Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-11 / 230. (383.) szám

3

Csütörtök, október 11.

Nem Prágában dolgozzák ki a magyar kölcsön tervezetét

Megcáfolják a Neue Freie Presse hírét — A kölcsön ügye nem függ össze a gazdasági tárgyalásokkal

Budapest, október 10.

(Budapesti szerkesztőségünktől.) A prágai Bohemia a Neue Freie Presse alapján e napokban azt az általunk is közölt jelentést hozta, hogy a magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország pénzügyi és gazdasági szanálásának tervezetét Prágában kidolgozzák, sőt, hogy Prágában ez irányban már folyik a munka Benes vezetésével. A Magyar Hirlap beavatott helyen szerzett értesülés alapján megcáfolja ezt a hirt. A' lap megállapítja, hogy

a genfi tárgyalásoknál soha szóba sem került, mint ahogy szóba sem kerülhetett az a kérdés, hogy Prágában kidolgozzák a magyar kölcsön tervezetét. Bethlen és Daruváry nyilatkozataiból világosan és félreérthetetlenül kiderült, hogy a kölcsön tervezetét a magyar kormány illetékes tényezőivel karöltve az a bizottság fogja kidolgozni, amely a népszövetség megbízásából október második felében érkezik Budapestre.

Mai távirataink:

Nincs junktim a kölcsön és .a kereskedelmi tárgyalások között

Budapest, október 10. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Azokkal az ujsághireszte- lésekkel szemben, hogy a külföldi kölcsön folyósításáról nem lehet szó mindaddig, amig Magyarország a kisaníantíal valamilyen formában, elsősorban kereskedelmi szerződések utján gazdasági megegyezésre nem jutott, a Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy a kölcsön ügye nem függ össze a kereskedelmi szerződések megkötésével. A M. T. I. jelentése szerint teljesen téves és helytelen az a fölfogás, mintha a külföldi kölcsön folyósítása attól függne, hogy a kisantanttal folytatott gazdasági tárgyalásokat befejezik-e.

Bethlen Radványban nem tárgyalt senkivel

Budapest, október 10. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Külföldi lapok pár nappal ezelőtt arról adtak hirt, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök Radványban politikai tárgyalásokat is folytatott. Mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, a miniszterelnök egyheti vakációját kizáróan üdülésre fordította és senkivel sem tanácskozott.

Két érvényes jelölés a somorfai kerületben

Budapest, október 10. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Németh Vince halálával megüresedett somorjai választókerületben szombaton nyújtották be az ajánlásokat.

bán elszólja magát. Ebben a nagy csendességbe támadt az a gondolata, hogy benneteket ingához vesz. — Legalább megint lesz nagy lányunk — mondotta. A sógorasszony is el lehet itt szépen. Hozd őket, hamar, feleséé! S mikor így kimondta, már szerette volna, ha'ott i:s vagytok. Blhilbetitek, hogy egy falusi gazdaasszonynak így nyáron mennyi a dolga. Mindent ofetíbugyatoft velem. Küldött. Én mondtam valami olyast, hátha nem lesz .kedvük? Ha Jolémka városi kisasszony létére . . . Végig se hallgatott. Kiáltott a kocsisnak, hogy fogjon, mert még lekössük a vonatot. Csak mikor már a kocsiba ültem, mondott annyit: Joláníka nem

olyan . . . Meglásd ... És most itt vagyok.

A fiatal lány még mindig abban a helyzetben, a lábai előtt guggolva hallgatta nagynénje terjengős beszédét és mikor az a végére ért, csak annyit tudott mondani: én Istenem, én csodatevő Istenem . . .

.Mint ábitatos fohász, egyenesen az óriási tehertől felszabadult leikéből tört elő ez a néhány szó- Az előbbeni kínos megzavarodásnak, mit az öreg tanácsos ajánlata okozott, a szégyennek, megaláztatásnak, amiből túlontúl sok része volt, nyoma sem volt máir ott. Ujjongva röpdösött az, mint a kalitkából kiszabadult madár egy szép, tiszta szabad táj felé, hol csillogó szárnyait nem éri a sár, melyet már készültek feléje dobni . . .

Gondolatban már futott is . . . le . • . a házmesterhez . . . terez ette a hátralékot... és egyúttal a lakást is felmondta . . . Aztán futott tovább . * . tovább ... a postára... ahol a 250.000 koronát, az ő jogos óradijának levonásiával, méííóságos Széfér tanácsos ur címére feladta . . . Így , . 8 iEz a válasz-..,

A szükséges aláírásokat két jelölt szerezte meg: Frühwirth Mátyás (keresztény egység pártja, 800 aláírás) és Cserny János dr. (nemhivatalos egységesspárti, 300 aláírás). Kádár Lehel, a fajvédők jelöltje a szükséges aláírásokat nem tudta megszerezni.

Vass József magyar népjóléti miniszter Bethlen külföldi tárgyalásairól és az inségakcióról

Nyilatkozat a Prágai Magyar Hirlap részére

Budapest, október 10.

<Kiküldött munkatársunktól.) Vass József dr. népjóléti miniszter, a helyettes miniszter- elnök szives volt hosszabb kihallgatáson fogadni és a kormányzat általános irányzatáról, a miniszterelnök külföldi tárgyalásairól és az inségakcióról a következőkben fejtette ki véleményét a Prágai Magyar Hirlap olvasói részére:

— A magyar politika tengely-problémája a gazdasági kérdés. Van sok más problémánk is, de azok túlnyomó nagy része a gazdasági helyzet szanálásával vagy önként megoldást nyer, vagy legalább a megoldás föltételeit megkapja. Azzal tisztában vagyunk, hogy

olyan egységes, majdnem befejezettnek mondható gazdasági rendszert, mint amilyen a háború előtti Magyarországé volt, jelen helyzetünkben nem teremthetünk.

— Iparunk, sőt egyes alapvető életszükségletünk ügyében is behozatalra szorulunk. Külkereskedelmi mérlegünkben tehát roppant nagy, állandó tehertételek foglalnak helyet, amelyeknek ellensúlyozására agrárjellegű kivitelünket, de ipari kivitelünket is versenyképessé kell tennünk a külföldi piacokon.

— E cél elérésére kétféle gazdasági rendszer lehetséges — elméletben. Az egyiknek alapgondolata az volna, hogy az országot a saját gazdasági erőforrásaink igénybevételével állítsuk talpra. A másik á külföldi kölcsön gondolata. Megállapítható, hogy

1920 óta az egymást követő kormányok pénzügyminiszterei (Korányi, Hegedűs, Kál- lay) mindent elkövettek az első koncepció megvalósítására. Az agrár termelés jelentősen megnövekedett és az ipar terén is hatalmas lépések történtek a termelés tokozására.

1921 tavaszán a gabonaforgalom terén áttértünk a belső szabadforgalomra, majd az őrlemények kivitele szabadult föl fokról-fokra, A nemzetgyűlések óriási adóterheket szavaztak meg s hihetetlen erőfeszítés történt az államháztartás rendbehozatalára.

— Az eredmény mindezek ellenére a korona valutáris értékének lemorzsolódása, a drágaság növekedése és általános gazdasági bizonytalanság lett — éppen a fizetőeszköz külföldi értékelésének folytonos labilitása miatt.

— Nem terjeszkedem ki most annak vizsgálatára, mily roppant károkat okozott az ország hitelképességének külföldi értékelésében a folyton fenyegető jóvátételt kötelezettség, csak rámutatok arra, hogy

gazdasági helyzetünk szanálására n indent megtettünk, amit saját erőnkből tehettünk

—————BM—EMEMWBWagBB—ffigaag

Érthetőbb, többet mondóbb mindennél A szive nagy diadalmas örömtől lett egyszerre mámoros és sírt és nevetett egyszerre és csókolgatta az Eszter nénje kérges, erős munkától megbámult kezet, hogy a nagy szégyen létében alig győzte visszahúzó gatni.

— No no! Ne bolondozz hát! Szólj már te is neki, te anyja, mert még valami baja lesz, attól félek. De úgy látom én ebből, hogy igaza volt Miklós bátyádnak: nem nagyon búsulsz te Budapest után! Igazad van, telis lányom. Én sem szeretem- Meghalnék, ha itt kellene laknom. Látom, azért mások csak ef- vannak. No liáit kinek-kinek a gusztusa szerint. Te nem fogod megbánni, hogyha eljösz. Meglátod, milyengjiely ez! Mélyen, benn, az erdős hegyek álján. Kis falu az igaz, de minekünk az egész világ. Postánk nincs. Minek is lenne. Ha a gyerekek írnak, a postamester- né kiküldi az Áron gyerekkel a szomszéd faluból- Mástól meg nem várunk levelet, ígaz-e? Levegőnk, az olyan van, hogy a fél- holt is életre kél tőle. A te kis szobád vas- rostélyos ablakára a nagy diófa vet árnyékot. Reggel hangos madárcsi;csengés ébreszt, este a bilinké szava ringat álomba. Nappal dolgozol. S égi tsz nekem. A két patyolatke- zed olyan lesz, mint az enyém: kérges és egy kicsit bizony fekete. Nem bánod? Úgy segít meg az Isten is- Anyádat dédelgetjük. Tejbe-vajba fürösztgetjülk. Tehetjük. Három tehénkét fejünk. Meglátod, hogy helyre jön!...

— Aztán ... ha az Isten is úgy akarja, van ott egy ügyes, derék fűi. Erdész. Most végzett Sopronban. A grófunk mindjárt alkalmazta. Az, mikor a IS fotográfiádat meglátta, hát . . . No, de erről még ráérünk beszélni . . *

f s így helyzetünk, tapasztalataink s a tények | logikája bizonyítják, hogy külföldi kölcsön nélkül egészséges gazdasági alapokra helyezkednünk lehetetlenség. Igen nagy jelentősége van tehát ama tárgyalásoknak, amelyeket a külföldi kölcsön ügyében Bethien István gróf miniszterelnök lefolytatott. Az eredmény úgy a magyar, mint a külföldi lapok közléseiből ismeretes. Rendkívül nagy érdeke az országnak, hogy a kölcsön akadály nélkül és minél előbb j lebonyolítható legyen. Minden remény megvan arra, hogy ez mihamarább meg fog történni.

Az inségakcióról és a magyar középosztály 113'omoráról a miniszter ezeket volt szives mondani:

— A kormány a múlt esztendőben kettős inségakcióval igyekezett a gazdasági helyzet következtében súlyosan szenvedő rétegek segítségére sietni. Az egyik volt az 'úgynevezett Horthy-akció, amelynek gondolatát a kormányzó ur vetette föl és ez a dolgozni akaró, de munka nélkül maradt agrár- rétegeken segített. A másik akció élén a' kor- mányzó ur neje állott és ezt a népjóléti miniszter bonyolította le az államkincstárból nyert hitelfedezetek terhére azzal a célzattal, hogy elsősorban Budapest szegényein, de azonkívül az akcióba belekapcsolódó vidéki városok szociális jellegű nyomorúságán is segítsen.

— Emez akcióknak tanulságait levonva, a kormány utasított engem, hogy most már

az egész országra kiterjedő inségakciót szervezzek meg és ebbe az akcióba kapcsoljam bele a vidéki agrárius szegényeinek olcsó ruhával való fölruházását is.

— Minden esetleges félreértés elkerülése céljából megjegyzem, hogy ennek az akciónak a fedezetét kizáróan az államkincstár nyújtja, az akció gyűjtéssel nem foglalkozik, önkéntes adományokat azonban természetesen szívesen fogad.

— Még az előző nemzetgyűlés Is megszavazott bizonyos segítségeket az inségak- ciók részére, most pedig az államkincstár előlegezi a népjóléti tárca terhére azokat az összegeket, amelyek szükségesek az olcsó fölruházási akcióhoz. Ha emez előlegek a ruhák térítési összegei révén nem térülnének meg, a hiány fedezésére a nemzetgyűlésben már tárgyalás alatt álló autó-adó bevételei fognak szolgálni.

— A fontiekből világos és ezt külön is hangsúlyozom, hogy teljesen valótlan egyes kormányellenes lapoknak az az állítása, hogy a kormány az egységes pártnak a fölruházási akcióra nem tudom, mennyi milliárdot utalt volna ki, vagy szándékszik kiutalni. Az igazság az, hogy az inségak- cióra az államkincstárból senki más, mint a népjóléti tárca kiutalást, vagy hitelt nem kaphat.

— Az instégákció három főcsoportra oszlik: 1. A 'szociális jellegű nyomorúság enyhítése, ezzel kapcsolatiban a kitünően bevált polgári elkezdjék feníartása és kifejlesztése, a rosszul táplált iskolás gyermekek és a szoptatós anyák sfb. föisegíit'ése. 2. Rulliane- müeknek és lábbelieknek olcsó térítési áron valló kiosztása. Idie tartozik a fűtőanyagokkal és egyes elemi élelmiszerekkel való ellátás is. 3. Olcsó csomagok te árusítása. Ezeknek térítési ára oly csekély, hogy csak azért szedjük, nehogy teljesen ingyen, munkanélküli segély formájában osszuk ki azokat.

— Igen súlyos helyzetben szenvednek a középosztálybeliek. Ezeknek megsegítésére is különös gondot fordítok és ezek részére: adományokat is a legszívesebben fogadok el. Erre a célra külön folyószámlát is nyitottam. Azt tapasztaltam, hogy bár az alsó rétegek nyomora igen nagymértékű és sajnos, még most sem mondható enyhültnek,

a legkeservesebb helyzetben azonban az intelligens középosztálynak ama tagjai vannak, akik a háború következtében otthonukat, vagyonukat elvesztették és bútoraik maradványait eladva, fixíizetésre szorulva tengődnek. Életstandardjuk leszállt és mégis bizonyos társadalmi helyzetet kell elfoglaltok. Ez a nyomor, amely elkendőzi magát, sokkal veszedelmesebb, mint a másik, mert fölmorzsolja az idegeket és az életenergiáí.

— Meg vagyok győződve arról, hogy a föntebb vázolt tervek meg való sátá'sára az államkincstár mindent meg fog tenni, de hiszem, hogy a társadalom is segítségére siet a megszorult 'középosztálynak. Végre is a szomorú valóság az, hogy mennél nagyobb arányokat ölt a nyomor, annál bontóbban éles fényben ragyog mellette a fényűzés. Hiszem azonban, hogy ez utóbbiak lelkiismeretük és jobbik énjüket követve, oda fogják adni a megszorult közép- osztálybelieknek azt a fölösleget, amely úgyis szétfolyna ujjaik között .

— A sok nyomorúság (között, amelyet látok. hiszen tárcáim vezetése a nyomornak szinte szakszerű tanulmányozásává! jár együtt a legmeghatóbb jelenség az volt, mikor egy középosztálybeli urhölgy megjelent előttem és a következőket mondta: „Nem vagyunk vagyonos emberek, de az uram megkeresi azt, amire szükségünk van. Kaptam tőle 1.200.000 koronát egy uj posztókabátra. Én úgy gondoltam, hogy’ 200.000 koronáért kifordittatom tavalyi kabátomat, az 1,000.000 koronát pedig, ha a Kegyelmes Ur megígéri, hogy nevemet nem írja ki a lapokba, szívesen fölajánlom a középosztálybeliek fölsegitésére.“ Ezzel a millió koronát lehelyezte asztalomra és elment.

— Amig ilyen szivek is vannak a társadalomban — fejezte be nyilatkozatát a miniszter —, nem felek attól, hogy a gyűlölködés, a ridegség és a sötétség le tudják győzni a szeretet gyöngébb érzelmeit. (b. !.)

A domimonok önálló diplomáciai képviseletet követelnek

London, október 9.

A brit birodalmi konferencián azt a benyomást lehetett szerezni, hogy a dominio- nok különböző okokból ez alkalommal nincsenek megelégedve Nagybriíannia külpolitikai irányításával. A konferencia tegnapi ülése, amelynek részleteit titokban tartják, nem a jóvátétellel, hanem a dominionok önálló diplomáciai képviseletével foglalkozott. Ezt a kérdést Kanada vetette föl, amely már 1920-ban külön követet küldhetett Washingtonba az amerika-kanadai szerződés aláírására. Kanada javaslatát élénken támogatta Írország.

London, október 10. A dominionok több miniszterelnöke konkrét javaslatokat tett a jóvátétel! problémára vonatkozóan, sőt terjedelmes tervezetet terjesztettek a konferencia elé, amely esetleges tárgyalások alapját képezhetné.

London, október 9. A brit birodalom miniszterelnökeinek csütörtöki konferenciáján még egyszer meg fogják tárgyalni a külügyi helyzetet. A tanácskozások alatt Curzon és Róbert Cecil lordok fognak beszélni. A tárgyalások alapját a. Curzon-beszéd alapelvei fogják képezni. A dominionok már eddig is világosan kijelentették, hogy az angol kormány álláspontjára helyezkednek és kívánják, hogy a népszövetség hasson oda, hogy Európa és a világ békéje megtartassák. A birodalmi konferencia gazdasági osztályának mai ülésén Bruce ausztráliai miniszterelnök az alsóausztráliai bevándorlás fejlesztésének szükségességét hangoztatta, mert Ausztrália lakosságának megnövekedése nélkül nem képzelhető el Ausztrália gyors fejlődése.

Több román minisztert meg akartak gyilkolni

Bukarest, október 10. Tegnapelőtt a bukaresti rendőrség összeesküvést fedezett föl. Az összeesküvők több miniszter nreg- gyiílkoláis'át tervezték. Cadreairrtu és Motta diákok, az összeesküvőik vezérei, a rendőrségen beismerő vallomást tetteik.

Hí égési életre