Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-30 / 246. (399.) szám

4 ta a mmfeztieretaok, hogy gondoskodni keli a gazdatársadalom liite lszervezet cincik kiépí­téséről, a jegyiintézetnél hosszabb lejáratú váltó elhelyezésének lehetőségéről és a buza- valiutára szóló stabil kötvények elhelyezési lehe tőségié nek meg teremtéséről. A reálpolitika — Azzal is vádolnak, hogy határozat­lan és bizonytalan politikát folytatok és hogy sohasem lehet tudni, ki a barátom és ki az ellenségem. Egy évvel ezelőtt azt mondták, hogy fajvédők vagyunk és anti­szemita politikát csinálunk. Ma azt mond­ják, hogy zsidópolitikát folytatunk és a bankok szövetségeseivé szegődtünk. A magam részéről elejétől fogva azt mondot­tam, hogy az országot igenis lehet rekon­struálni, de vissza kell térni a nemzeti és keresztény alapra. Ezt az álláspontot kép­viselem ma és képviselni fogom a jövőben is. De mindig hirdettem, hogy ennek a poli­tikának reálpolitikának kell lennie, nem pedig érzelminek, még kevésbbé olyannak, amelyből csak egyesek akarnak előnyt szerezni. Ennek a politikának az a föladata, hogy minden percben, tekintet nélkül az ódiumra és a népszerűtlenségre, amelyet rövidlátó politikusok keltenek ellenünk, a közélet egyes eseményeit és jelenségeit fi­gyelemmel kisérje. Mindent meg kell tenni a nemzet érdekében, amit meg lehet tenni. Ez az a reálpolitika, amelyet követtem és követni is fogok. Ez nagy cél. Természe­tes, ha a cél mindig ugyanaz is marad, az eszközök aszerint változnak, ahogy azt a körülmények szükségessé teszik. Ami egy évvel ezelőtt jó volt, az nem lehet jó ma, ami ma szükséges, az egy esztendővel ez­előtt fölfordulást idézhetett volna elő. Nem akarom az állatorvosi kart megsérteni, de vannak politikai baromorvosok, akik egy­forma receptet találnak mindenféle beteg­ségre. Ezekhez nem kívánok alkalmaz* kodni. Tovább megyek a magam utján és ha kell, a népszerűtlenséget is vállalom, de mindig az ország érdekében. Ebben az or­szágban a rombolás ideje véget ért, most építeni kell a romokból. — Mindent összefoglalva, az ország három esztendő alatt nagy utat tett meg a konszolidáció felé. Ez volt az alapfeltétele annak, hogy aktív külpolitikát folytathas­sunk. Az épitőmunkában nekünk, magya­roknak mestert adott a történelem Széche­nyi István gróf személyében, aki építő mun­kára buzdított akkor, amikor az egész tár­sadalom romokban hevert. Országunkban véget ért a rombolás ideje, követnünk kell Széchenyi példáját. (Perceikig tartó tomboló éljenzés és lelkesedés.) Vass József népjóléti minisztieir szólt! föl ezután. Kifejtette, hogy a népek élete csak aíkkor élet, ha belekapcsolódik más népek életébe. I parkodijunk egységesen dolgozni. Katolikus vagyok, — mondotta — de szeré­téiben egyetértek protestáns testvéreimmel is. Mindenki jöjjön zászlónk alá, aki az or­szágot újjáépíteni akarja. A népgyüllés után a városházán bankett volt, amelyen fölköszöntök hangzottak el a kormányzóra, a mkiiiszterelnökre és a kor­mány tagjaira. A miniszterelnök válaszában Balassagyarmat polgáraira ürítette poharát. A nemzetgyűlést összehívták A szociáldemokrata párt a lakásrendelet ügyében összehivatta a nemzetgyűlést. A kellő számú aláírással ellátott ivet szombaton délután nyújtották át Szcitovszky Bélának, a nemzetgyűlés elnökének, aki a Házat kedd délelőtt tizenegy órára hívta össze. Az ösz- szehivás okát az ülésen csak egy képviselő okolhatja meg. A fölszólalást napirendi vita fogja követni, amelyben négyen szólalhatnak föl. A szociáldemokrata párt lépése politikai körökben kínos feltűnést keltett, mert szom­baton reggel még úgy állott a helyzet, hogy a kormány és az ellenzék között a lakásren­delet ügyében létrejön a megegyezés és a szocialisták eltekintenek a Ház összehívásá­tól. A kormány — hir szerint — kedden újból el fogja napoltatni a Házat. A szocialisták ez­zel szemben együtt akarják tartani a nemzet­gyűlést és az általános drágaság kérdését szóba akarják hozni. Szilágyi Lajos, a Pár- tonkivüliek egyik vezére kijelentette, hogy az ülésen más fontos politikai, kérdések i.s napirendre kerülnek, ha az elnök erre mó­dot fog adni. Passzív rezisztenciában a háztulajdonosok? A lakók szövetsége a sajtóban hyilatko zatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy a lakók általában kielégítőnek tátják azt a la­kásrendeletet, amelyet a minisztertanács ál­lapított meg. A háztulajdonosok ezzel szemben arról beszélnek, hogy a lakásrendelet miatt, amelyik egyáltalán nem elégíti ki kívánsá­gaikat, passzív rezisztenciát kezdenek. A há­ziurak a lakások fölszabadulási idejének 1926 májusra való kitolását tartják sérelmesnek. Batthyány a legitimisták ellen Tegnap este avatták föl az újpesti füg­getlenségi otthont. Ez alkalommal Batthyány Tivadar gróf nagyobb beszédet mondott és hangoztatta, hogy Bethlen Genfben a viszo­nyok hatása altit ugyanolyan elveket vallott a nemzetiségi politikában, mint ő és elvba­rátai. Találkozott a miniszterelnökkel abban a felfogásban is, hogy a kisantanttal meg kell Prága, október 29. A német belpolitikát két nagyjelentőségű esemény dominálja: .a birodalmi kormánynak Bajorország és Szászorsizág kormányaihoz intézett ultimátuma. A birodalmi kormánynak a bajor kor­mányhoz intézett szóbeli jegyzékét, mely a bajor kivételes állapot megszüntetését és az alkotmányos állapot helyreállítását, tehát Kahr diktátornak eltávolítását követeli, va­sárnap nyújtották át Knilliinig bajor miniszter- elnöknek. A Münchenből érkező hírek sze­rint a birodalmi kormány jegyzéke kiélezte a két ország közötti helyzetet. Valamennyi bajor fórum azt a nézetet vallja, hogy ily megalázó követeléseket nem lehet elfogadni. A maii bajor miniszter tan ács előrelátha­tóan elutasító választ fóg adni a birodalmi kormány jegyzékére. A birodalmi kormánynak ia< szász kor­mányhoz intézett és egyhangúan elfogadott ultimátumát, mely lemondásra szólítja föl a szász kormányt, a szász kormány az állam- hivatal közlése szerint visszautasítja és ki­jelenti, hogy egyedül a szász országgyűlés kényszerítheti lemondásra ..az országos kor­mányt. A kormány tehát helyén marad és a szász országgyűlés döntésétől teszi függővé további magatartását. A birodalmi elnök fel­hatalmazta a birodalmi kancellárt, hogy a szász kormányt és szükség esetén egyes szász hatóságokat fosszon meg hivataluktól. A birodalmi kancellár Heinze nyugalma­zott minisztert máris kinevezte szász íőkormánybizíossá. Az uj kormánybiztos már át is vette hi­vatalát. Azonnal betiltotta a kommunista új­ságokat és felszólította Zeigner miniszerelnö- köt, hogy mondjon le. Zeignernek azt a szán­dékát, hogy magát az országgyűlésen meg­buktassa, meghiúsította Müiler tábornok, drezdai katonai parancsnoknak az az intéz­kedése, hogy az országygülés holnapi ülését betiltotta. Heinze egyébként a német nép­párt tagja. A forradalom előtt szász igazság- ügyminiszer volt és a forradalom után Feh- renbach kormányában helyettes kancellár. Cuno kabinetjében pedig igazságügyminisz­ter volt. A birodalmi kormánynak erélyes eljárá­sa nagy fölíháborodást idézett elő a berlini szociáldemokratáik között. Különösen a párt bal szárnya kardoskodik amellett, hogy a bi­rodalmi kormánynak előbb be kellett volna várnia a szász országgyűlés döntését. A párt minisztertagjai.t most vissza akarja hívni a birodalmi kormányból. A három szociál­demokrata miniszter: Schmiiidt helyettes kan­cellár, So’imann belügyminiszter és Rad- brucih igazságügyminiszter, akik a szász ul­timátum mellett szavaztak, pártjuk nyomá­sának engedve, kénytelenek lesznek kiválni a kormányból. Ilyen körülmények között a parlamenti körök számolnak a birodalmi gyűlés íöloszlatá- sával és az uj választások kiírásával. A rajnai szeparatistá.k Matlies elnöklete alatt megalakították a rajnai köztársaság kormányát. A kormánynak hat tagja van és Medizen a külügyminisztere. Guthartot a belga zóna főkormánybiztosává nevezték ki. A pénzügyminiszter a Petit Parisiennek úgy nyilatkozott, hogy a rajnai köztársaság csat­lakozik a latiin érmeunióhoz. A pénzegység egy milliárd márka helyett egy frank lesz, az uj valutát a földtulajdon és ,a rajnai vas­utak jelzáloga fogja fedezni. Noha a rajnai köztársaságot újabban Sondernhcimbcn, Kimben és Non slagén ben is proklamálták, a szeparatisták reményeit k fogja hűteni az egyezni. Á Habsburg problémát végleg tisz­tázandó kérdésnek tartja. A deklaráció ma­ga nem elég, törvénnyel kell véget vetni a le­gitimista mozgalmaknak. A nemzetnek szük­sége van a szomszédaival való baráti meg­egyezésre, a területi kiigazításokra és na­gyobb stílusban a Kossuth féle Dunakonfö- deráció gazdasági megoldására. A Bethlen kormányt mindeme feladatok elvégzésére nem tartja alkalmasnak. Drumond Budapesten A népszövetségnek Drummond főtitkár vezetése alatt álló delegációja ma Bukarest­ből Budapestre utazott. 1 angol kormánynak az az állásfoglalása, hogy a szeparatista bandákat (!) nem engedi be az angol zónába és semmiféle szepa­ratista kormányt nem ismer el. Az angol kormány utasította az angol zóna katonai és polgári hatóságait, hogy ily értelemben cselekedjenek, tekintet nélkül ar­ra, hogy a francia és belga hatóságok a füg­getlen rajnai és ptfalzi köztársaságot elisme­rik-e vagy nem. Az angol kormánynak nincs szándéka átengedni a kölni terület német vasutainak és hivatalainak ellenőrzését a francia-belga közigazgatásnak. Az angol la­poknak, főképpen a Times-nek a megszállott területről érkező jelentései szerint a belga kormány sem fogja elismerni a szeparatista kormányt. A Stinnes- és a Wolfí-esoport megegye­zik a franciákkal olyképpen, hogy a német nagyiparosok meg fogják fizetni .a szénadót is. ha ezt a terhet vállalataik elbírják. A bá­nyáknak hétfőre bejelentett üzembeszünteté­se tehát elmaradt. A német nagyiparosok, köztük Krupp, Stinuess Vögler és Rooth, va­lószínűen október 30-án Düsseldorfban ösz- szejömmek és aláírják a franciákkal