Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-19 / 237. (390.) szám

Hivatal vagy koldusbot (g.) Sz'ovenszkó, okótber 18. A szlovenszkói és ruszinszkói választási terrorkrónikában, a megyei választásokkal lezárt politikai rinaldóregénybcn külön feje­zet illeti meg a magyar vidékeken működő magyar közigazgatási közegek eljárását. Minden hír arról szól, hogy az állami gépe­zetnek ezek a megtűrt kerekei, ezek az idegen konstrukcióból átszerelt és uj méretekhez, uj kaliberhez, uj üzemhez álmon tirozott alkat­részek mesés precizitással forogtak és telje­sítették uj hivatásukat, holott nem a közigaz­gatási tevékenység gőze, de a politika rossz- szagu benzinje, a legújabb találmányi! Hod- zsa-oil adta a lendítő és mozgató erőt. A közigazgatásnál meghagyott magyar tisztviselők hiven és előírás szerint teljesítet­ték korteskötelességüket. Ha ezt a tényt el­hallgatnánk, nem tennénk jó szolgálatot sem a magyarságnak, sem azoknak, akikről szó van: a magyar közigazgatási tisztviselőknek. Az a nyílt kártya, amellyel mi játszunk a cseh-szlovák politika sokszor sipistás játsz­májában, az az őszinteség, amellyel céljain­kat megmutatjuk és godolatainkat kimondjuk, arra kötelez, hogy ezzel az esettel kapcsolat­ban is őszinték és vékménykimoiidók le­gyünk. Ez az őszinte vélemény annak beistné- ] résével kezdődik, hogy. fáj, keserűen esi? Látnunk azt, hogy emberek, akik közül egye­seket az együttélés és együttdolgozás sok mindent földerítő világából ismerünk, akikről tudjuk, hogy éppen olyan jó, megpróbált és. kiizzott meggyőződésű magyarok, mint mi magunk, eszközei voltak a magyarság ellen indított politikai hajtó vadászatnak, kopóvá lealacsonyított páriái annak a hivatásnak, ami valamikor kenyeret, megbecsülést és nyugodt életexisztenciát jelentett. Fájó és elszomorító annak elgondolása, annak a lel­kiismereti mérlegen történő niázsáiása, hogy ezeknek a magyar embereknek választani kellett a kenyér és az apportirozás, vagy a koldusbot és a gerinces fölegyenesedés kö­zött. Fáj, mert nekik is nagyon fájhatott, el­szomorít, mert szomorú éjszakákon téphette a lelkűket ez a probléma: föláldozzam-e a lelkiisnieretemeí, megtagadjam-e a meggyő­ződésemet, szolgája legyek-e az életemnek parancsoló felsőbb hatalomnak, vagy ura ön­magámnak, koldusán is ura a lelkiismere- temnek? Tudjuk, hogy ezen a purge tóriumon mindannyian keresztülmentek, mint ahogy keresztülmentünk mind, akik valamikor függő viszonyban voltunk a kormánnyal. Tudjuk, hogy a reális élet, az egyénnek bekapcsolása & nemzeti érdek nagy vonalaiba, az okos re­zén és a megpróbált, megráncigált éleísorsok kimerülése a nagy hajszában, mind amellett szólották, hogy a Mául haltén und weiter dienen elvét követni, lélekben összetörni s igy válni embergépezetté, bábuvá és kulijává a demokratikusnak csúfolt kormányrend- szernek — életárelék, kenyérbiztositás, több, mint az egyén előbbrehelyezése a közérdek­nél, bizonyos fokig önvédelem. Az önvédelem pedig sokszor érthető és mattnegbocsátható. Az önvédelemből cse­lekvő ember az ős ego, a minden közösség­ből kiválasztott é n, akire sem követ tie ves­sünk, sem szitkot ne szórjunk. És mert hi­tünk. az, tapasztalatunk az, hogy minden ma­gyar köztisztviselő, aki ma is és itt is köz­tisztviselő, akiben az élet leráneigálta a köz­tisztviselői hivatás- minden díszét, akinek nem maradt más az életben, csak a fizetési osztály, amelyben még tűrik és a család, a gyerek, aki enni kér, a ma, a fát, téli szük­ségletet, ruhát és a pillanatnyi élet nyugodal­mát megkövetelő ma ezer gondja, ebbe az ős ego állapotába zuhant bele, hogy a sors és a kormány odataszitotta, sajnáljuk és nem bántjuk ezeket a magyar testvéreinket. Nem szólunk hozzájuk a szemrehányás hideg és taszító hangján, nem keresünk bé­lyeget, amellyel a magyar társadalomból ki­űzőiteknek tekinthetnék magukat, mert az ő bíiniik nem az ő bűnük, az ő szerepük, ha vétkes is a magyarság szent érdekeivel szemben, de parancsolt és a kenyér problé­májával összefüggő szerep, amelyet csak a Néró szadista kegyetlenségével határos poli­tika oszthat ki nekik és játszathat el velük. ■ A mi szavunk csak rövid figyelmeztetés a közelmúlt tapasztalatai után s igy beszél: Teljesítsétek a kötelességeteket, azt a köte- ‘ Budapest, október 18. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A jóvátétel! bizottság döntésének teljes szövege igy hangzik: „Mivel a Jóvátételi bizottság elvileg haj­landó arra, hogy a Magyarország bizonyos javaira és bevételi forrásaira vonatkozó el­sőbbségi jognak későbbi föloldásáról tanács­kozzék abból a célból, hogy Magyarország pénzügyi rekonstrukcióját a népszövetség se­gítségével lehetővé tegye, a jóvátételi bizott­ság fölkéri a népszövetséget, hogy az érde­kelt államokkal egyetértve, erre a célra ter­vet dolgozzon ki és megbízza Bouniolst, hogy mint a jóvátételi bizottság pénzügyi, albizott­ságának képvnelője a népszövetség titkársá­gánál dolgozzon ki egy tervet, amíg a tit­kárság az előkészítő tanulmányokhoz hozzá­fog. Ez a tervezet magában foglalná a nép- szövetség által gyakorlatidé ellenőrzést, ami­hez csatlakoznának azok az államok, ame­lyek Magyarország hitelezői és pedig ama bizottság közvetítésével, amelynek tagjait a jóvátételt bizottság nevezné ki. Magától ér­tetődik, hogy a tervezetet, mihelyst ezt át­adják a népszövetségnek, a jóvátételi bizott­ság végleges határozat céljából meg fogja vizsgálni. Noha már az első kölcsön ered­ménye alapján tanácskozni lehetne az elsőbb­ségi jogról, magától értetődik, hogy a terve­zet nem zárhatja ki azt az eshetőséget, hogy egy későbbi kölcsönnek az eredményét egészben, vagy részben jóvátételi fizetésekre lehessen fordítani.44 A bizottság ülésén a fcisantatit állás­pontját Osusiky, párisi cseh-szlovák követ terjesztette elő. Hosszú beszédében a többi között elmondotía, hogy a cseh-szlovák, ro­mán és jugoszláv kormányok hónapokon keresztül megbeszéléseket 'folytattak Ma­gyarország gazdasági és pénzügyi helyze­téről. Kijelentette, hogy a kiisantaní államai­ban a közvélemény felfogása szerint nem a háború, hanem a magyar nemzet lelki álla­pota felelős a válságos helyzetért. Noha igen sokat lehetne elmondani azokról a dolgok­lességet, amit rátok parancsolnak, mert en­nek nemteljesitése összetörné azt az exisz- tenciát, az életet, ami ma a tiétek s aminek a sorsa holnap úgyis bizonytalan. Amikor a választások tapasztalataiból ezt a konklúziót levonjuk, fájdalmas, nehéz, de őszinte kötelességet teljesítünk a nemze­tünk érdekeivel és a magyar köztisztviselők­kel szemben. Elég magyar jár ma koldusbot­tal a portánk körül, emberieden ember lenne az, aki a szemrehánjms ostorával az utcára kergetne újabb száz és száz magyart... ról, amelyek a magyarországi állapotokat előidézték, most más ténnyel állunk szem­ben, nevezetesen Magyarországnak rossz pénzügyi és gazdasági helyzetével. Az utolsó hónapban, tehát abban az időben, amikor a három kormány tanácskozott azokról a mó­dozatokról, amelyekkel Magyarországon se­gíteni lehetnie, közzétették a magyar kor­mányzó karcagi beszédét, amelyben a kor­mányzó kijelentette, hogy el fog jönni az az idő, amikor a magyarok zászlaikat ismét ki­tűzik azoknak az államoknak területén, ame­lyeket Osuslky a bizottságban képvisel. A szó­nok véleménye szerint; a kormányzónak ilyen ünneplés figyelmeztetései nem alkalma­sak arra, hogy az általa 'képviselt nemzete­ket arra késztessék, hogy Magyarországnak segítségéire siessenek. A cseh-szlovák kor­mánnyal ugyanabban az időben közölték, hogy a nemzetközi katonai bizottság muníció és ág y u.gyár tésít fedezett föl Magyarorszá­gon, ami ellentétben van a békeszerződéssel. Noha ezek az események nem keltenek a kisautant államaiban bizalmat Magyarország iránt, ezek a népszó vétség tanácsát szep­tember 29-én mégis arról értesítették, hogy tegye meg az előkészületeiket arra az akció­ra, amely Magyarország pénzügyi újjáépí­tését volna alkalmas előmozdítani, úgy, hogy a jóvátételi bizottság talán fölkérhetné a népszövetség' tanácsát, hogy Magyarország újjá építésének kérdését * tanulmányozza. A kisiaintant e kezdemnyezéséve! bizonyságát akarja szolgáltatni annak, hogy Magyaror­szággal jó szomszédi viszonyban akar élni és segíteni akar válságos helyzetén abban a reményben, hogy ez a példája mától kezd­ve a magyar nemzetnek ni magatartását fogja előidézni a szomszédokkal szemben. Mivel a szóban forgó határozatnak terveze­te, csak végrehajtása a kisan tant által szep­tember 29-én a népszövetségnek átnyújtott jegyzéknek, kéri a bizottságot, hogy ezt a tervezetet egyyhamgnan fogadja el. A jóvátételi bizottság Osusky beszéde után a magyar bizottság javaslatát- egyhan­gúan elfogadta. A bizottság elhatározta, hogy egy vizsgálóbizottság azonnal kiutazik Ma­gyarországra és hozzákezd Magyarország pénzügyi, és gazdasági, helyzetének tanulmá­nyozásához. A döntés megfelelt a magyar álláspontnak A Magyar Hírlap értesülése szerint kor- miányhoz közel álló helyen a jóvátételi bi­zottság tegnapi határozatának a lapokban megjelent- szövegével kapcsolatiban a követ­kezőiket jegyzik meg: —A cseh-szlovák sajtóiroda közlemé­nyének utolsó szakasza nem teljesen világos. Az eredeti francia jelentés szerint ennek a szakasznak, amely a jóvátétel kérdésére vo­natkozik, az az értelme, hogy noha a béke­szerződések értelmében a jóvátétel kérdésé­nek már az első kölcsön alkalmával íö' kel­lene merülnie, mindamellett a jóvátételi bi­zottság a jóvátétel kérdését az első kölcsön kérdéséből kikapcsolja és azt hangoztatja, hogy a jövőben fölveendő második, illetve harmadik kölcsönnel kapcsolatban a jóváté­teli fizetés kérdését is meg fogja vizsgálni. Nyilvánvaló, hogy az első kölcsönné1 a jóvá­tétel kérdése nem fog szóba kerülni és igy a jóvátételi bizottságnak erre a részre vonat­kozó határozata is megfelelt a magyar állás­pontnak. A döntés a köiesöuügy második etappe-ja A kormányhoz közelálló helyen a jóvá­tétel] bizottság tegnapi döntésével kapcso­latban egy újságírónak a következőket • je­lentették ki: — A döntés teljesen megfelel annak a programtervezetnek, amely a miniszterel­nök tanácskozásai kapcsán Géniben kiiakuíí. A határozat a kölcsönügy második etappe- jának tekinthető. A határozatból világosan kitűnik, hogy a jóvátétel! bizottság a néo- szövetségge! karöltve kíván eljárni és köz­reműködni Magyarország gazdasági reorga­nizációjában. A következő momentum a népszövetség delegáltjainak Budapestre való érkezése lesz. A kiküldöttek a helyszínen fogják tanulmányozni pénzügyi és gazdásági viszonyainkat. Budapesten folytatják a cseh-szlovák—magyar tárgyalásokat A MTI jelenti: Daruváry Géza küiügy- miniszler elnöklésévei tegnap délután érte­kezletet tartottak, amelyen Rakovszky Iván belügyi, Nagy Emil igazságügyi, Kálíay Ti­bor pénzügyi és Walkó Lajos keieskedelmi miniszterek vettek részt. A konferencián a Cseh-Sz-ovákiával, Jugoszláviává! és Ro­mániával lefolytatandó tárgyalások anyagát vitatták meg és megállapították ezeknek a tanácskozásoknak alapelvek. Az elmúlt esz­tendőben Prágában megkezdett, de be nem fejezett tárgyalásokat október 23-án fogják Budapesten folytatni. A tárgyalásokon ugyanazok a kérdések kerülnek sorra, ame­lyekben a tanácskozások eddig nem vezet­tek megállapodásra. Graíz a kölcsönről Gratz Gusztáv tegnap. este a terézvárosi polgári kaszinóban „Miit nyert Ausztria a külföldi kölcsönnelu óim alatt előadást tar­tott. A közönségre bízta annak eldöntését, hogy mit nyerhet Magyarország a külföldi 100 cscii-sil. koronáért fizettek ma, október Í8-án: Zürichben 16.6125 svájci frankot Budapesten 57 800.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát Berlinben 24339000000.— német márkát Nem teljesítik a ruszin agrárpárt követeléseit Prága, október 18. A Lidové Novinynak jelentik Ungvárról: PeírigaKa, a ruszin köztársasági föídmives- párt aíelnöke visszaérkezett Prágából, ahol tíodzsáyaí folytatott tárgyalásokat. Petrigalla a párt rendkívüli értekezletén kijelentette, hogy a kormány nem hajlandó a ruszinszkói rezsim azonnali megváltoztatására irányuló kívánságot, valamint a párt egyéb követe­léseit teljesíteni, mivel a helyzet a kormánykörök szerint olyan, hogy minden időeiötíi és nem teljesen megfontolt lépés helyrehozhatatlan kövekezményekkel járna. A kor­mányzói méltóság betöltésének kérdéséről csak október végén fognak tanácskozni. A nemzetgyűlési választásokat pedig valószínűen csak tavasszal fogják kiírni. ŰdRÁGAT Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. \ magpr borfiáig Melegíti a fófátctcli Miifiig Határozata' Feloldották a zálogjogot —- Október 23-án Budapesten folytatódnak a magyar—cseh-szlovák tárgyalások — A háziurak tüntető felvonu­lása a parlament előtt Paris, október 18. (Saját tudósítónk távirata.) A jóvátételi bizottság tegnap ülést tartott, amelyen lényegtelen módosításokkal egyhangúan elfogadta magyar albizottságának a Magyar- országnak gyújtandó kölcsönre vonatkozó javaslatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom