Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-18 / 262. (415.) szám
can sropssell-aiiaíacs a líár@li!i*paSolátoaii Budapest, november 17. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonje- lemtése.) Károlyi ístváimé grófnő Rcviczky- utcai palotájában egy meggyujtott srappnel- hüvelyt helyeztek el, amelynek azonban csak a gyutacsa robbant föl. Szerencsére nagyobb kár nem történt. A palota hátsó szárnyában vannak a budapesti francia követség helyi- ségel. A követség szobáinak frontja a Mu- zeum-körutra nyílik. A merénylet ideiében senki sem tartózkodott a követségen. A rendőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. Rakovszky Iván belügyminiszter személyesen utasította a rendőrséget a legerélyesebb és legszigorúbb nyomozás lefolytatására. A belügyminiszter intézkedésére ma nagyobb rendőrökből és detektivekböl álló készültség szállotta meg a palotát, hogy az esetleges rendzavarásokat megakadályozza. A külügyminisztérium a kormány nevében sajnálkozását fejezte ki a követség vezetője előtt a meghiúsult merénylet miatt. A rendőrség eddigi nyomozása során megála- pitotta, hogy a bombát hozzá néni értő egyének készítették el. Valószínűnek látszik, hogy nőm akartak merényletet elkövetni és hogy a bomba nem irányult a követség tagjai ellen, csupán tüntetés akart lenni A bombát ma délután kivitték a csepeli gyárban, ahol meg fogják vizsgálni. Pest és Buda egyesítéséinek ötvenedik évfordulója Budapest, november 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentésé,) A főváros ma ünnepelte meg Pest és Buda egyesítésének ötvenedik évfordulóját. Valamennyi fővárosi napilap vezércikkben foglalkozik az egyesítés jelentőségével. A főváros főbb útvonalainak házait zászlókkal díszítették föl. Délelőtt a belvárosi fő- plébániai templomban ünnepi istentisztelet, majd az uj városházán díszközgyűlés volt, amelyen Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, Csemoch János hercegprímás és Sehioppa Lőrinc pápai nuncius is megjelentek. A diszbeszédet Fo 1 k usházy Lajos alpolgármester mondotta. Rámutatott Budapestnek hihetetlen módon való fejlődésére és ennek árnyoldalaira is: a nemzetközi áramlatokra, amelyek károsan befolyásolták a főváros nemzeti jellegét. — Berzeviczy j Albert, a Mrgyar Tudományos Akedémia el- j nőké hangoztatta, hogy Budapest fejlődése j rendkívüli volt és olyanok is beolvadtak a j városba, akik sem testileg, sem lelkileg nem \ lettek volna erre méltók. Ezek nem segítették elő a város fejődését, sőt ők az okai annak, hogy a forradalom könnyen híveket tudott szerezni a fölforgató irányzatoknak. Nagy hibának tartja, ha ezeket az elemeket csak Mind talál helyet és mind boldog. Csak — az ember! Az erdő egyetlen, semmihez se hasonlít. Talán csak egyhez: a tengerhez, annyiban, hogy mind a kettő — nagy, tehát szép. De a tenger gonosz és ravasz, az erdő pedig jó és igaz. Mikor a nagy próbatétek ideje elérkezne, a tenger szövetkezik a viharral. Együtt tombol és dühöng, sőt együtt érez vele. A viharban a tenger éppúgy harsog és üvölt, mint a felhő és az orkán. A hul ám még táncra is kerekedik a kedvéért. A tengeri vihar részeg fúriák paráználkodása. De az erdei vihar: a Szépség párbaja a Gonosz- szál. Az erdő született ellensége a viharnak, mint a beeshet a bűnnek. Gyűlöli és meg is veti azt. Erién áll. Küzd ellene. És mi aggódva lessük, melyik győz. Szivünk az erdőért szorong. Féltjük, Fölösleges. Az erdő erősebb. Mindennél erősebb. A .viharnál is. A bűnnél is. Csak eg; van, ami legyőzi: az ember. A ravaszsággal szemben az erdő is tehetetlen. És az embernek fejszéje és fűrésze van. Az ember rókának hivja a rókát. Ezt is megfordította. Mert