Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-15 / 209. (362.) szám
Szombat, szeptember 15. német polgári munkablokk 11-es számú listájára szavazzon. Eckstein József dr. ügyvéd, a német polgári munkablokk listavezetője, emlékeztetett arra, hogy amikor a cseh-szlovák állam megalakult, a német szociáldemokraták azóta elhunyt vezérének egy cseh-szlovák államférfin azt mondotta: „rebellisekkel nem tárgyalunk", amit valaha Windischgrátz vágott oda Batthyányinak és Deáknak. Ennek a kijelentésnek a hatása ma is érezhető a kormány és a vezető hivatalnokok politikai fölfogásaiban és tetteiben, amiből következik, hogy a kisebbségeknek együtt kell haladniok és együttesen kell megvédelmezniök érdekeiket Finnországot állította oda követendő példa gyanánt, ahol a magyarokkal rokon finn nép körében azt tapasztalta, hogy ott a csak tizenegyszázaléknyi svéd kisebbség a legideálisabb módon gyakorolhatja kisebbprágai magtárai? A szeptember 16-ifti községi választásoknál szavazzatok a prágai német polgár! pártok listájára, melynek száma: ségi jogait. A magyaroknak és németeknek szövetségét érdekházasságnak mondotta, amely azonban a példaszó szerint soká szokott tartani. Végül megígérte, hogy a német polgári munkablokk listájával megválasztott városi képviselőtestületi tagok & magyarság érdekeit mindig szívesen és kötelességszc- riien meg fogják védelmezni. Ezután az elnöklő Gál István hosszabb záróbeszédben ecsetelte a Prágában élő otthontalan magyarok lelki világát, Az aranyos Prága — mondotta — a magyaroknak sem otthont, sem melegséget, sem aranyat nem biztosit, de mert a hivatásbeli kényszerűség i folytán itt kell élniük, nem lehet rájuk nézve közömbös, hogy miképpen intézik Prága város ügyeit. Rámutatott a városi gazdálkodásra, amely óriási terhekkel igyekszik a világváros látszatát megőrizni, ahelyett, hegy; a lakosság szociális szükségleteinek kielégítéséről gondoskodnék. A prágai magyarság nem támogathatja ezt a rendszert, amely különben a koalíció exponense, mert nem segítheti azt a politikai tábort, amelynek Szlovenszkóba és Ruszinszkóba exportált képviselői a magyarságnak annyi szenvedést és keserűséget okoztak. A magyarság kezet fog a németekkel, hogy velük együtt küzdjön a kormányzati rendszer ellen. A magyarságnak ezt a küzdelmet nemcsak kötelességnek, de becsületbeli ügyének is kell tekinteni. Ezzel berekesztette a szép lefolyású gyűlést, amelyet egyetlen disszonáns hang ttnBWBuxmrimanmv.Kjz* m .JwmKCTB I III IMIM IH>|' 1i sem zavart meg. A gyűlést a német házban közös vacsora követte, amelyen mindvégig a leglelkesebb hangulat uralkodott. Remélni lehet, hogy a prágai magyarságnak emez első politikai összejövetele után csfkhamar kifejlődik a társadalmi együttműködés is, amely esetleg egy magyar kör formájában kellemesebbé teszi' valamennyiüknek prágai tartózkodását. A kommunista párt följelentésre készül a kassai ^ főkortesek ellen A kommunista Rude Pravo Írja a következőket: „Kramár kassai látogatása alkalmával bizalmas tárgyalásokat folytatott Gajda tábornokkal és Kiimával, a volt m-on- archista spiclivel, valamint Micsurával, a kassai ítélőtáblának korrumpáltságáról híres elnökével és még néhány exponált kassai tisztviselővel. Az értekezlet a választási küzdelem irányitásával foglalkozott. Az utasításokat Gajda, Klíma és Micsura urak végrehajtották. Gajdának a tisztikarra és a legénységre diktátorszerü befolyása van. ügy Kassán, mint Eperjesen kívánságának megfelelő jelölőlistákat állítottak föl. A listák első helyein cseh nemzeti demokrata érzelmű főtisztek szerepelnek és csak a huszadik helytől lefelé következnek az altisztek és a rendfokozatnélküli legénység képviselői. Gajda cinikus föllépése egyenesen törvénysértő. Kiváncsiak vagyunk, hogy Micsura ur, Szlo- venszkó Iegmagasabbrangu bírája, mit fog tenni, amikor pártunk Gajda tábornok és még egynéhány magasrangu tisztviselő ellen bűnvádi följelentést fog tenni a választások tisztaságáról szóló törvény megsértése miatt. Szlovenszkói elvtársaink ’blzonyitóanyagot gyűjtöttek össze azok ellen a tisztek ellen, akik terrorizálták a különböző nemzetiségű katonákat, hogy a fascista-monarchista Gajda-, Klíma-, Ruman- és Micsura-társaság jelölőlajstromaira szavazzanak." A cselt pártok esélyei A Tribuna a cseh pártok választási kilátásairól cikkezik és megállapítja, hogy a választások . eredménye a szociáldemokrata pártra, a néppártiakra és a kommunistákra, nézve nagy meglepetéseket fog hozni. A szociáldemokrata párt — a lap szerint — nagyon sokat fog veszíteni. A pártnak ártalmára van a bányászsztrájk, amely a munkásságot a szélső kommunista párt felé tereli. A cseh nemzeti demokrata pártról azt állítja, hogy az sok helyütt nem bízik a győzelmében és ezért különféle iparos és egyéb jelöltlistákat állított. A lap érdekes küzdelmet jósol a néppárt és az agrárpárt között. Az előbbi egyre öntudatosabb küzdelmet fejt ki. M mi éifőxcímflrft « íe écdeftedf i Apró választási hlreK Pozsonyban a Virágvölgyben csütörtökön este gyűlést tartott a keresztényszocialista párt hasonló sikerrel és látogatottsággal, mint szerdán a váraljai városnegyedben. Selmecbányán hat hstia van, nevezetesen: 1. k'omimumista párt, 21 jelölttel, élén Blastiáik Ede párttitkárral; 2. cseh nemzeti szocialista párt, 15 jelölttel, élén Kopriva Sándor bányamunkással; 3. Cseh-szlovák szociáldemokrata pánt 47 taggal, élén Berg- fest Árpád Selmecbányái s taros táv a.l; 4. a ke- resztényszociálhs párt, 54 jelölttel, élén Hla- vati József katolikus istvánházai plébánossal; 5. szlovák néppárt ugyancsak 54 jelölttel, Olaszország cáfolta Az olasz politika föltűnő békehangja kiürítik — Görögországra esetleg i é’.én Zaehár Károly pipagyárossal; 6. adóköteles polgárok pártja, 14 taggal, élén Bálik Jánossal. Szabadjegy a voksért! Prágában a cseh nemzeti demokratapárti választók a Ceské Slovo értesülése szerint a cseh nemzeti színházba szóló szabadjegyet kapnak szavazatukért a párttól. A vasutasok szavazása. A vasutügyi miniszter a Ceské Slovo értesülése szerint a vasutasszövetség intervenciója folytán elrendelte, hogy a forgalmi hivatalok vezetői a vasutasok szavazását megállapodások létesítésével és esetleg fölváltás utján tegyék lehetővé. o náoores Síirchef — Korfut szeptember 27-ike előtt abb ötvenmiüiós büntetést rónak ki Prága, szeptember 14. A nagyköveti konferencia nyilván angol nyomásra igyekszik befejezni és teljesen likvidálni a szinanai és a korfui konflktust. A konferencia tegnap este — a kiadott Havas jelentés szerint — a görög-olasz konfliktus oly megoldását határozta el, amely alkalmas lesz arra!, hogy az olasz-görög helyzetet ikvidálja és e határozatát azonnal közölte Athénnel és Genfiek A szövetségesek teljesen megegyeztek a vizsgálóbizottság számára adandó instrukciók tekintetében és Korfu kiürítésének feltételeire nézve. A kiadott jelentés szereint ezeket a kérdéseket Görögország és Olaszország megelégedésére oldják meg. Noha a döntést még titokban tartják, diplomáciai körökből kiszivárgott hírek szerint Olaszország beleegyezett abba, hogy szeptember 21-ig Korfut kiüriti. A határozat értelmében Olaszország a Görögország áli?al deponált ötven millió lirát azonnal megkapja, amint a görög kormánynak a gyilkosságban való vétsége, vagy ezzel kapcsolatos hanyagsága megálSapittatik. A görög miniszterelnök a sajtó képviselő! előtt kijelentette, hogy a vizsgálat eddigi adata: szerint a gyilkosságot Görögország területén kívül készítették elő s hogy a gyilkosok a külföldre menekültek. Amíg ez a kérdés tehát az elsimítás és elintézés stádiuma felé halad, addig a Fiume körül tornyosuló politikai hullámok erősen zajlanak. Igaz ugyan, hogy a prágai olasz kő’ vétség megcáfolja azt a hirt, hogy Olaszország csapatösszevonásokat eszközöl, de ez a cáfolat nem teszi erőtlenebbekké azokat az aggodalmakat, melyek a fiumei kérdéssel kapcsolatban különsen az angol lapokban kifejezésre találtak. Tegnap délben Belgrádban a király elnöklete alatt minisztertanács volt, amely két óra hosszat tartott. A tanácskozás tárgyát főként .a külpolitikai helyzet alkotta. A hivatalos jelentés szerint az olaszországi viszony megvitatására különös figyelmet fordítottak. Ezen a hivatalos jelentésen kívül más nem szivárgott ki a minisztertanácsban történtekről, a miniszterek állig begombolkoztak, mikor az újságírók a részletek után érdeklődtek. Mai jelentéseink: Róma, szeptember 13. (Stefani.) A fiumei kérdésben angol részről terjesztett hirek minden alapot nélkülöznek. Ki kell jelenteni, hogy egy olyan olasz ultimátum, amely, szombaton lejár, nincs. Róma és Belgrád között szeptember 15-ét, mint olyan határnapot állapították meg, amelyen a határozatokat kölcsönösen közük egymással, de ennek a megállapodásnak nincs ultiraativ jellege és semmi sem akadályozza e határidő meghosszabbításának lehetőségét. Az sem felel meg a valóságnak, hogy Olaszország elutasította a svájci elnök döntésének illetékességét, mert erre nézve a belgrádi kormány nem is tett formális javaslatot. Olaszország és Jugoszlávia között a tárgyalásokat folytatni fogják és semmi sem szól az ellen, hogy ezek a tárgyalások megegyezéssel ne végződhessenek. A komplikációk bekövetkeztének hangoztatása és az ehhez fűzött komoly aggodalmak tehát túlzottak és háborús veszélyről beszélni igen rossz vicc. Belgrád, szeptember 14. A belgrádi olasz meghatalmazott miniszter közölte a jugoszláv kormánnyal az olasz kormánynak azt a kívánságát, hogy a fiumei kérdés eiinfézése érdekében a két ország kezdjen közvetlen tárgyalásokat. Páris, szeptember 14. A ma reggeli lapok megerősítik azt a hirt, hogy a nagyköveti konferencia Korfu kiürítésének határidejét szeptember 27-ében állapította meg arra az esetre, hogy ezen a napon a nemzetközi Tárcaro vaíunk: Vasárnap: Ölvedy László: Fátyol és kereszt. (Vers.) D án i eln é-Len gy el Laura: A biderma-etr garnitúra. Az egér •— A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Lázár István Az ébresztőóra berregni kezdett: keljen föl, tanár ur . . . de Vas Andris tanár ur már fent volt és belenevetett a mosdótálba. Mosolygó képéről peregve hulllak a hideg vizgyöngyök s ahogy a tálba ko-ppantak, mesét susogtak, de titokzatos beszédüket nem értette meg Vas Andris tanár ur, mert ö csak egyszerű, egészséges ember volt és számtant tanított a II. b. osztályban. A vastag, bolyhos törülközőt arcára borította s most már dudor ás zni kezdett. Mind azt mondják, nincs Szegeden boszorkány . . . Ezt a régi, kedves nótát reggelente pont három és fél percig dalolta, de a fojtott hangok a törülköző kendő alól ma valamivel vidámabban hangzottak. Ha valaki most kérdést intézett volna emiatt Vas Andris tanár úrhoz, ezt a választ kapja: Vannak ugyanis vidám és kevésbé vidám, sőt vannak öröm teljes napok is, amelyek rendszerint fordulópontot jelentenek az egyén életében . . . Mikor a nóta harmadik sorát ismételte: Engemet is megfogott egy boszorkány . . . a fésű megadott a kezében s hosszan és szerelmesen gondolt a fiatal és csinos Adorjánná asszonyra, kinek az ura ezelőtt két evvel, va'ami véletlen ba'eset folytán , meg Italt s akinek ő ma csokrot visz és megmondja nyíltan: — Asszonyom, szabad-e remélnem aranyos -kezét?, Vakító fehér mezt öltött, vadonatúj gallért s fekete csokros nyakkendőt csatolt rá. Ruhájáról az utolsó pillét is lekefélte és lement egy étkezőbe kuglófos kávéra, arra való tekintettel, hogy vannak öröm-teljes napok is. amelyek rendszerint fordulópontot jelentenek az ember életében. Az ég tele volt napsugárral, szive tele volt boldogsággal. Pompás csokrot vásárolt a közeli virágüzletben s azzal megindult a Játios-hegy felé, hol valami olcsó villácskában lakott a csinos özvegy asszony. A városból csakhamar kiért s nekivágott a fehér hegyiutnak. Akácok és orgonabokrok között vezetett föl az ut, a levegőben sűrűn, .szinte cseppfolyósán terjengett az édes orgonaillat, virágok, szabad rétek, kék ég, napsugaras perspektívák gyönyörködtették, de mindeneknél szebb volt az a gondolata, hogy ö virágot visz, ma szerelmet vall és asszony- szivet hódít , . . Susogó szellők rebbentek ki a bokrok alól s gyöngéd női kezekként cirógatták végig és most arra gondolt Vas Andris tanár ur, hogy száz forinttal javították a fizetését. Kettecskén szépen megélnek belőle. Megszabadul a kvártié-lyos asszonyok zsarnokságától, puha és boldog fészke lesz ezután, hol elfelejti azt a sok kellemetlen percet, mit a nebulók okoznak neki kedden és pénteken d. e. 10—11 óráig a II. b.-ben s hétfőn és csütörtökön 12—1-ig más osztályokban, a szürke és unalmas számtanórákon . . . Jó ember volt Vas Andris tanár ur. Nem volt poéta, de tudott gyöngéden érezni. Szerette becsületes leikével a szépet és a nemeset, az volt minden álma, hogy a hivatásának s kedves, Szerető feleségének élhessen. Szétnézett a nagyvilágban és úgy találta, hogy az Ö lelki világának Adorjánná ^nagysága felel meg legjobban. Csupa gyöngédség és asszonyi báj, Karcsit. Szóke. Kékszemű. Aranyhaju. Szinte kár egy ilyen egyszerű embernek! Nevetett Vas Andris tanár ur. Dehogy kár! Úgy fognak élni, mint az angyalok az égben. Csak túl volna már azon az édes- nehéz percen, mikor az asszony a döntő 6zót kimondja! Egy kicsit elkomorodott. Nehéz a vallomás is . . . noha tudja, hogy kellő visszhangra fog találni, hiszen a kedves asszony ro-konszenvének száz esetben •is tanú jel ét adta. Minő vigasztaló tudat! Megszorította virágcsokrát s ment fölfelé bátran és diadalmasan -a nyíló orgonák között. Elfogódott szívvel, de ünnepi esen lépett a villa udvarára. Végső átgondolással rendezte még egyszer azokat a szép mondatokat, amiket már előre fölépített otthon; aztán megigazította evikkerét s belépett a vad- S.ZŐ11ŐS, árnyas verandára. — Ah, tanár ur, minő szerencse! — mosolygott rá a szép, fiatal asszony s mind a két kezét feléje nyújtotta, a szeme meg ragyogott, mint a drágakő. — Kezét csókolom , . . És fórró imádattal csókolta meg azt a parányi, fehér kezet, amely -ezután neki fog ebédecskét főzni . . . Zavartan, de azért kecsesen nyújtotta át a csokrot. —* Asszonyom . . . A szép mondat nem jutott eszébe, dte az asszony kis égi tette. ó, milyen kedves maga! Micsoda gyönyörű rózsák , . . Nos, jöjjön, üljön le, kedves tanár ur . . . Bevezette a szalonba és betessékelte a legpuhább fotelba. — Nagyon kedves magától, hogy rám is gondol. De mondja csak! Komoly kérdés... — Tessék . i . — mosolygott V.as Andris tanár ur, — Mi az oka, hogy mostanság oly ritkán örvendeztet meg látogatásával? Három nappal azelőtt volt ott. Jó két óra hosszat. Elbáméit, hogy íme! Jól indul... A forma kedvéért mentegetődzött: — Méltóztassék elhinni, nagyon sok a dolgom . . . S megkockáztatta a vakmerő célzást. — Bár csak mindig . . . — Nono? — nevetett Adorjánné vidáman s ezzel a beszéd egyelőre komoly dolgokra terelődött. A háztartás gondjai kerültek szőnyegre, a szabadban való lakás előnyei és hátrányai, aztán a magányos .asszonyok unalmas órái . . . Vas Andris tanár ur megjegyezte: — Bizony rossz lehet — egyedül! — Maga is egyedül van . . . — célzott az asszony is. — Csakhogy én férfi vagyok! — Annál rosszabb ... Mi mégis inkább tudunk segíteni magunkon, de önök, bizony, elhagyatottak lehetnek . . . — És kiszolgál tatra a kvá-rtélyos asszonyok zsarnokságának! —- tört ki Vas Andris tanár urból a sok keserű tapasztalat. Ne szolgáltassák ki magukat! Ezen lehet segíteni . . . — De hogyan? ' — Hogyan? Hát nősüljenek meg . . * Maga. is. Máis is. És akkor ... Ragyogó szemét lesütötte. — Én megnősülnék, ha... Finom sóhaj lebbent el a szép asszony ajkáról. No. most jö a vallomás! Érezte Vas András tanár ur is. hogy most folytatnia kellene — „ha maga á feleségem lennel" —, de egyelőre még nem kockáztatta meg. csak sóhaztott egy nagyot. Ránézett a szerelmes asszonyka, csalódottan és szemrehányóan nézett rá: Miért
