Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-27 / 244. (397.) szám

Szombat, október 27. JtáavJfacüw?,Tmm? KÖZfiUfASiQ A forgalmi adó Ruszinszkóban A ruszinszkói magyar kisgazdapárt a forgalmi adó leszállítását követeli — A pénz­ügyi főigazgatóság ankétja Ungvár, október 26. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszinszkói kisgazdákat és iöldmiveseket szá­mos sérelem érte a tuÍnagy forgalmi adó ré­vén. A törvény szerint ugyanis minden kis­gazdának forgalmi adókönyvet kellene ve­zetnie. De mivel a kisgazdáktól és föl-dmÍve­sektől nem lehetett kívánni azt, hogy köny­vet vezessenek, a pénzügyminisztérium meg­hízta a pénzügyi főigazgatóságot, hogy a for­galmi adót átalányban állapítsa meg. Ez az átalány az 1924-ik évre katasztrális holdan- Kint 23 korona volt, de nem vették tekintet­ben, vájjon a földterület szántó, rét, legelő, erdő, nádas, avagy terméketlen terület. A forgalmi adókulcs tehát a kisgazdákra rend­kívül sérelmes volt és ezért az érdekeltek a magyar kisgazdapárt utján ezerszámra ad­ták be felebbezéseiket a pénzügyi főigazgató­sághoz. Nyilvánvaló lett, hogy a 23 koronás for­galmi adó átalány csak akkor felelne meg a törvény szellemének, ha egy katasztrális hold föld évi jövedelme 2230 korona volna, aminek 1 százaléka 23 korona. Szakkörök megállapítása szerint azon­ban egy katasztrális hold évi hozadéka Ru- szinszkón 5—6 métermázsa, amelyből le kell számítani az egy métermázsa vetörnag- vat és így a forgalmi adóáltalány a legjobb esetben is csak 9 korona lehetne. A tömeges felebbezések hatása alatt a 23 koronás át­alányt a pénzügyminiszter 18 koronára szál­lította le, de még ez is elfogadhatatlan a gazdákra nézve. A felebbezések további sora arra indí­totta a pénzügyminisztériumot, hogy egy ezidén április 30-án kibocsátott rendeletével utasitsa az ungvári pénzügyi főigazgatóságot, hogy a forgalmiadó átalány irányelveit az 1922 évre újból megállapítsa. Evégböl a pénzügyi főigazgatóság ok­tóber 24-én ankétet hivott össze, amelyen a földül ívei ésügyi referátus a pénziigyigazgá- tóság megbízottai, továbbá a forgalmi adó­ügyek előadója és egy szakértő, végül az országos magyar kisgazdapárt részéről Ja- ross Cvula központi főtitkár vettek részt. A forgalmi adó előadója az általány adó­alapját úgy akarja megállapítani, hogy a szántóföld, rét. legelő sib. egv katasztrális holdjának átlagos tiszta jövedelmét venné alapul. Ez az átlagos tiszta iövedelem a ka­taszteri község valamennyi földjeinek, rétjei­nek és legelőiknek egy-°gv katasztrális hold­jára eső tiszta jövedelmének egybevetésé­ből adódnék és kötelező lenne mindazokra a gazdákra, akiknek saját, vagv bérelt föld­művelési talajának összege 1922-ben nem ha­ladta meg a száz katasztrális holdat, tekin­tet nélkül az egyes adózók egyéni tiszta ka­taszteri j ö vedel m é re. A pénzügy igazgatóság tervezete szerint ez a forgalmiadó átalány 10 koronát tett ki., de mivel a eazdák ezt is soka'ták. az ankét a következőkben állapodott meg: ha az 1 ka­tasztrális hold átlagos tiszta jövedelme 1 ko­rona. a forgalmiadé átalány 50 fillér, ha 2 korona az átalány 1 korona stb. Ezek sze­rint 3 korona után 1 korona 40 finér. 4 ko­rona után 1.80 korona., 5 korona után 2.30 ko­rona, 6 korona után 3 korona, 7 korona után 3.60 korona, 8 korona után 4.60 korona. 9 korona után 5.50 korona. 10 korona után 6.2l korona. 11 korona után 6.40 és végül 12 ko­rona után 7 korona a legmagasabb forgalmi adó átalány holdankint. Jaross Gyula, a kisgazdapárt főtitkára o megáIlapo.M.._.i! kapcsolatosan azt javasolta, hogy az 5 katasztrális holdon alul gazdál­kodó földtulajdonosokat mentesítsék a for­galmi adó fizetése alól mivel ezek nem érik el a 6000 korona jövedelmet, már pedig a 6000 koronán aluli jövedelmek a más foglal­kozásúaknál is adómentesek. Az ankét ezt a javaslatot nem fogadta el. Erre Jaross olyan módosítást ajánlott hogy ha a jobb földekre nézve el nem fogadják javaslatát, legalább a rossz földeken gazdálkodókat mentesítsék a forgalmi adó alól, Annál is inkább mert eze­ket a hadrkárok is erősen megviseltek. Az ankét olyan formában fogadta el a módosí­tást, hogy előteriesztést tesz róla a pénz­ügyminiszternek. Jaross föt’tkár az* is java­solta, hogy a 8—10 katsztráüs holdat fft’d- mivesek forgalmi adóját hárítsák' át az 50 holdon felül5 birtokosokra. Ezt a ja-vaslato* nem *fvradta el az ankét. Nagy elégedetlenségre ad okot a péuz­ügyigazgatóság az az intézkedése is, hogy a kerteket és a sző Hőket kivonja a forgalmi­adé átalányozása alól és így az átalány csak­is a szántókra, legelőkre és rétekre vonat­kozik. Ezzel szemben a kisgazdapárt meg­bízottja kimutatta, hogy Ruszinszkóban nin­csenek tulajdonképpeni kertek, mivel a kert­nek nevezett területek 90 százalékán csupán fü terem. A pénzügyigazgatóság ennélfogva úgy határozott, hogy erre nézve esetenkint külön bizonyítást fog kérni az adózó féltől. A gazdák nagy sérelemé az is ,hogy a pénzügyigazgatóság nem veszi figyelembe az ugart, mely majdnem minden községben a földek egy negyedrészét teszi. De a pénz­ügyigazgatóság ebben a kérdésben sem volt hajlandó engedményeket tenni. Az ankéten megvitatták a müfrágyakérdést is. A kiisgadapárt megbízottja a mütrágyaadó fejében műtrágya kiutalását 'kérje a föld-mí­vesek számára. Az ankét nem elégítette ki a gazdakörö­ket, mivel a forgalmiadé átalány leszállítása nincsen arányban a búza átlagos áresésével. A búza ára 1921 óta negyedévre csökkent, a forgalmiadó átalány tehát az uj tarifa sze­rint is túl magas. Az ankét határozatait jegyzőkönyvbe foglalták és jóváhagyás végett fölterjesztik a pénzügyminisztériumhoz. — A háború előtti járadékok beváltása. Ismételten jelentettük, hogy az államadóssá­gok prágai igazgatósága föl fogja hívni a há­ború előtti járadéktulajdonosokat, hogy a há­ború előtti járadékokból eredő igényeiket je­lentsék be a hivatalos megőrzőhelyen. A be­jelentés módja a járási és adóhivataloknál ki van függesztve. Az érdekelteknek figyelmé­be ajánljuk, hogy igényeiket már most jelent­sék be. mivel a kamatfizetés is a bejelentés sorrendjében fog történni. Eddig Csehország­ban 185, Morvaországban 66, Sziléziában 16 és Szlovenszkón meg Ruszinszkón 7 hivata­los megőrzőhelyet szólítottak föl az idevo­natkozó jegyzékek beterjesztésére. — A szénadó és a cukorárak. A Bohemia írja: A kormánynak az volt a szándéka, hogy a csökkent számadót a cukornál olyképpen hozza be, hogy a cukorárakat leszállítja és az óképpen megtakarított különbözeiét adó alakjában beszedje. De a kormány nem jut majd ebbe a helyzetbe, mert a cukorgyárak megdrágították a cukrot, mivel decemberre méterinázsánkint 10 koronával többet köve­telnek és eznkivül a cukor alapárát, nem úgy mint eddig, 430 koronába számítják a szállí­tási költségekkel együtt, ibanem anélkül. A szállítási költség, mely métermázsánkint 13 —28 koronát tesz ki, ezentúl a nagykereske­delemre hárul. A gyárak maguk csupán 5 koronát kitevő szállítási pótlékot engedélyez­nek. — A hatikiiivaal kimutatása. A pénz­ügyminisztérium bankhivatalának október 23-iki kimutatása szrint a zsirókövetelések 86.8 millióval 2325 millió koronára növeked­tek. A bankjegyforgalom körülbelül egyne­gyed m'lliárddal csökkent és a kimutatás napján 8707 millió koronát tett ki. A bank­jegyfedezet 2231 millió korona értékű deviza (97.5 millió koronával kevesebb, mint az elő­ző kimutatásban) és 1078 millió nemesfém­ből áll, (csökkenés 1,230.000 korona). Va­gyonadóban befizettek 24 millió koronát. Az eddigi befizetések elten a címen 3247 millió koronát tesznek ki. Az értékpapirleszámito- lás 6 millióval 12 millióra emelkedett, a lom- bard'kölcsönök pedig 8.8 millió koronára csökkentek. A lombard kamatláb 6.5—7 szá­zalék. — Cseh-szlovák sörstatisztika. Hivatalos sta­tisztikai kimutatás szerint Cseli-Szlovákia 591 sörgyárában 6,122.668 hektoliter sört gyártottak. Ennek a mennyiségnek 99.27 százalékát a bel­földön fogyasztották és csak 0.73 százaléka ke­rült kivitelre. Az általános söradó 1922-ben 168 347.096 koronát, az országos adó 61,868.460 koronát tett ki. A köztársaság egy-egy lakosára eszerint 44.7 liter sör esik a gyártásból és 16.91 korona a befizetett söradókból. Ugyanabban a ki­mutatásban a megadóztatott bor és szőlőmust mennyiségét 39-215 702 literben mutatják ki. A más gyümölcsből készült bor és musttermékeket 3.589.547 literrel, a limonádékat 13,407.038 literrel, ^7 ásványvizeket 8-305 231 literrel és a szikvizet 12.258 139 literrel mutatják ki. A bor- és szőlő­must általános szeszesitali adója 31,372 562 koro­nát, a más gyümölcsből készült bor és must adója 1,43*5 819 koronáin limonádé után 1.608 845 koro­nát az ásványvíz után 664.418 koronát és a szikviz után 980.651 koronát vettek be adóban + A „Barázda" tőkeemelése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A „Barázda" mező­gazdasági és kereskedelmi r.-t. október 20-án Köl'lő Ignác alispán elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésem alaptőkéjének tiz mil­lió kor.-ról 100 millió kor.-ra való felemelését határozta el. Ugyanakkor uj tagokul bevá­lás z: írattak az igazgatóságba: Fentisáík Jenő ny. főispán, Mádiay Aurél földbirtokos, Sivó Justín bank igazgató. Danik ó János a Köz­tisztviselők Fogy. Szöv. igazgatója, Baján Gyula dr., a Magyar—Francia Áruforgalmi r.-t. igazgatója, Bradáos Gyula dr, Gál Barna, Spiegel Artúr igazgatók, a felügyelő-bizott­ságba pedig: Noszlopy Gáspár cs. és kár. ka­marás, ny. hús zár őrnagy és ifj. Dőrge Fri­gyes bankár. A rés zvén y társaság alapsza­bályába felvette, hogy a társaság működését kiterjeszti mezőgazdasági bérletek kötésére és értékesítésére is. A Barázda egyelőre még a Köl'lő, Leblang és Abt bankházzal együtt Nagymező-utoa 22—24. sz. alatt mű­ködük, de rövidesein uj helyiségébe költözik át. Ügyvezetői: Feymiaun István, Ciáí Barma és Spiegel Artúr igazgatók. 4* Magyarország gazdasági megegye­zése Svájccal. A Voosiisohe. Zeitungnak jelen­tik Budapestről: A magyar közételmezésügyi miniszter, aki tudvalévőéin Svájcban járt leg­utóbb, Magyarország részéről szállítandó ga­bonamennyiségre vonatkozó tárgyalásokon kívül megegyezést létesített a svájci kor­mánnyal svájci tenyészállatoknak és textí­liáknak Magyarországba való szállítása dol­gában. A megegyezés szerint Svájc elsősor­ban a magyar állami tisztviselők textÉszük- ségletei fogja fedezni abban az esetben, ha a magyar belföldi textilgyárak nem fedez­hetnék a szükségletet. = Megakadt a romániai lisztkivitel. Bu­karestből jelentik: Román-iának ez-idei jó ga­bonatermése következtében az ország olyan gabomaíölösilegekkeil rendelikezik, hogy nagy­szabású exportot tesz lehetővé. A kormány azonban a malmoknak csak azzal a feltétellel volt hajlandó megadni a IsztkiiviMii enge­délyt, ha átveszik a r-eigátbian fekvő gabona­mennyiségeket. Az erdélyi miahnek ezt a fel­tételt is teljesítették. Most azonban, amikor a liisztkivítel effektalálására került volna a s-or, válratttamul akadályok áldottak elő, ame­lyek nemcsak a malmoknak, hanem az egész országnak is nagy kárára lehetnek. A mal­mok a közeli napokban akarták megkezdeni a liszt kivitelét. Az uj exportszabályzat azon­ban a Hisz (kivitelt engedélyhez kötötte s az érdekeitek most várták a kiviteli engedélyek kiá'ffitását. Ehelyett váratlanul azt az értesí­tést kaptak Bukarestből, hogy mindaddig, amíg a kormányválság elintézve nincs, nem adnak ki száffiiféJsi engedélyeiket. Félő, hogyha az ausztriai kedvező konjunktúrát az expor- őrök most elszalasztják, később tatán nem is lesz érdemes a liszt kiszállítása. A trieszti ki­kötőbe Ausztria számára már megérkezett a első orosz gaibonaszátlitimány, osztrák gaz­dasági körökben pedig már a választásokat megelőzően szó volt arról, hogy műhelyt az uj képviselőül az összeül, magas beviteli vá­mokat fognak kiróni a lisztre. = Utasok engedély nélkül vásárolhatnak ide­gen valutát Jugoszláviában. Jugoszláviai szer­kesztőségünk jelenti: Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy az SI1S királyság területén ke­resztülutazó utasok idegen valutákat akartak be­szerezni, a bankok azonban a devizarendeletre való hivatkozással nem adtak nekik idegen va­lutákat. A pénzügyminiszter most elrendelte, hogy ezentúl minden külföldi utasnak korlátlan mennyiségben adjanak el a bankok idegen valu­tákat, még pedig: román lejt, bolgár levát, osz­trák koronát, német márkát és magyar koronát. Ezeket csak nemes valuta ellenében, például angol font, olasz Ura, dollár és svájci frankért — szabad eladni. =: Berlinben csak hivatalos jegyzéseket sza­bad közzétenni. A Vossiche Zeitung feltűnő he­lyen a következőket közli: Az uj devizarendelet 6. szakasza alapján, amely kifejezetten előírja, hogy a külföldi fizetőeszközök árfolyamait vagy a birodalmi márka árfolyamai .gyanánt szolgáló jegyzéseket csak a berlini tőzsde hivatalos jegy­zései szerint vágy az ezekkel azonos árakat sza­bad közzétenni, a lap nincs abban a helyzetben, bad közzétenni. A lap nincs abban a helyzetben, való árfolyamalakulásáról közléseket