Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-14 / 233. (386.) szám

2

rm ,,w n imimib—wiii ■ inn-4iM1«M

Vasárnap, október 14.

Ugyanez a jóakaró kijelentette még Rádiósnak, hogy „Londoniba érkezése jelentékenyen elősegítette a liorvát ügy megoldását. Nemcsak a Lábonr Partyban, hanem a liberálisok és a konzervatívok között Is egyre nő a liorvát törekvések barátainak száma. Az a meggyőződés alakult ki az angol vezető pártoknál, hogy

egész Nyugateurópának támogainia kell a horvátokat, mert a szerb centralizmus győzelme nagyobb csapást jelentene az európai kulturára, mint egy esetleges török invázió."

Rad'ics a kilencedik levelében kijelenti, hogy az angol irók klubjában két előadást rendezett és az angol lapokban és folyóiratokban olyan sokk cikk jelent meg a liorvát kérdésiről, hogy alig győzi elolvasni é's lefordítani. Mindezekből azt a következtetést vonja le, hogy „ha Anglia vezető politikusai és nagy elméi a saját nevük aláírásával any- nyi cikket írnak Horvátország mellett, ez azt jelenti, hogy a belgrádi urak el játszották miár szerepüket."

Lemond a pénzügyminiszter ?

Prága, október 13.

A kommunista Rude Pravo szerint a költségvetésből öt milliárd korona állami kiadást törölni kell. Mivel a koalíciós pártok sajtója szerint nem szállítják le. az állami tisztviselők fizetéseit és Így csak a dologi kiadások apasztásáról lehet szó, az egyes minisztériumok között küzdelem támadt, hogy milyen tételeket töröljenek. A nemzetvédelmi minisztérium semmit sem akar törölni. A íöldmivelésügyi minisztérium szintén a törlés ellen foglal állást. Majdnem valamennyi minisztérium élénken tiltakozik a kiadások korlátozása ellen. Az iskolaügyi, közmunkaügyi, népjóléti és közélelmezési minisztériumok kiadásainak tervezett apasztása egymagában véve még nem rng öt milliárdra és azért a kormány kénytelen lesz az állami alkalmazottak fizetéseit redukálni, ha valóban huszonöt százalékkal le akarja szállítani a költségvetést. Becska pénzügyminisztert ez a káosz egészen megzavarta, amiért még a nemzetgyűlés őszi ülésszakának megkezdése előtt beadja a lemondását. Utóda a Rude Pravo értesülése szerint Englis lesz.

A minisztertanács egyébként még mindig nem készült el a költségvetési javaslat tárgyalásával és a jövő hét csütörtökén" Mártandó ülésén csakis ezzel a tárggyal fog foglalkozni. Valószínű, hogy a költségvetés is szóba kerül Bec'nyne miniszterelnökhelyettesnek Svehlával ma végbemenő karlsbadi megbeszélésén.

3íTe tét&véi**, «StMJ meliémtfc ?

&ÍXCS9 cf<Sf

Megszavazták a ícisiatalmazásl törvényi

316 szavazat mellette, 24 ellene, heten nem szavaztak — Tovább

folytatódnak a németországi zavargások

Prága, október 13.

A német belpolitikai helyzet a végsőkig feszült. A birodalmi gyűlés déli egy órakor folytatta a felhatalmazási törvény harmadik olvasását, de e pillanatban még mindig kétséges, hogy a döntés milyen lesz. A kormánypártoknak háromszáznegyven szavazatuk van s igy a kétharmad szótöbbséghez -szükséges háromszázba t szavazatot megkaphatják, ha a kormánypárti képviselők engednek a pártvezetőségeik felszólításának és résztvesznek a szavazáson. A bajor néppárti képviselők példája, kik tömegesen érkeztek Berlinbe, azt mutatja, hogy ez valószínű, noha a szavazatok aránya az egyes frakciókon belül még mindig nem alakult ki. Különösen a szociáldemokratáknál van erős ellenzéke a felhatalmazási törvénynek, de a többi kormánypártok képviselői között is mutatkozik ellenzéki hangulat. A kormány változatlanul hangoztatja azt az elhatározását, hogy bár mindent meg fog tenni, hogy a birodalmi gyűlést ne kelljen feloszlatni a, a felhatalmazási törvény bukása okvetlenül a házfelosz- latást vonja maga után, A parlament folyosóin élénken tárgyalják ezt az eshetőséget és meg vannak győződve arról, hogy a ház feloszlatása megerősítené a birodalomban a partikularisztikus irányzatokat. A Nyugatnémet országban a drágaság miatt lejátszódó súlyos zavargások és a csaknem minden német városban előforduló rendzavarások azt mutatják, hogy a birodalmi kormánynak sürgősen foganatosítania kell a szükséges gazdaságpolitikai rendszabályokat, ha azt akarja, hogy ezek a rendszabályok még eredményesek legyenek. A helyzetet súlyosbítja a birodalom konfliktusa Bajorországgal, Szászországgal és ThüringiávaL

Mai távirataink:

Berlin, október 13. A Wolff-ügynökség jelenti délután 5t órakor: A birodalmi gyűlés háromszáz- tizenhat szavazattal huszonegy ellenében elfogadta a felhatalmazási törvényt. Hét képviselő, köztük Stinnes és Vögeler nem szavazott. A bajor néppárt az utolsó pillanatig ülésezett, végül is úgy döntött, hogy a szavazáskor a termet nem fogja elhagyni, azonban tartózkodni fog a szavazástól.. A német nemzetiek két csoportja a . szavazás előtt elhagyta a termet. A kommunisták szintén a teremben maradtak, de nem szavaztak. A szociáldemokrata frakció balszárnyának csak néhány képviselője tartózkodott a szavazástól. A szavazás eredményét a koalíciós pártok képviselői élénk tetszésnyilvánítással fogadták, míg több ellenzéki képviselő hangos „pfuj" kiáltással adott kifejezést elégedetlenségének.

Köln, október 12. Délelőtt tovább tartott a tömeg tüntetése. Több fosztogatót letartóztattak. Délután a népház telőiti gyűlést lovasrendőrsélg verte szét. Este fél hétkor nagy tömeg munkás tüntetett a festékgyárak igazgatósági épülete előtt. A beavatkozó rendőrség kénytelen volt lőfegyverét használni. A Severingstrassen a rendőrlegény- séget kövekkel, a házak ablakaiból pedig izzó széhdarab ókkal dobálták meg. A rendőrség itt is kénytelen volt lőfegyverét használni.

Berlin, október 13. A berlini rendőrség

az Olimpia tornászegyesület klubhelyiségeiben és az egyesület vezető személyiségeinek lakásán házkutatást tartott. Az egylet öt tagját letartóztatták. A Berliner Tagebi att értesülése szerint a letartóztatások a küstrini eseményekkel vannak kapcsolatban.

Drezda, október 12. A drezdai katonai parancsnokság betiltotta a proletárvédelmi szervezetek október 14-ére Ghelnitzbe ösz- szehivott kongresszusát. A zwikaui munkásság 15-ére tervezett tömegtüntetését szintén betiltották.

Frankfurt, október 12. ‘Este hét órakor a Beroheim városrészben a drágaság miatt nagy zavagások voltak. A Deutsche Bank fiókjának kirakatait beverték. A rendőrség helyreállitotta a rendet. — Oberhausenben az elégtelen bérek miatt a régi vásártéren nagy tüntetés volt. A rendőrség többször a levegőibe lőtt és nagy erőfeszitéssel tudta csak helyreállítani a rendet.

Düsseldorf, október 13- A tegnapi zavargásoknak 11 halott éis 35 súlyos sebesült áldozata van. A zavargások tovább tartanaik.

Kreuznacb, október 13. (Wolff.) Kreuz- nachban tegnap délután a munkanélküliek hat nagy áruház ablakait beverték és fosztogatni kezdtek. A francia megszálló hatóságok kihirdették az ostromállapotot.

Düsseldorf október 13. (Wolff.) Tegnap délután ismét több helyen fosztogattak a munkanélküli tüntetők. A rendőrség a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudott a helyzet ura lenni.

Berlin, október 13. A német iparosok birodalmi szövetségének választmányi elnöksége tegnap ülést tartott, melyben Bü- dher titkos tanácsos előterjesztett jelentésében hangsúlyozta, hogy a szövetség Stinnes és Kilöckner eljárását teljesen lojálisnak ismeri el.

Berlin, október 13. A berlini szakszervezeti bizottság vezetése* alatt és a berlini helyi kartelek, az Áfa szövetség és az általános német hivaíalnokszöveíség berlini helyi választmányainak részvételével, tárgyalások voltaik a három munkáspárt képviselői között, melyeken a munkásosztály ellenségei akciójának meghiúsításáról tanácskoztak. Á tanácskozásokat ma folytatják.

Berlin, ,okóber 13- A D. A. Z. hamburgi jelentése szerint Hamburgban nagy szükség van fizetési eszközökben. Több bank tegnap becsukta pénztárait, mig más bankok erősen redukálták fizetéseiket.

London, október 13. A Daily Express tudósitója beszélgetést folytatott Streseman- nai, aki kijelentette, hogy szilárdan elhatározta a pénzügyi reformok végrehajtását. A feladat nagyon nehéz. Néhány héten belül az uij márka okvetlenül forgalomba fog kerülni, amikor is három márkaérték fog szerepelni: a papirmárka, az uj és az aranymárka. A pa- pinmárkát a jobb márkaértékek lassanként ki fogják szorítani a forgalomból.

A lengyel bordóvifaős könyv a jávorinál viszályról

Varsó, október 12.

Seyda miniszter a szejm külügyi bizottságának pénteken tartott beszédében a többi között kifejezetten hangoztatta, hogy Lengyelország és Magyarország között semmiféle viszálykodás nem merült föl és Magyar- ország szomszédi viszonya a kisantant államaival szemben határozottan megjavult. Nyilatkozatának befejező részében a javormai kérdésre is kiterjeszkedett a külügyminiszter. Az egész ügy kifejlődéséről kimerítő történelmi adatokkal szolgált és részletesen ismertette annak jelenlegi állapotát. A miniszter kijelentette, hogy a lengyel kormány bordó- vörös könyvet fog az ügy egész állásáról közzétenni, amelyet a hágai nemzetközi törvényszék különleges használatára szánt.

Iiága, október 13. A hágai nemzetközi döntőbíróság november !2-en kezdi meg a javorinaj kérdés tárgyalását.

A német keresztényszociáüsok a nemzet? egység mellett foglalnak állást. A német •keresztényszociáiis párt karlsbadi párnapja alkalmából Hilgenreiner szenátor az Eger- land című lapban Írott cikkében a többi között úgy nyilatkozott, hogy pártja a csehszlovák állam megalakulásának első percé:ől kezdve a nemzeti egység alapjára helyezkedett és a jövőben is ezt az elvet akarja követni.

A német nemzeti szocialisták politikája

változatlan. Junig német nemzeti szocialista képviselő pártijának Máhrisch-Schörbergben tartott gyűlésén kijelentette, hogy a párt politikája nem változik.

Tárcarovafunk:

Kedd: Csermely Gyula: A sírkő.

Szerda: Schalkház Sára: Az egy fa. Csütörtök: Sipos Iván: Vörös kilenc. 1„ II., III. Péntek: Gerő Dezső: Szerelem. (Vers.)

Sipos Iván: Vörös kilenc. IV., V., VI. Szombat: Gergely Pál: Örök dialógusok. Vasárnap: Don ász y Kálmán: Notínrno op. 1. Maggiore. (Vers.)

Zsoldos László: Misi felül a bakra.

Köszöntő

Mécs László könyvére.

Jó könyv, mert sokaknak jó a kóbor tűz, kik az utakra örökifjan néznek s aki lágy sorsok cifrázott egét kisebbnek hagyja: csöndben esküszik nyughatatlan, kóborló vitéznek.

A messzetért a közelben lakik: minden nyugtalan szabaditó-vágya s jólesik a szunnyadó, végeken hegyek népének, hogy határait véruyilaival ifjú erő járja.

Ez a nagy otthon: népek, messzeség, csillagok, egek tisztább birodalma —• sorsharangoknak híre, szava tér: s ö a harangok lángoló szavát zenés morajjal híven viszi, adja.

Hírnök a mélyből, hol még az erők eleven arccal esküsznek, beszélnek s aki ittejri jár, lázait viszi biivös munkának, melynek szirmai csodaselyme kezdetnek cs végnek.

Bozótba törtél, nem halk erjedés gyümölcs-nyugalma, félelmek, bús nyelvek, babonás vágyak félő erdejét s elhagyott árkok borús sóhaját kellett a tiszta, szent tiizbe cipelned.

Elhagyott táj ez, mely lángnyelveket: eniherszem napját hivő ajkkal várta, mindeddig fojtó ködöket lehelt, pedig napmezők virágerdejét csengte hivő, nem hervadó vágya.

Jöttél és jövünk sokan csöndesen: kik busvétok vigadását várják s ma csöndben, holnap harsogőn hiszik glóbusuk Ifjabb egekbe vetett hajnallal festett tünde, büszke álmát.

Kinek jólesik forrást hallani: testvéri szavad emyedetlen ajka naphosszat mélyen, lángolón beszél s hitébe áldott, friss virágot szór: mert ő Is az ifjabb egeket akarja.

(Léva). Féja Géza.

A púpos Berta

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája ~ Irta: Molnár Jenő

Négyen ültek a nagy kávéház terrászának egyik sarki asztalánál. A Tisza felől nehéz aikácitlatot hozott a koranyári esit, de a levegő mástól is terhes volt: azoktól a láthatatlan porszemecskéktől, amelyek az országút földijéről szelek szárnyán, kocsik kerekén vándorolnak ide s amik még napszállita után is hamuszerüem ködös fátyol! borítanak a palotásOirok és a gondozott parkok fölé. Ilyenkor ábrándozik az alföldi város. Köny- nyii, izgató borok csúsztatják le a torkokon a mindenütt jelenvaló, finom szemcséjű port, a nappal kemény arcok derűsen nekigömbö- íyódnak, szemek kigyullnak, szivek megnyílnak. A oigányoik gályarab-szorgalomirnail húzzák, cifrázzák, nyaggatják a szirupos olasz opera-áriákat, a borban ázott népdalokat, a pezsgő keringőket és a tébolyult amerikai tánaritmika európai fattyúhajtásait.

A kerek sakkasztalnál bőségesen fogyott a palackos bor. A városi szenátor győzte leginkább. Jóvérű ember volt. Borral, népszerűséggel, asszonnyal vívott harcaiban sohasem maradt altul. Puskás, az agglegény ügyvéd, asszisztált neki: az egész környéken híres volt eleganciájáról, amihez aránylag olcsón jutott: védencei, mikor a börtönbe

kerülitek, neki varrták a legszebb cipőt, őrája szabták a legszebb ruhát. Hernády, a bíró,

már osak tekintély okából sem vett részt az alkoho 1 versenyben. Csak ült és hallgatott. Tekintélyének alapja ez a hallgatás volt. Olyan erény, ami vidéki városiban osák úgy kamatozik, mint metropólisokban a rikácsolás. A városi színház hős szerelmese, Zoltviay Béla egészítette ki a kis társaságot. Aki asz- szony, leány ült a terraszon, férje mellől, vőlegénye mellől egy-egy lopott pillantást váltott vele. A legszebb ember — ez volt Zoltvay epitetomja ebben a sízini garnizon- biain, ahol miár harmadik esztendejét töltötte. A következő pohárnál a szerelemre ittak.

— Nem vagyok ugyan érdekelt fél1 — mondta kedélyesen a szenátor —, de azért iszom.

— Akikor az érdkielteknek duplán kell inniok — vélte az ügyvéd.

A bíró aprókat pislogott a szemével s a poharához nyúlt. Nem tiltakozott. Zoltvay tüzesen ragadta meg a poharat.

— Bngemet csiklandoztok megint — mondta s harsogva áradt belőle a meleg bariton. — Szerelemi? Tudjátok-e, mi ez a szerelem? . . .

A cigány régi bécsi keriingöre zenditett, a férfiak koccintottak, a biró csak éppen hogy ajkával érintette a pohár szélét, a többiek egy hajtással végeztek a homoki áldással.

— Az igazi szerelem . . . folytatta a hősszerelmes.

— Te vagy a szakértője — biztatta a tanácsnok —, te vagy a vezérlhóditó, a női- sziv-gyüjtő, hogy ne mondjam, a szerelem demagógja.

— Higyjétek meg, néni vagyok büszke a hódításaimra. Annyira nem-, hogy most, szíri ész kedésem tizedik esztendejében, már azt sem tudom, melyik városban melyik asszony tetszett nekem vagy melyiknek tetszettem én. Sablón — nem érdemes elidőzni mellettük. Hanem volt egy . . . egy nagyon különös kicsit hátborzon írató esetem ... A leg- szemorubb hódítása életemnek. Egy csöndes kis mezővárosba csöppent a társulatunk.

Mindössze kéthónapos volt a szezon. Nekem a legnagyobb gondot a szállás kérdése okozta. Súlyosan bizalmatlan vagyok az ilyen kisvárosi lakásokkal szemben. Nem csekély volt hát az örömöm, mikor a társulati szálláscsináló azzal fogadott, hogy az első napon megjelent nála egy éltesebb uri- nő, aki felajánlotta a lakását. De kizárólag nekem, Zoltvay Bélának. Azt mondta, semmi fizetség nem jár érte, a művészetem iránt való tiszteletből teszik.

— Hm — szakította félbe az ügyvéd Zoltvayt — ahol egy éltesebb nő ennyire tiszteld a művészetet, ott vagy a nő egészséges vagy a művészet beteg.

— Várj csak, doktorkám — legyintett a színész —, mindjárt megtudod. Örömmel mentem a megadott címre. A városka főutcáján tornyos, komoly, földszintes uri- hiázba kalauzoltak. Beléptem. A háziasszony, elragadóan kedves matróna, fogadott. Olyan szép, ránctalan arcú öregasszonyt azóta sem láttam. Hófehér haj koronázta tiszta, magas, homlokát. Ódivatú fekete ruhát viselt s meleg szavakkal invitált házába.

— Igaz, szegényesen élünk — mondotta szelíd mosollyal —, özvegyasszony vagyok, de azért mindig akad valami a ház körül Művész urnák a legszebb szobát rendeztük be, a sarki szobát. Négy ablakos. Száraz, tiszta, egészséges. Küllőn bejárata van az előszobából. Mellette a szalon, azután a mi szobáink 'következnek. Az enyém és a leányomé.

— Ó, nagyságos asszony ... — hálálkodtam — ... ez a megtiszteltetés . . .

— Tudja, Zoltvay ur, a férjem emlékének tartozom vele. A boldogult nagy művészbarát volt. ő maga is kísérletezett . . . egy drámáját a helyi színházban bemutatták . . . nagy sikere volt . . . ö maga is játszott benne. Mondta a direktor, ha jól emlékszem. Berényi volt a neve, milyen kár, hogy a tisztviselői pályára lépett. Mert főjegyző volt az uram, Isten nyugosztalja . . .

Körülnézem, Nagyon barátságos, kellő'