Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-18 / 262. (415.) szám

& Vasárnap, november 18. SZÍNHÁZ És mmmm Karenin Anna (Hubay Jenő négyfelvonásos operájának bemu­tató-előadása 1923 november 10-én a budapesti in. kir. Operaházban.) Budapest, november közepe. Karenin Anna! A világirodalom remeke, ifjú­korunk lázasan figyelt nőalakja most ott mozog a színen és amit a szó, a szia nem fejezhet ki, azt megkísérli elénkvarázsohii a legnagyobb hatalom, a zene. * _ Ou veríure. 'fittel, a karmester int és odalenn megszólal a hegediiszó. Bál Moszkvában. Levin Kittynek szerelmet vall, Kitíynek azonban Vron- szkijj Alexej gróf, a gárdatiszt tetszik. Benn ma- zurt jár a krinolinos társaság, itt az előtérben t.evin panaszkodik szomorú sorsáról. Azután a zene ujjongva felcsap, jön Karenin Anna, a szép asszony. És mesél Kittynek. Amint a vonaton jött, egy gárdatiszttel utazott. Rettenetes álma vol. Valakit elgázolt a vonat. A vonatzakatolást halljuk a zenekarból, három fagott és contrabass fújja különös monoton, zörej- szerű ritmussá. Igen eredeti, megkapó hangszere- iésíi téma. Ezután megjelenik Vronszkij. Anna fölismeri. Most a gróf udvarolni kezd neki, de a nő vissza­utasítja. Végül Vronszkij behúzza a függönyt és e! akarja csábítani Annát. A nő az ablakhoz mene­kül, a két szárny kitárni, künn hull a hó, moszkvai éjszaka, trojkák csengve szállnak tova és a csen- getytíszó, mint édes, titkos áruló jelzj, hogy Anna igenis szerelmes Alexejbe, bár tagadja és azt mondja, gyűlöli őt. A csengetyü, háría-motivum, állandóan visz- szatér a darab későbbi folyamán, amikor a csá­bitó szerelem, a mámor motívuma fölmerül. Vége az első felvonásnak. Karenin elviszi ne­jét. Második felvonás. A híres lóversenyjelenet. Pompás díszlet. A zenekar fugát dübörög, a szin mozgalmas, a tribünökön mozognak, hajlonganak, integetnek az emberek. Nagy izgalom, kiabálás, elevenség. Karenin Anna szintén ott van. Jön Vronszkij, megkérdi, szereti-e őt. ,-,Ncm, gyülö- löm.“ A férfi kétségbeesve távozik, óh, én gőgös, szép szerelmem! Elmegy és most kezdődik az iz­gató verseny. A zenekar egész az extázisig fo­kozza a hatást, kürtök, fagottok, csellók, oboák, hegedű,, — egyszerre pillanatnyi döbbenetes csend, aztán zűrzavar, Vronszkij lezuhant a lóról. Jaj, meghalt! Anna kétségbeesetten sikolt. Odajön férje, aki megbotránkozva nézi, hogy fele­sége egy idegenért jajgat. No, de meghalt, — mondja a férj, felejtsük el és gyerünk. Ott a kis gyermek, a kis fiú, Szeriosa, az anyát szerető, meleget kíván. Igen ám, de a sors életbenliagyta Alexejt. Ott hozzák hordágyon és mikor Anna zokogva rábo­rul, magához tér. A tragédia megindult már. Anna szereti őt és azt ki is mutatja. Vele megy, család­ját elhagyja. Harmadik felvonás. Feltétlenül a zeneileg leg­szebben, érdekesebben felépített rész. Velence. Gyönyörű kilátás. Anna zöldbrokát-bársonyruhá- ban, piros kalap, fehér struccal, az ablakra tá­maszkodik. Alexej öt festi. Milyen szép is vagy te, Anna! Nincs ecset, mely visszaadná ezt a szépséget. Anna gyötrődik. Már nem szereti Alexej úgy, mint kezdetben. El kellett hagynia mindent ö érette. De Karenin nem válik és igy fognak ők élni? Most egy gyönyörű szerelmi kettős követke­zik. Közbe-közbc a csengetyü-háríamotivum fel­hangzik. — Ezután jön a kísértő orosz tábornok. A cár hívja vissza Vronszkijt. Lehet, hogy háború lesz: „karriér11. De a nőről a cár tudni sem akar. Nem lehet. Nem lehet. Nem hagyhatom el a nőt, nincs senkije. — Igen, de teher, mely lehúz. Ekkor kilép a hallgatózó Anna a függöny mögül és elküldi a tábornokot: Egy Karenin Anna szerelme nem lehúz, hanem felemel... Anna kiadja a parancsot, hogy csomagoljanak é,s induljanak vissza Oroszországba. Talán a cár szivét meglágyíthatják. Alexej most egy balul ajkát vesz elő a sarok­ból és Moszkvára gondol. Irtózatos honvágy fogja cl a trojka, a tél, a zöld kupolák után. Ha-hó, ha­hó! Gyönyörű orosz dalt énekel. A zenekarban citerakiséret. * Mint Butterfly utolsó felvonása. A kerti ház­ban él Anna, de Alexej már nem szereti. Megjön Kitty és Levin, akik azt a jó hirt hozzák, hogy Karenin végre beleegyezik a válásba. Alexej, ha kell, „kötelességből1* elveszi Annát. A gyermekek­től búcsú. Ősz. Búcsú az élettől. Jön a vonat, fis Anna eléje veti magát. Vége. * Magának a dalműnek felépítése Puccini és Wagner nyomán halad. A hangszerelés Igen sok helyen azonos Pucciniével, viszont az egyes mo­tívumok visszatérő volta, a zenekar és kar hatal­mas ereje Wagnerra emlékeztet. Az Operaház nagy igyekezette] hozta színre e müvet. A díszletek frappánsak, szépek, kosztü­mök igen érdekesek. Ti ttel nagy kedvvel és pre­cizitással végezte a betanítás munkáját A szereposztás igen jó. Medek Anna tökéletes énekit, illúziót keltő, plasztikus alakítása nagy si­kert, sok nyiltszini tapsot aratott. Székelyhidy mozgása esetlen, éneke igen jó volt. Különösen a szerelmi kettősben es a „ha-hó -bán axcellált. Vencel! Karenin szerepében a szokott jó, markáns alakítás, kitűnő ének és játék. Halász Gitta szép, kedveshangu Kitty, Szentmihályi Tibor finom, de kissé gyenge-hangú Levin, Szende robusztus tá­bornok volt. Góthnak szövegét sajnos, nem dicsérhetjük; igen sok helyen nehézkes, túl prózai volt, úgy hogy a zenének szinte gáncsot vetett. Maga a felépítés jobb, bár olykor a páros jeleneteket hal­mozza. Legnagyobb érdeme a tömegjelenetek öt­letes rendezése. A dalmű igen nagy sikert aratott. A közönség hatalmas ovációban részesítette a szerzőket és a közreműködőket, igen ünnepelték Tittel Berná- tot és Medek Annát. Farkass Jenő dr. (*) Magyar hegediimüvésznö küíiöldi sikere. Milánóból jelentik: Gróh Klári, Hubay mester-is­kolájának végzett növendéke pár hét óta Olasz­országban hangversenyez. Az olasz sajtó igen me­leg elismeréssel adózik művészetének. Milánóban egyik müvészegyesület meghívására tartott hang­versenye után emlékül értékes násfával lepték meg tisztelői. (*) Napkelet rózsája. Erdélyi Mihály, a „Ha­zudik a muzsikaszó** ciinii operett szerzője ilyen címmel nagy, regényes operettet irt három felvo­násban előjátékkal. Az uj operett muzsikáját is Erdélyi Mihály szerzetté. Most volt a darab pre- miérje a kaposvári Városi Színházban Mariházy Miklós társulatánál. (*) A Balatoni rege premiérje. Budapestről je­lentik: A Nemzeti Színház igazgatósága Herczeg Ferenc színmüve, a Balatoni rege bemutatásának idejét, mint a Pesti Hírlap értesül, november 22-é- ben állapította meg. (*) A budapesti Operaház magyar újdonsá­gai.) Budapestről jelentik: Hubay Jenő „Karenin Annája** után erre az évadra még egész csomó magyar opera bemutatását tervezi az operaház. Bemutatják Zádor Jenő és Mohácsi Jenő „Diana** cimii egyíelvonásos dalmüvét Walter Rózsival, Farkas Sándorral, Gábor Józseffel és Fleischer Antal vezetésével. A Dianával egy estén kerül színre egy temesvári zenetanár „Afrodozia** cimü pantomimje. Sorra kerül Gajári István és Ferehczi Frigyes „Árgyilus királyfija, Vincze Zsigmond egyfelvonásosa: „Erősebb** cimü dalmű­ve. Februárban pedig feltétlenül a műsorba kíván­ják illeszteni Poldini Ede és Vajda Ernő évekkel ezelőtt díjnyertes operáját, a „Farsangi lakoda- lom“-ot. Ezt az újdonságot Kerner István fogja vezényelni és Márkus László rendezi. (*) „A cárnö" megbukott Rómában. Biró La­jos és Lengyel Menyhért színmüvét szerdán este mutatta be a római Argentine-szinház. A nagysi­kerű darab római állomásán kudarcot vallott. Az uniformisok csillogtak — véli a római lap — de a publikum nem találta meg alattuk a húsból, vér­ből való alakokat. A magyar szerzők Katalinjában nincs meg az uralkodó fensége, inkább egy sze­rény asszonykára emlékeztet, aki amellett foly­ton szavalja a maga kiszabott monológjait. (*) Színműpályázat. Szegedről jelentik: Sze­ged város szin ügyi bizottsága, pályázatot hirdet egész estét betöltő a) szabadon választott tárgyú prózai, b) nemzeti tárgyú zenés színdarabra. A pályadij 200—200.000 magyar korona az időközi kamatokkal. A pályamüveket idegen kézzel, vagy géppel írva, a zenésmüveket zongorakivonatta!, iapszámozva, a szerző zárt jeligés levelével Sze­ged város szinügyi bizottsága elmére Gál Endre dr. tanácsnokhoz kell beküldeni 1924 március hó 31 -ik napjáig. A pályaművek megbirálását egy c célra alakult bizottság végzi. A pályadijat a vi­szonylag legjobb munka is megkapja, ha irodalmi színvonalú. A pályadijjal jutalmazott munka a szerző tulajdona marad, de köteles ezt a szegedi városi színház igazgatójának rendelkezésére bo­csátani, aki viszont a szokásos szerzői jogdijak mellett még a folyó színházi évadban szinrehozni tartozik. A prágai német ‘színház miisora: Vasárnap délelőtt: Hangverseny. Vasárnap délután: Katclien von Hellbronn. Vasárnap este: Pompadonr. Hétfő: Médi. Kedd: Flórian Geyer. Szerda: Álarcosbál. Csütörtök: Az öt frankfurti. Péntek: Pompadonr. Szombat délután: Az újságírók. Szombat este: Figaró házassága. dtODALON ts HHffólEI : * (Három kiállítás.) Budapesti szerkesz- 1 tőségünk jelenti: Két kollektív és egy gyüj- f teményes kiállítással folytatódik az idei tár- , latszezón. Sziigethy István festő és G. Lázár , Ilona szobrászművészek a Belvedere-sza- ] Ionban, Nemes József festőművész a Meli- • kónban és a jászapáti müvésziskola nővén- : dékei a Magyar Képszalon nevű műké rés- ! kedés termeiben mutatnak be nagy és érté- : kés műanyagot. Köziiiök a legérdekesebb teljesítmény Szigethy Istváné, aki eddig grafikájával és karikatúrájával tette ismert- ; fé magát. Most komoly piktorával mutatko­zik be a Befvedere-beu. Festett alakjai jelen érzéseket élő emberek mind, szomorúak, magukba burkolt lelküek. Csak az a kár, hogy tulmértékben húzza alá ezt a piktor, mögéjük meg expresszionista sablont deko­rál és igy a komoly munka is visszaüt á ka­rikatúra hatásaira. G. Lázár Ilona a Belve- dere másik kiállítója. Fiatal szobrász, aki fa­faragással experimentál. Reliefjei, szobrai még vonalasak, elképzeléseinek finom élet- hajlékonyságot nem tud adun Kísérlete még­is tiszteletreméltó és tehetsége — ha jó irányban fejlődik — hamar ki fog bonta­kozni. Nemes József második kollektív kiál­lítását mutatja be a Helikonban. A legújab­ban szereplő művészgárdából való, akinek szerencsétlensége, hogy iskolai tanulmá­nyait a háborús hányattatás egész öfcödfél esztendejére fel kellett függesztenie és igy östehetsége dacára nem kész a kifejező tu­dása. Az első tárlat után most mutatott má­sodikja azonban lendületes haladást bizo­nyít, mondanivalója sókkal kifejezettebb és szín- és formakészsége is fejlettebb. Erede­tisége kicsillan már néhány igen szép táj­képéből és egy-két figurarajzából. Végül be­mutatkozó tt a. jászapáti müvésziskola tele­pének legifjabb generációja is a Magyar Képszaí ónban. A tárlatot Kertész K. Róbert kultuszállamtitkár nyitotta meg ünnepélye­sen. Értékes közülök B.auer Erzsi, Tibor Gá­bor és Páncél Béla, akiknek színes tájképei és sikerült portréi sokra biztatnak. (r. o.) * (Komáromi János: „A régi szerető**). (Re­gény. Kultúra-kiadás.) Komáromi János, a mai fia­tal magyar írógárda egyik legtehetségesebb tagja. Igazi epikus, akiből ömlik a szó, de akinek e bő­séges gondolatáradásában is mindig van mondani­valója. És főképpen magyar. Komáromi Jánost éppen ez az igaz, tőről-metszett magyarsága kü­lönbözteti meg sok pesti írótól. A „Régi szerető** cimü most megjelent regényének egy nagy része Pesten történik s tipikus pesti alakokat tükröz vissza, egyéb részének Szlovenszkón van a szín­helye/Itt él előttünk az északkeleti Magyarország magyar faluja, a hazájáért rajongó tanító, a nagy­szájú, hencegő, mezítlábas suszter s a falu végé­ben a magyar udvarház, a magyar iaj legerősebb végvára s benne a magyar ur és a magyar kisasz- szony; élő, húsból, és vérből való alakjai a ma­gyar életnek. Erényeikben és hibáikban is magya­rok. Komáromi János regényes meséjének hábo­rús hátteret adott. De azért korántsem háborús regény. Néhol zsúfolja az eseményeket, néhol tul- rajzolja az alakjait, de mindig a regényesség ha­tárain belül marad; egy fiatal élet tiszta szívből fakadó szerelmét s egy fiatal élet sokat szenvedő hányatottságát festi meg. Mindig őszintén. És szé- iesvonalu regényének ez a legnagyobb erőssége. * (Uj Auróra. MIpsz Almanach az 1924. évre.) Szerkesztik: Jankovich Marcell dr. és Dohai Já­nos dr. Két évvel ezelőtt indult először útjára Szlovenszkó első magyar irodalmi évkönyve, hogy Kisfaludy Károly és Petőfi Sándor szellemének messzevilágitó fénye mellett a szlovenszkói ma­gyar kulturkincseket felkutassa és megőrizze. A magyar közönség megértő szeretettel fogadta a magyar érzéssel készült irodalmi évkönyvnek eddigi két évíofyamát. Mint az elmúlt két eszten­dőben, ugy most is, itt élő magyarságunk írói legszebb alkotásaikat csillogtatják meg az Aranj'- János halhatatlan szellemének ajánlott 1924. évi Mipsz Almanachban. A magyar szív dalolja ben­ne szép melódiáit, hogy ritmusba dobbantsa a sziveket, hogy tanúbizonyságot tegyen arról, hogy vagyunk és élünk, hogy gyönyörködtessen, szórakoztasson, tanítson, lelkesítsen, buzdítson, csüggedni ne hagyjon. Költemény és próza, novella, tárca és tanulmány teszik változatossá a 240 ol­dalra terjedő müvet, amely december első felé­ben jelenik meg ízléses, szép félvászonkötésben 20 cseh korona áron portó nélkül és könyvbará­tok számára 100 számozott példányban, diszkö- tésben 50 cseh koronáért. A szerkesztő neve biz­tosítja, hogy irodalmi és művészi tekintetben ese­ményt fog jelenteni a könyv Szlovenszkó magyar életének kulturális történetében. Megrendeléseket és előjegyzéseket már most lehet küldeni Laky István dr., (Pozsony, Grössling-utca 105) cimérC. Felhívjuk a nemes kulturmozgaíom támogatására minden igaz magyar testvérünk, figyelmét. Az Évkönyv kladóblzottsága.-j-----TdéCL----------------—-—■— -------------? Ba sch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jmdriiiska 6. szám 1033 1 _ - .. --­KÖ ZGAZDASÁG A sorvadó szlovenszkói mezőgazdasági termelés 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Aa+aaaajaaaaiaaaaaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA» ■3 --'■"''"A , ► j \ Menyasszosiyi kelengyék áruháza £ \ ^ QÍn/fr \ ► ^ . \ Saját készitményü finom férfi és női fehérnemű, asztal- £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru fc 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ ^rrvvwrvvvvvrwrrvrrvvyyyffvfvvvvvvwvvvvvvvvvvvyyvvwvvvvvvvvvi^ Pozsony, november 17. A szlovenszkói mezőgazdasági terme­lés .agonizál. A kényszerárakkal nehezített háborús esztendőket követő években, ami­kor tehát már lényegesen csökkent a mező­gazdasági termelés rugalmassága, a terme­lést bénító annyi káros intézkedés látott 'napvilágot, hogy ma már a mezőgazdaság teherviselöképességének végső határára ju­tott el. A termésátlagok állandó siilyedésé- vel együtt jár a vállalkozási kedv, az adó­fizetőképesség, a vásádóképesség és mun­kaalkalom csökkenése. A nagy visszaesésnek oka nem a mező­gazdákban van. A mezőgazdasági termelés annyira szerves, folytonosságában meg nem állítható üzem, hogy a gazdák a maguk jól felfogott érdekükben mindig a legtöbbet kénytelenek produkálni. Azonban ma már nem fizetődik ki a mezőgazdasági üzem. A visszaesés valódi okai a következők: Gazdáink immár évek óta a pozitív kal­kuláció előfeltételei nélkül folytatják a ter­melést, mert termékeik áralakulása számta­lan, mindig természetellenes hatásra, a ter­melési költségekkel szemben veszteségessé válik. Ilyen volt a cs. koronának mnltévi ro­hamos értékemelkedése (a termés betakarí­tásának idején), aminek következtében a 380 koronás búzaárhoz miért termelési költ­ségen termelt gabona 140 koronás áron ke­rült forgalomba. De ilyen az a körülmény is, hogy a cs. korona belföldi vásárló ereje a külföldi értékeléséhez mérten gyengébb. Aranyviszonyliatban a közszükségleti cikkek átlagára 1:11-hez aránylik, mig a cs. korona zürichi jegyzése 1:6-ot mutat. Ennek a gazdiák szempontjából azért van igen nagy fontossága, mert termelni az első számarányhoz alkalmazkodó termelési költségek mellett kényszerül, mig termékei­nek ára az érvényben lévő vámtarifa foly­tán a második számarány szerint alakul. Aliiig az ipari termékeket a békevámok 10—90-szerese védi, addig a legfontosabb mezőgazdasági termékek korlátlan mennyi­ségben és vauimén lesen hozhatók be. Ezt pedig a szomszédos, hozzánk mérten nevet­ségesen olcsón termelő államok nagyon szí­vesen kihasználják. Szabad-e az a dóv o naí ko z ások bán aiiy- nyina fontos mezőgazdasági termelést ilyen : experimentum tárgyává tenni? Várható-e, hogy meg tudjon felelni a mezőgazdaság a közzel szemben reá váró kötelezettségek­nek? Eltekintve azoktól a szociális okokból veszedelmes következményektől, hogy a mezőgazdasági termelés in tenzi vitásának bekövetkező csökkenése miatt a mezőgaz­dasági munkásosztályok életlehetőségei is mérhetetlenül csökkennek, maradjunk a kér­dés ad ovo na tik o zá sa in á 1. Tudvalévőén az adókivetések késéssel történnek. Az 1919-23. évi pénz- és kreseti. viszonyokhoz mérten a legutóbbi időben állapították meg és ma Ír­ják elő a vagyon-, hadinyereség-, jövede­lemadókat és a vagyondézsmiát, melyeket mind mai koronában és a mai kereseti vi­szonyok között kell leróni. Lehetséges-e ez? A os: korona érték emelkedésének konzek­venciáit elsősorban nern a közterheknél kel­lett volna-e érvényesíteni? Ilyen s hasonló okok miatt állott be a krizis, melynek elhárítására az érdekelt gazdaközönség időben és számtalanszor fel­emelte tiltakozó szavát. Az elért eredmény igen röviden kifejezhető: semmi! Szlovenszkó gazdái ismét alkalmat ke­resnek, hogy bajaikat, melyeknek káros ha­tását maga az állam, de minden egyes pol­gára is sínyli, a nagy nyilvánosság előtt lep­lezetlenül kitárhassák és a közzel szemben érzett kötelességeik tudatában orvoslásukat kérjék az illetékes tényezőktől és végül, hogy a súlyos következményekért a felelős­séget magúikról elháríthassák. Szlovenszkó gazda társ a dalm a az Ogesz által november 21-én Pozsonyban egységes megnyilatkozás végett isimét országos gazdaértekezletre .gyűlik egybe. Kívánatos, hogy a gazdatár­sadalom panaszait végre meghallják és or­vosolják! T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom