Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-24 / 241. (394.) szám
58 Szerda, október 4. got, a németség és a hazafias gondolkodás védőbástyáját. A Reichswehrnek magától értetődő kötelessége, hogy e konfliktusban a bajor kormány és a bajor főkormánybiztos mögé álljon. Általános sztrájk fenyeget Szászországban Berlin, október 23. A Berliner Tageb’att drezdai értesülése szerint a szá-sz kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy az el- lentéteket nem szabad a végletekig kiélezni, hanem csupán tiltakozás alakjában kifejezésre kell juttatni azt, hogy tekintettel a bajor- j országi eseményekre a Reichswehrnek, Szászország elleni akciója nem igazságos. A j radikális munkásság nagy részének hangú-; Iata rendkívül fenyegető. A lipcsei szociáldemokraták egy tegnap tartott ülésén ezer szavazattal tizenhárom ellen elfogadták a birodalmi elnöknek a pártból való kizárására vonatkozó indítványt* Az általános sztrájk kitörése küszöbön áll Szászországban. A dieinnitzi üzemtanácskongresszuson a kommunista minisztériumi igazgató az általános sztrájk azonnali proklamálását javasolta. Ajánlatát végül visszavonta és a kongresszus Graupe munkaügyi miniszter javaslatát fogadta el, mely szerint tíztagú vegyes bizottságot delegálnak a szász kormány mellé, mely a helyzet kiéleződése esetén azonnal proklamáltatja az általános sztrájkot a birodalmi végrehajtó hatalom elleni védekezés céljából. A bizottság teljhatalmat kap, hogy ha a kormány vonakodnék proklamál- ni az általános sztrájkot, maga a bizottság tegye meg a szükséges intézkedéseket az üzemekben az általános sztrájk proklamái'á- sára. A kongresszus végül még egy javaslatot fogadott el, mely szerint a szociáldemokrata minisztereket föl fogják szólítani, hogy lépjenek ki a birodalmi kormányból. Drezda, október 23. A birodalmi Reicbs- wehr csapatai ma reggel zeneszóval bevonultak Drezdába. A Reichswehr bevonulása rendzavarás nélkül ment végbe. A Reichswehr Pirnáfca is bevonult, itt azonban a tüntető tömeg tüzeléssel fogadta. A Reichswehr viszonozta a tüzet. Egy munkanélkülit agyonlőttek, sokan súlyosan megsebesültek. Pimában helyreállt a nyugalom, az utcákon a Reichswehr őrjáratai cirkálnak. A katonai parancsnok a lakosságnak megparancsolta, hogy a házak ablakait és aj bajait állandóan zárva tartsa. Ser tüzek Hambur gban Berlin, október 23. A B. Z. am Mittag jelenti Hamburgból: Hajnali három óra óta soríüzek ropogtak a város minden pontján. A kommunisták az utolsó napok őrült áremelkedéseit arra használták töl, hogy a lakosságot, különösen női agitátorok segélyével, a végletekig feltüzelték. Ma éjjel a város különböző helyein megrohanták a zöld kskötö' rendőrséget és a védőrendörség egy részét is leíegyverezték. Szürkületkor erősítések vonultak föl a központból és heves fegyver- harc után sikerült reggeli nyolc óráig az őr- i szemek legnagyobb részét újra fölállítani. 'Közben nagyszámú élelmiszerüzletet fosztottak ki. Le Troecueur a Ruhrvidéken Páris, október 23. (Havas.) Le Trocqueur a Ruhrvidékre utazott, hogy tárgyalni fog Degouíte tábornokkal az üzemek inunkafelvétcléröl. — Az antantellenörzö bizottság és a német nagyiparosok egy ülésén a német nagyiparosok kijelentenék, hogy hajlandók folytatni a ióvátéíeli szállításokat, ha a hátralékos szénadót elengedik és a szénadó alól a jövőben mentesítik őket. Az ellenőrző bizottság francia és belga tagjai bejelentették, hogy ily alapon a megegyezés teljesen lehetetlen. EMsiság fenyeget Berlinben Berlin, október 23. A berlini élelmezési viszonyok katasztrofálisaik. Tegnap délután alig egynéhány péküzletben lehetett kenyeret kapni- A lakosság túlnyomó része, melynek készlete nincsen, kenyér nélkül maradt Mivel a többi élelmiszer sem szerezhető be a horribilis árak miatt, Berlinre elkövetkezett az éhínség ideje a maga beláthatatlan következményeivel. A kenyér kilója egyébként öt és fél milliárd. Ha a hatóságok még ma nem intézkednek, hogy a lakosság kenyérhez jusson, úgy katasztrofális események következnek be. „Elérkezett a német birodalom katasztrófája" Berlin, október 25. A Berliner Tagebiatt a papirmárka elértéktelenedésével foglalkozva hangsúlyozza, hogy a német birodalom katasztrófája elérkezett s a bajorországi és a rajnavidéki események előidézésének egyik nem utolsó oka a pénzügyi káosz voit-j A lap azt javasolja, hogy próbáljanak meg-; egyezést teremteni olyképpen, hogy az ipari össztermelésének húsz százalékát bocsássák; a franciák rendelkezésére. Tiveston, október 23. (Havas.) Mac Neill külügyi aláliamtitkár kijelentette, hogy Németországnak nincs joga a külföld rokon- szenvére számítani. Franciaország és Anglia a jóvátétel megfizetését kívánják. A két ország közös politikája a békeszerződés hatá- rozmányainak teljes végrehajtásán alapszik. A közigazgatás viselkedése nemzeti kisebbségeinkkel szemben Srobár, BelÜay, Iburző és a honfi zsupán nyelvrendeletei a népszövetség" előtt Prága, október 23. A szövetkezetit ellenzéki pártoknak a népszövetséghez intézett memoárja, amelynek petitem át vasárnap ismertettük, első fejezetéhen a cseh-szlovák közigazgatással és a nemzeti kisebbségeknek egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A memoár szór ól-szóra feiközli Beliay akkori t re nősén i zsupánnak 1921 szeptember havában kiadott hírhedt rendeletét, amelyben a magyar nyelv használatát megtiltotta, majd Thurzó Igor turócsizentmártoni birómak 1922 junius 30-án kiadotlt hasonló tárgyú rendeletét, valamint Hont vármegye zsupánjának 1922 október 4-én 3545—922. prés. számú bizalmas rendeletét, amelyben fölhívta az ipolypásztói főszolgabírót, hogy puhatolja ki miilyen nyelven prédikálnak, miséznek és kátéik izáhnab a lelkészek a járás magyar községeiben. A memoár szerint a modern kultúrál: am okban alig akad hasonló példa arra, hogy a hatóságok ' föllépjenek azok ellen, akik az utcán és magánérintkezésüktoen nem az állam hivatalos nyelvén beszélnek, ami különbéin i;s flagráns megsértése a sainit- germaini szerződés 7. cikk 3. bekezdésének. Ezek a hivatalos okiratok — mondja az emlékirat — szüleményei annak a légkörnek, amelyet a köztársaság miniszterei terjesztenek. Ennek az áHlitásnak igazolása céljából hivatkozik Srobárnak 1920-ban tartott zólyomi beszédére, amelyben fölhívta a tömeget, hogy „verje pofon azokat, akik nyilvános helyeken vagy az u/tcán magyarul mernek beszélni." Hivatkozik továbbá a kiváltságokat élvező légionáriusoknak falragaszaira, amelyekben a magyar és német nyelv használata ellen tiltakozik éis szóiról-szóra leiköz-li az 1921 májusában Szenicén kiragasztott plakát szövegét. A memorandum úgy véli, hogy ezek után szinte fölösleges a cseh-szlovák delegáció emlékiratainak optimista állításait megcáfolni, amire csak azért vállalkozik, hogy rámutathasson egyrészt a békeszerződés és a cseh-szlovák ailkotmánytörvények. másrészt az utóbbiak és a gyakorlati élet tapasztalatai között mutatkozó eltérésekre. Azután a követhez^ tételeket állítja föl: A szlovenszkói és ruszinszkói nemzeti kisebbségeknek, különösen a magyarságnak helyzete, nyelvüknek a hatóságok előtt való használata tekintetében ellenkezik a sair.t- germaini szerződés 7. cikkének 3. és 4, bekezdésével. 1. Á nyelvtörvény ellenkezik a nemzetközi szerződéssel, mert vele ellentétben a 20 százalékos arányszámhoz köti a kisebbségi nyelvnek használhaíását. Ha a saint-germaini szerződésnek ez leitt volna a célja, ezt az idevonatkozó 7. cikk 4. bekezdésében éppen úgy kifejezte volna, mint az iskolákról szóló szervezeti titkárt nevezték ki po'gármes- terré. A városban megjelenő két napilapot betiltották. Mayen, október 23. (Wolíf.) A város utcáin nagy tüntetések voltak, melyeken főképpen munkanélküliek vettek részt. A tömeg a mayeni szeparatista vezér háza elé vonult, ki egy kocsi tetejére állva prokfa- málta a rajnai köztársaságot. A középületeket megszállták a szeparaíisták. Páris, október 23. Mathes szerkesztő, a szeparaíisták egyik vezére, Írásban közölte a szövetségközi fökormánybiztossággal az ideiglenes rajnai kormány megalakítását. A kormány, melynek székhelye Dürenben van, haladéktalanul tárgyalni iog a megszálló hatóságokkal. A bajor konfliktus kormányválsággal fenyeget Berlin, október 23. (Berlini szerkesztőségünk telefon jelentése.) A német néppárt fölszólította a birodalmi kormány tagjait, hogy mondjanak le. A párt ma kiáltványt közöl, amelyben elitéli a birodalmi kormánynak Bajorország ellen tanúsított magatartását. A kiáltvány szerint a miniszteri bársonyszékben ülőknek álíamférfiui kötelessége, hogy elég bátrak legyenek arra, hogy lemondjanak és helyet csináljanak oly férfiaknak, akik céltudatosabban meg tudják mutatni a német népnek az egység és a menekvés felé vezető utat. Berlin, október 23. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bajorország és a birodalom konfliktusa kormányválságot idéz elő. A hivatalos Die Zeit kijelenti, hogy a konfliktus megoldása csak úgy lehetséges, ha a birodalmi gyűlésen megegyeznek a szövetséges országok, elsősorban Bajorország jogainak kibővítéséről. A Vorwarts a Die Zeit- tal polemizálva, kijelenti, hogy szó sem lehet arról, hogy Bajorországnak bármily engedményt adjanak. Az alkotmány kérdéseit nem lehet a Kahr—Lossow-féle módszerek szerint megoldani. Az alkotmány megváltoztatására a szociáldemokraták semmiképpen sem kaphatók, öhhez a házban lehetetlen a kétharmad többséget megszerezni, ami világos intelem a kormánynak és a kancellárnak. A helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy a fölhatalmazási törvény csak addig érvényes, amíg a Stresernann-kormány mostani összeállításában hatalmon van. Berlin, október 23. Lossow tábornok Niirnbergből szikratávíróval üzenetet küldött a berlini, spandaul, stettini, hannoveri, boroszlói és drezdai Reichswelir-helyőrségekhez. amelyben szembefordul Seeckt vezérkari főnök ismeretes íölszólitásával és kijelenti. hogy a bajor kormány nem gondol arra, hogy a birodalmi kormánnyal szembeni hűségét megszegje. A bajor kormány csak azt akarja, hogy a marxista befolyás alatt álló berlini kormány semmit se éknyszeritsen reá.. Berlin ártalmatlanná akarja tenni Bajororszá-1 Tárcarovafimk: Csütörtök: Szemethay József: Óhjaj! — hol a szive. (Vers.) F áb r y Zoltán: Ifjú művészet. Péntek: Gergely Sándor: A folyam mentén I. Szombat: Gergely Sándor: A folyam mentén II. Vasárnap: Jákob Géza: öeethoven-ainpresszió. (Vers.) D án i e 1 n é-Lengye! Laura: Rollandné búcsúja. Az aratók — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája Irta: Nyáry Andor A learatott gabonatábla, mint valami régen borotvált óriás szakálla, tüskésen tarlózott a tágas pusztán. A sorban legutolsó arató széleset suhintott kaszájával, a maroknyi búza szédülve hullott a földre, ti kaszás megállt, megtörölte homlokát, aztán felsóhajtott: — No hála Isten, bevégeztük az aratást! Szép meleg idő volt, szinte pörkölt a juliusvégi nap. A búzatábla szélén tömött ákácfa ár- nyékozott. A kifáradt emberek odamentek, leheveredtek altija, az aratógazda meg csapra ütötte az ötvenliteres hordót s mint ilyenkor illik, vidám lakomát csaptak. Ettek, ittak, beszélgettekA jó bor Tilinkós Gyuri nyelvét megoldta. Ö volt az aratók mesemondója. Olyan .sok mesét tudott, hogy talán két hétig is tudta volna mondani egyfolytában. Persze az aratókról mesélt! Azt mesélte, hogy az ördög egyszer hogyan megtréfálta őket. Este lefeküdtek s reggel, amikor felébredtek, hát a harmadik határban találták magukat. Elvitte őket az ördög, mert az aratógazda azt mondta, hogy azok ma már nincsenek, csak ,a régi világban voltak. Hát az ördög megmutatta, hogy még ma is megvan. Az aratógazda nevetett: — Mesének minden jó — mormogta a pipa mellől —, azonban én is azt mondom, hogy manapság inár nem jár a földön az ördög. — No-nó! tréfálkozott .az egyik öreg. — Vigyázz, mert majd téged is elviszAz aratógazda megszivta a pipáját: — Abból nem lesz semmi! Több szó nem esett az ördögről. Az |pcgyik muzsikás legény elővette a Oderáját, rázendített a nótára, a többiek meg énekeltek. A bor mellett hamarosan elfelejtették az ördögöt, jókedvükben azonban azt se vették észre, hogy az égen haragos felhők sűrűsödnek s az éca.ka meg ott ólálkodik már az akácás szélénél. Csak ittak. Mikorra a hordó bor elfogyott, szörnyűségesen bedörren tettek. Mindcnik beszélt, mindenik dalolt, de mert a nyelvök csak minden percben fordult egyet, olyan fura lárma keletkezett, hogy az még a bábeli nyelvzavart is csúffá tette. Utóbb már beszé'ni se tudtak. Hát lefeküdtek. Minthogy pedig aratók voltak s igy sz ,kva voltak a rendhez, kötyagos agyukkal meg azt gondolták, hogy ino-st is aratnak, hát porba feküdtek, egymás háta mögé, mint amikor a búzában rendet vágnak. Aztán elaludtakA puszta, ahol az aratók arattak, toronyiráuyban közel volf, alig pár kőhajiíásnyira a fától, amely alatt a borban boldogult emberek aludtak. Húzták a 1 óbort, hogy csak úgy zengett a tarló. Azt se tudták, hogy mi történik a nagyvilágban. Ott pedig fura dolgok mentek végbe. A felhő befogta az eget, észak felől éles szél kerekedett, hajlott az ákácfa, suhögoít a levél, futott a szárazra vágott tüskebokor. Förtelmes csúnya idő keveredett. A szél beledudolt az üres hordólyukba, a legszélről fekvő aratót megaibáita, borzolta, majd letépte a bajuszát. Hideg volt, a legkisebb nyilason is a testéhez férkőzött. Az arató eleinte buzakodott, mooorgott, fázott, aztán föíébredt. Még mindig nagyon részeg voltHirtelenében azt sem tudta, hogy liol van. Felült, nézett, gondolkozott, aztán visz- szaíordult a társai felé. Mikor aztán azokat szép liibasorban meglátta a háta mögött, nyomban fogott az esze. Kisütötte, hogy aratnak s most ő került a sor legelejére. Felvette a kaszáját, aztán nagy düiöngé- rezéssel elcifrázódott a sor másik végére s ott — mint aki jól végezte dolgát, — szépen lefeküdt és megint elaludt. A dolog ezenképpen rendben lett volna. Csakhogy a szél még mindig fújt s a helycsere következtében most az eddig második helyen alvó arató került az első helyre, hát a szél most ötét simogatta. A hidegre ö is felébredt. Mivel pedig részegségében Ö is úgy okoskodott, mint az első, hál ő is elment a sor végére „aratni" s újból elaludt. Itt azonban megint történt egy kis baj. Az újabb helycsere folytán most meg a harmadik arató került az első helyre. Minthogy a protekció csak az emberek között divatozik és szélországban nem ismerik ezt a csúnya emberi foltot, hát a szél ennek se hagyott békét. Ö is felkelt hát, felvette a kaszáját s ö is „beállt" a sorba. így tartott egész éjjel. Mikor hajnalra derengett az idő, az egész alvó társaság a pusztára „érkezett". Még a hordó is ott volt. A szél addig- addig fütyürészett a halkjába s addig-addig gurigázta a „vándorló aratók" után, amíg az is megérkezett. Közben a szél is elpihent kissé s az aratók nyugodtan aludtak libasoros álmukat. A kisbéres járomba fogta az ökröket és öles ostorával kialudt • jókedvében nagyot durrantott— Bogár ne! Madár hó! Az aratógazda felneszeit:: — Mi az? Feltenyereit a fülben, éppen a sor közepén feküdt. Alig nyitotta ki a szemét, meghökkentA hely igen ismeretlen volt előtte. Megdörzsölte a szemét, nézett jobbra- balra. Ez a hely nem az. ahol nyugovóra tértek. De ha nem az, akkor meg hol vannak? Ha pedig máshol vannak, akkor meg hogyan kerültek ide? Mint fekete árnyék suhant át agyán Tilinkós Gyuri meséje: — Az ördög! Úgy jártak, mint a másik aratók. Isten tudja, hogy hova hurcolta cl őket az ördög, amiért azt mondta, hogy manapság nincsenek.
