Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-30 / 246. (399.) szám
Kedd, október 30. 9 lifiBIIBB Elmozditották a szász kormányt Drezda, október 29. Oíbrich százados ma délelőtt tizenkét és egy óra között a Szászországba kinevezett birodalmi kormány megbízásából fölkereste Zeigner dr. miniszterelnököt és a kormány többi - tagjait és megbízólevelének fölmutatása után közölte velük, hogy a birodalmi kormány elmozdította őket állásukból. A kormány tagjai Olb- rich kijelentését tudomásul vették. Izmet pasa miniszterelnökjelölt Angora, október 29. (Havas.) A nemzet- gyűlés elfogadta a kormány lemondását. Azt hiszik, Izmet pasa el fogja fogadni a minlSz- ter elnökséget. A görög katonai zendülés likvidálása Atén, október 29. (Havas.) A lázadók felett egy rendkívüli haditörvényszék fog ítélkezni. Belgrád, október 29. (A. R.) A görög határon a huszonnégy órára elrendelt határ zárlatot megszüntették. Zirasz ezredes, a görög zendülők egyik vezére, tizenkét lázadó tiszttársával jugoszláv területre menekült és táv- inatbam arra kérte a jugoszláv királyt, hogy az SHS-kiirályság területéin menedékjogot adjon nekik. Görögország és a kisantant Prága, október 29. Politis, a Venizelosz-kormány volt külügyi minisztere nyilatkozatot adott a Lidové Novinynek Görögországnak a kisantianttal szemben elfoglalt álláspontjáról. Politis célszerűbbnek tartaná, ha a kisantant kebelében, a szinajai konferencián fölmerült tervnek megfelelően, két uj csoport alakulna: egy északi és egy déli. Ezek a csoportok saját céljaikat követnék és a kisantanttal csak a közös cél kötné őket össze: a békeszerződések biztosítása. — A déli csoport tagjai Jugoszlávián kívül Albánia és Görögország lennének. Politis befejezésül megjegyzi, hogy egyszer csak elérkezik az az idő, amikor a kis- antantba bevonhatják Magyarországot és Bulgáriát is. De ez az idő nagyon messze van még... A magyar kisgazdapárt tiltakozása Beregszász lefokozása ellen Beregszász, október 29. (Saját tudósítónktól.) Csütörtök délután tartotta meg Beregszász város uj képviselő- etstülete első közgyűlését. Napirend előtt a magyar kisgazdapárt nevében Bakó Gábor dr. a következő deklarációt olvasta föl: — A cseh-szlovák köztársaság kormányának 1923 augusztus 7. napján kelt 171. sz. rendelet© Beregszász rendezett tanácsú várost, mely mint ilyen egy félszázadot meghaladó dicső múltra büszkén tekint vissza, nagyközséggé degradálja, kegyesen meghagyván neki azt a jogot, hogy magát ezentúl is városnak nevezheti. — A cseh-szlovák köztársaság kormányának ez a rendelkezése ellentétben van egyrészt az 1886. évi XXII. törvénycikkel, másrészt a cseh-szlovák köztársaság alkotmányokiratának hatályban levő rendelkezéseivel. — Mert míg egyrészt az 1886. évi XXII. törvénycikk 157. és 158. szakaszainak értelmében a városoknak községekké való átalakulása meghatározott föltételekhez van kötve, amely föltételek Beregszász várost illetően egyáltalában nem forognak fönn; addig a cseh-szlovák köztársaság alkotmányokirata első főrészének 4. szakasza a helyi köz- igazgatás intézését ezen a területen Ruszn- szkó tartománygy ülés ének (szojm) a hatáskörébe utalja, mikor félre nem érthetően azt rendeli, íhogy „Kárpáíoroszország tartomány gyűlése nyelvi, oktatási, vallási ügyekben, a helyi közigazgatás ügyeiben és a cseh-szlovák köztársaság törvényei által reá átruházott egyéb ügyekben való törvényeket illető határozathozatalra van hivatva.*4 — Világos tehát, hogy a hivatkozott kormányrendelet az 1886. évi XXII. törvénycikknek hatályban levő 157. és 158. szakaszaival és az alkotmányokirattal ellentétbe helyezkedve önkényesen az erő abszolút jogán fosztotta meg Beregszász rendezett tanácsú várost városi mivoltától, városi autonómiájától. Ezután bejelentette, hogy pártja, amely minden kérdést, az autonómia szempontjából néz, tiltakozik a degradálás ellen, mert ezzel tartozik Beregszász őslakosságának, noha előre tudja, hogy ez a tiltakozás éppen úgy, mint a köztársaság öt éves fönnállása óta számtalanszor elhangzott egyéb tiltakozás, most is csupán lvi jelentőséggel fog bírni, majd igy folytatta: — Beregszász nagyközség képviselőtestületében mindezek ellenére részt veszünk, városunk közigazgatásának minden reánk tartozó ügyeiben önzetlenül eljárunk, mert ezzel tartozunk városunk' őslakosságának, valarmul a város gazdasági, kulturális és szociális ügyeinek egyaránt. Tiltakozásunk egy kedves sírnál elhangzó figyelmeztető szó legyen a város minden őslakosához: egyszer megszerzett jogainkból önként — még hallgatólag sem — nem szabad semmit sem föladni, mert az erőszakkal elvett jogok igen, de az az önként feladott jogok többé vissza nem szerezhetők. Azután a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy az őslakosságot állandóan és tendenciózusan irredentizmussal és a negáció politikájával vádolják. Végül határozati jár vaslatot terjesztett be, hogy a képviselőtestület a 171—923. számú kormányrendelet amaz intézkedés ellen, mellyel Beregszász várost nagyközséggé degradálta, a legerélyesebben tiltakozzék és fölirattal forduljon a kormányhoz, hogy a rendelet 25. szakaszának hatályon kívül helyezésével Beregszász rendezett tanácsát legsürgősebben visszaállítsák. Ezt a kérdést a legközelebbi képviselőtestületi ülésen fogják letárgyalni. Ezután megejtették a bizottsági választásokat Vidám epizódok a briinni magyar diákok életéből A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Prága, október 30. Két évig voltam ebben a kis főváros- imitációban, ahol az embernek a gyárké- inényfüsttől egy nap alatt piszkos lesz a gallérja és nem vált senkisem gallért ahol a szép, nagy kávéháziakba mindenki magával hozza a zsemlét és magával viszi a borravalót, ahol a rendőrök unatkoznak, a betörők nyárspolgárok és a német egyetem hatvan százaléka nem tud németül. Ilyenkor ősszel jönnek a diákok. A villanyos tömve van; nagy nehezen begyömöszölöm magamat. Egy csomó ember áll körülöttem. Érdekel, hogy ki nyomja a jobb oldalbordámat s ezért „stichpróbát** csinálok. Hosszas keresés után megtalálom a jobb oldalbordámat nyomó ur egyik lábát é's rálépek. Az ur elikáromkodja magát — magyarul. Az arcom fölragyog. Egy brünni villamosban a magyar káromkodás úgy hangzik, mint a zene. — Maga is most jött kolléga ur? — mondom derülten. — Igen. Van már lakása? Ha két diák összetalálkozik, akkor az első kérdés: — Van már lakása? ÍA' legnagyobb gond persze a lakáskeresés. A’ lakásokat — a háziasszonyok természete szerint — báróim csoportba kell osztani. A háziasszonyoknak három fajtája van: 1, akik a lakáspénz lealkudásánál gorombás- kodnak, 2. akik sírnak, 3. akik hol gorom- báskednak, Ihol sírnak. Ha a háziasszony goromba, akkor a lakó előzékeny. A goromba háziasszony ugyanis mindig jószívű. Ha a háziasszony sir, akkor a lakó goromba, mert egy háziasszony mindig számításból sir. A harmadik eset a legnehezebb. Ilyenkor az egyik lakó előzékeny, a másik goromba. Ezek után menjünk el a technikára Rengeteg diák tolong az épület előtt. Messziről lerí mindenkiről a nemzetiség. A hallgatóság három elemből áll: németekből, magyarokból és oroszokból. Mindegyiknek meg van a maga jellege. A németek nem adnak semmit a megjelenésükre, pénzükét evésre költik. A magyarok elegánsak, de nem esznek. Az oroszok se nem esznek, se nem elegánsak. Leülök a technika előtt egy padra. Csupa magyar. Hallgatózom. Magyarul beszélnek. Jó diáktempóban és a végén természetesen kilyukad: — Adjon ötven koronát kölcsön! Menekülök. Elmegyek a technika büfféjébe. A büffémamának szelíd kék szemei és jó sonkászsemlyéi vannak. Mindenkit mérnök úriak szólít. Ha oly elragadóan hangzik ez a kis előleg a távol jövő zenéjéből: ki veszi olyankor rossz néven, hogy ezt a címet külön fölszámítja a sonkászsemlye árába? Fölmegyek a negyedik emeletre, meglátogatni a technika egyik kimgasló személyét, Balázst, aki nem kevesebb, mint az egyetem rájzoló- geometriai tanszékének szolgája. Balázs fogalom. Évente ezerötszáz embernek a nevét tudja kívülről és mind az ezerötszázat megismeri: elölről a nyakkendőjén és hátulról a nadrágja vasalásán, Balázs mindent tud és mindent lát. Balázs mindenkiről tudja, hogy hol lakik, hová jár és mennyi a pénze. Balázs mindenről tud föl'világositást adni, mindent el tud intézni, mindont be tud bizonyítani és mindenkivel jóban van. Balázs meg tudja egy rajzról állapítani, hogy jó-e, vagy rossz, meg tudja elsőévesről mondani, hogy lesz-e belőle negyedéves és megjósolja bárkinek, hogy mennyi ideig fogják a technikusok tövises pályáját koptatni (ilyenkor nem spórol az évekkel). Megéhezem. Ha Brünnben egy magyar megéhezik, akkor a Makba megy. A Makban az emberek magyarul beszélnek és paprikás ételeket esznek. Története a következő. A Makót őSbink fedezték fel, akik Öt évvel ezelőtt vonultak be Brünnbe a Vlára-szoroson buzogány nélkül Hogy miért választották éppen a Makot? A szájhagyomány szerint azéirt, mert a „Mak“ név magyarosan, a menü pedig olcsón hangzik. És őseink teljes munkát végeztek. Amikor fölhangzott Mák néni éttermében a magyarok csatazaja, akkor gyáván kivonultak onnan a régi abonánsok s ma a gulyást nem gombócokkal,, hanem paprikával és galuskával tálalják föl Mák néni leányai. Eme négy fal között játszódik le a magyar diákok nemzeti élete, itt adják el a könyveket és a rajzokat, itt beszélik meg a lovaglás ügyeket és itt Ígérnek pofonokat távollevő személyeknek. A teljesség kedvéért szólnom kell mélg a brütrni nőkről Télen hemzseg tőlük a főtéri korzó. Ilyenkor nem látni belőlük egyebet, mint a bunda és a kalap között két csintalan, mosolygó, perzselő és igélző szemet. Amikor zöMölni kezd a glacis és amikor kinyitják a kávéházat, akkoT mindenki tudja, hogy most tavasz van és a glacisra kell átterri a had- szinteret. Itt aztán már többet látni belőlük. Kis iskoláslányok rövid szoknyában, fiatal irodai tündérek, korukhoz mért blazirt mosollyal, neveltjeikkel játszó bon ne ok, csábítóan mosolygó fiatal asszonyok, korrekt píl- lantásu mamák, tipegő öreg nénik: mind együtt vannak. Aztán eljön a kirándulások ideje. Az ember elveszti az eszét, 'ha csak rápillant egy olyan brünni-szabásu dirndlire, mely színes harisnyákban folytatódik és lakkcipö'kben végződik. Brünn városának lányai igézőén Ízléstelenek. A dirndli alatt zonban nagyon jó és bő szivet hrdanak. Ha megszólítod őket. nem utasítanak vissza, ha szerelemről beszélsz, sírnak; ha pedig egyáltalán nem beszélsz, ők mulattatnak. Amikor pedig elmész, levágnak hajad legjavából egy nagy csomót s te kénytelen vagy rajuk gondolni minden reggeli fésülködésnél, ha odaérsz, ahol egy pár szemtelen hajszál lefésülettenül mered az égnek. Vinter János. Mussolini tagadja a népszövetség illetékességét Róma, okóber 29. Mussolini a íaseiisták győzelmének egyéves évfordulója alkalmával rendezett ünnepségeiken nagy beszédlet mondott, melyben kiemelte azt, hogy beváltotta minden ígéretét; megerősiette a monarchiát, emelte az egyház jelentőségét és biztosította a hadisereg tekintélyét. A fascizmus megtartotta a parlament intézményét és nem adott ki kivételes törvényt. Olaszország 1860 óta először valósította meg teljes autonómiáját, mert tagadja a népszövetség illetékességét. A fascista kormány nem egy évig fog élni, mint azt a munkásság rossz vezető1! megjósolták, hanem hatvan évig, mert a fascizmus a nemzet újjászületését jelenti. Gremonábam naigy pompával ünnepelték meg a fascizmus diadalának évfordulóját. A hatóságok képviselői előtt bárminőézer fascista tartott dásznuenetet. — A lombardiai újságírók egyesületet Mussolini tüszteHeére nagy ünnepségét rendezett. — Az olasz kormány .miunkásrendjelet alapított. A rendijeinek két osztálya van. Az elsőosztályu kitüntetést oly munkások kapják, kik ötven évig egyhuzamban ugyanabban az üzemben dolgoztak, mig a másodi kiosztályu rendjdtliel oly munkásokat tüntetnek ki, 'kik huszonöt évig dolgoztak ugyanabban az üzemiben. MAP1—IREK Elsejéig az előfizetést v. meg kell újítanom :: — (A prágai meteorologiai intézet idöjós- lása október 30-ára:) A szép őszi időjárás tovább tart. * — (Kedden nem fogadnak a miniszterek.) Hivatalosan köz tik: A kormány tagjai kedden, okóbeír 30-án nem fogaidnak. — (Október 28. Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A köztársaság ötéves fen- úillásámak évfordulóját Pozsonyban is megünnepelte a cseh-szlovák közönség. Este zenés takarodó volt. A színház előtti téren Okánilk polgármester tartott beszédet. Este a színházban díszelőadást tartottak. Vasárnap reggel zenés ébresztő volt. A színház erkélyén a katomaizenekar hangversenyt adott.' — (A pozsonyi Mária Terézia szobor helyére szabadságszobrot terveznek.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Tegnap hozta nyilvánosságra a konmánysajtó, hogy a lerombolt Mária Terézia szobor helyére a szabadság szobrát fogják fölállítani. Eleinte az volt a terv, hogy Masaryk elnök lovas szobrát helyezik el az épen maradt máirványtalapzaton. Ettől azonban későibb eláilottak, mert nehezen lehetnie. Masaryk elnököt, a pacafis iát, mint katonát elképzelni. A szabadságszobor egy cseh és égj7' szlovák katonát fog jelképezni. Felállítása egyelőre csak — terv, mert a szobor belekerül vagy fé Imiit ló cseh koronába. — (A budapesti cseh-szlovák követség október 28-»iki ünnepe.) Az MTI. jelenti Budia‘- pestről: A budapesti cseh-szlovák követség a cseh-szlovák köztársaság fönnállásának ötödik éve alkalmából fogadást rendezett a Dunapalota-szállóban, amelyen megjelent Daruváry Gézöt külügyminiszter és a Budapesten akkreditált diplomáciai kar tagjai is. — (Foch marsall cseh-szlovák ezredtulajdonos.) A nemzet védelmi minisztérium rendeleti közlönye csak most közli Masaryk köztársasági elnöknek Udrzal nemzetvédelmi miniszterhez intézett és május 22-én kelt kéziratát, amellyel az elnök a 21. számú gyalogezrednek a „21. számú Foch marsai gyalogezred** elnevezést adta. ! — (Tisza halálának évfordulóján műsorváltozás lesz a Nemzeti Színházban.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A most folyó Shakespeare-cikius utolsó estéje a Nemzeti Színházban október harmincegyedikén A makrancos hölgy előadása lett volna. Miután azonban ez a nap Tisza István gróf halálának évfordulója, a kultuszminisztérium utasította a Nemzeti Szinház igazgatóságát, hogy a színház műsorán ezen az estén ne vígjáték, hanem magyar tárgyú dráma szerepeljen.' Ehhez képest október harmincegyedikére Harsány! Kálmán Ellák cimü történelmi tragédiáját tűzték műsorra, az előadás előtt pedig a Nemzeti Szinház egy művésze verset fog szavalni. Shakespeare Makrancos hölgy cimü vigjátékának eflőádását a szinház november harmadikára halasztotta. — (Miért fogadták Londonban Masa- rykot rezerváltan?) Scotus Viator a Lidové ' Novirny hasábjain Masaryk külföldi utjával foglalkozik. Megállapítja, hogy a köztársasági elnököt egészen másként fogadták Lón-. donban, mint Párisiban, mert Franciaorszá-1 got sokkal régibb és erősebb szálak fűzik Cseh-SzLovákiáboz, azonkívül pedig Francia- ország Cseh-Szlovákiával katonai egyezményt akar kötni, mig Londonban azt kíván-, ják, hogy megmaradjon a Masaryk és Benies által képviselt pacifista irány. Seton Watson a londoni fogadtatást rezerváltnak mondja és a ruhrvidéki eseményekkel magyarázza. Szerinte Anglia úgy viselkedett, mint az az ember, aki egy nagyon tisztelt barátját betegséggel és félelemmel telt házában fogadja. Október 30 Kedd