az egyez­séget. • • - A •; A belső feszültség nem tud megnyugodni. A íreibergi véres összeütközésről ezt jelen­tik: A Freibergbe vezényelt Reichswehr- zászlóalj már kivonult a városból, ahol csu­pán egy erősebb őrséget hagyott vissza. A postaigazgatóság épületét, ahol négy főből álló őrség maradt, a tömeg vasárnap ostrom alá vette, mire az igazgatóság segítségért telefonált a laktanjmban lévő főőrséghez. A főőrség egy osztaga megszabadította a négy katonát szorongatott helyzetéből, midőn azonban autókra akartak szállni, hogy eltá­vozzanak a postaigazgatóság épülete elől, a tömegből a katonákra lőttek, mire a katona­ság fegyverét használta. A lövöldözések egész délután tartottak, a csatározások alatt gépfegyvert is alkalmaztak a katonaság ellen. A harcnak összesen huszonhárom ha­lott és harminc súlyos sebesült áldozata van. Düsseldorfban az üzletek kifosztása to­vább tart. A kisszámú rendőrség tehetetlen a fosztogatókkal szemben. A rendőrség egy osztagát a tömeg lövésekkel fogadta, öt rendőr megsebesült. Egy rendőrséget szállító teherautóba kézigránátot dobtak, amely két rendőrt súlyosan megsebesített. — A ham­burgi kikötőmunkások hétfőn munkába lép­tek. — A frankfurti fémmunkások szövetsége szintén elhatározta a sztrájk megszüntetését. Mai távirataink: Poincaré beszéde Paris, október 29. Poincaré á sampigny-i hadi emlékmű tegnapi leleplezésénél tartott beszéde elején polemizált a németeknek az­zal az állításával, hogy nem tudják a jóvá­tétel! szénszállításokat finanszírozni. Majd a szeparatista mozgalom megvitatására tért át s ezéket mondta: „Mindig tartózkodtunk at­tól, hogy beleavatkozzunk Németország bel­ső ügyeibe. Bármilyen legyen is Németor­szág jövő alkotmánya, sohasem fog eszünk­be jutni, hogy erőszakot kövessünk el a la­kosság lelkiismeretén. Nem gondolunk an- nektálásra, de nem fogunk lemondani arról, hogy tartós biztonsági garanciákat ne köve­tel jünk.“ Poincaré további fejtegetésében a szö­vetségesekhez fordult és ezeket mondotta: — Németország jóvátételt adósságát a jóvátételi bizottság lelkiismeretesen állapí­totta meg. A német birodalom fizetési képes­ségének megállapítása tehát teljesen vég­érvényes és a jóvátételi bizottság hozzájáru­lása nélkül meg nem változtatható. Francia- ország sokkal több megpróbáltatáson ment keresztül, semhogy beleegyezését adhassa a jóvátétel leszállításához. A bizottság minden döntése előtt lehetőséget nyújt Németor­szágnak, hogy kifogásait megtegye. Német­ország most ismét érintkezésbe lépett a bi­zottsággal, amely rövidesen meg fogja hall­gatni a német delegátusokat. Poincaré ezután az angol miniszterelnök plymouihi beszédére reflektált. Kijelentette, hogy osztja Baldwin abbeli nézetét, hogy a szövetségeseknek miinél előbb reiideznlök kell egymás között a jóvátétel kérdését és meg kell egyezniük a jóvátételi fizetések biz­tosításában. Ő is kívánatosnak tartja, hogy Amerika ne tartsa magát távol az európai politikától. Nem tudja elképzelni, hogy az összehívandó nemzetközi szakértői konferen­ciának milyen lesz az összetétele és a hatás­köre. Ha az angol kormány tényleg nem gondol a.rra, hogy Németország delegátusát a konferenciára meghivassa s ha neki is csak az az óhaja, hogy Amerika közreműködését megnyerje, iákkor könnyen megegyezhetnek olyképpen, hogy a jóvátételi konferencia fölkéri az amerikai kormányt egy amerikai szak­értő kinevezésére, aki a francia, angol, olasz és belga szakértőkkel együtt meg- % vizsgálná Németország fizetőképességét és kidolgozna egy tervezetet Német­ország pénzügyeinek rendezésére és a jóvátételi fizetések teljesítésére. — Franciaország nem egyezhetik bele abba, hogy a jóvátételi bizottságot megfosz- szák illetékességétől, vagy oly szervvel he­lyettesítsék, melyben Franciaország befolyá­sa csökkenne. Anglia Franciaország fizetési feltételei enyhítését követeli London, október 29. (Havas.) A kabinet a jövő hét elején ülést tart, amelyen foglal­kozni fog a francia-belga válasszal. Úgy hír­lik, hogy a britt kormány a francia feltételek bizonyos enyhítését fogja követelni. Amerikai kölcsön Németországnak ? New-York, október 29. Az amerikai la­pok föltűnő híreket közölnek egy Németor­szágnak folyósítandó nagy amerikai kölcsön­ről. Ismeretes, hogy Coolidge elnök komo­lyan mérlegeli azt a javaslatot, hogy Ameri­ka mezőgazdasági terményei fölöslegének Európába való eladását az amerikai kormány finanszírozza. Úgy látszik, hogy ezen alapul­nak azok a hírek, melyek a Németországnak nyújtandó nagy gabonahitelről szólanak. Caillaux Németország fölbomlásáról Valenciennes, október 29. Caillaux volt francia miniszterelnök Denainben tegap tar­tott beszédében kijelentette, hogy nem egyezne bele abba, hogy Franciaország a német jóvátételi fizetések teljesítésiétől el­essen és garanciák nélkül maradjon. Német­ország szétbomlásában nem lát semmi kü­lönöset, ha a bomlást az egyes szövetséges államok spontán elhatározása okozná. A déltiroli német képviselők tiltakozása Innsbruck, október 29. A lapok közük a dél- tiroli német képviselőknek tiltakozását ama ren­delet ellen, mely bevezeti a déltiroli népiskolák­ba az olasz tanítási nyelvet Az olasz kormány rendeete négyszáz német iskolának a halálát je­lenti. A rekonstruált lengyel kormány Varsó, október 29. Az elnök Korfautyt mindszterelnökhelyeütéssé, Dmowsiki Románt külügyminiszterré, Grabskit közoktatásügyi és Ghlapowskit földmiveiésügyi miniszterré nevezte ki. Varsó, október 29. A vasutassztrájkban a helyzet általában változatlan. A közleke­dést csuk korlátolt mértékben s a katonai vasutascsapatok segítségével bonyolítják le. — Lodizban tovább tartanak a tárgyalások a textilipari sztrájk likvidálásáról. A gyárosok százszázalékos béremelést ajánlottak föl, melyet a munkásság képviselői vissza utasí­tottak. Döntés még ma várható. — A dmn- brovai szénterületen a sztrájk véget ért. A bányászok 275 százalékos béremelést kap­tak. — A krakói szénterületen a sztrájk még tart. — A sztrájkhoz csatlakoztak a gyári és építőipari munkások, valamint a városi al­kalmazottak és a nyomdászok is. A városi közúti vasutak nem közlekedtek, az újságok nem jelentek meg. A posta-, táviró- és tele­fonszolgálatot önkéntesek 6s katonai táviró- csapatiok bonyolították le. Poincaré föltételei Az amerikai szakértőt a jóvátételi bizottság nevezze ki — Heinze szász kormánybiztos betiltotta a kommunista lapokat — A bajor minisztertanács visszautasítja Berlin ultimátumát — Anglia erélyes lépése a rajnai szepa­ratisták ellen — Belgium is frontot változtat? Kedd, október 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom