Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-19 / 237. (390.) szám

Péntek, október 19. — Pozsonyra mindenáron rá akarnak oktrojálni egy sertésvágóhidat. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Megírtuk, hogy Pozsony elhatározta, hogy 150.000 korona költséggel fölépít egy sertésvágóhidat, miután a köz­egészségügyi miniszter ráirt a városra, hogy másként nem lehet külföldi sertést vágni. A munkát a polgármester utasítására már meg _ is kezdték. Annál nagyobb megrökönyödést keltett szerdán a pozsonyi városházán az egészségügyi minisztériumnak egy leirata, amelyben egy nagyvágó konzorcium már meglévő vágóhidját ajánlja a város figyel­mébe. Azt akarja a miniszter ur, hogy a vá­ros adja a vágatási jogot, amely maga évi 300.000 korona tiszta hasznot jelentene, en­nek a privát konzorciumnak! Eltekintve, hogy ez a konzorcium az ő sertésvágóhidjá- val már eddig is rengeteget keresett, mert csak neki szabad ma külföldi sertést vágni Pozsonyban, ez a monopólium erkölcstelen és ilyenbe Pozsony városa nem mehet bele. Ily értelemben a polgármester a város nevé­ben vissza is irt a miniszternek, hogy Po­zsony már csak bizony a saját rezsijében ál­lítja föl a sertésvágóhidat. Az élelmes kon­zorcium azt hitte, hogy a városnál jelenleg uralkodó interregnumot ki lehet ügyesen használni egy kis — monopóliumra. — Vagonhiánv fenyegeti a széntermelés folytonosságát. Máhrisdh-Ostraubói jelentik: A múlt hét elején hat heti szünet után meg­kezdték az Ostnau-karvilii bányavidéken a normális termelést. Ezt azonban a vagon- hiány komolyan fenyegeti most, úgy hogy nincs kizárva, hogy a bányaüzemeket heten- kint néhány napon át szüneteltetni fogják. A bányaterületeken a legutóbbi két napon 14.000 métermázsa szenet felmo-zitak föl és ehhez a szükséges vagonoknak átlag csak a harmadát bocsátották rendelkezésre. Emiatt még a bányákat sem lehet kellő szénnel el­látni, úgy hogy a kokszégetők is üzemíkor- látozáisra szorulnak. A szükséges durvasze­net sem tudják kellő menmriségben szállíta­ni, tehát egy olyan szénfajtát amelyből aránylag csekély a termelés. A belföldi va­gonokat némiképpen pótolják ugyan a német vagonokká! de a vasút ezeket csak Oder- berg és Jágerdorf irányába engedi át,. Az egyébb gyáripari ágak, különösen a cukor­gyárak, szintén nélkülözik a legszükségesebb szenet. A bányamunkásság érdekeit súlyosan Sértené, ha a széntermelést korlátozni kelle­ne, annál is inkább, mert a munkások a hoisz- sz.il sztrájk után anyagiakban teljesen kime­rültek. — A Tátrai h. é. villamosvasutak. A leg­utóbb tartott közgyűlésen jóváhagyták a magyar gazdálkodásból a caeh-sz'lovákiai gazdálkodásba való 1921—22. évi átmeneti mérleget és megállapították, hogy sikerült a vállalatot aktívvá tenni. Az igazgatóság fel­hatalmazást kapott a 10,304.800 korona rész­vény tőkének 3 és féil millióval való feleme­lésére. pumán János dr. nagyzsnpánt újból elnökké választották. — A belföldi cukorSzükségíeí biztosítása. A közélelmezési mhrszté'rium a Tribuna értesülése szerint a belföldi cukorszükséglet biztosítása céljából tudvalévőén elrendelte, hogy a cukorgyárak termelésüknek 50 szá­zalékát a belföldi fogyasztók részére tartsák vissza. A minisztérium erre való tekintettel azt az indítványt terjesztette az össz’kor- inány eié. hogy a cukorkivielifc isimét enge­délyhez kössék, hogy ezáltal korlátozhassák a nyers cukornak túlságos exportját.' A kor­mány a kérdésben még nem döntött. — Az állam megvett© a pozsonyi Grar.d Sanaíóriumot? Pozsonyból jelenti tudósi- tónk-' Teljesen megbízható forrásból eredő értesülésem szerint az államnak a Grand Sanatórium megvételére irányuló tárgyalá­sai befejeződtek és a szerződést megkötötték a tulajdonos Tátra Bankával. Eszerint az ál­lam tizenkét millió cseh koronáért megveszi a szanatóriumot, amelyből klinikát fog csi­nálni. A szanatórium régi, hátsó szárnya a mostani tulajdonos birtokában marad. Ez a szárnyépület körülbelül busz beteg részére van berendezve. A szanatóriumvételről két nap óta orvoskörökben miint befejezeti tény­ről beszélnek. Maga a Grand Sa na tórium vezetősége sem inog nem cáfolta, sem meg nem erősítette a hirt, amelyről a vezetőség­nek hivatalos tudomása nincs- Az egész tranzakciót ugyanis Jesensky, a Tatra Banka igazgatója bonyolította le és egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. — Az osztrák—jugoszláv kereskedelmi szerződés. Belgrádi távirat jelenti: A kor­mány kinevezte az Ausztriával kötendő szerződés véglegesítésére rendelt háromtagú bizottságot, melynek tagjai nyomban e.utaz­tak Bécsbe. — Len özsd© Briinnben. Félhivatalos köz­lés szeriint a brünni terménytőzsde keretében november folyamán len tőzsde alakul. A for­galmi szabályzat részleteit későbben fogják közölni. — Aíapszabáiyválíoztatás. A belügymi­nisztérium a fereskedelmi nűriszlérhiímmal egyetértőéin hozzájárult a „Zuckerfabriken Cchoeher ex Co. A.-G.“ prágai részvény- társaság alapszabályainak a megváltoztatá­sához. Az alapszaibályváltoztatást a rész­vénytársaság 1921 április 9-én tartott ilősz­er ük ációs közgyűlése határozta el. — A sziovenszkói földbirtokreíorm. Az állami földbirtokai va'tal közli: A íölosz’aíási eljárás tárgyat alkotja a vágujhelyt bírósági körzethez tartozó Fon ki-Springer Jenő-féle bucsányi birtok, melynek terjedelmié körül­belül 529 katasztrális hold. Az igényieknek kérelmeiket október 22-lg kell benyújtani ok Pöstyénben vagy Prágában. — Veszteséges szlovenszkói mérlegek. Pozsonyból jelentik a P. P.-nek: A Traken- dorfű (?) vas- és acélművek (Pozsony) hat miliő korona alaptőke mellett az elmúlt év­ben 184.000 korona veszteséget mutat ki. — A „Montana“ szlovenszikóii bányászati r.-t 600.000 korona alaptőke mellett 40.000 ko­ronás veszteséggel zárta le tavalyi mérlegét — Az Egyesült fa'kereskedelírni- és ipari r.-t. (Pozsony) 1 millió alaptőke mellett közel 63.000 koronás veszteséget szenvedett az elmúlt évben. — Argentína? vágómarha Cseh-Szlovákíában. A földmivelésügyi minisztérium nagyobb meny- nyiségü argentínai vágómarha behozatalára adott engedélyt A vágómarhákat hajón száilitják Ham­burgba. Onnan vasúton hozzák Oderbergbe, Máh- risch-Ostrauba, Prágába és Reichenbergbe. Az állatok — hir szerint — elsőrendű minőségűek. Élősúlyban 700—800 kilogramot nyomnak. + A Baross-Szövetség jövő évi kong­resszusa Szegeden lesz. A Baross-Szövetség szegedi fiókja Czigler Arnold elnöklésével nagygyűlést tartott, amelyen Farkas Elek központi igazgató Svájcban, Németországban és Ausztriában tett tanulmány útjáról számolt be. Rausch Aladár kormányíőtanácsos, a szö­vetség országos elnöke, a szövetség pro­gramját ismertette. Elhatározták, hogy a szövetség jövő éri országos nagygyűlését Szegeden fogják megtartani és azzal kapcso­latosan árumintavásárt rendeznek, amelybe az ország nagyobb városait is bevonják. + A magyar vaskereskedok az arany­koronában való számlázás ellen. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Tudvalévő, hogy a vasipar számos vállalata, így többek között a csavargyárak is, az aranykoronában való számlázás rendszerére tértek át A Magyar Vaskereskedők és Viasiparosok Országos Egyesülete Sátori Ernő elnöklésével megtar­tott ülésén egyhangúan a magyar koronában való számlázás mellett foglalt állást. Az ülés határozata szerint az aranykoronában való számlázás lehetetlenné tenné a vaskereske­dőknek azt a törekvését, hogy kalkulációjuk­ban egységes kulcs szerint járjanak el. A vaskereskedők körében mozgalom indult meg, hogy ,az egységes állásfoglalás után is aranykoronában számlázó gyárakat boikot- tálják. = Magyar—román vasúi! tárgyalás lesz Nagyváradon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyarország nagyváradi tudósí­tója közli: A Magyarország és Románia közt hónapok óta tartó határkiigazitási tárgjm- lások folyamán a két ország közötti határ végleges megállapításánál olyan vitás kérdé­sek merültek föl, amelyek a Magyarország és Románia közötti zavartalan közlekedés érdekében radikális rendezést igényeltek. A vitás esetek tisztázására mindkét ország de­legáltjaiból alakult bizottság szállt ki a határ­szélekre, amely a vitás kérdéseket különösen a vasúti forgalom szempontjából vette vizs­gálat alá. A bizottság revízió alá vette így a bihari-negyei Kötegyán állomás határrende­zési kérdését is. Kötegyán eddig határállomás volt, egyik felét a MÁV, másikat a CFR használta. Ugyancsak itt végezte a román állam a vámhatár vizsgálatot. A bizottság úgy döntött, hogy Kötegyán állomás és környéke Magyarországnak ítéltessék oda. Az átadás időpontját a bizottság nem fixirozta, de elvi­leg már október 15-től kezdve magyar terü­let Kötegyán állomás s a tényleges átadás pár hét múlva lesz. A megegyezés szerint a kötegyáni román vámhivatalt és fuvarlevél­vizsgálatot Nagyszalontára fogják áthelyezni s ez az átcsoportosítás máról-holnapra nem történhetik meg s ezért kért Románia az át­költözésre kéthónapi haladékot. Október liu- szonharmadikán közös vasutügyi tárgyalá­sok lesznek Nagyváradon, amelyeken a két ország több függő vasúti kérdését fogják végleg rendezni. E tanácskozásoknak égjük nagyfontosságu tárgya lesz a nagykároly— börvélyi vasútvonal megnyitása, amely jelen­tős gazdasági közeledést jelent Magyarország és Románia között. Ezen a vonalszakaszon ugyanis az impériumváltozás óta szünetel a forgalom. Különösen a Nagysoinkut környéki nagyarányú faexport közvetetlen lebonyolí­tása szenvedett sokat a forgalom szünetelése miatt. A nagykároly—börvélyi vonal a máté- szalka—csapi vonalba kapcsolódik be s egy nagy vidék nyer e vonal megnyitásával köz- gazdasági összeköttetést Mgayarországgal. 4- A magyar pénzverő intézetet üzembe he­lyezik? Budapestről jelentik a Prager " Pressé­nek: Hir szerint a magyar pénzverő intézetet, amelynek berendezését a forradalom idején Kör­möcbányáról Budapestre vitették, legközelebb újból üzembe helyezik. A magyar államnak a pénzverő üzem szüneteltetése milliárdokra menő kárt okoz. Románia és Bulgária — mint azt már megírtuk — különböző lei-, és leva-érméket akar­nak készíttetni Magyarországon, sőt a román kormány egymaga 150 vagon ércpénz készítésére adott fix megbízást, ami a magyar államra nézve négymilüárd korona tiszta nyereséget jelentene. + Félmillió méíermázsa a magyaror­szági cukorfelesleg. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: A cukorgyárak az uj kampány termését egy millió métermázsára becsüPk és mivel a belföldi szükséglet körülbelül fél- annyi, az export számára 500.000 métermá- zs>a marad, melynek értéke 100 milliárd ma­gyar korona.-f Uj vegyészeti gyár Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelents: A „Ter­melőik Bankja** megveifcte a székesfővárosi hydrogéingyárat, mely a háború befejezése óta üzemen kívül volt és modem vegyészeti gyárrá alakítják át. A .gyárat hir szerint leg­közelebb üzembe helyezik.-f Agrárvámok Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az agrárvámokat, ame- 'lyek a háború kitörése óta megvoltak szüntetve, kormányrendelettel újra bevezették. A legtöbb ag­rárterméket a legmagasabb vámkategóriába so­rolták, úgy hogy a vámfelpénz 380.000 százalék lesz. Egyelőre az uj vámrendeletnek csudán a sertészsír behozatala szempontjából van jelentő­sége, mivel eszerint a Magyarországba bevitt zsír kilójáért Í710 korona vámot kelt fizetni.-r A magyarországi magánbankok állam? el­lenőrzése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti táviratban: A legutóbbi tőzsdei fizetésképtelensé­gek és magánbank-bukások nyugtalanságot kel­tettek a piacon és ennek nyomán mozgalom in­dult meg a magánbankok körében, hogy ezeket is a jövőben a Pénzintézeti Központ ellenőrzése alá vonják. A törvény értelmében eddig csak a részvénybankok tartoztak a központ ellenőrzése alá. = Tranzitó-áruszálliímányokért nem kell a CFR ©n exportfelárat fizetni. Bukarestből jelentik: Most jelent meg a bukaresti vezér- igazgatóság rendelete, amely szerint tranzitó- áruszálíitmányok, vagyis az egyik határállo­máson bejövő s más vámponton kimenő transzportok után nem kell a kivitelre szánt árukért járó külön ötvenszázalékos póttarifát fizetni a CFR vonalain. Mentesek ez alól a tarifatöbblet alól az olyan importált áruk is, amelyeket aztán újra exportálnak, ha a transzportőrnek fölhatalmazása, vagy pénz­ügyminiszteri rendelete van erre. = Danzig valutareformja. Danzigból je­lentik a Béri. Tgbl.-nak: Danzig szabadállam uj valutát készül bevezetni, de mivel január elseje előtt nem valósi thatja meg a valuta­reformot, azt vették tervbe, hogy átmeneti forintot létesítenek. Ez az átmeneti forint nem lesz ugyan törvényes fizetőeszköz, ha­nem csupán számolóegységet fog képviselni, amelyet azonban a pénztárak kötelesek lesz­nek elfogadni. Az átmeneti forint funkcionális fontpénznek van tervezve, amelyet valutaér- tékkel fognak fedezni és amelyet körülbelül négy hónap múlva teljes árfolyamon fognak az uj pénzértékre becserélni. Az átmeneti forint az angol valutarendszerre, vagyis a fontra támaszkodik. A forint ugyanis a font huszonötödrésze lesz és száz fillérre van osztva, amelyet népi nyelven „dittehennek4* neveznek. Egyelőre Danzig ötszáz billió márka szükségfcénzt fog kiadni, úgy, hogy ennek a pénznek eddigi összes kibocsátása Dascb Tivadar utóda* órás és ékszerész Prága, jmdriSska 6. szám 1038 ötszázötven billiót tenne ki. Öt- és tízmilliár­dos címletei is lesznek a szükségpénznek. Az inflációs papírpénz fejenkint 137,800.000 már­kát fog kitenni Danzig szabadállamban, amit az idézett lap nem tart túlsóknak, mivel Né­metországban a.z infláció már október 5-én 526 millió márkát tett ki fejenkint. = Nagy bukás a berlini pénzpiacon. Berlini szerkesztőségünk jelenti: Már jelentettük, hogy a tegnapi berlini tőzsdén nagjmbbarányu iedezési vásárlások történtek egy ottani bankcég érdeké­ben. Mint értesülünk, a Kochmann, Ceider á. Co,. újabb alapítású bankházról van szó, mely­nek fizetésképtelensége folytán a fedezési vásár­lások több mint 1000 billió márkát tettek ki. = Jugoszlávia uj hajógyárat épit. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A kormány elhatározta, hogy az égjük adriai kikötőben nagy állami hajó­gyárat építtet, amelyben nemcsak kereskedelmi, hanem hadihajókat is fognak építeni. A kikötő, aho] a hajógyár fog épülni, Sebenico vagy Sp^~ lato lesz. Az építkezéseket már a következő év tavaszán meg fogják kezdeni. = Finnország ujságpapirost szállít Oroszor­szágnak. Moszkvai távirat jelenti: A szovjetköz­társaság finnországi kereskedelmi bizottsága 136.400 púd papiros és njságpapiros szállítására kötött szerződést a finnországi papírgyárakkal. == Jugoszlávia deflációs politikája. Jugo­szláviai szerkesztőségünk jelenti: A belgrádi „Trgovacski Liszt44 munkatársa előtt Sztoja- dmovics dr. pénzügyminiszter az aktuális közgazdasági problémákról a következőket mondotta: „Programom sarkpontja az úgy­nevezett deflációs politika. Ne várja senki, hogy ettől a programtól egy hajszálnyit is eltérek. Már a kormányba való belépésein előtt a deflációs politika mellett nyilatkoztam és mint miniszter sem akarok eltérni eredeti állásfoglalásomtól. Az inflációt a legrosszabb pénzügyi politikának tartom és azt hiszem, belátják igazságomat, ha Oroszország, vagy Németország példájára utalok. A bankjegy­forgalom növelése semmilyen formában sem állhatja meg a helyét. Azonban a pénzszűkét nagyobbára az inflációs politika okozta, amely 1922 óta volt gyakorlatban nálunk. %z infláció okozta a dinár értékcsökkéhését'Gs és a defláció csak emeli a dinár értékét, nö­veli a nép takarékossági hajlamát és elősegíti a bankoknál és a takarékpénztáraknál a pénzforgalmat. Az aranyvalutára való átté­résről az a meggyőződésem, hogy annak még nincs itt az ideje. Ez azt jelenti, hogy a dinárt hat centimesről egy svájci frankra kellene emelni. Remélem, hogy a dinár több, mint hat centimesen fog stabilizálódni.4* Az állami adósságoknak a Narodna Bankáriak való visszafizetéséről a pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy a Narodna Bankáról szóló törvény részletesen rendezi ezt a kérdést Most az a főföladat, hogy az állam ne növelje a tartozásait és ennek a föladatnak igyekszik eleget tenni a pénzügyminiszter, amíáltal az állam adósságait csökkentené és elérné, hogy az 1923—1924-es költségvetés is teljes egyen­súlyban legyen. = Cukorbonok Lengyelországban. Varsói távirat jelenti: A lengyel cukorgyárosok szövet­sége cukorbonok kibocsátására tett javaslatot a pénzügyminisztériumnak. Ezt a répatermelőkkel szemben fennálló nagy kötelezettségekkel okolják meg, amelyek a forgalomban levő bankjegyek kétharmadát lekötnék. 7000 milliárd márkáról van szó, holott az egész lengyel bankiorgalom nem haladja meg a 11.000 milliárdot. A cukor­bonokat értékálló pótíizetö eszköznek tervezik. A lengyel bankjegyforgalom szeptember 30-áu pontosan 11,197.737,897.342 márkát tett ki, az utolsó 10 napban tehát több mint 234 milliárddal növekedett. — A Krupp-müvek Erdélyben. Aradról jelentik: A jelen napokban nagyfontosságu tárgyalások folynak arról, hogy a világ* egyik legnagyobb ipari vállalata, a Krupp- féle vasgyárak fiókgyártelepet akarnak léte­síteni Románia területén. A Krupp-gyár, amely a békekötés óta kizáróan iparcikkeket gyárt, Aradot, illetve Temesvárt szemelte ki, hogy a két város egyikében, ahol előnyösebb­nek fog mutatkozni, uj gyártelepet létesítsen. Az esseni vasmüvek Schmietz nevű ügyve­zető-igazgatója tartózkodik ezidőszerint Ara­don és már meg is indultak a gyáralapitásra vonatkozó tárgyalások. A gyár olyan cikk gyártását vette tervbe, amilyet eddig még nem állítottak elő Románia területén. + Valamelyes Javult a budapesti tőzsde is. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A magánforgalom ma is lanyhán indult, de délben javult az irányzat. Kisebbíoku ártölyamemelke- dések történtek, bár az üzletkötések száma nem nagy. A hetipénz a javuló irányzattal 3.25 szá­zalékra emelkedett Aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* 3 t 3 ^^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 \ Saját készítményé finom férfi £ 3 \ és női fehérnemű, asztal- uis £ 3 \ térítők és mindennemű (enáru £ 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom