Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-31 / 247. (400.) szám

3

Szerda, október 3L

választásokból megerősödve került ki, a L. L. megállapítja, hogy némely kormánypárt a választásokból meggyengülve került ki, amit könnyen ki tehetne mutatni a választások statisztikájával, ha a kormány végre kiadná. A lap szerint a koalíciós pártoknak és az ellenzéknek aránya megfontolásra ad okot, amiért is a kormány arra törekszik, hogy erős többséget biztosítson magának és megszüntesse a koalíció állandó válságát, amely az állam gyökereit is veszélyeztetheti. Srámek lapja úgy véli, hogy a szlovák néppárt nélkül a parlamenti választások után nem tehet főn- tartani a cseh nemzeti koalíciót, a nemzeti koncentráció tehát a legszorosabban összefügg a szlovák néppárt és a többi cseh párt együttműködésével. A lap szerint az újonnan megalakult német munkaközösséget is meg lehetne nyerni a cseh—német megértés számára. A programot, amelynek alapján ez lehetségessé válna, Mayer német agrárius képviselő jelölte meg podserdami beszédében: bizonyos engedmények az Iskoiaiigyekben és a nyelvi kérdésekben, továbbá a községek önkormányzatának teljes terjedelemben való biztosítása volna az a program, amelynek alapján lehetne embereket találni, kik hajlandók volnának az együttműködésre.

Az L. L. végül úgy vét, hogy a cseh és rémet szociáldemokraták együitnmkcdlése is a legjobb utón van annak következtében, hogy <a hamburgi mternacionálé six-ditvanyára közös bizottságban állapodtak meg.

¥fíwif*üt«n&l!f

Kemal köztársasági elnök

Angóra, október 30. A kormány többsége proklamálta a köztársaságot és Muszíaia Kemal pasát választotta meg a köztársaság elnökévé.

A görög lázadók és a jugoszláv menedékjog

Atén, október 30. A görög kormány barátságos módon félsz oltotta a jugoszláv kormányt, hogy a Jugoszlávia felé menekült görög lázadókat n>e engedte be jugoszláv területre.

Jugoszlávia és a Kémet jóvátétel

Belgrád, október 29. A Jugoszláviának elismert német jóvátétel összege a jóvátétel bizottság jugoszláv tagja ina!k kijelentése szerint háromszáz millió arany márka. Az erre az összegre eső dologi jóvátételt Németország mrár túlnyomó részben leszállította. Bajorországnak a birodalomtól való elszakadá- sa esetén a jóvátétel még hátralékos összegét arányosan felosztanák Poroszország és Bajorország között.

A lengyel ellenzéki sajtó kedvezőtlenül fogadja az uj kormányt

§§2.§§13!4 korona iciici!

Az 1924, évi költségvetés — 44.043,334 K-val több a deficit mint tavaly

'r Prága, október 30.

A képviselőház mai ülésén nyomtatásban szétosztották az 1924. évi költségvetés igen terjedelmes javaslatát.

A javaslat az 1924. évi állam; kiadásokat 16.993,976.905 koronában állapítja meg, amiből rendes kiadás 12.290,976.855, rendkívüli kiadás pedig 4.703.000.050 korona. A személyi kiadásokra esik 8.122,285.812, a dologi kiadásokra pedig 8,871.691.093 korona. Az állami kiadások tehát 1924-ben 2.377,053.734 koronával kevesebbet tesznek ki, mint 1923- ban. Meg kel! azonban jegyezni, hogy az 1923. évi költségvetés a kiadások összesítésében nem mutatta ki a szükség-segélyeket, míg az 1924. évi költségvetési javaslat ezeket 1.500,000.000 koronában állapítja meg, úgy hogy a kiadások csökkenése az előző évvel szemben 3.877,000.000 koronára rúg.

Az állami bevételek az 1924. évben 16-391,293.591 koronára rúgnak. Ebből a rendes bevétel 15.987,448.058, a rendkívüli bevétel pedig 403,845,-523 korona. A deficit tehát 602683.314 korona. A rendes költségvetésben tehát 3.696,471.213 korona fölösleg, a rendkívüli költségvetésben ellenben 4 milliárd 299,154.527 korona hiány mutatkozik, ebből ered a 602,683.314 koronára rugó deficit. Az 1924. évi beruház! szükségletet a költségvetés 2.229,230,000 koronára preliminálja, A deficit az 1923. évvel szemben 44,043.535 koronával emelkedett.

A ‘költségvetés egyes fejezetei a következő bevételeket és kiadásokat tűrhetik fel:

I. fejezel Köztársasági elülök. Kiadás 3 millió korona.

II. fejezet. Elnök irodája. Személyzeti kiadás 6,085.598, tárgyi kiadás 7,589.120 (tavaly 11,193.238) korona.

III. fejezet. Nemzetgyűlés. Kiadás 37 millió 172.423 korona (3 millióval1 kevesebb, mint tavaly).

IV. fejezet. Legfelsőbb közigazgatási bíróság. Személyi kiadás 4,207.619 (tavaly 3,046.305), dologi kiadás 392.000 (tavaly 383 ezer) korona.

V. fejezet. Legfelsőbb számvevőség. Kiadás 3.934.425 korona (600.000 koronával több minit tavaly).

VI. fejezet. Állami hozzájárulások az önkormányzati testületek szám ára . Kiadá s 798 millió 257.000 korona (32,000.0000-val kevesebb, mint tavaly). A szloveniszkói megyéik részesedése nincs föltűnt elve. Ruszitnszkóra 3,755.000 korona esik.

VII. fejezet. Állami adósságok. Remdies kiadás- 1.788,940.378 korona. Ebből 596 millió

300.000 belföldi kölcsön törlesztés és 192 millió 640.378 korona belföldi kamat. Külföldi kölcsönök kamatai 103,313.746 korona.

VIII. fejezet. Nyugdíjilletmények és ellátmányok. Kiadás 610,050.360 korona, ebből 27,662.213 ruszinszkói nyugdíj. A szlovensz- kól és ruszinszkói elbocsátott köztisztviselők céljaira a költségvetés semmit sem vesz fel.

IX. fejezet. A minisztertanács elnöksége, összes kiadás 157,496.892 (tavaly 516,471.270) korona, bevétel 153,102.750 (tavaly 529 millió 430.747) korona.

X. fejezet. Külügyminisztérium. Személyi kiadás 8-261.008, dologi kiadás 32,562.000 'korona. Ebből propaganda 5 millió, békeszerződések végrehajtása 10 millió. A külképviselet kiadásai 46,440.153 korona, ebből 1.9 millió sajtó propaganda.

XI. fejezet. Hadügyminisztérium. Személyi kiadás 985,740.930 (tavaly 1.693 millió 760.078) korona, dologi kiadás 2.299.973.630 (tavaly 2.475,130.232) korona. Bevétel 172 millió 519.500 korona.

XII. fejezet. Belügyminisztérium:. Kiadás 599,750.432, bevétel 7,201.260.

XIII. fejezet. Iskolaügyi minisztérium. Kiadás S45,921.810, bevétel 14,193.878.

XIV. fejezet. Pénzügyminisztérium. Kiadás 1.641,080.782. bevétel 9.077,840.040.

XV. fejezet. Kereskedelemügyi minisztérium. Kiadás 38,712.753, bevétel 48,989.100.

XVI. fejezet. Postaügyi minisztérium. Kiadás 853,292.770, bevétel 1.089,313.000.

XVII. fejezet. Vaiswtügyi minisztérium. Kiadás 4.174,517.870, bevétel 4.603.237.530.

XVIII. fejezet. Földmivelésügyi minisztérium. Kiadás 655,366.342, bevétel 526,476.371.

XIX. fejezet. Igazságügyminiisztérium. Kiadás 279,831.952, bevétel 21,214.733.

XX. fejezet. Közmuníkaügyi minisztérium. Kiadás: 739,024.793, bevétel 492,541.267.

XXI. fejezet. Népjóléti minisztérium. Kiadás: 786,962.927, bevétel 8,700.300.

XXII. fejezet. Közélelmezési minisztérium. Kiadás 18,764.334, bevétek 240,000.

XXIII. fejezet. Közegészségügyi mínfisz- térluim. Kiadás: 159,142.893, bevétel: 56 millió 166.320.

XXIV. fejezet. Uniifikációs minisztérium. Kiadás: 1,844.068, bevétel': nincs.

XXV. fejezet. Gseh-szlovák állampolgárok repatriálás! költségeinek számfejtése. Kiadás: 110.000.000, bevétel: nincs.

Lemondott a magyar liaislöiüstliisifer?

Összeült a nemzetgyűlés — Az elnök a Ház újból való elnapolását indítványozza

Lengyelország külpolitikája nem változott

Varsó, október 30. A kormánypárti sajtó örömmel üdvözli a hivatalát elfoglaló Dmovsky külügyminisztert, Korianty miniszterelnökhelyet- test és a rekonstruált kormány uj tagjait s az uj kormánytól várja a belső rend helyreállítását és az ország pénzügyi helyzetének rendezését. A kormánypárti sajtó felszólítja az ellenzék híveit, hogy ne akadályozzák meg ezt a fontos munkát. A lengyel hivatalos távirati ügynökség, kommünikéje a rekonstrukcióban a kormány presztízsének megerősödését látja és biztosítékát annak, hogy a függőben levő problémákat a legjobban fogják megoldani. Az eddigi külügyminiszter, Seyda dr. megmaradása a külügyminisztérium alállamdíkári állásában azt jelenti, hogy a lengyel külpolitika eddigi iránya semmiben sem változott meg.

Az ellenzéki sajtó kedvezőtlenül fogadja az uj kormányt, melyben a nemzeti demokrácia megerősödését látja.

Seyda kihallgatáson fogadta Kopp szovjetde- legátust, kivel a rigai békeszerződés végrehajtása ügyében tárgyalt.

Varsó, október 30. A pénzügyi és ipari körök képviselői elhatározták, hogy támogatni fogják a pénzügyminiszter ama programját, hogy a valuta- reformot azonnal végrehajtja, uj jegykibocsátó intézetet létesít és az adókat valorizálni fogja. — A kormányhoz közelálló Gazeta Warsawska jelentése szerint a kormány a felsősziléziai nagyiparosoktól vagyonadójuk számlájára ötvenmillió aranyfrank előleget kapott. A kormánynak sikerült a bányatulajdonosokat rávenni arra, hogy a szénadót többé ne papirmárkában, hanem természetbeni szállításokkal fizessék.

Rövid táviratok

A svéd kormány jóváhagyta a Finnországnak nyújtandó tízmilliós svéd korona összegű kölcsönt.

Hicks, angol egészségügyi miniszter Canter- buryban tartott beszédében kijelentette, hogy az angol kormány újabb 50 millió font sterlinget hajlandó a munkanélküliség enyhítésére folyósítani. A mostani kormányt addig nem lehet mással helyettesíteni, mig a munkanélküliség kérdései meg nem oldotta.

Budapest, október 30.

(Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés ma, tizenötnapos szünetelés után, összeült. A Házat, mint ismeretes, a szociáldemokrata párt hivatta össze a lakásrendelet ügyében, ami a többi ellenzéki pártot kínosan érintette. így a nemzetgyűlés összehívását kérő Ívről többen, köztük Rassay Károly is, töröltették nevüket. A liberális ellenzék paktumszegéssel vádolja a szociáldemokratákat, mert a drágasági bizottság pénteki ülése után a polgári ellenzéknek azt a fölfogását, hogy a Házat nem szükséges összehívni, a szociáldemokraták is elfogadták, pártjuk végrehajtó bizottsága azonban dezavuálta és arra utasította őket, hogy kérjék a Ház összehívását.

As illés

Ilyen előzmények után ült össze ma fél il órakor a nemzetgyűlés. A kormánypárt részéről föltűnő sokan jelentek meg az ülésen, amelynek külső képe az izgalmas ülésekre emlékeztet. A szociáldemokrata és fajvédő képviselők közül senki sem hiányzik és a többi ellenzékiek is csaknem kivétel nélkül jelen vannak.

Farkas István szociáldemokrata pártja eljárását azzal okolta meg, hogy a készülő lakbérrendelet még a mai szociális helyzetet is sulyosbbitja. Éles közbeszólások közepette bírálta a rendeletet és követelte, hogy a kormány nyújtson be javaslatot a telekér tékadó - ról. A szocialisták és a szélső baloldal részéről számos közbeszólás hangzott el akkor, amikor Farkas kifejtette, hogy a rendelet megjelent, mielőtt az építkezések megindultak volna. A szónok szerint Magyarország a siberek menyországa, itt pénzért mindent, még lakást is lehet kapni. (Heves ellenzések a jobboldalon.) Majd azt hangoztatta, hogy a munkanélküliség növekedőben van, amit

| azzal is igazol, hogy a szakszervezetek leg- I utóbb tizennégyezer munkásnak osztottak ki i munkanélküli segélyt. Ezen a héten a vasiparban mutatkozik leginkább ,a munkanélküliség. Kijelentette, hogy a lakásrendelet leginkább a kislakások bérlőit sújtja. Indítványt terjesztett be, hogy a lakásrendelet érvénybelépésének idejét május elsejéig halasz- szák el.

Vass József népjóléti miniszter: Sajnálja, hogy a lakáskérdésből politikai kérdést csináltak. Az általános gazdasági viszony vázolásával támogatja azt a fölfogását hogy a lakásrendeletre szükség van. A lakbéreket lehetetlen törvényhozási utón megállapítani. A bérlők ma jóformán ingyen laknak. Hogy jön a háztulajdonos ehhez. (Nagy zaj minden oldalon.)

Elnök : Napirendi javaslatot tesz, hogy a Házat bizonytalan időre napolják el.

Szilágyi Lajos (pártorikivüli): Ellenzi az elnök javaslatát, mert a kormánynak nem szabad folytonos elnapolással dolgoznia. Bethlennek mindig csöndre van szüksége, egyszer a karlisták, másszor a szocialisták, majd a fajvédők ellen, most pedig a kölcsön miatt. Ehhez segédkezet nyújtani nem lehet. Majd azt hangoztatta, hogy a magyar társadalomnak össze kell fognia a szocialisták ellen. (Zajos helyeslés a fajvédőknél.)

Nagy Emil lemondott?

Szilágyi Lajos beszédében a kormány pénzügyi politikáját bírálta és ekkor Nagy Emil igazságügyminiszter helyeslőén bólintott. Erre valaki megjegyezte, hogy nem helyes, ha az egyik miniszter a másik ellen Izgat. Nagy Emil e kijelentés után fölugrott helyéről és kisietett az ülésteremből. A folyosón elterjedt a híre annak, hogy Nagy Emi! megírta lemondó levelét és azt átadta a miniszterelnöknek. Bizonyosat egyelőre senki j sem tud.

A szerbek és románok

egymás között

Belgrád, olkíóber 30.

(Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Az utóbbi Időiben egyre gyakrabban hallatszanak hangok a jugoszláviai románság részéről. A jugoszláviai, románság parlamenti képviselői ismételtem is szó vétett ék már a szkupstimában ezeket a panaszokat és döntő érv gyanánt ama hivatkoztok, hogy egy szövetségi viszonyban levő ország a másik szövetségesének' testvéreit nem részesítheti kevesebb jogokban, mint a saját fajfáj abeli polgárokat.

Jugoszl áviai 11 mutatá fsunknak alkalma volt beszélgetni .Jiamiu János dr. szkupstinai képviselővel, a jugoszláviai román pánt vezérével, aki így jellemezte a román kisebbség helyzetét:

— Bizony, a jugoszláviai román kisebbségnek sem megy úgy, minit ökogyam azt a két szomszéd állam szövetségi viszonyából követPveizitetoi lehetne. Talán egyik legsúlyosabb sérelme a jugoszláviai romád kisebbségnek az iskolaügy. A jugoszláv alkotmány ugyanis csak állami oktatást ismer és az állami ma túlságosam erélyesen kezeli a közoktatás 'ügyét, olyannyira, hogy a románságot népi létében veszélyezteti. A román iLskoták- ba szerb, sőt orosz tani tokát neveztek ki. akiknek legtöbbje egyáltalában nemi tud románul. A több mint százezer főnyi román kisebbséginek egyetlen középiskolája sincs, noha ugyanakikor a vajdasági németségnek, sőt a magyarságnak is vannak még középiskolái. Nagyon súlyos kérdés a tankönyvhiány iis, mert a szerb hatóságok, nem engednek külföldről, így Romániából sem tankönyveket behozni. Csak olyan tankönyveket engednek meg, amelyeket a minisztérium jóváhagyott és amelyeket itt nyomnak belföldöm, minthogy azonban ilyen tankönyv nincsen, most sok román iskola ABC nélkül van. Még tetézi a kisebbségi oktatás általános baját, hogy a kisebbségi diákok nemi kapnak útlevelet külföldre, hogy ott folytathassák tanulmány alkat. Súlyos sérelmek ezek, de még nagyobbak érték a románságot az agrrárreform körül, mert a többi kisebbségeikkel együtt ő iis egyszerűen kimaradt az agrárreform kedvezményeiből, ellenben a hátrányait korlátlanul élvezhette; a romám egyházi földeket is elívette a földbirtokreform, amelyet az energikus naciomalíizáilásí irányzat jegyében hajtottak végre. A sérelmek tárgyában általános és állandó a román kisebbség küldőttségjáráSa Belgrádira, úgyszólván eredmény nélkül.

A bánsági ha tár menti németek, akiket át akarnak csatolni Romániához, hevesem tiltakoznak a terv ellen és hallani sem akarnak arról, hogy Romániához tartozzanak. Módos romániai községből legutóbb egy küldöttség kereste föl Nincsics külügyminisztert, akit arra kérték az ottani szerb lakosság nevében, hogy a községet a román kormánnyal folytatott tárgyalások alapján Zsombolya községért mielőbb cserélje ki Romániával. A küldöttség hangiSülyozta, hogy Zsombolyán túlnyomó részben németek Iáknak, mig Módos számottevő központja a bánsági szerbségnek és fontos csomópont a temesvári vonalon. Nincsics külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a kormány a jugoszláviai németek kívánságára elhalasztotta a döntést ebben a kérdésben, űrért a németek, különösen Zsombolya lakossága, tiltakoztak a Romániához való átcsatolás ellen. A németeknek tett ígéret miatt a kormány egyelőre nem tehet eleget a módosa ak kívánságának, annál kevésbbé, miért a kormány ennek a kérdésnek rendezését alkalmasabb időre halasztotta el. Péchy-Korváth Rezső.