a dolog rendje az volna, hogy a róka hivja az embert — rókának. Csönd. Az erdő hallgat. Fölötte és körülötte az égen tündöklő lángkirály ég és sugarai átfütik a világot. Minden a nyár lusta- * i Vasárnap, november 18. Sj^JGAlJiAGymMHTAP egy faj, vagy vallás kategóriája alá vonják. _ Csilié ry András kifejtette, hogy a főváros mostani vezetősége nem akar és nem is tud felelősségei vállalni az utolsó két évtizedért, amelyeknek következményeit ma is sínyli a főváros. Ezután fölolvasták a kormányzó leiratát, mely a többi között így szól: — A főváros mai ünnepén mélységes szeretettel emlékszem meg azokról, akik ötven évvel ezelőtt Pest és Buda egyesítésével megvetették egy-modern világváros alapjait. Az ő céltudatos munkájukhoz fűződik Budapst lendületes fejlődésének töténete. Nagy hálával tartozunk nekik. A világháború, a forradalom és az azt követő bolsevtzmus súlyos feladat elé állították a főváros lakosainak boldogulását. Most újból nagy küzdelem vár a keresztény nemzeti eszme érdekében. Ehhez a munkához erőt és kitar- j tást az egyesítést létrehozó dicső elődök fő-1 nyes példájából és nagy munkájából kell merítenünk. Legfőbb óhajom, hogy Budapest Tó- i nyes jövő felé haladjon. Az ünnepség a Szózat elének lésével ért j véget. A magyar cs német: Udrzal beszéde a költs Prága, november 17. A költségvetési bizottság ma folytatta a hadügyi költségvetés vitáját. Novak (cseh szociáldemokrata): és B u b n i h (komíinnnista) után U d t z a 1 nemzetvédelmi miniszter mondott nagyobb beszédet, amelyben a többi közök a kővetkezőket fejtette ki: A beruházásokra fordított kiadások azért nagyok, mert a cseh-szlovák hadsereg csak öt esztendős és 1918-ban néhány puskán kívül nem volt egyebe. A min szteríum a Manlicher helyett a Mauser tipusn fegyvert akarja bevezetni. Ennek folytán a gépfegyvereket Is át kell alakítani. A tüzérséget autókkal akarják leszerelni, hogy a lovakat feleslegessé tegyék. A minisztérium repüliskolát szervez, amelyben évente ötven pilótái képeznek ki. Rövidesen megoldják a továbbszolgáló altisztek kérdését is. A tisztek elszáíláso-ása ;gen hiányos, aminek ok? az. Ihrgy ? ■ özöuség meglehetős ehenszenvve! viseltetik a hadsereg iránt .fii.g az oszir^k-raagyar uralom idejében a legtöbb község garnizoní kért, addig ma ez nem tapaszta'haíó. Kénytelen elismerni, hogy a hadgyakorlatok alkalmával főleg a magyar és német nemzetiségű katonák teljesítették legjobban kötelességüket. Az osztrák—magyar hadseregből 34 százalék tisztet! vett át a hadügyi kormány, a tisztek 20 százaléka pedig aktivált tartalékosokból kerül ki, Legnagyobb részük középiskolái végzett, 3.3 százaié azonban csak e'emi és polgári iskolai végzettséggel rendelkezik. A tartalékos tisztek 76.31 száadéka cselt-szlovák, 22 százaléka német és í százaléka magyar. (!) A katonai kedvezményekről szóló törvények végrehajtásáról a pSénmn előtt fog nyilatkozni. A nniniszíerimn most készít! elő a katonai büíiteíőíörvénykönyv s büníetöperrendtaríás reformját. Bejelenti, hogy rövidesen benyújtja a parlamentnek a régi nyugdíjasokra vonatkozó javaslatot. A minisztérium kebelén be'ü! működő légionárius iroda telepítési akciót is folytat, főként Szíovenszkóban és Ru- szinszkóban. (!) A min’szter reflektálva a vitában elhangzott panaszokra, mega lapítja, hogy a tüzérségnél a tiszteknek több mint öt ven százaléka német, a szlovák tisztek tisztek aránváró! nem tud nyilatkozni, nierí a ?ágában tikkad, Az erdő lélekzete eláll. Az Isten álmodik. Mit álmodik? Nőm azt, amit hallok. Messziről, a rengeteg mélyéről, vagy valahonnan, a szakadékokból és az ormokról zavaros, bántó hangok törik át a csöndet. A halk szimfóniába diszonáns hang szakad. Talán g kszor. Mintha száz meg száz valami zuhanna alá a tetőről a mélybe és levágódva döngene, néha durván, mintha ordítana vagy káromkodnék, máskor lágyan, mint a jajgató szó, ami a szenvedő ajkáról röppen el. Ha vidám kurjongatás volna, oda se hederitenék. De ez jajszó, a fájdalom hangja; az én nótám. Az erdő jajgat. Sir és káromkodik. Miért? Mi baja van? Honnan kószál erre keserves panasza? A rengeteg fölfigyel. Minden odaírni''gat. — Mi baja az erdőnek? Az erdőőr, puskával a vállán, a döngés irányába siet. Mint az őrszem, oda, ahol baj van. Megkérdezem tőle. — Mi zug, mi jajgat, mi dong, mi zuhan ott? Kiveszi a pipát a szájából. — A kivágott fát dobálják a’á a hegytetőről. Ahová a szekér nem juthat föl. Ledobálják, hogy elszállíthassák. !iS@fiMí a ícgtobbak légvetési bizottságban részletes statisztikai adatok hiányoznak. (?) Á tisztikarnak 379 tagja vallja magát szlováknak, de azonkívül több szlovák cseh-szlovák- nak jelen lette be magát. Nem igaz, hogy feie- kezeínélküli lelkészek (?) vannak a hadseregben. Nem fele! meg a valóságnak Boboknak az az állítása, hogy a szlovenszkóiakat nem részesítik katonai szállításokban, mert azok 55 százalékát (?) szlovenszkóiaknak ad-; ták. A hadügyi kormány legkomolyabban foglalkozik a miüciarendszer bevezetésével, amelynek azonban most még akadályai vannak. A katonák választójogát parlamenti utón kívánja szabályoztatni. A francia misszió állandóan apad és meg van a kilátás arra, hogy rövidesen teljesen megszűnik. Tiltakozik ama vád ellen, hogy a minisztérium nem engedi meg a katonáknak, hogy sportegye- sületek tagjai legyenek, mivel ez a laktanya! parancsnokságok hatáskörébe tartozik. A beruházás A beruházási fejezet vitájában Patzel német nemzeti szocialista és Fischer német szociáldemokrata képviselők élesen bírálták a kormány beruházási programját, amely szerintük teljesen improduktív és hangoztatták, hogy az uj vasutak építésénél nem volna szabad csupán a sztratégiai szempontot szem előtt tartani. Újból leszavaztak minden ellenzéki módosító javaslatot A délutáni ülésen azonnal megkezdődött a szavazás. A költségvetést, egy pár lényegtelen módosítástól eltekintve, teljes egészében elfogadták. Az ellenzék összes módosító javaslatait elvetették, ellenben megszavazták a kormánypártok következő javaslatait: 1. A kormány hasson oda, hogy az útlevél- és vízumkényszer megszűnjék. 2. A belügyminiszter sürgősen terjessze be az uj sajtótörvényt. 3. Az iskolaügyi miniszter az 1925. évi költségvetésnél vegye figyelembe a csehszlovák egyházat, mint az állam által elismert feiekezetet. 4. a vasutügyi miniszter sürgősen terjesszen be javaslatokat a rm-gán- vasutak államosításáról. Az ellenzéki határozati javaslatok közül csak a német szociáldemokraták egy javaslatát fogadták el, amely fölszólítja a közélelmezési minisztériumot, hogy a közellátás olcsóbbitása érdekében Hogy ki nem találtam! Hát ők is meghalnak? Meg. Őket is éppúgy kivágják az életből, akárcsak berniünket. És ők is úgy jajgatnak, nyögnek, sóhajtoznak és káromkodnak, mindenik a maga temperamentuma szerint, ínint mi. El kell válni! Búcsúzni! De nekik igazuk van. ök egészségesek, tehát nincs rá ok, amiért meghaljanak. Nem a természet világrendje ítéli őket halálra, mint minket, hanem az ember, akinek ehhez semmi joga sincs. Dehogy nincs! A rabló joga: a jogok joga. . . . Éltnél ázva a rengeteg mélyén, a hegyőröm biztonságából nézek végig a völgyben alant kanyargó utón. A szekerek csak döcögnek tovább, sorba. Viszik, hordják a hullákat, amiket a hegytetőről ledobálnak. A jajgató halottakat. A vasútnak, ami majd tovább adja a kályhának és a kemencének. ők majd fölszá’lanak a füst szárnyán az égbe. De a szekerek nyomában csak mászik a por, a tolakodó por és megfekszi a villákat és a kerteket. Fölfalja az ember elöl a levegőt és fojtogatja a torkot, a tüdőt, a lelket. A por? Nem. A fa, ami a szekereken fekszik, holtan. Ö hajtja a lovat és ő veri föl a halálos, a. mészköves port. A fa bosszút áll az emberen. A rablón. Az erdő büntet. I _____ ha sson' oda, hogy a határok megnyittassanak, könnyítse meg a közszükségleti cikkek behozatalát, tegyen intézkedést a belföldi vasúti tarifák leszállítására nézve, tiltsa meg a közszükségleti cikkek kivitelét, szigorúan ellenőrizze az ármegállapításokat, nyomja cl az uzsorát és létesítsen fogyasztói kamarákat. suiiifeái a belgrádi mtate* terelndk ségen Három bomba a kéményben — Letartóztatták a miniszterelnökség portását és annak testvérét Belgrád, november 17. A külügyminisztérium épületében, ahol a miniszterelnökség is el van helyezve, egy kéményseprő ma az egyik kéményben, amely összeköttetésben ál! a miniszterelnök és a külügyminiszter szobájával, három bombát fedezett föl. Az épület portását és annak testvérét, aki tagja egy komitácsi szervezetnek, letartóztatták. Enyhült a német kormányválság Véres zavargások Essenben — Forrong a Ruhrvidék — A szeparatisták előretörése Pfalzban Prága, november 17. A német kormányválság váratlanul enyhült. A német néppárt, a centrum és a demokrata párt frakció vezérei tegnap értekezletet tartottak, melyen egyhangúan az .a nézet jutott kifejezésre, hogy a három koalíciós pártnak nem szabad nehézségeket gördíteni, a birodalmi kormány útjába s el kell kerülnie a koalíció krízisét. A ruhrvidéki helyzet és a szeparatisták pfalzi előretörése további súlyos gondot okoz a kormánynak. A Ruhrvidék segélyezésének beszüntetése és a munkásság tömeges elbocsátása következtében tegnap a Ruhrvidéken számos tüntetés volt, melyek Essenben véres eseményekre vezettek. Tegnap délután beláthatatlan mrnifcásiömegek özördötték el a belvárost és mikor a rendőrség megkísérelte a tüntetők szétoszlatását, sor tűzz el és ké zigr ánátdob á lássál fogadták a rendőröket. A szeparatisták ki akarják használni a felfordulást és folytatják üzelmefket. A felbőszült tömeg kirabolta Segeroth városrészben a teherpályaudvart. Az utcákon francia őrjáratok cirkálnak. Az eddigi jelentések szerint a rndörség egy halottat és három sebesültet, a tüntetők két halottat és harminc súlyos sebesültet vesztettek. A ruhrvidélki munka nélküliség egyébként nöttiön-nő. Gebenk irchenben a franciákkal nemrég megegyezett Wolfí-koncern üzemei a lehetetlen közlekedési viszonyok miatt ismét komoly válsággal küzdenek. A koncérn uj tárgyalások felvételét sürgeti a franciákkal. Érdekes körülmény, hogy De- ’ goutte tábornok falragaszokon tette közzé, 1 hogy nem fogja tűrni a nyolcórai műnk a idő- 1 nek a meghass ziabbitás át. Súlyos a helyzet Pfalzbán is, ahol a : francia megszállók szemérmetlen nyüteág- r gal támogatják a szeparatistákat, akik • Speyerben francia segédlet mellett ujonooy»0,gjj1 w w ’S - J, 1 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SOlffiH&ÍIlAlJOMélC i ijH-S& IH! ti 11 V íi IC O f í P fi P UgntáfKH keserüviz. mert szükség esetén re^CüléS ClÖÍÍ 8éIjp@!5árraS ÜlőSZpmt^ <8* Jl a?, KJy M.M, 9 mm gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben tl(iiii!iiiliillill.,«iiiiiiiiliiiiillllllliii!iiiiHniii!iiiHlllliiiliililiiiiiUii!iiliiwiBilin) rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. 1010 Az n2^3líálH?lí‘ nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel , 1 ............................................... mi.mi— .................. .1. ■■lí.ui* 1 .rmusm ....
