. M 1 c o c h (cseh iparospárti) követelte az engedélyezési rendszer teljes megszüntetését, valamint addig is a korrupciónak elnyomását. A miniszter a szónok szerint egy nagyipari érdekcsoport exponense és ezért

igen keveset törődik a kisipar és a polgárság érdekeivel. — A közélelmezési bizottság ülésén Fischer (német szociáldemokrata rámutatott arra, hogy a drágaság az oka az engedélyezési rendszer. Rőttel (német agrárius) a mezőgazdasági védővámok bevezetését követelte.----------------- mpiniw -----------Pa

lkovich Viktor a magyar iskolaügyrői

A ép viselőhöz tegnapi folytatólagos ülésén, a költségvtés iskolaiigyi fejezetének vitájában, Palkóvics Viktor keresztényszociá- lis nemzetgyűlési képviselő nagy beszédben ismertette a magyar isik óla ügy siralmas helyzetét. Beszédének elején anakronizmusnak, túlhaladott álláspontnak mondotta a sovén cseh nemzett átomeszmét, követelte Szlo- venszíkó teljes autonómttját, ostorozta a nyelvhasználati törvény igazságtalanságait s annak kijátszásait és követelte a néptanítók állampolgárságán ak és illetőségének rendezését. Majd az alábbiakban ismertette a magyar iskolaügy jelenlegi állapotát.

— A tanügy állami ellátása körül régi sérelmeinket nem orvosolták. Egyetemünket elvették, mást nem adtak helyébe. Középiskoláink számát harmincnégyről nyolcra szállították. Temérdek elemi iskolánkat kisajátították. Állami alkalmazottak gyermekeit a szülök ellenkezése ellenére idegen nyelvű iskolába kényszerítik. A magyar tanítóképzést lehetet lenné tették.

— A köztársaság a tanügyié kerek számban 868 milliót fordít. Mennyi jut ebből a maigyar tanügyre?

— A főiskolai oktatásra előirányoz az állam 114 milliót, ebből a magyaroknak nem jut egy fillér sem. A középiskolákra 99 milliót, ebből a nyolc magyar gimnáziumra, illetve paralell osztályokra — tehát ezt is meg kell osztanunk másokkal — 678,904 korona jut. Ebből a komáromi gimnáziumnak ki van utalva 52,812 korona. A legkisebb mennyiség valamennyi között. Milly törpe, mily elenyésző semmiség a 868 milliós kölsógiveéslben. Ennél a tételinél egy megfejtendő rébtussal találkozunk. Kérdést intéztem a komáromi, főgimnázium igazgatóságához, tényleg kapják-e a ku&tus.zmmi'szforiuimtól ezt az államsegélyt a gimnázium számára? A felelet az nem é.vez a kultusztárca terhére. 1922 s 1923- ban kaptak rendes tanári fiztést, a lefoglalt saját birtokaik (Dálki és Füss) férfiére; azelőtt csak morzsákat kaptak, amit az egyházva- gyon kezelöségétől szintén saját birtokaik jövedelmeiből kierőszakolni tudtak. Én nem kétlem, hogy a- költségvetésbe felvett összegeket ki is utalják, de talány, ki veszi át azokat. Vagyok bátor erre felhívni a miniszter ur figyelmét és kikérni szives válaszát.

— A központi igazgatás költségei 12 és fél millióval vannak felvéve, melyből magyar mberncik szintén semmi sem jut, mert sem a prágai, sem a pozsonyi központban egyetlen magyar ember nincs. Ugyanez áll a tanfelügyelet 11 és fél milliós jaj vad alma zásáról. Diák- ió’éti célokra is fel van véve 7 és fél millió, Ebből szoktak kirándulási segélyeket is kiutálni, hogy a szegényebb fiuk is képesek legyenek a nagyobbszerü kirándulásokban iésztvenni, az országrészeiket, a természeti szépségeket, a bányákat, a nagyobbszerü ipartelepeket és népeket tapasztalatból megismerni. A komáromi gimnázium is tett felterjesztést és készített tervet ilyen nagyobb- szabásu kirándulásokra, egyet a Kárpátokba, egyet a Vág völgyébe, de bizony, a támogatás elmaradt.

— Mint az 1923. évi dőiirváinyzatban, úgy az 1924-íben is benne találom a tételt ..katolikus teológiai oktatásra Pozsonyban" 36,772

korona. Pedig úgy tudom, Pozsonyban sem katolikus szeminárium, sem katolikus teológia nincs. Tisztelettel kértem a miniszter urat a műit alkalommal, hova és mily célra fizetik ki ezeket az összegeket? Választ nem kaptam.

—így tehát semmi okunk sincs az örömre és megelégedésére. Közeledünk ahhoz az ál. lapodhoz, meiyet egy cseh tisztviselő egy vigyázatlan p'iillanatibain száján kieresztett, midőn az mondotta, hogy tiz év múlva nem akarunk a cseh-szlovák köztársaságban magyar szót hallani. Ideális állam polgároknak mondanak bennünket és nem akarják megadni a honosságot azoknak, akik itt akarnak ideális munkát teljesíteni. Kidicséri katonáinkat, mint legkiválóbbakat és mégis csak egy százalék a tartalékos tiszt belőlük, tényleges egyáltalán nincs. Hogyan van ez? A re- publikábam nem a javából válogatják a tiszteket? Azt mondhatjuk, mostohagyermekei vagyunk a köztársaságnak. Komárom meg, uigy látszik, a kitagadott gyermek, akinek csak a köteles rész jár, mert gimnáziumunk fentartásának költségeit úgy keli kieröszaoi- nio a bencéseknek a saját birtokuk más által kezelt jövedelméből. Mint a gyarmatot akarnak kezelni bennünket, de nem értenek hozzá. Róma, a legnagyobb gyarmatosító, a meghódított vagy szövetséges népeket nem nyomta el, hanem tiszteletben tartotta vallásukat, nyelvüket, kultúrájukat, megosztotta velük a polgárjogot, pedig cívis Romannsnak lenni valamivel nagyobb cím volt, mint cseh-szlovák állampolgárnak. Önölt megtagadják az állampolgárságot, nem hagynak békét a Valisnak, azzal fenyegetnek, hogy idegeneket fognak szállásolni templomainkba. Azt hadijuk mindig, hogy mily szálka szemükben a vallásos nevelés, a hit vallásos iskola. A keresztény erkölcstant, mely Európát civilizálta, melytől való eltérés felbomlással fenyegeti a társadalmat, valami szurrogátummá] akarják pótolni. Kivételes törvények szerint választunk. Kivételes törvények szerint adózunk. Kereskedlmünket és iparunkat feláldozzák az erősebb csak iparnak, mezőgazdaságunkat elzárják a kiviteltől, a földreformot kortescélckra és a magyarság deposszc- dálására használják.

— így nem lesz itt soha megelégedés és megelégedés nélkül nem lesz béke. Ne bántsák nyelvünket, ne bántsák kultúránkat, ne bántsák tanítóinkat, ne bántsák a népnek vallását. Adjanak a népnek munkát és ne munkanélküli segélyt. A feliföld sohasem élt meg a magyar alföld kenyere nélkül, ma is nélkülözi. Nyissák meg a határokat s az érdekek kölcsönös kielégítése, valamint gazdasági szerződések kötése álltai iparkodjanak helyreállítani a nehezen nélkülözött békét és megértést. Akikor a nép megelégedett lesz és nem kell szuronyokkal, óriási fegyveres erővel őrizni Szuronyokra nem lehet államot építeni Nagy Sándor birodalma, alig hogy behunyta szemeit, romiba dőlt, Napóleon még életében látta összeróskadni fegyvereire támaszkodó müvét. A tizenhét millió szurony- nyal védelmezett óriás Oroszország is ösz- szeroskadt. A nép megelégedése a legbiztosabb támasza az államoknak.

— Bizalom hiányában a költségvetést ncim szavazom meg. * I * I

Á szenátusi koalíció nem járult hozzá a Prásek-ügv parlamenti megvilágításához

Prága, november 27.

A szenátus tegnap éjszakai ülése, amelynek középpontjában Prések elnöknek a szeszbotrány körül való szereplése állott, igy folyt le:

Az ülést 11 óra 30 perckor nyitotta meg Prések, aki nyilatkozatot tett, hogy a szövetkezeti önsegélyző szervezetek alapját semmiféle módon nem használta föl a politikai pártok, vagy azok tagjainak megnyerésére. Majd Spiegel. Mayr-Harting és Knesch német szenátorok kérdésére kijelentette, hogy a szenátus bizottságait október 31-ig azért nem hívták össze, mert az egyes bizottságok elnökei ezt nem tartották szükségesnek, a szenátus elnöksége pedig, amelynek a tárgyalási ügyrend kivételes esetekben jogot ad a bizottságok összehívására., nem vélte sürgősnek az ossz hívást Ami pedig magát a pléuumyt illeti, annak összehívására nem volt ok.

A napirend első pontja a csehországi mezőgazdasági takarékpénztárakról szóló javaslat volt. Hyps éis Hnd előadók jelentése után Heller (német szociáldemokrata) bejelentette, hogy pártja a javaslat mellett fog szavazni, majd a szeszbotrányt tette szóvá, mire Kadlcsak alelnök, aki időközben átvette az elnöklést, mindjárt arra figyelmeztette, hogy ne térjen d a tárgytól. Heller azonban nem zavartatta magát és kijelentette, hogy

I a koalic o tizes bizottságában leadott nyilatkozat nem járt a várt eredménnyel, mivel azt Pretl nagybirtokos a Cesky Dennikben, Rémes képviselő pedig a Nova Dohában kétségbe vonta. A helyzet kinossága a tür- hetetlenségig emelkedik amiatt, hogy a szenátus elnöke nem vett magát alá egy a. parlament által kiküldött s valamennyi aárt | számára hozzáférhető és általuk ellenőrizhe- | iő vizsgálóbizottságnak. Nyilatkozatának vé- 1 gén kijelentette, hogy punja