Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-19 / 237. (390.) szám
Péntek, október 19. S wTtíGMJMGmtmrmp A lázongó tömeg az igazgatósági épületeik berendezéseit össizeroimlbóléa és a ki/vomiló .rendőrséget kőzápofral fogadta. A rendőrség kénytelen volt fegyverét használná. Két munkás halálosan megsebesült. * Berlin, október 18. A D. T. Z. mamiieáiniS .jelentése szerint a.z ottani helyzet súlyosbodott, mert az üzemi tanácsok általános sztrájkot határoztak el a rendőrség erélyes fellépése miatt. Tegnap délután újabb tüntetések ■voltak, amely alkalommal a megtámadott rendőrség kénytelen volt ismét fegyverét használni. A kórházakba három halottat, huszonhat súlyos sebesültet szállítottak be. Berlin, október 18. A lapok jelentései szerint a birodalmi belügyminisztériumban tárgyalások voltaik az állumhivaiahioko'k és alkalmazottak szervezeteinek képviselőivel. A tárgyalásokon a birodalmi, tartományi és városi hivatalok in unkaielíjesitm én yér ek fokozásáról tanácskoztak. A kormány a heti negyvennyolc órás munkaidőnek ötvennégy órára való felemelését követelte. A szakszervezetek képviselői erre kijelentették, hogy e kérdésről csak akkor tárgyalnak, ha a kormány már döntött a hivatalnokok létszámának leszállításáról szóló törvényjavaslatról. Berlin, október 18- Berlin összes kerületeiben egész nap tartottak az éhségzavargások. Az éhező tömeg sok péküzletet megrohant. A kenyeret és péksüteményeket az utcára dobálták és szétosztották. Drezda, október 18. A szász kormány elhatározta, hogy a negyedik katonai kerületi parancsnokságának ultimátumára nem Is ad választ, mert cselekedeteiért csak a tartománygyiilésnek tartozik felelősséggel. Drezda, október 17. Az állami hivatal sajtóosztálya közli a szász munkaügyi', gazdasági és pénzügyminiszterek fölszólitását, melyben Szászország üzemi tanácsait, ellenőrző bizottságait, szakszervezeteit, helyi szövetkezeteit fölhívják arra, hogy október 21-én egy Gliemnitzben tartandó konferenciára delegátusokat küldjenek. Drezda, október 18- A szász kormány Röttdher kommunista pénzügyminisztert és Heckert kommunista gazdasági minisztert a birodalmi tanács tagjaivá nevezte ki. Ez az első eset, hogy. a szövetséges országok legfőbb szervébe kommunisták kerülitek. Drezda, október 18. A kormány elhatározta, hogy a tartoniánygyülés elé terjeszti a kölcsönről szóló törvény tervezetét, mely az államnak úgy tund ált, mint függő adósságainak emelésével foglalkozik. A kölcsönt főképpen a hasznot hozó üzemek kibővítésére fogják felhasználni. Úgy látszik azonban, hogy a kölcsön teljes fiaskóval fog végződni, mert a szász bankok megtagadj- ták a kölcsön átvételét és példájukat követni fogják a tőkések is. Mannheim, október 18. (Wolff.) A kerületi elöljáróság falragaszokon közhírré tette, hogy a kerületi honvédelmi parancsnokság rendeleté 4. SizaJkasza érteimében az eddig {egyházzal büntetendő bűncselekmények halálbüntetés alá esnek. Ugyancsak halálbüntetéssel sújtják azokat, kiik általános sztrájkra vagy polgárháborúra izgatnak. A zárórát kilenc órában állapítják meg. A franciák az általuk megszállott Nedkar elővárosban betiltottak minden gyűlést. Éjszaka nyugalom uralkodott. Wehnar. október 17. Az uj fhürlngiai kormány nyilatkozata többek között ezeket tartalmazza: A öhüringiai kormány igyekezni fog rávenni a birodalmi kormányt, hogy a dologi értékekre tegye rá a kezét és vezesse be a kereskedelmi monopóliumot Szovjetoroszország mintájára. A thüringiai kormány ezenkívül azon lesz, hogy a termelés ellenőrzését hatásosabbá tegyék, a nyolcórai munkaidőt fen- tartsák, az üzemi tanácsok, a szakszervezetek és munkásszervezetek jogait kibővítsék. A kormány a dolgozók szervezeteire, elsősorban a munkásság harci szervezeteire támaszkodik. A kormány célja, hogy a nagy kapitalista diktatúra törekvéseivel ellentétben a munkáskormány blokkját teremtse ineg Németországban. Düsseldorf, október 18. (Havas.) Síinnes és Blochner Degoutte tábornok távollétében ma tárgyaltak a rajnai ellenörzőbizoíiság mérnökeivel és megegyeztek a posta-, telefon- és táviróüzemek működésének újra való megkezdéséről. Düsseldorf, október 18. (Havas.) A német hivatalnokok megbízottai azt a kérelmet intézték a megszálló hatóságokhoz, hogy tegyék lehetővé, hogy .miinél előbb megkezdjék a munkát. DüsseldoH, október 1.8. Síinnes a német nagyiparosok nevében kijelentette a francia bányaigazgatóknak, hogy nem hajlandók a jóvátétel! szénszállításokat ingyen megkezdeni mindaddig, míg a német kormány kötelezettséget nem vállal, hogy azt megfizeti. Paris, október 18. A Havas-ügynökség düsseldorfi jelentése szerint a megszálló ha- tósiágoknaik a düsseldorfi posta- és távirda- hivaitaiokfkal a munka újbóli főivé teléről folytatott tárgyalásai megegyezésre vezettek. A postahivatalban feláOütoitt katonai, őrszemeket nem. vonják Vissza, a postaigazgatóság épülete továbbra is eirekrvfráíva mariad és a megszálló rajnai hadsereg posta- és távirószolgálliafának központja lesz. Paris, október 18. A Hayas-ügynökség jelend Düsseldorfból: A francia-belga vasúti hatóságok és a német vasúti hivatalok között folytatott tárgyalások alkalmával Tirard és Degoutte tábornokok bizonyos kategórikus követelményekkel állottak elő. A német vasutlgazgatőság most közölte a francia-belga vasúti hatóságokkal, hogy feltételeiket nem fogadja el. A francia-belga vasúti Árva és szomorú vagyok. Lacika . . Sir ni volna jó, hangosan, zokogással. Nem lehet. Nyomorult vagyok? Igen. Miért? Mert gyűjtenek? Nem, ez nem bü-n. Már régen érzem, hogy engem kötelessége lenne a társadalomnak mindennel ellátni. Nekem jogom van ehhez. Nincs pénzem, — hát aztán? Nem értek hozzá, hogyan kell pénzt szerezni, megtartani, gyarapítani- Nyomorult vagyok? Nem, csak költö. Kicsit gyámoltalan,’ íélszeg, mindig és nagyon szomorú. Költő. Erre születtem. Nékem igy kell megismerésekhez hozzájutnom. Nekem ez a munkám. Hogy borzalmas ez a munkám és nincs, aki fizessen érte? Hogy nekem nincs gazdám, mert mindenkié és senkié vagyok? Ez a végzetem, ki tehet róla? Én talán tehetek? Anyám, feleségem- két szép gyerekem tehet? Nem. Mikor a gyűjtött összeg kezembe jut, én egy borzalmas, ideget, szivet tépő munka csekély honoráriumát kapom meg csak. Azoktól, akik tudnak fizetni és kötelesek is lennének fizetni, jól fizetni engem a kínlódásokért, de nem teszik, mert a társadalom, de ők sem elég kulturáltak még ahhoz, hogy szó nélkül adjanak. Akárcsak azzal is, hogy olvasnak legalább • . . Szégyen? Nem, de mégis szégyelem magam. Jaj, az előítéletektől, társadalomtól nem lehet olyan könnyedén elszakadni . , . Mégis: nem volna jobb mindenek dacára magamba önteni azt a négy gramm Veronáit? Lezárni mindent, úgy, ahogy van? Lehet még nekem igazi, mély örömöm, lehetek óv: még nyugodtan boldog, megelégedett? Úgy látszik: igen. De az érzéseim mégis olyanok, mintha nagyon szerelmes lennék s most nem láttam volna, már régen nem láttam volna a szeretett asszonyt vagy lánykát. Kiél égi tétlen, fáradt, szomorú vagyok. Valamit, valamit ismét elvesztettem. Most megint egyre jött jjozzám a vörös kilences* Mikor jön egyszer ászra már? Mikor jön figurára is, hogy tiszta kilencem legyen? Megint muszáj egy kicsit elsírni magam. Ne haragudjon érte, Icám, s Ti se haragudjatok, gyerekek. . . . Holnap mégis elmegyek egy paphoz. Mert ez este hétkor nem volt otthon. VII. Érzitek-e .a csókot, mely szivein mélyéről szakad Hozzátok, véres, vonagló húscafatokkal? Érzitek-e, hogy simogat a kezem, lágyan, langyosan, mint a májusi szellő, mely könnyes harmatokat hord magában, emésztő lázak hűsítőjéül1? Hozzátok tör-e a könnyem, testem és lelkem számum melege, mely sorvaszt és életet ad? Látjátok, itt szürke az ég és bubánat szállt a földre, fojtó, nedves levegőben- És a szivem már csak miattatok sir. Csukló, borzalmas, rázkódó zokogásban temeti el a múltat és jövendőt. Az életet. Kétezer leiért. Mely gazdagok, boldog kiválasztottak birtokában semmi. És nálam, nálunk az élet. A megváltás. A minden. Szürke, siralmas, rideg az ég, mint az emberek. — Keresek tízezer leit! — mondja egy ember fölényesen, biztosan mellettem és én tudom, hogy ezren és ezren, százak és egy- két-ezer miatt már meghalnak. Még én is, aki kiskörmöm nem adnám oda az egész emberért, ki mellettem büszkélkedikA veronál. Várják-e délutánig? Érdemes? Minek? Nem lenne jobb két órára ezt az írást is befejezni? Fogtok-e sírni, három szép gyermekeim, akiknek egyike asszonyom? Fogtok-e kínlódni miattam, aki nem bírtam már tovább? Miért? Nem lehetett. hatóságok tehát egyelőre megelégednek a megszállott területek vasúti forgalmának megjavításával és nem állítják helyre az összeköttetést a német birodalmi vonalakkal. Paris, október 18. Hir szerint Jaspar belga külügyminiszter ugyanakkor fogadta a brüsszeli német követet, amikor Hösch Pcin- carénál volt kihallgatáson. Jaspar egy félóráig tárgy-alt a német követtel. A tanácskozás befejeztével a királyhoz ment. Később a király elnöklésével minisztertanács volt. Paris, október 18. (Havas.) Hösch párisi német ügyvivő felolvasta Poincaré miniszterelnöknek a német kormány memorandumát, mely Németország gazdasági nehézségeit vázolja. Hösch ezután a dologi szállításokról és azokról az eszközökről beszélt, amelyekkel a német korraánya szállítóknak fedezetet nyújtani tartozik. Poincaré kijelentette, hogy most lebete.len erről a kérdésről tárgyalni. Berlinnel csak akkor iog tárgyalásokat kezdeni, ha a Ruhrvidékcn a munkát Ismét megkezdik, a német dologi szállításokat és jóvátétel! fizetéseket teljesítik. Hösch ezulán a szénadó megszüntetéséről és a ruhrvidékl hivatalnokoknak adott utasításokról beszélt A német kormány emlékiratát a külügyminisztérium Illetékes tényezői fogják tanulmányozni. London, október 18. (Havas.) Cutzoh törd ma fogadta a londoni német követet. Páris, október 18. (Havas.) A Le Matin értesülése szerint Poincaré íölhatalmazta Degoutte tábornokot, hogy akadályozza meg azt, hogy a német rendőrség a munkanélküliek ellen az eddigi szigorral járjon el. A rapavidéki munkásság és a szeparatizmus Berlin, október 18. Németország egyik legsúlyosabb problémája a Rajnavidék jövője, mert egyáltalában nem utópia az a lehetőség, hogy a rajnai szeparatizmus eléri célját. A szeparatisztikus mozgalom okai évtizedekre vezethetők visz- sza és nem annyira politikaiak, mint inkább etikaiak és vallásiak. A rajnaiaknak a gall erkölcsök és szabadság iránt való hajlama és katolicizmusa mindig az evangélikus poroszban és annak niilitarizmusában látta az ősi ellenséget. A vallási ellentétek érthetővé teszik, hogy a szeparatisztikus mozgalomnak a rajnai katolikus papok voltak mindenkor a legfőbb szószólói, akiknek agitátori buzgósá- gát csak növelte aiz, hogy Vilmos császár kormányai szemmelláthatólag le akarták küzdeni a rajnai katolicizmust az által, hogy a Rajnavidékre kizáróan protestáns hivatalnokokat küldöttek. Ha a rajnavidékiek utálják a porosz militarizmust, akkor természetes, hogy a francia militarizmus sem kedves nekik, amely most a poroszok szerepét igyekszik átvenni. A Rajnavidék ősnémet lakossága német volt és német akar maradni tántoríthatatlan hűséggel a birodalom iránt, azonban önmaga akarja kormányozni magát. A szeparatista mozgalom a Cuno-kor- mány alatt lobbant föl uj erővel és most már aligha fojtható el. Sok politikai és gazdasági oka van annak, hogy Dorten és Smeets híveinek tábora napról-napra no. A Rajnavidék tettel és gondolattal a passzív ellentállás mellett volt. Amikor azonban azt látta, hogy Berlinben nem a legtisztább kézzel intézik a rajna- és ruhrsegélyeket és Berlinben csak szépen beszélnek, de a Rajnavidék érdekében tenni mitsem tudnak, akkor a lakosság figyelme és reménye mindinkább a szeparatista törekvések felé irányult, amelyeknek sikere politikai függetlenséget és a katolikus hitnek sérthetetlenségét jelentik számukra. A rajnai munkásság, a berlini vezetőség jelszavainak megfelelően, eddig távoltartotta magát a szeparatista mozgalomtól. Most azonban, mikor a nagyiparosok a munkaidő fölemelését követelik, szintén a szeparatisták oldalára áll, mint azt a legutolsó szeparatista gyűlések mutatják. Stresemann még megmentheti a Rajnavidéket, ha kormánya szavak helyett cselekedni fog és nem a porosz diktatúrát, hanem a rajnavidékiek által kivánt nagyvonalúságot fogja szem előtt tartani a Rajnavidéket érdeklő kérdésekben. A Stresemann- kormánynak tekintettel kellene lenni a Rajna- vidék ama kívánságára is, hogy az uj valuta inkább a frank-, vagy a dollárértékhez, nem pedig a márkaéríékhez közeledjék. Dalmo Carnevali. NcgtKnttöif @ pontinál eset Prágában Prága, október 18Mentői közelebb érünk a parlament őszi ülésszakának megnyitásához, annál inkább megélénkülnek a prágai Riudolfinum folyosói és annál hangosabb lesz a politikai élet. Sivehla miniszterelnök visszaérkezése után teljes erővel megkezdődött az őszi szesszió előkészítése és az egyes pártok képviselőinek klubja! egymásután tartják üléseiket. Svehía, mint jelentettük, tegnap érkezett haza Karlsbadból és miután Tomasek képviselőházi elnökkel beható eszmecserét folytatott, résztvett a cseh agráriusok klub- ülésén és ott részletesen ismertette a bélés külpolitikai helyzetet. Ma a miniszter- tanácson elnökölt a ikabiuet feje. Ezen a minisztertanácson szóba kerüli a parlamenti munkálatok előkészítése, valamint a költségvetés végleges összeállítása. A cseh koalíciós pártok körében rövi- di&b szünet után ismét felütik fejüket a régi ellentétek. A csehországi községi választásokon elért eredmények megduzzasztották a Srárnek vezetése alatt álló cseh néppárt taraját és tegnapi ülésén már azt követelte a párt, hogy a miniszteri tárcák számánál legyenek tekintettel a párt ereiére is. Igen könnyen lehetséges, hogy a párt a közel jövőben harcot indít abban az irányban, hogy több miniszteri tárcát kapjon, mint amennyi Az egész életre tárcája eddig volt. Srárnek ék különben a múltban is követelték a parlament feloszlatását és nincsen kizárva, hogy ezt a követelésüket, ha talán biöifböl is, újból megfogják ismételni. A cseh iparospárt, amely a kormánnyal szemben olyan se hideg, se meleg álláspontot foglal el, tegnapi ülésén szintén a parlamenti választások kiírását követelte és újból hangoztatta, hogy nem akar belépni a kormánykoalícióba.- Súrlódások támadtak a koalíciós pártok között a föMbirtokm,misztérium miatt is* Ezeknek .a súrlódásoknak, amelyeknek részleteit alább közöljük, lényegük az, hogy a cseh agrárpárt választási eredményei alapján ezt a tervezett uj tárcát magának követeli, amit a .nemzeti demokrata párt és a nemzeti szocialisták egy csoportja hevesen ellenez. A politikai helyzet mai állásáról alábbi jelentéseink számolnak be: Az ellenzék egységes frontja Prága, október IS. Petrogálli Oszkárnak a Bohemiában megjelent cikke, amely az ellenzék egységes frontjának kialakításáról szólt, egyre nagyobb visszhangot kelt. A németek körében ebben az irányban Mayer József agrárius képviselő ragadta magához a kezdeményezést és klubjának tegnapi ülésén szóba is hozta a tervet, amelynek megvalósítása terén az ő véleménye szerint a német parlamenti szövetségnek valamely uj formában való felélesztése lenne az első lépés. A német gazdák szövetségének ülésén a kiadott kommüniké szerint „részletesen megvitatták Mayer képviselő kezdeményezését41. Mivel a klub tegnapi ülése bizalmas jellegű volt, most még nem lehet megállapítani, hogy a kezdeményezésnek lesz-e eredménye. Kiszivárgott hírek szerint a klub egy tekintélyes része nem mindenben osztja A\aver fölfogását. A Deutsche Landpost maii számába Mayer József ismét vezércikket irt úgy a német parlamenti szövetség felélesztéséről, mint az ellenzéki egységes front megalakításáról. Miután megállapította, hogy az eddigi informatív megbeszélések során az a nézet alakult ki, hogy a Deutscher Parlamentari- scher Verband régi formáját nem tartják kívánatosnak. abbeli, véleményének ad kifejezést, hogy nem a forma a fontos. Szerinte az uj szövetségben nem okvetlenül szükséges, hogy a klubok, mint olyanok legyenek képví-
