Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-25 / 268. (421.) szám
Waslrttap, november 2$. JL ume ti áraplac: — Barátságos a prágai magánforgalom. A inai oankkőrt forgalom valamivel barátságosabban alakult, de az üzlet nem volt nagy. Leginkább cukorértekekben és bankrészvényekben történtek kötések. BenkzárLlíkor valamivel csökkentek az árfolyamok, mivel több áru került forgalomba. A devizapiacon is minimális üzlet volt. A márka továbbra is gyengén jegyez és 4—4 cgyttyolcaddal zárult* Bécsi kifizetés 4.93.25—4.93.75. A nyugati devizák közül Pária 187.50—189.25 között ingadozott és végül is 18^ háromnyolcad—1S8 ötnyolcad- öa! zárni t. Londont 152 hétuyolcaddal . kötötték. Róma 151.25—151 Öthyoicadot ért el.’ Newyork 34.95—35. Zürich 611—611.50 és Amsterdam 1326 —1329. Csekélyebb értékű devizák közül Btida■ pest jegyzése 18 háromnyolcad—18.50, Varsó 13— Í4, Belgrád 39.75—39 hétnyolcad, Szófia 27 ötnyol■ cad—27 hétnyolcad, Bukarest 17—17.10. — Szilárd az olnuützi terménytőzsde. A mai ■tőzsdén a gabonaárak általában emelkedtek, egyéb áruk irányzata is szilárd. A következő árakat legyezték: Morva búza 166—170 (november 10-én 162—166). rozs 127—130 (120—127), merkantil árpa 1-22—125 (115—120), zab 99—102, román tenger! 123—125 (137—139), Viktória borsó 325—375 (315—350), lencse 560—620' (550 ...560), bab 240™ 25 0, préséit morva széna félédes 60—65, kötetlen széna 57 -60, 'kötetlen rozsszalma 40—45, kötetlen takarmányszaima 38—42, nullás GG. búzaliszt 280 —285, nullás 1-es rozsliszt 190—200, rizs 275—280 (265—270), amerikai zsír 1440—1450 (1430—M40).-f Emelkedő Irányzat a budapesti magánforgalomban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai bankközi forgalomban kis üzlet mellett a tegnapinál valamivel jobb árfolyamok alakultak ki.-J- Szilárd a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén szilárdabb irányzat mellett a. következő árakat Jegyezték: Ttszavidéki boza 103— 105.000, dunántúli 101—102.000, budapesti rozs 77.000, pestmegyei rozs 69—70.000, budapesti zab 75—76.000, prompt búza 41.000 magyar korona métermázsánként. — Böraukció Prágában, December 6-án, dél-j előtt tiz órakor a prágai Beranek-szállóban bőr- aukciót rendez a Morva-sziléziai bőrszövetkezet (Máhrisch-Ostrau), amely alkalomból 3000 szarvas- rnarhabőr, 2500 juhbőr és 500 apróbőr kerül el-j adásra. — A berlini devizapiac, (Pragoradio.) Olaszország kivételével, amelyet valamivel alacsonyabban legyezték, a devizaárfolyamok változatlanok maradtak. Budapest kivételével a kiutalások lígyano's^.nok, mint tegyap, azzal, a küiöiibsésgel, hogy London és fícwyorkra nézve az 50.000 egységen felüli összegeket és. a Hollandiára meg az északi pacokra nézve a 100.000 egységen felüli | összegeket figyelmen kívül hagyták. A piacon délelőtt 20—25 százalékos kamatlábat említettek, amely azonban zárlatkor a hét végére való tekintette! 6 százalékra mérséklődött. A pénzpiac megkönnyebbülése az értékpapírpiac forgalmában előnyösen érezette hatását. — Árhanyatlás az erdélyi készbör,árupiacon. Kolozsvárról jelentik: A készbőráruk árnivója le- j lenleg a következő: Lábastalp, nehéz, príma 160—| 165, box crupon, nehéz, príma 245—250, bős has-; szél 80—90, box nyak 110—120, cseres hasitós, j príma 80—90, vikszos hasitós, príma 140—150,! vikszos, tehén 220—230, fekete tehénbőr 215—220.j marhabox belföldi 48—55, borjubox belföldi 50— 60, borjubox külföldi 60—7Q, seyrő, príma 90—100, sevró lakk. príma 130—135, antilop 65—75 lei. j§ A danái államok^magyar | kűxgaxáasági újságja /J E Államié ás kimerítő eseh- / / I szlovák, rosttá?!, jogo- / / í*ziá* és német-osztr* / mw 1 f i / / V I rovatok* Megjelenik / ^ / ♦ K hetenként. PontosA ^£lőfiz«- I zavartalan pés- / jj| tál szállítás A 1 összes vAéú'W jfNíagyti? Lioyd 1 államok- / /a legolcsóbb és | 8 ha. /mk&S*/ legalkalmasabb 1 f f hirdetési orgánum 8 I V/ 1^/bankok, gyárak ®t* 1 Jf / íWjfe»’ / portőrök stb* számára. | il //5gefés kiadóhivatal: | ff ^T/ *®. 18, Sfetaulmp* ír. 8 I I / 1BOT, flil SM-I 1 Mit akar az & Borongó® Mard? ö tegye meg az első lépési? Ha ■ I évig cinének, még akkor stsn,. * De... Nem, még akkor sem , . Inkább... Nem bírta végig gondolni, tűért egyszer- I re csak maga elolt látta az Eszti kicsikéjét. Szentséges Isten* egy ilyen gyermek! Ledőlt az ágyra. magosra húzta •:« takarót. Nem szabad gondolkodni. Savanarolla élettörténetét olvasta akkor és nem bírta megérteni a mártír szenvedélyességét és fanatizmusát. Nem bírta még akkor megérteni, miként adhatja oda magát vakki egészen a közösségnek. Teljesen kilépni önmagunkból és belekapcsolódni a rajtunk kívül esőbe? Nem bírta ezt megérteni, mert ezzel ellentétben o még akkor csakis önmagát látta. A többi mind csak arra való volt, hogy önképét vetítse eléje. Köröskörül átlátszó víztükör és benne mindig 5 és ö. Az olvasottak mögött mindig az a gondolat kóválygott benne. Ha már elment odáig ; a múltkoriban, ha már ott állt 3 kapu előtt, miért is nem bírta megtenni a legutolsó lépést is? Á vége úgy is csak az lesz! Az lesz a vége, mert ő nem fog odaaíázkoéití annak az embernek a lábához, minit a megvert kutya. Most, hogy ezt megtette vele, még ín- jkább gyűlölte, „utálta. Azt a nyavalyás mo- ! solygásSt, az a sunyi fintort a szája körül, i Mire számit, hogy ezt teszi véle? .. * A világnak akarja megmutatni. Majd megmutatja ő is... Utóvégre nem 6 az egyetlen, aki megteszi. Lám csak. Ili is beszélte és nem tud-ja-e ő maga is? A többé ríek miért nincs? Egy, legfeljebb két gyermeke... Azok mit csinálnak? Egy kis különbség az időben ... Ennyi 1 m egész .,. Mintha csak a gondolataira feleit volna, a gyermek felsírt edakünn. Judit Összerázkódott. Ő, hogy éppen most keresztezte az útját ez az asszony a gyermekével. Miért kellett, ezekkel találkoznia? Miért kellett megismernie ezt az -asz- Iszonyt aki hajnalig dolgozik, csakhogy jók I legyenek a gyermekéhez? Miért keltett ezzel találkoznia? | Ránézett i\z 'őrárá'. Egy' őrá' volt, Gyorsan dobta te a ruháit, a. takaró alá í bujt. Észre sem vette, hogy teljesen átfázott. (FéMloniban hallottá Esztit járkálni a kony- j kában. Ug$» látszik, teát főz a kicsikének - .volt |m utolsó gondolata. ■Arra riadt föl, hogy valaki felrántja a | szobája ajtaját és felgyújtja a villanyt. Felüli ! az ágyban. Eszti tántorgott feléje. A haja messzire dobá'ódzott. rángatódzotf. körülötte. A két karját előre nyújtva hozta, q gyérméikét Mintha tálcán hozta volna. A szája széle és orrcfmipája reszketett. A szemében leírhatatlan rémület. elbá- ! mészkodás. Lihegett. —Jaj nekem, Istenem, most mindjárt ! meghal... Meghal a kisiánoym .*. Jaj nekem, Istenem! Es kóválygott, a két előre nyújtott kezét ; lóháttá a levegőbe a gyermekkel együtt. Az első pillanatban meg sem értette, mit j beszél, aztán aztt hitte Judit, hrríele?: megőrült. ; Rákíabált. — Ugj-an ne beszéljen ilyeneket, hiszen | este a világon semmi baja sem volt. Tizen- j egykor jöttem haza, megnéztem magukat, még meg is igazítottam a... Nem végezte be. A nehéz takaró súlyát érezte egyszerre a tenyerén. Jeges ijedtség íj csúszott a szivére, kiugrott az ágyból, egyelj nesen Eszti mellé. A gyerek arca különösen ijesztően merev volt, dermedt és sárgás. Az arcocskája furcsán kihegyesedve, a szemhéja félig:, nyitva feszült rá a kitolakodott szem- j golyókra. A szeme csudálatos rémülettel né- j zett Két kis keze előre lökve, az apró ujjacs- kák meggörbülve kapaszkodtak valami láthatatlanba. A szája félig nyitva és szennyes hab ülepedett meg rajta,. * — Mindjárt meghal, jaj nekem! Jaj ne- í kém! Nem tudott sírni. Csak tartotta el magától iszonyodva. — De,.. Mit csinált vde, szentséges Isten?! és mielőtt meg bírta volna gondolni, milyen borzalmas kövét gördít rá ezzel, rá- j kiabált: — Maga ráfeküdt erre a gyerekre! ! Agyonnyomta! Azt nem leibet kimondani, irtó íesziih a két | asszony között a retcenees hal^gahteban. A szemük ftirakodott egymásba mélyen, 1 a lég fenek éré. ahol már minden áthatolhatatlan fekete és a feketeségben soha nem látott szörnyetegek hemzsegnek. Sápadt volt mind a kettő, fr.it. JlhCgéíl. kapkodott, borzadozott. A’. gyerek közöttük keresztben, m ereven M- egyeuaedv^ —. Hiszen ez már nem is 61! Re máf rnez is halt! — Amikor behoztam, akkor még élt. Judit megfogta a gyerek kezét. —* Hiszen ez már egészen hideg, fte Btáff ki van hűlve! Ez már iéghideg! Ez már élt, amikor behozta. És meg sem voh keresztelve! Ja? &*- Nem! Hogy miért nem vittem el megtkeresR- telui! így keltett neki meghalnia ... Pofiá- 'nyul! Megíázotit abban a hideg konrhábwt- 'Mínefls is jöttem vissza. . Vacogva hebegett, dadogott, kiabált, d* egyetlen könnye sem hullott. Még lüem bük ‘sórni Még fagyos volt belülről az íjtedtségtök Csak az áíifta él még az összes porcStáját, ?d- 'mondbatatlan. mindent iebiió. mindemé! ha* talmasaibb iledtség. Egy hang azt orditoHn benne, hogy ö maga az oka, ő tette. Caakis 6 tette! Ezt a hangot takarna elnyomni, telnie* búiki, dibalgattatni El akadta hitetni magává 'mtedená-ron, hogy az nem tehe-sséges, hogy t> m-aga. Azt hitte, mtod'járt megőrül, ha ráín- zonyoscdiík mégis, hogy csakugyan ö..* Hogy ö. Hogy alatta vonagte-ti, vergődött* kteiődcét. nyöszörgőt ez a parányi háírsooyő* test. Kapálódzott, éhtó akart, birkózott, de Ő csak elnyúl ve rsjta nehéz áfená n<rt; tssíálo* súlyává!. Lecíiaipta ». gyermeket terielen az ialra. mintha megimart? vöMm » kezét » test. FeJnyogö E, (folyt. bőv.'S szetíKsuii ezaieick. íVienyasszony. Csefe-Szlovákla egyik Jezna- gyobb zongoragyára: August Förster, Qeorgswaí* de. Felvilágosításért forduljon Schamschula Fridihez, a cég vezérképviselőiéhez, Prága, Vi- nohrady, Fochova tfída 73. szám, aki maga íí ÍHharmónikus és szakszerű útbaigazítást adhat — fi, 8. Rákosi Viktor és Sfpufusz cirnü cikk? az író halálát követő hetek mnltán $»tjnoa elves** tette aktualitását s igy nens közölhető. — Jsufei Alexy festőművésznek levele van a szerkesztő* jégben, — Nem közölhető kéziratok: Az élet tánca. Dal a szeméről, Az éjszaka dalaiból (vers,) " práqaT mToyaT"hírlap ’ •Szfovenszkói szerkesztő; Rf^zinszkóí seerkeszíó: TrLLLRV' GYULA, RÁCZ PÁL, IQL0= umvAP. KíadUu; f S s c b b a fi fe t f ö ő- űr. —• Píyöffifctót'j a Deutsche 2eltu»as*Alt!e8-Gesett&eli«f< tsyowdé* Prágáhas. — A nyomásért felel fis: O. Warstiingl Orr Weltruf, den *?dh őse sdvon se?í eístem Menew**- »lís?r In fást allén Stmitn Europee im H»náeí be(bxlltdtai unübertroffeníR rfer emw#»n hőben, hat unlauicre Elements vewwliifc fia* öíldzeídiien ttoeersr FlsbHiefi mű Pmiungen ín mehr €h|« tr«*»*«• fiűnlldícr Forn? nadmt&hn»en. Wírnngleíelí sich derorttge Hrmert éamít ArmutseeugiUs eusetclíen a. vöm gerethí-dcnkeíKh® Konsumenten vernrteiit wer-ien. ifi es n?:M am- gesdstossen, daő áas Puhlíkum ín afrr Heinung, d!e eehie nlf8irfc« m íiöBfen, durdi mínderff^riSg* Hedíehmunsen ge tSusdit wlrd. !>e*hall> wird jeáer Teefrinker uint UebSiaber etese* wírkíSeh |t«stea Tes* hiermíi drfngcndst gebeien, Torsfehearfe S«hnfy> h- suf 4te« MadKhriftlldWi VenwHfc í< árt fedem Pa hét v©» 40 Gramm autwifffe «wff^árudíf itt, im dgenen Interessé senaa m tuidm Oir bek&anten vorííigild?e.n TeemiwfíMwfleB MM«»pkc Taefcaitne41 weftkn von lengléhrigen.otis ű*m IvnéaMtmsá Moskav.er Tee-!mp©ríh»siíá*t ^?.rvorjegoa- .Öene» Fadilenten (SitéveritSndi|e&) In v«e- schledenen GescbmacfesrIdíSüfigen unter beíUntmím Standate-Mummem ellláhdlA .gleidim&Sfg wleder ivergestóí! ült. oáfen (M^teirttfes), son- detn nae Sn Origtnolpékctest von 9ZL I.- mit úsr iSd-ceíssnartíe TmImm ver?ete&, ín dettVokehr getóroíW. Oie fmporfeur* vop 99^larke Tdekanat*44 nogiLUFiWE ....... híj .ijmjmíiiiimiiilIMBWBMWWMMMi ZS OLDOS i«s8iiniézef tefasísi fii, BíiÉp, 1. tÉM Jfeaí BMI n if-^lohiiiK Mcsidts m uistiiflisiáSíra IP^UL4JJJU.,,|||| jjiwgp I|J|I ||_ ■LijimimuM i ii —p^EWIWW Amiéri egy asszony—visszafordul ü A Prága* Magyar Hírlap eredeti regínye. Irta: Szederkény? Anu*, (52) • Hozni ieeli. Itt a pénzt Csak nem gon- “ doija, hogy e!l lehet hansMgotei az ilyen csöpp* ségat Azt akarja, hogy töííkrcsircmjen? Mi* .. lyen édes, sömdör liajacskám van. Mi az? ” Még nrost is itt áíl? Ml iesz azzal a puder- . rei? A kosarat odaá5Ji*i<>ítáÉv a tüzlrtriy meiíié k l KibcieMiék puha szőnyegdaraCpbáj és még er- 51 nyőt is fesztte-ttek föCéje őrótbóh hogy te te- hesem taikamáj amiskor aíszrk, Eszti a kezét csókolga'tta Minek: — Kutyája leszek... Hűséged kutyád .! aurért ezt megtette nekem. Az egész ház tele volt jóleső izgalommal. 5 Kiszaladtak, beszaladgáltak. Most alszik! Most sir! Most kamillátl J Mefeg kendőt... Tiszta rdiát!... Mi az? Va* zelint miért nem vettek már neki? 5 A konyhában és cselédszobában ' fehér- ruhák tengtek a krfeszttett kötélen. Ili miud- ii unfcalan kirakodott és berakod ott a sz-ekré- 3 ny-eiből. Talán még akad vakimí fölösleges. U Kis meleg holmik szükségesek még. Híá- '■ ba, a konyhát még sem tehet fűteni egész * nap. Délután Dezső lecsapta a. könyvet az * Íróasztalára. — Az a gyerek sir, szegény. ‘ . — Istenem, nem dajkálhatja egész, nap. — Megnézem. .! Mire Ifi utána ment, már a karján hin■ tfizta a gyereket. — Eszti, fogja csak azt a kosarait, tlyen* kor tnajd betesszük a szobába, ott melegebb 5 van. A' gyermek tovább sírt, akkor nagy * szakértelemmel kezdte kibontani. *. j — Talán más a baja. „í Este tizenegy óra tájt jött haza Judit. : | Halkan nyitotta és csukta az előszobaajtót.-1 Megszokott mozdulattal fordult a cseléd- ", szoba felé. Lábujhegyen lépett be. Be van-e takarva az a gyerek? Ezen az- estén derrttesztően hideg szói sepert végig a ■ városon. Ott feküdtek egymás mdleít tt Iramára L festett ágyon. A gyerek belülről. ’ i Az asztalon 'oíajnnécs sárga láúgocskájR . világított. Eszti vizet töltött egy boros po- j hárkába és felülről ujjnyi szélességben égő- . o-iaiat. Ezen úszott a parafába, állított kanóc. , így világított magánalc. * i Mélyen aludtak mind a kettes. Alig te* “j’nyérnyi helyen, az ágy szélén, «« anya, a többi hely mind a gyermeké. De hol volt a gyerek? A gyerek a Judit szobájából kihozott ne- Jhéz pamlagtakaró alatt szuszogott. Egészen . i rá volt húzva a fejére a vastag szőnyeg. Ki- , | takarta a gyerek arcát és elnézte őket egy ideig. >\ Milyen szépek most Így egymás mellett. ■ Egészen megváltozott az arca Esztinek is. 5 Az anyaság drága gondja letörölt róla min- . den mogorvaságot és keménységet. A imában óvatosan mozdult, nehéz gömbölyű karja a gyermek felé billent. De nem tette rá. Ösztönös mozdulattal tapogatta a takaróját. Feljebb húzta. Juciit arra gondolt, fel kellene ébresztenie és megmondani, hogy nem jó azzal a nehéz takaróval takarni a gyermeket. Véletlenül az arcára feszül és akkor... De azután mégis csak sajnálta megzavarni az alvásában. Majd reggel figyelmezteti. Még egy szer odanézett a gyermekre. Az arcocskája már letisztult egészen. Almáiban rózsás pír húzódott rá. Keskeny homlokáról is elmúltak ,a piihék. A haja bámulatos gyorsasággal nőtt, sűrűsödött és csupa-csupa göndörödő gyűrű volt. Barnásán felhozott a homloka fölött. Olyan édes volt ártatlan alvásában. Két kis kezét magasan felrakva aludt Mindig úgy helyezte álmában... Mikor leült az ágya szélére olvasni, a nyitott könyv fölött önmagára gondolt Judit, arra, hogy ugyan ki áüana meg az ő ágya mellett, amikor igy feküdne a gyermekével? És az az ember azon a napon sem kereste őt. Most már világosan látta, hogy dacol ve- | le. Csak azért is. Feljött utána, tüntetőleg jár mindenüvé, ahol 6 szokott megfordulni és ! úgy tesz, mintha az asszony nem volna a | világon. ÍftA4**UAlAUAHAUAÜAAAMAlUIAiillAAAIAAAááUaAlU*AAAiUUa» j 2 \ Menyasszonyi kelengy^ áraliá^ E j 3 k ! \ Saját készítményt íteour férfi t \ fehérnemű, asztal* t | J \ teritök ét mhídennetnő tenáru | ^ \ Árusítás nagyhalt ét kicníisyheti ► ^syfSfffWfyfftyyfffyyyywywfrrfyfyvfyyviyfyfffffVfffTffmvTffVfTi^ .i