tegyen. — Lengyel textiláru Oroszországnak. Moszk­vai távirat jelenti: A lodzi nagy textilgyárak egy orosz—lengyel vegyestársaság alakításán fára- dozuak, amely a sztagnáló lengyel textilipar íöl- segitése céljából, a lengyel gyártmányoknak Oroszországba való importját vette tervbe. = Román épitöfa japánban. A Pr. Pr. közlése szerint Japán újjáépítési munkálatai számára Romániától is akar épi tőfát vásá­rolni. Egyelőre 240.000 köbméter puhafára jött létre szerződés a két állam között. 1924 március elsejéig a puhafát vámmentesen le­het szállítani Japánba. A román fakiildemé- nyeket egy Fekete-tengeri kikötőből szállít­ják a Suez-csatornán át Japánba. A román fa a japáh cs román Pénzérték nagy árío- lyamküllöTibözetc folyán versenyképcs. Tőzsűe és árupiac: — Ismét gyengült a prágai tőzsde. Az e heti lanyha irányzat nem javult, mert a kí­nálat erősen meghaladta a keresletet. A for­galmi- és sörgyári részvények meglehetősen ellenállottak a besznek, de a Dux-Boden- baclii még így is 30 koronát veszített árfo­lyamából. A bankok közül roppant gyen­gült a Ceska és a Slovenská, a bécsiek közül pedig a Merkúr. A beruházási piac is a vá­rosi kölcsönök kivételével lanyhult és lefelé tendáltak újból a külső értékek is. A deviza­piac nyugodt és szilárdabb irányzatot mu­tat. Gyengültek csupán: Belgrád, Becs és Berlin. Előfordult kötések.: • X ''38. X/25, évi kincstári, utalvány . — 1924. évi kincstári utalvány 99.70 99.20 Xverernénykölcsön .............. . 9],25 91.25 fi%-os hernházúsi kölesein . 91.65 91.90 6%-os lisztknlcsöu.............. 86.75 85,90 fi % Allaraköíesön ..... 85.95 85.75 Morva orsz.-knlcs. 101) 41/-) % 79.90 79.90 Morva orsz.-ko’os 1017 5%. 86-50 86.25 Prága város 1010 köles. 5 % *97 25 87.— Práira város 1010 köles. 4 % 67-75 67.50 Brünn város 1921 köles .(>. % . 94, — 9^-— Pozsony város. lOlOköles. 4% £0.— 60.50 Prága városi takrpt. 4 % . "7 50 87.50 Ősi. vörös kereszt sorsi egy -.2.50 32.75 Magyar öfrtos vörös kereszt 6.— 4.- ­Mavvar ielzáloc- sors;egy. —.— Budapesti Bazilika sorsjegy —• Agrárbank........................ . 398.— 400.50 Bo hemia . —.— —.— Cseh Union Bank ..... 440.50 641.50 Leszámítoló. ......................... 436.50 493.50 Cs eh Iparbank..................... 479,— 479.— Pr ágai Hitelbank ..... 815.50 811.50 Szlovák Bank..................... 16*.— 167.50 Zi vnostenska 430,— 428.50 Angol.Cslov. Bank.............. 163.50 165.50 Os ztrák hitel......................... 133.— 133.50 Bécsi Unionbank............... • 137.— 163.— Wi ener Bankv........................ 88.— 90.— Jugoslovenska-bank ... * 52.50 „ 63.— Nordbahn............................... 9700..— 9850.— Cs eh Cukor....................... 1317.50 1375.— Ho rvát cukor . . ... . . «. • 915..— 920.— Kolini műtrágya. . ...» 760.— 8C5.— Kolini kávé .... ..... • 449.— 450.— Kelmi petróleum.............. 480.50 467.50 Ko iini szesz......................... 1400.— 1400.— Te jipar rt.......................... • 565.— 675.— El ső pilseni sörgyár .... 5050.— 5025.— Breitfeld-Danék ...... 546.— 550.— Laurin és Klement .... 300.— 322.50 Ringhoffer............................. 810.— S J 0.— Cs eh északi szén................. 2700.— 2705.— Cs eh nyugati szón ..... 637.50 660.50 ..................................................... 316.50 324.50 Po ldi................................... 477.— 485.— Pr ágai vasipar . . .'. • • 1055.— 1035.— Skoda.................................. • 571.— 574.— Po zsonyi kábel . . . • . • • —.— --.— Inwald............................ 530.— 527.50 Pr ágai papir................. ——.— — T artózkodó a prágai tőzsde. A mai tőzs­dén a vidék távolmaradása folytán gyengébb üzlet fejlődött és a kereslet is jelentéktelen volt. A malmok tartózkodóak, • mivel szükségleteiket már előbb fedezték. A gabonaárak nem változtak, a liszt irányzata lanyha. A takarmánymagvak piaca üzlettelen; csak a zsír szilárdult. A követ­kező árakat jegyezték: búzaliszt 2.70 ab Tet- schen, rozsliszt 2.65 ab határállomás, II. Burma rizs 2.70, Aracan 2.90, Viktória borsó 3.50, hol­land borsó 3, mák 5, jugoszláv tengeri 1.45, ro­mán tengeri 1.34, La Balta 1.48, amerikai zsir 13.30. — A pozsonyi terménytőzsde. A Pragoradio közlése szerint az őrlőgabona irányzata változat­lan árak mellett nyugodt, a prima árpa tartott, a merkantilárpa olcsóbb. A következő árakat jegyezték: szlovenszkói zab 45 kg-nál nehezebb 96—102, holland kömény uj 1800—1900, szloven­szkói köménymag 1600—1650, korpa 57—60, szá­ntott répaszelet 65—70, préselt széna minőségi szavatosság nélkül pozsonyi paritásban 25—30, félédes 35—40, zsolnai paritásban 45—50, losonci paritásban 50—55, kassai paritásban 53—58, kö- teges szalma pozsonyi paritásban 20—23, zsolnai paritásban 27—31, losonci paritásban 30—35, kas­sai paritásban 30—35, préselt szalma pozsonyi pa­ritásban 25—28, Zsolna 32—36, Losonc 35—40 és Kassa 35—40, amerikai zsir ab Oderberg 1375— 1400 korona + A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Mai árak: Búza 93.000, dunántúli búza 87.000, vidéki búza 55.000, budapesti tengeri 65—66.000, vidéki zab 60—61.000 magyar korona, = A berlini hossz megállóit. (Pragoradio.) A hosszantartó emelkedő irányzat után a kedvezőt­len bel- és külpolitikai helyzet hatása alatt a spe­kuláció eladásokba fogott, noha a közönség még mindig mint vevő jelentkezett a piacon. Emiatt az árfolyamképződés nem volt egységes. = Pánik a galaci és brailai tőzsdéken. A „Di- mineata“ jelentése szerint a galaci és brailai ter­ménytőzsdéken a hét elején az árak rendkívüli esése következtében alig volt forgalom. A kész- pénzhiány a cégeket tartózkodásra késztette. A készpénzhiány valóságos pánikot okozott a tőzs­déken. A két tőzsde vezetősége sürgős memo­randummal fordult a pénzügyminiszterhez, akinek különböző javaslatokat tesznek a pénzinség eny­hítésére.-\~ Egyre lanyhul a budapesti tőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A tőzs­dén tegnapinál alacsonyabb árfolyamok képződ­tek. Nagy üzlcttelenség az egész vonalon. Itt-ott exekutiv eladások történtek, mert a részvények már nem nyujtanak kellő fedezetet a felvett kosztpéuzre. Az utótőzsde is változatlanul lany­ha. Budapesti közlések szerint a tőzsdei körök nagy izgalommal beszélnek arról, hogy a most folyamatban levő besszmozgalmat hamis hírek terjesztése által mesterségesen idézték elő. A tőzs­dei körök véleményé szerint a mostani bessznek semmi alapja nincsen. Különösen a kontremiuö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom