Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-09 / 228. (381.) szám

Kedd, október 9. Hogyan adnak a magyarnak földet A csilizpatasiak kálváriája — Szélnk eresz­tett gazdasági cselédek — Füssy Kálmán kis- gazda-képviselő közbelépése Komárom, október S. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmi- ves és Kisgazdapárt komáromi - irodájában több csií-izpatasi földműves jelent meg, kik az alábbi panaszukat adták elő: Június 13-án Kossár Vince és Horváth Gyula szerződést kötöttek a földbiriokh1 va­jai pozsonyi igazgatóságává!, melynek ér­telmében több hold földet a terméssel együtt 2400 koronáért vettek meg holdanként és ezenfelül kötelezték magukat az illeték kifi­zetésére is, azonkívül pedig még egy házat is kellett kapniok, mely lakásul azo-lgált vol­na. A vevők ugyanekkor 5000—5000 korona előleget lefizettek, Kossár Vince később még 15,000 koronát fizetett le, az egész vételárról pedig váltót adtak, melyet a nekik tett aján­lat alapján tiz éven belül kellett volna leíör- Iesz-teniők bét százalékos kamat lefizetése mellett. Két hétre rá még hét csíüzpátasi gazda vett ugyanilyen feltételek mellett ugyancsak a Milléninm-puszMbÓI különböző kiterjedésű főidet és mindnyájan előleget adtak arra. Az ideiglenes szerződést aláírták és azt az ígéretet kapták, hogy a szerződés másodpéldányát három napon, belül kikíéz- hesi'fik nekik. Kossár Vince eladta a szom­szédos Albár községben levő földiát és:há­zát, valamint magyarországi földjeit is. Hor­váth ugyancsak eladta magyarországi föld­jeit. A vevők az ideiglenes, szerződést, nolia azt hetenként újból és újból kérték, nem tud­ták megkapni, e helyett szeptember 26-iki Kelettel.- ajánlott levelet kaptak a ' földbirtok- hivataítól, mely szerint az- ideiglenes szerző­dés érvénytelen, mert a szerződés 2. pont­jában megállapított feUfétciefcet szeptember 25-ig nem teljesítették. A levél még azt az érdekes me-gáliapitást. is tartalmazta, hogy mivel ,,tudomásunk nélkül elvitte a földekről a termést”, arának tőzsdei értékét azonnal fé- ritee meg, mert a váltókat csak ebben, az esetben kapják vissza'. Nagyon érdekes meg- jegyzíés ez, mert az Ideiglenes szerződés megkötésekor a földet használatba vették s uz azon levő termést magának az uradalom­nak emberei művelték és aratták le s. mégis a földbirtokliA- atíal most .egyszerre nem>akar túdrri a dologról. A szerződés 2. pontjának írem teljesítésére való hivatkozás is.íreíyte­I-én, uibre! -a vevők nem k iudbátják, hogy mit tartalmaz az, mivel többszöri ’ kérésük dacára sem kapták még s mivel ők többször akarták fizetni, tí:e természetesen -azzal a'fel­tételiéi, hogy a szerződési- végre kézhez kapják. ■ Jellemző a földbi-rtoMiivataf szerződés- kötéseire még az is, hogy noha az ideiglenes nem akart úgy járni, mint hüsvét másnapján Csuzi Varga.- Felültette a háztetőre és.ott kellett elfogyasztania a borát. Az majd megmutatja, hogy a pentefei legények mit tudnak. El is ment mindjárt a kovácsmühelybe s mikor a legénynek elmondta, hogy , a pen- telei elsőség ininémii veszedelemben forog. Balog Péter nagyot fújt, a félmázsás kalapá­csot a sarokba dobta, aztán odaszpl-t az öregnek: — Gyerünk! Egész utón nem szólt csak a bőrköté- nye s-utty-qgo.tt. De az aztán úgy suttyogott, hogy még hallgatni is borzalom volt. Lesz most a bakkecske körül.-olyan íté­let, hogy olyant még nem látott a rácalmási ember. Az emberek szeme feicsilkn-t: — Gyün a Péter! Most már tudták, hogy a kecskével rendben lesz a dolog. Utat nyitottak az óriásnak, tizen is -nyúj­tották a próbapénzt a komédiásnak, mert a dicsőségben részt akart venni mindenki. Zsákos Balog Péter körülnézte a masi­nát s mikor kiokoskedta, hogy az. hogyan szuperál, a borkő tényt -a vállára -vágta, a markába percentett, aztán megmarkolta a bakkec-ske lökőkarikáját. Az embereknek még a iélekzetök is el­állt v — No most! Zsákos Balog Péter összeráncolta a homlokát, megcsikorgatta a fogát, azzal, len­dül etet vett s megtaszitoba a • bakkecskét, hogy szinte belenyögött. A kecske zörgőit, szaladt ás a végcélnál a nyavalyás németet úgy dúccantotta1 al­félen, hogy az még arra sem ért rá, hogy ki­álthatott volna. Még a vas rúd r ói is Icfötdűlf, egy ideig a levegőben repült, aztán a túlsó oldalon beleesett éppen Sánta Juli néni kosa­szerződés szerint a két vevőnek a földdel j együtt ház is jár, azt máig sem adták át nekik, sőt Roshold igazgató a szerződés meg­kötése után kijelentette, hogy a házat csak külön fizetség ellenében kaphatja meg. Kos- sár erre hajlandó lett volna újabb 15,000 ko­ronát fizetni, ha a házat kijajviíák, amibe az igazgató bele is egyezett. Pár nap múlva azonban ismét értesítették Kossárt, hogy a házat csak átalakítás nélkül adják neki és pedig 15,000 koronáért. A vevők október 1-én ismét fent jártak Pozsonyban a hivatal­nál, hol Roshold igazgató hajlandó volt ér­vényesnek tekintem a szerződést, ha holdan­ként 300 koronát ráfizetnek. Végre meg­egyezték 200 korona ráfizetésben s akkor j Roshold a szerződéseket is elkészítette, de! belevette azokba, hogy a vételár egy bar- ■ madrésze azonnal, kétharmad-része pedig félj óv múlva fizetendő. A felek ezt nem voltaik j hajlandók elfogadni, mert eredetileg íiz évi j dig a birtokon igen nagy összegű bekebele­zett adósság van s annak törlése előtt nem fizethetik ki a vételárat. Roshold igazgató erre félredobta a szerződéseket s ismét ab­bamaradt a - dolog. Az uradalmon levő cselédek nagy részéi elsejével szélnek eresztették és noha 3)00 korona végkielégítést ígértek nekik, most csak 1000 koronát fizettek ki. A szárazon leírt tényékhez felesleges­nek tartjuk megjegyzéseket csatolni. Ezek j eléggé kiáltó-an -bizonyítják, hogy miiképpen l adnak magyaroknak is földet s hogy mikép- ? pen teszik tönkre még azokat is, akiknek j valamijük van. A vevők egy része a szer-; ződés megkötése után eladta eddigi földjeit 1 is. most teljesen kenyérkereset nélkül á8l és j várja,-hogy mi fog történni vele. Az ügyben Füssy Kálmán nemzetgyűlé­si képviselő-sürgősén lépéseket fog termi az illetékes hivataloknál és egyúttal interpellá­ciói terjeszt be. Pesti Naplónak: A nagykövetek tanácsa ira­tot fogalmazott meg, amellyel Magyarország külügyminiszteréhez szándékoznak fordulni Károlyi Mihály vagyonelkobzása ügyében. Az irat állítólag arra figyelmezteti a magyar kormányt, hogy a trianoni békeszerződés ér­telmében a világháború, vagy a forradalom • idején tanúsított magatartásáért senki ellen j eljárást nem lehet indítani. Az irat a Pesti Napló szerint előreláthatóan a napokban ér­kezik Budapestre és azt Cambon irta alá. Rakovszky Iván Radványban Budapest, október 8. Rakovszky Iván belügyminiszter több egységespárti képvi­selő társaságában Radványba utazott a Ká­rolyi László gróf vendégeként ott időző Bethlen István gróf miniszterelnök megláto­gatására. Tobler János nem lép föl Somorján Budapest, október 8. (Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) A somorjaí kerület­ben a keresztény ellenzéki blokk hivatalos jelöltje Kádár Lehel, akivel szemben Toblev János volt szlovenszkói képviselő visszalé­pett a jelöltségtől. törlesztésben állapodtak meg, azonkívül pe­Daruvárg Bndüpcstcn tárgya! a Kisautót Képviselőivel beszélni Kenéz Béla beszámolóján, amikor is beszámol genfi útja eredményéről. Beava­tott politikai körökben valószhuine-k tartják, hogy a miniszterelnök szolnoki útja előtt az ellenzéki pártok vezetőit, is tájékoztatni fog­ja a külpolitikái helyzetről és a genfi tárgya- íá'S’okrl. Bethlen- gróf beszámolóján kivit! élénk érdeklődés-sSl várják politikai körökben a B-ud .János közélelmezési miniszter második svájci utjának eredményeit is. A közélfílrie- zcs-i mimszteí ugyanis néhány szakértő kísé­retében . tegnap ismét Bembe utazott, hogy a gabona-exportra vonatkozó tárgyaM-sáít a svájci kormánnyá! folytassa és egyben a b orex por f, valamin t a t eny é s zál kt-e-xp o r i kérdését is letárgyalja. . A nagyköveti konferencia demarsra készül Károlyi vagyonelkobzásának ügyében? Budapest* október 8. Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) Parisból jelentik a Békésen elintéződött a Klebelsberg—Gömbös-affér Budapest, október 8. (Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter Gömbös Gyu­lát, a fajvédők vacsoráján elmondott beszé- dóért provokálta. Az ügyet békésen el­intézték. Keinrich és Vázsonyi harca a székesfővárosi politikában Budapest, október 8. Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) A liberálisok íiein- rích Ferenc vezetésével elhatározták, hogy jVázsonyit kiszorítják a városházáról. Lég- ! utóbbi vacsorájukon megállapították, hogy | Vázsonyi Vilmos neve vörös posztó a kc- | reszíény .polgárság nevében. Vázsonyiék a ; liberálisokkal szemben fölveszik a harcot. A ; Józsefvárosi Demokrata Kör estélyén Pakots József, Vázsonyi bizalmas barátja, kifakadt | a Heinrich vezetése alatt álló liberálisok el- I len, ál-liberálisoknak mondotta őket és tilta- ! kozott az ellen, hogy az első sorba azok ké­jről jenek, akik szerinte a a háttérben mozog­tak a négy évi harc alatt. Budapest, okitőber 8. (Budapesti szerkesztőségünk . jelentése.) Dapisváry külügyhüui-szler vlsszaérkeze-t Bécsiből, ahol magánügyeit intézte. A kül­ügyminiszter vasárnap átvette hivaíaiát és fogadta'a külföldi államok budapesti köveiéit. A Reggel című lap biztos forrásból arról ér­tesül, hogy Daruvá ry ma folytatja a kis an­tant képviselőivel azokat a tárgyalásokat, melyeket Öenyfbe/n Bonéssel .és Nincs!esesd megkezdett.' ■ A tárgyalások elsősorban'gaz­daság; természetűek lesznek,, .azonban sok fontos politikai kérdést is megvitatnak, így már a közel jövőben tárgyalni fogják a jugoszláv—magyar kereskedelmi szerző­dést, A mostani tárgyalásoknak anyagá­ban szerepel azonkívül a szomszédos álla­mokkal, való forgalom megkönnyítése és az útlevél- és vízumrendszer gyökeres re­formul. Mhidezekheu, a- •. kérdéseképp .; Görbén riiéglehetősen eföreuakdt-ak a tárgyalások, amely'ehel most- Budapesten beíejztrek. A • ír-etek óta mozduíáíian belpolitikai élet kezd íassáncjiassaii megélénkühH. Egyre több képviselő-érkezik vissza a vidékről a fővá­rosiba, ahol a pártíkíubok • uajprőbnajpra 1-áto- gatottehbak. A Radványban tartózkodó B'efthJen István gróf miniszterelnök ma Buda­pestre érkezett és nyomban átvette hivata­lát. A .miuiszereinök vasárnap Szolnokon fog rába. Ott meg úgy szétloccsantóttá a kácsa- tojásokat, hogy csak úgy sá-rg-ultak körülöt­te az emberek. Juli- néni a váratlan csobban ás r a nagyot rikkantott, rettentően megijedt. — Szeniséges Isten! — felkapta a né­metet s rémületében úgy eldobta, hogy ma­ga se tudta, hogy hova esett. Az emberek nevettek. Mikor aztán az Öreg menyecske meg­tudta,' hogy ml történt, szörnyű lármát csa­pott. Azt követelte, hogy a komédiás iüzesse •meg neki a tojások árát. De a komédiás se hagyta magát, ö meg Balog Péterre támadt, liog-y: az az .lóka mindennek, hát annak kell megfizetnie a tojást is, de. még .a masináját is, mivelhogy a németet úgy megduccoltatta, hogy a kecske is belepusztult, a németet meg ördög tudja hova dobta ijedtében' Juli néni. Balog Péter viszont a száz koronát követelte, merthogy a németet csúffá tette, ha az el is veszett. A nagy keveredésből óriási lárma kere­kedett., Végre is Puttonyos-János bácsinak, a v.ásárbirónak kellett meghoznia az Ítéletet, aki úgy Ítélt,'hogy a komédiás fizesse meg Balog Péternek a száz koronát, mert .tanuk állítják,ö hogy a bakkecske válóban duccan- totfc. Viszont Balog Péter meg köteles á száz koronát Juli néninek adni, mivel a német mégiscsak az ő erejével pottyant bele a to­jásos kosárba. így aztán a-béke helyreállt, a nagy ve­szedelemből a penieleiek kerekedtek felül. Hanem ..a -komédiást megfenyegették, hogyha a kecskéjével mégegyszer be meri tenni a lábát a faluba, hát. olyan útilaput kötnek a talpára, hogy hót'ta napjáig megemlegeti. A rácalmási ember meg közben elinalt, de szerencséje is, . mert ő is kapott volna pár d'iibcan-tást,. de- olyant ám, hogy sohase felej­tette volna e; a pen telei legények -kezéjárá- sát'.a bakkecskés vásár napján. Prága, október 8. Mint ismeretes, a prágai legfelsőbb köz- igazgatási bíróság szeptember 25-én tartott tárgyalásán ‘elvetette Kamrás József dr.-nak. űaái Gyula dr.-nak cs Fülöp Zsigmondinak a szlovenszkói teljhatalmú miniszter ama hatá­rozata ellen beadott panaszát, amellyel a minisztérium a Magyarok Szövetsége Szlo- venszkóban című egyesület működését betil­totta. A közigazgatási bíróság ítéletének megokolása most készült.el és ezt, mivel köz- érdeklődésre tarthat számot, az alábbiakban foglaljuk össze. A közigazgatási bíróság idézi az egye­sület alapszabályai 5. szakaszának 1—3. be­kezdését. amelyek szerint ..a szövetség léte­síti, előmozdítja és föntartja azokat az ‘intéz­ményeket. amelyek a Szíovenszkóban élő magyarság közművelődési érdekeinek szol­gálnak (l. bekezdés) továbbá végrehajt ja a nemzeti kisebbségeknek a sainigerma-ini szer­ződésben biztosított jogait (2. bekezdés), de pártpolitikai működést nem fejt ki (3 bekez- dés).“ A szlovenszkói teljhatalmú miniszté­rium' két okból nem hagyta jóvá az alapsza­bályokat és pedig 1., mert az egyesületnek céljai ellentmondanak az 1875. évi 1508. számú belügyminiszteri rendelet 1. bekezdé­sében foglalt határozatnak: 2.. mivel az egye­sületnek az alapszabályok 5. szakaszának 2. bekezdésében megjelölt célja „magyar poll- tikai“, ellenkeznek az idézett rendelet II. pontjának 2. bekezdésével is. ' I. A közigazgatási bíróság megállapí­totta, hogy a magyar belügyminisztérium 1875. évi 1508. számú rendeletéhez fűzött melléklet 2. pontja Szlovenszkóban még ma is érvé­nyes jogszabály, amelynek értelmében kell eljárni az egyesületi alapszabályok jóváha­gyásánál. \ közigazgatási bíróság fölfo­gása szerint ezt a jogszabályt nem helyezte hatályon kívül a saintgermaini szerződés. A legfelsőbb kizigazgatási bíróság még abban az esetben sem fogadhatná el a panasznak ezt az álláspontját, ha a saintgermaini szer­ződésben olyan tartalmú rendelkezéseket lehetne találni, amelyek az egyesületi jogra vonatkozak és ha föl lehetne tenni, hogy az egyeseknek joguk van hivatkozni a béke­szerződésekre, mint alanyi jogaik közvet­len forrására, mivel ebben a szerződésben a cseh-szlovák köztársaság csak azt a kö­telezettséget vállalta, hogy területén bizo­nyos belső államjogi szabályokat léptet életbe, a békeszerződés azonban egyéb erre vonatkozó rendelkezéseket nem tar­talmaz. II. A szlovenszkói minisztérium az alap­szabályok jóváhagyását megtagadó határo­zatának megÓkblására vonatkozóan a köz- igazgatási bíróságnak a fölfogása ez volt: Az egész életre 3 A magyar—jugoszlás kereskedelmi szerződés, az útlevél- és vízumrendszer gyökeres reformja — Bethlen miniszterelnök ma Budapestre érkezett Bud miniszter Bernben tárgyal a gabonaexportról Miért nem hagyták jóvá a Magyarok Szövetségének alapszabályait? A közigazgatási bíróság ítéletének megokolása — Az 1875. évi rendelet hatályban lévő jogszabály —- Nemzetiségi egyesületek csak mint irodalmi és közművelődési egyesületek alakulhatnak meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom