Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-23 / 240. (393.) szám

Kedd, október 23. 3 zmsc^umGm^/mTAp Szó sincs Hlinka belépéséről a koalícióba Prága, október 22. A Geské Slovo ama hírekkel szemben, hogy Sveiila a legközelebbi napokban fo­gadni fogja Hiúnkat, meg állapit ja, hogy a koalíció eddig a szlovák néppártnak be­lépéséről nem tárgyal és a szlovák nép­pártnak olyan bejelentése, hogy be akar lépni a kormánytöbbségbe, sem közvetle­nül, sem a cseh néppárt közvetítésével nem történt meg, A szlovák néppártnak magatartása a választások alatt és azok után nem volt és nem olyan, hogy a többi koalíciós pártban megfelelő hangulatot kelt­hetne a kormánytöbbségbe való jövőbeni fölvétele tekintetében. A különböző lapok­nak erről szóló információi tehát kitalálá­sok, mert az illetékes körökben nincs haj­landóság arra, hogy akár politikai, akár anyagi engedményekkel megvásárolják a szlovák néppárt részvételét a kormány­ban. Viskovsky kerül a földreform-minisztérium élére? — Ellentétek a koalícióban — Prága, október 22. Az uj földbirtokr eí orrúm inisztérium ter­ve élénken foglalkoztatja a cseh sajtót. A Lidové Listyben Samalik cseh nép­párti képviselő azt írja, hogy az ő pártja nincs ellene az uj minisztérium szervezésé­nek. A földhivatal mai szervezetével a párt nincs megelégedve, mert drága, az ellenőr­zés pedig elégtelen, A hivatalnak parlamenti ellenőrzés alá való helyezését sem tartja megfelelő módszernek, mert akkor a hivatal elnöke lényegileg miniszterré válnék, anél­kül, hogy a miniszteri állás hátrányait is vi­selnie kellene. Ezért a képviselő azt köve­teli, hogy a hivatalt szervezzék át miniszté­riummá, mert ezzel elérnék, hogy a hivatali elnöknek nem kellene életfogytiglani nyug­dijat fizetni és nem kellene két helyettesét is •fizetni, ahogy azt az érvényes törvény elő­írja. A Ceské Slovo emlékeztet arra, hogy a mai kormány megalakulása idejében a koa­líció megállapodott abban, hogy a földhiva­talt megreformálják. Később Lisy nemzeti szocialista szenátor azt javasolta, hogy a hi­vatalból csináljanak minisztériumot, de azt a szociáldemokraták ellenezték. Egy másik ja­vaslat a mai rendszer föntartását követelte, mig egy harmadik csoport azt indítványoz­ta, hogy a végrehajtó bizottságot a kormány nevezze ki. Legutóbb a nemzeti demokraták javasolták a földbirtokminisztériumot és saj­tójuk utján azt a hirt terjesztették, hogy Vrány képviselő, a Vecer főszerkesztője lesz óráig kellett, hogy várjak, mig bejutottam hozzá. Valami kéréssel fordultam Ózsiáslioz, aki hatalmas karosszékben vastag szivarból pöfékelve hallgatott, aranyos evikkerén ke­resztül bizonyos kicsinyléssel s talán kár­örömmel fürkészte arcomat, fitymálóan oda­vetett szavakkal felelt, mire én ingerülten, az agyamba tódult vér ellenállhatatlan nyo­mása alatt feléje rohantam és -rávetettem magamat. — No . . . no , . . — mormogott és zihált Ózsiás hangja. Feleszméltem­— Miért nem átsző!? — hallottam most tisztán társam hangját. — Te ... te itt vagy? — hebegtem. — Talán rosszat álmodtál? — kérdezte. Aludjál, még csak négy óra van. Reggel magunkra kapkodtuk a ruhán­kat, hónunk alá vágtuk a könyveinket és siettünk az iskolába- Útközben Ózsiás meg­szólalt: — Kérlek, hajnal felé meggondoltam a dolgot. Máma éppen csütörtök van. Nem megyek el a Bergerékhez- Igazad van. Hirtelen elpirulhattam, mert éreztem, amint kitűzésedéit az arcom. — Helyes, nagyon helyes ... — mond­tam. — És mondd, csak, Ózsiás, hol fogsz ezután csütörtökön ebédelni? A fiú néni felelt, de olyan furcsán ve­tette rám a szemét, mint soha azelőtt. A megdöbbenés, a csalódás kifejezése volt, amelyet nyomban a megszokottság szomorü mosolya váltott fel. Megigazította a szem­üvegét. — Hogy hol fogok ebédelni? Sehol I Ezentúl minden csütörtökön koplalok. Én hirtelen a történelmi leckéről kezd­tem beszélni, mig ózsiás hallgatag alázattal baktatott az oldalomon. az uj miniszter. A C. S- szerint a koaiició ed­dig még nem határozott. A lap úgy véli, hogy a mai erőviszonyok között ezt a tárcát az az agráriusok maguknak fogják követelni és pedig Viskovszky, a földhivatal elnöke ré­szére. aki nem kerül majd könnyű helyzet­be. ha életfogytiglan tartó állását föl kell cserélnie egy miniszteri tárcával, amelyet a legközelebbi általános vagy részleges kor­mányválság esetén uj emberrel lehet betöl­teni. A C. S. úgy tudja különben, hogy az Prága, október 22. A köztársasági elnök utazásával kapcso­latosan ismét hallottuk hangoztatni azt a hi­vatalos fölfogást, hogy a cseh-szlovák állam­fő tisztán udvariassági látogatást tesz Páris- ban, Brüsszelben és Londonban. Mi kezdettől fogva kételkedtünk ebben a hivatalos beátli- tásban és nem hallgattuk el abbeli gyanún­kat, hogy ez az utazás fontos politikai célok­kal is összefüggésben áll. Hogy gyanakvá­sunk nagyon igazolt volt, azt legjobban bizo­nyítják azok a különböző jelentések, amelyek most érkeznek Párisból és Brüsszelből. Már egymagában véve az is, hogy Ma- saryk megszemlélte a chalonsi hadgyakorla­tokat, amellett szólt, hogy a francia—-cseh­szlovák katonai konvencióról szóló hírek nem egészen alaptalanok. Ugyanezt a be­nyomást megerősítették a Matín és az In- transigeant cikkei, valamint Milletnek a Pe­tit Paris!enben megjelent fejtegetései, ame­lyek részben a katonai konvencióra, részben egy a kisaníantnak nyújtandó kölcsönre cé­loztak. Különösen Millet cikke érdemel figyelmet, mert erről a francia publicistáról köztudomású, hogy a cseh-szlovák külügy­minisztériumhoz közel áll. Akkor, amikor azt mondotta, hogy a nagy antantot a katonai és politikai szerződések egész hálózata támo­gatja működésében, közérthető módon jelle­mezte Masaryk utazásának célját. A Udové Noviny is beismeri az elnök külföldi látogatásának ezt az eminens politi­kai célját. Égy brüsszeli táviratában ugyanis ezt olvassuk: „A belga politikusok úgy vélik, hogy Masaryk elnök látogatása ... nagyban hozzájárul ama kérdések megoldásához, ame­lyek eddig Belgium és Cseh-Szlovákia között nincsenek elintézve és ezek között elég sok jelentős és fontos kérdés van, hogy továbbá hozzájárul a két ország viszonyainak javulá­sához." Egy más helyen pedig igy vélekedik a lap: „Az elnök látogatásait.., összefüg­gésbe hozzák a német jóvátétel kérdésével. Hallatszanak hangok, amelyek úgy vélik, hogy Masaryk utazása alkalmával Francia- országot és Belgiumot hozzáférhetőbbé akarja tenni az angol indokok számára, míg mások viszont azt a véleményt hangoztat­ják, hogy Masarykot megnyerték a francia.!— belga álláspontnak. Bizonyos azonban, hogy mind a két kombináció és egyes találgatások valótlanok. Párisi látogatása alkalmával Ma- saryknak alkalma volt a jóvátételről is be­szélni a francia államférfiakkal, azonban ez a megbeszélés sohasem vett olyan fordulatot, hogy akár távolról is olyan tanácsokról le­hetne beszélni, amelyeket állítólag Masaryk adott, vagy olyan közbenjárásokról, amelye­ket az egyik, vagy a másik fél érdekében tett. Benes a kereskedelmi szerződésről tárgyalt Jasparral Brüsszel, október 22. A király által adott diszebéden a két államfő pohárköszöntőket váltott, amelyek során Masaryk elnök kije­lentette, hogy Belgium, régi tradícióihoz hí­ven, a demokratikus szabadság organizáció­jának mintaképe. — Az Etoile Belge munka­társa meginterjúvolta Masarykot és Benest. Az utóbbi megerősítette azt a hirt hogy Jaspar külügyminiszterrel tegnap délutáu a cseh-szlovák—belga kereskedelmi szer­ződés megkötése céljából tárgyalt. Benes kijelentette, hogy Jasparnál annyi jó­akaratot tapasztalt, hogy az iigy nagyon ha­mar fog lebonyolódni. A francia sajtó a francia—cseh-szlovák egyezményről Páris, október 22. (Havas.) Az Loho Na- tjonala cikket közöl a francia—cseh-szfrovák egyezmény .megkötéséről íoiyó tárgyalások­ról s azt írja, hogy azokat diplomáciai utón fogják folytatni anélkül, hogy az egyez­mény megkötésének időpontja előrelátható volna. A lap megjegyzi, hogy a két állam általános politikája között nincs semmi ellentét. A földrajzi és néprajzi viszo­nyok azonban oly politikát diktálnak Cseh­agráríusok felfogása sem egységes. Egyik részük akarja az un minisztérium létesítését, a másik ellenben ellenzi. A nemzeti szocialis­ták a földreformot a forradalom egyik leg­fontosabb vívmányának tekintik, amelyet fönn akarnak tartani a németek és a cseh liberálisok (nemzeti demokraták) nemzetközi intervenciója ellenére is. A földreformnak az agráriusok állal való kizsákmányolását ők is helytelenítik, de nem szolidárisak a nemzeti demokratákkal sem. Szlovákiának, mely nem tartja jónak, ha egy forrongó és elégedetlen Németország a szomszédja és ezért óhajtja a Franciaország és Németország közötti kiengesztelődést. Franciaország ugyanezt óhajtja, azonban nem legfőbb jogainak az árán. A I>ap azzal zárja cikkét, hogy a mostani helyzetiért Németország felelő*. A londoni fogadtatás London, október 22. (Reuter.) Masaryk elnök és Benes (külügyminiszter kíséretük­kel 18 órákor érkeztek meg a Vitória-pálya- udvairra. A kedvezöttai időjárás miatt a vonat egy órát (késett. A pályaudvar előtt nagy tömeg gyűlt össze, amely az elnököt Mikesein éljenezte. A perrotnon Al'bemarlein lord a király képviseletében fogadta az el­nököt. Azután pedig bemutatta nféttet a meg­jelent méltóságokat, Derby lord hadügymi­nisztert, Sir Hoaret, a léghajózásfü mim'S'zí-e- rium államtitkárát, Sir Eyre A. Crőwet, a Ikülügyiminis z ter'ium a! titkárát, Ameryt, a tengerészet első lordját, Cawanf, a vezérkar főnökét, Baíldwin miniszterelnököt titkára képviselte, Garzon lord külügyminisztert Sir Mónid a külügyminisztériumból. A cseh­szlovák 'követ, Mastny, feleségével 'és a kö­vetség személyzetével szintén megjelent az elnök üdvözlésére. A diiszőrséget a gránáto­sok gárdája és az angol cserkészek egy kü­lönítménye alkották. A Národnf Listynek nem tetszik a londoni fogadtatás A1 Kramár-párti N. L. élesen támadja a cseh sajtóirodát Masaryk londoni fogadtatá­sának részleteiről beszámoló táviratának fo­galmazása miatt, de támadó sorai mögött bizonyos alig titkolt iróniát és boszuságot is fölfedezhet a figyelmes olvasó. A nemzeti demokrata lap a többi között ugyanis igy ir: — ... Annál megfoghatatlanabbul érint bennünket az a mód, ahogy a hivatalos táv­iratokban referálják elnökünknek angliai lá­togatását. Párisban a pályaudvaron Millerand elnök, az állam feje üdvözölte. Angliában „a király képviselője" fogja várni. Párisban Masaryk Millerand elnököt az elyséei palo­tában látogatta meg. Londonban „a király a Buckíngham-palotában fogja kihallgatáson fogadni". Párisban Millerand elnök a mi el­nökünk tiszteletére nagy ebédet és ünnepies fogadtatást rendezett. Londonban Masaryk „részt vesz egy löncsön, amelyet a király és Mary királynő ad“. Csak Baldwin miniszter­elnök ad tiszteletére „magánjellegű ebédet". Mindennek betetőzése azonban az, hogy Cur- zon lord külügyminiszter „fogadni fogja" az elnököt. Meg vagyunk győződve róla, hogy mindez csak a hivatalos távirat rettenetes stilisztikai esetlensége és hogy a valóságban elnökünket úgy fogják fogadni, amint az meg­illeti egy olyan független állam fejét, amely nem játszik utolsó szerepet az európai álla­mok rendszerében. A Tribuna különben élesen elítéli a Ná- rodni Listynek azt az eljárását, hogy olva­sóinak szombaton föltálalta az Éclair című párisi lapnak egy cikkét, amelyben a lap azt irja, hogy Masaryk és Benes a negyvennyol­cas évből való emberek benyomását keltik és a naiv emberek szerepét játszák az euró­pai komédiában, noha különben nagyon mü­veit és kulturált emberek. Az angol sajtó Masaryk közvetítő missziójáról London, október 22. (Havas.) Több angol lap kívánatosnak tartja, hogy Masaryk elnök közvetítsen Paris és London között és kije­lenti, hogy Masaryk a leginkább alkalmas er­re a misszióra. Masaryk pohárköszöntőjének visszhangja A krakkói Illqstrowany Kuryer Cod- zienny, amely Witos miniszterelnök szó­csöve, ..Masaryk ur provokálása Párisban" cimü cikkében kifogásolja, hogy a cseh-szlo­vák államfő a lengyeleket a „kis nemzeteik" fogalma alá sorozta, amikor a háború által fölszabadított és a német s orosz határ kö­zött élő húsz kicsi és kisebb nemzetről be­Masaryk utjának politikai céljai szélt. Az elnöknek Millerand pohárköszön tő­jére adott válaszát provokációnak nevezi a lap és ironikus hangon megjegyzi, hogy igy beszél egy olyan „államocska" feje, amely­nek csak tizennégy millió lakosa van, ame­lyek között a csehek nincsenek többen öt mil­liónál. A lap véleménye szerint Masaryk „rekonstruálni" szeretné Teschent. .lavorinát és Kislengyelország keleti részét, bogi’’ a csehek Lengyelország rovására megszerez­zék a remélt korridort Oroszország felé. A krakkói újság végül reméli, hogy Masaryk beszédének visszhangja lesz a varsói sze.im- ben és arra fogja indítani a lengyel külügy­minisztert, hogy fölvilágositást kérjen a cseh­szlovák kormánytól. — A Ceské Slovo, amelyből ezeket az idézeteket vettük, a len­gyel miniszterelnök lapjának cikkét a politi­kai müveletlenség és kicsinyesség jelének tartja és úgy véli. hogy a lengyel sajtónak nincs érzéke a korrekt viszony és tárgyalás iránt/ A kassai polgármesterváiasz- tás kulisszatitkaiból Kassa, október 21. (Saját tudósítónktól.) A szerdán lezaj­lott polgármesterválasztás Kassa őslakossá­gának s az ellenzéki pártoknak olyan megle­petést hozott, amelyre igazán nem voltak elkészülve. A városi képviselőtestület első ülését a pártok tanácskozásainak egész sora előzte meg. de a pártközi paktumokról a nyilvánosságra semmi sem szivárgott ki. Teljesen váratlanul ért tehát mindenkit a ,polgármesterválasztások eredménye, amely valósággal megdöbbentette a magyar közvé­leményt. Mindenki tudta ugyan, hogy Runván zsu­pán különböző tárgyalásokat folytat az úgy­nevezett „semleges" pártok vezetőivel egy „polgári biok" osszekalapacso 1 ására. Ennek az eszmének legbuzgóbb liirdetője Weiser. az egyik zsidópárt elnöke volt, aki szabad- kőmüvesvezér létére listavezetője lett a val­lásos cionistáknak. A zsupán boldogan ölelte keblére Weisert, hiszen benne látta azt a férfiút, aki megbontja az őslakosság egysé­ges frontját és diadalra viszi a kormánypár­tok zászlaját. S igy is lett. A polgármester- választásokon megtörtént az a megdöbbentő dolog, hogy noha az őslakosság pártjai a vá­lasztások alkalmával a szavazatok hetvenkét százalékát kapták, a polgármesterváiaszíá- son — hála a kinevezett tagoknak és Wei- sernek — mégis egy nemzeti szocialista kapta a legtöbb szavazatot. A választás ilyen kimenetele a kassai zsidóság körében végtelen elkeseredést vál­tott ki. Mindenütt elítélik Weiser eljárását, amely különben sem hozta meg azt az ered­ményt, amit tőle várt. A tanácstagok válasz­tásánál Rumanék ugyanis cserbenhagyták Weisert s kibuktatták őket a tanácstagságok­ból. Megtörtént tehát, hogy a kassai zsidó­ságnak egyetlen képviselője sem jutott be a városi tanácsba, noha a képviselőtestületben három zsidó foglal helyet. így az egyedül maradt Lővy egy szavazatával nem tudott eredmény elérni. Az iparospárt. amely a választások al­kalmával alakult meg s megbontotta az ős­lakosság frontját, szintén igen furcsa módon járt el. Á párt vezetője pár nappal a polgár­mesterválasztás előtt kijelentette a keresz­tényszociális vezetőknek, hogy az őslakos­ság érdekeinek megvédésére szavazatát a keresztényszociális jelöltre adja. írásbeli nyi­latkozatot is adott erről, amely a keresztény- szociális párt irodájában fekszik, mégis meg­szegte az egyezséget és üres lappal sza­vazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom