Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-10 / 229. (382.) szám

Szerda, október 10. V jogi és más olyan természetű kérdések megoldásáról szólanak, amelyek a korrekt szomszédi viszony kialakulását megnehe­zíthetnék. — Hasonlóképpen megállapodásra ju­tottunk Nincsiccse! az iránt, hogy tárgyalá­sokat kezdjünk meg a két állam között a függő kérdések, nevezetesen a kereskedel­mi szerződések megkötése, a kettős meg­adóztatás, a biztosítótársaságok tisztvise­lőinek nyugdija és az utlevélügyek tárgyá­ban. Szándékunkban áll azonkívül a jogse­gély ügyében is szerződést kötni, amellyel kapcsolatban a politikai foglyok kicseréié-' sének ügyét is megvitatni óhajtjuk. — Románia képviselője szintén elfo­gadta ama javaslatainkat, hogy a még nem rendezett kérdésekben, nevezetesen a ke­reskedelemre, pénzügyre és jogsegélyre vonatkozó kérdésekben tárgyalásokat kez­dünk. Mindezek alapján már intézkedtem, hogy a kilátásokkal kecsegtető tárgyalások előkészületei sürgősen befejeztessenek. — Minthogy több irányban folytatandó tárgyalásokról van szó, sorrendjükre nézve megállapodást kell létesítenünk. Remélem, hgöy a megbeszéléseket igen rövid időn belül megkezdhetjük. — A kölcsön ügyében megjegyzem, hogy a kölcsön lebonyolítására nézve ki­dolgozott terv első pontja máris megvaló­sult, mivel a népszövetség tanácsa szep­tember 29-én följogosította a népszövetség titkárságát és a pénzügyi bizottságot, hogy a Magyarország pénzügyi helyreállítására irányuló munkálatokban részt vegyenek, mihelyt a jóvátételi bizottságnak erre vo­natkozó fölszólitását kézhez kapják. A genfi megbeszélések alapján várni lehet, hogy a népszövetség pénzügyi tanácsa en­nek a hónapnak folyamán kiküldi bizottsá­gát, amelynek föladata lesz a kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi és szanálási tervet kidolgozni. Ezzel kapcsolatban lesznek megoldandók a kölcsönt érintő összes kér­dések is, ami természetesen különböző irányú tárgyalásokat fog szükségessé tenni. A munkálatokat annál sürgősebben kell le­folytatni, mert genfi megbeszéléseink sze­rint a végleges döntés már decemberre ki­látásba van véve. — Végül kiemelni akarom azt az eddig talán még nem eléggé méltatott körül­ményt, hogy a népszövetség közgyűlései, amelyeken a világ államainak nagy része vesz részt, mily kitűnő alkalmat nyújtanak arra, hogy hosszabb és állandó érintkezés utján személyes eszmecserét folytathassa­nak nemcsak az ©gymáshoz közel álló álla­mok, hanem a különálló csoportokhoz tar­tozó országok álíamféríiai is. Ez a nemzet­közi érintkezésnek Igen előnyös újítása, amely a mi esetünkben fs lényegesen meg­könnyítette az említett eredmények el­érését. 3SKiéri Kíevzt vm&u# «a rték©©­Kw.zKffitSkami. vs&i&kasv Mt m Tárcarovatunk: Csütörtök: Falu Tamás: Vándor. (Vers.) Vécseyné Jankovich Lujza: Szaba­dulás. II. Péntek: Radnay Oszkár: Levél Luciliushoz. Szombat: Nimród*. Orosz Sándor: A Magas Tátrában. Vasárnap: Féja Géza: Köszöntő. (Mécs László könyvére.) (Vers.) Molnár Jenő: A púpos Berta. Szabadulás — A Prágai Magyatr Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Vécsenié Jankovich Luiza I. — Méltóságom ur küldi .a kisasszonynak. A -fehérbóbitás szobacicus már régen el­távozott a gyerekszobából, mikor Boronkay Jolán még mindig tűnődve nézte a nagy fe­li érborité-kot, melyre Szeller dr. miniszteri tanácsos energikus betűivel az ő neve volt írva. Aztán felállott a tanuló-asztal mellől és készülni kezdett. A tanórának különben is vége volt már. Hála Istennek — ujjongott magában ia kis Szeller Magda, aki ina í e g y e lim e zsbe ti eneb b volt, mint bármikor és ehitkorhatatlam öröm­mel kapkodta össze a könyveit. Hogyne! Holnap vizsga, azután kezdődik az édes, édes vakáció! Az apja magával viszi a Tát­rába, hová a mamát a professzorok már egy hónappal ezelőtt küldték. Széles jó kedvében majdnem hogy köszönni is elfelejtett a kis­asszonynak; az ajtóból futott vissza és vi­harosan, ahogy már ő szokott, a nyakába csimpajkodolt. — Isten vele, kisasszony és jó mulatóst a nyárra! — kiáltotta vidám csengő hangon franciául. Az döbbeni fásult nyugalomból A szlovenszkói magyar iskolaügy Irta: Sziklay Ferenc dr, III. • Kassa, október 9. A P. M. H. vasárnapi számában szá­mokkal igazoltam, (begy a magyar többségű vidékeken is a kormány a lakosságnak a leghatározottabb formában kifejezett kíván­ságára sem létesít vagy'' engedélyez magyar elemi iskolákat. Nagyon valószínű, hogy ezeket a szá­mokat a hivatalos körök nem fogják elismer­ni, pedig ezek a valóságnak tényleg megfe­lelnek a kérdés igazán demokratikus keze­lése mellett. Szinte nevetséges egy demo­kratikusnak hirdetett köztársaságban arról beszélni, hogy az anyanyelv megállapítása nálunk nem a szabad rendelkezésű egyének joga, hanem hogy annak megállapítása hi­vatalból, egy-egy arra kiküldött bizottságra van bízva. (Például a kassai 1922. évi beira­tások alkalmával így történt.) Ez a tény el­lene tn<jnd az 121. számú alkotunánytörvény 107. szakaszának, mely szerint a személyes .szabadság biztosítva van. A kiskorú gyerme­kek anyanyelvét jogosan csakis a szülő döntheti el éírzés és gondolatvilága szerint. A cseii-szlovák köztársaságban azonban ez nincs így, az anyanyelv megállapításának a legkülönbözőbb kritériumai vannak a ható­ságok részéről. Ilyenek: 1. A v a 11 á s. Általánosan elfogadott ha­mis elv, hogy a zsidó vallása egyének külön nemzetiséghez: a zsidó nemzetiséghez tar­toznak, akiknek nincsen joguk magukat'ma­gyar ainy árny elv iieknek valami. így esett el például a magyar iskolától Hagyinihály, hal á magyar anyanyelvű iskolakötelesek nagy kontingense zsidó vall ás u, akiket arra köte­leztek. hogy vagy szlovák nyelvű, vagy hé­ber iskolába járjanak. Mivel egy lényegében holt nyelven az iskoláztatás lehetetlen, kény­telenek voltak a zsidó gyermekek, bár ma­gyar anyanyelvűek, a szlovák iskolába irat­kozni, Ha a zsidó vallás külön faj s ezzel egy külön nemzetiség meghatározója, mely elvet különben csak a magyar zsidó gyermekekkel szemben szokták következetesen alkalmaz­ni (példa a, kassai áll. reálgimnázium értesi- tQjev melyben,a,.zsidó. mint külön nejnzet. Csak a magyar osztály okiban van föltűnt eí- ve), hogyan kezelik a — kikeresztelkedett zsidókat? Ezek a vallásukat megváltoztatva egyszerre más fajhoz, nemzetiséghez tarto­zók lettek vájjon? Ugyanezt az eljárásit gyakorolják a gö­rög (katolikusokkal szemben is, akik a íiiva- í altos felfogás szerint szintén nem lehetnek magyar anyanyelvűek. Viszont azonban ugyanezt az elvet nem gyakorolják a pa.r excellence magyar vallással: a református­sal szemben. Azt hiszem, ezek a tények elég bizonyítékot szolgáltatnak arra., hogy a val­már semmi sem volt a kedves kis arcán és a két huncut szeme belekacagott a másik szomorú szempárba. — Hát olyan nagyon örül,' kis Magda, hogy elválunk egymástól? — Nagyon — mondta a kislány a gyer­mekek kegyetlen őszinteségével. — Már azt hittem, hogy belebetegszem, ha még tovább is itt keli maradnom ebben a csúf városban a mama nélkül. Tanulni úgysem szeretek — fecsegett tovább — és most több mint két hónapig még könyvet se szabad a kezembe venni. Hát nem nagy boldogság már ez is?! Jolán akaratlanul is elmosolyodott. Együtt hagyták el a szobát, aztán a széles, oszlopcsarnokos folyosón mégegyszer el- bucsnzkodtak. A kis lány visszafutott, Jolán pedig az ö könnyű lépteivel lesietett az első emelet lépcsőin. A levelet nem bontotta fel. Minek? Úgyis tudta, hogy az utolsó 10.000 korona van benne, melyet a tanításért ka­pott. Eddig a méltóságos asszony fizette öt, de most, hogy nincs itthon, a tanácsos urra maradt az a kötelesség és ö zárt borítékban a szobalánnyal küldte be a pénzt. Voilá tout! Nagyon kedvetlen volt. Sok minden bántotta. A többek között az is. hogy talán megérdemelt volna annyit az apától, hogy néhány szives szóval személyesen is meg­köszönje a fáradozását. Mert igazán nem volt csekélység, tiz nehéz hónapon át küz- ködni ezzel az agyonkényeztetett gyerek­kel. És ő lelkiismeretesen tett eleget a köte­lességének., amikor a kiszabott órákon jóval felül is foglalkozott vele. De édes- Istenem, nem szabad tulikövetelőnek lenni. Az ilyen gazdag, nagy urak abban a meggyőződésben élnek, hogy a kialkudott bérrel kiegyenlítet­tek mindent. Nos, legyen nekik az ő hitük s2érint. Most már -különben is mindegy, hogy. lási mint az amyanyelv megál'lpitáisániak kri­tériumát csak ott kezelik szigorúan, ahoil ab­ból az államié nf autó elemnek haszna van. 2. A név hangzás a- A nyelvi szem­pontból vegyes lakosságú területeken évszá­zadokon az egyes nemzetek közt természe­tes és kölcsönös kicserélődési folyamat fo­lyik. Vannak szlovák nevű családok, melyek izig-véríg elmagyarosodtak és vannak ma­gyar nevű családok, melyek elszlovákosod- tak. A név tehát az anyanyelv meghatározó­ja nem lehet, senkit azon a címen, hogy neve szláv hangzású, nem lehet kényszeríteni ar­ra, hogy gyermekét szlovák iskolába írassa s ezzel megtagadja nemzetiségét, érzelemvi- lágát. Quod uni iustum altéri aequum. Mit szólnának Kállay, Buday, Befay urak, ha magyar hangzású nevükre hivatkozva bárki kétségbe merné vonni szlovákságukat? 3. Az állami alkalmazás és ál­la tn i e 1 Iá t á s, vagy segélyezés. Ál­talános az az eljárás is. hogy az állami al­kalmazottakat hivatalbeli mellőzés vagy fel­függesztés terhe alatt ^telezik arra. hogy gyermekeiket szlovák iskolába Írassák. Ez maga a 121. számú alkotmánytörvény 128- szapaszárnak megsértése. Ugyanígy bánnak el az állam által fen tartott gyermekimé,nhe- lyek. javító intézetek, sőt az állam által csak segélyezett gyermekotthonok növendékeivel is. Ehhez az állaimnak csak akkor volna joga, ha a magyar nemzet az állam adóterheihez a ráeső arányban nem járulna hozzá, vagy ha az alkotniánytörvény nem biztosítaná (132. szakasz) a kisebbségek számára a val­lási, nevelési és emberbaráti célokra fordí­tott közvagyonból a megfelelő részt Áz anyanyelv megállapítása s a ma­gyar anyanyelvű gyermekek tényleges szá­mának megállapítása végett — ha valóban méltányos és demokratikus - irányba akarjuk terelni ezt az ügyet — revideálni kellene mindezeket a kérdéseket, mindenkinek sza­bad akaratára kellene bízni azt .hogy mely nemzetiséghez . tartozónak mondja magát. Fel szokták hozni a hivatalos nyilatko­zatok a magyar elemi iskolák kedvező hely­zetének ecsetelé'Sére azt is, hogy az osztá­lyok szerinti átlagszám, vagyis az egyes tan­erőkre bízott gyermekek száma a magyar osztályokban kisebb, tehát kedvezőbb, mint a szlovák népiskolákban. (Például a Páilyi- féle interjú, mely szerint a magyar osztá-, lyok átlagszáma 38, míg a szlovákoké 40-en felül van.) Erre a beállításra is feleletet ád a statisztikai kimutatás. A szlovák tannyelvű elemi iskolákban összesen 4405 osztály van, melyet 236200 tanuló látogat, ami 53-as át­lagot mutat. Ezzel szemben az 1201 magyar osztályba 74.463 tanuló járt, ami 62 tanulós átlagszámnak felel meg. A magyar iskolák­ban tehát körüíbelül 20 százalékkal rosszabb helyzetben van a tanítás, a nagy átlagot vé­ve is tekintetbe. Ez a 20 százalék csak az elisö pillanatra látszik jelentéktelennek, ha részletes ebben vizsgáljuk a dolgot 80, 100, sőt 120 tanulós osztályok sem mennek ritka­ságszámba (például Győrke 94, Albár 103, Alsóuyárasd 82, Királyfiakarcsa 124. Puszta- födémes 91, Nagyfödémes 116, Nagymácséd 102, Magyarbél 112, stb.), ami már maga sem jelenthet eredményes tanítást. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kötelező heti 3 szlovák óra helyett a tanfelügyelők 6, 8, sőt 12 óra szlovák tanítást rendelnek el. Nem sok peda­gógiai tapasztalat kell ahhoz, hogy megítél­jük, mennyi ideje marad a tanítónak ily- né­pes-osztályban a reális ismeretközlésre, nem ís szólva a modern pedagógia követelményé­ről. a gyermekekkel egyénenként való fog­lalkozásról. (Folytatjuk.) Stinnes tiz p©nt!a Bizalmat szavaztak Stresemannak — A kommunisták Középnémetország- ban általános sztrájkra mozgósítanak — A német kormány lépése Párisbao és Brüsszelben Prága, október 9. A vitát Stresemann expozéjáról a pártok érdeklődése mellett tegnap tartották meg a birodalmi gyűlése#. .A,.-párte].le#íé.tek.heves szóHarc . közepette. 1 csapták össze, Sfre$e- mann azonban állta a kereszttüzet és talpra­esett válaszokat osztogatott szét ellenfelei­nek. Amikor Stresemann a Curzon-beszédre vonatkozó reflexiókkal befejezte beszédét, a ház többsége meleg ünneplésben részesítette. A pártok részéről a vitát a szociálde­mokrata Breitscheid nyitotta meg, aki helye­selte a passziv ellenállás megindítását és rá­mutatott arra, hogy Németország szempont­jából Anglia a gyakorlatban teljesen csődöt mondott. Poincaré — mondotta — folyton uj ürügyeket keres az időnyerésre, hogy Né­metországban a káoszt növelje. A szociál­demokrata párt azonban a leghatározottab­ban .kijelenti, hogy a Rajnavidék német terű- lét,,,és annak is keli maradnia* Poincaré meg­erősíti; a német nacionalista mozgalmat s ha politikáját tovább folytatja, akkor Európa szétrombolójává válik. Breitscheid ezután belpolitikai programja élén a birodalmi gyű­lés ellenőrző jogát hangoztatta és kijelen­tette, hogy a szociáldemokraták belemennek a munkaidő meghosszabbításába ott, ahol szükséges, csak a nyolcórai munkanaphoz elvileg nem engednek hozzányúlni. Bell, a centrum szónoka, szintén azt hangoztatta, hogy a fölhatahnazási törvénynek nem sza­bad a parlamentet kikapcsolnia, majd rámu­tatott arra, hogy a szeparatista veszedelem hogyan jutott a pénzéhez, csak az a fontos, hogy minél hamarabb otthon legyen vele. A házmesternének négy órára ígérte a hátralé­kos házbért és már öt is elmúlt. Eddig bi­zonyára felfutott már és fölöslegesen izgat­ta a szegény szívbajos édesanyját. Meg­gyorsította lépteit. Nagyon, de nagyon ide­ges volt. Talán a kiállhatatlan hőség is okozta. Istenem, ha szabadulhatna innen! Csak egy kis időre bár! Néhány hétre. Ebből a füsttel, porral, mindenféle bűzzel telitett, izzó lávához hasonlatos levegőből! Nyom­ban rá lekorholta magát. Talán bizony meg­bolondult, ho-gy nyaralásra gondol! Miből? Abból a tízezer koronából, aminek éppen tiz helye van? Haza érve, első tekintete is a kis kama­ra ablakára tévedt. Oda szokta előkészíteni édesanyja kedvenc csuporiába az uzsonna­kávéját; ott jó, hűvös helyen van. Az öreg asszony máskor még négy óra előtt meg­itta, mert mindene a kávé volt. Most . . . ott volt, úgy ahogy Jolán odatette, érintetle­nül . . . Rögtön tisztában volt a helyzettel. A házmesterné hát csakugyan fenn járt már a pénzért és hogy ő késett, szokása szerint gorombáskodott ezzel a szegény, gyámolta­lan, beteg asszonnyal. Mert a házmesterné telheti. A háború alatt és az utána következő időkben valahogy felvitte az Isten a dolgu­kat és a háztulajdonos úgy megbecsüli őket, úgy hallgat rájuk, hogy jaj annak a partéi­nak, akire ö, Geierné, megharagszik. Úgy volt, ahogyan gondolta. Alig hogy nyitotta az ajtót, egy ingerlékeny hang csa­pott feléje a szobából: — Csakhogy hazakerültél végre! Tőled akár meg is halhatnék . . . Jolán nem válaszolt. Bement az ő külön kis szubáö^kájúba, letette a kalapját* kézi­táskáját, gyorsan átöltözött és kiment az anyjához. — Mikor volt fenn? — csak ennyit kérdezett. — Ki? Geierné? Talán egy félórával ezelőtt. Azt mondta, hogy utolsó terminus­ként ma délután négy órára Ígérted neki az elmaradt 5000 koronát. És hogy ő szereti a pontosságot. Ezen fordul meg minden az életben. — Igazán? Megható . . . — Ne gúnyolódj, kérlek. Neked könnyű. Mégis, elmégy hazulról. De én teljesen ki vagyok neki szolgáltatva. Látszott rajta, hogy egyáltalában nem hisz abban a pénz­ben. Régen felvetted már. Él is költöttük. Öt csak bolonditod. Gondolhatod, milyen kí­nosan hatott rám az egész ügy. Különösen, mikor már nemcsak célozgatott, hanem vilá­gosan kimondta, hogy „szegény háziurak“ igazán sajnálatraméltók, hogy nem tehetik ki a szűrét az olyan lakóknak, akiktől más körülmények között szívesen megszabadul­nának. És neki van a legrosszabb helyzete, már mint Geiernének, mert a nagyságos ur ölet szekálja, rajta követeli a pénzt. És így tovább. Olyan erős szívdobogást kaptam, hogy még most is fulladozom tőle. Végre el­ment. Előbb azonban szigorúan meghagyta, hogy amint hazajössz, vidd le neki a pénzt, mert ö nemi mászkálhat fel minden pillanat­ban a harmadik’ emeletre, neki fájósak a lá­bai, meg laztán más dolga is van. Különben sincs fizetés dolgában az egész házban sen­kivel annyi baja, mint velünk, pedig hatvan­öt lakó van . . . Mialatt Boronkayné a méltatlankodástól szinte kiabálva adta vissza a szenvedett sé­relmeket, a leánynak lassan felpirult az-arca. mint az alkonyi cg . . . _g ___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom