Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-04 / 250. (403.) szám
kormánytól. Az amsterdami német íökonzu- lá'tust utasitották, hogy a trónörökösnek adjon vteimrot. Sem a szociáldemokraták. sem a többi miniszterük nem kifogásoltáík a beutazási engedély megadását. Parisban félnek Bajorország megmozdulásától Párifi, november 3. (Havas.) A Maiin szerint Bajorország készülődése mind nagyobb mérveket ölt. A bajor nacionalisták több mint ötvenezer főnyi fegyveres sereggel rendelkeznek, melynek tüzérsége és repülőlJottája is van. A lap szerint lehetséges, hogy a bajor haderőket egyesíteni fogják a többi nacionalista alakulatokkal s egységes német hadsereget állítanak fel, mely a megújított német nagyvezérkar parancsnoksága alatt állana. Bajorország a német birodalom nemzeti alapon való újraszervezésére törekszik, melynek főpontja a Franciaországgal való szakítás lehet. A szászországi események Drezda, november 3. A szász kormánykörök azt íriszük, hogy BramJler szász kommunista miniszteri igazgató Cseh-Szlovákiába menekült. — Feí.isch miniszterelnök a hivatalnoki kar fogadásánál kijelentette, hogy a legnagyobb áldozatot hozta, mikor a mostani viszonyok: között elfoglalta a miniszterelnöki széket Ugyanekkor a bdügytminmter is nyilatkozott s azt mondta, hogy példátlan gyalázat, hogy egy alkotmányos kormány tagjait lövésre kész fegyverrel távolították el a hivatalos helyiségeikből. Újabb támadás az egyház ellen Á cSeh nemzeti szocialisták javaslata a templomok közös használatáról és a felekezeti temetők lefoglalásáról. Prága, november 3. A cseh nemzet; szocialisták Prásek, Sla- vioek, Netolicky és Zeminová képviselők aláírásával a templomok és temetők közös használatáról törvényjavaslatot nyújtottak be a képviselőház legutóbbi ülésén. A javaslat lényege a következő: Idegen istentiszteleti épületeket és helyiségeket használni lehet akkor, ha azokban az eddigi „vallási társulat" a rendes istentiszteletet önkéntesen és a törvény kihirdetése előtt legalább egy évvel előbb beszüntette, vagy ha annak tulajdonosa nyilvános testület, vagy pedig az maga jogalany (?). Más épület vagy helyiség használatát is meg lehet engedni, akkor, ha a megkeresett hitközség legalább két istentiszteleti célokra szolgáló helyiség gél rendelkezik és ha a sérelmező hitközség bebizonyítja, hogy négy kilométeres körzeten belül nem képes illő helyiséget szerezni, vagy ha „tagjainak" száma a két hitközség összes tagjai számának legalább a felét teszi ki. A rendőrhatóságok megengedhetik az isten tiszeteíeti célokra szolgáló épületeknek és helyiségeknek közös használatát, ha a kérelmező hitközség tagjainak száma az illető bírósági járás Lakosságnak legalább tiz százalékát, illetőleg a megkeresett hitközség körzete lakosságának húsz százalékát teszi ki, vagy pedig akkor, ha egy legalább ötszáz tagból álló hitközség nem képes saját helyiségekhez jutir. A törvény kihirdetése napjától bármilyen hitközség temetői minden tartozékukkal együtt a politikai községek tulajdonába és igazgatásába mennek át. Ugyancsak a községeket illetik meg a különböző alapítványok és ajándékok, melyeket a temetők részére adományoztak. A cseh néppárti Lidové Listy megbotránkozással kommentálja ezt a javaslatot és azt a cseh nemzeti szocialistáknak a koalíció ellen intézett támadásának minősítik. A lap véleménye szerint a javaslat a katolikus néip soraiban éppen oly nagy ellentállásra fog találni, nrnt annak idején Bartoseknak az egyház és állam szétválasztásáról szóló javaslata. A keresztényszociális párt országos kongreszusa előtt A kongresszus sikere biztosítva — 1200 szervezet képviselteti magát Pozsony, november 3. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt zajlik le Pozsonyban, a Vigadó nagytermében a keresztényszociális párt országos kongresz- szusa. A szlovenszkói politikai világ feszült érdeklődése kiséri a legutóbbi választásokon fölényes győzelmet aratott párt nyilvános kongresszusát, amelynek lefolyása, az előjelekből ítélve, impozáns lesz. Noha a mai nehéz gazdasági viszonyok miatt a kiküldöttek saját költségükön érkeznek, már eddig is mintegy 1200 keresztényszociális szervezet jelentette be képviseletét. A kongresszus cél^a Tudósítónk ma fölkereste az országos keresztényszociális párt pozsonyi központi irodáját, ahol a következő információkai: kapta: — Már régen érezte a keresztényszociális párt annak szükségét, hogy országos kongresszust hívjon össze, amelyen híveinek beszámoljon eddigi munkájának eredményéről és irányt szabjon a párt jövő politikájának és szervezkedésének. A politikai viszo- nyok és a körülmények eddig nem engedték, hogy a kongresszust előbb egybehívjuk, most azonban, hogy a községi és megyei választások lezajlottak és a párt erejéről és szervezettségéről tiszta képet alkothatott magának a közvélemény, alkalmasnak láttuk az időt a kongresszus megtartására. — Külsőségeiben azért is fontos a holnapi nagy nap, mert ez lesz az első nagyobb- szabásu alkalom, amikor a párt vezérei éppen Szlovenszkó jelenlegi fővárosában, Pozsonyban találkoznak és nyilatkozni fognak. Ezekre a nyilatkozatokra kíváncsian vár a kormány és kíváncsian várják a mi híveinken kívül a többi pártok is. Szükségét érezzük mi is annak, hogy bizonyos politikai kérdések tisztázódjanak és ezekre a legjobb alkalom egy ilyen kongresszus, amikor a párt. mint egy „nagy család", a zcldasztalhoz ül le !itinácskozni. ’ —- Az előjelekből Ítélve, a holnapi kongresszus impozáns lesz és pártunk szervezettségét és életképességét igazolja az, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó minden részéből eljönnek híveink és képviselve lesznek rajta Szlovenszkó és Ruszinszkó nemzeteinek azok a rétegei, akik a keresztényszociális párthoz tartoznak. A politikai és gazdasági kérdésekről nemzetgyűlési képviselőink (Lelley Jenő dr., Körmendy-Ékes Lajos dr., Jabloniczky János dr.) és az egyes nemzetek keresztényszociális vezérférfiai fognak nyilatkozni. A titkári beszámoló világos képet fog nyújtani a párt eddigi munkájáról, az uj szervezeti szabályzat pedig, amelyet a •kongresszus elé terjesztenek, egy modern, teljesen kiépített szervezetnek az irányelveit foglalja magában. A kongresszus délelőtt tiz órakor kezdődik a Vigadó nagytermében. A vidéki kiküldöttek közül már ma többen megérkeztek. A pályaudvarokon a rendező bizottság tagiai várják az érkezőket és elszállásolásukról gondoskodnak. A szövetséges pártok, igy a magyar jogpárt és a kisgazdapárt, továbbá a losonci központi iroda is képviseltetik magukat. Amint értesülünk, a jogpárt részéről Szalay László dr. jön Kassáról, a magyar kis- gazdirpártot Törköly József dr., Kukán Béla és Holota János dr., a losonci központi irodát pedig Petrogaíli Oszkár dr. képviseli. Az ipari és kereskedelemügyi minisztérium költségvetése Prága, november 3. A kereskedelmi tárca 1924. évi költség- vetésében az 1923. évi 51,913.064 korona kiadásaival szemben a jövő évi kiadás csupán 38,712.753 koronát tesz ki, ami 13,200.311 koronás csökkenésnek felel meg. De csökkentek az előirányzott bevételek is, mivel 1923-ban 64,905.600 koronát tettek ki és a jövő évre csupán 48,989.100 koronával vannak prelimi- nálva s igy a bevétel 15,916.500 koronával csökkenni fog. A költségvetéshez a magunk részéről a következő megjegyzéseket kell fűznünk: A 15. fejezet első tétele alatt részletezett központi igazgatási költségeknél föltűnik, Tárcarovatunk: Kedd; Csermely Gyula: A kis tragikus hős. Szerda; Lázár István: Jégvirág. I. Csütörtök: Lázár István: Jégvirág. II. Dutkó Zoltán: Könnyű búcsú. (Vers.) Péntek: Lázár István: Jégvirág III. Szombat: Zsoldos László: őszutó. Vasárnap: Nyáry Andor: Az aranyostollu tyuk. ö 1 v e d i László: Sorsom. Szelíd, csöndes ének a halálról Ülök a lomb alatt, almaíavlrág, fölöttem az ég, mintha felhő szárnyal. Virágos almaíák alatt szelíden játszom a virággal és a halállal. Piciny virágok hullnak a kezemre, szememre, számra és megslmogatnak. Piciny virágok, halálba suhanó, szép álmai a szerelmes tavasznak. Szépségek hullása, földre lepergő, rózsáló, könnyű pompája a lombnak! Földre boruló almalavlrág, arca az életnek s a nyugalomnak! Hulló virágban ázom és a béke arcom simítja szirompuha ujjal. Virágzuhogással buli rám a halál s egybe csókolja a régit az ujjal. Illatát érzem ősznek s a tavasznak; élet ők, testvérek időkön által. Virágos almalák alatt szelíden játszom a virággal és a halállal. Bányai Kornél. —------- ■ .mrnmammm——■----------------Ké t temetés — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Rácz Pál — Hopphó! Hopphó! A vakolatja-mállott, bamatetejü s tompok bóditóan tompa dübörgése elnyelte a hangot. A jszóte.smcdríi kristálypatak bugyborékoló, zöldes vízién az apró hullámok tántorogva iramlottak le az aranymosók tátongó öblébe, az otromba fogaskerék alá, melynek színtelen hangja messze verődött a napfényes, zöldelő hegyóriások között. — Kitkaí . . . kitkat . . . kitkat . . . A stompér álmosan ült a szenny esüvegü ablak előtt. Pipázott. A csacsogó, áttetsző viz egyenletesen ömlött át a siirü szitán s mire kiért a túlsó oldalon, sűrű veressárgává szennyesült. Most hallotta meg a hangokat: — Hopphó! Hopphó! Hahó! — Valahol kiabálnak — állapította meg mormogón, míg kezéről gondosan rázta le a reátapadt érclisztet, óvatosan haladt végig a viz fölé fektetett deszkapallón, melyen túl titkos pontossággal szólt a nagy vizeskerék: — Kitkat . . . kitkat . . . kitkat . . . Kinézett az ajtón. A sziporkás fényben csak nehezen látott homályhoz szokott fáradt szeme. De csakhamar feleszmélt. A széles patak túlsó oldalán a meredekbeszökő, irtásos hegyaljában két fehéringes baráber állott. Kezeikkel szüntelenül integettek. A munkás közelebb ment a parthoz. A bará- berek átszólottak: — Engedje le a zsilipet, át akarunk gázolni. A munkás kíváncsian kérdezte: — Ki fekszik ott a füvön? — Egy ur . . . Ott találtuk a szakadék alján . . . Biztosan leesett a cserjés oldaláról. Meghalt. A stompér ijedten vetett keresztet magára s btirös kabátját összefogva szaladt a zsilip felé. Nyikordult a csavar. Leereszkedett a zsilip. A kristálypatak percek alatt felényire apadt, a többit elnyelte a stonip fekete szája. A zugás alábbhagyott. A kattogás meglassudott s csak néha-néha hallott egy egy ütés, ahogy a két baráber a holttestet átemelte a patakon. Mintha feltolakvó gyászos jajszó lett volna: — Kát — kát — kit — kát — A baráiberek lefektették a gyepre a holttestet. A zsilip ismét felemelkedett s a stomp ismét megindult, az aranymosó ismét rázta a porrázuzott ércet, a viz ismét csacsogott, csobogott . . . Nem történt semmi. Egy bányaaltiszt foncát lóbálva jött le a tárnák felől és megállóit. — Ki az? A stompér vállát vonta: — Nem tudom. Az altiszt közelebb hajolt. Kicsit lesápadt a füle cimpája; kicsit megvacogtak fogai, mikor mondta: — A pesti ur ... A bányamérnök leányának vőlegénye. Futva ereszkedett le a városba. A munkások cammogva vitték utána a holtat és mikor ott feküdt a bányamérnök pamlagján, Juliska, a pár perccel előbb még ábrádosan boldog menyasszony ujjal egymásba kapcsolódtak és a következő pillanatban hang nélkül zuhant arcra vőlegénye véres teteme előtt. Borzalmas volt ez a hirtelen temetés. A múltak temetése. A tegnap temetése. A boldogság, a jövő, a remények temetése. A bohó, fehér leány álmok, a fényes, színes szív- ábrándok most mind, mind összetörve ott feküdtek a pesti ur, a vőlegény, az imádott szerelmes összeroncsolt tetemén. Egyszerre megszűnt miniden. Ily rettentő hamar múlt el minden, ami oly hosszúnak ígérkezett. És mikor a koporsót vivő vonat meg- zökkent, a gyászoló menyasszony azt hitte, hogy a le'két szakítják ki belőle, hogy azt viszik ott a tarka főváros felé s a gőzgép fekete füstje végigterült rajta, mint egy gyászos, nehéz szemfedő . . , Vasárnap, november 4. hogy a személyi kiadások körülbelül ötszörösei a dologi kiadásoknak, ami annál föliü- nőbb, mivel ezeket a személyi kiadásokat a jövő évre, ahelyett, hogy csökkenteti A, volna, még közel egy millióval (pontosan 783.716 koronával) emelték. Ugyanennél a fejezetnél föltűnik, hogy mig az ipartámogatás dologi kiadásai az előző évi 3 millió koronáról 2,400.000 koronára csökkentek, az export fejlesztésére semmi összeg sincsen íölvéve a költségvetésbe. Meglehetős kicsi a turóc- szentmártoni állami iparfejlesztő hivatal dotációja is, amely összesen 1,266.012 koronával van föl véve a költségvetésbe. Természetes, hogy ezzel az aránylag jelentéktelen összeggel nem lehet ipart fejleszteni Szlo- venszkón. Ugyanolyan jelentéktelen az ipari próbák és kísérletekre szánt összeg, amely egészben véve 150.000 koronát tesz ki. Föltűnően kicsi a 15. fejezetnek az idegenforgalom támogatására preliminált tétele, amelyet 1.250.000 koronáról 1,100.000 koronára csökkentettek, amit már csak azért sem tarthatunk tnegokoltnak, mivel a szlovenszkói fürdők és az ezzel kapcsolatos idegenforgalom ávről-évre hanyatlik. A ruszinszkói kereskedelmi referátus föntartására preliminált összeg is csökkent az 1923. évivel szemben, mivel erre a célra az idei költségvetésben 375.059 korona, a jövő évben pedig csupán 351.012 korona van preliiminálva. A ruszinszkói iparfejlesztés 150.000 koronát tévő szerény összegecskéjét is több, mint a felére, pontosan 70.000 koronára szállították le. Lényegesen csökkent a külkereskedelmi osztály költségvetési tétele is, amely 1923-ban 28,322.400 koronát tett ki, amig a jövő évben csupán 15.537.194 koronára van preliminálva a 15B. fejezet szerint. Itt is jellemző, hogy a külkereskedelem fejlesztésére szánt összeget, amely 1923-ban 8 milliót tett ki, 3-és fél millióra redukálták. A 15B. fejezet alatt fölsorolt kiadások az 1923. évivel szemben kerek 12,785.206 koronával csökkentek. Jellegzetesebb megtakarításai a kereskedelmi minisztériumnak még a következők: A kereskedelmi hirszolgálat 50.000 koronával „olcsóbb" lesz. Az általános iparfejlesztés kiadásait 600.000 koronával csökkentették. A gyáripar támogatására fordított összeg 118.302 koronával emelkedik állítólag azért, hogy a szlovenszkói ipart intenzivebben támogathassák és 150.000 koronával emelkedett az ipari szövetkezetek hiteltámogatására fordított összeg is, mivel ezek a szövetkezetek különösen Szlovenszkón szaporodtak. A két legutóbbi összeg természetesen igen keveset jelent egy egész ország iparfejlesztési politikája szempontjából. Még csak fölemlítjük, hogy a jövő évi költségvetés leszállítja a háború által károsult iparosok hiteltámogatási tételét is, még pedig 650 000 koronával, ami az államra nézve nem sokait jelent, de a hadikárosultak szempontjából elég lényeges összeg. BBBPBB——MMS1B3MB1—BWM MUHI IHtfmwnWHCaM Ez volt az első temetés . . . — Juliska, maga egy idő óta megváltozott — Csak ezt ne mondja! Alig egy féléve, hogy idejött ebbe a nehéz levegőjű bányavárosba. Nem ismerhet még engem. Nem igen ismerheti a múltat, amit talán átszen- vedtem; nem tudhatja, hogy az én szivem is át meg át van pántolva. Sokat bíbelődtek azzal szerelmes fiatalok, olyanok, mint például maga és tudós orvosok egyaránt — És eltelt öt év. A szivem, látja, meggy ógyult . . . Nézze! Ott megyen egy sápadt arcú bányásiz, az olajos foncával, meg a feszítő vasakkal . . . Látja? Bocskor van a lábán . . . Drasztikusnak fog tartani, de azt mondom, hogy a szív erősebb alkotmány, mint az a . . . — Az a bocskor! — Igenl Az a bocskor! A fiatal szertáros elgondolkodott Tudta, hogy szereti őt ez a lány. Szereti, bizonyosan, igazán, egy érett leámysziv minden szerelmével. És mégsem értette meg öt. Azok a hirtelen kedélyváltozások, amelyek egyik napról a másikra úgy lepték meg menyasszonyát mint a tavaszi dér a virágzó fákat, érthetetlenek voltak előtte. Ma bohóká- san, Ivislányosan víg volt és enni valóan naiv, tegnap pedig ábrándosán komoly és tudományosan bölcseikedő. Ki is bökte egyszer, csak úgy, tapogatózásképpen: — Ügy-e, magának volt már egy vőlegénye! A leány fanyarul mosolygott. — Már hallotta? Már megmondták? — Igen . . . — Hát volt . . . Eltemették . . . A fiatalember elkomorodott. — Akkor hagyjuk ... Ez a közös sorsunk. g
