Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-23 / 240. (393.) szám
Kedd, október 23. 3 zmsc^umGm^/mTAp Szó sincs Hlinka belépéséről a koalícióba Prága, október 22. A Geské Slovo ama hírekkel szemben, hogy Sveiila a legközelebbi napokban fogadni fogja Hiúnkat, meg állapit ja, hogy a koalíció eddig a szlovák néppártnak belépéséről nem tárgyal és a szlovák néppártnak olyan bejelentése, hogy be akar lépni a kormánytöbbségbe, sem közvetlenül, sem a cseh néppárt közvetítésével nem történt meg, A szlovák néppártnak magatartása a választások alatt és azok után nem volt és nem olyan, hogy a többi koalíciós pártban megfelelő hangulatot kelthetne a kormánytöbbségbe való jövőbeni fölvétele tekintetében. A különböző lapoknak erről szóló információi tehát kitalálások, mert az illetékes körökben nincs hajlandóság arra, hogy akár politikai, akár anyagi engedményekkel megvásárolják a szlovák néppárt részvételét a kormányban. Viskovsky kerül a földreform-minisztérium élére? — Ellentétek a koalícióban — Prága, október 22. Az uj földbirtokr eí orrúm inisztérium terve élénken foglalkoztatja a cseh sajtót. A Lidové Listyben Samalik cseh néppárti képviselő azt írja, hogy az ő pártja nincs ellene az uj minisztérium szervezésének. A földhivatal mai szervezetével a párt nincs megelégedve, mert drága, az ellenőrzés pedig elégtelen, A hivatalnak parlamenti ellenőrzés alá való helyezését sem tartja megfelelő módszernek, mert akkor a hivatal elnöke lényegileg miniszterré válnék, anélkül, hogy a miniszteri állás hátrányait is viselnie kellene. Ezért a képviselő azt követeli, hogy a hivatalt szervezzék át minisztériummá, mert ezzel elérnék, hogy a hivatali elnöknek nem kellene életfogytiglani nyugdijat fizetni és nem kellene két helyettesét is •fizetni, ahogy azt az érvényes törvény előírja. A Ceské Slovo emlékeztet arra, hogy a mai kormány megalakulása idejében a koalíció megállapodott abban, hogy a földhivatalt megreformálják. Később Lisy nemzeti szocialista szenátor azt javasolta, hogy a hivatalból csináljanak minisztériumot, de azt a szociáldemokraták ellenezték. Egy másik javaslat a mai rendszer föntartását követelte, mig egy harmadik csoport azt indítványozta, hogy a végrehajtó bizottságot a kormány nevezze ki. Legutóbb a nemzeti demokraták javasolták a földbirtokminisztériumot és sajtójuk utján azt a hirt terjesztették, hogy Vrány képviselő, a Vecer főszerkesztője lesz óráig kellett, hogy várjak, mig bejutottam hozzá. Valami kéréssel fordultam Ózsiáslioz, aki hatalmas karosszékben vastag szivarból pöfékelve hallgatott, aranyos evikkerén keresztül bizonyos kicsinyléssel s talán kárörömmel fürkészte arcomat, fitymálóan odavetett szavakkal felelt, mire én ingerülten, az agyamba tódult vér ellenállhatatlan nyomása alatt feléje rohantam és -rávetettem magamat. — No . . . no , . . — mormogott és zihált Ózsiás hangja. Feleszméltem— Miért nem átsző!? — hallottam most tisztán társam hangját. — Te ... te itt vagy? — hebegtem. — Talán rosszat álmodtál? — kérdezte. Aludjál, még csak négy óra van. Reggel magunkra kapkodtuk a ruhánkat, hónunk alá vágtuk a könyveinket és siettünk az iskolába- Útközben Ózsiás megszólalt: — Kérlek, hajnal felé meggondoltam a dolgot. Máma éppen csütörtök van. Nem megyek el a Bergerékhez- Igazad van. Hirtelen elpirulhattam, mert éreztem, amint kitűzésedéit az arcom. — Helyes, nagyon helyes ... — mondtam. — És mondd, csak, Ózsiás, hol fogsz ezután csütörtökön ebédelni? A fiú néni felelt, de olyan furcsán vetette rám a szemét, mint soha azelőtt. A megdöbbenés, a csalódás kifejezése volt, amelyet nyomban a megszokottság szomorü mosolya váltott fel. Megigazította a szemüvegét. — Hogy hol fogok ebédelni? Sehol I Ezentúl minden csütörtökön koplalok. Én hirtelen a történelmi leckéről kezdtem beszélni, mig ózsiás hallgatag alázattal baktatott az oldalomon. az uj miniszter. A C. S- szerint a koaiició eddig még nem határozott. A lap úgy véli, hogy a mai erőviszonyok között ezt a tárcát az az agráriusok maguknak fogják követelni és pedig Viskovszky, a földhivatal elnöke részére. aki nem kerül majd könnyű helyzetbe. ha életfogytiglan tartó állását föl kell cserélnie egy miniszteri tárcával, amelyet a legközelebbi általános vagy részleges kormányválság esetén uj emberrel lehet betölteni. A C. S. úgy tudja különben, hogy az Prága, október 22. A köztársasági elnök utazásával kapcsolatosan ismét hallottuk hangoztatni azt a hivatalos fölfogást, hogy a cseh-szlovák államfő tisztán udvariassági látogatást tesz Páris- ban, Brüsszelben és Londonban. Mi kezdettől fogva kételkedtünk ebben a hivatalos beátli- tásban és nem hallgattuk el abbeli gyanúnkat, hogy ez az utazás fontos politikai célokkal is összefüggésben áll. Hogy gyanakvásunk nagyon igazolt volt, azt legjobban bizonyítják azok a különböző jelentések, amelyek most érkeznek Párisból és Brüsszelből. Már egymagában véve az is, hogy Ma- saryk megszemlélte a chalonsi hadgyakorlatokat, amellett szólt, hogy a francia—-csehszlovák katonai konvencióról szóló hírek nem egészen alaptalanok. Ugyanezt a benyomást megerősítették a Matín és az In- transigeant cikkei, valamint Milletnek a Petit Paris!enben megjelent fejtegetései, amelyek részben a katonai konvencióra, részben egy a kisaníantnak nyújtandó kölcsönre céloztak. Különösen Millet cikke érdemel figyelmet, mert erről a francia publicistáról köztudomású, hogy a cseh-szlovák külügyminisztériumhoz közel áll. Akkor, amikor azt mondotta, hogy a nagy antantot a katonai és politikai szerződések egész hálózata támogatja működésében, közérthető módon jellemezte Masaryk utazásának célját. A Udové Noviny is beismeri az elnök külföldi látogatásának ezt az eminens politikai célját. Égy brüsszeli táviratában ugyanis ezt olvassuk: „A belga politikusok úgy vélik, hogy Masaryk elnök látogatása ... nagyban hozzájárul ama kérdések megoldásához, amelyek eddig Belgium és Cseh-Szlovákia között nincsenek elintézve és ezek között elég sok jelentős és fontos kérdés van, hogy továbbá hozzájárul a két ország viszonyainak javulásához." Egy más helyen pedig igy vélekedik a lap: „Az elnök látogatásait.., összefüggésbe hozzák a német jóvátétel kérdésével. Hallatszanak hangok, amelyek úgy vélik, hogy Masaryk utazása alkalmával Francia- országot és Belgiumot hozzáférhetőbbé akarja tenni az angol indokok számára, míg mások viszont azt a véleményt hangoztatják, hogy Masarykot megnyerték a francia.!— belga álláspontnak. Bizonyos azonban, hogy mind a két kombináció és egyes találgatások valótlanok. Párisi látogatása alkalmával Ma- saryknak alkalma volt a jóvátételről is beszélni a francia államférfiakkal, azonban ez a megbeszélés sohasem vett olyan fordulatot, hogy akár távolról is olyan tanácsokról lehetne beszélni, amelyeket állítólag Masaryk adott, vagy olyan közbenjárásokról, amelyeket az egyik, vagy a másik fél érdekében tett. Benes a kereskedelmi szerződésről tárgyalt Jasparral Brüsszel, október 22. A király által adott diszebéden a két államfő pohárköszöntőket váltott, amelyek során Masaryk elnök kijelentette, hogy Belgium, régi tradícióihoz híven, a demokratikus szabadság organizációjának mintaképe. — Az Etoile Belge munkatársa meginterjúvolta Masarykot és Benest. Az utóbbi megerősítette azt a hirt hogy Jaspar külügyminiszterrel tegnap délutáu a cseh-szlovák—belga kereskedelmi szerződés megkötése céljából tárgyalt. Benes kijelentette, hogy Jasparnál annyi jóakaratot tapasztalt, hogy az iigy nagyon hamar fog lebonyolódni. A francia sajtó a francia—cseh-szlovák egyezményről Páris, október 22. (Havas.) Az Loho Na- tjonala cikket közöl a francia—cseh-szfrovák egyezmény .megkötéséről íoiyó tárgyalásokról s azt írja, hogy azokat diplomáciai utón fogják folytatni anélkül, hogy az egyezmény megkötésének időpontja előrelátható volna. A lap megjegyzi, hogy a két állam általános politikája között nincs semmi ellentét. A földrajzi és néprajzi viszonyok azonban oly politikát diktálnak Csehagráríusok felfogása sem egységes. Egyik részük akarja az un minisztérium létesítését, a másik ellenben ellenzi. A nemzeti szocialisták a földreformot a forradalom egyik legfontosabb vívmányának tekintik, amelyet fönn akarnak tartani a németek és a cseh liberálisok (nemzeti demokraták) nemzetközi intervenciója ellenére is. A földreformnak az agráriusok állal való kizsákmányolását ők is helytelenítik, de nem szolidárisak a nemzeti demokratákkal sem. Szlovákiának, mely nem tartja jónak, ha egy forrongó és elégedetlen Németország a szomszédja és ezért óhajtja a Franciaország és Németország közötti kiengesztelődést. Franciaország ugyanezt óhajtja, azonban nem legfőbb jogainak az árán. A I>ap azzal zárja cikkét, hogy a mostani helyzetiért Németország felelő*. A londoni fogadtatás London, október 22. (Reuter.) Masaryk elnök és Benes (külügyminiszter kíséretükkel 18 órákor érkeztek meg a Vitória-pálya- udvairra. A kedvezöttai időjárás miatt a vonat egy órát (késett. A pályaudvar előtt nagy tömeg gyűlt össze, amely az elnököt Mikesein éljenezte. A perrotnon Al'bemarlein lord a király képviseletében fogadta az elnököt. Azután pedig bemutatta nféttet a megjelent méltóságokat, Derby lord hadügyminisztert, Sir Hoaret, a léghajózásfü mim'S'zí-e- rium államtitkárát, Sir Eyre A. Crőwet, a Ikülügyiminis z ter'ium a! titkárát, Ameryt, a tengerészet első lordját, Cawanf, a vezérkar főnökét, Baíldwin miniszterelnököt titkára képviselte, Garzon lord külügyminisztert Sir Mónid a külügyminisztériumból. A csehszlovák 'követ, Mastny, feleségével 'és a követség személyzetével szintén megjelent az elnök üdvözlésére. A diiszőrséget a gránátosok gárdája és az angol cserkészek egy különítménye alkották. A Národnf Listynek nem tetszik a londoni fogadtatás A1 Kramár-párti N. L. élesen támadja a cseh sajtóirodát Masaryk londoni fogadtatásának részleteiről beszámoló táviratának fogalmazása miatt, de támadó sorai mögött bizonyos alig titkolt iróniát és boszuságot is fölfedezhet a figyelmes olvasó. A nemzeti demokrata lap a többi között ugyanis igy ir: — ... Annál megfoghatatlanabbul érint bennünket az a mód, ahogy a hivatalos táviratokban referálják elnökünknek angliai látogatását. Párisban a pályaudvaron Millerand elnök, az állam feje üdvözölte. Angliában „a király képviselője" fogja várni. Párisban Masaryk Millerand elnököt az elyséei palotában látogatta meg. Londonban „a király a Buckíngham-palotában fogja kihallgatáson fogadni". Párisban Millerand elnök a mi elnökünk tiszteletére nagy ebédet és ünnepies fogadtatást rendezett. Londonban Masaryk „részt vesz egy löncsön, amelyet a király és Mary királynő ad“. Csak Baldwin miniszterelnök ad tiszteletére „magánjellegű ebédet". Mindennek betetőzése azonban az, hogy Cur- zon lord külügyminiszter „fogadni fogja" az elnököt. Meg vagyunk győződve róla, hogy mindez csak a hivatalos távirat rettenetes stilisztikai esetlensége és hogy a valóságban elnökünket úgy fogják fogadni, amint az megilleti egy olyan független állam fejét, amely nem játszik utolsó szerepet az európai államok rendszerében. A Tribuna különben élesen elítéli a Ná- rodni Listynek azt az eljárását, hogy olvasóinak szombaton föltálalta az Éclair című párisi lapnak egy cikkét, amelyben a lap azt irja, hogy Masaryk és Benes a negyvennyolcas évből való emberek benyomását keltik és a naiv emberek szerepét játszák az európai komédiában, noha különben nagyon müveit és kulturált emberek. Az angol sajtó Masaryk közvetítő missziójáról London, október 22. (Havas.) Több angol lap kívánatosnak tartja, hogy Masaryk elnök közvetítsen Paris és London között és kijelenti, hogy Masaryk a leginkább alkalmas erre a misszióra. Masaryk pohárköszöntőjének visszhangja A krakkói Illqstrowany Kuryer Cod- zienny, amely Witos miniszterelnök szócsöve, ..Masaryk ur provokálása Párisban" cimü cikkében kifogásolja, hogy a cseh-szlovák államfő a lengyeleket a „kis nemzeteik" fogalma alá sorozta, amikor a háború által fölszabadított és a német s orosz határ között élő húsz kicsi és kisebb nemzetről beMasaryk utjának politikai céljai szélt. Az elnöknek Millerand pohárköszön tőjére adott válaszát provokációnak nevezi a lap és ironikus hangon megjegyzi, hogy igy beszél egy olyan „államocska" feje, amelynek csak tizennégy millió lakosa van, amelyek között a csehek nincsenek többen öt milliónál. A lap véleménye szerint Masaryk „rekonstruálni" szeretné Teschent. .lavorinát és Kislengyelország keleti részét, bogi’’ a csehek Lengyelország rovására megszerezzék a remélt korridort Oroszország felé. A krakkói újság végül reméli, hogy Masaryk beszédének visszhangja lesz a varsói sze.im- ben és arra fogja indítani a lengyel külügyminisztert, hogy fölvilágositást kérjen a csehszlovák kormánytól. — A Ceské Slovo, amelyből ezeket az idézeteket vettük, a lengyel miniszterelnök lapjának cikkét a politikai müveletlenség és kicsinyesség jelének tartja és úgy véli. hogy a lengyel sajtónak nincs érzéke a korrekt viszony és tárgyalás iránt/ A kassai polgármesterváiasz- tás kulisszatitkaiból Kassa, október 21. (Saját tudósítónktól.) A szerdán lezajlott polgármesterválasztás Kassa őslakosságának s az ellenzéki pártoknak olyan meglepetést hozott, amelyre igazán nem voltak elkészülve. A városi képviselőtestület első ülését a pártok tanácskozásainak egész sora előzte meg. de a pártközi paktumokról a nyilvánosságra semmi sem szivárgott ki. Teljesen váratlanul ért tehát mindenkit a ,polgármesterválasztások eredménye, amely valósággal megdöbbentette a magyar közvéleményt. Mindenki tudta ugyan, hogy Runván zsupán különböző tárgyalásokat folytat az úgynevezett „semleges" pártok vezetőivel egy „polgári biok" osszekalapacso 1 ására. Ennek az eszmének legbuzgóbb liirdetője Weiser. az egyik zsidópárt elnöke volt, aki szabad- kőmüvesvezér létére listavezetője lett a vallásos cionistáknak. A zsupán boldogan ölelte keblére Weisert, hiszen benne látta azt a férfiút, aki megbontja az őslakosság egységes frontját és diadalra viszi a kormánypártok zászlaját. S igy is lett. A polgármester- választásokon megtörtént az a megdöbbentő dolog, hogy noha az őslakosság pártjai a választások alkalmával a szavazatok hetvenkét százalékát kapták, a polgármesterváiaszíá- son — hála a kinevezett tagoknak és Wei- sernek — mégis egy nemzeti szocialista kapta a legtöbb szavazatot. A választás ilyen kimenetele a kassai zsidóság körében végtelen elkeseredést váltott ki. Mindenütt elítélik Weiser eljárását, amely különben sem hozta meg azt az eredményt, amit tőle várt. A tanácstagok választásánál Rumanék ugyanis cserbenhagyták Weisert s kibuktatták őket a tanácstagságokból. Megtörtént tehát, hogy a kassai zsidóságnak egyetlen képviselője sem jutott be a városi tanácsba, noha a képviselőtestületben három zsidó foglal helyet. így az egyedül maradt Lővy egy szavazatával nem tudott eredmény elérni. Az iparospárt. amely a választások alkalmával alakult meg s megbontotta az őslakosság frontját, szintén igen furcsa módon járt el. Á párt vezetője pár nappal a polgármesterválasztás előtt kijelentette a keresztényszociális vezetőknek, hogy az őslakosság érdekeinek megvédésére szavazatát a keresztényszociális jelöltre adja. írásbeli nyilatkozatot is adott erről, amely a keresztény- szociális párt irodájában fekszik, mégis megszegte az egyezséget és üres lappal szavazott.
